Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§       (1)   A rendelet hatálya kiterjed Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire.

            (2)   A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben foglalt szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. Az önkormányzat alapvető adatai, elnevezése

2.§      (1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat

a) székhelye: 2421 Nagyvenyim, Fő utca 43.,

b) levelezési címe: 2421 Nagyvenyim, Fő utca 43.,

c) e-mail címei: polghivn@vnet.hu,

 venyimpolgarmester@invitel.hu,

 venyimtitk@invitel.hu,

d) honlapja: www.nagyvenyim.hu

e) alapítás időpontja: 1990.09.30.

f) törzskönyvi azonosító száma: 727024,

g) adószáma: 15727024-2-07,

h) KSH statisztikai számjele: 15727024-8411-321-07,

i) költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla száma: 11736037-15361442-00000000

j) állami hozzájárulás pénzforgalmi számla száma: 11736037-15361442-10020009

(3)   Az önkormányzat képviselő-testülete: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4)   Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Nagyvenyimi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

3. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

3.§       (1)   Az önkormányzat jelképei címer, zászló, pecsét.

(2)   Az önkormányzat a címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3)   A polgármester és a jegyző kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Nagyvenyim Nagyközség Polgármestere,

b) Nagyvenyim Nagyközség Jegyzője.

4. §      A képviselő-testület a nagyközség fejlődésében élenjáró, fejlődését elősegítő személyeket, szervezeteket kitüntetésben részesíti. Az önkormányzat által adományozható kitüntetéseket, adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. Nemzetközi kapcsolatok

5.§       (1)   Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Altomünster (Németország), valamint Egeres (Románia) településekkel.

(2)   Más külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

5. A képviselő-testület feladat és hatásköre

6.§       (1)   A képviselő-testület által

a) a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete,

b) képviselő-testület bizottságaira átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete.

(2)   A képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására létrehozott önkormányzati társulásokat, természetes és jogi személyekkel megkötött szerződéseket, megállapodásokat a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(3)   Az önkormányzat által ellátandó és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4)   Az önkormányzat együttműködik a településen működő települési nemzetiségi önkormányzattal, a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.

(5)   Az önkormányzat a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére megteszi a szükséges intézkedéseket.

6. A képviselő testület tagjai

7.§       (1)   A képviselő-testület tagjai: a megválasztott önkormányzati képviselők (a továbbiakban: Képviselők) és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma: 7.

            (2)   A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza. A névjegyzék a nagyközség honlapján megtalálható.

III. Fejezet

A képviselő-testület ülésének előkészítése

7. A munkaterv

8.§       (1)   A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja.     A képviselő-testület munkatervet félévente készít.

(2)   A képviselő-testület rendes üléseit – július és augusztus hónap kivételével, mely ülésezési szünet - havonta, minden hónap harmadik teljes hetének keddjén tartja. Abban az esetben, ha a hónap harmadik keddje munkaszüneti napra, vagy munkaszüneti napot követő napra esik, a képviselő-testületi ülését az azt követő hét keddjén kell megtartani.

(3)   A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet azzal, hogy a rendes üléseinek száma évente nem lehet kevesebb hat ülésnél.

(4)   A munkaterv-tervezetét a polgármester terjeszti elő a félévet, évet megelőző hónap ülésén.

(5)   A munkatervhez javaslatot tehetnek:

a)  a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselők,

d) képviselő-testület bizottságai,

e) a jegyző,

f) önkormányzati intézmények vezetői.

(6)   A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét,

b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,

c) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését,

d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez a település egészét, vagy részét érintő közmeghallgatást, vagy más tanácskozást kell tartani,

e) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét,

f) falugyűlés időpontját.

(7)   A képviselő-testület által elfogadott munkaterv közzétételéről a jegyző gondoskodik

9.§       (1)   A képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések soron kívüli (rendkívüli) ülések.

8. A képviselő-testületi ülés összehívása

10. §    (1)   A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük együttes akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság Elnöke hívja össze.

11.§     (1)   A képviselő-testület ülésének összehívásáról szóló meghívót az ülés előtt minimum öt nappal korábban kell kiküldeni.

(2)   A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja az ülését. Az ülés a tárgyalandó napirend figyelembevételével más helyszínen is megtartható.

(3)   A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a javasolt napirendi pontokat, azok előterjesztőit,

c) az előterjesztés formáját (szóbeli, vagy írásbeli),

d) az előre tervezhető zárt ülést,

e) a dátumot és az ülést összehívó nevét.

(4)   A meghívóhoz csatolni kell az addig rendelkezésre álló írásbeli előterjesztéseket.

12.§     (1)   A meghívót és annak mellékleteit a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület bizottságának tagjai és más meghívottak lehetőség szerint elektronikus úton kapják meg.

(2)   Írásos előterjesztés esetén kérésre térítésmentes példányt kapnak e rendelet 14. § (1) bekezdésében felsoroltak.

(3)   A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal korábban tájékoztatja. A tájékoztatót az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Az ülés írásos előterjesztései a nagyközségi hirdetmény megjelenésétől megtekinthetők munkaidőben, a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján.

(4)   A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját, helyét, napirendi pontjait az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

13.§     A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton) is összehívható.

14.§     (1)   A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

a) képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) az önkormányzat bizottságának beszámolásakor, vagy a bizottságot érintő napirend tárgyalásakor annak nem képviselő tagjait,

d) a napirend által érintett költségvetési szervek, gazdálkodó szervek vezetőit,

e) a Hivatal napirenddel érintett dolgozóit,

f) a napirendi pont tárgya szerinti illetékes szerv vezetőjét,

g) a napirendi pont előterjesztőjét,

h) a napirenddel érintett, a képviselő-testület által felkért szakértőket,

i) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

j) akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja,

k) akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti,

l) a napirend által érintett a településen működő szervezetek képviselőit,

m) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő képviselők egyéb jogosítványaikon túl szavazati joggal, a b)-m) pontjában szereplő meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

9. Az előterjesztés és az előterjesztés rendje

15.§     (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, valamely bizottság, a polgármester, vagy valamely Képviselő által a munkatervben szereplő előzetesen javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2)   A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a polgármester és az alpolgármester,

b) a Képviselők,

c) a bizottságok,

d) a jegyző,

e) önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői,

f) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság(ok) tagi képviselő(i)je,

g) nemzetiségi ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat

h) akit a polgármester felkér.

(3)   Az írásosos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés készítőjét,

c) az előterjesztés tárgyát,

d) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntési javaslatok indokait,

f) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét,

g) a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését,

h) a végrehajtás határidejét.

(4)   Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(5)   Előterjesztés módja az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben csak írásos lehet.

(6)        Abban az esetben, ha a benyújtandó előterjesztés témája valamely bizottság feladatkörébe tartozik az csak az érintett bizottság előterjesztésében, vagy véleményével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

(7)       Nemzetiségi ügyekben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti véleményezési és egyetértési jogot a képviselő-testület az erre irányuló kérelem beérkezését követő rendes ülésén gyakorolja.

16.§     (1)   Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni, ha annak tárgya:

a)önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érinti,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés,

d) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása,

e) fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési településszabályozási ügyek,

f) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben,

g) önkormányzati vállalkozásával kapcsolatos ügyekben,

h) hitelfelvétel,

i) személyi ügyek tárgyalása,

j) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügylet,

k) önkormányzati társulásokkal kapcsolatos ügy,

l) önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése.

(2)   A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 6 nappal írásban vagy elektronikusan kell benyújtani.

10. Sürgősségi indítvány

17. §    (1)   Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 16.§ (2) bekezdésében meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző utolsó munkanap 12.00 óráig nyújt be papír alapon, vagy elektronikus úton.

(2)   Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a bizottságok elnökei,

c) a Képviselők,

d) a jegyző.

(3)   A sürgősségi indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

(4)   A sürgősségi indítvány elfogadásáról, napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjének megszavazása előtt szavazással dönt.

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

11. Az ülés vezetése

18.§     (1)   A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke vezeti.

(2)   A polgármester az ülés megnyitása után:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a képviselő-testület dönt.

(3)   A képviselő-testület ülésének napirendjét, eltérő javaslat hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

a) a polgármester két ülés között tett intézkedéséről, valamint egyéb eseményekről szóló tájékoztatója, a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, és beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

d) tájékoztatók,

e) egyéb javaslatok, interpellációk, kérdések, közérdekű bejelentések.

12. A vita

19.§     (1)   A polgármester  a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés és a hozzá kapcsolódó döntési javaslat felett köteles vitát nyitni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az elnökét, távollétében a bizottság tagját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3)   Írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés tehető, ha az új információt tartalmaz.

(4)   A napirendhez való hozzászólásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5)   A vita lezárásáig az előterjesztő a javaslatot, a Képviselő a módosító indítványát megváltoztathatja, a szavazás lezárásáig visszavonhatja.

(6)   A polgármester szót ad:

a) a napirend előterjesztőjének, aki az elhangzott kérdésekre, hozzászólásokra választ ad,

b) a napirenddel kapcsolatban felmerülő ügyrendi kérdés esetén a képviselő-testület tagjának.

(7)     A polgármester szót adhat a képviselő-testület ülésén a kézfeltartással történő jelentkezést követően a megjelent hallgatóság tagjának, aki a napirendhez maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(8)   A szavazás megkezdéséig bármelyik Képviselő, a napirend előterjesztője javasolhatja a téma napirendről történő levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9)   A vita lezárását követően a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület elsőként a vitában elhangzott kiegészítő, módosító, majd - azok elfogadásának hiányában - az előterjesztésben szereplő javaslat felett hozza meg döntését.

13. A tanácskozás rendje

20.§     (1)   A képviselő- testületi ülésen résztvevő Képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(2)   A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(3)   A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti,

b) rendreutasítja azt, aki a testületi ülés méltóságát vagy másokat sértő kifejezést használ, a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót,

d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő Képviselők többségének támogató szavazatával.

(4)  A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5)   A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása a polgármester rendreutasítását vonja maga után.

14. A képviselő-testület nyílt és zárt ülése

21. §    (1)   A képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet.

(2)   A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

(3)   A képviselő-testület üléseire készült előterjesztések, az képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek, továbbá a zárt ülések közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester, jegyző biztosítani köteles.

22.§     (1) A képviselő-testület zárt ülésének előterjesztései, egyéb anyagai:

a) a polgármesternek,

b) az alpolgármesternek,

c) a képviselő-testület tagjainak,

d) a jegyzőnek,

e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok nem képviselő tagjainak,

f) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének

adhatók át.

(2)   A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

15. A döntéshozatal

23.§     (1)   A képviselő-testület határozatképességére és a javaslat elfogadásához szükséges szavazatok számára az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 47.§ (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)   Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

(3) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével -  valamennyi ügyben döntést hozhat.

(4)   A polgármester a (3) bekezdés szerint meghozott döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3)   A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, –az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével– olyan a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben hozhat döntést, amely kiadást növelő hatással nem jár.

(5)   Minősített többség az Mötv. 50.§-ban foglaltakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez szükséges:

a) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során határozathozatal,

b) hitelfelvétel,

c) a polgármester, alpolgármester, Képviselő jogállásával kapcsolatban felmerült kérdések,

d) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés,

e) díszpolgári cím, kitüntetés adományozása,

f) titkos szavazás elrendelése,

g) helyi népszavazás elrendelése.

24.§     Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásakor az Mötv. 68.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

16. A szavazás

25.§     (1)   A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás lehetőségére az Mötv. 49.§ (1)-(1a) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(2)   Azt a Képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, a polgármester figyelmezteti. Abban az esetben, ha Képviselő e kötelezettségének teljesítését három alkalommal megszegi, a havi tiszteletdíj legfeljebb 25 %-ának mértékéig bírsággal sújthatja.

26.§.    (1)   Szavazni csak személyesen lehet. A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) szavazással hozza.

(2)   A szavazás nyíltan vagy titkosan történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3)   A szavazás – a név szerinti szavazás kivételével – kézfelemeléssel történik. A Képviselők az „igen”, „nem”, „tartózkodik” szavazati formára feltett kérdésre történő kézfelemeléssel szavaznak.

(4)   A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

            (5)   A képviselő-testület minősített többséggel rendelhet el titkos szavazást az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben az Mötv. 48. § (5) bekezdése szerint.

27.§     (1)   A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(2)   Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(3)  Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a neve mellett, alatt, felett elhelyezett körben, egymást metsző két vonallal lehet.

(4)   A szavazáshoz tollat kell használni.

(5)   Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a Képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott,

d) a szavazó Képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelölt meg a szavazólapon.

28.§     (1)   A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által esetenként megválasztott, 3 tagból álló bizottság bonyolítja le.

            (2)   Az eseti bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3)   A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket,

c) a szavazás eredményét.

(4)   A jegyzőkönyvet az eseti bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

(5)   A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.

29.§.    (1)   Az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint név szerinti szavazás tart, továbbá név szerinti szavazást rendel el a (2) bekezdésében foglalt esetekben, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2)   Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) törvény által elrendelt esetekben,

b) önkormányzati rendelet alkotáskor,

c) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésekor.

(3)   Név szerinti szavazás esetén a Képviselők névsorát ABC sorrendben kell a polgármesternek felolvasni. A jegyző a szavazatot a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja, és az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4)   A Képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.

17. A testület döntései

30.§     A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

31.§     (1)   Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a Képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(2)   A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a képviselő-testület elé.

(3)   Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Hivatal folyosóján található hivatalos hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni. Az önkormányzati rendeletet a hirdetőtáblán legalább 15 napra kell kifüggeszteni, amelyen meg kell jelölni a kifüggesztés és levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(4) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5)   A rendeleteket naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját, napját, és a rendelet címét az alábbiak szerint:

„Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének …../2….(hónap, nap) önkormányzati rendelete, rendelet címe”

(6)   A Hivatal az önkormányzati rendeletekről évenként elkülönítetten nyilvántartást vezet.

32.§     (1)   A képviselő-testület által hozott határozatokat naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját, napját, és a határozat tárgyát az alábbiak szerint:

„Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének …../2….(hónap, nap) határozata, a határozat tárgya”

(2)   A képviselő-testület által elfogadott határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek és az érintettek tudomására kell hozni.

18. Kérdések, interpellációk

33. §    (1)   A települési Képviselőt megilleti a kérdezés, illetve az interpellációs jog.

(2)   Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás.

(3)   Interpelláció: problémafeltáró, mulasztásra, helytelen gyakorlatra felhívó, panasz orvoslását kérő felvetés.

34. §    A Képviselők kérdéseiket, interpellációjukat a napirendek megtárgyalása után terjeszthetik elő.

35. §    (1)   A kérdéseket, interpellációkat a Képviselők írásban is benyújthatják.

(2)   A testületi ülés előtt benyújtott kérdéseket, interpellációkat a polgármester ismerteti a Képviselőkkel.

(3)   Amennyiben a kérdés, interpelláció tárgya az ülést megelőzően legalább 5 nappal ismeretes, akkor az ülésen válaszolni kell arra.

(4)   Az interpelláció intézésébe be lehet vonni az interpelláló Képviselőt.

36. §    (1)   A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(2)   A képviselő-testület a vizsgálattal megbízhatja:

a) polgármestert,

b) bizottságát,

c) a tanácsnokot.

37. §    (1)   A képviselő-testület döntése alapján a kérdésekre, interpellációkra írásban is történhet válaszadás.

(2)   Az írásos válaszadás esetén a választ, illetve annak másolatát meg kell küldeni a Képviselőknek.

(3)   Írásos válaszadás esetén annak elfogadásáról a következő ülés dönt.

38. §    A kérdésre adott választ a kérdező részére kell megadni, annak elfogadásáról a képviselő-testület nem határoz.

39. §    Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt a képviselő-testület annak elfogadásáról.

19. A testületi ülés jegyzőkönyve

40.§   (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)     A jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, annak megállapítását, hogy igazoltan vagy igazolatlanul van-e távol, és azt, ha távolmaradását nem jelezte,

b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat,

d) a Képviselő kérésére véleményének rögzítését,

e) aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(3)     A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívóját,

b) jelenléti ívet,

c) az előterjesztéseket,

d) a bizottsági javaslatokat, ha azokat a jegyzőkönyv nem tartalmazza,

e) a név szerinti esetén a szavazásról készült névsort,

f) titkos szavazás esetén a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) a Képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólásokat,

h) a rendelet, valamint a határozattervezeteket egy – egy példányban,

i) a jegyző által benyújtott törvényességi észrevételt,

j) az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4)   A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről és zárt helyen történő tárolásukról.

(5)   A választópolgárok a képviselő-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – az önkormányzat honlapján elektronikus formában, ügyfélfogadási időben a jegyző irodájában tekinthetik meg.

V. Fejezet

Közmeghallgatás, falugyűlés, fogadóóra

20. Közmeghallgatás

41.§     (1)   A közmeghallgatásra az Mötv. 54.§-ában foglaltak az irányadóak.

(2)   Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a képviselő-testület indokoltnak tartja.

(3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon és plakáton is meg kell meghirdetni.

(4)   A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

21. Falugyűlés

42. §    (1)   A képviselő-testület előre meghatározott tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2)   Falugyűlést kell tartani:

a) a településrendezési, szabályozási tervek elfogadását megelőzően,

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor,

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

(3)   A falugyűlés helyéről, idejéről, a tárgyalandó témákról a helyben szokásos módon kell a lakosságot értesíteni, a rendezvény előtt legalább öt nappal, e rendelet 12.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(4)   A falugyűlést a polgármester vezeti.

            (5)   A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

22. Polgármesteri, Képviselői fogadóóra

43. §    (1)   A polgármester, az alpolgármester, a Képviselők a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás céljából képviselői fogadóórákat tarthatnak.

(2)   A fogadóóra megszervezését, a fogadóórát tartó tisztségviselő, Képviselő bejelentése alapján a Hivatal végzi.

VI. Fejezet

A Képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselő-testület bizottságai

23. A Képviselő jogai és kötelezettségei

44.§     (1)   A Képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2)   A Képviselők jogaira az Mötv. 32. §-ban foglaltak az irányadóak.

45.§     (1)   A Képviselő az Mötv. 32. §-ban meghatározott kötelezettségein túl köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,

c) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, vagy telefonon, vagy szóban, vagy elektronikus formában előzetesen jelezni a polgármesternek,

d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára nem használhatja fel,

e) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

f) felkérés esetén részt venni a testületi ülések előkészítésében.

(2)   Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.

46.§     A képviselő a képviselő-testület külön rendeletében meghatározottak szerint tiszteletdíjra jogosult.

24. A képviselő-testület bizottságai

47. §    A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatatok ellátására állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságot választ.

48. §    (1)   A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság,

b) Egészségügyi, Szociális és Humán-erőforrás Bizottság.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti bizottságok tagjainak száma:

a) Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság 4 fő,

b) Egészségügyi, Szociális és Humán-erőforrás Bizottság 3fő.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti bizottságok tagjainak felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

49. §    (1)   E rendelet 2. melléklete tartalmazza a bizottságok 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átruházott hatáskörein felüli egyéb feladatait és azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújthat be, és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

(2)   A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai, továbbá a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására a Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottságot hatalmazza fel.

50. §    (1)   A bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg az Mötv. 60.§ -ban foglaltak, valamint e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

            (2)   A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

51. §    (1)   Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

(2)   Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(3)   Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak.

52. §      A bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettségük bizottsági tagságuk megszűnése után is fennáll.

53.§     (1)   A bizottság elnökét és tagjait a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület választja meg.

(2)   A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3)   Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, együttes bizottsági ülést kell tartani a bizottsági elnökök közös meghívója alapján. Az együttes ülést az ülésen meghatározott bizottsági elnök vezeti.

54.§     A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 14.§ (1) bekezdésében felsoroltakat.

VIII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a tanácsnok, a Hivatal

25. A polgármester

55. §    (1)   A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2)  A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a Képviselők és a bizottságok munkáját,

b) szervezi a községfejlesztési és közszolgáltatásokat,

c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

56. §    A polgármester illetményére és egyéb juttatásaira a Pénzügyi, Fejlesztési, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság tesz javaslatot.

26. Az alpolgármester

57. §    (1)   A képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

58. §    Az alpolgármester a polgármester irányításával és az általa meghatározott munkarendben látja el feladatait.

27. Tanácsnok

59. § (1)      A képviselő-testület a polgármester vagy bármely Képviselő javaslatára a Képviselők közül tanácsnokot, tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, vagy határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik:

a) a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,

b) a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy

c) a Képviselő megbízatása megszűnésével.

(3) A tanácsnok a képviselő-testület által megválasztásakor meghatározott feladatkör koordinációját és szervezését látja el.

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnokot tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg az önkormányzati képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottsági tagok és a tanácsnok tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben.

28. A jegyző

60. §    (1)   A jegyző jogállására és feladataira az Mötv. 81.§ (1)–(4) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)   A jegyző az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a)         javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározására,

b)         ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

c)         gondoskodik a Hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

d)        rendszeresen ügyfélfogadást tart,

e)         a képviselő-testület ülésén szóban, azon kívül írásban jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést tapasztal.

(3)   A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki.

61.§ (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző, az aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén a munkaköri leírásában kijelölt igazgatási ügyintéző helyettesíti.

(2)   A jegyző és az (1) bekezdés szerinti helyettese együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

62. §           A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, a polgármester – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III.7.) Korm. rendelet szerinti felsőfokú végzettségű köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására.

29. A Hivatal

63. §    (1)   A képviselő-testület önálló, egységes hivatalt hoz létre. A Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2)   A képviselő-testület a jegyző előterjesztése alapján meghatározza a Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

64.§     (1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti a Nagyvenyim Község Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2019 (XII.29.) önkormányzati rendelet.

Vargáné Kaiser Katalin                                         Takácsné dr. Gécs Anita

polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

E rendelet 2019. december 11. napján a Nagyvenyimi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kihirdetésre került.

Levétel napja: ……………………….

Nagyvenyim, 2019. december 11.

                                                                                         Takácsné dr. Gécs Anita

                                                                                                        jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva.

Nagyvenyim, 2020. július 15.

                                                                                         Takácsné dr. Gécs Anita

                                                                                                        jegyző