Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2014. (I. 17.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes szociális ellátások szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. §  A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit, valamint a gyermekek egyes pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező a támogatás megállapítására irányuló eljárás során együttműködik az Önkormányzattal.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény ( a továbbiakban:  Szt.) 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bicske közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásról és bevándorlásról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezése szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szt.32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - a tv-ben meghatározott feltételek mellett- a harmadik államból származó hozzátartozójára.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokra.

(6) A magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik- a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

II. fejezet

Eljárási szabályok

3. § (1) Szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával Bicskei Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalnál lehet benyújtani. A jogosultság megállapításához szükséges jövedelemigazolásokat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell benyújtani.

(2) A kérelmező és családja –lakásfenntartási támogatás esetében a vele egy háztartásban élők – vagyoni, jövedelmi viszonyainak, szociális körülményeinek feltárása céljából a kérelemhez csatolni kell:

a) valamennyi jövedelemmel rendelkező személy jövedelméről szóló igazolást az alábbiak szerint:

                          aa) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző  hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolást vagy bérjegyzéket, kivéve a 17. § b) és 21. § a) és c) pontban meghatározott eseteket,

       ab) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló nyugdíjszelvényt vagy pénzintézet által igazolt, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megállapított ellátás összegéről kiadott igazolást,

       ac) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló hiteles igazolást vagy az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot,

       ad) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor a vállalkozási tevékenység időtartama alatt megszerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást vagy nyilatkozatot,

b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában a szülők nyilatkozatát a gyermektartásdíjra vonatkozóan,

c) a meglévő alkalmi munkavállalói könyv vagy őstermelői igazolvány másolatát,

d) a kérelmező családjában –a lakásfenntartási támogatás esetén a háztartásában – élő nem tanköteles korú nappali oktatásban részesülő gyermek(ei) iskolatátogatási vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolását.

e)  elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhatósági döntést vagy gyámhatóságról,valamint a gyermekvédelemi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

f)  az állami foglalkoztatási szerv igazolását,

g) tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

h)  az egészségi állapotra vonatkozó  érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást vagy  szakvéleményt.   

(3) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt  a gyermeket is, aki

     a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban,

     b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(4) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként benyújtott önkormányzati segély iránt kérelemhez csatolni kell a temetéssel kapcsolatos számlák és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. Az elhunyt személy eltemettetésére irányuló kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától 60 napon belül kell benyújtani.  

.

4. §  Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos elsőfokú hatásköreinek gyakorlását Bicske Város polgármesterére átruházza.

5. § (1) A kérelmező a szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló eljárások során személyesen köteles eljárni.

(2) Amennyiben a kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen eljárni nem tud, helyette meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(3) A kérelmező és a megállapított ellátás jogosultja e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultságának a feltételeit érintő tények körülmények megváltozását köteles 15 napon belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnél. A bejelentést a Polgármesteri Hivatalban kell megtenni.

(4) E rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges.

6. §    (1) A pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás felhasználásának ellenőrzéséről Bicske Város polgármestere a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gondoskodik.

          (2) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szociális és gyermekvédelmi ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.   

(3) A pénzbeli és természetbeni ellátást a Polgármesteri Hivatal,

1.  a rendszeres ellátás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig postai úton,
   
2.  A 17. § (2) bekezdés ac), b) pontjában valamint a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az önkormányzati segélyt a házipénztárban, egyéb támogatás esetén a döntés meghozatalát követő 15 napon belül postai úton folyósítja vagy banki átutalással

teljesíti.

     (4) A 28. § tekintetében a Polgármesteri Hivatal a kérelem benyújtását követően környezettanulmányt készítsen.

III. Fejezet

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete és formái

                                 3. A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, pénzügyi fedezete

7. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelemről az   elsőfokú hatóság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve a folyósítás módjáról.

(2) E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítása, fogyósítása, kifizetése és ellenőrzése során az Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a rendelet szabályait együttesen kell alkalmazni.

3.  Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

4. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások formái

8. §   (1) A szociális pénzbeli ellátások:

          a) ápolási díj

            b) önkormányzati segély

          c) rendszeres szociális segély

(2) A természetben nyújtott szociális támogatások:

           a) köztemetés

           b) közgyógyellátás

          (3) A gyermekvédelmi pénzbeli ellátás:

               ösztönző támogatás

3.  A gyermekvédelmi természetbeni ellátás:

óvodáztatási támogatás

(5) önkormányzat által nyújtott egyéb támogatás

          a) születési támogatás

          b) önkormányzati kedvezmény

          c) személyes gondoskodást nyújtó ellátás

9. §  (1) A jegyző első fokon dönt a közgyógyellátásról, az óvodáztatási támogatásról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásról, a rendszeres szociális segélyről.

          (2) A polgármester első fokon dönt az önkormányzati segélyről, az ápolási díjról, a születési támogatásról, köztemetésről, önkormányzati kedvezményről.

          (3) A Bizottság első fokon dönt ösztönző támogatásról. 

IV. Fejezet

                               Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések

5. Ösztönző támogatás

10. §  (1) Az ösztönző támogatás megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

          (2) Az ösztönző támogatás és az önkormányzati kedvezmény megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

          a) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelemigazolásokat,

          b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhatósági határozat, továbbá a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rend.  18. §. (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

          c) egyedülálló szülő esetén, az egyedülállóságra vonatkozó nyilatkozatot,

          d) tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

          e) az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatási rendszerben tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

          (3) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó jövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(4) A jövedelem megállapításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél az előző év átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(5) A jövedelemszámításnál, közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

1.  a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
3.  a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
4.  a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
5.  korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
6.  az előzőekhez nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény  alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel  (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi                

1.  vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, és
2. a házastárs gyermekeit.

(7) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett, gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

(8) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban,  kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

 (9) Az ösztöntő támogatás valamint az önkormányzati kedvezmény  megállapítása előtt valamint az ösztönző támogatás felülvizsgálata során környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre a Hatósági Irodán.

11. § (1) Az ösztönző támogatás szeptembertől – júniusig  állapítható meg,

1. az általános iskolai jó tanulás és a tehetség kibontakoztatása érdekében, a következő tanévre, minden évben 20 tanuló részére, havi 3000 forint/fő összegben,
2. a középiskolai továbbtanulás lehetővé tétele céljából, a következő tanévre, minden évben 10 tanuló részére, havi 5000 forint/fő összegben.

(2) Azoknak a tanulóknak állapítható meg az ösztönző támogatás, akiknek

1. az előző tanévben elért tanulmányi eredményük legalább 4-es, és
2. családjukban az egy főre jutó havi jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló szülő esetén a 250 %-át nem haladja meg.

 (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igényjogosultak közül a támogatás megállapítása során előnyben lehet részesíteni azt a családot, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak.

 (4) Az ösztönző támogatás iránti kérelmet tárgyév július 31-ig lehet benyújtani. A kérelemhez a 10. § (2) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell az előző tanévre vonatkozó általános iskolai vagy középiskolai bizonyítvány másolatát.

(5) A támogatás összegét havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

6. A természetben nyújtott ellátások

12. §  (1)  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról, a gyermek óvodai beíratását követő első alkalommal az óvodáztatási támogatást pénzbeli támogatás helyett  természetbeni ellátásként kell nyújtani. 

(2) A természetbeni juttatásként igényelt termékeket, tárgyakat helyi készletfelhalmozás útján, a Kapcsolat Központ Gyermekjóléti Szakmai Egysége közreműködésével a jegyző biztosítja és juttatja el a támogatást igénylőhöz.

(3) A  Kapcsolat Központ Gyermekjóléti Szakmai Egysége előkészíti és megköti a szülővel a megállapodást, amelyet az óvoda részére továbbít. Az óvoda által kijelölt  dajka vagy óvodapedagógus segítségével beszerzi az óvodáztatási támogatásra jogosult gyermekek részére az óvoda kezdéséhez szükséges alapcsomagot 20.000,-Ft értékben (szabadidő ruha, zokni, alsó nemű, váltó cipő, pizsama, tornacipő), majd az óvoda a helyi önkormányzat felé elszámol.

(4) A természetbeni ellátásként óvodáztatási támogatásra jogosultak részére biztosított alapcsomag tartalmát a szülő az óvodában tárolja, melynek tisztán tartásáról az óvoda gondoskodik.

V. fejezet

7. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

13. § (1) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére a kérelmet az intézmény vezetőjéhez nyújthatja be, az alábbiak szerint:

1.  a gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti gondozás iránti kérelmet a Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ (a továbbiakban: Kapcsolat Központ) vezetőjéhez,
2. a gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjéhez vagy Bicske város közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési oktatási intézmény vezetőjéhez.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét

1.  a (3) bekezdésben foglalt esetben a Bizottság határozata,
2. más ellátások esetén az ellátást biztosító intézmény vezetőjének intézkedése.

(3) Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. Ilyen esetekben a Bizottság dönt.

.

8. Helyettes szülő

14. § (1) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja.

(2) Az átmeneti gondozással kapcsolatos önkormányzati feladatokat a Kapcsolat Központ által foglalkoztatott önálló helyettes szülő látja el.

VI. fejezet

9. Önkormányzati kedvezmény

15. § (1) Egyéni rászorultság alapján kedvezményként, az intézményi étkezési térítési díj 50 %-a biztosítható a normatív, vagy intézményi kedvezményben nem részesülő gyerek, és tanuló számára, amennyiben a gyermeket nevelő család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

2.  A kedvezmény minden évben, az augusztus 31-ig benyújtott kérelmek alapján szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig kerül megállapításra. Az augusztus 31-e után benyújtott kérelmek esetében a támogatást, a kérelem benyújtását követő hónap 1-jétől kell megállapítani. A kedvezményt Bicske Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben tanulók a Kapcsolat Központ Bölcsődei Szakmai Egységében gondozottak részére lehet megállapítani.

10. Ápolási díj

16. § (1) Az Szt. 41. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságokon felül, az Szt. 41-43. §-aiban foglaltak figyelembevételével, ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és

1. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át feltéve, hogy
2. a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy, aki az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező, vagy azt meghaladó összegű rendszeres pénzellátásban részesül, vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg.

(2) Amennyiben a (7) bekezdés szerint lefolytatott környezettanulmányon tapasztaltak indokolják, az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolt háziorvosi igazolás és szakvélemény felülvizsgálatát a Polgármesteri Hivatal hivatalból kéri a háziorvostól.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság esetén az ápolási díj megállapítása, megszüntetése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4)  Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-ra egészül ki.

(5) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének, a legalább 1000 forintra kerekített különbözete.

(6) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente felül kell vizsgálni.

(7) Az ápolási díj megállapítása előtt és a felülvizsgálata során a Polgármesteri Hivatal munkatársa minden esetben környezettanulmányt készít.

VII. fejezet

11. Önkormányzati segély

17. § (1)   A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújtható, figyelemmel az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglaltakra is.

            (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek, valamint időszakos vagy tartós létfenntartási gondnak minősül, ha a jogosult

1. a lakhatást veszélyeztető krízisállapota miatt

aa) a kérelem előterjesztését megelőző hat hónapban keletkezett legfeljebb háromhavi lakásfenntartással kapcsolatos közüzemi, szolgáltatási díjhátralékkal rendelkezik, kivéve, ha ezen díjhátralék tekintetében lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

ab) tárgyévi tüzelőanyag-költség kifizetése miatt anyagi segítségre szorul, kivéve, ha tüzelőanyag tekintetében lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

ac) lakhatását veszélyeztető, - a káresemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül előterjesztett – elemi kár elszenvedése miatt anyagi segítségre szorul,

2.  egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó gyógyszerköltségének kifizetése megélhetését súlyosan nehezíti, kivéve ha közgyógyellátásban részesül,
3.  a társadalombiztosítási nyugellátásról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerinti öregségi nyugellátásban részesül és megélhetése biztosításához anyagi segítségre szorul,

ca) jövedelemmel nem rendelkezik és megélhetése biztosításához anyagi segítségre szorul,

4.  az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díja tekintetében anyagi segítségre szorul.

(3) Tüzelőanyag támogatás tárgyévben legfeljebb 8 q tűzifa értékének megfelelően nyújtható az egy lakcímen élők részére. Ha ugyanazon lakcímen több család külön lakrészben él, és önálló háztartással rendelkezik, abban az esetben a támogatás iránti kérelmet külön családonként kell benyújtani, majd elbírálni.

(4)  A (2) bekezdés a)-d) pontokban foglaltak szerinti önkormányzati segélyre a   kérelmező akkor jogosult, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege

1.  egyedül élő, valamint gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori    legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

  (5) Az önkormányzati segély összegét a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester állapítja meg.

  (6) A (4) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól akkor lehet eltekinteni, ha a (2) bekezdésben felsoroltak szerint létfenntartást veszélyeztető többletköltség meghaladja az egy főre jutó havi jövedelem

a) 50 %-át a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben,

b) 100 %-át a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben.

18. § (1) A (2) bekezdés alapján megállapításra kerülő önkormányzati segély összege  családonként, egyedül élő, illetve egyedülálló nagykorú személy esetében naptári évenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

     (2) Az önkormányzati segélyt kérelmező életkörülményeit egy évnél nem régebbi környezettanulmány alapján kell vizsgálni. A 21.§-ban meghatározott esetekben a környezettanulmány elkészítésétől a Polgármesteri Hivatal munkatársa eltekinthet. Amennyiben a kérelem indoka a 17. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja, a környezettanulmányt soron kívül le kell folytatni.

19. § (1) Az önkormányzati segély a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel pénzbeli és   természetbeni ellátás formájában is megállapítható.

1.  Az önkormányzati segélyt elsősorban természetben kell nyújtani, (pl. Erzsébet utalvány) amennyiben a kérelem a 17. § (2) bekezdés a) pontja ab), ac), ca) alpontjaiban meghatározott költségek megtérítésére irányul.
2.  A természetbeni ellátás formájáról, folyósításának módjáról a megállapító határozatban kell rendelkezni.
   

20. § (1) Az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozónak önkormányzati segély nyújtható, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és az eltemettető háztartásában élő családtagjainak egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2)  Az elhunyt hozzátartozó eltemetésére nyújtható önkormányzati segély összege: 35.000,- forint.

(3) Az elhunyt hozzátartozó eltemetésére irányuló önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni a Polgármesteri Hivatalban.

(4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettető családjának jövedelemigazolásait.

 21. §  (1)   Önkormányzati segélyre jogosult,

                        a.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

b.) a gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatásának biztosítása érdekében,

                        c.)a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

              d.) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz vagy,

  e.)a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó  kiadások miatt.

            (2)       Az (1) bekezdés felsorolt élethelyzetekben legfeljebb 4 alkalommal, alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege állapítható meg.

            (3)       Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a többletkiadásra vonatkozó igazolást.

            (4) Az (1) bekezdésben meghatározott élethelyzetekben az önkormányzati segély kifizetése minden esetben a házi pénztárból történik.

VIII. fejezet

12. Születési támogatás

   22. §    (1) A születési támogatás összege: 35.000,-forint.

    (2) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője a gyermek születését követő 180 napon belül lehet előterjeszteni a polgármesternél.

(3) A kérelemhez csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatát.

IX. fejezet

13. Köztemetés

23. §    Közköltségen történő eltemettetés elrendelése, illetve temetési költség megtérítésére kötelezés, igénylésének elrendelése a polgármester hatáskörébe tartozik.

X. fejezet

14. Közgyógyellátás

24. §  A jegyző méltányosság jogcímen 1 év időtartamra közgyógyellátásra irányuló jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek akinek:

1. családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
2. egyedül élő esetén 250%-át,
3. és havi rendszerességgel gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át.

XI. fejezet

15. Rendszeres szociális segély

25. §   (1) A megelőző együttműködésre, valamint a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként előírt együttműködésre kijelölt szerv a Kapcsolat Központ Családsegítés  Szakmai Egysége.

(2) A Kapcsolat Központ Családsegítés Szakmai Egysége  által biztosított beilleszkedést segítő programok – a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – típusai az alábbiak:

1. kapcsolattartás,
   
2. egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló csoportos foglalkozás,
3. egyéni életvezetési tanácsadás.
   

26.  §      (1) Az együttműködésre kijelölt Kapcsolat Központ Családsegítés Szakmai Egysége

            a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatakor megküldi a jegyzőnek a beilleszkedési program végrehajtásáról készített írásos értékelést,

b) a tudomására jutástól számított 5 napon belül tájékoztatja a jegyzőt, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének.

     (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban előírt a Kapcsolat Központ Családsegítés Szakmai Egységénél történő

                   aa) megjelenési kötelezettség igazolatlan elmulasztása

                   ab) nyilvántartásba vétel megtagadása.

b) Az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő program

                          ba) kidolgozására vonatkozó közreműködési kötelezettség nem teljesítése

                          bb) végrehajtására irányuló megállapodás aláírásának megtagadása

                          bc) végrehajtásában való közreműködési kötelezettség nem teljesítése

                          bd) szükséges módosításában történő közreműködési kötelezettség nem

                           teljesítése

            (3) Az együttműködési kötelezettség megszegése két éven belüli történő ismételt   megszegése esetén az ellátást meg kell szüntetni.

27. §   A 25. § (2) bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő programban, valamint a 26. § (2) bekezdés aa) pontjában meghatározott megjelenési kötelezettség elmulasztásának igazolására:

1.  orvosi igazolás,
2. közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, rendőrség által kiadott igazolás fogadható el.
   

28. §   (1) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás az Szt.-ben szabályozott jogosultság mellett kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén állapítható meg.

(2) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmező vagy az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát köteles folyamatosan tisztán tartani és a következőket teljesíteni:

1. ne legyen a felsorolt ingatlanokon szemét, hulladék, építési törmelék, autóroncs, gumiabroncs, kidobott háztartási gép,
2. a felsorolt ingatlanokon, ingatlanrészeken rendszeresen le kell nyírni a füvet, azokat gyomlálni, gondozni kell, a gazt, bozótot, az ingatlanról a szomszédos ingatlanra kihajló ágakat le kell vágni, a parlagfüvet el kell távolítani, 
3.  télen a járdáról a havat le kell takarítani, csúszásmentessé kell tenni.
   

XII. fejezet

Záró rendelkezések

29. §   (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

                                                           (2) A 2014. január 1. napja után beérkezett kérelmeket e rendelet szerint kell elbírálni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti Bicske Város Képviselő-testületének 5/2005. (II. 15.) rendelete az egyes szociális ellátások szabályozásáról valamint a 13/2005. (IV.1) rendelet a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Tessely Zoltán                                                                                                                                                                                                                                                      Dr. Szabolcs Mária

             polgármester                                                               jegyző

Z Á R A D É K :

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Bicske, 2014. január 17.

                                                                                                                                                                      D        r. Szabolcs Mária

                                                                                                 jegyző