Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2026. (III. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzati kitüntető cím és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről
Hatályos: 2026. 03. 17Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2026. (III. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.03.17.
az önkormányzati kitüntető cím és díjak alapításáról és adományozásuk rendjéről
Végső előterjesztői indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (5) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének „Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított cím és díjak adományozásának rendjéről” szóló 14/2018. (VI.22.) önkormányzati rendeletét 2018. június 22. napján alkotta meg. Az azóta eltelt közel nyolc év alatt a rendeletet négy alkalommal módosította a képviselő-testület. A módosítások miatt a rendelet már nem kellően áttekinthető, egyes rendelkezései nem teljesen egyértelműek, következetlenek, értelmezési aggályokat vetnek fel, a rendelet nem felel meg a normavilágosság követelményének sem. Az említettek okán a Jat. 22. §-ában foglaltaknak való megfelelés érdekében szükségessé vált a jelenleg hatályban lévő 14/2018. (VI. 22.) önkormányzati rendelet teljeskörű felülvizsgálata.
A Jat. 10. alcíme a következőképpen rendelkezik:
„10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata
22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,
a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.”
A Jat. 22. §-ához fűzött indokolás kimondja, hogy:
“A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának két fő eszköze az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi dereguláció. A minőségi jogalkotás követelményeinek megfelelően a jogszabályokat nemcsak a megalkotásuk előtt kell indokoltság, szükségesség és a várható hatások szempontjából megvizsgálni, hanem a szabályozás korszerűsítése érdekében szükség van az egyes jogszabályok és a jogrendszer folyamatos, illetve időszakonkénti szisztematikus felülvizsgálatára, így például az utólagos hatásvizsgálat keretében a jogszabály tényleges hatásainak a szabályozás megalkotása idején várt hatásokkal való összevetésére. A tartalmi deregulációs kötelezettség a jogszabály által okozott hatások mellett, elsősorban jogi szempontok alapján szolgálja a normavilágosság, a jogrendszer átláthatósága és a jogbiztonság szempontjait.”
A teljesség igénye, valamint a szabályozás megújításának igénye miatt az alábbiakban idézzük az Alaptörvény, valamint a szabályozott tárgykört érintő törvényi rendelkezés előírásait.
Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) - (3) bekezdés:
“32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény a következő felhatalmazást biztosítja:
“22. § (1) A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés) alapíthat és adományozhat
a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke, az alapvető jogok biztosa, az Országos Bírói Tanács, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész, az autonóm államigazgatási szerv vezetője,
b) a Kormány tagja,
c) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője,
d) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,” (…)
“24. § (9) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza az elismerés alapítását, az elismerés elnevezését, fajtáit, az elismerésben részesíthető személyek körét, az évente adományozható elismerések számát, az elismerés leírását, az adományozás feltételeit és rendjét, valamint az elismerés viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét, formáját és járadék esetében annak időtartamát.”
A 14/2018. (VI.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát elvégeztük, és ennek során megállapítottuk, hogy a rendelet egyes pontjai jogszabálysértő, és önellentmondásos normákat is tartalmaznak, amelyek olyan súlyos jogalkotási híbák, hogy a rendelet újraalkotása mindenképpen szükséges. Emellet a jelenlegi rendelet több ponton a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) egyes rendlekzéseivel is ellentétes. Ezért az előterjesztés 1. mellékletében foglaltak szerint javaslatot teszünk a szabályozott tárgykört éintően egy teljesen új önkormányzati rendelet megalkotására. Ezzel egyidejűleg értelemszerűen a jelenleg hatályban lévő, fent említett rendelet hatályon kívül helyezésére is javaslatot teszünk..
A benyújtott rendelet-tervezet összesen huszonegy alcímből, és ugyanennyi szakaszból állítottuk össze, oly módon, hogy a szabályozás - éppen annak tárgya miatt - bárki számára könnyen értelmezhető, és áttekinthető is legyen, továbbá ezzel egyidejűleg egy egyszerű, és logikus struktúra mentén épüljön fel a jogi norma.
A benyújtott rendelet-tervezetet részben a jelenleg hatályos rendeletet szabályozását követi, azzal az eltérésel, hogy a normaszövegben kizárólag az elengedhetetlenül szükséges szabályozási tartalom lefektetetésre fókuszáltunk, és nagyban támaszkodtunk a napi jogalkamazási gyakorlatból eredő tapasztatinkra. Kiemelendő, hogy a jelenleg hatályos a 14/2018. (VI.22.) önkormányzati rendelet bevezető része nem a megfelelő Alaptörvény szerinti, és helytálló feladatkörre hivatkozik. Ezt orvosolni volt szükséges.
A Jszr. 55. § (5) bekezdése kimondja ugyanis, hogy az önkormányzati rendelet tervezete preambulumának megszövegezésekor az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését kell feltüntetni.
Lényeges különbség, hogy a jelenleg hatályban lévő rendeletben kötelezően előírt un. jelölti rangsorolást, illetve szakbizottsági szintű véleményezést megszüntettük, mivel ezen - az érdemi döntéshozatalt előtti - eljárási jellegű cselekményeknek gyakorlati jelentősége alig volt.
Lényeges továbbá az is, hogy a tervezet minden egyes elismerésnél külön kimondja, hogy az adott elismerésből évente maximálisan hány darab adható. Alapvető célunk volt az is, hogy az adományozási javaslattételre jogosult személyek köre összességében bővüljön.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy az egyes elismerésekre vonatkozó közgyűlési döntések meghozatalának időpontja a közgyűlés idei munkatervében már szereplő tervezett napirendekkel összhangban került meghatározásra.
Tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet megfelel a Jat. előírásainak, így kizárólag olyan jogi normákat tartalmaz, amelyek megalkotására a Közgyűlésnek törvényi felhatalmazása van; továbbá olyan rendelkezéseket nem tartalmaz, amelyeket magasabb szintű jogszabályok már rögzítenek, valamint a rendelet-tervezet egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal bír.
Tájékoztatom továbbá a T. Közgyűlést, hogy a Jat. 18. § (1) és (2) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdése értelmében az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet preambulumot is tartalmaz.
A Jat. 17. §-a előírja a jogszabály előkészítőjének azon kötelezettségét, hogy a rendelet megalkotása előtt előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérje a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell (lásd: az előterjesztés 2. számú melléklete) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 3. pontjában előírtakra, miszerint a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a kitüntetések és elismerő címek alapítása.
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény kapott felhatalmazás alapján tehát kizárólag önkormányzati rendelet megalkotása útján van törvényes lehetősége a képviselő-testületnek elismerő címeket, díjakat alapítani.
Rögzíteni szükséges továbbá, hogy Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésnek 20/20256. (VII.17.) önkormányzati rendelete 53. § b) pontja kimondja, hogy az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül minősített többség szükséges:
„b) az önkormányzat rendeleteiben alapított díjak, kitüntető címek adományozásáról szóló döntéshez.”