Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének

29/2014 (XII. 22.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás alapjairól

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:               

                                 I. Fejezet    

                    Általános rendelkezések

                1. A rendelet hatálya

​​

1.§  (1) A rendelet hatálya kiterjed Bicske Város Önkormányzat - továbbiakban: Önkormányzat - tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a társasági részesedésekre, értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra.

       (2)     Az Önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő vagyon esetében az Önkormányzat tulajdoni hányada tekintetében értelemszerűen e rendeletet kell alkalmazni.

       (3)     A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatának a szabályaira.

2. Az önkormányzati vagyon

 2.§ (1)     Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

       (2)     A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek közül a törzsvagyon fogalmát nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény - továbbiakban: Ntv. - 5. § (2) bekezdése határozza meg. 

3.§  (1)     A forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból áll.

       (2)     A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon vagyonelemeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

       (3)     A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, a Ntv. 5.§ (3) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak körét 2. melléklet tartalmazza.

4.§  Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek a Ntv. 5.§ (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak, melyeket a rendelet 3. melléklete tartalmaz.  

5.§  Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A vagyongazdálkodás szabályai

     3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

6.§  (1)     Az önkormányzatot - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben - továbbiakban Mötv. - foglalt eltérésekkel – megilletik azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.

7.§  (1)     Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat - a 8. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a képviselő-testület gyakorolja.

8.§  (1)     A polgármester jogosult a 1 millió forintot meg nem haladó értékű vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi jogokat gyakorolni.

   (2)     A polgármester utólag köteles beszámolni a képviselő-testületnek a tulajdonosi joggyakorlás körében hozott döntéseiről.

9.§  A Gazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik:

a)  az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának az ellenőrzése,

b)  a képviselő-testület hatáskörébe tartozó azon döntések előzetes véleményezése, amennyiben az érintett vagyon értéke az 5 millió forintot meghaladja.

4.Vagyon hasznosítása

10.§   Az Ntv. 11. § (10) bekezdése alapján önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozóan az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.

A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. Ezen korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

11.§   Az Ntv. 11. § (11) bekezdés alapján az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy:

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett önkormányzati vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c)    a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

12.§   Az Ntv. 3. § (2) bekezdése alapján az Ntv. 3. § (1) bekezdés 1. pont b)-c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis. A nyilatkozatot az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó kérelemmel együtt kell előterjeszteni.

13.§   (1)   Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója részére kell előterjeszteni. A 10 millió forintot meghaladó értékű vagyontárgyat – az Ntv.-ben meghatározott kivételektől eltekintve – csak versenyeztetés útján, az összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

         (2)   A versenytárgyalás útján történő vagyonhasznosításra e rendelet versenytárgyalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

14.§   Az önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani az Ntv. 11.§ (13) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódóan, ahhoz szükséges mértékben lehet.

15.§   Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény alapító okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

16.§   (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül a szakmai alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

      (2)   Az önkormányzati intézmény vezetője a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönt az intézmény használatában lévő ingatlan, ingatlanrész határozatlan időtartamú vagy az egy évet meghaladó használatba adásáról.

17.§   A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

5. A vagyonátruházás szabályai

18.§   (1)   Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. 

(2)       Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. 

          (3)   Az önkormányzati vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) az önkormányzati vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol az Önkormányzat polgármesterének címzetten. 

(5)     Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon az Ntv. 13. § (5) bekezdés alapján a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. 

(6)     Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a polgármester kérelmezi, aki jogosult az elidegenítési tilalom bejegyzésével és törlésével összefüggő valamennyi nyilatkozat megtételére.

          (7)   A 15 év elteltével a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból az elidegenítési tilalmat. 

(8)     A polgármester jogosult az Ntv. 13. § (7) bekezdésben szabályozott nemteljesítési kötbér fizetésére kötelező felszólítás kiadására. 

(9)     Az Ntv. 13. § (8) bekezdésben meghatározott elállási jog gyakorlása, továbbá az Ntv. 13. § (11) bekezdés szerinti egyedi döntés meghozatala a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(10)   Az önkormányzati vagyon vonatkozásában az osztott tulajdon létesítése esetén az értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a földhasználati jog ellenértékének meghatározásáról az „illetékekről” szóló 1990. évi CXIII. törvény 72. § (1) – (3) bekezdései alkalmazásával kell megállapítani a forgalmi érték alapján a földhasználati jog ellenértékét.

 A földhasználati jog ekként számított értéke alapján a hatáskör gyakorlására a 7. § (1) bekezdésében és 8. § - 9. §-aiban foglaltak az irányadóak. 

19. §  A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület jelöli ki értékesítésre, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának a megjelölése,

b) forgalmi értékének a megjelölése,

c) átruházás jogcíme, módja,

d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának a kinyilvánítása.

20.§   (1)   A 25 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha magasabb szintű jogszabály kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni, cserélni.

 Átlátható szervezet vonatkozásában be kell szerezni a 12. § szerinti nyilatkozatot.

(2)     A versenytárgyalás lehet:

a) nyilvános eljárás: ha az ajánlattevők köre előre nem meghatározható, illetve meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

b) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.

(3)   A pályázati eljárások mindig egyfordulósak.

(4)   Az eljárás típusáról a képviselő-testület dönt.

(5)   Az eljárások főszabályként nyilvánosak, zártkörű eljárás kiírására abban az esetben kerülhet sor, ha önkormányzati érdekek – különösen közszolgáltatások ellátása vagy üzleti titok megóvása – indokolttá teszik, vagy ha a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek. 

(6)   Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon –versenytárgyalási felhívás megküldésével –legalább három érdekeltet írásban felhívni ajánlattételre. 

(7)   Zártkörű versenytárgyalásra - ha e rendelet másként nem rendelkezik- a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8)   A nyilvános versenytárgyalást az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon, az önkormányzat honlapján és országos vagy megyei napilapban meg kell hirdetni.

(9)   A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

21.§   (1)   A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a)  a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b)    lebonyolító megnevezését, székhelyét,

c) a felhívás célját, jellegét,

d)    az eljárás tárgyaként értékesítésre, cserére szánt vagyonelem megjelölését,

e) ingatlan esetén a vagyonelem ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,

f)   a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát,

h)    a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,

i)   a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,

j)     ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

k)    a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,

l)     a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati   garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,

m)   kiíró  azon  jogának  fenntartását,  hogy  a  nyertes  ajánlattevő  visszalépése  esetén   a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést. 

(2)   Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

a)    ajánlattevő    kifejezett    nyilatkozatát    a   versenytárgyalási   felhívás   feltételeinek elfogadására

b)  a bruttó ajánlati árat,

c)    szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),

d)    amennyiben az  ajánlattevő  gazdálkodó  szervezet,  30  napnál  nem  régebbi    eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát, nyilatkozatát, hogy átlátható szervezet.

e)    annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,

f)     annak   meghatározását,   hogy  az  ajánlat   mely   információi  közölhetők  a többi ajánlattevővel,

g)    annak  meghatározását,  hogy  ajánlattevő  hozzájárul-e  a  többi   ajánlattevővel  való együttes tárgyaláshoz.

(3)   Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

a)    név (cégnév)

b)    lakóhely (székhely)

c)    olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

(4) Beérkezett ajánlatok felbontása során a kiíró képviselői, az ajánlattevők és meghatalmazottaik lehetnek jelen.

(5) Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselőtestület dönt.

(6)   A pályázaton való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. 

(7)   A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálását követően a (8) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve vissza kell adni.

(8)   Nem jár vissza a biztosíték, ha:

a)    a pályázati kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b)    az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonja,

c)    a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.    

(9)   Az Ntv. 6.§ (8) bekezdésében a pályázat alapján megkötött szerződés a pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

6. A vagyonszerzés szabályai

22.§   (1)   Az önkormányzati vagyon gyarapításáról Gazdálkodási Bizottság előzetes állásfoglalása alapján a Képviselő-testület dönt.

(2)   A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a)  a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b)  forgalmi értéknek megjelölése,

c) a szerzés jogcímének meghatározása,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas. Fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról értékbecslést kell készíttetni, amennyiben a vagyontárgy értéke az 1 millió forintot várhatóan meghaladja.

7. A vagyonkezelés szabályai

23.§   (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag Mötv. és az Ntv.-ben meghatározott vagyonkezelők részére az ott meghatározott módon, az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az hatékonyan biztosítja a feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2)   A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelői jogának ellenérték fejében történő átengedéséről. Az ellenérték megállapítása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátáshoz való szükségességét, és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.

(3)   A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, működtetéséről gondoskodni, díjat fizetni illetve egyéb vállalt kötelezettségeinek eleget tenni.

24.§   (1)   A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére kizárólag önkormányzati alapfeladat ellátásával összefüggésben kerülhet sor. 

25.§   (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a)    a belső ellenőrzés keretében,

b)    a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

 c)   Gazdálkodási Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel. 

(3)   A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő:

a)    megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b)    gondoskodik-e az állag megóvásról,

c)    az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(4)   Az (2) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az Önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

8. Az Önkormányzat gazdasági tevékenysége

26.§   (1)   Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei az alábbiak:

a)    a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése,

b)    a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás,

c)    a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése,

d)    a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,

e)    a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

(2)     Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát kizárólag koncesszió útján engedheti át, melyre vonatkozóan alkalmazni kell az Ntv. 12. § (3)-(12) bekezdésben foglaltakat valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény rendelkezéseit.

27.§   (1)   Gazdasági társaság alapítására, gazdasági társaságban való részesedés megszerzésére, működésében való részvételre vonatkozóan az Ntv.-ben 8. §-ban foglaltakat kell kötelezően alkalmazni.

(2) Az Ntv. 8. § (10) bekezdés szerinti a képviselő-testület - minősített többséggel meghozandó - jóváhagyó határozata meghozatala előtt a Gazdálkodási Bizottság a jogügyletet véleményezi.

9. A vagyon értékének a meghatározása

28.§   (1)   Az önkormányzat vagyonát a számviteli nyilvántartásban szereplő értékén tartja nyilván.

          (2)   Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a)  ingó vagyon esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b)  ingatlan, illetve hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében három hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,

c)  tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár, tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

d)  egyéb társasági részesedés esetén 30 napnál nem régebbi utolsó üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

e)  ingyenes jogügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg szerint,

f)   az a)-e) pontban nem szabályozott esetekben egyedi értékelés alapján kell a vagyon értékét meghatározni.

(3)     Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárára és az alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának a meghatározására vonatkozó rendelkezései alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

10. Vagyonkataszter, vagyonleltár

29.§   (1)   Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemekről az Mötv., az Ntv., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992 (XI.6.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2)     Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (2) bekezdés c) pontja szerint vagyonkimutatást kell készíteni és a zárszámadásról szóló rendelettel egyidejűleg a képviselő-testület elé kell terjeszteni tájékoztatás céljából.

11. A vagyongazdálkodás tervezése

30.§   (1)   A képviselő-testület az általános önkormányzati választásokat követő első éves költségvetési rendeletének elfogadása időpontjával közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, avagy a már elfogadott tervet felülvizsgálja.

(2) A vagyongazdálkodási terv határozza meg az önkormányzati vagyon hasznosításának, kezelésének irányait, alapelveit, a gazdaságos fenntartás és működtetés érdekében tett intézkedéseket, valamint azt hogy a vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel mekkora hányada használható fel a közszolgáltatások finanszírozására és újabb befektetésekre.

                 A vagyongazdálkodási terv:                       

a)    tartalmazza a vagyontárgyak azon körét, melyek átminősítése várható, illetve a stratégiai célkitűzések eléréséhez felhasználható,

b)    javaslatot tesz az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakra, melyek értékesítése, hasznosítása az adott időszakban megvalósítható,

c)    tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyek meghatározzák az Önkormányzat és szervei, valamint a vagyon hasznosításával, üzemeltetésével megbízott szervezetek önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásának főbb célkitűzéseit.

      12. Jogviták

31.§   Az önkormányzati vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésben kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását, és jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság – ide nem értve a választottbíróságot - joghatósága köthető ki. A jogviták eldöntésére választottbírósági eljárás nem köthető ki.

III. Fejezet

                                                                        Záró rendelkezések

32.§   (1)   Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)     Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló 34/2004 (V.01.) önkormányzati rendelet.

Pálffy Károly                                                    dr. Szolga Emese

 polgármester                         jegyző hatáskörében-betöltetlenség alapján-eljáró

aljegyző