Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2019.(XII.11.) önkormányzati rendelete

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 07. 07- 2023. 08. 16

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2019.(XII.11.) önkormányzati rendelete

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

2023.07.07.

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

(5) A polgármesteri hivatal székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(6) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Bicske város közigazgatási területe

(7) Az önkormányzat intézményei:

a) polgármesteri hivatal

b) Bicske Városi Óvoda

c) Bicske Városi Konyha

d) Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár

e) Bicskei Gazdasági Szervezet

f) Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

g) Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ-Kapcsolat Központ

(8) Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok:

a) Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.

b) Bicske Építő Kft.

c) Zöld Bicske Nonprofit Kft.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Bicske város címere függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amelyben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi. A címer képét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske város zászlója a címer más megjelenési formája és mint ilyen, pontosan a címer képét mutatja. Bicske város címerpajzsa kék, díszítő elemei, címerképe nagyrészt sárgák, így Bicske város zászlója kék-sárga. A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat helyi kitüntetéseinek és elismerő címeinek alapítását, adományozásának részletes szabályait a helyi kitüntetések és elismerő címek tárgykörben alkotott rendeletében szabályozza.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok (testvérvárosok)

3. § Az önkormányzat az erdélyi Tusnádfürdő és Réty, továbbá a németországi Altshausen, valamint az olaszországi Melegnano, emellett a kárpátaljai Csap településekkel tart fenn kapcsolatot írásos megállapodás alapján.

4. Önkormányzati bélyegző

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer felett „BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „BICSKE” felirat látható. Lenyomatát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címert körbe futva „Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirat látható. Lenyomatát a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A címbélyegző: téglalap alakú, keret nélküli, melynek felső sorában „Bicske Város Önkormányzata”, középső sorában „2060 Bicske, Hősök tere 4.”, az alsó sorában „Adószám: 15727048-2-07” felirat látható. A címbélyegző nem használható a hivatalos bélyegző helyett. Lenyomatát az 5. melléklet tartalmazza.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

5. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.

(2) A lakosság tájékoztatásának további módja: az önkormányzat hivatalos honlapján (bicske.hu) történő tájékoztatás

(3) Az önkormányzat az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tárgykörben alkotott jogszabály szerinti általános közzétételi listát az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

(4) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala a polgármester nyilvános ülésen történő beszámolója útján valósul meg.

6. Együttműködés a lakossággal

6. § Tanácskozási joggal a képviselő-testület és bizottsága ülésein azok az önszerveződő közösségek képviselői vehetnek részt, amely közösségek jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét a tárgyalandó napirend érinti.

7. § (1) Az önkormányzat lakossági fórumot tart a polgármester által meghatározott esetekben a lakosság, az egyesületek, a közösségek közvetlen tájékoztatásának és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának céljából.

(2) A lakossági fórum összehívására és menetének meghatározására a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a lakossági fórumra nem kell előterjesztést készíteni és közzétenni.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

8. § A képviselő-testület rendes nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a térség országgyűlési képviselőjét,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

e) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét

f) a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét,

g) a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Fejér Megyei Közgyűlés bicskei tagjait,

i) a Bicskei Városi Televízió munkatársait,

j) a Bicskei Újság munkatársait.

8. Önkormányzat hivatalos lapja

9. § Az önkormányzat hivatalos lapja: Bicskei Újság

II. Fejezet

9. Az önkormányzat feladat-, és hatásköre

10. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

11. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködik a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és az 1. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott intézmények és gazdasági társaságok.

12. § Az önkormányzat a következő hatásköreit ruházza át:

a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, sport, nevelési, oktatási, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása,

d) támogatások elszámolásának elfogadása,

e) pénzügyi beszámolók elfogadása,

f) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

g) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

h) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

i) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

j) a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint,

k) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

l) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

m) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör,

n) a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadása.

o)¹ A településkép védelméről szabályozási tárgykörben alkotott jogszabályban megállapított önkormányzati hatósági hatáskörök.

III. Fejezet

10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása

13. § A képviselő-testület létszáma 12 fő.

14. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a nyilvános ülésre vonatkozó meghívó és az előterjesztések, valamint a nyilvános ülésen hozott döntések önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével, ezenfelül a nyilvános ülésen való személyes megjelenés lehetőségének megteremtésével biztosítja.

15. § A képviselő-testület ülései:

a) rendes ülés,

b) rendkívüli ülés,

c) alakuló ülés,

d) közmeghallgatás.

11. A képviselő-testület rendes ülése

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés.

(2) Rendes ülésnek minősül a munkatervtől eltérő napon rendes ülésként összehívott ülés is, amennyiben az adott hónapban rendes ülés még nem került összehívásra.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén szünetet a polgármester rendelhet el, valamennyi olyan helyzetben, melyben a szünet elrendelése indokolt.

18. § Félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat legkésőbb 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.

19. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdek sérelmének megítéléséről a polgármester dönt.

12. A képviselő-testület rendkívüli ülése

20. § A képviselő-testület rendkívüli ülése a munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés, ide nem értve a 16. § (2) bekezdés szerinti esetet.

21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottságának tagja és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél a javasolt napirend és a 7. melléklet szerint elkészített előterjesztés polgármester részére történő megküldésével, idértve az elektronikus levelet is.

(2) Ha a polgármester megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés oka kiemelkedő közérdek vagy önkormányzati érdek, a kezdeményezés tudomására jutásától számított 48 órán belül összehívja a képviselő-testületet.

22. § A rendkívüli képviselő-testületi ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának havária esetén, emberi életet, egészséget veszélyeztető helyzetben van helye.

23. § Rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

24. § Rendkívüli képviselő-testületi ülésre a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 8., 28., 30., 35., 40., 41. §-ban foglaltak alkalmazása mellőzhető.

13. A képviselő-testület alakuló ülése

25. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az alakuló képviselő-testületi ülésre, a rendkívüli képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. Közmeghallgatás

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra szóló meghívóra a rendes képviselő-testületi ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívónak nem kell tartalmaznia a javasolt napirendet és a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület ülésének rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

26/A. §² (1) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet 5. §-ának időbeli hatálya alatt a 15. § d) pontjától és a 26. §-tól eltérően a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői – képviseleti jogosultságuk megfelelő igazolása mellett – a közmeghallgatásra szánt, a helyi közügyeket érintő kérdéseiket és javaslataikat a kozmeghallgatas@bicske.hu elektronikus levélcímre juttatják el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus leveleket a jegyző haladéktalanul továbbítja valamennyi képviselő-testületi tag 28. § (1) bekezdés szerinti meghívó fogadására használt elektronikus levélcímére.

(3) A képviselő-testületi tagok a (2) bekezdés szerint továbbított elektronikus levél beérkezésétől számított 72 órán belül válasz-tervezetet juttatnak el a beérkezett helyi közügyeket érintő kérdésekre és javaslatokra a polgármester elektronikus levélcímére.

(4) A polgármester, mint a képviselő-testület képviseletére jogosult a (3) bekezdés szerinti válasz-tervezetek figyelembevételével elektronikus levélben választ ad az (1) bekezdés szerinti helyi közügyeket érintő kérdésekre és javaslatokra.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása

27. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós, 1 hónapot meghaladó időtartamú akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés vezetésével, összehívásával kapcsolatban, ahol e rendelet polgármestert említ, ott értelemszerűen az alpolgármestert és korelnököt is érteni kell.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően legalább 2 nappal elektronikus levélben kiküldött és az önkormányzat hivatalos honlapján közétett meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület előterjesztéseit – törekedve arra, hogy a meghívó és az előterjesztések közzététele egyszerre történjen meg – az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A zárt képviselő-testületi ülés előterjesztéseit olyan technikával kell közzétenni, hogy az biztosítsa, hogy az előterjesztésekbe kizárólag az arra jogosultak tekinthessenek bele.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

16. A képviselő-testület meghívottjai

29. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal irodavezetőit,

c) az érintett napirendi pont tárgyalására a döntés meghozatalához szükséges speciális ismerettel rendelkező személyt, szakértőt,

d) nyilvános rendes ülés megtartása esetén a 8. §-ban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívható az érintett napirendi pont tárgyalására valamennyi olyan természetes személy, vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, akinek jogát vagy jogos érdekét a napirendi pont érinti.

30. § A 6. §-ban meghatározott közösségek az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívó útján értesülnek a képviselő-testületi ülésről.

17. A képviselő-testület ülésének rendje (tanácskozás rendje)

31. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg.

(2) A képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása a polgármester feladata.

(3) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése a polgármester feladata a képviselő-testületi ülés folyamán. A tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést legkésőbb 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

a) a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát,

b) ismertetheti az előterjesztést,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a képviselő-testület döntését,

e) szót ad vagy megvonja a szót,

f) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,

g) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

h) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

i) napirend előtt felszólalhat,

j) engedélyezi vagy megtiltja a napirend előtti felszólalás lehetőségét,

k) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tárgyra térésre felszólíthatja. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

32. § (1) Az a képviselő-testületi tag, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja - széksértést követ el.

(2) A széksértést elkövető képviselőt a képviselő-testület 50.000,-Ft pénzbírsággal sújtja.

(3) A széksértés tényének megállapítását kérő képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt a széksértés megállapításáról.

(4) A (2) bekezdés szerinti pénzbírság összege a széksértést elkövető képviselő tiszteletdíjából kerül levonásra.

(5) Azt a nem képviselő személyt, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja – a polgármester az ülésteremből kivezettetheti.

33. § A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés, rendzavarás miatt félbeszakad, csak a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint újból összehívott képviselő-testületi ülésen lehet megtárgyalni az elmaradt napirendi pontokat.

34. § (1) A (13) bekezdésben meghatározottak kivételével a polgármester a jelentkezés sorrendjében ad szót a tárgyalási szakaszban.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő három perces időkeretben kiegészítheti.

(3) A bizottságok elnökei jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait 10 perces időkeretben ismertetni.

(4) A tárgyalási szakaszhoz a képviselő legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhat hozzá a vitához vagy intézhet kérdéseket az előterjesztőhöz.

(5) A tanácskozási joggal részt vevők a tárgyalási szakaszban legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhatnak hozzá a vitához.

(7) A (4) bekezdés szerinti kérdések elhangzása után a megkérdezettek legfeljebb 2 perces időkeretben válaszolnak.

(8) A (4) bekezdés szerint meghatározott kérdések és a (7) bekezdés szerinti válaszokat követően újabb kérdésfeltevésre és viszontválaszra nincs lehetőség.

(9) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz, a polgármester, a képviselők, a jegyző és az előterjesztő módosító javaslatot tehetnek.

(10) A módosító javaslatokat a szavazás megkezdéséig meg lehet változtatni és vissza lehet vonni. Módosító javaslatot személyenként az adott rendelettervezethez vagy határozati javaslathoz csak egyszer lehet benyújtani és csak egyszer lehet megváltoztatni.

(11) A polgármester és a jegyző a döntéshozatalt megelőzően bármikor felszólalhat legfeljebb 5 perc időtartamban.

(12) A szavazás lezárását követően a napirendhez már nem lehet újból hozzászólni.

(13) A napirend megtárgyalásának bármely szakaszában soron kívül szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

18. Napirend

35. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármely képviselő kérhet engedélyt a képviselő-testület ülésének kezdetéig. Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, amely nem lehet napirendhez kapcsolódó.

(2) A polgármester abban az esetben engedélyezi a napirend előtti felszólalást, ha az közérdeket vagy önkormányzati érdeket érint.

(3) A felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. Bármely képviselő egy alkalommal kérdést tehet fel a felszólalóhoz, vagy a felszólaláshoz megjegyzést tehet 1 percben. Az elhangzott kérdésekre és a megjegyzésekre adott válasz összesen 3 percnél nem lehet hosszabb.

(4) A napirend előtti felszólalásokra fordított idő összesen nem haladhatja meg a 30 percet.

36. § A napirend megtárgyalásának szakaszai:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése;

b) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése;

c) tárgyalási szakasz;

d) a módosító javaslatok beterjesztése;

e) döntéshozatal előtti felszólalás;

f) döntéshozatal;

g) napirendi pont lezárása.

37. § A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.

38. § A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

39. § (1) A polgármester az egyes napirendek felett külön-külön megnyitja és lezárja a vitát. A vitát akkor lehet lezárni, ha az adott napirendi ponthoz nincs több felszólalásra jelentkező.

19. Előterjesztések, indítványok

40. § Előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be a 7. mellékletben meghatározottak szerint.

41. § A képviselő-testület munkaterv szerinti havi ülésére előterjeszteni kívánt dokumentumot úgy kell benyújtani, hogy az tárgyhó 10. napjáig megérkezzen a polgármesteri hivatalhoz.

42. § Előterjesztést a polgármester, a jegyző, a képviselő, bizottsági elnök és a bizottsági tag nyújthat be a képviselő-testülethez.

20. A szavazás

43. § A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

44. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendelettervezeteket vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a képviselő-testület nem támogatta, arról nem kell külön alakszerű határozatot hozni.

45. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

(2) A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza meg.

(3) A polgármester a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadására irányuló kérdésére "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező kézfelemeléssel lehet szavazni.

(4) A polgármester minden esetben olyan módon teszi fel a (3) bekezdés szerinti kérdést, hogy arra a képviselők egyértelműen jelezhessék, hogy a (3) bekezdés szerint melyik nyilatkozattal élnek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel - bármelyik képviselő vagy a jegyző kérésére – a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyző - a polgármester (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után - betűrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselő – miután a nevét halotta – szóban érthetően "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot tesz. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti és a jegyzőkönyvhöz csatolja.

46. § (1) A titkos szavazás a polgármester 45. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) Egy szavazólapon érvényesen csak "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező jelölést tehet a képviselő a választási eljárás tárgykörében megalkotott törvény szerint meghatározott módon.

(3) A szavazatokat a képviselő-testület által – a polgármester javaslatára, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntéssel - kijelölt 3 képviselő számolja meg, akik beszámolnak a szavazatszámlálás eredményéről a képviselő-testületnek, a polgármester ezután hirdeti ki a szavazás eredményét.

47. § Egyszerű többséggel hozott döntéshez a jelenlévő képviselők több, mint felének az "igen" szavazata szükséges. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének az "igen" szavazata, azaz legalább 7 "igen" szavazat szükséges.

47/A. §³ Ha az „igen” szavazatok száma nem éri el a 47. §-ban meghatározottakat, úgy a napirendet lezáró döntéshozatal jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel valósul meg „A napirendhez tartozó előterjesztés szerinti rendelet-tervezetet/határozati javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el.” szöveg jegyzőkönyvben történő feltüntetésével.

48. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározottakon felül

a) a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással és

b) a testvérvárosi kapcsolatok létesítésével, megszüntetésével

kapcsolatos döntések meghozatalához.

49. § (1) A képviselő köteles a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségét a tárgyalási szakasz kezdete előtt bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítő képviselő napirendet lezáró döntéshozatalból való kizárásáról a képviselő-testület az érintettséget bejelentő képviselő részvételével vita nélkül dönt.

21. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye

50. § Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a 32. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt jogkövetkezményt kell megfelelően alkalmazni.

22. Az önkormányzati rendelet

51. § Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

52. § A rendelettervezet előkészítője a polgármester vagy a jegyző lehet.

53. § Az alakuló képviselő-testületi ülésre előterjesztett rendelettervezet kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezetet annak a bizottságnak vagy azoknak a bizottságoknak kell véleményeznie, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti.

54. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezet véleményeztetésébe be kell vonni valamennyi bicskei székhelyű vagy telephelyű adószámmal rendelkező szervet vagy szervezetet, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti, amennyiben a szerv vagy szervezet a véleményeztetésben való részvételre irányuló szándékot a rendelettervezetet tartalmazó bizottsági meghívó közzétételétől a rendelettervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés kezdetéig a polgármesternek írásban bejelentette.

55. § Nem kell alkalmazni az 53. §-ban és az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket, ha a rendelettervezet sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

56. § A rendelettervezet tárgyalásának menetére a 34., 36., 43–45. és 47. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

23. Az önkormányzati határozat

57. § Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

58. § A határozat meghozatalára irányuló kezdeményezést az 57. § c) és d) pontjában meghatározott személyek a polgármesternek írásban nyújtják be a 41. §-ban meghatározott határidőben.

59. § A határozat meghozatalának menetére a 34., 36., és a 43–49. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

60. § Az önkormányzati határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

24. A jegyzőkönyv

61. § A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) rendelet,

e) a 35. § (1) bekezdés szerinti kérelem,

f) a határozat melléklete, amennyiben annak nagy terjedelme ezt indokolja.

62. § A választópolgárok az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetnek be.

63. § A zárt ülések jegyzőkönyveit olyan módon kell tárolni, hogy jogosultság nélkül ne lehessen betekinteni.

IV. Fejezet

25. Az önkormányzati képviselő

64. § A képviselő köteles

a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető a képviselő-testület méltósága, tekintélye,

b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,

c) a képviselő-testület ülését vezető személy a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

65. § (1) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a testületi üléseken való megjelenési, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvételi kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő hónapban a tiszteletdíját 50%-kal mérsékelni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás akkor nem felróható, ha távolmaradását a képviselő a következők szerint igazolja:

a) az ülést megelőzően a polgármesternek jelenti be,

b) írásban, ideértve az elektronikus levelet is,

c) alapos indokkal alátámasztva.

(3) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra

a) méltányolható magánérdek, különösen betegség, közeli hozzátartozó halála vagy

b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság, különösen kiküldetés, rendezvény vagy

c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy

d) objektív körülmény akadályozása, különösen baleset miatt kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szankciót a mulasztó képviselővel szemben egy hónapban egyszer lehet alkalmazni.

(5) A távolmaradás igazolásának elfogadásáról a polgármester dönt. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a távolmaradás igazolt, ezt a tényt a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a távolmaradó képviselő neve mellett a „Távol (igazoltan)” szöveg feltüntetésével kell rögzíteni.

66. § A képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a választópolgárokkal való kapcsolattartásra és a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségének a képviselő-testület tárgyév utolsó rendes ülésén tesz eleget a 41. §-ban meghatározott határidő figyelembevételével.

67. § A képviselők névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

26. A képviselő-testület bizottságai

68. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Humánerőforrások Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

b) Gazdálkodási Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

c) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság, tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület bizottságai három önkormányzati képviselőből és kettő nem képviselő tagból állnak.

(3) A bizottsági tagok megválasztásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A bizottsági tagok névsorát a 9. melléklet tartalmazza.

(5)⁴ A bizottságok a rendes képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen üléseiket. Együttesen kizárólag nyilvános ülés tartható. Az együttes ülést a Gazdálkodási Bizottság elnöke vezeti, ha a Gazdálkodási Bizottság nem vesz részt az együttes ülésen, az ülést a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e rendelet polgármestert említ, ott bizottsági elnököt, ahol képviselőt említ, ott bizottsági tagot kell érteni.

(7) A helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott eseti/ideiglenes bizottság létrehozására és működésére a képviselő-testület állandó bizottságaira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottsági elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő bizottsági tag köteles a jegyzőkönyv elkészültének jelzése után 48 órán belül a jegyzőkönyv aláírásának céljából a polgármesteri hivatal épületében megjelenni.

69. § (1) A Humánerőforrások Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzati hatáskörbe tartozó nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallásügy, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó, média figyelemmel kísérése.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Humánerőforrások Bizottságra:

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása.

(3) A Humánerőforrások Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése érinti a nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallás, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó területét.

70. § (1) A Gazdálkodási Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés, a Gazdálkodási Bizottság értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát, ellátja a jogszabályban a pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat, az önkormányzati tulajdonosi és városüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Gazdálkodási Bizottságra:

a) támogatások elszámolásának elfogadása,

b) pénzügyi beszámolók elfogadása.

(3)⁵ A Gazdálkodási Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése a költségvetési rendeletben nem szabályozott pénzügyi kötelezettségvállalás keletkezését érinti, továbbá kiterjed mindazon előterjesztésekre, mely a helyi adókkal, költségvetéssel kapcsolatos.

71. § (1) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság feladat- és hatáskörei a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, infrastruktúra-fejlesztés, önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó feladatok, energiaügyek, környezetvédelem, a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségéhez, méltatlanságához, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban meghatározott feladatok ellátására terjed ki.

(2) A képviselő-testület a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadására vonatkozó hatáskörét ruházza át a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottságra.

(3) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket érinti.

(4) A polgármester ellen indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi vizsgálatot a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság folytatja le.

27. A polgármester

72. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

73. § A polgármester valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, döntést hozhat, a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

74. §⁶ A polgármester a képviselő-testület vagy annak bizottsága utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségéhez, méltatlanságához, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban meghatározott feladatok ellátásának kivételével a képviselő-testület vagy annak bizottsága hatáskörébe tartozó valamennyi önkormányzati ügyben, amely nettó 5.000.000,-Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalást keletkeztet.

75. § A polgármester szerdánként tart fogadónapot.

76. § A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

b) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

c) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

d) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

e)⁷ a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szabályozási tárgykörben alkotott önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint,

f) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

g) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

h) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör.

i)⁸ A településkép védelméről szabályozási tárgykörben alkotott jogszabályban megállapított önkormányzati hatósági hatáskörök.

28. Az alpolgármester

77. §⁹ A képviselő-testület tagjai közül egy főállású alpolgármestert választ.

78. §¹⁰ Az alpolgármester munkarendjére a 10. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

79. § Az alpolgármester szerdánként tart fogadónapot.

29. A jegyző és az aljegyző

80. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós, 1 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátására felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy jelölje ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselőt a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül.

81. § A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – egy aljegyzőt nevez ki.

82. § A jegyző a hivatal tevékenységéről tárgyév utolsó rendes ülésén számol be a képviselő-testületnek.

83. § A jegyző haladéktalanul köteles jelezni, ha képviselő-testület döntése, működése jogszabálysértő.

84. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a jegyzőn az aljegyzőt is érteni kell.

30. A képviselő-testület hivatala

85. § A polgármesteri hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát a 10. melléklet tartalmazza.

31. Az együttműködés szabályai a települési nemzetiségi önkormányzattal

86. § (1) A Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 11. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 12. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

32. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a rendelet 2019. december 11-én 9 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2015.(IX.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

Bicske város címere

2. melléklet

Bicske város zászlója

3. melléklet

Az önkormányzat hivatalos bélyegzője

4. melléklet

A képviselő-testület hivatalos bélyegzője

5. melléklet

Címbélyegző

6. melléklet¹¹

Az önkormányzat kormányzati funkciói

(A melléklet szövegét a(z) Az önkormányzat kormányzati funkciói.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

7. melléklet

Előterjesztés

…………………………………………….ról

1. előterjesztés száma:

2. előterjesztést készítő személy neve:

3. előterjesztést készítésében közreműködő személy neve:

4. előterjesztés mellékleteinek felsorolása:

1. melléklet: határozati javaslat

5. előterjesztést tárgyaló bizottság felsorolása:

- ………………….

6. előterjesztés nyilvános vagy zárt ülésen való tárgyalása: nyilvános/zárt

7. előterjesztésről való döntés formája: egyszerű/minősített többség

8. előterjesztéshez felhasznált jogszabályok felsorolása:

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt ………………Bizottság!

Bicske,

polgármester/jegyző

1. melléklet a …………….. előterjesztéshez

HATÁROZATI JAVASLAT

Tárgy:

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Határidő:

Felelős: polgármester/jegyző

8. melléklet

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Balázs Péter

Bálint Istvánné

Bárányos József

Börcs Antal

Csonka István

Csörgöl Ákos

Dr. Bourgla Ossamah

Dr. Lovasné Báder Katalin

Horváth János Koppány

Molnár Dániel

Németh Tibor

Sulyokné Guba Judit

9. melléklet

Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai

Humánerőforrások Bizottság

Sulyokné Guba Judit	elnök
Dr. Lovasné Báder Katalin	tag
Balázs Péter	tag
Némethné Horváth Nikoletta	bizottság nem képviselő tagja
Varga Györgyné	bizottság nem képviselő tagja

Gazdálkodási Bizottság

Bárányos József	elnök
Csonka István	tag
Dr. Bourgla Ossamah	tag
Ivanics Imréné	bizottság nem képviselő tagja
Döme Lászlóné	bizottság nem képviselő tagja

Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság

Börcs Antal	elnök
Horváth János Koppány	tag
Molnár Dániel	tag
Iványi Ferenc Tivadarné	bizottság nem képviselő tagja
Szabó Attila	bizottság nem képviselő tagja

10. melléklet¹²

A Bicskei Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

(A melléklet szövegét a(z) ph szmsz.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

11. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Amely létrejött egyrészről Bicske Város Önkormányzata (képviseli: Bálint Istvánné polgármester székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4., törzskönyvi nyilvántartási szám: 727046, KSH statisztikai számjel: 15727048-8411-321-07, adószám: 15727048-2-07) a továbbiakban: Önkormányzat/Használatba adó,

másrészről Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Erlein Dániel Zsolt elnök, székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4. törzskönyvi nyilvántartási száma 842323, KSH statisztikai számjel: 15842323-8411-371-07, adószám: 15842323-2-07, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat/Használó között (együttesen: Felek), a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. § (2) bekezdése szerint a 80. § (l) bekezdésének a) pontjában meghatározottakra figyelemmel a rendeltetésszerű helyiséghasználatra, a 80. § (1) bekezdés b) -g) pontjában meghatározott működés feltételeire és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokra nézve, a további feltételek biztosítására és a nemzetiségi önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozóan meghatározott együttműködésük szabályainak rögzítésére.

I. Általános szabályok

1. A megállapodás alapvető célja a hatékony együttműködés és valamennyi tevékenység során a jogszabályi előírások betartásának biztosítása.

2. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges az Nektv-ben előírt feltételeket jelen megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

3. A megállapodásban rögzített feladatok és határidők meghatározásánál irányadó jogszabályok:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.),

b) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.),

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

d) az államháztartáyól szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet(Ávr.)

e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.).

4. Az önkormányzat biztosítja az alábbi működési feltételeket és végrehajtási feladatokat, melynek részletszabályait e megállapodásban rögzítik:

- a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

- helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

- a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

- a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;

- a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

- meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével,

5. A felek a megállapodásban Nektv. 80. § (3)-(4) bekezdésére figyelemmel szabályozzák:

- a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket,

- hogy a jegyző vagy annak — a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel,

- hogy a zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, e megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt,

- hogy a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által az e megállapodásban megjelölt személynek.

Az együttműködés területei, formái

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, a német nemzetiséget érintő kérdésekben, a fenntartásában álló nevelési és oktatási intézményekben folyó tevékenység ellátása során kikéri a Nemzetiségi Önkormányzat véleményét. A Nemzetiségi Önkormányzat minden olyan ügyben és ülésen képviselteti magát, ahol a német nemzetiségi ügyekben születhet döntés vagy bármilyen módon érdekkörüket érinti.

2. A Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, jelen megállapodásban rögzített rendben.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható — informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.

4. Az Önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén: Bicske településen - biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit.

5. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére feladata ellátásához szükséges helyiséget a következők szerint:

a) Bicskei Polgármesteri Hivatal (Bicske, Hősök tere 4. hrsz: 1288/1 ingatlanból 34,64 m2 külön bejáratú I. emeleti tanácskozótermének használatát biztosítja előzetes egyeztetés alapján szívességi használat jogcímen, havi 32 órában.

6. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal apparátusa által, a jegyzőn keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A hivatal ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai elvégzéséhez kapcsolódó előkészítés felmerülő adminisztrációját.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal által biztosítja.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását: melyek legfőbbképpen a meghívók, előterjesztések előkészítése, sokszorosítása, kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítása, jegyzőkönyvek továbbítása, döntések nyilvántartása, közzététele, stb.), a Képviselő-testület ülésén szakmai segítségnyújtást, a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek tárgyi feltételeit, a működéséhez kapcsolódó teljes körű adminisztrációt, valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását a jegyző a Polgármesteri Hivatalon keresztül látja el, és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete döntéseinek végrehajtását.

9. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző - távollétében megbízásából és képviseletében az aljegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő, a helyettesítésére kijelölt közszolgálati tisztviselő- vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

Részletező szabályok

1. Költségvetés előkészítésével és megalkotásával, a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, számlanyitással, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek, felelősök

a) Költségvetési határozat

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében, az önkormányzat rendelet-tervezetének előkészítése során a jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével egyeztetést folytat, mely során a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke rendelkezésére bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, a költségvetés előkészítéséhez, megtervezéséhez szükséges adatokat, egyéb információkat.

A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére az Áht. 26. § (1) bekezdése alapján az Áht. 23 - 25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a költségvetési határozat szerkezetére 23. § (2) - (3) bekezdéseiben, valamint az Ávr. 24. § (1) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni.

Az egyeztetést követően a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetét, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke az Áht. 24. § (3) bekezdése szerint nyújt be a Képviselő-testületnek. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Iroda (a továbbiakban: a Pénzügyi Iroda) költségvetési ügyintézője (a továbbiakban: költségvetési ügyintéző) az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatási kötelezettsége határidőben teljesíthető legyen.

b) A költségvetési előirányzat módosítása

A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók. A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat módosításai előterjesztésének előkészítéséért a jegyző a felelős.

Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.

Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Pénzügyi Iroda nyilvántartást vezet.

c) Beszámolási kötelezettség teljesítése

A költségvetési ügyintéző a Nemzetiségi Önkormányzat adatairól az Áht. valamint az Ávr. által előírt adatszolgáltatást teljesít a Magyar Államkincstár által biztosított nyomtatványok, elektronikus űrlapok, elektronikus nyomtatványkitöltő programok segítségével.

A Nemzetiségi Önkormányzat időközi költségvetési jelentését a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5. napjáig kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.

Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni. A jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

A kormányzati szervek részére szolgáltatott évközi információkat a központi intézkedésektől függően a Pénzügyi Iroda teljesíti, amelyben közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

d) Önálló fizetési számla nyitása, pénzellátása

A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit, gazdálkodásával és pénzellátásával összefüggő pénzforgalma külön, a részére és kizárólagos használatára megnyitott pénzforgalmi számlán bonyolódik, melyet a Pénzügyi Iroda kezel.

A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik.

A Nemzetiségi Önkormányzatot az Önkormányzat számlavezetőjének megváltoztatásáról hozott döntéséről azonnal tájékoztatni kell.

A Pénzügyi Iroda biztosítja, hogy a számviteli és analitikai nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele, kiadása és pénzmaradványa elkülönítetten szerepeljen, megteremtve ezzel az önálló pénzgazdálkodás feltételét.

Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat helyi önkormányzati támogatását a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott összegben, a Nemzetiségi Önkormányzatot megillető éves állami támogatás nettósítás szerinti összegét az Önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül, a megérkezését követő 5 munkanapon belül utalja át a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, megállapodás, stb.) leadja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 5 nappal előbb a Pénzügyi Irodán jelzi.

A Pénzügyi Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználásának figyelemmel kísérését biztosító nyilvántartást vezet.

e) Törzskönyvi nyilvántartásba vétel

A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról. A Pénzügyi Iroda útján a törzskönyvi adat módosítását változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatóságának. A Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást, vagy megszüntetést jóváhagyó Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi határozatáról szóló jegyzőkönyvének kivonata.

f) Adószám igénylés

A Pénzügyi Iroda törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.

f) A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának végrehajtó szerve a Jegyzőn keresztül a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája.

A Pénzügyi Iroda jogszabály által előírt pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező köztisztviselői a szabályoknak megfelelően látják el az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat.

Az Önkormányzat számviteli politikája és szabályzatai eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend vonatkoznak a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő végrehajtás során követendő eljárásra.

A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatán belül, annak figyelemmel kísérésével végzi a gazdálkodási szabályok betartása mellett a gazdálkodáshoz kapcsolódó végrehajtási feladatokat.

2. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalással kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok rögzítése, a felelősök konkrét megjelölése

a) A kötelezettségvállalás rendje

A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során a költségvetési határozatában szereplő előirányzata terhére kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A kötelezettségvállalásáért a kötelezettségvállaló tartozik felelősséggel.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás kizárólag írásban, az arra jogosult által az Ávr-ben foglalt kivételekkel, pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.

A kötelezettségvállalást követően a Pénzügyi Iroda gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéről a költségvetési év szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.

A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén a Pénzügyi Iroda gondoskodik a változásnak megfelelően a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről.

b) Utalványozás

A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Pénzügyi teljesítésre a pénzügyi ellenjegyzést, valamint az utalványozást követően kerülhet sor. Utalványozni csak érvényesítés után lehet.

Pénzügyi teljesítésre a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és utalványozás után kerülhet sor.

Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.

c) Ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás ellenjegyzését a Polgármesteri Hivatal Kötelezettségvállalás, Szakmai Teljesítésigazolás, Utalványozás, Ellenjegyzés, Érvényesítés hatásköri szabályairól szóló Szabályzatában (a továbbiakban: a Szabályzat) kijelölt pénzügyi végzettségű köztisztviselő (Pénzügyi és Költségvetési Iroda Vezetője, távollétében az Iroda szabályzat szerint kijelölt dolgozója) végzi.

A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.

Az ellenjegyzés az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

d) Szakmai teljesítés igazolás

A szakmai teljesítés igazolása során a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy ellenőrzi és igazolja a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.

e) Érvényesítés

Az érvényesítést a Szabályzatban meghatározottak szerinti, Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Iroda pénzügyi-számviteli szakképesítésű köztisztviselője (vezető vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő) végzi. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt az okmányok alapján az érvényesítő ellenőrzi azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és az államháztartásról, a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, belső kontroll

a) A vagyontárgyak kezelésének rendje

A Pénzügyi és Költségvetési Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti, amely tartalmazza a megalakulásakor juttatott vagyont és a folyamatos vagyonváltozást. A szükséges információkat és dokumentációkat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó bizonylatokat szolgáltatja.

Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke felelős.

A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonával való gazdálkodás az általa hozott határozatának megfelelően történik. A vagyonváltozással — értékesítés és beszerzés összefüggő kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás jelen megállapodás szerint zajlik.

A leltározás megszervezése a Pénzügyi és Költségvetési Iroda feladata, amelyben

közreműködik a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A vagyon leltározása az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt nemzetiségi önkormányzati képviselő közreműködik.

A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban kerül bemutatásra.

A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő teendőket az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök — a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve — tesz javaslatot a jegyző felé.

b) A belső ellenőrzés

A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladat ellátását a Képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési terve szerint végzi.

A Nemzetiségi Önkormányzat megtárgyalja a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámolót, melyet a külön megállapodás szerint megbízott szolgáltató készít el.

A belső ellenőrzés a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata, aki a Képviselő-testületet tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.

Végrehajtási szabályok

1. Jelen megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásáról az érintett felek a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodnak.

2. Jelen megállapodást Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat ………………….. határozatával, Bicske Város Önkormányzata ………………………….. Képviselő-testületi határozatával hagyta jóvá.

3. Jelen együttműködési megállapodás mindkét fél általi aláírás napján lép hatályba. Amennyiben az aláírások dátuma eltér egymástól, úgy a hatályba lépés napja megegyezik az utolsó aláírás napjával. Jelen megállapodás határozatlan ideig érvényes, melyet az érintett felek évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kötelesek felülvizsgálni.

4. Szerződő felek egyezően kijelentik, hogy mindketten magyarországi önkormányzatok, a jelen jogügylet megkötésében nincsenek korlátozva.

Bicske, 2019. ……………. Bicske, 2019…………..

Bicske Város Önkormányzata	Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzat
polgármester	elnök

Ellenjegyzés:

.....................................

Fritz Gábor

jegyző

Pénzügyi ellenjegyzés:

.....................................

Molnár Enikő

Pénzügyi és Költségvetési irodavezető

Jogi ellenjegyzés:

.....................................

ügyvéd

12. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Egységes szerkezetben Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének . ………………..és Bicske Város Roma Önkormányzatának ……………….. határozatával elfogadott módosítással

Amely létrejött egyrészről Bicske Város Önkormányzata (képviseli: Pálffy Károly polgármester székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4., törzskönyvi nyilvántartási szám: 727046, KSH statisztikai számjel: 15727048-8411-321-07, adószám: 15727048-2-07) a továbbiakban: Önkormányzat/Használatba adó,

másrészről Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata (képviseli: Németh Tibor, székhely: 2060 Bicske, Hősök tere 4. törzskönyvi nyilvántartási száma:763 347, KSH statisztikai számjel: 15763349-8411-371-07 adószám:15763349-2-07), a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat/Használó között (együttesen: Felek),

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 80. § (2) bekezdése szerint a 80. § (l) bekezdésének a) pontjában meghatározottakra figyelemmel a rendeltetésszerű helyiséghasználatra, a 80. § (1) bekezdés b) -g) pontjában meghatározott működés feltételeire és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokra nézve, a további feltételek biztosítására és a nemzetiségi önkormányzati működéshez kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozóan meghatározott együttműködésük szabályainak rögzítésére.

I. Előzmények

1. Felek rögzítik, hogy közöttük 2012. június 28. napján „Együttműködési megállapodás”, 2013. május 8. napján „Támogatási szerződés”, valamint a 14/2011. (XII. 14.) számú CKÖ határozattal elfogadott „Megállapodás” elnevezéssel szerződések jöttek létre.

2. A felek Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (11.13.) számú Képviselő-testületi Határozata és Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2014. (11.13.) számú Roma Nemzetiségi Határozata alapján, a jóváhagyást követően 2014. április 1-én együttműködési megállapodást kötöttek, mely megállapodás V/3. pontjában meghatározottak szerint az ezen megállapodás 1/1. pontjában nevesített dokumentumok hatályukat vesztették.

3. Felek az általuk 2017. február 8. napján aláirt egységes szerkezetű együttműködési megállapodással az Nektv.-ben meghatározott együttműködési kötelezettségüknek eleget téve felülvizsgálták az Együttműködési megállapodásban foglaltak jogszabályi és a tényleges állapotnak való megfelelőségét. Felek áttekintették a 1/2. pontban hivatkozott együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségeiket és az ott meghatározott jogokat, melyeket a hivatkozott megállapodásban újra szabályozták.

II. Általános szabályok

1. A megállapodás alapvető célja a hatékony együttműködés és valamennyi tevékenység során a jogszabályi előírások betartásának biztosítása.

2. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges az Nektv-ben előírt feltételeket jelen megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

3. Az Önkormányzat a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában - az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül és az abban meghatározott összegű pénzbeli támogatást nyújt.

4. A megállapodásban rögzített feladatok és határidők meghatározásánál irányadó jogszabályok:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.),

b) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.),

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

d) az államháztartáyól szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet(Ávr.)

e) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.).

5. Az önkormányzat biztosítja az alábbi működési feltételeket és végrehajtási feladatokat, melynek részletszabályait e megállapodásban rögzítik:

a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;

a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével,

6. A felek a megállapodásban Nektv. 80. § (3)-(4) bekezdésére figyelemmel szabályozzák:

- a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi

önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

III. Az együttműködés területei, formái

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, a roma nemzetiséget érintő kérdésekben, a fenntartásában álló nevelésioktatási intézményekben folyó tevékenység ellátása során kikéri a Nemzetiségi Önkormányzat véleményét. A Nemzetiségi Önkormányzat minden olyan ügyben és ülésen képviselteti magát, ahol a roma nemzetiségi ügyekben születhet döntés vagy bármilyen módon érdekkörüket érinti.

2. A Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, jelen megállapodásban rögzített

rendben. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a Polgármesteri Hivatal által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható — informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.

3. Az Önkormányzat a Nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén: Bicske településen - biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit. A Nektv. 80. § (5) bekezdés alapján Önkormányzat működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények tartása is.

4. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére feladata ellátásához szükséges helyiséget a következők szerint:

a) Polgármesteri Hivatal (Bicske, Hősök tere 4. hrsz: 1288/1 ingatlanból 34,64 m2 külön bejáratú I. emeleti tanácskozótermét biztosítja, ingyenes használatát szívességi használat jogcímen, havi 16 órában.

b) Bicske Város Önkormányzata a természetben Bicske, Losonci utca 590. hrsz. alatt található, Bicske 590 hrsz. alatt felvett ingatlanban megvalósuló Bicske Város Tanodája (a továbbiakban: Tanoda) programnak helyet biztosítva az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadát szívességi használat jogcímén a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ingyenes használatába adta a pályázat fenntartási időszakának lejáratáig tartó határozott időre, 2019. december 31. napjáig.

Bicske Város Önkormányzata hozzájárulását adta a Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata javára történő. a jelen megállapodás III/4. a) és III/4. b) pontjaiban körülírt használati jogok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, illetve meghosszabbításához. szívességi használat jogcímén.

A III/4 a) pontban írt használati jog bejegyzésére vonatkozó engedély a Bicske. Hősök tere 4. (hrsz: 1288/1.) ingatlanból 34,64 m²első emeleti tanácskozóterem. Ezen ingatlanra az önkormányzat havi 16 órában, határozatlan ideig tartó használati jog bejegyzésére adott engedélyt.

A III/4 b) pontban írt használati jog bejegyzésére vonatkozó engedély a Losonci u. 590. hrsz. alatt található, Bicske 590 hrsz. alatt felvett ingatlan 1/1 részére vonatkozik.

Ezen ingatlanra az önkormányzat határozott ideig, 2019. december 31. napjáig tartó használati jog bejegyzésére adott engedélyt.

5. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal apparátusa által, a jegyzőn keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A hivatal ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat feladatai elvégzéséhez kapcsolódó előkészítés felmerülő adminisztrációját.

6. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelésifeladatokat a jegyző a Polgármesteri Hivatal által biztosítja.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását: melyek legfőbbképpen a meghívók, előterjesztések előkészítése, sokszorosítása, kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítása, jegyzőkönyvek továbbítása, döntések nyilvántartása, közzététele, stb.), a Képviselő-testület ülésén szakmai segítségnyújtást, a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek tárgyi feltételeit, a működéséhez kapcsolódó teljes körű adminisztrációt, valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását a jegyző a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Jegyzői Titkárságon (a továbbiakban: Titkárság) keresztül látja el, és biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete döntéseinek végrehajtását. A Nemzetiségi Önkormányzatot érintő képviselő-testületi határozatok kivonatát a Polgármesteri Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére nyolc munkanapon belül kézbesíti.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző - távollétében megbízásából és képviseletében az aljegyző, vagy a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő, a helyettesítésére kijelölt közszolgálati képviselő - vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

9. Az Önkormányzat kötelezi magát arra, hogy a Roma Nemzetiségi Önkormányzat javára társadalmi feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében — költségvetési helyzete függvényében, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kifejezett, indokolt, összegszerűséget és részletes feladat felsorolást is tartalmazó, a költségvetési év január 31. napjáig előterjesztett írásbeli kérelmére — vissza nem térítendő támogatást nyújt. Amennyiben Bicske Város Önkormányzatának mindenkori költségvetési rendeletében a fedezet biztosított, úgy a támogatási összeget két részletben, tárgy év május 15. napjáig, valamint tárgy év július 15. napjáig átutalással, kettő egyenlő részletben teljesíti.

IV. Részletező szabályok

a) Költségvetési határozat

b) A költségvetési előirányzat módosítása

A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Pénzügyi Iroda nyilvántartást vezet.

c) Beszámolási kötelezettség teljesítése

d) Önálló fizetési számla nyitása, pénzellátása

A számla feletti rendelkezési jog a banki aláírás szerint történik.

A Nemzetiségi Önkormányzatot az Önkormányzat számlavezetőjének megváltoztatásáról hozott döntéséről azonnal tájékoztatni kell.

Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat helyi önkormányzati támogatását a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott összegben, a jelen megállapodás III/9. pontjában részletezettek szerint, a Nemzetiségi Önkormányzatot megillető éves állami támogatás nettósítás szerinti összegét az Önkormányzat pénzforgalmi számláján keresztül, a megérkezését követő 5 munkanapon belül utalja át a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A Pénzügyi Iroda a Nemzetiségi Önkormányzat előirányzat felhasználásának figyelemmel kísérését biztosító nyilvántartást vezet.

e) Törzskönyvi nyilvántartásba vétel

f) Adószám igénylés

f) A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodásának végrehajtó szerve a Jegyzőn keresztül a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája.

a) A kötelezettségvállalás rendje

b) Utalványozás

Pénzügyi teljesítésre a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és utalványozás után kerülhet sor.

Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.

c) Ellenjegyzés

Az ellenjegyzés az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

d) Szakmai teljesítés igazolás

e) Érvényesítés

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, belső kontroll

a) A vagyontárgyak kezelésének rendje

A leltározás megszervezése a Pénzügyi és Költségvetési Iroda feladata, amelyben

A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban kerül bemutatásra.

b) A belső ellenőrzés

A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladat ellátását a Képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési terve szerint végzi.

A Nemzetiségi Önkormányzat megtárgyalja a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámolót, melyet a külön megállapodás szerint megbízott szolgáltató készít el.

c) A Nemzetiségi Önkormányzat használatába átadott ingatlanok használatára, működtetésére vonatkozó szabályok

A Nemzetiségi Önkormányzat kizárólagos használatában lévő épület folyamatos állagmegóvásához, szinten tartásához szükséges, vagy egyéb értéknövelő eseti, karbantartási, javítási, felújítási munkák elvégzéséről, az ingatlan berendezéseinek cseréjéről (pl. dugulás elhárítás, tetőszerkezet javítás, vízvezeték rendszer, csatornahálózat karbantartása, javítása, villanyszerelés, stb.) — ide értve az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő kisebb hibák javítását is a Nemzetiségi Önkormányzat gondoskodik. Felek rögzítik, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő kisebb hiba javításának az 50.000 Ft-ot meg nem haladó értékű karbantartás, javítás, állagmegőrzés minősül.

Az előző bekezdésben felsoroltakon kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások, rekonstrukciók elvégzése annak a félnek a kötelezettsége, akinek az érdekében áll, illetve aki azt szükségesnek tartja, ennek megfelelően azok költségeit is ez a fél köteles megfizetni.

Felek megállapodnak továbbá, hogy a kizárólag az egyik fél érdekében álló, illetve kizárólag az egyik fél által szükségesnek tartott egyéb felújítási, átalakítási, valamint nem elengedhetetlenül szükséges, vagy jogszabályi előírás alapján kötelező karbantartási munkálatokat, illetve a berendezések nem elengedhetetlenül szükséges, vagy jogszabályi előírás alapján kötelező cseréjét szintén az a fél köteles elvégezni, illetve költségeit megfizetni, akinek azok az érdekében állnak, illetve aki azokat szükségesnek tartja.

Felek megállapodnak, hogy a Használó az épületen felújítási, beruházási munkálatokat, az ingatlan berendezéseinek cseréjét csak a Használatba adó írásbeli hozzájárulásával végezhet. A Felek rögzítik, hogy a tárgyi ingatlanokon a Használó által végzett beruházások, felújítások, illetve berendezéseinek cseréje tulajdoni igényt nem keletkeztet.

Használó kötelezi magát arra, hogy a használatába adott ingatlanok állagát a jó gazda gondosságával megőrzi és a határozott idő leteltével, vagy a használat egyéb okból fakadó megszűnését követően az ingatlant eredeti állapotában adja vissza Használatba adó birtokába.

Felek megállapodnak, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat kizárólagos használatában lévő ingatlanon a hulladékszállításra, víz és csatorna-, hő melegvíz-, villamosenergia-, kéményseprés- szolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződéseket Használó köti meg és Használó viseli a közüzemi szerződésekből fakadó költségeket.

Fentieken felül a tűzveszélyességi ellenőrzés szabványossági felülvizsgálatára, valamint az érintésvédelmi felülvizsgálatra, továbbá az informatikai tárgyú szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződéseket Használó köti meg, továbbá viseli a szerződések teljesítéséből fakadó költségeket.

Használatba adó kijelenti, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat használatába adott ingatlanokra vonatkozóan érvényes és hatályos vagyonbiztosítási szerződést kötött, melyből fakadó költségek pénzügyi teljesítése iránt az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározottak szerint intézkedik. Az ingatlanon a Használó felróható magatartásának következtében bekövetkezett kárért azonban Használó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. törvény szerint köteles helytállni.

Felek megállapodnak, hogy a közös használatukban lévő, jelen megállapodás 111/4. a) pontjában hivatkozott irodahelyiséggel kapcsolatban felmerült valamennyi közüzemi és működési költséget Használatba adó viseli.

V. Végrehajtási szabályok

1. Jelen megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásáról az érintett felek a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodnak.

2. Jelen megállapodást Bicske Roma Nemzetiségi Önkormányzat ………………….. határozatával, Bicske Város Önkormányzata ………………………….. Képviselő-testületi határozatával hagyta jóvá.

3. Jelen együttműködési megállapodás mindkét fél általi aláírás napján lép hatályba. Amennyiben az aláírások dátuma eltér egymástól, úgy a hatályba lépés napja megegyezik az utolsó aláírás napjával. Jelen megállapodás határozatlan ideig érvényes, melyet .az érintett felek évente január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kötelesek felülvizsgálni.

4. Szerződő felek egyezően kijelentik, hogy mindketten magyarországi önkormányzatok. a jelen jogügylet megkötésében nincsenek korlátozva.

Bicske, 2019. ……………. Bicske, 2019…………..

____________________________ _________________________________

Bicske Város Önkormányzata Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Használatba adó Használó

Pálffy Károly polgármester Németh Tibor elnök

Ellenjegyzés:

.....................................

Fritz Gábor

jegyző

Pénzügyi ellenjegyzés:

.....................................

Molnár Enikő

Pénzügyi és Költségvetési irodavezető

Jogi ellenjegyzés:

.....................................

Dr. Kelemen Péter

ügyvéd

A 12. § o) pontját a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

A 26/A. §-t a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

A 47/A. §-t a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁴

A 68. § (5) bekezdése a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 70. § (3) bekezdése a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint módosított szöveg.

⁶

A 74. § a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 76. § e) pontja a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 76. § i) pontját a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

⁹

Módosította a 11/2020. (IX.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2020. október 1-től.

¹⁰

Módosította a 11/2020. (IX.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2020. október 1-től.

¹¹

A 6. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 10. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.