Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testületének
20/2005. (IV. 29.) rendelete

a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről

e g y s é g e s   s z e r k e z e t be n

Bicske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Bicske Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre.

II. FEJEZET

RÉSZLETEZŐ RENDELKEZÉSEK

I. rész

Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése

2. §

(1) Nem idegeníthetőek el a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt lakások.

(2) Elidegeníthető a rendelet 2. sz. mellékletben felsorolt lakások.

A lakások elidegenítése

3. §

(1) A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 75%-a, és a lakásértékbecslés költsége, amennyiben a jogosultnak nincs lakbérhátraléka.

(2) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 67%-a készpénzben fizetendő, a vételár hátralékot 3 évig havonta egyenlő részletekben kell törleszteni.

(3) A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez az eladó abban az esetben járul hozzá, ha a jogviszonyba belépő személy az adósságot egyösszegben megfizeti.

(4) A részletfizetés során felszámítható kamat a Ptk. szerinti mérték. A kezelési költség teljes összege a vevőt terheli.

(5) A rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt lakásokat a 3. §-ban meghatározott feltételek szerint lehet megvásárolni. 

Helyiségek elidegenítése

4. §

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, - az elővásárlási jog biztosítása mellett - pályázat útján, a forgalmi érték alapulvételével történhet, a hasznosítás céljának megjelölésével. A vételár mértéke a pályázati eljárás során megajánlott legmagasabb összeg, amely nem lehet kevesebb az ingatlan forgalmi értékénél. A vételár megfizetése készpénzben, egyösszegben esedékes, az adásvételi szerződés megkötésekor. Kedvezmény nem adható.

II. rész

A lakásbérletek létrejötte

5. §^[1]

(1) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatala folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A mindenkori lakásállományt elsősorban a szociális helyzetük alapján rászorulók, valamint a meghatározott munkaköri betöltők részére lehet bérbe adni.

(3) A lakásállomány fennmaradó része szabad piaci viszonyok között bérbe adható.

(4) Önkormányzati bérlakás csak határozott időre bérelhető.

(5) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő, két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A két hónapot meghaladó távollét indokoltnak tekinthető eseteit az Ltv. tartalmazza. A bejelentés elmulasztása a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után.

(7) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente négy alkalommal ellenőrzi.

6. §

(1) A szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak a bicskei lakosnak

a.) akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét,

b.) a beköltöző vagy vele együtt költöző családtagja jelentős vagyonnal (lakás, lakóház, üdülőingatlan, építési telek) nem rendelkezik,

c.) a jövedelmi viszonyok meghatározásánál a kérelmező köteles nyilatkozni vagyoni helyzetéről, s hitelesen igazolni jövedelmi viszonyait (kereseti kimutatás, nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, hatósági igazolás stb.).

(2) A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe:

· 1-2 fő esetén 1 szoba,

· 3-5 fő esetén 2 szoba,

· minden további költözés esetén + szoba.

(3)^[2] Az a polgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, bérleti ajánlatot írásban nyújt be a Polgármesterhez. A bérleti szerződés megkötésére jogosult szerve az ajánlatot akkor fogadja el, ha az ajánlattevő megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az elfogadott bérleti ajánlatokra az alábbi sorrendben kell szerződést kötni:

· a kialakult szociális helyzet szerinti sürgősség, ezen belül pedig

· az ajánlattétel időrendje.

(4) A sürgősségi sorrendet az önkormányzat ^[3]Humánerőforrások Bizottság állapítja meg minden év június 30-ig, a következők szerint:

· a kérelmező neki fel nem róható okból (pl. elemi kár, természeti katasztrófa) kialakult lakáskörülményei,

· jövedelmi viszonyok,

· az ajánlat benyújtását előidéző ok bekövetkezésének időpontjában a közös háztartásban élő családtagok száma.

(5) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén három évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel.”^[4]

(6) ^[5]

(7) ^[6]

7. §^[7]

(1) A település érdekében a lakással rendelkezni jogosult szerv - határozott időre, vagy felté­tel bekövetkezéséig - meghatározott munkakört betöltő személy számára bérbe adhatja a Képviselő-testület által kijelölt lakást. A feltétel megszűnésekor a bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Önkormányzati érdekből lakáshoz juttatható személyek köre: a város intézményei feladatainak ellátásához, zavartalan működéséhez szükséges közalkalmazottak, köztisztviselők; a tűzoltóság, a rendőrség, a polgári védelem hivatásos állományú tagjai, és azon munkavállalók, akik munkáltatója az önkormányzattal külön megállapodást köt bérlőkiválasztásra, amennyiben lakáselőtakarékossági szerződés megkötését vállalják.

(3) A Képviselő-testülettel kötött külön megállapodás alapján, bérlő-kiválasztási jogot kaphat Bicske Város Rendőrkapitánya.

(4) ^[8]Önkormányzati érdekből lakás bérbeadására irányuló kérelmet írásban Bicske Város polgármesteréhez kell benyújtani. Kérelmezőnek írásban nyilatkozni kell arról, hogy vállalja lakáselőtakarékossági szerződés kötését valamely erre szakosodott pénzintézettel. A bérlő személyére a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek. A javaslathoz csatolni kell az intézmény (hivatal, szerv) működéséért felelős vezető megindokolt javaslatát, amennyiben a polgármesteri javaslat nem az intézmény vezetőjére vonatkozik. A polgármester esetleges nemleges javaslatát is a ^[9]Humánerőforrások Bizottság elé terjeszti elbírálásra.

(5) Nem tehet javaslatot a polgármester olyan személy bérlőként való kijelölésére,

- akinek, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának Bicske Város Közigazgatási területén lakástulajdona van.

- nem vállalja lakáselőtakarékossági szerződés megkötését.

(6) A bérbeadó a Képviselő-testület által önkormányzati érdekből bérlőként kijelölt személlyel köteles a bérleti szerződést megkötni a kijelölésre jogosító foglalkozási jogviszonyának fennállása időtartamára, de legfeljebb 5 évre.

(7) Amennyiben az önkormányzati érdekből kijelölt bérlő az önkormányzati bérlakását újraelosztásra a bérbeadó rendelkezésére bocsátja

a) - a bérleti jogviszonya fennállásának 2. évéig e rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott összegre,

b) - a bérleti jogviszonya fennállásának 3. évéig e rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott összeg felére,

c) - a bérleti jogviszonya fennállásának 4. évéig e rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott összeg egynegyedére tarthat igényt.

(8) A 7. § rendelkezéseit kell alkalmazni az Állami Támogatású Bérlakás Program pályázati rendszerében elnyert és megvalósított költségelvű bérlakás bérbeadásánál.

(9) Különös méltánylást érdemlő esetben – a Humánerőforrások Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az általa kijelölt bérlakást, kedvezményes bérleti díj fejében a döntésben kijelölt személy részére bérbe adhatja.

(10) A 7. § (10) bekezdésében meghatározott különös méltánylást érdemlő esetek:

            a) fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset,

b) munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy

            c) létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése.

8. §

(1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakások jegyzékét a Képviselő-testület nyilvánosan közzéteszi.

(2) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbér-rendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra - de a pályázati kiírás alapján legalább három (3) hónapra - előre egyösszegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie. A bérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egyösszegben történő lakbér megfizetését vállalja.

(3) A szerződést az ajánlat elfogadását követő 30 napon belül kell megkötni.

9. §^[10]

A Képviselő-testület gyakorolja

a) a szociális jellegű bérlakások tekintetében a 6. § (4) bekezdés szerinti sürgőssé­gi sorrend alapján a lakásbérleti szerződéssel kapcsolatos jogokat,

b) a 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyek lakásbérleti szerződéseivel kapcsolatos jogokat,

c) a piaci feltételekkel bérbe adott lakásoknál a pályázati eljárás eredménye alapján a lakásbérleti szerződéssel összefüggő jogokat.

(2) A Képviselő-testület kétévente áttekinti lakásgazdálkodási tevékenységét, valamint beszá­moltatja bizottságait, a polgármestert és a jegyzőt az e feladatkörben folytatott tevékenységéről.

10. §

Önkormányzati lakás nem lakás céljára bérbe adható legfeljebb 5 év időtartamra a Képviselő­testület egyedi döntése szerint akkor, ha a nem lakás céljára történő hasznosításra az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásához van szükség.

11. §

(1) ^[11]Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés csak a házastársak közös írásos kérelme esetén köthető.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül a bérlő és a vele együtt lakó házastársa (4) bek. szerinti kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki:

a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke), jogszerűen befoga­dott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és ne­velőszülője), és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

12. §

Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrésznek a lakásban maradó társbérlő részére történő bérbeadásának feltételeire értelemszerűen e rendelet II. részében foglaltakat kell alkalmazni.

III. rész

A felek jogai és kötelezettségei

13. §

A bérbeadó a jelen rendeletben meghatározott lakbér figyelembevételével akkor köt szer­ződést, ha ezt a jövőbeli bérlő elfogadja.

14. §

A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket az Ltv. tartalmazza.

15. §

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű haszná­latra alkalmassá a lakást.

(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő a számlával, egyszerűsített számlával, számlát helyettesítő okmánnyal igazolt ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza.

16. §

(1) ^[12]A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korsze­rűsíti. A bérlő által felajánlott értéknövelő beruházás megtérítésére vonatkozó igénye ismeretében a bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett és a bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére és a költségek megtérítésére egyebekben a 15. § rendelkezései irányadók.

(3) Ha a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő kizárólag a megállapodásban rögzített értéknövelő beruházás költségeinek megtérítésére tarthat igényt. A megállapodásban külön ki kell térni az értéknövelő beruházás megtérítésének feltételeire. A költségek megtérítése a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül kérhető, és azt egy összegben kell kifizetni.

17. §

(1) A bérlakás fűtési korszerűsítése esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak arról, hogy

a.) a bérlakásban a belső gázszerelés teljes költségét a bérlő fizeti meg, ez esetben

- ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, a lakás bérleti díját az eggyel alacsonyabb komfortfokozat alapján kell megállapítani az értéknövelő beruházás bérlő által viselt költségei összegének erejéig, ezután a bérleti díjat a magasabb komfortfo­kozatnak megfelelően köteles megfizetni,

- a bérleti jogviszony megszűnése esetén illetve a lakás leadásakor a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai lakbérben meg nem térített részére, a bérlet megszűnésétől számított egy éven belül, melyet egy összegben kell részére kifizetni,

vagy

b.) az összes költség egy részét a bérlő fizeti meg, ez esetben a bérleti jogviszony megszű­nése esetén a bérlő igényt tarthat ráfordítása a.) pont szerint bérleti díjként el nem szá­molt részére a megszűnéstől számított egy éven belül, egy összegben.

(2) A bérlakás megvásárlása esetén a lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlő által kifizetett, (1) bekezdésben meghatározott költségekkel.

18. §

(1) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

- az átvételkori vagy a bérbeadó hozzájárulása esetén leadáskori állapotnak megfelelő falfestés,

- fentiek szerinti mázolás,

- lakásberendezések kijavítása.

(2) A felek akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

19. §

A Képviselő-testület felhatalmazza a 9. §-ban meghatározott bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

20. §^[13]

A lakást jogcím nélkül használó személy - ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt - a használat első két hónapjában a mindenkor hatályos lakások bérleti díját szabályozó rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat, ezt követően ennek kétszeresét köteles fizetni. Egy év elteltével a rendelet szerinti lakbér háromszorosát köteles fizetni.

21. §

(1) A bérlő az Ltv-ben meghatározott eseteken kívül a lakásba a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját, élettársát és annak gyermekét, testvérét, ha azok saját lakással nem rendelkeznek. A befogadott nem jogosult a bérleti jogviszony folytatására, illetve a bérlet megszűnésekor elhelyezésre.

(2) ^[14]A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban  kell benyújtani a Polgár­mesterhez. A kérelemhez csatolni kell:

- a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadónál igazolja, és

- a befogadott személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a bérleti szerződés meg­szűnésekor a bérlővel egyidőben elhagyja a lakást.

IV. rész

A lakásbérlet megszűnése

22. §

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony az Ltv. szerint szűnik meg, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő jogosult a két lakás évi lakbére közötti különbözet miatti pénzbeli térítésnek a kifizetésére.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony az ( 1 ) bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként az előző évi lakbére kétszeresére tarthat igényt, feltéve, ha a bérleti jogviszonya legalább egy évig fennállt, lakásgondját saját erőből oldja meg és lakbérhátraléka nincs.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha bérleti jogviszony az Ltv. alapján szűnik meg.

23. §

(1) ^[15]Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2) Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás esetén a bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadnia, ha

a.) az önkormányzati lakás feletti rendelkezési joga hatóság vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárásjogerős befejezéséig, vagy

b.) ha az önkormányzati lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járul hozzá, vagy

c.) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel:

- bérlővel együtt lakó házastársa,

- gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, nevelt gyermeke),

- jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint

- szülője (örökbe fogadó, mostoha-, nevelőszülője),

d.) a csere az (1) bekezdés tiltó rendelkezésébe ütközik.

(3) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha

a) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,

b) a cserélő felek határidőn belül nem csatolják az alábbi iratokat:

· az 1993. december 31. előtti lakáskiutalásoknál a kiutaló határozatot,

· a lakásbérleti szerződést,

· az adásvételi szerződést és a tulajdoni lapot, ha a lakáscsere-szerződéssel együtt tulajdonosváltozás is van,

· lakáscsere-szerződést.

c) a bérlőnek lakáshasználatbavételi díj tartozása, lakbértartozása vagy közüzemi díj hát­raléka van és felszólításra azt még nem fizette ki, kivéve, ha a másik cserélő féllel a tartozás átvállalásában írásban megállapodott,

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a lakáscserére az Ltv.-ben foglaltak miatt kerül sor.

(5) A bérbeadó az e rendeltben szabályozott eseteken kívül az önkormányzati lakás elcserélé­séhez való hozzájárulást nem tagadhatja meg.

(6) Ha a bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szer­ződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

(7) A bérbeadó az önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével - ha az ön­kormányzati lakást nem cserélik el - a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

(8) A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárul a lakás(ok) elcseréléséhez.

24. §

(1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - más jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve - másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) A 24. § ( 1 ) bekezdésében meghatározott elhelyezési kötelezettség fennállása esetén, az elhelyezésre jogosult, szociális helyzete alapján a 6. § (2) bekezdésben meghatározott méretű lakásra tarthat igényt.

V. rész

Az albérlet

25. §

(1) A bérlő a lakás egy helyiségét a bérbeadó előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül - melyet a szerződésben is közölni kell -, amely megalapozza az Ltv.-ben foglalt felmondást.

(2) ^[16]Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban a Képviselő-testületnek címezve kell benyújtani.

(3) Az albérlői jogcímen történő befogadáshoz való hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy nyilatkozatát arról, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

(4) Hozzájárulás nem adható:

- a teljes lakás,

- a szükséglakás és egyszobás lakás egy részének

albérletbe adásához.

(5) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantál­ja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

VI. rész

A lakbér mértéke, a külön szolgáltatás díja

26. §

Az önkormányzati bérlakások lakbérének mértékét a mindenkori hatályos - önkormányzati bérlakások lakbérének megállapításáról szóló - rendeletben foglaltak szerint kell megállapítani. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbértámogatására a mindenkor hatályos - az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló - rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

VII. rész

A helyiségbérlet szabályai

27. §

(1) A Képviselő-testület hivatala folyamatos, naprakész nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségekre a tulajdonosi jogokat a Képviselő­testület gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy átruházott hatáskörben lássa el a bérbeadói feladatokat, s tegye meg a bérbeadói nyilatkozatokat.

(4) A polgármesteri döntések előkészítését és végrehajtását a helyiségbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben a Polgármesteri Hivatal végzi.

(5) A helyiségek kezelését a Képviselő-testület által megbízott szerv végzi.

28. §

(1)^[17] A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után és csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre adhatja bérbe. A szerződéskötés előfeltétele 3 havi bérleti díj letétbe helyezése.

(2) ^[18]A helyiség pályázati eljárás nélkül adható bérbe, ha:

1. az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges a helyi­ség,
2. a helyiségekre korábban meghirdetett pályázat eredménytelen volt,
3. jogszabályi kötelezésen alapuló a bérbeadásnál.
4. jogszabály rendelkezései, vagy a bérbeadás körülményei a lehetséges bérlő személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

29. §

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség pontos címét, alapterületét, felszereltségét, állapotát,

b) a helyiségben folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét,

e) a pályázni jogosultak körét,

f) a fizetendő bérleti díj mértékét,

g.) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és időpontját,

h.) egyéb feltételeket.

(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni és a helyi lapban kell közzétenni.

30. §

(1) ^[19]A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására jogosító engedély(ek) másolatát.
2. a megajánlott bérleti díj összegét, (figyelemmel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek minimális bérleti díját előíró képviselő-testületi határozatra)
3. nyilatkozatot arról, hogy bérel-e önkormányzati helyiséget,
4. nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(3) ^[20]A pályázók közül az részesül előnyben, aki előre egy összegben, hosszabb időre vállalja a bérleti díj megfizetését. Azonos összegű bérleti díjat vállaló pályázók közül a helyiség korábbi bérlőjét előbérleti jog illeti meg. Az előbérleti joggal élés esetén a szerződést vele kell megkötni. Előbérleti joggal nem rendelkező pályázók esetén, azonos összegű bérleti díj vállalása esetén licitálást kell tartani.

A licitálást 3 fős bizottság vezeti, melynek

- elnöke a Polgármester

- tagjai: a helyi egyéni választókerület képviselője valamint a ^[21]Gazdálkodási Bizottság egy tagja.

A licit kiinduló összege a megajánlott bérleti díj összege. A licitemelés összege a bérleti díj négyzetméterenkénti összege.

(4) Eredménytelen pályázat esetén egy alkalommal meg kell ismételni a pályáztatást.

31. §

A kezelő a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, lel­tár alapján köteles a bérlőnek átadni.

32. §

A bérleti szerződésben fel kell tüntetni a helyiségben folytatandó tevékenység megjelö­lését. Ettől eltérő célra csak a bérbeadó hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a bérlő a helyiséget.

33. §

A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek felújításáról, kar­bantartásáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő/előtető, er­nyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, il­letve cseréről,

d) a helyiség, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztítá­sáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze. 

34. §

A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felsze­leltséggel köteles átadni a bérbeadónak.

35. §

A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet.

36. §

(1) Az önkormányzati helyiség bérleti jogát kizárólag másik helyiség bérleti jogára vagy tulajdonjogára lehet elcserélni.

(2) ^[22]A megállapodás megkötését követő 15 napon belül a cseréhez a Polgármester hozzájárulását írásban kell kérni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiségek pontos címét, alapterületét, bérét,

b) a helyiségekben folytatni kívánt tevékenységek megnevezését, csatolva az arra feljogosító engedély másolatát,

c) a cserepartner nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség fekvéséhez és a benne folytatni kívánt tevékenységekhez igazodó újonnan megállapított bér meg­fizetését vállalja.

(4) A Polgármester a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha

a) a cserepartner az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, vagy

b) a cserepartner tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

37. §

(1) A bérbe adott helyiség bérlő általi átalakításához, korszerűsítéséhez, felújításához, egyéb, a helyiséget érintő értéknövelő beruházáshoz a munkák megkezdése előtt a Képviselő-testület hozzájárulása és külön írásos megállapodás megkötése szükséges.

A hozzájárulási kérelem elbírálásához szükséges:

- az átalakítás, korszerűsítés, felújítás célja, a rendeltetés megjelölésével,

- a tervezett munkajellegétől függő részletes leírás és költségvetés, méretarányos váz­lattervvel,

- a Képviselő-testület döntése meghozatalához kért további adatok.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó feltételeket (határidő, kérelmező, költségviselő megjelölése stb.),

- a megvalósítás költségviselőjének megnevezését és módját, a költségek nagyságrendjét,

- a költségek lelakhatására vagy a visszatérítésére vonatkozó lehetőségeket, illetve annak tilalmát,

- a műszaki ellenőrzés szükségességét és ezzel kapcsolatban felmerült költségek viselőjét.

Az érdekeltek által rögzített megállapodást a Képviselő-testület döntése alapján a bérbe­adói jogkör gyakorlója köti meg.

(3) A bérlő csak az olyan értéknövelő beruházások megtérítésére tarthat igényt, melyhez előzetesen építési engedélyt vagy a tulajdonos hozzájárulását kérte, és a beruházás megszüntetése a helyiség állaga veszélyeztetése nélkül nem végezhető el.

38. §^[23]

A minimális bérleti díjak településre és helyiségtípusra érvényes mértékét a Képviselő-testület évente állapítja meg, első ízben e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

39. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek az Ltv.-ben meghatározott célokra használhatók fel. A felhasználás részletes szabályait évente határozza meg a Képviselő-testület.

III. FEJEZET

Záró és vegyes rendelkezések

40. §^[24]

(1) Az önkormányzati lakások elidegenítésével és bérletével kapcsolatban az állampolgároktól az alábbi adatok kérhetők:

- név, lakcím, házastárs neve, gyermekek neve, eltartottak neve,

- az igénylő, házastárs, gyermek, eltartott munkahelye, lakcíme, személyi igazolvány száma, születési ideje,

- a lakáshasználat jogcíme, valamint a jövedelmi, vagyoni helyzetre vonatkozó adatok.

(2) A lakásigényléshez becsatolt – az (1) bekezdésben megjelölt adatokat – az önkormányzat a mindenkor hatályos, személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kezeli az igénylés elbírálásáig, illetőleg a bérleti szerződés megszűnéséig.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezeléséhez az igénylő írásos hozzájárulása szükséges.

(4) E rendelet 2005. május 1-jén lép hatályba.

(5) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 21/2004. (IV. 1.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Bicske, 2005. április 28.

   Szántó János sk.                          Molnár Julianna sk.

       polgármester                                         jegyző

Z Á R A D É K :

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Bicske, 2005. április 29.

                                  Molnár Julianna sk.

                                            jegyző