Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 143. (4) bekezdés f) pontjában, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 10.§ (6) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92.§–ában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, i) pontjában és k) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések
   

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezés: Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.bicske.hu

(5) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

(6) A polgármesteri hivatal székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

2.§ (1) Bicske Város Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a romániai (erdélyi) Tusnádfürdő és Réty, valamint a németországi Althausen valamint az olaszországi Melegnano településekkel a nemzetközi jog és Magyarország, valamint az érintett államok jogszabályai által biztosított keretek, lehetőségek között testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn.

2. Az önkormányzat jelképei

3.§ Bicske város címere függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amelyben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi. A címer képét az 1. melléklet tartalmazza.

4.§ Bicske Város zászlója zászló a címer más megjelenési formája, mint ilyen, pontosan a címer képét mutatja. Bicske város címerpajzsa kék, díszítő elemei, címerképe nagyrészt sárgák, így bicskei zászló kék-sárga. A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

5. § Bicske Város Önkormányzata kitüntetései alapításának és adományozásának részletes szabályait önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. A gazdasági program és munkaterv

6.§ (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a Mötv. 116. §-ában foglaltakkal összhangban – gazdasági programot alkot.

7.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja – a gazdasági program végrehajtását szolgáló – éves munkaterv. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához előzetes javaslatot tehetnek:

1. a képviselő-testület tagjai,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a térség országgyűlési képviselője,
4. a Bicskei Rendőrkapitányság és a járási hivatal vezetője,
5. a nemzetiségi önkormányzat,
6. az önkormányzat által alapított intézmények, gazdasági társaságok vezetői,
7. a városban működő civil szervezetek, egyházak, alapítványok,
8. az önkormányzat területén működő cégek, vállalkozások képviselői, gazdasági érdekképviseleti szervek.

(3) A munkatervi javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A képviselő-testület munkaterve figyelembe vételével ülésezik, de évente legalább 8 rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes ülését a városháza dísztermébe kell összehívni.

(5) A képviselő-testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tervez.

(6) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait és a javasolt napirendeket.

(7) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület a megelőző év utolsó rendes ülésén dönt.

4. A képviselő-testület ülései

8.§ A képviselő-testület ülései:

1. alakuló ülés,
2. rendes ülés,
3. rendkívüli ülés,
4. közmeghallgatás.
   

9.§ A képviselő- testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott időn belül és módon tartja meg. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről. A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

10.§ A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés.

13.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A polgármester, az alpolgármester és a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnökének egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően 3 nappal írásban, elektronikusan kiküldött meghívóval hívja össze. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a képviselőkhöz és az egyéb meghívottakhoz.

(4) A képviselő-testület rendes nyílt ülésére meg kell hívni:

1. a képviselő-testület tagjait,
2. a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal irodavezetőit,
3. a térség országgyűlési képviselőjét,
4. a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. Bicske Város Intézményeinek vezetőit, valamint az önkormányzat gazdasági társaságainak vezetőit,
6. a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét és a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét,
7. a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjét,
8. a Fejér Megyei Közgyűlés bicskei tagjait és
9. a Bicskei Városi Televízió, a Bicskei Újság munkatársait,

(5) Rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus úton kézbesíteni kell. A rendkívüli ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának kiemelkedő közérdek esetében van helye. Rendkívüli ülés esetén az ülés telefonon is összehívható.

14.§ (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívóhoz kapcsolódó előterjesztések a képviselők által letölthetőek az önkormányzat honlapjáról, melyről a képviselők elektronikus levélcímükre kapnak értesítést. Rendkívüli esetben az előterjesztések elektronikusan vagy adathordozón, vagy papír alapon kerülnek továbbításra.

(2) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő egyébként nem lenne tartható, jogszabálysértő mulasztás következne be, vagy az előterjesztés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésen már nem terjeszthető be. Szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásakor, szükségességének indoklásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

(3) Az ülések meghívóját az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén, a Városháza dísztermében tartja. A képviselő-testület döntése alapján máshol is ülésezhet.

(5) A képviselő-testületi munka nyilvánossága biztosítása érdekében a rendes képviselő-testületi ülések előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület nyilvános üléseiről a Bicskei Városi Televízió teljes terjedelmében tájékoztatja a lakosságot. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglal helyet. Az ülésteremben a sajtó és a televízió részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(7) Valamennyi bicskei székhelyű önszerveződő közösség képviselőjét tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körükben a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

15.§  A határozatképesség a képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti.  A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

5. A képviselő-testületi ülések napirendje

16.§ (1) A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület rendes nyílt ülésén kötelező napirendi pontok:

1. a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, tárgyalásokról,
2. a polgármester beszámolója zárt üléseken hozott döntésekről,
3. az interpellációk, kérdések, bejelentések.
   

6. A Képviselő-testület döntéshozatala, a szavazás rendje

17.§ A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, vagy az elfogadott sorrend felcserélését is. Ebben a kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

18.§ (1) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz a képviselők, a polgármester és az előterjesztők módosító javaslatot tehetnek.

(2) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza lehet vonni.

19.§ (1) Az előterjesztést az előterjesztő öt perces időkeretben kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A bizottságok elnökei jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait öt perces időkeretben ismertetni.

(2) A napirend tárgyalása során az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai két alkalommal, alkalmanként egy perces időtartamban kérdést intézhetnek.

(3)A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak.

(4) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként három alkalommal, az elsőnél ötperces, a második és harmadik alkalomnál két-két perces időkeretben.

(5)  A napirendi pont tárgyalásakor a képviselőt személyes érintettsége okán, a vita lezárása után, egy alkalommal 1 perces hozzászólás illeti meg.

(6) A képviselőcsoportok vezetői a szavazás elrendelése előtt egy alkalommal, öt perces időkeretben összefoglalhatják a képviselőcsoport álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban.

(7) A polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat öt perc időtartamban.

(8) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, kivéve a vita lezárását követő, a szavazás elrendelésétől a döntéshozatalig terjedő időszakot.

(9) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője a tárgyra térésre felszólíthatja. Erre a polgármestert a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

20. § (1) A képviselő-testületi ülésen történt rendzavarás esetén, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, azzal, hogy elhagyja a székét. Az ülés csak a polgármester összehívásra folytatódik.

21.§ (1) Ügyrendi kérdésnek minősül:

1. a napirendi pont tárgyalásának beszüntetésére, elhalasztására, elnapolására,
2. a hozzászólások, a vita lezárására,
3. a napirendi pont bizottsági tárgyalásra utalására,
4. a szavazás elrendelésére, a szavazás módjának meghatározására, vagy
5. tárgyalási szünet elrendelésére

irányuló javaslat.

(2) Ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

22.§ (1) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésre érdemi válasz szülessen.

(2) A vita lezárása után a polgármester, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke, vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

23.§ (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző kérés esetén felvilágosítást ad a szavazás módjáról, menetéről, vagy a döntés törvényben, szervezeti és működési szabályzatban előírt feltételeiről.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendeleti, vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(4) Amennyiben a polgármester, bármelyik képviselő, a jegyző vagy az előterjesztő azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket, vagy téves utalásokat tartalmaz, a képviselő-testület a döntést határozattal elhalasztja.

24.§ (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos. A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza. A képviselők "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő ezt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy jogszabályban meghatározott esetben név szerinti megkérdezéssel történik.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, majd a névsorral együtt az ülés vezetőjének átadja.

25.§ (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál a képviselő-testület tagjaiból választott 3 tagú bizottság jár el szavazatszámláló bizottságként.

(2) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok közül a szavazatok arányát, megoszlását, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,
2. a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás kapcsán tett megállapításokat, hozott határozatokat, és
5. a szavazás eredményét.

(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és egy tagja aláírják.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

26.§ Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl

1. a helyi népszavazás kiírásához,
2. a gazdasági program elfogadásához,
3. települési képviselő, polgármester, nem képviselő tag vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos döntéshez,
4. díszpolgári cím, önkormányzat által alapított kitüntetés adományozásához, megvonásához,
5. középtávú szakmai koncepciók, városfejlesztési koncepciók elfogadásához,
6. titkos szavazás elrendeléséhez,
7. testvérvárosi kapcsolatok létesítéséhez, megszüntetéséhez.

7. Az önkormányzati rendelet megalkotása

27.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:

1. a képviselő-testület tagjai,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,
4. a jegyző,
5. a bicskei székhelyű bejegyzett civil szervezetek
6. önkormányzati társulás.

(2) A polgármester gondoskodik a rendeletalkotási javaslatnak az illetékes bizottságokhoz, a képviselőkhöz, és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Bicskei Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. A kifüggesztés legalább 30 napig tart.

(4) A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.

28.§ (1) A rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel érdekében jogszabály kötelező rendelkezésén túl - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a lakosság részére nyújtott közszolgáltatás részletes szabályait megállapító, önkormányzati rendelet-tervezet szövegét a rendelet elfogadását megelőzően.

(2) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

(3) A véleményezési határidő minimum 8 nap.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a)         az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetési rendeletet megalapozó és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetét,

b)         a helyi adóról, annak módosításáról szóló rendelet-tervezetét,

c)         az önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodásra és a vagyont gyarapító beszerzésekre vonatkozó rendelet-tervezetét,

d)        a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetét,

e)         a képviselő, és az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek járó juttatásokra vonatkozó rendelet tervezetét,

f)         az önkormányzat által adományozott díjakra vonatkozó rendelet-tervezetet,

g)         az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az a magasabb szintű jogszabály módosítása  miatt szükséges rendelkezést tartalmaz,

h)         szociális, gyermekvédelmi ellátás megállapítására, a szociális és gyermekvédelmi ellátás igénybevételéért a térítési díj megállapítására vonatkozó rendelet-tervezetet,

i)          a rendelet-tervezetet, amely sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

j)          a rendelet-tervezetet, ha azt rendkívüli ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(5) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amely bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(6)  A társadalmi egyeztetés formái a következők:

a)         lakossági véleményezés a hirdetőtáblán kifüggesztett és a honlapon közzétett tervezetről, a helyi kábeltelevízióban való közzététellel,

b)         az írott és elektronikus sajtóban,

c)         közmeghallgatás, lakossági fórum, civil fórum vagy vállalkozói fórum,

d)        közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel, a tevékenységi körüket érintő rendelet-tervezet esetében,

(7)  A társadalmi egyeztetésre bocsátás során az (6) bekezdésben felsoroltak közül az a) pont szerinti formát minden esetben, a b)-d) pontok alkalmazásáról az állandó bizottság javaslatát figyelembe véve a képviselő-testület dönt.

(8) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak:

a)         az önkormányzat honlapján a a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímre,

b)         hagyományos módon papíralapon írásban,

c)         rendelet-tervezethez kapcsolódóan szervezett lakossági fórumon szóbeli hozzászólással.

(9) A beérkezett véleményekről készített összefoglalót a honlapon közzé kell tenni, valamint a  közzétett rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság, a képviselő-testület ülésére elő kell terjeszteni. Az összefoglaló készítésénél, a rendelet-tervezet tárgyalásánál nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(10) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni.  Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is. A véleményező nevét, elektronikus levélcímét, az általa megadott egyéb személyes adatokat - a véleményekről szóló összefoglaló készítése céljából – a polgármesteri hivatal erre kijelölt munkatársa kezeli legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított fél évig.  Amennyiben a véleményezett önkormányzati rendelet nem lép hatályba, a véleményező adatait legkésőbb a vélemény beérkezését követő 3 hónapon belül törölni kell. 

8. Határozathozatal

29.§ (1) A képviselő-testületi határozata tartalmazza a döntésén túl a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét is. A testületi határozatok végrehajtásáért felelős lehet a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati bizottság elnöke, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény, gazdálkodó szervezet vezetője.

(2) A képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról a végrehajtási határidők lejárta után a polgármester beszámol a képviselő-testületnek.

9. Interpelláció és kérdés

30.§ (1) Az interpelláció valamely probléma önkormányzati képviselő által történő felvetése és kifejtése a képviselő- testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő- testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A képviselő- testület azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet, az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak.

(3) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló a képviselő- testület ülésén az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy számára a választ – a többi képviselő számára az interpellációt és a választ – tizenöt napon belül írásban kell megküldeni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő- testület vita nélkül dönt. Ha a (3) bekezdés alapján írásban kiküldött választ a képviselő nem fogadja el, ezt a (2) bekezdésben megjelölt időpontig írásban kell jeleznie. A válasz elfogadásáról a képviselő- testület következő ülésén vita nélkül dönt.

(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

(6) Ha az interpellációra adott választ a képviselő- testület nem fogadja el, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező bizottságának kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az képviselő-testület a bizottsági állásfoglalás beérkezését követően a következő rendes ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

31.§ Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. (2) b) pontja alapján önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. A kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre

10. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve, rögzítése

32.§ A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza :

1. az ülés minősítését (rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi vagy emlékülés),
2. az ülésvezető intézkedéseit,
3. a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
4. az ülés bezárásának idejét.
   

33.§ (1) A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület a jegyzőkönyvéhez csatolja.

(2) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli.

11. Az önkormányzati képviselő

34. § A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen

1. olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye,
2. a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,
3. a képviselő-testület ülését vezető személy a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.
   

35.§ (1) Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő- testület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(2) A képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti  személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntést a Város-és Vállalkozásfejlesztés Bizottság javaslatára a képviselő-testület hozza meg.

(3) Amennyiben a helyi képviselő képviselői tagságával, bizottsági munkájával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a képviselő-testület rendes ülésein évente 2 alkalommal önhibájából nem vesz részt, távolmaradását előre nem jelzi, neki felróható okból nem látogatja, igazolatlanul hiányzik tiszteletdíja a mulasztás hónapjaira 50 %-kal csökkentésre kerül. A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma az irányadó. A települési képviselő távollétét az ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát – ha ennek nincs objektív akadálya – a polgármesternek előzetesen írásban jelezni kell. A távollét tényét, okát az ülést megelőzően legalább 2 órával szükséges bejelenteni.

12. A képviselőcsoport

36.§ (1) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők testületi tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) Képviselőcsoportot legkevesebb három képviselő alakíthat.

(4) A már megalakult képviselőcsoport elfogadhatja pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(5) A képviselőcsoportból kizárt, kilépett képviselőt pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozónak kell tekintetni.

(6) A képviselőcsoport a működési szabályait maga állapítja meg.

37.§ (1) A képviselőcsoport megalakulását annak vezetője által a megalakulástól számított 15 napon belül a polgármesterhez írásban be kell jelenteni, melyet a képviselő-testület a soron következő ülésén tudomásul vesz.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a képviselőcsoport elnevezését,

b) a megválasztott vezető nevét,

c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, az esetleges változásokat annak vezetője írásban 15 napon belül jelenti be a polgármesternek, melyet a képviselő-testület a soron következő ülésén tudomásul vesz.

13. A képviselő-testület bizottságai

38.§ (1) A képviselő-testület mellett a következő önkormányzati bizottságok működnek:

1. Humánerőforrások Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,
2. Gazdálkodási Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,
3. Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság, tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület bizottságai három önkormányzati képviselőből és kettő külső tagból állnak.

(3) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet tagja, míg egy külső szakember csak egy állandó bizottságba választható meg.

(4) A képviselő-testület ülésén önkormányzati rendelet a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság álláspontjának előzetes kikérését követően tárgyalható.

39.§ (1) A bizottságok a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen üléseiket. A bizottság ülését bizottság elnöke hívja össze. A bizottságok rendkívüli ülését rövid úton is, elektronikus levélben, írásban, szóban, vagy telefonon is össze lehet hívni

(2) A bizottság rendes ülését írásban kell összehívni úgy, hogy a meghívót és az írásos előterjesztést – elektronikus levél útján – a bizottság tagjai és az egyéb érintettek az ülés előtt legalább 48 órával megkaphassák. A bizottságok rendkívüli ülését annak oka és tárgya megjelölésével az ülés előtt lehetőség szerint legalább 24 órával kell összehívni. A nyílt bizottsági ülésre  szóló meghívót az önkormányzat hivatalos honlapjára is fel kell tenni.

(3) A képviselő-testület tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt, valamint akit a bizottság elnöke javasol, minden bizottsági ülésre meg kell hívni. A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők és az önkormányzat tisztségviselői, valamint a bizottság elnöke által meghívott szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt.

40.§ (1) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság elnöke, tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság határozatot hoz.

(4) Az elnök minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottak is bekapcsolódhatnak.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása, megtagadása vagy megvonása, a bizottsági tagokkal szemben az egyes napirendek tárgyalása során felmerülő kizárási okok figyelemmel kísérése, a rend fenntartása.

(6) Ha valamely résztvevő a bizottsági ülés rendjét megzavarja, az elnök rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésteremből - a bizottság tagja kivételével - kiutasíthatja.

41.§ (1) A bizottságok ellátják a képviselő-testület által számukra meghatározott feladatokat és gyakorolják az átruházott hatásköröket.

(2) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben előkészíti a képviselő-testület döntéseit, véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztés, indítvány, sürgősségi indítvány tárgyalását.

(3) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

42.§ (1) A Humánerőforrások Bizottság általános feladata az önkormányzati körbe tartozó nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi, szociális, egészségügy, sport, vallásügy, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó, média területeinek figyelemmel kísérése. 

(2) A Humánerőforrások Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben:

1. az önkormányzat által fenntartott nevelési intézmény minőségirányítási programjának jóváhagyása, munkaterve fenntartói véleményezése.
2. a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, művelődési programja, munkaterve és beszámolói, minőségirányítási programja, rendezvényterve jóváhagyása, feladatai meghatározása.
3. a városi könyvtárhasználat szabályainak meghatározása.
4. az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti, az ifjúsági a sport intézmények szervezeti és működési szabályzata, szakmai programja, házirendje, munkaterve, beszámolóinak jóváhagyása.
5. a Városi Tanuszoda tevékenységéről szóló beszámoló, nyitvatartási rend, házirend elfogadása.
6. a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról szóló beszámolók elfogadásáról döntés.
7. helyi média (televízió, sajtó) vezetőinek éves beszámolójának jóváhagyása.
8. dönt az éves költségvetésben a bizottság számára meghatározott saját keret felhasználásáról.
9. városi rendezvények, ünnepségek, civil szervezetek és egyházak részére pályázatok kiírása és ezek elbírálása.
10. dönt saját kerete fedezete erejéig az oktatási, kulturális, ifjúsági, sport, egészségügyi támogatások odaítéléséről, ehhez kapcsolódó pályázatok kiírásáról és ellenőrzi azok felhasználását.
11. dönt a fiatalok saját problémamegoldó képességének erősítését elősegítő programok, valamint az európai integrációs folyamatban való ifjúsági részvételt, illetve az európai kapcsolatok kiépítését segítő kezdeményezések anyagi támogatásáról a költségvetésben biztosított keret erejéig.
12. dönt az önkormányzat érdekkörébe tartozó sportlétesítmények igénybevételi lehetőségeiről, és az igénybevétel módjáról, a vagyonrendelet figyelembevételével.
13. jóváhagyja az oktatási és kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerével kapcsolatos terveket
14. városi ünnepségek programjának elfogadása, állami és nemzeti ünnepségeink programjának kivételével.
15. dönt a Bursa Hungarica ösztöndíjra érkezett pályázatok elbírálásáról
16. a szociális jellegű bérlakást igénylők sürgősségi sorrendjének megállapítása.
17. dönt az önkormányzati rendelet alapján tanulmányi ösztönző támogatás elbírálásáról.

(3) A Humánerőforrások Bizottság javaslattételi, véleményezési és együttműködési feladatköre:

1. véleményezi az önkormányzat által fenntartott, illetve később létrehozásra kerülő közművelődési, a nevelési-oktatási, az ifjúsági és sport intézmények alapító okiratát, működési engedélyét, továbbá az éves költségvetését, tevékenységükkel összefüggő előterjesztéseket, figyelemmel kíséri a pedagógiai program teljesülését.
2. a képviselő-testület véleményezési hatáskörét gyakorolja a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezése tárgyában.
3. véleményezi az állami és nemzeti ünnepeink programját.
4. ellenőrzi az óvoda működési körzetének és nyitvatartási rendjének helyben szokásos módon történő közzétételét
5. kapcsolattartás az egyházakkal, civil szervezetekkel.
6. véleményezi a közoktatással kapcsolatos megállapodásokat, ellenőrzi a helyben szokásos módon történő közzétételét.
7. előkészíti az oktatási, közművelődési és közgyűjteményi, ifjúsági és sport intézmények, helyi média vezetői pályázatának kiírását és elbírálását.
8. javaslatot tesz az Önkormányzat részvételére a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában.
9. az oktatást, kultúrát, szociális, egészségügyi témaköröket érintő helyi rendeletek, előterjesztések, koncepciók véleményezése.
10. javaslatot tesz az önkormányzat költségvetésében a szociális és egészségügyi célokra meghatározott előirányzatok nagyságára, felhasználására, figyelemmel kíséri a végrehajtást.
11. előkészíti és véleményezi a bizottság hatáskörébe tartozó kuratóriumok és felügyelő bizottságok megválasztását.
12. véleményezi a nem önkormányzati fenntartású iskolák finanszírozására készített megállapodást.
13. tájékozódik a közigazgatási területen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények munkájáról.
14. véleményezi a költségvetési rendelet-tervezet ifjúsági, sport, oktatási, kulturális, egyház- és vallási ügyekkel, civil kapcsolatokkal foglalkozó részét.
15. előkészíti és véleményezi a városban élő gyermekek és fiatalkorúak helyzetével kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.
16. kapcsolatot tart helyi hagyományokat és a város kulturális életét képviselő szervezetekkel
17. előkészíti és véleményezi az önkormányzat által alapított ifjúsági üdülővel kapcsolatos üdültetési kérdéseket.
18. véleményezi a Bicskei Üdülőtábor és Uszodaüzemeltető Nonprofit Kft. munkáját, véleményezi annak éves beszámolóját.
19. javaslatot tesz oktatási, kulturális, ifjúsági, sport, idegenforgalmi-turisztikai alapítványok és kitüntetések alapítására, az oktatás, kultúra, sport, gyermekvédelem, a szociális és egészségügyi, a civil területen dolgozók kitüntetésére.
20. foglalkozik a helyi nemzetiségek ügyeivel, támogatja a helyi nemzetiségek oktatási, kulturális jogainak érvényesülését.
21. támogatja a roma hagyományok ápolását, roma anyanyelvi és népismereti programok szervezését, esetleg közösségi ház kialakítását.
22. figyelemmel kíséri az intézmények drogprevenciós programját.
23. figyelemmel kíséri az önkormányzati nevelési-oktatási, kulturális, szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, ifjúsági, sport intézmények munkáját, ennek keretében meghallgatja és véleményezi az intézményvezetői pályázókat, véleményezi az intézményeket érintő önkormányzati beruházásokat, fejlesztéseket. az intézmények alapítását, működtetését, megszüntetését és profilváltoztatását.
24. véleményezi az önkormányzat felügyelete alatt álló ifjúsági és sport intézmények létesítésével, ellátottságával, átcsoportosításokkal kapcsolatos testületi anyagokat.
25. figyelemmel kíséri az oktatási, kulturális, ifjúsági, sport ellátás színvonalának alakulását, a szükségletnek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására.
26. kezdeményezi az oktatás, a kultúra, az ifjúsági, sport területén kiírt (regionális, országos, uniós) pályázati lehetőségek maximális kihasználását azok benyújtását.
27. véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó témakörökben a helyi rendelet-tervezeteket, előterjesztéseket, koncepciókat.
28. javaslatot tesz az önkormányzat költségvetésében az oktatás, a kultúra, az ifjúsági, a sport, az idegenforgalmi célokra, a civil szervezetek, az egyházak részére biztosított előirányzatok nagyságára és felhasználására, figyelemmel kíséri a végrehajtást.
29. véleményezi a települési egészségügyi intézmények létesítésével, ellátottságával, átcsoportosításokkal kapcsolatos testületi anyagokat.
30. figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás színvonalának alakulását, a szükségletnek megfelelően javaslatot tesz új formák kialakítására.
31. kapcsolatot tart szociális és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, pártfogókkal, családgondozókkal, pedagógusokkal, védőnőkkel.
32. figyelemmel kíséri a város közegészségügyi és járványügyi helyzetét, valamint a település környezet-egészségügyi helyzetét.
33. vizsgálja a város egészségügyi ellátottságát, ezen belül; a gyógyító-megelőző ellátást végző háziorvosi szolgálat, a fogorvosi szolgálat, a gyermekorvosi szolgálat, valamint az orvosi ügyeleti rendszer működését.
34. figyelemmel kíséri a városi egészségvédelmi és szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló célprogramokat, intézkedéseket.
35. véleményezi egészségügyi célokat szolgáló önkormányzati intézmények épületeinek, helyiségeinek más célokra vagy más szervek számára történő használatba adását a vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével.
36. véleményezi az egészségügyi ellátás területére megkötött társulás- és vállalkozási szerződéseket.
37. kapcsolatot tart az ifjúsági, sport intézményekkel, szervezetekkel, pártfogókkal, családgondozókkal, pedagógusokkal.
38. véleményezi az ifjúság érdekében tevékenykedő intézmények, nem önkormányzati szervezetek olyan programjait, amelyek építenek a részvételre, a demokratikus döntéshozatalra, az együttműködésre.
39. véleményezi az ifjúsági, sport célokat szolgáló önkormányzati intézmények épületeinek, helyiségeinek más célokra vagy más szervek számára történő használatba adását a vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével.
40. feladatkörét érintően véleményezi az önkormányzati társulásokhoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozási elképzeléseket.
41. figyelemmel kíséri az egyesületek, civil szervezetek munkáját, egyezteti a városban az ifjúsági, sport és egyéb programokat.
42. előkészíti, három évente felülvizsgálja a városi sport koncepciót.
43. a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, tájékoztatás kérésére, javaslat tételére a nemzetiségi közügyek intézésével, az önkormányzati fenntartású intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetése, egyedi döntés megváltoztatása, visszavonása ügyében készített előterjesztések véleményezése.
44. a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges döntésekkel kapcsolatos előterjesztések véleményezése.
45. a helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot érintő rendeletek véleményezése.
    

43.§ (1) A Gazdálkodási Bizottság általános feladata az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés, értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát, ellátja az önkormányzati törvényben pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat. Az önkormányzati tulajdonosi és városüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat, véleményezi az ehhez kapcsolódó képviselő-testületi előterjesztéseket.

(2) A Gazdálkodási Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben:

1. Jóváhagyja az önkormányzat kezelésében lévő utak tisztántartására, illetve hó eltakarításra vonatkozó felkészülési tervet.
2. Dönt a Gazdálkodási Bizottság részére tárgyévi költségvetésben biztosított keret felhasználásáról.

(3)  A Gazdálkodási Bizottság javaslattételi, véleményezési és együttműködési feladatköre::

1. írásban véleményezi a költségvetési rendelet tervezetet.
2. év közben figyelemmel kíséri az önkormányzati pénzgazdálkodást, részt vesz a likviditási terv elkészítésében.
3. véleményezi a hitelek felvételével és kölcsönök nyújtásával kapcsolatos előterjesztéseket.
4. véleményezi az átengedett központi adók felhasználásával kapcsolatos kérdéseket.
5. kezdeményezi és véleményezi a helyi adók bevezetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó önkormányzati rendelet–tervezeteket.
6. véleményezi az önkormányzati vagyon helyzetével kapcsolatos éves zárszámadási jelentéseket.
7. véleményezi az önkormányzat gazdaságpolitikájával kapcsolatos elképzeléseket.
8. véleményezi az önkormányzati törzsvagyon létrehozásával, bővítésével kapcsolatos terveket.
9. véleményezi az önkormányzati vagyon vállalkozásba való bevitelével kapcsolatos javaslatokat.
10. véleményezi a költségvetést érintő előterjesztéseket, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámolót és zárszámadást, javaslatot tehet könyvvizsgáló megbízására.
11. véleményezi az önkormányzati intézmények létrehozásáról, megszüntetéséről, gazdálkodási formájának megváltoztatásáról szóló előterjesztéseket.
12. véleményezi az intézmények működési előirányzatait, azok évközi módosítását.
13. az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közgyűlései előtt véleményezi azok mérlegbeszámolóit.
14. vizsgálatai alapján, kármegelőzési céllal a pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.
15. véleményezi az önkormányzati beruházások pénzügyi lebonyolítását.
16. véleményezi az önkormányzathoz benyújtott új pénzügyi támogatási igényeket.
17. közreműködik a városfejlesztési programok, rendezési tervek pénzügyi előkészítésében.
18. figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal belső, operatív gazdálkodást folytató szervezeti egységei tevékenységét.
19. szükség esetén javaslatot tesz a lakásgazdálkodás helyi rendeletének módosítására.
20. vizsgálja az ingatlanfenntartás, vagyonkezelés gazdaságosságát.
21. közreműködik a helyiséggazdálkodási stratégia kialakításában, megvalósításában.
22. figyelemmel kíséri és véleményezi a közbeszerzési eljárás során a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
23. feladatkörét érintően véleményezi az önkormányzati társulásokhoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozási elképzeléseket.
24. véleményezi a Képviselő-testület és szervei tevékenységét szolgáló korlátozottan forgalomképes ingó törzsvagyon elidegenítését, hasznosítását és megterhelését.
25. véleményt nyilvánít az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről, a vagyonrendelet szerint.
26. javaslatot tesz a bizottság területét érintő, nemzetközi kapcsolatok létesítésére, és azokat figyelemmel kíséri.
27. véleményt nyilvánít az önkormányzat javára vagyonról történő lemondás elfogadásáról és vagyon átvételéről.
28. véleményt nyilvánít a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kisösszegű behajthatatlan követelés törléséről szóló polgármesteri döntéshez.

44.§ (1) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság általános feladatai:

1. A településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, munkahelyteremtés, infrastruktúra-fejlesztés, ingatlanfejlesztés, egészségügy-fejlesztés, turisztikai feladatok, önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó feladatok, az önkormányzati vagyon hasznosítása, az energiaügyek, környezetvédelem. 
2. Az önkormányzat szervezetével és működési rendjével kapcsolatos képviselő-testületi döntések előkészítésével, az ehhez szükséges feltáró feladatok ellátásával, a döntések végrehajtásának eseti vagy célirányos ellenőrzésével, ügyrendi és etikai ügyekben való állásfoglalással kapcsolatos előterjesztések, önkormányzati rendelet-tervezetek és határozati javaslatok előzetes véleményezése, az önkormányzat törvényes és hatékony működésének segítése.
3. A képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségéhez, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban meghatározott feladatok ellátása.

 (2) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság döntési jogköre átruházott hatáskörben

1. Dönt a környezetvédelmi alap éves költségvetésben foglalt előirányzata évközi felhasználásáról.
2. Dönt a tárgyévi költségvetésben a bizottság számára meghatározott saját keret felhasználásáról.
3. Nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. Végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, eljárás kezdeményezése esetén annak eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

(3) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság javaslattételi, véleményezési és együttműködési feladatköre::

1. javaslatot tesz a képviselő-testület által átruházott ügyrendi kérdésekben.
2. javaslatot tesz a képviselő-testület által hatáskörébe utalt etikai ügyekben.
3. előkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, kiegészítésre.
4. közreműködik az önkormányzati rendelet-tervezetek előkészítésében, előzetesen véleményezi azokat.
5. felkérés vagy munkaterv alapján vizsgálja és véleményezi a képviselő-testület által átruházott hatáskörök, döntési jogkörök gyakorlásának hatályosulását.
6. Figyelemmel kíséri és vizsgálja a képviselők jogainak és kötelezettségének érvényesülését, azok megsértése esetén intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél.
7. közreműködik a lakossági fórumok, közmeghallgatások, népi kezdeményezések előkészítésében és lebonyolításában.
8. véleményt nyilvánít a testületi munkatervekkel kapcsolatosan, ill. kezdeményezi valamely testületi hatáskörbe tartozó kérdés megvitatását, az abban való döntéshozatalt.
9. előzetes véleményezési feladatkörébe tartoznak azok a testület elé kerülő bizottsági és egyéb előterjesztések, amelyek a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását, vagy önkormányzati rendelet alkotását, hatályon kívül helyezését, ill. módosítását igénylik.
10. települési képviselő kötelezettségszegésének felmerülését döntésre – véleményével ellátva - a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti.
11. véleményezi az alapítványok létrehozásával, az alapítványhoz történő csatlakozással kapcsolatos előterjesztéseket.
12. figyelemmel kíséri a város közbiztonsági helyzetét.
13. véleményezi a városi rendőrkapitányság, a tűzoltóparancsnok éves beszámolóját, amennyiben a bizottság feladatkörébe tartozó kérdést vet fel.
14. véleményezi a bírósági ülnökök megválasztását, azok személyére javaslatot tesz, vizsgálja és értékeli az ülnöki tevékenységgel kapcsolatos bírósági vagy egyéb jelzéseket, szükség esetén intézkedést kezdeményez.
15. véleményezi al a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyekben, azokat testületi döntésre előkészíti.
16. előkészíti és javaslatot tesz a testület számára képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjára.
17. részt vesz a helyi népszavazás előkészítésében.
18. folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület és bizottságai, valamint a polgármesteri hivatal törvényes, és szabályszerű működését. Az SZMSZ előírásainak megsértése esetén intézkedést kezdeményez.
19. előzetesen véleményezi, és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat által alapított illetve érdekeltségével működő szervezetek (intézmények, gazdasági társaságok, alapítványok) alapító okiratait és szabályzatait.
20. az önkormányzathoz beérkező kérelmek alapján meghallgatja, és részt vesz a város területén, illetve külterületén beruházni, munkahelyet létesíteni kívánó gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában, letelepülésük előkészítésében.
21. véleményezi a város környezetvédelmével kapcsolatos jelentéseket.
22. javaslatot tesz a helyi környezetvédelmi követelmények megállapítására, segítséget nyújt a környezetvédelmi programok, akciók, kezdeményezések, stb. szervezéséhez.
23. érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a városfejlesztésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.
24. véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjére, helyi tömegközlekedésre, helyi közvilágításra, helyi energiaszolgáltatásra vonatkozó javaslatokat.
25. véleményezi a városrendezési, fejlesztési koncepciókat, közreműködik a tervek kidolgozásában.
26. javaslatot tesz a közterületek hasznosításának rendjére.
27. véleményezi a közterület fenntartással, településtisztasággal, köztemetői szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatokat.
28. javaslatot tesz a települést érintő víz-csatorna és csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervekre.
29. javaslatot tesz a város útjainak, járdáinak tervszerű megépítésére.
30. közreműködik a helyi jelentőségű műemlékek védelmében, bemutatásában.
31. figyelemmel kíséri a város rekonstrukcióját, a műemlék-jellegű ingatlanok hasznosítását.
32. kapcsolatot tart a régió és a kistérség területfejlesztési szerveivel.
33. előkészíti az önkormányzat intézményhálózatának távlati célú energetikai koncepcióját.
34. kezdeményezi a fejlesztéshez kapcsolódó pályázati lehetőségek maximális kihasználását azok benyújtását.
35. javaslatot tesz a bizottság területét érintő nemzetközi kapcsolatok létesítésére és azok ápolására, közreműködik azok kialakításában, különös tekintettel a testvérvárosi kapcsolatokra, azokat figyelemmel kíséri.
36. javaslatot tesz szabadtéri szobrok, műemlékek karbantartására, új szabadtéri létesítmények kialakítására.
37. véleményezi a városi hirdető, útjelző, útbaigazító táblák rendszerét, és az egységes városkép kialakítása érdekében javaslatot tesz utcatáblák, üdvözlőtáblák elhelyezésére.
38. javaslatot tesz szabadidőparkok, játszóterek, sportcsarnok, kerékpárutak létesítésére, valamint félévente megtárgyalja az uszoda működéséről készült tájékoztatást.
39. megvizsgálja a városban levő grundokkal kapcsolatos feladatokat.
40. közreműködik a helyi jelentőségű műemlékek védelmében, bemutatásában.
41. kapcsolatot tart az idegenforgalmat képviselő szervekkel, szervezetekkel. Részt vesz a velük kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.
42. javaslatot tesz kerékpárutak, turista utak létesítésére.
43. kezdeményezi a borturizmus elindítását.
44. javaslatot tesz a város, sport, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségeinek megjelenítésére.
    

14. Nemzetiségi önkormányzatokkal, nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés

45.§ (1) A képviselő-testület a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal szorosan együttműködik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban meghatározottak szerint az önkormányzat a helyiséghasználatra és a feladatok ellátásra vonatkozó rendelkezéseket megállapodás keretében rendezi a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást a 3. sz. melléklet  tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulást.

(3) Ha a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését, javaslatát a képviselő-testület köteles napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül érdemben döntést hozni.

(4) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó azon ügyekben, ahol jogszabály a nemzetiségi önkormányzat vagy nemzetiségi egyesület részére véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az erről szóló döntés tervezetét a nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület részére a döntés meghozatala előtt legalább 30 nappal korábban meg kell küldeni.

15. A képviselők tiszteletdíja, költségtérítése, egyéb juttatásai

46.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 35.§ (1) alapján az alábbi tiszteletdíjakat állapítja meg:

a.) képviselő tiszteletdíja:                                                       69.000,-Ft/hó

b.) bizottsági tag tiszteletdíja:                                                 39.000,-Ft/hó

c.) bizottsági elnök tiszteletdíja:                                             58.000,-Ft/hó

(2) A b.) és c.) pont együttesen nem alkalmazható.

.

(

(2) Az önkormányzati képviselők – tevékenységükkel összefüggésben – hivatali laptop használatára és bruttó 5000 Ft összegű havi telefonköltség térítésre jogosultak.

(3) A polgármestert korlátlan hivatali telefon és gépjármű használat illeti meg.

16. A polgármester

47.§ (1) Bicske város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A képviselő-testület rendeletében a polgármesterre hatásköröket ruházhat.

(4) A polgármester feladatai a Mötv. 67.§-ában foglaltakon túl:

1. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati gazdasági társaságok vezetői tekintetében;
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját;
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, a város területén működő cégek, vállalkozások képviselőivel.
   

17. Az alpolgármester

48.§ (1) Bicske Város Képviselő-testülete tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

(2)       Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, munkaköri leírását a polgármester készíti el.

18. A polgármesteri hivatal, jegyző, aljegyző

49.§ (1) A polgármesteri hivatal:

1. ellátja a központi állami szervek megbízásából az önkormányzat számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként a közigazgatási feladatokat, döntésre előkészíti a közigazgatási hatósági ügyeket, gondoskodik a döntések végrehajtásáról, vagy intézkedik a végrehajtás megszervezéséről,
2. ellátja a képviselő-testülethez, bizottságokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
3. előkészíti, végrehajtja a képviselő-testület és a bizottságok döntéseit, a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett,
4. közreműködik az önkormányzati döntések alapján megvalósuló beruházások, felújítások, fejlesztések megvalósításában, Bicske város üzemeltetésében, intézményei irányításában, a környezetvédelmi, gazdasági, pénzügyi, szociális feladatok ellátásában,
5. ellátja a Bicske székhellyel működő önkormányzati társulások munkaszervezeti feladatait.

(2) A jegyző ellátja a jogszabályokban számára előírt feladatokat.

(3) Az aljegyző megválasztása és feladatai tekintetében az Mötv. 81.§ -82.§-ok az irányadók.

19. Helyi népszavazás

50.§ Bicske városban helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet. A helyi népszavazási eljárásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadóak.

20. Záró rendelkezések

51.§ (1) Ez a rendelet 2015. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

1. Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bicske Város Képviselő-testülete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelete,
   
2. Bicske Városi Önkormányzat a települési képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról 4/2000. (III. 1.) rendelete,
3. Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről 1/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelete.

                              Pálffy Károly                                       Dr. Révész Zoltán                  

                              polgármester                                                jegyző

Z Á R A D É K :

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Bicske, 2015. szeptember 30.                                   

 Dr. Révész Zoltán

                                                                                              jegyző