Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (5) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében a törvény keretei között többek között rendeletet alkot, meghatározza költségvetését és annak alapján gazdálkodik.

Az Mötv.111. § (1)-(4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A helyi önkormányzat a költségvetését tehát költségvetési rendeletben állapítja meg. Az Áht. 23-24. §-a, valamint a 29/A. § rendelkezik a helyi önkormányzat költségvetési rendeletéről, a részletszabályokat pedig az Ávr. 24. és 27 - 28. §-a tartalmazza.

A költségvetési rendelet a vonatkozó előírásoknak megfelelően tartalmazza:

A főcsoportokon belül:

kiemelt előirányzatok szerinti csoportosításban, és azon belül:

A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell az önkormányzatra vonatkozóan a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futam idejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit.

Önkormányzatunk a Gst. 8. § (2) bekezdésében felsorolt jogcímeken 3.025.445 E Ft összegben tart nyilván mérlegében fizetési kötelezettséget 2026. január 1. napján.

Az Mötv 111. § (4c) bekezdése alapján, ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevételének mértéke legalább 20%-kal, és legalább 1 milliárd forinttal meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét, úgy a megtervezett támogatási összeg saját bevétel közgazdasági megalapozottságát a helyi önkormányzatnak szükséges alátámasztania.

Az Önkormányzat 2025. évi költségvetési rendeletében a saját bevétele 14.175.456 E Ft volt, 2026. évben a saját bevétel összege 14.188.894 E Ft-ra emelkedik. A növekedés 13.438 E Ft.,amely nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket, ennek alapján a változás indokolást nem igényel.

A költségvetési rendelet tartalmazza a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket is.

A költségvetési rendelet az Áht. 24. § (4) bekezdése alapján a következő mérlegeket és kimutatásokat tartalmazza:

- a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

- a többéves kihatással járó döntésekhez kapcsolódó szerződések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

- a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást,

- a költségvetési évet követő 3 év tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban.

A költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak megalkotás során célszerű törekedni arra, hogy a közgyűlés leterheltsége jogszabályi keretek között optimálisan kerüljön megállapításra.

Az Áht. szerinti havi rendszerességű pénzforgalmi jelentés teljesítési adatai és előirányzatai összhangjának biztosítása érdekében szükséges megfogalmazni arra vonatkozó felhatalmazást, hogy a költségvetési szervek rendeletben rögzített előirányzat módosítást megelőzően is megemelhetik előirányzataikat az önkormányzat kiközlése alapján, illetve saját hatáskörben módosítható előirányzatok esetében a teljesítéshez igazodóan.

A gazdálkodási felelősség érvényesítése érdekében javasoljuk fenntartani a költségvetési szervek esetében korábbi években is már érvényesített követelményt:

”A költségvetési szervek kötelesek a feladatfinanszírozás alapjául szolgáló költségvetési szervi mutatók figyelembevételével igényelt támogatás összegének megállapításához és ellenőrzéséhez pontos, a jogszabályi követelményeknek megfelelően dokumentált és a számviteli előírások szerint alátámasztott adatot szolgáltatni. Utólagos Magyar Államkincstár ellenőrzés során jelentkező visszafizetési kötelezettség összege a téves adatot szolgáltató költségvetési szervtől az költségvetési szervfinanszírozás csökkentése útján elvonásra kerül. A feladatfinanszírozás elszámolását alátámasztó kiadási előirányzat maradványa más célra nem használható fel, a keletkezett előirányzat maradványt a szervezet az költségvetési szervfinanszírozás egyidejű csökkentésével köteles leadni.”(rendelet 14. § (13) bekezdés).

A megalapozott és pontos tervszámok érdekében elvárt a reális előirányzatok tervezése, ezért:

„A többletbevételekről és a bevétel elérése érdekében felmerült kiadásokról a költségvetési szerv vezetője előirányzat módosítást megelőzően tételesen tájékoztatja a fenntartót. A működési bevételek többlet teljesítésének 50%-át költségvetési szerv finanszírozás csökkentésére kell fordítani, a további 50% erejéig kerülhet sor kiadási előirányzat növelésére. A bevételi előirányzat összegét meghaladó teljesített bevétel felhasználását a Közgyűlés hagyja jóvá.” (rendelet 14. § (4) bekezdés).