Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének

26/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.          Általános rendelkezések

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA.  Német megnevezése: Selbstverwaltung der Stadt Bicske. Angol megnevezése: Municipality of Bicske.

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.bicske.hu

(4) Az Önkormányzat illetékességi terülte: Bicske Város közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal. Német elnevezése: Bürgermeisteramt der Stadt Bicske, Angol elnevezése: Mayor's Office of Bicske

2.§ (1) Bicske Város Önkormányzata Magyarország Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá a város ismertségének és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvérvárosi szerződéseket köt. Nemzetközi-, testvérvárosi szerződéskötés szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet. 

(2) Bicske Város Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a romániai (erdélyi) Tusnádfürdő és Réty, illetőleg a németországi Althausen valamint az olaszországi Melegnano településekkel a nemzetközi jog és Magyarország, valamint az érintett államok jogszabályai által biztosított keretek, lehetőségek között testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn. Az Önkormányzat a fennálló testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére törekszik, továbbá nyitott újabb testvér-települési kapcsolatok létrehozására is.

Az együttműködés főbb lehetséges területei: a társadalmi és gazdasági élet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a sport, a környezetvédelem, az egészségügy, a szociálpolitika, az energiagazdálkodás, a városfejlesztés, az idegenforgalom, a közbiztonság, a civil szervezetek együttműködése, a közigazgatás, a közös uniós pályázatok, a gyermek- és ifjúságvédelem. 

2.  Az önkormányzat jelképei, ünnepei, kitüntetései

3.§ (1) Bicske Város címere: Függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amelyben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi. (1. melléklet)

(2) Bicske Város zászlója: A zászló a címer más megjelenési formája, mint ilyen, pontosan a címer képét mutatja. Bicske város címerpajzsa kék, díszítő elemei, címerképe nagyrészt sárgák, így bicskei zászló és lobogó színe: kék-sárga (világos kék, világos sárga). (2. melléklet)

(3) Bicske Város Polgármestere a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein és a Képviselő-testület ünnepi ülésein hivatali jelvényt használhat. 

(4) Bicske Város Önkormányzata kitüntetései alapításának és adományozásának részletes szabályait önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. Az Önkormányzat jogállása, feladat- és hatáskörei

4.§ (1) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a munkateher megosztása, a folyamatos, gyors, hatékony működés biztosítása érdekében egyes hatásköreit – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, vagy a társulásaira ruházhatja át.  

5.§ (1) Bicske Város Önkormányzata a település területén megteremti a Mötv. 13. §-ban rögzített helyi közügyek, közszolgáltatások ellátásának feltételrendszerét, műszaki-technikai infrastruktúráját, biztosítja a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való ellátását.

(2) Bicske Város Önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében szabadon dönt arról, hogy az (1) bekezdésben megfogalmazottakon túl milyen további – önként vállalt – feladatokat lát el.

(3) Az önként vállalt feladatok ellátása, támogatása nem veszélyeztetheti az alapvető és kötelező feladatellátást, ezért annak volumenét területenként, évente felül kell vizsgálni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok taggyűlése jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

4.          Gazdasági program, munkaterv

6.§ (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a Mötv. 116. §-ában foglaltakkal összhangban – gazdasági programot, fejlesztési tervet alkot. A gazdasági program a Képviselő-testület megbízatását meghaladó időszakra is készülhet.

(2) Bicske Város Képviselő-testülete az önkormányzati ciklus időtartamára, vagy hosszabb távra szóló gazdasági programja tárgyalása előtt szükség szerint közmeghallgatást tart.

(3) A polgármester az önkormányzati ciklus időtartama lejáratának évében Bicske Város aktuális gazdasági programja végrehajtásáról köteles a Képviselő-testület részére tájékoztatást adni. A végrehajtásról szóló beszámolót az önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jeleníteni. 

7.§ (1) A Képviselő-testület működésének alapja – a gazdasági program végrehajtását szolgáló – éves munkaterv. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot tehetnek:

1. a Képviselő-testület tagjai,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. a térség országgyűlési képviselője,
4. a Bicskei Rendőrkapitányság és a Járási Hivatal vezetője,
5. a nemzetiségi önkormányzat,
6. az önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági társaságok vezetői,
7. a városban működő társadalmi és civil szervezetek, egyházak, alapítványok,
8. az önkormányzat területén működő cégek, vállalkozások képviselői, gazdasági érdekképviseleti szervek.

(3) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a benyújtott munkatervi javaslatokról a Képviselő-testületet akkor is tájékoztatni köteles, ha azokat a munkaterv testület elé terjesztett tervezetébe nem vette fel.

8.§ (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
2. a napirendi pontok tárgyát, előadóit, az előkészítésben részt vevők megjelölését,
3. azon témák meghatározását, amelyeket bizottságok terjesztenek elő,
4. az előterjesztések elkészítésének határidejét, felelőseit, a napirend tárgyalására külön meghívottak megnevezését,
5. a Képviselő-testület rendeletalkotási programját az ülésekhez illeszkedően.

(2) Az éves munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület a megelőző év december havi utolsó ülésén dönt.

5.      A Képviselő-testület ülésének összehívása

9.§ (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, emlékülést és közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester, az alpolgármester és a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnökének egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően 3 nappal írásban, vagy elektronikusan kiküldött meghívóval hívja össze. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elsősorban elektronikus úton kell eljuttatni a képviselőkhöz és az egyéb meghívottakhoz. A képviselők elektronikus elérhetőségét az 3. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

1. a Képviselő-testület tagjait,
2. a jegyzőt, az aljegyzőt, a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit,
3. a térség országgyűlési képviselőjét,
4. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. Bicske Város Intézményeinek vezetőit, valamint az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőit,
6. a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét és a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét,
7. a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjét,
8. a Fejér Megyei Közgyűlés bicskei tagjait és
9. a Bicskei Városi Televízió, Bicskei Újság valamint a Fejér megyei sajtó munkatársait,
10. az érintetteket.

10.§ (1) A Képviselő-testület munkaterve figyelembe vételével – szükség szerint – ülésezik, de évente legalább 8 rendes ülést tart. A Képviselő-testület rendes ülését a városháza dísztermébe kell összehívni.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell tervezni, hogy a képviselők nyári szabadsága biztosított legyen. Bicske Város Képviselő-testülete július és augusztus hónapban rendes ülést nem tervez.

11.§ (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívóhoz kapcsolódó előterjesztések a képviselők által letölthetőek Bicske Város honlapjáról a Dokumentumtár/Privát mappa részéből, az elérhetőség részükre a jelszavukkal biztosított. Rendkívüli esetben az előterjesztések elektronikusan vagy adathordozón, vagy papír alapon kerülnek továbbításra.

(2) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő egyébként nem lenne tartható, jogszabálysértő mulasztás következne be, vagy az előterjesztés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésen már nem terjeszthető be. Szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásakor, szükségességének indoklásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

(3) Amennyiben a polgármester az előterjesztő indítványára zárt ülést javasol, vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező, a zárt ülésen való tárgyalási javaslat előterjesztésen történő feltüntetése mellett az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó bizottságai tagjai, valamint a jegyző részére kézbesíthető.

(4) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes tartós akadályoztatása esetén a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke írja alá. Mindhármuk együttes és tartós akadályoztatása esetén a meghívó aláírója a korelnök.

(5) A testületi ülések meghívóját Bicske város hivatalos honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos egyéb módokon is közzé kell tenni.

6.   Ülésterem, a képviselő-testület ülése

12.§ (1) A Képviselő-testület rendes üléseit általában a Városháza dísztermében tartja. A Képviselő-testület indokolt esetben, vagy célszerűségi okból másutt is ülésezhet.

(2) A Képviselő-testület üléstermében tanácskozás céljára olyan elkülönített részt kell biztosítani, ahol a Képviselő-testület munkáját zavartalanul végezheti. A tanácskozás céljára rendelt részben az ülés időtartama alatt a képviselőkön kívül csak a meghívottak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársak tartózkodhatnak. Az ülésteremben a képviselők részére megfelelő technikai felszerelést, különösen a laptop-ok csatlakozási lehetőségét szükséges biztosítani.

(3) Bicske Város Képviselő-testülete nyilvános üléseiről a Bicskei Városi Televízió teljes terjedelmében tájékoztatja a lakosságot. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglal helyet. Az ülésteremben a sajtó és a televízió részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(4) A Képviselő-testület üléseinek időtartama alatt az ülésteremben a nemzeti, a városi és az európai uniós jelképek elhelyezését biztosítani kell. Az ülésteremben Magyarország címerének elhelyezése is szükséges.

13.§ (1) Határozatképtelenség esetén a rendes ülést 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(2) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(4) A határozatképesség a Képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. 

7.A testületi ülések napirendje

14.§ (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a – munkaterv figyelembevételével összeállított – meghívóban szereplő napirendi pontok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozattal állapítja meg.

(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére – erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján – lehetőség van, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a Képviselő-testület határozza meg a meghívóban foglaltak alapján. A rendeletek tárgyalása megelőzi a határozatokét. A napirendeket a kérdések, bejelentések zárják le. Az interpellációkat a fő napirendek megtárgyalása után az „egyebek” tárgysorozat megkezdése előtt lehet tárgyalni.

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat, a gazdasági programot, valamint Bicske Város közép- és hosszú távú szakmai koncepcióit bemutató előterjesztéseket elsőként kell tárgyalni. A Képviselő-testület célszerűségi és egyéb szakmai szempontokra tekintettel ezektől a szabályoktól – az ülésen hozott egyedi döntésével – eltérhet, a napirendeket a meghívottakra tekintettel felcserélheti.

(5) A napirendek tárgyalása során a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a Képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta, az arra vonatkozó döntést meghozta, vagy azt elhalasztotta.

(6) A bizottság, a polgármester, vagy az előterjesztő indokolt javaslatára a napirend elnapolható. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testületi ülés megkezdése előtt napirendhez kapcsolódó dokumentumot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet. 

15.§ (1) A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

1. a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,
2. az interpellációk, kérdések, bejelentések és
3. az egyebek.

(2) Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal választási ciklusonként legalább egy alkalommal számot adnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek. 

16.§ (1) A bizottságok, valamint a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, valamely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeményezésére – önálló indítványoknak minősülnek. Képviselői önálló indítványt a polgármester, az alpolgármester vagy bármely képviselő tehet. Képviselői önálló indítvány a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben terjeszthető elő.

(2) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői önálló indítványokat megfelelő formátumban, mely határozati javaslatot is tartalmaz a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább 48 órával írásban kell beterjeszteni.

(3) A javaslatokat, önálló indítványokat azok tárgyának, a javaslattevő személyének megjelölésével, megfelelő indokolással és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.

(4) A javaslatokat, önálló indítványokat a polgármester köteles a Képviselő-testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére, vagy napirendre tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a Képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő felszólalása után – vita nélkül, egyszerű többségi szavazással határoz.

(5) Közvetlenül a Képviselő-testület ülésének megnyitása előtt képviselői indítvány előterjesztésére rendkívül indokolt esetben van lehetőség. Az indítvány rendkívül indokoltnak minősítése ügyében a polgármester szükség szerint vitát kezdeményezhet.

17.§ (1) Sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával – kizárólag a polgármester terjeszthet elő a testületi ülés kezdetéig. A sürgősségi indítvány indokolt esetben szóban is ismertetésre kerülhet a képviselő-testület tagjainak.

(2) Ha valamely települési képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali megtárgyalását, a sürgősség kérdését vitára lehet bocsátani.

8.   A napirendek tárgyalása

18.§ (1) Rendelethez, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.

19.§ (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítéseknek is helye van, ha a rendelet, vagy a határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelynek szabályozása jogszabály értelmében kötelező, vagy amelyről a határozatban dönteni szükséges.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a képviselő-testületi ülésen szóban, vagy az ülés napjáig beérkezően írásban köteles kiegészíteni, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, elírás történt az előterjesztésben, rendeleti vagy határozati javaslatban.

(3) Az előterjesztések kiegészítését, módosítását, kijavítását a bizottsági előzetes tárgyalást követően a polgármester vagy a bizottság elnöke rendelheti el.

(4) Amennyiben az előterjesztés nincs megfelelően előkészítve, szakmai indokok vagy törvénysértés gyanúja miatt az illetékes bizottság az előterjesztés testületi tárgyalását nem javasolja, és ezzel a véleménnyel a polgármester egyetért, az előterjesztés testületi tárgyalására nem kerülhet sor. A törvénysértés gyanúja kérdésében a jegyzőt meg kell hallgatni.

(5) Az előterjesztő kérésére az előterjesztés munkaterv szerinti ülésen történő tárgyalása mellőzését a polgármester engedélyezheti. Ennek indokairól a képviselő-testületet tájékoztatni kell. 

20.§ (1) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei, vagy nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni, és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

21.§ (1) A hozzászólások sorrendiségét a polgármester jogosult meghatározni.

(2) A képviselők és tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása kapcsán legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. Ennek lejártát az ülés vezetője köteles jelezni, és a felszólalótól a szót megvonhatja. Amennyiben a polgármester javasolja a felszólalási jog további időtartamra biztosítását, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

(3) Ismételt felszólalásra az ülés vezetője maximum 2 perc időtartamra adhat engedélyt.

(4) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(5) Korábbi felszólalásával kapcsolatos reagálásokra az érintett képviselő 1 perces észrevételre bármikor kérhet szót a napirenddel kapcsolatosan.

(6)  A napirendi pont tárgyalásakor a képviselőt személyes érintettsége okán 1 perces hozzászólás illeti meg.

(7) A polgármestert, mint az ülés vezetőjét, valamint – ha törvényességi észrevételt kíván tenni – a jegyzőt bármikor megilleti a felszólalás joga.

(8) Az érintett bizottságok elnökei a határozathozatal előtt 2 percben a tárgyalt napirend kapcsán hozzászólhatnak akkor is, ha kimerítették a vita közben részükre rendelkezésre álló hozzászólási lehetőségeket.

(9) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, kivéve a vita lezárását követő, a szavazás elrendelésétől a döntéshozatalig terjedő időszakot.

(10) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője a tárgyra térésre felszólíthatja. Erre a polgármestert a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

22.§ (1) Ügyrendi javaslatot a tárgyhoz kötött, és a jegyzőkönyvben szó szerint rögzített indokolással ellátva lehet előterjeszteni.

(2) Ügyrendi kérdésnek minősül:

1. a napirendi pont tárgyalásának beszüntetésére, elhalasztására, elnapolására,
2. a hozzászólások, a vita lezárására,
3. a napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására,
4. a szavazás elrendelésére, a szavazás módjának meghatározására, vagy
5. tárgyalási szünet elrendelésére

irányuló javaslat.

(3) Ügyrendi javaslat elhangzására bármelyik képviselő 1 percben reagálhat, a javaslathoz hozzászólhat. Hozzászólás hiányában a kérdésben a testület további vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

23.§ (1) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésre érdemi válasz szülessen.

(2) A vita lezárása után a polgármester, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke, vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A jegyző a döntéshozatal előtt is köteles jelzéssel élni, ha a határozati javaslatok megfogalmazása kapcsán törvényességi észrevétele van, vagy jogszabálysértést észlel.

(4) A vita lezárását követően a döntéshozatal elrendelésétől a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye.

9.A Képviselő-testület döntéshozatala, a szavazás rendje

24.§ (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző – szükség esetén – felvilágosítást ad a szavazás módjáról, menetéről, vagy a döntés törvényben, illetőleg Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt feltételeiről.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti, vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület először a beterjesztett rendeleti, vagy határozati javaslat módosító javaslatok által érintett rendelkezése felett – a módosítások sorrendjében – szavaz, ezután a rendeleti, vagy határozati javaslat egészéről dönt. Az egyes módosító javaslatok felett a szavazás külön-külön történik.

(4) Ha a polgármester, bármelyik képviselő, a jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet, vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket, vagy téves utalásokat tartalmaz, a Képviselő-testület a döntést határozattal elhalasztja.

(5) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

25.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

1. kézfelemeléssel,
2. szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy
3. név szerinti szavazással.

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő ezt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(4) A nyílt szavazás rendes és rendkívüli ülés keretében is általában kézfelemeléssel történik. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, majd a névsorral együtt az ülés vezetőjének átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tűntetni.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

26.§ (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál 3 tagú bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(2) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok közül a szavazatok arányát, megoszlását, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,
2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat, és
5. a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

27.§ Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl

1. a helyi népszavazás kiírásához,
2. a gazdasági program elfogadásához,
3. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,
4. vagyon értékesítéséhez, megszerzéséhez,
5. idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalásához.
6. gazdasági társaságba bevitt önkormányzati vagyont érintő minden olyan döntéshez, mely a polgári törvénykönyv, vagy társasági szerződés, alapító okirat szerint kizárólagos taggyűlési, illetőleg a taggyűlés jogát gyakorló szerv hatásköre,
7. önkormányzati vagyon megterheléséhez,
8. önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírok értékesítéséhez, értékpapírok vásárlásához, 
9. alapítvány támogatásához,
10. képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
11. települési képviselő, polgármester vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez,
12. díszpolgári cím, önkormányzat által alapított kitüntetés adományozásához, megvonásához,
13. középtávú szakmai koncepciók, városfejlesztési koncepciók elfogadásához,
14. titkos szavazás elrendeléséhez,
15. önkormányzati gazdasági társaság alapításához, átszervezéséhez, összevonásához, ügyvezető igazgatója kinevezéséhez, megbízásához, vagy
16. testvérvárosi kapcsolatok létesítéséhez, megszüntetéséhez.

10.Az önkormányzati rendelet megalkotása

28.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:

1. a Képviselő-testület tagjai,
2. a Képviselő-testület bizottságai,
3. a nemzetiségi önkormányzat testülete,
4. a jegyző,
5. a bicskei székhelyű bejegyzett civil szervezetek, vagy
6. legalább 100 bicskei választópolgár.

(2) A polgármester gondoskodik a rendeletalkotási javaslatnak az illetékes bizottságokhoz, a képviselőkhöz, és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendeletalkotási javaslat előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.

(4) A bizottságok a feladatkörüket érintő rendelet-tervezet előkészítésében – igény szerint –részt vehetnek, illetőleg azt a képviselő-testületi döntést megelőzően kötelesek megtárgyalni.

(5) Rendelet-tervezet elkészítéséhez a tárgykör szerint érintett szervek, szakemberek véleményét előzetesen lehetőség szerint ki kell kérni.

(6) A jegyző részt vesz a rendelet-tervezet szakmai előkészítésében, és arról törvényességi szempontból nyilatkozik.

(7) Rendelet-tervezetet a polgármester, bármely képviselő, önkormányzati bizottság és a jegyző terjeszthet a Képviselő-testület elé. A rendelet szükségességét indokolni kell, továbbá az előterjesztésében ki kell térni a rendelet megalkotása esetén a várható hatásokra és a rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következményekre is.

(8) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

29.§ (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és az önkormányzati rendeletek hatályos szövegének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. A kifüggesztés legalább 30 napig tart. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja minősül.

(3) A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.

(4) A kihirdetett rendeletet a jegyző által kijelölt szervezeti egység a Nemzeti Jogszabálytárba jogszabályban meghatározott határidőn belül rögzíti.

11. Határozathozatal

30.§ (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, vagy ilyen lehetőséget nem ad, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben határozatot hozhat.

(2) A határozat tartalmazza a testület döntésén túl a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét is. A testületi határozatok végrehajtásáért felelős lehet a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati bizottság elnöke, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint az önkormányzati intézmény, illetőleg gazdálkodó szervezet vezetője.

(3) A testületi határozatokat meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, a határozat végrehajtásáért felelős iroda vezetőjének, és a döntéshozatalban érintetteknek, továbbá tájékoztatásul elektronikus úton a Polgármesteri Hivatal minden irodavezetőjének. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A testületi határozatok végrehajtásáról a felelősök jelentései alapján a végrehajtási határidők lejárta után a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.

12. Kérdés és interpelláció

31.§ A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt az önkormányzat tisztségviselőihez azok feladatkörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A Képviselő-testület a válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.  A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 2 perc áll rendelkezésre.

32.§ (1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően, vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak testületi ülésre terjeszthető elő.

(2) Az interpelláció során a települési képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, az önkormányzati bizottság elnökétől önkormányzati ügyben kér felvilágosítást.

(3) Az ülést megelőzően legalább 24 órával benyújtott írásbeli interpellációra lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni. Az ülés napján írásban, vagy az ülésen szóban előterjesztett, továbbá érdemi válaszhoz időigényes felkészülést igénylő interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő ülésen dönt.

(4) A még meg nem válaszolt, illetve ki nem vizsgált interpellációkról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását kell elrendelni. A részletes kivizsgálásba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(7) A Képviselő-testület döntése alapján a részletes kivizsgálást a polgármester, a tárgy szerint megbízott vagy az ülésen azonnal megválasztott eseti bizottság vezeti. A kivizsgálás eredményéről a Képviselő-testületet legközelebbi ülésén tájékoztatni kell adni.

13. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, rögzítése

33.§ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ülés jegyzőkönyve tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

1. az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi vagy emlékülés),
2. a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét, az előterjesztett javaslatokat, indítványokat,
3. az ülésvezető intézkedéseit,
4. a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
5. az ülés bezárásának idejét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

1. a meghívó,
2. az írásos előterjesztések, javaslatok, képviselői önálló indítványok, interpellációk,
3. a jelenléti ív,
4. a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,
5. a név szerinti szavazás névsora ABC sorrendben,
6. az ülésen megalkotott rendeletek, és
7. az alakuló ülésen aláírt esküokmányok.

34.§ (1) Ha a képviselő kéri, az általa megjelölt tanácskozási részről, momentumról, történésről, hozzászólásról vagy megjegyzésről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó esetleges észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(3) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek a jegyzőkönyveibe. Ennek lehetősége a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár Nagy Károly Városi Könyvtárában (Bicske, Kisfaludy utca 29.) biztosított.

(4) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.

(5) A jegyzőkönyvet a jegyző által kijelölt szervezeti egység a Nemzeti Jogszabálytárba jogszabályban meghatározott határidőn belül rögzíti.

(6) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli. Őrzéséről a jegyző által kijelölt szervezeti egység gondoskodik.

14. Alakuló ülés

35.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester általános választását követő 15 napon belül a Városháza dísztermében tartja. Az alakuló ülés megnyitása után a Helyi Választási Bizottság beszámol a választások eredményéről.

(2) A képviselők ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a térség országgyűlési képviselője, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

36.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén dönteni kell a polgármester illetményéről, esetleges összeférhetetlenségi kérdésekben történő állásfoglalásról.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester javaslatára választja meg – titkos szavazással, minősített többséggel – az alpolgármestert, meghatározza díjazását, dönt az esetleges összeférhetetlenség alóli felmentés kérdésében.

(3) A bizottsági tagok megválasztásáról a Képviselő-testület az alakuló ülésen, vagy az azt követő rendes ülésen dönt.

15. Rendkívüli ülés

37.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna, a polgármester az ülés összehívásáról gondoskodik.

38.§ (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha:

1. polgármester
2. jegyző
3. azt jogszabály kötelezővé teszi,
4. legalább 5 települési képviselő kezdeményezi,
5. a képviselő-testület bármely állandó bizottsága indítványozza, vagy
6. a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirend megjelölésével a polgármesternél írásban és elektronikus úton kell előterjeszteni.

(3) Az indítvány alapján a polgármester a Képviselő-testület összehívásáról az indítvány beterjesztésétől számított 5 napon belül gondoskodik, kivéve, ha az indítványozó a rendkívüli ülés összehívását olyan okok miatt kezdeményezi, amelyeknél a késedelem jelentős hátránnyal járna. Ez esetben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester haladéktalanul gondoskodik.

(4) Rendkívüli ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus formában kézbesíteni kell, kivéve, ha az összehívás azonnalra történt. A meghívó tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának okát is.

(5) Rendkívüli ülésre csak a képviselők, a jegyző és az érintettek meghívása kötelező.

(6) Rendkívüli ülésre szóló indítvány 5 napon belüli rendes képviselő-testületi ülésen is tárgyalható.

16.Ünnepi ülés, emlékülés

39.§ (1) A Képviselő-testület esetenként – erre irányuló előzetes döntés alapján nemzeti, vagy városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést, vagy emlékülést tarthat. Az ünnepi ülésen, vagy emlékülésen csak az ünnep, illetve esemény jellegének megfelelő napirend szerepelhet.

(2) Az ünnepi ülés ünnepélyességét külsőségekben is elő kell segíteni.

(3) Az ünnepi ülésre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

17. A képviselők jogállása

40.§ Bicske Város Képviselő-testületének mandátumot szerzett képviselője köteles a Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:

1. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
2. tevékenyen részt venni a képviselő-testület és az önkormányzati bizottságok munkájában,
3. a képviselő-testület kijelölése alapján részt venni az önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tagi képviselete ellátásában, a felügyelő bizottságok munkájában,
4. a képviselő-testület, vagy a polgármester által adott megbízás alapján részt venni az ülések előkészítésében, az önkormányzati döntések végrehajtásában, a különböző vizsgálatokban, az önkormányzat képviseletének ellátásában, és
5. írásban, vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület ülésén, vagy annak a bizottságnak munkájában nem tud részt venni, amelynek tagja, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van.

41.§ (1) A képviselő a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartás érdekében fogadóórát, képviselői beszámolót tarthat.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő igényli, a Polgármesteri Hivatal a képviselő által tartott beszámolók alkalmával, vagy önkormányzati ügyben a választók tájékoztatása, véleményének megismertetése érdekében összehívott képviselői fórumokon köteles a technikai feltételek biztosításában közreműködni, és a tárgy szerint illetékes hivatali szakember részvételét biztosítani, ezzel is segítve a képviselő munkáját.

(3) A képviselő külső szervek felé hivatalos intézkedéseket csak saját hatáskörében, vagy erre felhatalmazó testületi döntés esetén tehet.

(4) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól önkormányzati ügyben, mely hozzásegíti a megalapozott döntés kialakításához. A Hivatal bármely köztisztviselőjénél tájékozódhat, de konkrét intézkedést csak halaszhatatlan közügyben, a jegyző közreműködésével igényelhet.

18.A képviselő-testület képviselő-csoportjai és bizottságai

42.§ (1) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők testületi tevékenységük összehangolására egy-egy képviselő-csoportot (frakciót) hozhatnak létre.

(2) Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet a tagja.

(3) Képviselő-csoportot legkevesebb három képviselő alakíthat.

(4) A már megalakult képviselő-csoport elfogadhatja pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(5) A képviselő-csoportból kizárt, kilépett képviselőt pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozónak kell tekintetni.

(6) A képviselő-csoport a működési szabályait maga állapítja meg.

43.§ (1) A képviselő-csoport megalakulását annak vezetője által a megalakulástól számított 15 napon belül a polgármesterhez írásban be kell jelenteni, melyet a képviselő-testület a soron következő ülésén tudomásul vesz.

 (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a frakció elnevezését,

b) a megválasztott vezető nevét,

c) a frakció névsorát.

 (3) A képviselő-csoport megszűnését, az esetleges változásokat annak vezetője írásban jelenti be a polgármesternek, melyet a képviselő-testület a soron következő ülésén tudomásul vesz. 

44.§ (1) Bicske Város Képviselő-testülete mellett a következő önkormányzati bizottságok működnek:

1. Humánerőforrások Bizottság – tagjainak száma: 5 fő,
2. Gazdálkodási Bizottság – tagjainak száma: 5 fő,
3. Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság – tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület bizottságai három önkormányzati képviselőből és kettő külső tagból állnak.

45.§ (1) A Képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a Képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal, és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott szervei.

(2) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, míg egy külső szakember csak egy állandó bizottságba választható meg.

(3) A Képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében állandó bizottságokat alakít, továbbá ideiglenes bizottságokat alakíthat.

(4) A bizottságok tagjaira a polgármester, az alpolgármester, vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet.

(5) A polgármester, az alpolgármester és a bizottságok munkáját szakmai tanácsadó testületek (kollégiumok) segíthetik, melyek megalakítását, számát, összetételét a Képviselő-testület határozza meg. A szakmai kollégiumok tagjait a Képviselő-testület az érintett bizottságok elnökei véleményének figyelembe vételével előterjesztett polgármesteri javaslat alapján választja meg. A szakmai tanácsadó testületek tagjai díjazás nélkül végzik tevékenységüket.

(6) A Képviselő-testület ülésén önkormányzati rendelet kizárólag a hatáskörrel rendelkező bizottság és a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság álláspontjának előzetes kikérését követően tárgyalható.

(7) A Képviselő-testület Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottsága ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát és az ezzel összefüggő feladatokat.

19. A bizottságok működése

46.§ (1) A bizottságok a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen üléseiket. A bizottság ülését a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége közreműködésével a bizottság elnöke hívja össze. A bizottságok rendkívüli ülését rövid úton is, elektronikus levélben, írásban, szóban, vagy telefonon is össze lehet hívni. A bizottsági tagok elektronikus elérhetőségeit a 4-6. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság rendes ülését írásban kell összehívni úgy, hogy a meghívót és az írásos előterjesztést – elektronikus levél útján – a bizottság tagjai és az egyéb érintettek az ülés előtt legalább 48 órával megkaphassák. A bizottságok rendkívüli ülését annak oka és tárgya megjelölésével az ülés előtt legalább 24 órával kell összehívni. A meghívót az önkormányzat hivatalos honlapjára is fel kell tenni.

(3) A Képviselő-testület tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt, valamint akit a bizottság elnöke javasol, minden bizottsági ülésre meg kell hívni. A részvétel azonban csak a bizottsági tagokra nézve kötelező. A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők és az önkormányzat tisztségviselői, valamint a bizottság elnöke által meghívott szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Amennyiben a bizottság döntéséhez, állásfoglalása kialakításához a szóbeli előterjesztés is elegendőnek mutatkozik, az általános szabály alól a bizottság elnöke felmentést adhat.

(5) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a Képviselő-testület határozatára vagy a polgármester indítványára.

(6) A jegyző vagy bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslat elfogadásáról a bizottság soron következő ülésén határoz.

47.§ (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén – az elnököt helyettesítő jogkörben - az elnök által megbízott bizottsági tag vezeti. A bizottság ülésén nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság elnöke, tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság határoz.

(4) Az elnök minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottak is bekapcsolódhatnak.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása, megtagadása vagy megvonása, a bizottsági tagokkal szemben az egyes napirendek tárgyalása során felmerülő esetleges kizárási okok figyelemmel kísérése, a rend fenntartása.

(6) Ha valamely résztvevő a bizottsági ülés rendjét megzavarja, az elnök rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésteremből - a bizottság tagja kivételével - kiutasíthatja.

(7) A bizottságok ülésén történő esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a Képviselő-testületet pedig a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

48.§  A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályok az irányadók. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. Az ülések jegyzőkönyveihez jelenléti ívet kell csatolni.

49.§ (1) A bizottságok munkáját a polgármester irányításával a Polgármesteri Hivatal irodái segítik, akik feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint végrehajtásuk szervezése.

(2) A bizottságok működéséhez szükséges technikai, ügyviteli feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottságok működésével kapcsolatos összes iratanyagot a jegyző által kijelölt szervezeti egység kezeli.

20. A bizottságok feladatai

50.§ (1) A bizottságok ellátják a képviselő-testület munkatervében számukra meghatározott feladatokat és gyakorolják az átruházott hatásköröket, valamint az egyetértési – véleményezési jogot.

(2) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben előkészíti a képviselő-testület döntéseit, véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztés, indítvány, sürgősségi indítvány tárgyalását.

(3) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

51.§ (1) A Humánerőforrások Bizottság feladatai: az önkormányzati körbe tartozó nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi, szociális, egészségügy, sport, vallásügy, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó, média területeinek figyelemmel kísérése. 

(2) A Humánerőforrások Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben:

• Az önkormányzat által fenntartott nevelési intézmény minőségirányítási programjának jóváhagyása, munkaterve fenntartói véleményezése.
• A Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, művelődési programja, munkaterve és beszámolói, minőségirányítási programja, rendezvényterve jóváhagyása, feladatai meghatározása.
• A városi könyvtárhasználat szabályainak meghatározása.
• Az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti, az ifjúsági a sport intézmények szervezeti és működési szabályzata, szakmai programja, házirendje, munkaterve, beszámolóinak jóváhagyása. Gondoskodás az érdekképviseleti fórum megalakításáról
• A Városi Tanuszoda tevékenységéről szóló beszámoló, nyitvatartási rend, házirend elfogadása.
• A háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló beszámolók elfogadásáról döntés.
• Az egyházakkal, civil szervezetekkel kapcsolattartás.
• A szociális jellegű bérlakást igénylők sürgősségi sorrendjének megállapítása.
• Helyi média (televízió, sajtó) vezetőinek éves beszámolójának jóváhagyása.
• A Képviselő-testület véleményezési hatáskörét gyakorolja a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezése tárgyában.
• Tudomásul veszi a bölcsődei, meghatározza az óvodai zárva tartás és ügyelet rendjét, valamint az óvodai beiratkozás idejét és helyét, az óvodai működési (felvételi) körzetet.
• Dönt az éves költségvetésben a bizottság számára meghatározott saját keret felhasználásáról.  Városi rendezvények, ünnepségek, civil szervezetek és egyházak részére pályázatok kiírása és ezek elbírálása. Pályázati önrész támogatása.
• Dönt saját kerete fedezete erejéig az oktatási, kulturális, ifjúsági, sport, egészségügyi támogatások odaítéléséről, ehhez kapcsolódó pályázatok kiírásáról és ellenőrzi azok felhasználását.
• Dönt a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programok, valamint az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, illetve az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezések anyagi támogatásáról a költségvetésben biztosított keret erejéig.
• Dönt az önkormányzat érdekkörébe tartozó sportlétesítmények igénybevételi lehetőségeiről, és az igénybevétel módjáról, a vagyonrendelet figyelembevételével.
• Javaslatot tesz az oktatási, kulturális, ifjúsági, sport, egészségügyi, szociális témájú megyei kitüntetések odaítélésére.
• Jóváhagyja az oktatási és kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerével kapcsolatos terveket és finanszírozási igényeket.
• Városi ünnepségek programjának elfogadása, állami és nemzeti ünnepségeink programjának kivételével.
• A bizottság hatáskörét érintő, kistérségi megállapodásokról éves beszámoló meghallgatása. (A folyamatban lévő ügyekről naprakész tájékoztatás kérése.)
• Dönt a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjra érkezett pályázatok elbírálásáról.
• Dönt az önkormányzati rendelet alapján ösztönző támogatás elbírálásáról.

(3)  A Humánerőforrások Bizottság javaslattételi, véleményezési és együttműködési hatásköre:

• Véleményezi az önkormányzat által fenntartott, illetve később létrehozásra kerülő közművelődési, a nevelési-oktatási, az ifjúsági és sport intézmények alapító okiratát, működési engedélyét, továbbá az éves költségvetését, tevékenységükkel összefüggő előterjesztéseket, figyelemmel kíséri a pedagógiai program teljesülését.

• Véleményezi az állami és nemzeti ünnepeink programját.
• Ellenőrzi az óvoda működési körzetének és nyitvatartási rendjének helyben szokásos módon történő közzétételét.
• Az önkormányzati gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról beszámoló véleményezése, programjaik figyelemmel kísérése.
• Javaslatot tesz pályázati igényre a Magyar Művelődési Intézethez, illetve az Országos Széchenyi Könyvtárhoz benyújtható érdekeltségnövelő támogatásról.
• Véleményezi a közoktatással kapcsolatos megállapodásokat, ellenőrzi a helyben szokásos módon történő közzétételét.
• Előkészíti az oktatási, közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági és sport intézmények, helyi média vezetői pályázatának kiírását és elbírálását.
• Javaslatot tesz az Önkormányzat részvételére a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában.
• A város szociális, egészségügyi ellátásának figyelemmel kísérése során – a szükségletek alapján – javaslattétel új ellátások biztosítására.
• Az oktatást, kultúrát, szociális, egészségügyi témaköröket érintő helyi rendeletek, előterjesztések, koncepciók véleményezése.
• Javaslatot tesz az önkormányzat költségvetésében a szociális és egészségügyi célokra meghatározott előirányzatok nagyságára, felhasználására, figyelemmel kíséri a végrehajtást.
• Előkészíti és véleményezi a bizottság hatáskörébe tartozó kuratóriumok és felügyelő bizottságok megválasztását.
• Véleményezi a nem önkormányzati fenntartású iskolák finanszírozására készített megállapodást.
• A közigazgatási területen működő nem bicskei fenntartású intézmények munkájáról tájékozódik.
• Véleményezi a költségvetési rendelet-tervezet ifjúsági, sport, oktatási, kulturális, egyház- és vallási ügyekkel, civil kapcsolatokkal foglalkozó részét.
• Előkészíti és véleményezi a városban élő gyermekek és fiatalkorúak helyzetével kapcsolatos testületi előterjesztéseket.
• Kapcsolatot tart helyi hagyományokat és a város kulturális életét képviselő szervezetekkel. Részt vesz a velük megkötendő együttműködési megállapodások előkészítésében és lehetőség szerint támogatja ezen szervezeteket.
• Előkészíti és véleményezi az önkormányzat által alapított ifjúsági üdülővel kapcsolatos üdültetési kérdéseket.
• Véleményezi a Zánkai Üdülőtábor Nonprofit Kft. munkáját, véleményezi annak éves beszámolóját.
• Javaslatot tesz oktatási, kulturális, ifjúsági, sport, idegenforgalmi-turisztikai alapítványok és kitüntetések alapítására, az oktatás, kultúra, sport, gyermekvédelem, a szociális és egészségügyi, a civil területen dolgozók kitüntetésére.
• Foglalkozik a helyi nemzetiségek ügyeivel, támogatja a helyi nemzetiségek oktatási, kulturális jogainak érvényesülését.
• Támogatja a roma hagyományok ápolását, roma anyanyelvi és népismereti programok szervezését, esetleg közösségi ház kialakítását.
• Figyelemmel kíséri az intézmények drogprevenciós programját.
• Támogatja a bizottság hatáskörébe tartozó szakmai konferenciák szervezését.
• Figyelemmel kíséri az önkormányzati nevelési-oktatási, kulturális, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, ifjúsági, sport intézmények munkáját, ennek keretében
  • közreműködik az intézmények vizsgálatában, vezetőinek beszámoltatásában,
  • meghallgatja és véleményezi az intézményvezetői pályázókat,
  • véleményezi az intézményeket érintő önkormányzati beruházásokat, fejlesztéseket  
• az intézmények alapítását, működtetését, megszüntetését és profilváltoztatását,
  • véleményezi a közalkalmazott védőnői pályázatokat.
• Véleményezi az önkormányzat felügyelete alatt álló ifjúsági és sport intézmények létesítésével, ellátottságával, átcsoportosításokkal kapcsolatos testületi anyagokat.
• Figyelemmel kíséri az oktatási, kulturális, ifjúsági, sport ellátás színvonalának alakulását, a szükségletnek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására.
• Kezdeményezi az oktatás, a kultúra, az ifjúsági, sport területén kiírt (regionális, országos, uniós) pályázati lehetőségek maximális kihasználását azok benyújtását.
• Véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó témakörökben a helyi rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket, koncepciókat.
• Javaslatot tesz az önkormányzat költségvetésében az oktatás, a kultúra, az ifjúsági, a sport, az idegenforgalmi célokra, a civil szervezetek, az egyházak részére biztosított előirányzatok nagyságára és felhasználására, figyelemmel kíséri a végrehajtást.
• Véleményezi a települési egészségügyi intézmények létesítésével, ellátottságával, átcsoportosításokkal kapcsolatos testületi anyagokat.
• Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás színvonalának alakulását, a szükségletnek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására. Elemzi a városi egészségügyi szolgáltatásokat, javaslatot tesz azok fejlesztésére
• Kapcsolatot tart szociális és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, pártfogókkal, családgondozókkal, pedagógusokkal, védőnőkkel.
• Figyelemmel kíséri a város közegészségügyi és járványügyi helyzetét, valamint a település környezet-egészségügyi helyzetét. Annak romlása esetén kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát.  Kezdeményezi a rovarok és rágcsálók irtását.
• Vizsgálja a város egészségügyi ellátottságát, ezen belül; a gyógyító-megelőző ellátást végző háziorvosi szolgálat, a fogorvosi szolgálat, a gyermekorvosi szolgálat, valamint az orvosi ügyeleti rendszer működését.
• Figyelemmel kíséri a városi egészségvédelmi és szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló célprogramokat, intézkedéseket.
• Véleményezi egészségügyi célokat szolgáló önkormányzati intézmények épületeinek, helyiségeinek más célokra vagy más szervek számára történő használatba adását a vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével.
• Véleményezi az egészségügyi ellátás területére megkötött társulás- és vállalkozási szerződéseket.
• Kapcsolatot tart az ifjúsági, sport intézményekkel, szervezetekkel, pártfogókkal, családgondozókkal, pedagógusokkal.
• Véleményezi az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem önkormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre.
• Véleményezi az ifjúsági, sport célokat szolgáló önkormányzati intézmények épületeinek, helyiségeinek más célokra vagy más szervek számára történő használatba adását a vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével.
• Feladatkörét érintően véleményezi az önkormányzati társulásokhoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozási elképzeléseket.
• Figyelemmel kíséri az egyesületek, civil szervezetek munkáját, egyezteti a városban az ifjúsági, sport és egyéb programokat.
• Kezdeményezi a már eddig létrehozott alapítványok beszámoltatását.
• Előkészíti, három évente felülvizsgálja a városi sport koncepciót.
• A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, tájékoztatás kérésére, javaslat tételére
  1. nemzetiségi közügyek intézésével,

b) az önkormányzati fenntartású intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetése, egyedi döntés megváltoztatása, visszavonása ügyében készített előterjesztések véleményezése.

• A települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges döntésekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése.
• A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot érintő rendeletek véleményezése.

52.§ (1) A Gazdálkodási Bizottság feladatai: az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés, értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát, ellátja az önkormányzati törvényben pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat. Az önkormányzati tulajdonosi és városüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat, véleményezi az ehhez kapcsolódó képviselő-testületi előterjesztéseket.

(2) A Gazdálkodási Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben:

• Jóváhagyja az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi – gazdasági ellenőrzésének tervét és az arról szóló beszámolót.
• Az illetékes szakbizottságok előzetes véleményének kikérése mellett - dönt a Képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgáló korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről.
• A mindenkori közbeszerzési értékhatárig kivitelezési munkák megrendelésére és beszerzésekre, amennyiben az adott feladatra a költségvetésben a pénzügyi fedezet biztosított.
• Amennyiben a Képviselő-testület által vállalkozásra meghirdetett feladatra csak egy jelentkező van, a döntés meghozatala.
• A forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében szolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás.
• Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonhoz tartozó ingóvagyon elidegenítése, a Képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgáló ingó törzsvagyon kivételével.
• Az alapító okirata szerint önálló költségvetési gazdálkodást folytató önkormányzati intézményben 500 ezer forint értékhatárt, vagy 1 év időtartamot meghaladó vagyoni értékű jog, továbbá ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról, ha az az alaptevékenységhez nem kapcsolódik.
• Alapító okirata szerint részben önálló költségvetési gazdálkodást folytató önkormányzati intézményben 500 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő értékhatár esetén, ha az ingatlanrész, ingatlan és vagyoni értékű jog hasznosítása, amely az 1 évet meghaladja és a 3 éves időtartamot nem éri el.
• A zöldterületek, ipartelepítésre alkalmas területek, lakótelkek rövidlejáratú bérbeadása egyedi bérleti díj megállapítással.
• Önkormányzati rendelet alapján a forgalomképes önkormányzati vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti, vagy a használat jogának átengedéséről, vagy gazdasági társaságba való beviteléről nettó 1 millió forint egyedi forgalmi értéket elérő, vagy azt meghaladó, de nettó 5 millió forint egyedi forgalmi érték alatti ingatlan és ingó vagyon esetén dönt.
• Önkormányzati rendelet alapján lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, bérleti szerződések módosítása.
• Jóváhagyja az önkormányzat kezelésében lévő utak tisztántartására, illetve hó eltakarításra vonatkozó felkészülési tervet.
• Dönt a közbiztonságra fordítható – költségvetésben meghatározott – összegek elosztásáról.
• A város útjai, járdái tervszerű megépítésére vonatkozó pályázat kiírása.
• Vagyonhasznosítással kapcsolatos pályázatok előkészítése, liciteljárás lebonyolítása.
• Dönt a Gazdálkodási Bizottság részére tárgyévi költségvetésben biztosított keret felhasználásáról.
• Dönt Bicske közigazgatási területén a három évet meghaladó időszakra szólóan a közterület rendeltetésétől eltérő használatának tulajdonosi hozzájárulásáról.

(3)  A Gazdálkodási Bizottság véleményezési jogköre a következő:

• Írásban véleményezi a jegyző által előterjesztett, előzetesen egyeztetett költségvetési rendelet tervezetet.
• Év közben figyelemmel kíséri az önkormányzati pénzgazdálkodást, részt vesz a likviditási terv elkészítésében.
• Véleményezi a hitelek felvételével és kölcsönök nyújtásával kapcsolatos előterjesztéseket.
• Véleményezi a külön jogszabályban meghatározott átengedett központi adók felhasználásával kapcsolatos kérdéseket.
• Kezdeményezi és véleményezi a helyi adók bevezetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó önkormányzati rendelet–tervezeteket.
• Véleményezi az önkormányzati vagyon helyzetével kapcsolatos éves zárszámadási jelentéseket.
• Véleményezi az önkormányzat gazdaságpolitikájával kapcsolatos elképzeléseket.
• Véleményezi az önkormányzati törzsvagyon létrehozásával, bővítésével kapcsolatos terveket.
• Véleményezi az önkormányzati vagyon vállalkozásba való bevitelével kapcsolatos javaslatokat.
• Véleményezi a költségvetést érintő előterjesztéseket, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámolót és zárszámadást, javaslatot tehet könyvvizsgáló megbízására.
• Véleményezi az önkormányzati intézmények létrehozásáról, megszüntetéséről, gazdálkodási formájának megváltoztatásáról szóló előterjesztéseket.
• Véleményezi az intézmények működési előirányzatait, azok évközi módosítását.
• Az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közgyűlései előtt véleményezi azok mérlegbeszámolóit.
• Vizsgálatai alapján, kármegelőzési céllal a pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
• Véleményezi az önkormányzati beruházások pénzügyi lebonyolítását.
• Véleményezi az önkormányzathoz benyújtott új pénzügyi támogatási igényeket.
• Közreműködik a városfejlesztési programok, rendezési tervek pénzügyi előkészítésében.
• Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal belső, operatív gazdálkodást folytató szervezeti egységei tevékenységét.
• Szükség esetén javaslatot tesz a lakásgazdálkodás helyi rendeletének módosítására.
• Vizsgálja az ingatlanfenntartás, vagyonkezelés gazdaságosságát.
• Közreműködik a helyiséggazdálkodási stratégia kialakításában, megvalósításában.
• Javaslatot tesz az önkormányzat tulajdonában lévő építési telkek vevőinek kijelölésére 1 millió Ft feletti vételár esetén.
• Figyelemmel kíséri és véleményezi a közbeszerzési eljárás során a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
• Feladatkörét érintően véleményezi az önkormányzati társulásokhoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozási elképzeléseket.
• Véleményezi a Képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgáló korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon elidegenítését, hasznosítását és megterhelését.
• Véleményt nyilvánít az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről, a vagyonrendelet szerint.
• A vagyonrendeletben meghatározott egyéb véleményezési jogok gyakorlása.
• Javaslatot tesz a bizottság területét érintő, nemzetközi kapcsolatok létesítésére, és azokat figyelemmel kíséri.
• Véleményt nyilvánít az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és vagyon átvételéről.
• Véleményt nyilvánít a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kisösszegű behajthatatlan követelés törléséről szóló polgármesteri döntéshez. 

53.§ (1) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság feladatai

• A településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, munkahelyteremtés, infrastruktúra-fejlesztés, ingatlanfejlesztés, egészségügy-fejlesztés, turisztikai feladatok, önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó feladatok, az önkormányzati vagyon hasznosítása,, az energiaügyek, környezetvédelem. 
• Az önkormányzat szervezetével és működési rendjével kapcsolatos képviselő-testületi döntések előkészítésével, az ehhez szükséges feltáró feladatok ellátásával, a döntések végrehajtásának eseti vagy célirányos ellenőrzésével, ügyrendi és etikai ügyekben való állásfoglalással kapcsolatos előterjesztések, önkormányzati rendelet-tervezetek és határozati javaslatok előzetes véleményezése, az önkormányzat törvényes és hatékony működésének segítése.
• A képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségéhez, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban a felelős őrző számára meghatározott feladatok ellátása.
• 1-3 pontban felsorolt feladatokhoz kapcsolódó előterjesztések, határozati javaslatok véleményezése, döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntés.

(2) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben

• Dönt a Képviselő-testület által átruházott ügyrendi kérdésekben.
• Dönt a Képviselő-testület által hatáskörébe utalt etikai ügyekben.
• Dönt a bizottságok közötti feladatköri vagy hatásköri összeütközés esetén, a testület felkérésére.
• Meghatározza, hogy saját bizottsági ülésein, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog.
• Dönt a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó feladatok ellátása körében a képviselői vagyonnyilatkozatok tekintetében az önkormányzat rendeletében meghatározott feladatokról, a nem képviselő bizottsági tagok esetében a vonatkozó jogszabályban a felelős őrző számára meghatározottakról.
• Dönt a környezetvédelmi alap éves költségvetésben foglalt előirányzata évközi felhasználásáról.
• Dönt a tárgyévi költségvetésben a bizottság számára meghatározott saját keret felhasználásáról.

(3) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság véleményezési jogköre:

• Előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.
• Véleményezi a Szabályzat alkalmazásával és betartásával kapcsolatos kérdéseket, szükség esetén kezdeményezi a változtatást.
• Közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, előzetesen véleményezi azokat.
• Felkérés vagy munkaterv alapján vizsgálja és véleményezi a képviselő-testület által átruházott hatáskörök, döntési jogkörök gyakorlásának hatályosulását.
• Figyelemmel kíséri és vizsgálja a képviselők jogainak és kötelezettségének érvényesülését, azok megsértése esetén intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél.
• Az önkormányzati hatáskörök jogszerű gyakorlása során, az önkormányzat jogai védelmében Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére javaslatot tesz.
• Közreműködik a lakossági fórumok, közmeghallgatások, népi kezdeményezések előkészítésében és lebonyolításában.
• Véleményt nyilvánít a testületi munkatervekkel kapcsolatosan, ill. kezdeményezi valamely testületi hatáskörbe tartozó kérdés megvitatását, az abban való döntéshozatalt.
• Előzetes véleményezési hatáskörébe tartoznak azok a testület elé kerülő bizottsági és egyéb előterjesztések, amelyek a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását, vagy önkormányzati rendelet alkotását, hatályon kívül helyezését, ill. módosítását igénylik.
• Települési képviselő kötelezettségszegésének felmerülését döntésre – véleményével ellátva - a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti.
• Véleményt nyilvánít, javaslatot tesz: önkormányzati, hivatali szervezeti és hatásköri kérdésekben.
• Véleményezi az alapítványok létrehozásával, az alapítványhoz történő csatlakozással kapcsolatos előterjesztéseket.
• Figyelemmel kíséri a város közbiztonsági helyzetét.
• Véleményezi a városi rendőrkapitányság, a tűzoltóparancsnok éves beszámolóját, amennyiben a bizottság feladatkörébe tartozó kérdést vet fel.
• Véleményezi a bírósági ülnökök megválasztását, azok személyére javaslatot tesz, vizsgálja és értékeli az ülnöki tevékenységgel kapcsolatos bírósági vagy egyéb jelzéseket, szükség esetén intézkedést kezdeményez.
• Más szakbizottságok előzetes véleményét figyelembe véve előkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a helyi kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozására (megvonására) vonatkozó javaslatot, helyi kitüntetés és elismerő cím alapítását kezdeményezi.
• Kivizsgálja, és állást foglal a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyekben, azokat testületi döntésre előkészíti.
• Nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. Végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, eljárás kezdeményezése esetén annak eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
• Őrzi a bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozatát és ellátja a felelős őrző jogszabályban meghatározott feladatkörét.
• Előkészíti és javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester illetményére, és egyéb juttatására vonatkozóan.
• Előkészíti és javaslatot tesz a testület számára képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjára.
• Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, lebonyolítja a titkos szavazást.
• Részt vesz a helyi népszavazás előkészítésében.
• Folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület és bizottságai, valamint a polgármesteri hivatal törvényes, és szabályszerű működését. Az SZMSZ előírásainak megsértése esetén intézkedést kezdeményez.
• Előzetesen véleményezi, és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat által alapított illetve érdekeltségével működő szervezetek (intézmények, gazdasági társaságok, alapítványok) alapító okiratait és szabályzatait.
• Az önkormányzathoz beérkező kérelmek alapján meghallgatja, és részt vesz a város területén, illetve külterületén beruházni, munkahelyet létesíteni kívánó gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában, letelepülésük előkészítésében.
• Véleményezi a város környezetvédelmével kapcsolatos jelentéseket.
• Javaslatot tesz a helyi környezetvédelmi követelmények megállapítására, segítséget nyújt a környezetvédelmi programok, akciók, kezdeményezések, stb. szervezéséhez.
• Érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a városfejlesztésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
• Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjére, helyi tömegközlekedésre, helyi közvilágításra, helyi energiaszolgáltatásra vonatkozó javaslatokat.
• Véleményezi a városrendezési, fejlesztési koncepciókat, közreműködik a tervek kidolgozásában.
• Javaslatot tesz a közterületek hasznosításának rendjére.
• Véleményezi a közterület fenntartással, településtisztasággal, köztemetői szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatokat.
• Javaslatot tesz a települést érintő víz-csatorna és csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervekre.
• Javaslatot tesz a város útjainak, járdáinak tervszerű megépítésére.
• Közreműködik a helyi jelentőségű műemlékek védelmében, bemutatásában.
• Figyelemmel kíséri a város rekonstrukcióját, a műemlék-jellegű ingatlanok hasznosítását.
• Kapcsolatot tart a régió és a kistérség területfejlesztési szerveivel.
• Előkészíti az önkormányzat intézményhálózatának távlati célú energetikai koncepcióját.
• Kezdeményezi a fejlesztéshez kapcsolódó pályázati lehetőségek maximális kihasználását azok benyújtását.
• Javaslatot tesz a bizottság területét érintő nemzetközi kapcsolatok létesítésére és azok ápolására, közreműködik azok kialakításában, különös tekintettel a testvérvárosi kapcsolatokra, azokat figyelemmel kíséri.
• Elindítja a Városi múzeum és kiállító terem lehetőségének megteremtését.
• Lehetőség szerint elindítja a Virágos Bicskéért és a Szemétmentes Bicskéért mozgalmat. Javaslatot tesz ezek programjának kidolgozására, közreműködik a hasonló célkitűzésű civil szervezetekkel.
• Javaslatot tesz szabadtéri szobrok, műemlékek karbantartására, új szabadtéri létesítmények kialakítására.
• Véleményezi a városi hirdető, útjelző, útbaigazító táblák rendszerét, és az egységes városkép kialakítása érdekében javaslatot tesz utcatáblák, üdvözlőtáblák elhelyezésére.
• Megismeri és véleményezi a kistérségi és régiós előterjesztéseket és megállapodásokat.
• Javaslatot tesz szabadidőparkok, játszóterek, sportcsarnok, kerékpárutak létesítésére, valamint félévente megtárgyalja az uszoda működéséről készült tájékoztatást.
• Megvizsgálja a városban levő grundokkal kapcsolatos feladatokat.
• Téli-nyári bel- és külföldi táboroztatásra feltételeket teremt pályázatok kiírásával is.
• Közreműködik a helyi jelentőségű műemlékek védelmében, bemutatásában.
• Kapcsolatot tart az idegenforgalmat képviselő szervekkel, szervezetekkel. Részt vesz a velük kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.
• Kapcsolatot tart a kistérség turisztikával, idegenforgalmával foglalkozó szakembereivel.
• Figyelemmel kíséri az e témájú pályázatokat.
• Javaslatot tesz kerékpárutak, turista utak létesítésére.
• A heti piac vagy ünnepek környékén kirakodó vásár szervezését kezdeményezi, kézművesek, iparművészek bevonásával.
• Kezdeményezi a borturizmus elindítását. (Megkeresi az ezzel foglalkozó civil szervezeteket is.)
• Összegyűjti Bicske megmutatható értékeit, több bizottsággal közösen megvizsgálja a felújítási lehetőségeket. Erre javaslatot tesz.
• Javaslatot tesz a város, sport, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségeinek megjelenítésére (honlap, CD, kiadvány, képeslap, szórólap, térkép stb.).

21. Nemzetiségi önkormányzat

54.§ (1) A Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal a települési önkormányzat Képviselő-testülete szorosan együttműködik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban meghatározottak szerint Bicske Város Önkormányzata a helyiséghasználatra és a feladatok ellátásra vonatkozó rendelkezéseket megállapodás keretében rendezi a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A részletszabályokat a megállapodás tartalmazza.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző által kijelölt referens segíti.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(4) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulást az önkormányzatok közötti megállapodás alapján.

22. A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése, egyéb juttatásai

55.§ Az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok, elnökök tiszteletdíját Bicske város mindenkori éves költségvetési rendelete tartalmazza.

56.§ Az önkormányzati képviselők és az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai önkormányzati munkájuk ellátásához a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendelkezésre álló informatikai, távközlési, leíró, fénymásoló kapacitását, a közérdekű információs és nyilvántartási szolgáltatásokat térítésmentesen jogosultak igénybe venni.

57.§ (1) Bicske Város Képviselő-testülete tagjai képviselői tevékenységükkel, önkormányzati munkájukkal összefüggő, számlával igazolt szükséges költségeit meg kell téríteni. Indokolt költségnek minősül különösen a szakmai konferenciákon, továbbképzéseken, külföldi tanulmányutakon való részvétellel vagy más önkormányzati tevékenységük ellátásával kapcsolatos igazolt kiadás. A költségek, kiadások kifizetését a polgármester engedélyezi.

(2) Az önkormányzati képviselők – tevékenységükkel összefüggésben – hivatali laptop használatára és a Képviselő-testület által meghatározott összegű havi telefonköltség térítésre jogosultak.

(3) Az alpolgármester költségtérítéséről és egyéb juttatásairól a Képviselő-testület határoz.

(4) A polgármestert korlátlan hivatali telefon és gépjármű használat, továbbá képviselő-testületi határozattal jóváhagyott költségtérítés illeti meg.

58.§ (1) Amennyiben a helyi képviselő képviselői tagságával, bizottsági munkájával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a képviselő-testület ülésein évente 2 alkalommal önhibájából nem vesz részt, távolmaradását előre nem jelzi, neki felróható okból nem látogatja, igazolatlanul hiányzik tiszteletdíja a mulasztás hónapjaira 50 %-kal csökkentésre kerül.

(2) A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma az irányadó.

(3) A települési képviselő távollétét az ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát – ha ennek nincs objektív akadálya – a polgármesternek és a jegyzőnek előzetesen jelezni kell. A távollét tényét, okát az ülést megelőzően legalább 2 órával szükséges bejelenteni. Nem tekinthető igazolt hiányzásnak, ha az elektronikus meghívót a képviselő nem észleli.

23. A polgármester

59.§ (1) Bicske város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A képviselő-testület döntésével a polgármesterre hatásköröket ruházhat.

(4) A polgármester feladatai a Mötv. 67.§-ában foglaltakon túl:

1. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati gazdasági társaságok vezetői tekintetében;
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját;
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, a város területén működő cégek, vállalkozások képviselőivel.

24.  Az alpolgármester

60.§ (1) Bicske Város Képviselő-testülete tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

(2)       Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, munkaköri leírását a polgármester készíti el.

25. A jegyző

61.§  (1) A jegyző feladatai a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében foglaltakon felül:

1. a polgármester irányításával elkészíti a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatait, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
2. a polgármesterrel együtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
3. rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól,
4. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
5. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról,
6. gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról,
7. szervezi a jogi felvilágosító munkát,
8. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
9. kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását, végzi a rendeleti javaslatok szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat, biztosítja a hatályos önkormányzati rendeletek nyilvántartását.

(2) A képviselő-testület a jegyzőre hatásköröket ruházhat át. 

26. Polgármesteri Hivatal

62.§ (1) A Bicskei Polgármesteri Hivatal alapvető feladatai:

1. Ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként a közigazgatási feladatokat, döntésre előkészíti a közigazgatási hatósági ügyeket, gondoskodik a döntések végrehajtásáról, vagy intézkedik a végrehajtás megszervezéséről.
2. Ellátja a képviselő-testülethez, bizottságokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, segíti az önkormányzati képviselők munkáját.
3. Előkészíti, végrehajtja a képviselő-testület és a bizottságok döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett.
4. Közreműködik az önkormányzati döntések alapján megvalósuló beruházások, felújítások, fejlesztések megvalósításában, Bicske város üzemeltetésében, intézményei irányításában, a környezetvédelmi, gazdasági, pénzügyi, szociális feladatok ellátásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal látja el a Bicske székhellyel működő önkormányzati társulások munkaszervezeti feladatait.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői munkavégzésére vonatkozó részletes szabályokat, az őket megillető külön kedvezményeket és juttatásokat, jogaik és kötelezettségeik pontos meghatározását a jegyző „Egységes Közszolgálati Szabályzat”-ban rögzíti. 

27. Az önkormányzat társulásai

63.§ (1) Bicske Város Képviselő-testülete önkéntes és szabad elhatározásából az önkormányzatok egyenjogúságának tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján társulásban írásbeli társulási megállapodás – minősített többséggel történő – testületi jóváhagyásával vesz részt.

(2) Bicske Város Önkormányzata székhely-településként ellátja az alábbi társulások munkaszervezeti feladatait:

• Vértes Többcélú Kistérség Önkormányzati Társulás,
• Bicske és Környéke Központi Orvosi Ügyeleti Társulás,
• Kapcsolat Központ Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás.

28.  Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

64.§ (1) Bicske városban helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet. Amennyiben a helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi, a Képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni.

(2) Népi kezdeményezés benyújtásához Bicske város választópolgárai legalább 5 %-ának írásbeli indítványa szükséges. 

65.§ (1) Helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést és népi kezdeményezést írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) Az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a jegyzőhöz.

(3) Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tűntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét.

(4) Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgárnak is el kell látnia aláírásával.

(5) Valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel, illetve a népi kezdeményezés tárgyának a pontos szöveg szerinti megfogalmazásával kell kezdeni. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük.

(6) A helyi népszavazásra irányuló kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra a választópolgárok egyértelmű igen vagy nem választ tudjanak adni.

66.§ (1) A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a helyben szokásos kihirdetésen túl a megyei napilapban is közzé kell tenni, és egyéb tömegkommunikációs eszközök útján is tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) A helyi népszavazás eredményét az önkormányzati rendeletre vonatkozó szabályok szerint kell kihirdetni. 

29. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

67.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a Képviselő-testület speciális ülése, mely csak a Képviselő-testület határozatképessége esetén tartható meg.

(2) A közmeghallgatás napirendjét a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(4) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések, panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint azokat a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. 

30.  Az önkormányzat vagyona

68.§ (1) A képviselő-testület rendeletben állapítja meg az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt keretek között.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat feladatai hatékonyabb ellátása, illetőleg vagyonának növelése érdekében gazdasági társaságot alapíthat, illetőleg részese lehet vállalkozásoknak. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági elemzést végeztet.

(3) Bicske Város Önkormányzata társulásba bevitt vagyona nem válik a Társulás tulajdonává. A vagyonszaporulaton a társulásban részt vevő önkormányzatok szereznek közös tulajdonjogot hozzájárulásuk arányában. 

31. Az önkormányzat gazdálkodása

69.§ A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetési rendeletben kell megjeleníteni.

70.§ (1) A költségvetés tárgyalása során figyelembe kell venni:

1. az államháztartásról szóló törvényt, Magyarország költségvetése önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit, a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,
2. alaposan elemezni kell az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak fedezetszükségletét,
3. számításba kell venni a bevételi forrásokat, azok bővítési lehetőségeit,
4. meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos és célszerű megoldásait,
5. egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel,
6. figyelembe kell venni az önkormányzat gazdasági programját, a várható hazai és uniós támogatásokat,
7. meg kell fogalmazni a szükségletek kielégítésének sorrendjét, és
8. jelezni kell a döntések több évre szóló hatásait.

(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben, vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után lehet további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat javasolni.

(3) Az önkormányzat költségvetését a költségvetési szervek vezetőivel történt előzetes szakmai konzultáció után – a Polgármesteri Hivatal szakembereivel együttműködve – a jegyző készíti el. A tervezetet a Gazdálkodási Bizottsággal, a költségvetési szervek vezetőivel előzetesen egyeztetni kell. A költségvetés tervezetét, amelyet a polgármester nyújtja be a Képviselő-testületnek, a bizottságok együttes ülése előzetesen megtárgyalja.

(4) Bicske Város mindenkori éves költségvetését a település lakóival meg kell ismertetni, arról a város hivatalos honlapján, a helyi sajtó és a Bicskei Városi Televízió útján is tájékoztatást kell adni. 

32. Ellenőrzés, belső ellenőrzés

71.§ (1) Az önkormányzat és szervei belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző külső szakértő bevonásával gondoskodik.

(2) A belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet vizsgálva megállapításokat, ajánlásokat fogalmaz meg a jegyző és a polgármester részére, amelyeket a polgármester indokolt esetben a Gazdálkodási Bizottság, illetőleg Képviselő-testület soron következő ülésére terjeszt elő.

(3) Az önkormányzat belső ellenőre ellenőrzést végez:

1. a képviselő-testület hivatalánál és az önkormányzat működésével kapcsolatosan,
2. az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél,
3. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú, vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, nonprofit gazdasági társaságoknál, a vagyonkezelőknél, és
4. az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is.

(4) A polgármester és a jegyző a tárgyévre vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a Képviselő-testület elé terjeszti.

33. Záró rendelkezések

72.§ (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bicske Város Képviselő-testülete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (VI.27.) önkormányzati rendelete.

                           Pálffy Károly                                       Pohlmüllner Tamás               

                           polgármester                                                 jegyző

Z Á R A D É K :

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Bicske, 2014. november 24.                                       

   Pohlmüllner Tamás

                                                                                              jegyző