Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2019.(XII.11.) önkormányzati rendelete

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 10. 01- 2021. 12. 02

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2019.(XII.11.) önkormányzati rendelete

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

2020.10.01.

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

(5) A polgármesteri hivatal székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(6) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Bicske város közigazgatási területe

(7) Az önkormányzat intézményei:

a) polgármesteri hivatal

b) Bicske Városi Óvoda

c) Bicske Városi Konyha

d) Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár

e) Bicskei Gazdasági Szervezet

f) Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

g) Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ-Kapcsolat Központ

(8) Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok:

a) Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.

b) Bicske Építő Kft.

c) Zöld Bicske Nonprofit Kft.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Bicske város címere függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amelyben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi. A címer képét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske város zászlója a címer más megjelenési formája és mint ilyen, pontosan a címer képét mutatja. Bicske város címerpajzsa kék, díszítő elemei, címerképe nagyrészt sárgák, így Bicske város zászlója kék-sárga. A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat helyi kitüntetéseinek és elismerő címeinek alapítását, adományozásának részletes szabályait a helyi kitüntetések és elismerő címek tárgykörben alkotott rendeletében szabályozza.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok (testvérvárosok)

3. § Az önkormányzat az erdélyi Tusnádfürdő és Réty, továbbá a németországi Altshausen, valamint az olaszországi Melegnano, emellett a kárpátaljai Csap településekkel tart fenn kapcsolatot írásos megállapodás alapján.

4. Önkormányzati bélyegző

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer felett „BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „BICSKE” felirat látható. Lenyomatát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címert körbe futva „Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirat látható. Lenyomatát a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A címbélyegző: téglalap alakú, keret nélküli, melynek felső sorában „Bicske Város Önkormányzata”, középső sorában „2060 Bicske, Hősök tere 4.”, az alsó sorában „Adószám: 15727048-2-07” felirat látható. A címbélyegző nem használható a hivatalos bélyegző helyett. Lenyomatát az 5. melléklet tartalmazza.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

5. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.

(2) A lakosság tájékoztatásának további módja: az önkormányzat hivatalos honlapján (bicske.hu) történő tájékoztatás

(3) Az önkormányzat az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tárgykörben alkotott jogszabály szerinti általános közzétételi listát az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

(4) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala a polgármester nyilvános ülésen történő beszámolója útján valósul meg.

6. Együttműködés a lakossággal

6. § Tanácskozási joggal a képviselő-testület és bizottsága ülésein azok az önszerveződő közösségek képviselői vehetnek részt, amely közösségek jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét a tárgyalandó napirend érinti.

7. § (1) Az önkormányzat lakossági fórumot tart a polgármester által meghatározott esetekben a lakosság, az egyesületek, a közösségek közvetlen tájékoztatásának és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának céljából.

(2) A lakossági fórum összehívására és menetének meghatározására a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a lakossági fórumra nem kell előterjesztést készíteni és közzétenni.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

8. § A képviselő-testület rendes nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a térség országgyűlési képviselőjét,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

e) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét

f) a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét,

g) a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Fejér Megyei Közgyűlés bicskei tagjait,

i) a Bicskei Városi Televízió munkatársait,

j) a Bicskei Újság munkatársait.

8. Önkormányzat hivatalos lapja

9. § Az önkormányzat hivatalos lapja: Bicskei Újság

II. Fejezet

9. Az önkormányzat feladat-, és hatásköre

10. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

11. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködik a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és az 1. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott intézmények és gazdasági társaságok.

12. § Az önkormányzat a következő hatásköreit ruházza át:

a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, sport, nevelési, oktatási, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása,

d) támogatások elszámolásának elfogadása,

e) pénzügyi beszámolók elfogadása,

f) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

g) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

h) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

i) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

j) a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint,

k) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

l) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

m) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör,

n) a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadása.

III. Fejezet

10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása

13. § A képviselő-testület létszáma 12 fő.

14. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a nyilvános ülésre vonatkozó meghívó és az előterjesztések, valamint a nyilvános ülésen hozott döntések önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével, ezenfelül a nyilvános ülésen való személyes megjelenés lehetőségének megteremtésével biztosítja.

15. § A képviselő-testület ülései:

a) rendes ülés,

b) rendkívüli ülés,

c) alakuló ülés,

d) közmeghallgatás.

11. A képviselő-testület rendes ülése

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés.

(2) Rendes ülésnek minősül a munkatervtől eltérő napon rendes ülésként összehívott ülés is, amennyiben az adott hónapban rendes ülés még nem került összehívásra.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén szünetet a polgármester rendelhet el, valamennyi olyan helyzetben, melyben a szünet elrendelése indokolt.

18. § Félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat legkésőbb 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.

19. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdek sérelmének megítéléséről a polgármester dönt.

12. A képviselő-testület rendkívüli ülése

20. § A képviselő-testület rendkívüli ülése a munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés, ide nem értve a 16. § (2) bekezdés szerinti esetet.

21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottságának tagja és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél a javasolt napirend és a 7. melléklet szerint elkészített előterjesztés polgármester részére történő megküldésével, idértve az elektronikus levelet is.

(2) Ha a polgármester megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés oka kiemelkedő közérdek vagy önkormányzati érdek, a kezdeményezés tudomására jutásától számított 48 órán belül összehívja a képviselő-testületet.

22. § A rendkívüli képviselő-testületi ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának havária esetén, emberi életet, egészséget veszélyeztető helyzetben van helye.

23. § Rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

24. § Rendkívüli képviselő-testületi ülésre a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 8., 28., 30., 35., 40., 41. §-ban foglaltak alkalmazása mellőzhető.

13. A képviselő-testület alakuló ülése

25. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az alakuló képviselő-testületi ülésre, a rendkívüli képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. Közmeghallgatás

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra szóló meghívóra a rendes képviselő-testületi ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívónak nem kell tartalmaznia a javasolt napirendet és a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület ülésének rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása

27. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós, 1 hónapot meghaladó időtartamú akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés vezetésével, összehívásával kapcsolatban, ahol e rendelet polgármestert említ, ott értelemszerűen az alpolgármestert és korelnököt is érteni kell.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően legalább 2 nappal elektronikus levélben kiküldött és az önkormányzat hivatalos honlapján közétett meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület előterjesztéseit – törekedve arra, hogy a meghívó és az előterjesztések közzététele egyszerre történjen meg – az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A zárt képviselő-testületi ülés előterjesztéseit olyan technikával kell közzétenni, hogy az biztosítsa, hogy az előterjesztésekbe kizárólag az arra jogosultak tekinthessenek bele.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

16. A képviselő-testület meghívottjai

29. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal irodavezetőit,

c) az érintett napirendi pont tárgyalására a döntés meghozatalához szükséges speciális ismerettel rendelkező személyt, szakértőt,

d) nyilvános rendes ülés megtartása esetén a 8. §-ban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívható az érintett napirendi pont tárgyalására valamennyi olyan természetes személy, vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, akinek jogát vagy jogos érdekét a napirendi pont érinti.

30. § A 6. §-ban meghatározott közösségek az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívó útján értesülnek a képviselő-testületi ülésről.

17. A képviselő-testület ülésének rendje (tanácskozás rendje)

31. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg.

(2) A képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása a polgármester feladata.

(3) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése a polgármester feladata a képviselő-testületi ülés folyamán. A tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést legkésőbb 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

a) a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát,

b) ismertetheti az előterjesztést,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a képviselő-testület döntését,

e) szót ad vagy megvonja a szót,

f) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,

g) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

h) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

i) napirend előtt felszólalhat,

j) engedélyezi vagy megtiltja a napirend előtti felszólalás lehetőségét,

k) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tárgyra térésre felszólíthatja. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

32. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja - széksértést követ el.

(2) A széksértést elkövető képviselőt a képviselő-testület 50.000,-Ft pénzbírsággal sújtja.

(3) A széksértés tényének megállapítását kérő képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt a széksértés megállapításáról.

(4) A (2) bekezdés szerinti pénzbírság összege a széksértést elkövető képviselő tiszteletdíjából kerül levonásra.

(5) Azt a nem képviselő személyt, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja – a polgármester az ülésteremből kivezettetheti.

33. § A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés, rendzavarás miatt félbeszakad, csak a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint újból összehívott képviselő-testületi ülésen lehet megtárgyalni az elmaradt napirendi pontokat.

34. § (1) A (13) bekezdésben meghatározottak kivételével a polgármester a jelentkezés sorrendjében ad szót a tárgyalási szakaszban.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő három perces időkeretben kiegészítheti.

(3) A bizottságok elnökei jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait 10 perces időkeretben ismertetni.

(4) A tárgyalási szakaszhoz a képviselő legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhat hozzá a vitához vagy intézhet kérdéseket az előterjesztőhöz.

(5) A tanácskozási joggal részt vevők a tárgyalási szakaszban legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhatnak hozzá a vitához.

(7) A (4) bekezdés szerinti kérdések elhangzása után a megkérdezettek legfeljebb 2 perces időkeretben válaszolnak.

(8) A (4) bekezdés szerint meghatározott kérdések és a (7) bekezdés szerinti válaszokat követően újabb kérdésfeltevésre és viszontválaszra nincs lehetőség.

(9) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz, a polgármester, a képviselők, a jegyző és az előterjesztő módosító javaslatot tehetnek.

(10) A módosító javaslatokat a szavazás megkezdéséig meg lehet változtatni és vissza lehet vonni. Módosító javaslatot személyenként az adott rendelettervezethez vagy határozati javaslathoz csak egyszer lehet benyújtani és csak egyszer lehet megváltoztatni.

(11) A polgármester és a jegyző a döntéshozatalt megelőzően bármikor felszólalhat legfeljebb 5 perc időtartamban.

(12) A szavazás lezárását követően a napirendhez már nem lehet újból hozzászólni.

(13) A napirend megtárgyalásának bármely szakaszában soron kívül szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

18. Napirend

35. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármely képviselő kérhet engedélyt a képviselő-testület ülésének kezdetéig. Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, amely nem lehet napirendhez kapcsolódó.

(2) A polgármester abban az esetben engedélyezi a napirend előtti felszólalást, ha az közérdeket vagy önkormányzati érdeket érint.

(3) A felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. Bármely képviselő egy alkalommal kérdést tehet fel a felszólalóhoz, vagy a felszólaláshoz megjegyzést tehet 1 percben. Az elhangzott kérdésekre és a megjegyzésekre adott válasz összesen 3 percnél nem lehet hosszabb.

(4) A napirend előtti felszólalásokra fordított idő összesen nem haladhatja meg a 30 percet.

36. § A napirend megtárgyalásának szakaszai:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése;

b) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése;

c) tárgyalási szakasz;

d) a módosító javaslatok beterjesztése;

e) döntéshozatal előtti felszólalás;

f) döntéshozatal;

g) napirendi pont lezárása.

37. § A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.

38. § A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

39. § (1) A polgármester az egyes napirendek felett külön-külön megnyitja és lezárja a vitát. A vitát akkor lehet lezárni, ha az adott napirendi ponthoz nincs több felszólalásra jelentkező.

19. Előterjesztések, indítványok

40. § Előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be a 7. mellékletben meghatározottak szerint.

41. § A képviselő-testület munkaterv szerinti havi ülésére előterjeszteni kívánt dokumentumot úgy kell benyújtani, hogy az tárgyhó 10. napjáig megérkezzen a polgármesteri hivatalhoz.

42. § Előterjesztést a polgármester, a jegyző, a képviselő, bizottsági elnök és a bizottsági tag nyújthat be a képviselő-testülethez.

20. A szavazás

43. § A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

44. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendelettervezeteket vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a képviselő-testület nem támogatta, arról nem kell külön alakszerű határozatot hozni.

45. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

(2) A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza meg.

(3) A polgármester a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadására irányuló kérdésére "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező kézfelemeléssel lehet szavazni.

(4) A polgármester minden esetben olyan módon teszi fel a (3) bekezdés szerinti kérdést, hogy arra a képviselők egyértelműen jelezhessék, hogy a (3) bekezdés szerint melyik nyilatkozattal élnek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel - bármelyik képviselő vagy a jegyző kérésére – a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyző - a polgármester (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után - betűrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselő – miután a nevét halotta – szóban érthetően "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot tesz. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti és a jegyzőkönyvhöz csatolja.

46. § (1) A titkos szavazás a polgármester 45. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) Egy szavazólapon érvényesen csak "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező jelölést tehet a képviselő a választási eljárás tárgykörében megalkotott törvény szerint meghatározott módon.

(3) A szavazatokat a képviselő-testület által – a polgármester javaslatára, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntéssel - kijelölt 3 képviselő számolja meg, akik beszámolnak a szavazatszámlálás eredményéről a képviselő-testületnek, a polgármester ezután hirdeti ki a szavazás eredményét.

47. § Egyszerű többséggel hozott döntéshez a jelenlévő képviselők több, mint felének az "igen" szavazata szükséges. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének az "igen" szavazata, azaz legalább 7 "igen" szavazat szükséges.

48. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározottakon felül

a) a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással és

b) a testvérvárosi kapcsolatok létesítésével, megszüntetésével

kapcsolatos döntések meghozatalához.

49. § (1) A képviselő köteles a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségét a tárgyalási szakasz kezdete előtt bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítő képviselő napirendet lezáró döntéshozatalból való kizárásáról a képviselő-testület az érintettséget bejelentő képviselő részvételével vita nélkül dönt.

21. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye

50. § Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a 32. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt jogkövetkezményt kell megfelelően alkalmazni.

22. Az önkormányzati rendelet

51. § Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

52. § A rendelettervezet előkészítője a polgármester vagy a jegyző lehet.

53. § Az alakuló képviselő-testületi ülésre előterjesztett rendelettervezet kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezetet annak a bizottságnak vagy azoknak a bizottságoknak kell véleményeznie, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti.

54. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezet véleményeztetésébe be kell vonni valamennyi bicskei székhelyű vagy telephelyű adószámmal rendelkező szervet vagy szervezetet, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti, amennyiben a szerv vagy szervezet a véleményeztetésben való részvételre irányuló szándékot a rendelettervezetet tartalmazó bizottsági meghívó közzétételétől a rendelettervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés kezdetéig a polgármesternek írásban bejelentette.

55. § Nem kell alkalmazni az 53. §-ban és az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket, ha a rendelettervezet sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

56. § A rendelettervezet tárgyalásának menetére a 34., 36., 43–45. és 47. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

23. Az önkormányzati határozat

57. § Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

58. § A határozat meghozatalára irányuló kezdeményezést az 57. § c) és d) pontjában meghatározott személyek a polgármesternek írásban nyújtják be a 41. §-ban meghatározott határidőben.

59. § A határozat meghozatalának menetére a 34., 36., és a 43–49. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

60. § Az önkormányzati határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

24. A jegyzőkönyv

61. § A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) rendelet,

e) a 35. § (1) bekezdés szerinti kérelem,

f) a határozat melléklete, amennyiben annak nagy terjedelme ezt indokolja.

62. § A választópolgárok az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetnek be.

63. § A zárt ülések jegyzőkönyveit olyan módon kell tárolni, hogy jogosultság nélkül ne lehessen betekinteni.

IV. Fejezet

25. Az önkormányzati képviselő

64. § A képviselő köteles

a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető a képviselő-testület méltósága, tekintélye,

b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,

c) a képviselő-testület ülését vezető személy a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

65. § (1) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a testületi üléseken való megjelenési, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvételi kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő hónapban a tiszteletdíját 50%-kal mérsékelni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás akkor nem felróható, ha távolmaradását a képviselő a következők szerint igazolja:

a) az ülést megelőzően a polgármesternek jelenti be,

b) írásban, ideértve az elektronikus levelet is,

c) alapos indokkal alátámasztva.

(3) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra

a) méltányolható magánérdek, különösen betegség, közeli hozzátartozó halála vagy

b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság, különösen kiküldetés, rendezvény vagy

c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy

d) objektív körülmény akadályozása, különösen baleset miatt kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szankciót a mulasztó képviselővel szemben egy hónapban egyszer lehet alkalmazni.

(5) A távolmaradás igazolásának elfogadásáról a polgármester dönt. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a távolmaradás igazolt, ezt a tényt a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a távolmaradó képviselő neve mellett a „Távol (igazoltan)” szöveg feltüntetésével kell rögzíteni.

66. § A képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a választópolgárokkal való kapcsolattartásra és a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségének a képviselő-testület tárgyév utolsó rendes ülésén tesz eleget a 41. §-ban meghatározott határidő figyelembevételével.

67. § A képviselők névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

26. A képviselő-testület bizottságai

68. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Humánerőforrások Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

b) Gazdálkodási Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

c) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság, tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület bizottságai három önkormányzati képviselőből és kettő nem képviselő tagból állnak.

(3) A bizottsági tagok megválasztásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A bizottsági tagok névsorát a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottságok a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen üléseiket. Az együttes ülést a Gazdálkodási Bizottság elnöke vezeti, ha a Gazdálkodási Bizottság nem vesz részt az együttes ülésen, az ülést a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e rendelet polgármestert említ, ott bizottsági elnököt, ahol képviselőt említ, ott bizottsági tagot kell érteni.

(7) A helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott eseti/ideiglenes bizottság létrehozására és működésére a képviselő-testület állandó bizottságaira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottsági elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő bizottsági tag köteles a jegyzőkönyv elkészültének jelzése után 48 órán belül a jegyzőkönyv aláírásának céljából a polgármesteri hivatal épületében megjelenni.

69. § (1) A Humánerőforrások Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzati hatáskörbe tartozó nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallásügy, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó, média figyelemmel kísérése.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Humánerőforrások Bizottságra:

a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, sport, nevelési, oktatási, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása.

(3) A Humánerőforrások Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése érinti a nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallás, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó területét.

70. § (1) A Gazdálkodási Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés, a Gazdálkodási Bizottság értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát, ellátja a jogszabályban a pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat, az önkormányzati tulajdonosi és városüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Gazdálkodási Bizottságra:

a) támogatások elszámolásának elfogadása,

b) pénzügyi beszámolók elfogadása.

(3) A Gazdálkodási Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése a költségvetési rendeletben nem szabályozott pénzügyi kötelezettségvállalás keletkezését érinti, továbbá kiterjed mindazon előterjesztésekre, mely a központi adók átengedett részével, helyi adókkal, költségvetéssel kapcsolatos.

71. § (1) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság feladat- és hatáskörei a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, infrastruktúra-fejlesztés, önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó feladatok, energiaügyek, környezetvédelem, a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségéhez, méltatlanságához, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban meghatározott feladatok ellátására terjed ki.

(2) A képviselő-testület a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadására vonatkozó hatáskörét ruházza át a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottságra.

(3) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket érinti.

(4) A polgármester ellen indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi vizsgálatot a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság folytatja le.

27. A polgármester

72. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

73. § A polgármester valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, döntést hozhat, a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

74. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő valamennyi, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, amely nettó 5.000.000,-Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalást keletkeztet.

75. § A polgármester szerdánként tart fogadónapot.

76. § A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

b) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

c) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

d) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

e) a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint,

f) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

g) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

h) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör.

28. Az alpolgármester

77. §1 A képviselő-testület tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

78. §2 Az alpolgármester munkarendjére a 10. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

79. § Az alpolgármester szerdánként tart fogadónapot.

29. A jegyző és az aljegyző

80. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós, 1 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátására felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy jelölje ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselőt a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül.

81. § A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – egy aljegyzőt nevez ki.

82. § A jegyző a hivatal tevékenységéről tárgyév utolsó rendes ülésén számol be a képviselő-testületnek.

83. § A jegyző haladéktalanul köteles jelezni, ha képviselő-testület döntése, működése jogszabálysértő.

84. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a jegyzőn az aljegyzőt is érteni kell.

30. A képviselő-testület hivatala

85. § A polgármesteri hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát a 10. melléklet tartalmazza.

31. Az együttműködés szabályai a települési nemzetiségi önkormányzattal

86. § (1) A Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 11. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 12. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

32. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a rendelet 2019. december 11-én 9 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2015.(IX.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

Bicske város címere

2. melléklet

Bicske város zászlója

3. melléklet

Az önkormányzat hivatalos bélyegzője

4. melléklet

A képviselő-testület hivatalos bélyegzője

5. melléklet

Címbélyegző

6. melléklet

Az önkormányzat kormányzati funkciói
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó- és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető- fenntartás és- működtetés
013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
042180 Állat-egészségügy
045120 Út, autópálya építése
045130 Híd, alagút építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített
begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
061020 Lakóépület építése
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
083030 Egyéb kiadói tevékenység
083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása
096010 Óvodai intézményi étkeztetés
096020 Iskolai intézményi étkeztetés
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
106020 Lakás fenntartással, lakhatással kapcsolatos ellátások
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

7. melléklet

Előterjesztés
…………………………………………….ról
1. előterjesztés száma:
2. előterjesztést készítő személy neve:
3. előterjesztést készítésében közreműködő személy neve:
4. előterjesztés mellékleteinek felsorolása:
1. melléklet: határozati javaslat
5. előterjesztést tárgyaló bizottság felsorolása:
- ………………….
- ………………….
- ………………….
6. előterjesztés nyilvános vagy zárt ülésen való tárgyalása: nyilvános/zárt
7. előterjesztésről való döntés formája: egyszerű/minősített többség
8. előterjesztéshez felhasznált jogszabályok felsorolása:
Tisztelt Képviselő-testület!
Tisztelt ………………Bizottság!
Tisztelt ………………Bizottság!
Tisztelt ………………Bizottság!
Bicske,
polgármester/jegyző
1. melléklet a …………….. előterjesztéshez
HATÁROZATI JAVASLAT
Tárgy:
Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Határidő:
Felelős: polgármester/jegyző

8. melléklet

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Balázs Péter
Bálint Istvánné
Bárányos József
Börcs Antal
Csonka István
Csörgöl Ákos
Dr. Bourgla Ossamah
Dr. Lovasné Báder Katalin
Horváth János Koppány
Molnár Dániel
Németh Tibor
Sulyokné Guba Judit

9. melléklet

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai
Humánerőforrások Bizottság

Sulyokné Guba Judit

elnök

Dr. Lovasné Báder Katalin

tag

Balázs Péter

tag

Némethné Horváth Nikoletta

bizottság nem képviselő tagja

Varga Györgyné

bizottság nem képviselő tagja

Gazdálkodási Bizottság

Bárányos József

elnök

Csonka István

tag

Dr. Bourgla Ossamah

tag

Ivanics Imréné

bizottság nem képviselő tagja

Döme Lászlóné

bizottság nem képviselő tagja

Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság

Börcs Antal

elnök

Horváth János Koppány

tag

Molnár Dániel

tag

Iványi Ferenc Tivadarné

bizottság nem képviselő tagja

Szabó Attila

bizottság nem képviselő tagja

10. melléklet

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Bicskei Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint hagyja jóvá:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: a Képviselő-testület) által Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására létrehozott költségvetési szerv.

1.2. Hivatalos megnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

1.3. A szerv székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

1.4. A szerv egyéb elérhetőségei:

a) központi telefonszám: 22/565-464

b) fax: 22/223-421

c) honlap: www.bicske.hu

1.5. A hivatal jelzőszámai:

a) adószáma: 15361497-2-07

b) bankszámla száma: Takarékbank 50420410-10000812

c) KSH száma: 15361497 8411 325 07

d) Törzsszám: 361493

1.6. Az alapító megnevezése:

a) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (alapítás időpontja: 1990. szeptember 30.)

b) A polgármesteri hivatal hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának kelte, száma: 149/2015. (V.27) önkormányzati határozat.

1.7. A hivatalos bélyegző leírása, használata

a.) Körbélyegző: szövegezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal

b.) A hivatalban használt bélyegzők lenyomatát, valamint a sorszámokkal azonosíthatóan az egyes bélyegzők használatára feljogosított személyeket, illetve szervezeti egységeket a hivatal bélyegző-nyilvántartása tartalmazza. A bélyegző használatáért, biztonságos őrzéséért a bélyegző használója felelős.

2. A HIVATAL JOGÁLLÁSA, KÉPVISELETE

2.1. A hivatal a képviselő-testület által létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv, amely rendeltetése szerint ellátja az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal ellátja továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.

2.2. A hivatal működési területe Bicske város közigazgatási területe, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § által, a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője hatáskörébe utalt elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet 1. mellékletében a Bicskei Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozó települések területe (Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vértesacsa, Vértesboglár).

2.3. A hivatal önálló jogi személy, helyi önkormányzati költségvetési szerv, ellátja az alábbi szervezetek pénzügyi-gazdasági feladatait:

a) Bicske Város Önkormányzata,

b) Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata,

c) Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat,

d) Bicske Városi Óvoda,

e) Bicske Városi Konyha,

f) Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár,

g) Bicskei Gazdasági Szervezet,

h) Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ – Kapcsolat Központ

i) Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

j) Bicskei Polgármesteri Hivatal.

2.4. A hivatal feladatellátásának és működésének pénzügyi forrása az önkormányzat költségvetésében e célra jóváhagyott előirányzat.

2.5. A hivatal kormányzati funkciók szerinti alaptevékenysége:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám – és jövedéki igazgatás

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016030 Állampolgársági ügyek

013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

2.6. A hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.

2.7. A hivatal rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2.8. A hivatal gazdasági szervezetének feladatait, a gazdálkodással összefüggő feladat- hatás- és jogköreit a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket a Pénzügyi és Költségvetési Iroda, mint gazdasági szervezet ügyrendje tartalmazza.

2.9. A hivatal a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt belső ellenőrzési feladatok ellátását szerződés alapján, külső szakértővel biztosítja.

2.10. A hivatal engedélyezett létszámát a képviselő-testület által elfogadott mindenkori költségvetési rendelet határozza meg

2.11. A hivatalt a jegyző, távollétében az aljegyző képviseli. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az önkormányzat SZMSZ-ében meghatározottak az szerint kell eljárni.

2.12. Az irodavezetőket az irodavezető-helyettesek – a jegyző által átruházott munkáltató jogkörök kivételével – teljes jogkörben helyettesítik.

2.13. A hivatal munkatársainak pontos feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a köztisztviselők munkaköri leírásai tartalmazzák.

3. A HIVATAL IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE

3.1. A polgármester irányítja a hivatalt és ellátja az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokat.

3.2.3 A hivatal irányításában az alpolgármester a polgármester irányítása alatt, a polgármester által meghatározott munkamegosztás szerint vesz részt.

3.3. A jegyző a polgármester irányításával a jogszabályokban meghatározottak szerint szervezi és vezeti a hivatalt, a szervezeti egységek vezetőinek beszámoltatásával és közvetlen ellenőrzésével felügyeli az önkormányzat feladatok végrehajtását, gondoskodik a hivatal munkájának megszervezéséről, amely során közvetlenül vagy szervezeti egység vezetők útján utasítja a hivatal dolgozóit, a hivatal működéséről folyamatosan tájékoztatja a polgármestert gondoskodik a dolgozók továbbképzéséről, a hivatal létszámának a képesítési rendszerben előírt feltöltéséről, biztosítja a közszolgálati nyilvántartás vezetését, a személyes adatok védelmét.

3.4. A hivatal vezetésében a jegyzőt – az általa meghatározott feladatkörben - az aljegyző segíti.

4. A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

4.1. A hivatal belső szervezeti egységeinek megnevezése:

1. Pénzügyi és Költségvetési Iroda

2. Személyügyi Csoport

3. Hatósági Iroda

· Adóügyi Csoport

· Általános Igazgatási Csoport

4. Műszaki Iroda

· Építéshatósági Csoport

· Beruházási és Vagyongazdálkodási Csoport

· Önkormányzati rendészet

5. Szervezési Iroda

· Titkárság

· Ügyviteli csoport

4.2. A hivatal belső szervezeti egységeinek élén az irodavezető áll, akit a jegyző – a polgármester egyetértésével – kizárólag jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselők közül határozatlan időre bíz meg. Az irodavezető a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (a továbbiakban: Kttv.) 236. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti főosztályvezető-helyettesi besorolással rendelkezik. Az irodavezető feladatai:

a.) szervezi és ellenőrzi a napi munkát, a döntések előkészítését és végrehajtását, az iroda feladatainak ellátását,

b.) gondoskodik az adott szervezeti egységhez tartozó bizottságok munkájának szakmai segítéséről, a bizottsági működéssel kapcsolatos ügyviteli teendők ellátásáról,

c.) gondoskodik az iroda feladatkörét érintő előterjesztések, döntési javaslatok, programok és tervek összeállításáról és időbeni leadásáról,

d.) gondoskodik az iroda feladatköréhez kapcsolódó ügyek szakszerű és törvényes intézéséről, a kulturált ügyfélfogadásról és tájékoztatásról,

e.) előkészíti és folyamatosan felülvizsgálja az iroda feladatköréhez tartozó szabályzatokat,

f.) biztosítja hivatalon belül a többi szervezeti egységgel és az érintett szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartást,

g.) gyakorolja a jegyző által átruházott, az irodán dolgozók teljesítményértékelésével és célfeladat meghatározásával kapcsolatos munkáltatói jogokat,

h.) elkészíti az irodán dolgozók munkaköri leírásait,

i.) részt vesz a képviselő-testület és – feladatait érintően a bizottságok ülésein,

j.) elkészíti a szervezeti egység ügyrendjét.

4.3. Az irodavezetőt távolléte esetén az általa megbízott köztisztviselő helyettesíti. A belső szervezeti egységen belül működő munkacsoport vezetésével felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőt a jegyző, a polgármester egyetértésével irodavezető-helyettesi címmel bízhat meg, aki a Kttv. 236. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti osztályvezetői besorolással rendelkezik Az irodavezető-helyettes feladatai:

a.) a feladatköröknek, ill. a munkaköri leírásnak megfelelően vezeti a csoportot,

b.) meghatározza az ügyintézők és az ügyviteli dolgozó részletes feladatait,

c.) eljár mindazon ügyekben, amelyekkel az irodavezető megbízza,

d.) helyettesíti az irodavezetőt,

4.4. Az ügyintéző feladata:

a.) a munkaköri leírásában meghatározott feladatok elvégzése, az ügyek érdemi döntésre való előkészítése, továbbá ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása,

b.) a munkaköri leírásban részére megállapított, ill. a vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével végzi,

c.) felelős a munkavégzés céljából rendelkezésére bocsátott helyiség /iroda/ rendjéért a leltári, felszerelési és berendezési tárgyak megóvásáért,

4.5. Az ügykezelő feladata:

a.) gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, az ügyiratok átvételéről, iktatásáról, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző útmutatása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról,

b.) ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a vezetője megbízza.

4.6. A munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott

a.) biztosítja a hivatal napi működését,

b.) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a vezetője megbízza.

5. MUNKAREND, ÜGYFÉLFOGADÁSI REND

5.1. A hivatal általános munkarendje:

tart.

a) hétfőn, kedden, csütörtökön: 8.00 órától 16.00 óráig

b) szerdán: 8.00 órától 18.00 óráig

c) pénteken 8.00 órától 14.00 óráig

5.2. A hivatal ügyfélfogadási rendje:

a) hétfőn: 8.00 órától 12.00 óráig

b) szerdán: 13.00 órától 18.00 óráig

c) pénteken 8.00 órától 12.00 óráig tart.

5.3. A polgármester, alpolgármester, jegyző ügyfélfogadása az önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott napokon, előzetes időpont egyeztetés alapján történik.

6. A HIVATAL FELADATAI

6.1. Általános feladatok:

a) a képviselő-testület, a bizottságok, tisztségviselők munkájának segítése, a képviselő-testületi, bizottsági, társulási, nemzetiségi önkormányzati előterjesztések szakmai előkészítése, elkészítése, törvényességének vizsgálata, a testületek és a tisztségviselők döntéseinek végrehajtása, a végrehajtás szervezése, ellenőrzése;

b) az önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetekkel, valamint intézményekkel kapcsolatos felügyeleti, irányítási, ellenőrzési feladatok ellátása,

c) civil szervezetekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés;

d) az önkormányzati társulások megállapodásaiban foglaltak végrehajtása;

e) igazgatási szolgáltatási tevékenység ellátásának korszerűsítésében közreműködés,

f) az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők és a polgármester, a nemzetiségi önkormányzatok, a bírósági ülnökök választásával, a népszavazással kapcsolatos feladatok ellátása,

g) statisztikai adatszolgáltatás,

h) a hivatal munkatársai feladataikat a munkaköri leírásban, az éves teljesítménykövetelményekben és a teljesítménykitűzésben meghatározottak, valamint a jogszabályok, normatív utasítások, továbbá emlékeztetőkben, jegyzőkönyvekben meghatározott feladatok, hivatali felettes írásbeli, szóbeli utasítása alapján végzik, ideértve az ügyiratkezelés során tett intézkedést, szignálást is.

6.2. Az egyes szervezeti egységek feladatai

6.2.1. Pénzügyi és Költségvetési Iroda

a) a hivatal gazdasági szervezeteként, a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző gazdálkodási és pénzügyi feladatkörében ellátja a döntés- előkészítés és a végrehajtás szervezését, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítését, a költségvetési, tervezési, számviteli, pénzellátási, leltározási, pénzügyi információs feladatokat,

b) előkészíti az iroda tevékenységi területét érintő helyi önkormányzati rendeleteket

c) a hatályos jogszabályi keretek között ellátja a költségvetési és fejlesztési pénzeszközökkel való gazdálkodást;

d) összeállítja az önkormányzat és intézményei éves költségvetési koncepcióját, illetve költségvetési javaslatát; szervezi és lebonyolítja az éves költségvetési javaslat egyeztetését az intézményvezetőkkel és az érdek-képviseleti szervekkel;

e) a képviselő-testület által elfogadott költségvetés alapján szervezi az intézmények elemi tervező munkáját;

f) a minisztérium által előírt formában és határidőben elkészíti az önkormányzat költségvetési és beszámolási tájékoztatóját, valamint eleget tesz az időközi információs kötelezettségeknek;

g) figyelemmel kíséri az intézmények gazdálkodását, gondoskodik pénzellátásukról, iránymutatást ad az intézmények gazdálkodási munkájához;

h) ellátja a költségvetés módosításához, finanszírozásához kapcsolódó évközi feladatokat;

i) előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület pénzügyi vonatkozású döntéseit;

j) ellátja a Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséhez, pénzellátásához kapcsolódó számviteli feladatokat;

k) ellátja a Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat költségvetéséhez, pénzellátásához kapcsolódó számviteli feladatokat

l) összeállítja, elemzi, és testületi tárgyalásra előkészíti az önkormányzat és intézményei költségvetésének időközi és éves végrehajtásáról szóló beszámolóját;

m) ellátja a hivatal és az intézmények gazdálkodásával összefüggő pénzügyi és számviteli munkákat;

n) kezeli a jogszabályban meghatározott bankszámlákat;

o) ellátja az önkormányzati vagyonkataszter pénzügyi vonatkozású feladatait;

p) ellátja a hivatal gondnoki feladatait;

q) nyilvántartja a vagyoni kört érintő szerződéseket, ellátja az ezzel kapcsolatos gazdálkodási feladatokat;

r) ellátja a cél- és címzett, illetve egyéb törvényi támogatások igénybejelentésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat;

s) vezeti a jogszabályban előírt számviteli nyilvántartásokat;

t) ellátja az ingatlankezeléssel kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

u) elkészíti a Gazdálkodási Bizottság tevékenységéhez kapcsolódó előterjesztéseket, ill. véleményezi az egyéb pénzügyi vonatkozású előterjesztéseket, az iroda feladatkörébe tartozó ügykörben szakmailag segíti a bizottság munkáját, közreműködik a bizottsági véleményezés elkészítésében,

v) az önkormányzat vezető tisztségviselői és a Gazdálkodási Bizottság részére rendszeres tájékoztatást nyújt az aktuális likviditási helyzetről.

w) gondoskodik az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet illetve egyéb helyi önkormányzati gazdálkodással összefüggő alábbi szabályzatok elkészítéséről és karbantartásáról:

1. számviteli rend, számviteli politika, számlarend

2. bizonylati szabályzat

3. eszközök, források értékelési szabályzata

4. pénzkezelési szabályzat

5. felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata

6. leltárkészítési, leltározási szabályzat,

7. ellenőrzési szabályzat

8. kötelezettségvállalás, szakmai teljesítésigazolás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, rendjének szabályzata

6.2.2. Szervezési Iroda közvetlen aljegyzői irányítás mellett ellátja az alábbi feladatokat:

6.2.2.1. Titkárság

a) segíti a testületek működésére vonatkozó jogszabályok alkalmazását, közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok összehangolt működésének, döntéseik törvényességének biztosításában, elkészíti a képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatot,

b) szervezi az önkormányzati ülések előkészítését, az előterjesztések összeállítását, gondoskodik a meghívók és az anyagok kiküldéséről,

c) felülvizsgálja az előterjesztéseket és döntéstervezeteket, közreműködik a határozat – és rendelet-tervezetek szerkesztésében, illetve azok véglegesítésben,

d) összehangolja a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos hivatali teendőket, illetve azok végrehajtását,

e) elkészíti a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvét, rögzíti a határozatokat és rendeleteket, gondoskodik megküldésükről, a felelősök és a végrehajtásban érintettek részére.

f) figyelemmel kíséri az önkormányzati döntések végrehajtását, részt vesz azok megszervezésében és ellenőrzésében, szervezi, hogy a végrehajtás helyzetéről a döntéshozó testületek tájékoztatása megtörténjen,

g) koordinálja, hogy a bizottsági állásfoglalások és javaslatok a képviselő-testület elé kerüljenek, illetve az érintettekhez eljussanak,

h) a helyi roma és német nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyviteli és szervezési feladatok ellátása,

i) nyilvántartja és közzé teszi a képviselő-testületi határozatokat és az önkormányzati rendeleteket,

j) ellátja a honvédelmi igazgatással, polgári védelemmel és a helyi védelmi bizottság működésével kapcsolatos ügyintézői, döntés előkészítő és végrehajtás szervező helyi feladatokat,

k) az önkormányzat alapítványaival kapcsolatos alapítói döntések és intézkedések előkészítése, valamint azok végrehajtásának segítése,

l) részt vesz a választások és népszavazások előkészítésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásában,

m) ellátja az egészségügyi alapellátással, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket,

n) a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítése

o) a település polgáraival, társadalmi és civil szervezetekkel, más önkormányzatokkal való kapcsolat és együttműködés szervezése, és a feladatok ellátásának biztosítása.

p) a testvérvárosi kapcsolatokkal összefüggő éves feladatok előkészítése és végrehajtásuk biztosítása.

q) pályázatfigyelés és pályázatírás megszervezése, aktív, segítő közreműködés a megvalósításban.

r) a társadalmi és civil szervezetekkel, egyéb társulásokkal, testvér településekkel és más önkormányzatokkal való kapcsolattartás szervezése, segítése.

s) a tisztségviselők nyilvános szerepléseinek szervezése, segítése, reprezentációs feladatok ellátása.

t) a helyi (interaktív) hírközlés- és tájékoztatás meglévő rendszerének megszervezése. Az önkormányzat új nyilvánossági és kommunikációs felületei, eszközei létrehozásának megszervezése. (tv, rádió, újság, honlap, rendezvények, hirdetőrendszer).

u) a helyi önkormányzati hírközlés és a tömegkommunikációs médiumok szakmai működésének segítése és felügyelete.

v) tevékeny részvétel a médiumok hírellátásában, irányításában, szerkesztésében.

w) a település helyi, régiós, országos és nemzetközi sajtókapcsolati hálózatának kiépítése, fejlesztése.

x) az önkormányzat működésével és a település életével kapcsolatos sajtómegjelenések, hang és képanyagok archiválási rendszerének kialakítása, az anyaggyűjtés és tárolás megszervezése.

y) részt vesz az állami és városi ünnepségek szervezésében.

6.2.2.2. Ügyviteli Iroda feladatai:

a.) informatikai (hálózatüzemeltetési) rendszergazdai feladatok ellátása a polgármesteri hivatalban,

b.) a városi honlap gondozása, az ott megjelenő információk aktualizálása és az ehhez szükséges anyagok összeállítása, beszerzése, továbbítása, (vagy ennek segítése),

c.) végzi a központi iktatást és az iktatott iratanyag irattári kezelését, vezeti a hivatali bélyegzők nyilvántartását,

d.) ellátja a hivatal ügyfélszolgálati feladatokat,

e.) segíti az önkormányzat, polgármesteri hivatal rendezvényeinek szervezését

6.2.3. Hatósági Iroda közvetlen jegyzői irányítás alatt látja el az alábbi feladatait:

6.2.3.1. Adóügyi csoport feladatai:

a) a hatáskörébe utalt központi és helyi adók bevallásával, megállapításával, kivetésével, közlésével, nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, ellenőrzésével, a befizetések kezelésével, elszámolásával, részletfizetés, halasztás engedélyezésével, az adó mérséklésével és elengedésével, törlésével, és az adókra vonatkozó adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatok ellátása,

b) helyi adórendeletek előkészítése,

c) a helyi adókkal, a gépjárműadóval, talajterhelési díjjal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos I. fokú adóhatósági feladatok ellátása (adókivetés, adóbevallások ellenőrzése, nyilvántartása, határozat elkészítése, értesítés, felhívás kiadása),

d) adók számítógépes nyilvántartása, adóbevételek könyvelése,

e) adóellenőrzések végzése,

f) adótartozások, és az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásával kapcsolatos ügyek intézése,

g) adó- és értékbizonyítvány, adóigazolás valamint perköltségmentességhez szükséges igazolás kiadása,

h) a vezetők és a Gazdálkodási Bizottság részére rendszeres tájékoztatást nyújt az Adócsoport kezelésében lévő követelések (behajtások) alakulásáról

i) statisztikai adatszolgáltatások teljesítése.

6.2.3.2. Általános igazgatási csoport feladatai

a) szociális ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatok ellátása

b) gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

c) népesség-nyilvántartási feladatok, lakcímigazolás,

d) címnyilvántartás

e) anyakönyvi ügyintézés, hazai anyakönyvezés, apai elismerő nyilatkozat felvétele,

f) névváltoztatási és névviselési ügyek, állampolgársági eskü letételével kapcsolatos ügyintézés,

g) hagyatéki leltározással, talált tárgyak bejelentésével kapcsolatos ügyek,

h) hatósági bizonyítványok kiállítása, igazolás kiállítása a szociálisan rászoruló személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételről,

i) a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi ügyek intézése,

j) üzletek és a piac működésével, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentésével, zenés, táncos rendezvényekkel, valamint a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési feladatok ellátása,

k) a jegyző állategészségügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörei

l) a jegyző növényvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörei

m) vadkárral kapcsolatos feladatok

n) a jegyző veszélyes ebekkel, állatok tartásával kapcsolatos feladat- és hatáskörei,

o) a jegyző állatok védelmével, nyilvántartásával kapcsolatos feladat- és hatáskörei,

p) közérdekű bejelentések, panaszok kezelése.

6.2.4. Műszaki Iroda feladatai

6.2.4.1. Építéshatósági csoport feladatai:

a) jogszabályban meghatározott elsőfokú építéshatósági feladatok ellátása

6.2.4.2. Beruházási és Vagyongazdálkodási csoport feladatai:

a) önkormányzati beruházások előkészítése, szervezése,

b) önkormányzati intézmények felújítási tervének előkészítése, a felújítási munkák lebonyolítása,

c) az önkormányzat tulajdonában, kezelésében, használatában lévő bérlakások, bérlemények kezelése,

d) az önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek fenntartásának, üzemeltetésének szervezése, irányítása,

e) főépítészi tevékenység támogatása

f) az önkormányzat tulajdonában lévő közvilágítás üzemeltetésének megszervezése,

g) az önkormányzat beruházási-építési célú pályázatainak előkészítése, végrehajtása,

h) az önkormányzat településüzemeltetéssel, beruházással kapcsolatos közbeszerzéseinek előkészítése,

i) vagyongazdálkodási stratégia meghatározására javaslattétel, vagyonkataszter, vagyonkimutatás vezetése, lakás- és helyiséggazdálkodás,

j) helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása,

k) az önkormányzat és a jegyző földrajzi névvel, elnevezéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörei,

l) az önkormányzat és a jegyző környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörei,

m) az önkormányzat és a jegyző közlekedési igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörei,

n) az önkormányzat és a jegyző vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörei, az önkormányzat és a jegyző hírközlési igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörei.

o) a jegyző hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladat és hatásköre

p) az önkormányzat tulajdonában lévő csapadékvíz hálózat üzemeltetésének megszervezése,

q) összeállítja, naprakészen tartja az önkormányzati tulajdonú épületek építési dokumentációját (meglévő ismeretek, szerződések, tervek, rajzok, fényképek, adatok gyűjteménye,

r) az önkormányzati térinformatikai rendszer működtetése

6.2.4.3. Önkormányzati Rendészet feladatai:

a.) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényben meghatározott feladatkör

6.2.5. A Személyügyi Csoport közvetlen aljegyzői irányítás mellett ellátja az alábbi feladatokat:

a.) hivatal és intézmény vezetői dolgozók, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevők kinevezési, átsorolási jogviszony módosítási és megszűnési iratának elkészítése, és azok felterjesztése a Magyar Államkincstár felé,

b.) kezeli a polgármesteri hivatalban dolgozók személyi anyagát, és velük kapcsolatosan előkészíti a személyügyi döntéseket,

c.) az önkormányzati intézményvezetők személyi anyagának kezelése, az őket érintő személyügyi döntések és minősítések előkészítése,

d.) vezeti a közszolgálati alapnyilvántartást és erről előírás szerint adatszolgáltatást, végez,

e.) szabadság, betegállomány egyéb távollét jelentése a Magyar Államkincstár felé,

f.) a polgármesteri hivatalban lévő üres álláshelyek betöltésével kapcsolatos pályázatok adminisztrációjának és a beérkezett anyagoknak a kezelése,

g.) a polgármesteri hivatal dolgozóinak képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos ügyintézés,

h.) a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékelés előkészítésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok,

i.) vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok,

j.) a polgármesteri hivatal dolgozóival kapcsolatos bérszámfejtési feladatok.

7. HIVATALI MUNKAKAPCSOLATOK, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

7.1. A munkáltatói jogok gyakorlása

7.1.1. A hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogkört – a polgármester által meghatározott egyetértési jogkör kereteit is figyelembe véve - a jegyző gyakorolja.

7.1.2. A munkaügyi, közszolgálat jogviszonnyal összefüggő egyéb kérdésekben a jegyző által kiadott közszolgálati szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

7.1.3. A belső szervezeti egységek vezetői kötelesek a jegyzőt segíteni a munkáltatói jogok gyakorlása során. Így különösen

a.) az üres álláshelyek betöltésében és a jelentkezők alkalmasságának elbírálásában,

b.) az adott szervezeti egységen belül a hivatali fegyelem és a kölcsönös vezetői-beosztotti információcsere megteremtésében,

c.) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott és napi feladatok következetes, tervszerű kiadásában és a végrehajtás számonkérésében,

d.) a munkaszervezettség biztosításában.

7.2. A hivatalon belüli kapcsolattartás

7.2.1. A hivatal szervezeti egységei a hatékony feladatellátás érdekében kötelesek együttműködni egymással.

7.2.2. Az együttműködés során az adott feladat ellátásával megbízott munkatárs közvetlenül veszi fel a kapcsolatot a végrehajtásban érintett, illetve a feladat ellátásához szükséges információval rendelkező más szervezeti egység munkatársával.

7.2.3. Amennyiben a kapcsolat felvétele vagy a kapcsolattartás során az együttműködés nem valósul meg, az érintett szervezeti egységek vezetői egyeztetnek az együttműködés megfelelő kialakítása érdekében.

7.2.4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás során törekedni kell az egyszerű, költségtakarékos és gyors megoldások alkalmazására (személyes egyeztetés, telefon, e-mail).

7.2.5. Papír alapú kapcsolattartásra csak különösen indokolt esetben kerülhet sor, fő szabályként abban az esetben, ha azt jogszabály vagy más belső szabályzat kötelezővé teszi.

7.2.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás intézményesített formája az apparátusi értekezlet, valamint a vezetői értekezlet.

7.2.6.1. Legalább félévente a hivatal valamennyi dolgozójának részvételével apparátusi értekezletet kell tartani, amelynek keretében az elmúlt időszak tevékenységét értékelni kell és az elkövetkezendő időszak főbb feladatait meg kell határozni. Az értékelésről és az iránymutatásról emlékeztetőt kell készíteni. Az apparátusi értekezletet követő három napon belül az irodavezetők munkaértekezletet tartanak, ahol az apparátusi értekezleten felvetett kérdések, feladatok, problémák képezik az értekezlet tárgyát.

7.2.6.2. A bizottsági és képviselő-testületi ülések előkészítése, valamint az ott hozott döntések végrehajtási feladatainak meghatározása, ellenőrzése érdekében havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezlet kerül megtartása, melyen részt vesz a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, valamint az irodavezetők. A vezetői értekezletről írásban emlékeztetőt kell készíteni a feladat, a határidő, valamint a felelős megnevezésével. Az emlékeztető készítése a Szervezési Iroda feladata.

7.2.7. A fentieken túli az irodai munkaértekezletek összehívása és tárgyköreinek meghatározása az irodavezető feladatköre.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8.1. A szervezeti egységek ügyrendjének tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

8.2. A Bicskei Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Nyilatkozatát a 3. melléklet tartalmazza.

8.3. A Bicskei Polgármesteri Hivatal Etikai Kódexét a 4. melléklet tartalmazza.

8.4. A Bicskei Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak jegyzékét az 5.melléklet tartalmazza.

8.5. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

Bálint Istvánné Fritz Gábor

polgármester jegyző

1. melléklet a polgármesteri hivatal SZMSZ-éhez

A szervezeti egységek ügyrendjének tartalmi követelményei

· Szervezeti egység megnevezése

· A szervezeti egység címadatai, telefonszámai

· A szervezeti egység felépítése, tagozódása álláshelyei

· A szervezeti egység tevékenységi köre

- Általános feladatok

- Kiadmányozás-kötelezettségvállalás-utalványozás rendje

- Értekezletek rendje

- Kapcsolattartás

· Az ügyrend mellékleteinek felsorolása

- Munkaköri leírások

- Ügymenetmodellek

- Az iroda által alkalmazott jogszabályok, utasítások hatályos jegyzéke

· Készítés dátuma, készítő neve, aláírása, jegyző jóváhagyása

2. melléklet a polgármesteri hivatal SZMSZ-éhez

Bicskei Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Nyilatkozata

A Bicskei Polgármesteri Hivatal
Ügyfélszolgálati Nyilatkozata

Jelen dokumentum a Bicskei Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Nyilatkozata. Azokat a szolgáltatási és ügyfélszolgálati elveket tartalmazza, amelyek folyamatos érvényesítésének célja, hogy barátságos, készséges, korszerű, kiszámítható és színvonalas közigazgatási munkát végezhessünk Ügyfeleink érdekében.

Vállaljuk, hogy amennyiben Ön felkeresi Önkormányzatunkat, tapasztalni fogja, hogy:

- tisztelettel és udvariasan viselkedünk Önnel;

- minőségi, ügyfélbarát szolgáltatást nyújtunk;

- udvariasan és szolgálatkészen kommunikálunk Önnel;

- naprakész információt nyújtunk.

Elérhetőségeink

- cím: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

- telefonszám: 22/565-464

- fax: 22/ 223-421

- e-mail: hivatal@bicske.hu

- honlap: www.bicske.hu

Általános vállalásaink

Az alábbiakban tájékoztatjuk Önt a munkatársainktól elvárt ügyintézési színvonalról, a szolgáltatási kritériumokról:

Szolgáltatásaink alapelvei

- az ügyfélteret tiszta, rendezett és hozzáférhető módon alakítjuk ki;

- munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy ügyei elintézésében hatékonyan segítsenek és az esetleg felmerülő bonyolult ügyfolyamatokat elmagyarázzák;

- segítenek az eljáráshoz szükséges adatlapjainak, űrlapjainak kitöltésében;

- munkatársaink kulturált öltözékben állnak az Önök rendelkezésére, dolgozóink készségesen segítenek Önnek:

- munkatársaink rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, hozzáértéssel;

- mindent megtesznek annak érdekében, hogy Önt eligazítsák; felmerülő kérdéseire megfelelő választ adnak, illetve szükség szerint azokat az illetékes személyhez továbbítják; készséggel adnak további felvilágosítást;

- az Önök egészsége érdekében a Hivatal ügyfélforgalmat ellátó területein tilos a dohányzás, kérjük Ön is csak a kijelölt helyen dohányozzon.

Ha telefonon érdeklődik, kér információt

- késedelem nélkül felvesszük a telefont, udvariasan bemutatkozunk és tájékoztatjuk Önt, melyik irodán dolgozunk;

- mindent megteszünk azért, hogy érdemben tudjunk kérdéseire válaszolni, illetve foglalkozni az Önt érintő üggyel;

- ha az Ön ügyében más munkatárs illetékesebb lenne, odairányítjuk;

- ha üzenetet kíván hagyni, azt igyekszünk átadni a lehető legpontosabban;

- ha üzenetet hagyott, a lehető leghamarabb, vagy a megbeszélt időpontban visszahívjuk Önt;

- ha a Hivatal az adott ügyben nem illetékes, tájékoztatjuk Önt a megfelelő hivatalról, ahol ügyét továbbiakban elintézheti;

- amennyiben a feltett kérdésére a rendelkezésre álló adatok alapján sem tudunk kellő felvilágosítást adni, kérjük, hogy a legközelebbi ügyfélfogadási napon, vagy a megbeszélt időpontban keresse fel Hivatalunkat.

Ha e-mail útján keres meg bennünket:

· mindent elkövetünk annak érdekében, hogy honlapunkon mindig friss, aktuális információkhoz jusson az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájáról, a település életéről,

· e-mailen érkezett kérdéseire mihamarabb igyekszünk választ adni és szükség szerint tájékoztatjuk ügye elintézésével kapcsolatos lehetőségeiről.

Ha munkatársaink keresik fel Önt:

- Munkatársaink arcképes igazolványuk alapján könnyedén azonosíthatók és rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, hozzáértéssel;

- mindent megtesznek annak érdekében, hogy Önnek megfelelő időpontot találjanak ügyei elintézéséhez;

- munkatársaink igyekeznek a megbeszélt időpontban megjelenni;

- ha esetleg késnének, és telefonszám a rendelkezésükre áll, telefonon értesítik Önt;

- munkatársaink tájékozottak az Ön ügyére vonatkozó önkormányzati előírások és ügymenetek terén;

- érthetően elmagyarázzák, ha további intézkedésre van szükség az üggyel kapcsolatban, ezt szükség szerint írásban is megerősítik;

- az esetleges észrevételeket szükség esetén munkatársaink továbbítják az intézkedésre jogosult vezetőhöz.

Levelezés a Hivatallal

- az Önök által kért önkormányzati tájékoztató anyagokat, leveleinket közérthetően fogalmazzuk;

- minden megkeresésre és érdemi ügyintézést igénylő kérelemre jogszabályban meghatározott határidőn belül válaszolunk;

- ha munkatársunk hivatalos válaszlevelét határidőn belül nem kapja meg, kérjük tudassa velünk;

- ezek a követelmények minden önkormányzati munkatársunkra és minden hivatalos levélre vonatkoznak.

Ha eltérést tapasztalnak…

Ha valamely szolgáltatásunkkal vagy a kapott válasz minőségével nincs megelégedve, kérjük, tudassa velünk. Észrevételeit, panaszait tartalmuknak megfelelő módon kivizsgáljuk és ennek eredményéről tájékoztatjuk Önt.

Észrevételeit, panaszát megküldheti levélben, e-mailben vagy személyesen is behozhatja a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatára (2060 Bicske, Hősök tere 4.).

Örömünkre szolgál, hogy szolgáltatásaink minőségének javítása terén számos lépést már sikeresen megtettünk, de tudatában vagyunk annak, hogy nem bízhatjuk el magunkat. Ha lehetősége van rá, szívesen fogadjuk minden, szolgáltatásaink javítására vonatkozó észrevételét, javaslatát.

Mit kérünk Önöktől a kulturált partnerkapcsolat reményében?

Azt szeretnénk, ha ugyanolyan módon kommunikálnának (beszélnének, leveleznének) munkatársainkkal, mint amilyen bánásmódot Önök is elvárnak tőlünk- tisztelettel és megértően.

A kölcsönös bizalom elve alapján igyekszünk munkánkat végezni, ezért kérjük Önöktől, fogadják el, hogy mint minden közigazgatási szerv, Hivatalunk is csak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el, és nyújthat segítséget.

Bálint Istvánné Fritz Gábor

polgármester jegyző

3. melléklet a polgármesteri hivatal SZMSZ-éhez

A Bicskei Polgármesteri Hivatal Etikai Kódexe

Az Etikai Kódex célja, hogy a Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) minden munkatársa számára – munkakörtől és vezetői beosztástól függetlenül – meghatározza azokat az értékeket és magatartásnormákat, amelyek támogatják a megbízható, hatékony, minőségi munkavégzést, felelősségvállalást, segítőkészséget és az ésszerű cselekvést annak érdekében, hogy a szervezet betöltse funkcióját.

Az Etikai Kódex irányt mutat a külső és belső kapcsolatokban elvárt egységes és kiszámítható magatartáshoz, segítséget ad egy-egy konkrét helyzetben a megfelelő viselkedés kialakításához.

Az Etikai Kódexben leírtak gyakorlati alkalmazása valamennyi munkatárs számára kötelező. A köztisztviselő éves teljesítményének értékelésénél a leírt magatartási szabályok betartása értékelési szempont.

Az Etikai Kódex kiterjed a hivatal valamennyi munkavállalójára.

Az Etikai Kódex kiterjed a hivatal működésének teljes területére, a munkavégzés valamennyi helyszínére és minden olyan helyszínre, ahol a szervezet nevében bármely munkavállalója tárgyal, fellép.

Az Etikai Kódex közzététele

Valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló az Etikai Kódex hatálybalépését követően köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy azt megismerte, elfogadta, és magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el. A nyilatkozatot aláírásával köteles hitelesíteni. Minden újonnan belépő munkavállaló a személyi iratainak átvételével egyidejűleg tesz eleget ezen nyilatkozattételi kötelezettségének. (A nyilatkozatot az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A belső képzések tematikájába az Etikai Kódex értelmező oktatását be kell építeni.

Az Etikai Kódex szövegét nemcsak a hivatal köztisztviselői, hanem a település polgárai, a település intézményei és partnerei számára is az önkormányzati honlapon, valamint a hivatal hirdetőtábláján hozzáférhetővé kell tenni.

A Polgármesteri Hivatal munkatársaitól elvárt általános értékek, magatartás

1. Csapatszellem

A hivatal céljainak elérése feltételezi, hogy a munkatársak ismerik a település és a hivatal célrendszerét, a szervezet működési rendjét.

A határidőre történő, minőségi feladatellátás megköveteli, hogy a munkatársak emberi, szakmai, támogató munkakapcsolatban álljanak egymással. A más munkakört is érintő feladatokat a szervezeti egységen belül és a szervezeti egységek egymás közötti kapcsolatában a munkatársak összehangolt munkavégzéssel, felelősségteljes együttműködéssel végezzék.

Az egymástól tanulás a munkavégzés természetes velejárója legyen.

A hivatal számára értéket jelent a munkatársi közösség, ezért a munkatársaknak is törekedniük kell arra, hogy csapatként tegyék a dolgukat.

2. Elkötelezettség, lojalitás

A munkatársaknak tudniuk kell, hogy a köztisztviselői lét életpálya, nem köthető választási ciklusokhoz, ezért ennek megfelelően hittel, kitartással, becsülettel kell végezni a munkájukat.

A munkatársakat jellemezze a hivatal iránti elkötelezettség, a szakma szeretete, a köz, a település szolgálata.

A hivatal hírnevének megőrzése, fejlesztése valamennyi munkatárs kötelessége.

Az elkötelezettség a hivatallal való azonosulás mellett annak elfogadását is jelenti, hogy a jó hírnév megtartásához felelősségre és áldozatvállalásra van szükség.

3. Humánum, emberség, tisztesség

Az emberi méltóság biztosítása a hivatalban és a hivatali munkában, mind a vezetők, mind a munkatársak felelőssége.

A mindennapok embersége, ezen belül az empátia, ha kell segíteni, segítségnyújtás, a másik tisztelete, szociális érzékenység, bizalom jellemezze a munkatársi kapcsolatokat. A munkatársak és vezetők vegyék észre egymás örömét és bánatát, legyenek nyitottak a segítségnyújtásra.

4. Felelősségvállalás

A hivatal munkavállalóitól elvárt, hogy feladataikat saját felelősségi körüknek megfelelő gondossággal és szakmai igényességgel, törvényesen végezzék, képviselve hatáskörükön belül a hivatalt.

A felelősségükhöz tartozzon hozzá a döntéseik következményeinek felvállalása.

5. Szakmai felkészültség

A hivatal munkatársainak megalapozott szakmai ismereteik alapján kell a feladataikat végezniük, a feladatvégzéshez szükséges jogszabályok ismeretével.

A település fejlődése, a hivatal céljainak elérése érdekében a munkatársaknak személyes fejlődés igényével, köztisztviselői felelősséggel, folyamatosan fejleszteniük kell szakmai tudásukat.

A munkatársak legyenek elkötelezettek abban, hogy feladataikat tájékozottan kell végezniük, megfelelve annak a célnak, hogy a lehető legjobb szolgáltatást tudják nyújtani a hivatalhoz fordulóknak.

A munkatársaknak ügyintézésük és döntéseik során mindig – a jogszabályok adta lehetőségeken belül - legjobb tudásuk szerinti megoldásra kell törekedniük.

Ehhez elengedhetetlen a munkatársak megfelelő tájékozottsága, szakmai felkészültsége.

6. Szolgáltatói kultúra

Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ügyek intézése érthető, szakszerű, az adott partnerhez igazodóan legyen világos, jellemezze a segítőkészség.

A munkatársak érzékeljék az ügyfelek gondjait, problémáit és ügyeik intézésekor a legnagyobb körültekintéssel és szakmai megalapozottsággal járjanak el.

A munkavégzés során legyen kiinduló pont az ügyfél reális elvárása, és a nyújtott szolgáltatással való elégedettsége.

Esküjükhöz híven a munkatársaktól különösen elvárt alapérték mind a hivatali, mind a hivatalon kívüli példamutató viselkedés.

A polgármesteri hivatal vezetőitől elvárt további értékek, magatartás

1. Bizalom, partnerség, együttműködés

A hivatal vezetői egységesen támogassák az együttműködő, konstruktív, bizalmon alapuló jó munkahelyi légkör kialakulását, megőrzését.

Az emberi segítségnyújtás, a munkatársak megóvása az alaptalan vádaktól és rágalmaktól a vezető kötelessége.

2. Felelősségvállalás

A vezető döntéseihez tartozzon hozzá a következmények tudatos felvállalása.

Döntéseit tájékozottan, az információk birtokában, azok ok-okozati összefüggésének ismeretében hozza meg.

3. Hitelesség

A hitelességet a vezetők a köztisztviselői hivatással és az emberi méltóság iránti elkötelezettséggel érdemeljék ki.

Legfontosabb elemei: őszinteség, becsületesség, bizalom, tiszteletet adó bánásmód, munkájuk minden befolyástól mentes, szakmai értékekkel bíró végzése.

4. Következetesség

A vezető döntéseit minden esetben a Hivatal céljainak elérése motiválja, a követendő utat a törvényesség határozza meg

A mindennapok következetes vezetői munkáját, a munkatársak irányítása, támogatása jellemezze.

5. Példamutatás

E magatartást a célorientált gondolkodás, a kívánatos szervezeti kultúra elérésének tudatos felvállalása, széles alapokon nyugvó tudás, kitartás és megújulási képesség, saját véleményének felülbírálási készsége jellemezze.

Vezetőként egyrészt saját munkájáért, másrészt munkatársai, valamint a Hivatal tevékenységéért való felelősség terheli.

Esküjéhez híven, a vezetőtől különösen elvárt alapérték mind a hivatali, mind a hivatalon kívüli példamutató viselkedés.

6. Vezetési kultúra

A szakmai igényességre épülő munka megköveteli, hogy a vezető folyamatosan bővítse tudását.

A munkatársakkal szemben felállított követelmények tartalmazzanak szakmai kihívást, bátorítsanak önállóságra, kreativitásra.

A hivatali célok ismeretében, a célok láttatásával a munkatársai számára mutasson jövőképet.

Munkatársai teljesítményének nyomon követése, támogatása legyen következetes és rendszeres.

Bálint Istvánné Fritz Gábor

polgármester jegyző

4. melléklet a polgármesteri hivatal SZMSZ-éhez

A Bicskei Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak jegyzéke

1. Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

2. Polgármesteri Hivatal Gazdasági Szervezetének – Pénzügyi és Költségvetési Iroda ügyrendje

3. Számviteli politika

4. Számlarend-számlatükör

5. Eszközök és források értékelési szabályzata,

6. Leltárkészítési és leltározási szabályzat,

7. Bizonylati szabályzat

8. Pénzkezelési szabályzat,

9. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzat

10. Iratkezelési Szabályzat és Irattári terv

11. Házipénztár és pénzkezelési szabályzat

12. Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés

13. Adatvédelmi szabályzat

14. Munkavédelmi szabályzat

15. Tűzvédelmi szabályzat

16. Egységes Közszolgálati Szabályzat - Szabályzat a cafetéria juttatásról

17. Szabályzat a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók munkarendjéről, munkavégzésükkel összegfüggő egyes szabályokról és juttatásairól

18. Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat

19. Közérdekű adatok megismerésének szabályzata

20. Szabályzat a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokról

21. Belföldi, külföldi kiküldetés rendjéről szóló szabályzat

22. Önköltségszámítási szabályzat

23. Informatikai szabályzat

24. Kiadmányozási szabályzat

25. Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításának, elszámolási rendjének szabályzata

26. Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat

27. Beszerzési szabályzat

28. Ellenőrzési nyomvonal

29. Belső kontrollrendszerről szóló szabályzat

30. Kockázatkezelési szabályzat

31. Biztonsági szabályzat a minősített adatok védelmére

32. Gépjármű üzemeltetési szabályzat

33. Belső ellenőrzési kézikönyv

5. melléklet a polgármesteri hivatal SZMSZ-éhez

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök felsorolása

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § a) pontjában foglalt előírás alapján a Polgármesteri Hivatalban a 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a következők:

· Jegyző

· Aljegyző

· Személyügyi ügyintéző

· Pénzügyi és Költségvetési Iroda

- irodavezető

- pénzügyi előadók

· Hatósági Iroda

- általános igazgatási ügyintéző

- adóügyi ügyintézők

- anyakönyvvezető és helyettesei

- szociális ügyintézők

· Műszaki Iroda

- irodavezető

- ügyintézők

· Szervezési Iroda

- ügyintézők

11. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Amely létrejött egyrészről Bicske Város Önkormányzata (képviseli: Bálint Istvánné polgármester székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4., törzskönyvi nyilvántartási szám: 727046, KSH statisztikai számjel: 15727048-8411-321-07, adószám: 15727048-2-07) a továbbiakban: Önkormányzat/Használatba adó,
másrészről Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Erlein Dániel Zsolt elnök, székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4. törzskönyvi nyilvántartási száma 842323, KSH statisztikai számjel: 15842323-8411-371-07, adószám: 15842323-2-07, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat/Használó között (együttesen: Felek), a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. § (2) bekezdése szerint a 80. § (l) bekezdésének a) pontjában meghatározottakra figyelemmel a rendeltetésszerű helyiséghasználatra, a 80. § (1) bekezdés b) -g) pontjában meghatározott működés feltételeire és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokra nézve, a további feltételek biztosítására és a nemzetiségi önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozóan meghatározott együttműködésük szabályainak rögzítésére.

I. Általános szabályok

1. A megállapodás alapvető célja a hatékony együttműködés és valamennyi tevékenység során a jogszabályi előírások betartásának biztosítása.
2. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges az Nektv-ben előírt feltételeket jelen megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
3. A megállapodásban rögzített feladatok és határidők meghatározásánál irányadó jogszabályok:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.),
b) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.),
c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
d) az államháztartáyól szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.).
4. Az önkormányzat biztosítja az alábbi működési feltételeket és végrehajtási feladatokat, melynek részletszabályait e megállapodásban rögzítik:
- a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
- helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
- a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
- a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
- a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
- meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével,
5. A felek a megállapodásban Nektv. 80. § (3)-(4) bekezdésére figyelemmel szabályozzák:
- a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
- a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket,
- hogy a jegyző vagy annak — a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel,
- hogy a zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, e megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt,
- hogy a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az e megállapodásban megjelölt személynek.
Az együttműködés területei, formái
1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, a német nemzetiséget érintő kérdésekben, a fenntartásában álló nevelési és oktatási intézményekben folyó tevékenység ellátása során kikéri a Nemzetiségi Önkormányzat véleményét. A Nemzetiségi Önkormányzat minden olyan ügyben és ülésen képviselteti magát, ahol a német nemzetiségi ügyekben születhet döntés vagy bármilyen módon érdekkörüket érinti.
2. A Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, jelen megállapodásban rögzített rendben.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható — informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
4. Az Önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén: Bicske településen - biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit.
5. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére feladata ellátásához szükséges helyiséget a következők szerint:
a) Bicskei Polgármesteri Hivatal (Bicske, Hősök tere 4. hrsz: 1288/1 ingatlanból 34,64 m2 külön bejáratú I. emeleti tanácskozótermének használatát biztosítja előzetes egyeztetés alapján szívességi használat jogcímen, havi 32 órában.
6. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal apparátusa által, a jegyzőn keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A hivatal ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai elvégzéséhez kapcsolódó előkészítés felmerülő adminisztrációját.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal által biztosítja.
8. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását: melyek legfőbbképpen a meghívók, előterjesztések előkészítése, sokszorosítása, kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítása, jegyzőkönyvek továbbítása, döntések nyilvántartása, közzététele, stb.), a Képviselő-testület ülésén szakmai segítségnyújtást, a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek tárgyi feltételeit, a működéséhez kapcsolódó teljes körű adminisztrációt, valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását a jegyző a Polgármesteri Hivatalon keresztül látja el, és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete döntéseinek végrehajtását.
9. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző - távollétében megbízásából és képviseletében az aljegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő, a helyettesítésére kijelölt közszolgálati tisztviselő- vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
Részletező szabályok
1. Költségvetés előkészítésével és megalkotásával, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, számlanyitással, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek, felelősök
a) Költségvetési határozat
A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében, az önkormányzat rendelet-tervezetének előkészítése során a jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével egyeztetést folytat, mely során a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke rendelkezésére bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, a költségvetés előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges adatokat, egyéb információkat.
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére az Áht. 26. § (1) bekezdése alapján az Áht. 23 - 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a költségvetési határozat szerkezetére 23. § (2) - (3) bekezdéseiben, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni.
Az egyeztetést követően a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetét, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az Áht. 24. § (3) bekezdése szerint nyújt be a Képviselő-testületnek. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Iroda (a továbbiakban: a Pénzügyi Iroda) költségvetési ügyintézője (a továbbiakban: költségvetési ügyintéző) az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatási kötelezettsége határidőben teljesíthető legyen.
b) A költségvetési előirányzat módosítása
A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók. A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat módosításai előterjesztésének előkészítéséért a jegyző a felelős.
Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Pénzügyi Iroda nyilvántartást vezet.
c) Beszámolási kötelezettség teljesítése
A költségvetési ügyintéző a Nemzetiségi Önkormányzat adatairól az Áht. valamint az Ávr. által előírt adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár által biztosított nyomtatványok, elektronikus űrlapok, elektronikus nyomtatványkitöltő programok segítségével.
A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5. napjáig kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.
Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni. A jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
A kormányzati szervek részére szolgáltatott évközi információkat a központi intézkedésektől függően a Pénzügyi Iroda teljesíti, amelyben közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
d) Önálló fizetési számla nyitása, pénzellátása
A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit, gazdálkodásával és pénzellátásával összefüggő pénzforgalma külön, a részére és kizárólagos használatára megnyitott pénzforgalmi számlán bonyolódik, melyet a Pénzügyi Iroda kezel.
A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik.
A Nemzetiségi Önkormányzatot az Önkormányzat számlavezetőjének megváltoztatásáról hozott döntéséről azonnal tájékoztatni kell.
A Pénzügyi Iroda biztosítja, hogy a számviteli és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása és pénzmaradványa elkülönítetten szerepeljen, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat helyi önkormányzati támogatását a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott összegben, a Nemzetiségi Önkormányzatot megillető éves állami támogatás nettósítás szerinti összegét az Önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül, a megérkezését követő 5 munkanapon belül utalja át a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, megállapodás, stb.) leadja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 5 nappal előbb a Pénzügyi Irodán jelzi.
A Pénzügyi Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználásának figyelemmel kísérését biztosító nyilvántartást vezet.
e) Törzskönyvi nyilvántartásba vétel
A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról. A Pénzügyi Iroda útján a törzskönyvi adat módosítását változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóságának. A Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást, vagy megszüntetést jóváhagyó Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi határozatáról szóló jegyzőkönyvének kivonata.
f) Adószám igénylés
A Pénzügyi Iroda törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
f) A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok
A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának végrehajtó szerve a Jegyzőn keresztül a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája.
A Pénzügyi Iroda jogszabály által előírt pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező köztisztviselői a szabályoknak megfelelően látják el az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat.
Az Önkormányzat számviteli politikája és szabályzatai eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend vonatkoznak a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtás során követendő eljárásra.
A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodáshoz kapcsolódó végrehajtási feladatokat.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalással kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok rögzítése, a felelősök konkrét megjelölése
a) A kötelezettségvállalás rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során a költségvetési határozatában szereplő előirányzata terhére kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásáért a kötelezettségvállaló tartozik felelősséggel.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás kizárólag írásban, az arra jogosult által az Ávr-ben foglalt kivételekkel, pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.
A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi Iroda gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéről a költségvetési év szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén a Pénzügyi Iroda gondoskodik a változásnak megfelelően a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről.
b) Utalványozás
A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Pénzügyi teljesítésre a pénzügyi ellenjegyzést, valamint az utalványozást követően kerülhet sor. Utalványozni csak érvényesítés után lehet.
Pénzügyi teljesítésre a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és utalványozás után kerülhet sor.
Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
c) Ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal Kötelezettségvállalás, Szakmai Teljesítésigazolás, Utalványozás, Ellenjegyzés, Érvényesítés hatásköri szabályairól szóló Szabályzatában (a továbbiakban: a Szabályzat) kijelölt pénzügyi végzettségű köztisztviselő (Pénzügyi és Költségvetési Iroda Vezetője, távollétében az Iroda szabályzat szerint kijelölt dolgozója) végzi.
A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
Az ellenjegyzés az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
d) Szakmai teljesítés igazolás
A szakmai teljesítés igazolása során a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy ellenőrzi és igazolja a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.
e) Érvényesítés
Az érvényesítést a Szabályzatban meghatározottak szerinti, Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Iroda pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője (vezető vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő) végzi. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján az érvényesítő ellenőrzi azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és az államháztartásról, a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, belső kontroll
a) A vagyontárgyak kezelésének rendje
A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és a folyamatos vagyonváltozást. A szükséges információkat és dokumentációkat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke felelős.
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás az általa hozott határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással — értékesítés és beszerzés összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás jelen megállapodás szerint zajlik.
A leltározás megszervezése a Pénzügyi és Költségvetési Iroda feladata, amelyben
közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A vagyon leltározása az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő közreműködik.
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban kerül bemutatásra.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő teendőket az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök — a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve — tesz javaslatot a jegyző felé.
b) A belső ellenőrzés
A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladat ellátását a Képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési terve szerint végzi.
A Nemzetiségi Önkormányzat megtárgyalja a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámolót, melyet a külön megállapodás szerint megbízott szolgáltató készít el.
A belső ellenőrzés a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata, aki a Képviselő-testületet tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.
Végrehajtási szabályok
1. Jelen megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásáról az érintett felek a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodnak.
2. Jelen megállapodást Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat ………………….. határozatával, Bicske Város Önkormányzata ………………………….. Képviselő-testületi határozatával hagyta jóvá.
3. Jelen együttműködési megállapodás mindkét fél általi aláírás napján lép hatályba. Amennyiben az aláírások dátuma eltér egymástól, úgy a hatályba lépés napja megegyezik az utolsó aláírás napjával. Jelen megállapodás határozatlan ideig érvényes, melyet az érintett felek évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kötelesek felülvizsgálni.
4. Szerződő felek egyezően kijelentik, hogy mindketten magyarországi önkormányzatok, a jelen jogügylet megkötésében nincsenek korlátozva.
Bicske, 2019. ……………. Bicske, 2019…………..

Bicske Város Önkormányzata

Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat

polgármester

elnök

Ellenjegyzés:
.....................................
Fritz Gábor
jegyző
Pénzügyi ellenjegyzés:
.....................................
Molnár Enikő
Pénzügyi és Költségvetési irodavezető
Jogi ellenjegyzés:
.....................................
ügyvéd

12. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Egységes szerkezetben Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének . ………………..és Bicske Város Roma Önkormányzatának ……………….. határozatával elfogadott módosítással
Amely létrejött egyrészről Bicske Város Önkormányzata (képviseli: Pálffy Károly polgármester székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4., törzskönyvi nyilvántartási szám: 727046, KSH statisztikai számjel: 15727048-8411-321-07, adószám: 15727048-2-07) a továbbiakban: Önkormányzat/Használatba adó,
másrészről Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Németh Tibor, székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4. törzskönyvi nyilvántartási száma:763 347, KSH statisztikai számjel: 15763349-8411-371-07 adószám:15763349-2-07), a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat/Használó között (együttesen: Felek),
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. § (2) bekezdése szerint a 80. § (l) bekezdésének a) pontjában meghatározottakra figyelemmel a rendeltetésszerű helyiséghasználatra, a 80. § (1) bekezdés b) -g) pontjában meghatározott működés feltételeire és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokra nézve, a további feltételek biztosítására és a nemzetiségi önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozóan meghatározott együttműködésük szabályainak rögzítésére.
I. Előzmények
1. Felek rögzítik, hogy közöttük 2012. június 28. napján „Együttműködési megállapodás”, 2013. május 8. napján „Támogatási szerződés”, valamint a 14/2011. (XII. 14.) számú CKÖ határozattal elfogadott „Megállapodás” elnevezéssel szerződések jöttek létre.
2. A felek Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (11.13.) számú Képviselő-testületi Határozata és Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2014. (11.13.) számú Roma Nemzetiségi Határozata alapján, a jóváhagyást követően 2014. április 1-én együttműködési megállapodást kötöttek, mely megállapodás V/3. pontjában meghatározottak szerint az ezen megállapodás 1/1. pontjában nevesített dokumentumok hatályukat vesztették.
3. Felek az általuk 2017. február 8. napján aláirt egységes szerkezetű együttműködési megállapodással az Nektv.-ben meghatározott együttműködési kötelezettségüknek eleget téve felülvizsgálták az Együttműködési megállapodásban foglaltak jogszabályi és a tényleges állapotnak való megfelelőségét. Felek áttekintették a 1/2. pontban hivatkozott együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségeiket és az ott meghatározott jogokat, melyeket a hivatkozott megállapodásban újra szabályozták.
II. Általános szabályok
1. A megállapodás alapvető célja a hatékony együttműködés és valamennyi tevékenység során a jogszabályi előírások betartásának biztosítása.
2. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges az Nektv-ben előírt feltételeket jelen megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
3. Az Önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában - az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül és az abban meghatározott összegű pénzbeli támogatást nyújt.
4. A megállapodásban rögzített feladatok és határidők meghatározásánál irányadó jogszabályok:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.),
b) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.),
c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
d) az államháztartáyól szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)
e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.).
5. Az önkormányzat biztosítja az alábbi működési feltételeket és végrehajtási feladatokat, melynek részletszabályait e megállapodásban rögzítik:
a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével,
6. A felek a megállapodásban Nektv. 80. § (3)-(4) bekezdésére figyelemmel szabályozzák:
- a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi
önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
- a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket,
- hogy a jegyző vagy annak — a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel,
- hogy a zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, e megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt,
- hogy a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az e megállapodásban megjelölt személynek.
III. Az együttműködés területei, formái
1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, a roma nemzetiséget érintő kérdésekben, a fenntartásában álló nevelésioktatási intézményekben folyó tevékenység ellátása során kikéri a Nemzetiségi Önkormányzat véleményét. A Nemzetiségi Önkormányzat minden olyan ügyben és ülésen képviselteti magát, ahol a roma nemzetiségi ügyekben születhet döntés vagy bármilyen módon érdekkörüket érinti.
2. A Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, jelen megállapodásban rögzített
rendben. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható — informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
3. Az Önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén: Bicske településen - biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit. A Nektv. 80. § (5) bekezdés alapján Önkormányzat működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények tartása is.
4. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére feladata ellátásához szükséges helyiséget a következők szerint:
a) Polgármesteri Hivatal (Bicske, Hősök tere 4. hrsz: 1288/1 ingatlanból 34,64 m2 külön bejáratú I. emeleti tanácskozótermét biztosítja, ingyenes használatát szívességi használat jogcímen, havi 16 órában.
b) Bicske Város Önkormányzata a természetben Bicske, Losonci utca 590. hrsz. alatt található, Bicske 590 hrsz. alatt felvett ingatlanban megvalósuló Bicske Város Tanodája (a továbbiakban: Tanoda) programnak helyet biztosítva az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadát szívességi használat jogcímén a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adta a pályázat fenntartási időszakának lejáratáig tartó határozott időre, 2019. december 31. napjáig.
Bicske Város Önkormányzata hozzájárulását adta a Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata javára történő. a jelen megállapodás III/4. a) és III/4. b) pontjaiban körülírt használati jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, illetve meghosszabbításához. szívességi használat jogcímén.
A III/4 a) pontban írt használati jog bejegyzésére vonatkozó engedély a Bicske. Hősök tere 4. (hrsz: 1288/1.) ingatlanból 34,64 m2 első emeleti tanácskozóterem. Ezen ingatlanra az önkormányzat havi 16 órában, határozatlan ideig tartó használati jog bejegyzésére adott engedélyt.
A III/4 b) pontban írt használati jog bejegyzésére vonatkozó engedély a Losonci u. 590. hrsz. alatt található, Bicske 590 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/1 részére vonatkozik.
Ezen ingatlanra az önkormányzat határozott ideig, 2019. december 31. napjáig tartó használati jog bejegyzésére adott engedélyt.
5. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal apparátusa által, a jegyzőn keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A hivatal ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai elvégzéséhez kapcsolódó előkészítés felmerülő adminisztrációját.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelésifeladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal által biztosítja.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását: melyek legfőbbképpen a meghívók, előterjesztések előkészítése, sokszorosítása, kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítása, jegyzőkönyvek továbbítása, döntések nyilvántartása, közzététele, stb.), a Képviselő-testület ülésén szakmai segítségnyújtást, a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek tárgyi feltételeit, a működéséhez kapcsolódó teljes körű adminisztrációt, valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását a jegyző a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Jegyzői Titkárságon (a továbbiakban: Titkárság) keresztül látja el, és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete döntéseinek végrehajtását. A Nemzetiségi Önkormányzatot érintő képviselő-testületi határozatok kivonatát a Polgármesteri Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére nyolc munkanapon belül kézbesíti.
8. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző - távollétében megbízásából és képviseletében az aljegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő, a helyettesítésére kijelölt közszolgálati képviselő - vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
9. Az Önkormányzat kötelezi magát arra, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzat javára társadalmi feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében — költségvetési helyzete függvényében, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kifejezett, indokolt, összegszerűséget és részletes feladat felsorolást is tartalmazó, a költségvetési év január 31. napjáig előterjesztett írásbeli kérelmére — vissza nem térítendő támogatást nyújt. Amennyiben Bicske Város Önkormányzatának mindenkori költségvetési rendeletében a fedezet biztosított, úgy a támogatási összeget két részletben, tárgy év május 15. napjáig, valamint tárgy év július 15. napjáig átutalással, kettő egyenlő részletben teljesíti.
IV. Részletező szabályok
1. Költségvetés előkészítésével és megalkotásával, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, számlanyitással, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek, felelősök
a) Költségvetési határozat
A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében, az önkormányzat rendelet-tervezetének előkészítése során a jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével egyeztetést folytat, mely során a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke rendelkezésére bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, a költségvetés előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges adatokat, egyéb információkat.
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére az Áht. 26. § (1) bekezdése alapján az Áht. 23 - 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a költségvetési határozat szerkezetére 23. § (2) - (3) bekezdéseiben, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni.
Az egyeztetést követően a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetét, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az Áht. 24. § (3) bekezdése szerint nyújt be a Képviselő-testületnek. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Iroda (a továbbiakban: a Pénzügyi Iroda) költségvetési ügyintézője (a továbbiakban: költségvetési ügyintéző) az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatási kötelezettsége határidőben teljesíthető legyen.
b) A költségvetési előirányzat módosítása
A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók. A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat módosításai előterjesztésének előkészítéséért a jegyző a felelős.
Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Pénzügyi Iroda nyilvántartást vezet.
c) Beszámolási kötelezettség teljesítése
A költségvetési ügyintéző a Nemzetiségi Önkormányzat adatairól az Áht. valamint az Ávr. által előírt adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár által biztosított nyomtatványok, elektronikus űrlapok, elektronikus nyomtatványkitöltő programok segítségével.
A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5. napjáig kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.
Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni. A jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
A kormányzati szervek részére szolgáltatott évközi információkat a központi intézkedésektől függően a Pénzügyi Iroda teljesíti, amelyben közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
d) Önálló fizetési számla nyitása, pénzellátása
A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit, gazdálkodásával és pénzellátásával összefüggő pénzforgalma külön, a részére és kizárólagos használatára megnyitott pénzforgalmi számlán bonyolódik, melyet a Pénzügyi Iroda kezel.
A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik.
A Nemzetiségi Önkormányzatot az Önkormányzat számlavezetőjének megváltoztatásáról hozott döntéséről azonnal tájékoztatni kell.
A Pénzügyi Iroda biztosítja, hogy a számviteli és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása és pénzmaradványa elkülönítetten szerepeljen, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.
Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat helyi önkormányzati támogatását a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott összegben, a jelen megállapodás III/9. pontjában részletezettek szerint, a Nemzetiségi Önkormányzatot megillető éves állami támogatás nettósítás szerinti összegét az Önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül, a megérkezését követő 5 munkanapon belül utalja át a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, megállapodás, stb.) leadja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 5 nappal előbb a Pénzügyi Irodán jelzi.
A Pénzügyi Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználásának figyelemmel kísérését biztosító nyilvántartást vezet.
e) Törzskönyvi nyilvántartásba vétel
A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról. A Pénzügyi Iroda útján a törzskönyvi adat módosítását változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóságának. A Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást, vagy megszüntetést jóváhagyó Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi határozatáról szóló jegyzőkönyvének kivonata.
f) Adószám igénylés
A Pénzügyi Iroda törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
f) A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok
A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának végrehajtó szerve a Jegyzőn keresztül a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája.
A Pénzügyi Iroda jogszabály által előírt pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező köztisztviselői a szabályoknak megfelelően látják el az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat.
Az Önkormányzat számviteli politikája és szabályzatai eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend vonatkoznak a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtás során követendő eljárásra.
A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodáshoz kapcsolódó végrehajtási feladatokat.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalással kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok rögzítése, a felelősök konkrét megjelölése
a) A kötelezettségvállalás rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során a költségvetési határozatában szereplő előirányzata terhére kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásáért a kötelezettségvállaló tartozik felelősséggel.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás kizárólag írásban, az arra jogosult által az Ávr-ben foglalt kivételekkel, pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.
A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi Iroda gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéről a költségvetési év szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén a Pénzügyi Iroda gondoskodik a változásnak megfelelően a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről.
b) Utalványozás
A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Pénzügyi teljesítésre a pénzügyi ellenjegyzést, valamint az utalványozást követően kerülhet sor. Utalványozni csak érvényesítés után lehet.
Pénzügyi teljesítésre a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és utalványozás után kerülhet sor.
Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
c) Ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal Kötelezettségvállalás, Szakmai Teljesítésigazolás, Utalványozás, Ellenjegyzés, Érvényesítés hatásköri szabályairól szóló Szabályzatában (a továbbiakban: a Szabályzat) kijelölt pénzügyi végzettségű köztisztviselő (Pénzügyi és Költségvetési Iroda Vezetője, távollétében az Iroda szabályzat szerint kijelölt dolgozója) végzi.
A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
Az ellenjegyzés az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
d) Szakmai teljesítés igazolás
A szakmai teljesítés igazolása során a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy ellenőrzi és igazolja a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.
e) Érvényesítés
Az érvényesítést a Szabályzatban meghatározottak szerinti, Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Iroda pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője (vezető vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő) végzi. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján az érvényesítő ellenőrzi azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és az államháztartásról, a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, belső kontroll
a) A vagyontárgyak kezelésének rendje
A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és a folyamatos vagyonváltozást. A szükséges információkat és dokumentációkat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.
Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke felelős.
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás az általa hozott határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással — értékesítés és beszerzés összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás jelen megállapodás szerint zajlik.
A leltározás megszervezése a Pénzügyi és Költségvetési Iroda feladata, amelyben
közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A vagyon leltározása az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő közreműködik.
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban kerül bemutatásra.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő teendőket az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök — a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve — tesz javaslatot a jegyző felé.
b) A belső ellenőrzés
A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladat ellátását a Képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési terve szerint végzi.
A Nemzetiségi Önkormányzat megtárgyalja a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámolót, melyet a külön megállapodás szerint megbízott szolgáltató készít el.
A belső ellenőrzés a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata, aki a Képviselő-testületet tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.
c) A Nemzetiségi Önkormányzat használatába átadott ingatlanok használatára, működtetésére vonatkozó szabályok
A Nemzetiségi Önkormányzat kizárólagos használatában lévő épület folyamatos állagmegóvásához, szinten tartásához szükséges, vagy egyéb értéknövelő eseti, karbantartási, javítási, felújítási munkák elvégzéséről, az ingatlan berendezéseinek cseréjéről (pl. dugulás elhárítás, tetőszerkezet javítás, vízvezeték rendszer, csatornahálózat karbantartása, javítása, villanyszerelés, stb.) — ide értve az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő kisebb hibák javítását is a Nemzetiségi Önkormányzat gondoskodik. Felek rögzítik, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő kisebb hiba javításának az 50.000 Ft-ot meg nem haladó értékű karbantartás, javítás, állagmegőrzés minősül.
Az előző bekezdésben felsoroltakon kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások, rekonstrukciók elvégzése annak a félnek a kötelezettsége, akinek az érdekében áll, illetve aki azt szükségesnek tartja, ennek megfelelően azok költségeit is ez a fél köteles megfizetni.
Felek megállapodnak továbbá, hogy a kizárólag az egyik fél érdekében álló, illetve kizárólag az egyik fél által szükségesnek tartott egyéb felújítási, átalakítási, valamint nem elengedhetetlenül szükséges, vagy jogszabályi előírás alapján kötelező karbantartási munkálatokat, illetve a berendezések nem elengedhetetlenül szükséges, vagy jogszabályi előírás alapján kötelező cseréjét szintén az a fél köteles elvégezni, illetve költségeit megfizetni, akinek azok az érdekében állnak, illetve aki azokat szükségesnek tartja.
Felek megállapodnak, hogy a Használó az épületen felújítási, beruházási munkálatokat, az ingatlan berendezéseinek cseréjét csak a Használatba adó írásbeli hozzájárulásával végezhet. A Felek rögzítik, hogy a tárgyi ingatlanokon a Használó által végzett beruházások, felújítások, illetve berendezéseinek cseréje tulajdoni igényt nem keletkeztet.
Használó kötelezi magát arra, hogy a használatába adott ingatlanok állagát a jó gazda gondosságával megőrzi és a határozott idő leteltével, vagy a használat egyéb okból fakadó megszűnését követően az ingatlant eredeti állapotában adja vissza Használatba adó birtokába.
Felek megállapodnak, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat kizárólagos használatában lévő ingatlanon a hulladékszállításra, víz és csatorna-, hő melegvíz-, villamosenergia-, kéményseprés- szolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződéseket Használó köti meg és Használó viseli a közüzemi szerződésekből fakadó költségeket.
Fentieken felül a tűzveszélyességi ellenőrzés szabványossági felülvizsgálatára, valamint az érintésvédelmi felülvizsgálatra, továbbá az informatikai tárgyú szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződéseket Használó köti meg, továbbá viseli a szerződések teljesítéséből fakadó költségeket.
Használatba adó kijelenti, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat használatába adott ingatlanokra vonatkozóan érvényes és hatályos vagyonbiztosítási szerződést kötött, melyből fakadó költségek pénzügyi teljesítése iránt az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak szerint intézkedik. Az ingatlanon a Használó felróható magatartásának következtében bekövetkezett kárért azonban Használó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény szerint köteles helytállni.
Felek megállapodnak, hogy a közös használatukban lévő, jelen megállapodás 111/4. a) pontjában hivatkozott irodahelyiséggel kapcsolatban felmerült valamennyi közüzemi és működési költséget Használatba adó viseli.
V. Végrehajtási szabályok
1. Jelen megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásáról az érintett felek a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodnak.
2. Jelen megállapodást Bicske Roma Nemzetiségi Önkormányzat ………………….. határozatával, Bicske Város Önkormányzata ………………………….. Képviselő-testületi határozatával hagyta jóvá.
3. Jelen együttműködési megállapodás mindkét fél általi aláírás napján lép hatályba. Amennyiben az aláírások dátuma eltér egymástól, úgy a hatályba lépés napja megegyezik az utolsó aláírás napjával. Jelen megállapodás határozatlan ideig érvényes, melyet .az érintett felek évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kötelesek felülvizsgálni.
4. Szerződő felek egyezően kijelentik, hogy mindketten magyarországi önkormányzatok. a jelen jogügylet megkötésében nincsenek korlátozva.
Bicske, 2019. ……………. Bicske, 2019…………..
____________________________ _________________________________
Bicske Város Önkormányzata Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Használatba adó Használó
Pálffy Károly polgármester Németh Tibor elnök
Ellenjegyzés:
.....................................
Fritz Gábor
jegyző
Pénzügyi ellenjegyzés:
.....................................
Molnár Enikő
Pénzügyi és Költségvetési irodavezető
Jogi ellenjegyzés:
.....................................
Dr. Kelemen Péter
ügyvéd
1

Módosította a 11/2020. (IX.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. október 1-től.

2

Módosította a 11/2020. (IX.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2020. október 1-től.

3

Módosította a 11/2020. (IX.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. október 1-től