Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

A 2023. évi költségvetési rendelet megalkotásáról

Hatályos: 2023. 02. 15

Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.02.15.

A 2023. évi költségvetési rendelet megalkotásáról

Végső előterjesztői indokolás

Bicske Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 2023. évi költségvetési rendelet-tervezetét Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben előírtak, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete betartásával, a helyi sajátosságok figyelembevételével állítottuk össze.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15. napjáig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezet a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a helyi önkormányzat költségvetésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

23. § (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4) Az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepelnek az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására (európai uniós pályázatok önrésze, tekintettel arra, hogy előre nem látható a pontos többletösszeg) szolgáló általános tartalék és céltartalék.

Az Önkormányzat 2023. évi költségvetésének tervezete a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény, illetve további hatályos jogszabályok, az Önkormányzat rendeletei, határozatai figyelembevételével került összeállításra.

2020-ban és 2021-ben a koronavírus világjárvány társadalmi és pénzügyi negatív hatásaihoz történő alkalmazkodás volt a legfontosabb feladatunk, amit az éves költségvetések eredményes végrehajtásával, feladataink kiegyensúlyozott ellátásával az önkormányzati bevételek elvonása és védekezési költségeink növekedése mellett sikeresen vittünk véghez.

2022-ben a járványhelyzet önkormányzati gazdálkodásra nehezedő nyomását felváltották az Ukrajnában zajló háború pénzügyi-gazdasági hatásai, melyek kihatással vannak Önkormányzatunk 2023-as költségvetés tervezésére. A 2023-as költségvetés tervezése lényegesen új szempontok szerint történik, melyek egyszerre biztosítják a gazdálkodás egyensúlyának megteremtését, annak ellenére, hogy kissé nehézkes ennek a megvalósítása, tekintettel a rezsiköltségek valamint a minálbér és a garantált bérminimum növekedésére.

A fentiek figyelembevételével a költségvetés megalkotásának elsődleges célja, hogy az önkormányzat meghatározza az adott időszakban megvalósításra váró feladatokat és biztosítsa a kötelező és önként vállalt feladatok elvégzéséhez szükséges költségvetési források körét és nagyságrendjét.

Továbbá a képviselő-testület fő célja az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, az önkormányzati vagyon állagának megóvása, védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása.

Az Önkormányzat költségvetésének legfontosabb célkitűzései:

pénzügyi, gazdasági stabilitás erősítése,

bevételi és kiadási egyensúly megteremtése,

kötelező feladatellátás kiegyensúlyozott biztosítása

előirányzott bevételek teljesítése, kiadások ésszerű tervezése, (racionális, méretgazdaságos gazdaságszemlélet)

A város költségvetése a fenti céloknak megfelelően került összeállításra, figyelembe véve a kialakult ukrán háború pénzügyi, gazdasági hatásait, a jogszabályi változások követelményeinek betartásával.

A bevételeket a megfogalmazott elvárásoknak megfelelően terveztük, a kiadási oldalon pedig a meglévő kötelezettségek, a képviselő-testület által eddig hozott határozatok, megfogalmazott célok figyelembevételével számoltunk.

Az Önkormányzat kiemelt feladata a település zavartalan működéséhez, üzemeltetéséhez, az önkormányzati tulajdonú intézményhálózat színvonalas működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása.

Alapvető szempont, hogy az intézmények működtetése, az önkormányzati alapfeladatok ellátása csak takarékosan, hatékonyan történhet.

A 2023. évi költségvetési rendelet-tervezet megalkotása során figyelembe vettük az Áht. és az Ávr. előírásai mellett, az Mötv. rendelkezéseit is.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó előírásokat az Mötv. 111-116. §-ai tartalmazzák. A költségvetési rendelet-tervezet szempontjából a legfontosabb előírások az alábbiak:

Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

Fenti jogszabályoknak megfelelően készítettük el az Önkormányzat és költségvetési szerveinek 2023. évi költségvetés-tervezetét.

A költségvetési rendelet összeállítása során kizárólag azokkal a bevételi forrásokkal számoltunk, amelyek minden kockázati elem nélkül megilletik az Önkormányzatot.

Az önkormányzatok költségvetési mozgásterét a költségvetési törvényben foglalt forrásszabályozás határozza meg.

Központi forrásaink tervezésénél 2023. évben is számolnunk kell a 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás támogatáscsökkentő hatásával. A hozzájárulás számítási módja 2022. évhez képest számunkra kedvezőtlenül változott. A hozzájárulás számításának alapja az önkormányzatok iparűzési adóerő-képességét meghatározó 2021. évi teljes adóalapja. Az egyes adóerőképességi kategóriák alsó és felső határai alacsonyabbak, a hozzájárulás mértékét meghatározó százalékos mutatók magasabbak 2023. évben, ami a fizetendő hozzájárulás mértékét növeli. A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik, amelynek összege 2023. évben 488 362 737,- Ft. A 2022. évi szolidaritási hozzájárulási adó összege 314 788 835,- Ft volt, ami azt jelenti, hogy az idei költségvetésben 173 573 902,- Ft-al több összeget kell az önkormányzatunknak befizetnie a központi költségvetésbe, az elvonás 155,14%-os növekedést mutat.

Elmondható, hogy a szolidaritási hozzájárulási kiadás növekedése meghaladja a központi támogatások bevétel növekedését, azaz a kötelező feladataink állami támogatása összegében és arányában csökken.

Gazdálkodásunkat az intézményhálózat, a településüzemeltetés működőképességének megtartása, a 2022. évről áthúzódó beruházások befejezése, a település fejlődését szolgáló fejlesztések előkészítése, elindítása és megvalósítása határozza meg.

A 2023. évi költségvetés bevételi forrás egy része a normatív állami hozzájárulás. A 2023. évi központi költségvetési törvény tartalmazza az önkormányzati működéshez, településüzemeltetéshez, az óvodai feladatellátáshoz, a szociális és a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatásokat, amelynek összege összesen 889 920 527,- Ft. Ebből a tényleges támogatás 401 557 790,- Ft, tekintettel arra, hogy a szolidaritási hozzájárulás 488 362 737,- Ft, ez az összeg a központi költségvetést illeti meg az iskolák fenntartására.

A rezsiköltségek összegére külön felmérés készült az állami támogatás keretében és a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 3. melléklet 2.1.9. pontja értelmében a 10 000 lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcímen 61 712 072,- Ft összegre jogosult önkormányzatunk, amelyet havonta nettó finanszírozás keretében utal a Magyar Államkincstár.

Önkormányzati hivatal működésének támogatása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Fajlagos összege 2023-ban tovább nőtt, 5 495 500,- Ft/fő/év összegről 5 537 000,- Ft/fő/év összegre.

Település – üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

A zöldterületgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterületek nagysága alapján illeti meg, mértéke a tavalyihoz képest 800 forinttal emelkedett hektáronként (25 200 forint/hektárról 26 000,- Ft/hektárra).

A közvilágítás fenntartásának támogatása a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján település kategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

A támogatás fajlagos összege Bicske város esetében:

10 001 - 40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 411 000 forint/km, a tavalyi évhez képest 11 000 Ft/km-rel növekedett.

A köztemető fenntartásával kapcsolatos feladatok támogatása a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemetőfenntartás és -működtetés” kormányzati funkció település kategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000,- Ft.

A közutak fenntartásának támogatása a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege Bicske város esetében: 304 000 Ft/km-ről 311 000 Ft/km-re emelkedett.

A 2023. évi költségvetéshez a központi költségvetés nem biztosít forrást az önkormányzatok számára az Mötv. 13. §ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához és a polgármesteri illetmény, tiszteletdíj kifizetéséhez. A 2023. évi költségvetéshez önkormányzatunk nem kap erre a célra támogatást, mert csak a legfeljebb 5 000 fő lakosságszámú települések kapnak állami támogatást.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

Óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege 2023. évben 5 262 900 forint/számított létszám/év, az előző évben ez az összeg 4 861 500 Ft/számított létszám/év volt. Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 5 262 900 forint/létszám/év.

Az óvodaműködtetési alaptámogatás a települési önkormányzatot az óvoda működtetésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt gyermeklétszám után. A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni, ez az összeg a 2023. évben 110 000, Ft/fő/év-ről 130 000,- Ft/fő/év-re emelkedett.

A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcímre a központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2023. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

Az Önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A család- és gyermekjóléti szolgálat finanszírozás számításának módja az előző évivel megegyező, fajlagos összege azonban évi 4 287 440,- Ft/számított létszám/év összegről 5 128 940,- Ft/számított létszám/év összegre növekedett.

A szociális étkeztetés finanszírozása 2023. évben 67 810,- Ft/fő-ről, 73 810,- Ft/fő összegre emelkedett.

A bölcsődék finanszírozási rendszere 2018. évben megváltozott itt is megjelent a két elemből álló feladatalapú finanszírozás. A finanszírozás egyik elemét a szakmai dolgozók elismert létszámához kapcsolódó bértámogatás, a másik elemét a bölcsődei üzemeltetési feladatellátás tartalmazza. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és a Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét.

Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása kiadásaihoz nyújtott támogatás egy lakosra jutó 2 213,- Ft/fő.

A költségvetési törvényben 2022. évhez képest nem változott a közalkalmazottak bértáblája, valamint az a rendelkezés, hogy a képviselő-testület az önkormányzat saját bevételeinek terhére a törvényben megállapított és évek óta változatlan köztisztviselői illetményalaptól (38 650,- Ft) felfelé eltérhet.

Szintén változatlan a közalkalmazottak és a köztisztviselők maximálisan adható cafeteria kerete, nettó 400 000,- Ft.

Nem változott az adható bankszámlaköltség-hozzájárulás maximális mértéke (1 000,- Ft/hó) sem.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%.

A minimálbér havi 200 000,- Ft-ról 232 000 Ft-ra, és a garantált bérminimum havi 260 000,- Ft-ról 296 400,- Ft-ra emelkedett. A rendelet-tervezetben ezen összegek alapján terveztük a személyi juttatásokat.

A minimálbértől függ a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. A tervezés az előző bekezdés szerinti bérösszegek alapján történt.

A fentiek alapján az állami támogatások alakulását az alábbi táblázat mutatja:

Jogcím megnevezése	Mennyiségi egység	Fajlagos összeg	Mutató	Forint
Önkormányzati hivatal működésének támogatása - elismert hivatali létszám alapján	elismert hivatali létszám	5 537 000	31,41	173 917 170
Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása - kiegészítés előtt	hektár	26 000		21 291 400
Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása	forint	0		39 127 200
Településüzemeltetés - köztemető támogatása	forint	0		5 464 498
Településüzemeltetés - közutak támogatása	forint			23 258 459
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása	forint			34 826 400
Településüzemeltetés - Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása - kiegészítés előtt	külterületi lakos	2 550		1 955 850
*A települési önkormányzatok működésének általános támogatása*				*299 840 977*
Óvodaműködtetési támogatás
Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát	fő	130 000	367,0	47 710 000
pedagógusok átlagbéralapú támogatása	fő	5 262 900	32,8	172 623 120
pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása	fő	467 690	10,0	4 676 900
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus	fő	811 600	5	4 058 000
pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása	fő	3 878 000	25	96 950 000
*A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása*	*forint*			*326 018 020*
1.3.2. Szociális és gyerekjóléti alapszolgáltatás feladatai
Család- és gyermekjóléti szolgálat	számított létszám	5 128 940		8 206 304
Család- és gyermekjóléti központ	számított létszám	4 843 970		28 579 423
Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás	fő	73 810	60	4 428 600
Szociális segítés	fő	25 000	1	25 000
Személyi gondozás - önálló feladatellátás	fő	463 130	11	5 094 430
Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás	fő	282 630	4	1 130 520
Támogató szolgáltatás
Alaptámogatás	működési hó	3 000 000	12	3 000 000
Teljesítménytámogatás	feladategység	3 410	3115	10 622 150
Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	6 990 700	2	13 981 400
Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	5 453 000	3,6	19 630 800
Bölcsődei üzemeltetési támogatás	forint			8 116 000
A települési önkormányzatok szociális feladatainak kiegészítő támogatása	forint			17 888 413
*A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása*	*forint*			*120 703 040*
Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás	fő	2 700 300	17,12	46 229 136
Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás	forint	0		69 524 260
Szünidei étkeztetés támogatása	étkezési adag	285	280	79 800
*A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása*				*115 833 196*
*Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és a közművelődési feladatainak támogatása*	*forint*	*2 213*		*27 525 294*
*Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása*
*Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás*	*forint*			*488 362 737*

Az Önkormányzat 2023. évi költségvetésében a kiadások fedezetének biztosítását a fentnevezett bevételeken felül európai uniós pályázati összegek biztosítják:

A 2017. évben benyújtott európai uniós pályázati forrásból a beruházásaink nagyrésze megvalósult, az előző évekhez képest a közel kétmilliárdos pénzmaradványunk az uniós pénzekből 2023. évi költségvetésben 549 076 123,- Ft-ra csökkent.

A benyújtott pályázat azonosító száma	Pályázat címe	egyenleg 2022.12.31.
TOP-1.1.2-16-FE1-2017-00002	Inkubátorház fejlesztése Bicskén	114 879 539
TOP-1.1.3-15-FE1-2016-00007	Bicske Városi Piac kialakítása	188 464
TOP-2.1.2-15-FE1-2016-00010	Bicske Szíve Park I. ütem	639 910
TOP-3.1.1-15-FE1-2016-00022	Bicske városi kerékpárút-hálózat fejlesztése	105 069 024
TOP-3.2.1-15-FE1-2016-00008	Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése	2 218 425
TOP-4.3.1-15-FE1-2019-00008	Szegregált lakóterületek rehabilitációja Bicskén (Péró 2.)	54 849 768
TOP-5.1.2-15-FE1-2016-00006	Helyi foglalkoztatási együttműködések	842
TOP-5.3.1-16-FE1-2017-00017	A helyi identitás növelése Bicskén	102 131
TOP-2.1.3-16-FE1-2021-00011	Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések	271 128 020
Összesen:		549 076 123

Az 549 076 123,- Ft összegből a Bicske városi kerékpárút-hálózat fejlesztése című projekt összegéből 40 millió forint önrész.

A közhatalmi bevételek a kialakult válsághelyzet által okozott változások tekintetében jelentősen befolyásolja a város gazdálkodását 2023. évben, amely hatással van a költségvetésre is.

Bevételi előirányzatok

Működési költségvetési bevételek

I. Működési célú támogatások Áht-n belülről

II. Közhatalmi bevételek

III. Működési Bevételek

IV. Működési célú átvett pénzeszköz

Felhalmozási költségvetési bevételek

V. Felhalmozási célú támogatás Áht-n belülről

VI. Felhalmozási bevételek

VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz

Működési finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Felhalmozási finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Bicske Város Önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetében a bevételek között az alábbi tételek szerepelnek:

I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről

Az állam a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását feladatalapú támogatással biztosítja.

Önkormányzatok működésének támogatása

1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

ba) Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása

bd) Közutak fenntartásának támogatása

1. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

2. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.

Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 2023. évben is emelkedett az előző évekhez hasonlóan 5 495 500,- forint/fő-ről 5 537 000,- forint/fő-re.

Az Önkormányzat állami működési támogatás összege 889 920 527,- Ft.

Fontos változás volt az önkormányzatok működésének tekintetében a 2021. évi változás, amely meghatározta a központi költségvetési törvény szerint a szolidaritási hozzájárulás alapját. Megszűnt a beszámítás, szolidaritási hozzájárulást a 22 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok teljesítik a központi költségvetés felé.

A hozzájárulás számítási módja 2022. évhez képest számunkra kedvezőtlenül változott. Az egyes adóerőképességi kategóriák alsó és felső határai alacsonyabbak, a hozzájárulás mértékét meghatározó százalékos mutatók magasabbak 2023-ban, ami a fizetendő hozzájárulás mértékét növeli, ennek értéke 2023-ban 488 362 737,- Ft.

Az egy főre jutó adóerő képesség alakulását 2015 – 2022 év között az alábbi diagram mutatja:

II. Közhatalmi bevételek

A közhatalmi bevételek közé tartoznak a helyi adókból, a talajterhelési díjból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.

Helyi adók

Iparűzési adó

Építményadó

Pótlék, mulasztási bírság

Különféle bírságok

Talajterhelési díj

Egyéb sajátos bevételek

Helyi adók

A települési önkormányzatok a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat részben saját bevételeikből, részben pedig a központi költségvetésből és az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatásokból biztosítják. A források között igen jelentős helyet foglal el az önkormányzatok által megállapítható, kivethető adó.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) önmagában nem kötelezi a települési önkormányzatokat, csupán az adóztatás lehetőségét teremti meg. Az Önkormányzat által bevezetett adónemek súlyponti szerepet kapnak az önkormányzat költségvetésében.

Építményadó

2009. január 1-jétől Bicske városában bevezetésre került az építményadó, amely az addigi magánszemélyek kommunális adóját váltotta fel.

2014. január 1-jétől mentesül az építményadó fizetési kötelezettség alól a 70. életévét betöltött, egyedülálló bicskei állandó lakos, az állandó lakcímenként nyilvántartott ingatlanára vonatkozóan.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amelyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítés értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására is.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira jellemzően – a vállalkozónak kell az Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az iparűzési adó mértéke 2023-tól visszatér a pandémia előtti szabályok értelmében a 2%-os adókulcs.

Az adók közül az iparűzési adó bír a legnagyobb jelentőséggel, a 2023. évi tervezett közhatalmi bevételek mintegy 80,92 %-át teszi ki.

A Htv. alapján, a helyi rendelet szerint mentesül az iparűzési adó alól az a vállalkozás, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

Gépjárműadóval a 2023. évi költségvetésben nem számolhatunk, hiszen teljes összege a központi költségvetést illeti.

Egyéb bírságok, talajterhelési díjbevétele

Az Önkormányzat minden évben realizál bevételeket az adókhoz, valamint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó bírságokból, ezenfelül a talajterhelési díjból is. Ezen bevételek köre azonban csak nagy bizonytalansági tényezőkkel tervezhető. A bevételi kör összbevétele alacsony.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a talajterhelési díj egységdíjának mértéke a korábbi 120 Ft/m³ helyett 1200 Ft/m³ összegben határozta meg 2012. február 1-jétől. A törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

III. Működési bevételek

A működési bevételeket az áru- és készletértékesítés, szolgáltatások ellenértéke, közvetített szolgáltatások ellenértéke, tulajdonosi bevételek, kiszámlázott általános forgalmi adó, általános forgalmi adó visszatérítése, intézményi ellátási díjak, alkalmazottak térítése, egyéb pénzügyi műveletek bevételei jelentik. A 2023. évi költségvetésben erre a jogcímre 279 052 890,- Ft került tervezésre.

IV. Működési célú átvett pénzeszköz

A működési célú átvett pénzeszközök jogcímen nem terveztünk, amely a háztartásoktól kapott támogatásokat tartalmazza.

Felhalmozási költségvetési bevételek

V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről jogcímen a 2023. évi költségvetésben 4 267 980,- Ft-al terveztünk, amely pályázati összeget tartalmaz.

VI. Felhalmozási bevételek jogcímen 2023. évben ingatlan eladással számoltunk 153 200 000,- Ft összegben a 4209/83 hrsz építési terület 148 700 000,- Ft (szellemház) és a 178/2022. (XI.30.) határozat döntés a bicskei 526/49 hrsz-ú ingatlan elidegenítéséről 4 500 000,- Ft értékben.

VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközzel a 2023. évi költségvetésben nem terveztünk.

VIII. Működési finanszírozási bevételek

Idei évben működési hitel felvétel nem került tervezésre.

IX. Felhalmozási finanszírozási bevételek

A működési finanszírozáshoz hasonlóan felhalmozási hitel felvétel nem került tervezésre.

K I A D Á S I ELŐIRÁNYZATOK

Működési költségvetési kiadások

I. Személyi juttatások

II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

III. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások

IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai

V. Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetési kiadások

VI. Beruházások

VII. Felújítások

VIII. Egyéb felhalmozási kiadások

Működési finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Felhalmozási finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Az Önkormányzat elsődleges feladata a település üzemeltetéséhez, a meglévő intézményhálózat működtetéséhez szükséges feltételek, források biztosítása.

A képviselő-testület a hatályos jogszabályokban rögzített feladatok – különös tekintettel a közalkalmazottak, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályokra – ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat biztosítja.

2023. évben is tovább emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke. A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplők illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény – ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – 107 százaléka. Ezt szabályozza a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt. köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése. A fenti jogszabály (2) bekezdése további 3 százalék emelésre ad lehetőséget „A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére”.

A köztisztviselők számára is lehetőséget biztosít Magyarország Kormánya az illetményalap emelésére. Magyarország központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2023. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

Fentiek értelmében lehetőség nyílt a - 2008. év óta változatlan - 38.650,- Ft összegű illetményalap emelésére a köztisztviselők és ügykezelők vonatkozásában, amellyel Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete élt és 50.000,-Ft-ban állapította meg az illetményalapot.

Az Önkormányzat a Bicskei Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére alapilletményük 30%-ának megfelelő illetménykiegészítést, a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére az alapilletményük 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapított meg.

A köztisztviselők számára a tavalyi évhez hasonlóan megállapított bruttó 250 eFt összegű cafeteria, az idei évben is tervezésre kerül.

Működési KÖLTSÉGVETÉSI kiadások

Az intézményi működési kiadások három csoportra bonthatók:

az Önkormányzat és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

a Hivatal és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

a költségvetési intézmények működési kiadásai.

A költségvetés tervezete az Önkormányzat, a Hivatal és a költségvetési intézmények által készített költségvetési javaslatok alapján került összeállításra.

Intézményeink a jegyző által készített iránymutatás alapján állították össze az elemi költségvetésüket, amelynél már az előző években is megfogalmazott alapvető célt, a költségtakarékos, hatékony gazdálkodást tartották szem előtt.

1. A személyi jellegű juttatások között a fent leírtak alapján terveztünk az adott jogszabályi keretek között, valamint a Hivatal tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott személyenként bruttó 250 eFt éves cafeteria kerettel. A 2022. évi költségvetéshez hasonlóan a 2023. évi költségvetésbe is tervezésre került vissza nem térítendő juttatás: rendkívüli pénzbeli szociális segély, temetési segély, egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás.

A fent nevezett vissza nem térítendő juttatásokat jogcímenként 2023. évben a foglalkoztatottak egyszer igényelhetik a munkáltatótól:

1. rendkívüli pénzbeli szociális segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 50 000,- Ft

2. temetési segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 100 000 Ft,

3. egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás összege munkavállalónkként 30 000,- Ft, mely két évente igényelhető.

1. A munkaadót terhelő járulékokat a jogszabályi előírások szerint terveztük, a szociális hozzájárulási adó mértékével 13 % - al.

1. A dologi kiadások tervezése a meglévő kötelezettségvállalások, illetve az előző évi tényszámok alapján történt.

1. Ellátottak pénzbeli juttatásai között a helyi rendeletben rászorultságtól függően meghatározott települési segélyek kiadásai szerepelnek.

1. Egyéb működési célú kiadások között szerepel a 2023. évre tervezett működési célú pénzeszköz átadások, amelyeket a rendelet 28. melléklete tartalmaz. Itt került tervezésre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása. Szintén ez a melléklet mutatja a támogatás értékű kiadásokat ÁH-n belülre, illetve ÁH-n kívülre.

A kötelező feladatokon túl néhány nem kötelező feladat támogatása szerepel a költségvetésünkben, így a BÖT, valamint a BTC támogatása, az Altshauseni és Erdélyi testvérvárosinkhoz kötődő programok támogatása, Bicskei Roma Napok támogatása, Egyházak hitéleti támogatása, Bicskei Fúvószenekari Egyesület, Rákóczi Szövetség, Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sport Egyesület támogatása, (tételesen a rendelet 28-as melléklete tartalmazza), amely támogatások a szervezetek működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Az egyéb működési célú kiadások között szerepel a tartalékok jogcím is, amelyet a rendelet 31. melléklete tartalmaz.

Céltartalékba helyeztük azokat az összegeket, amelyek felmerülése, illetve annak időpontja előre nem pontosan látható, illetve tervezhető, többnyire a pályázati projektek megvalósításához szükséges önerőt tartalmazzák.

1. A felújítások jogcímen 101 739 289,- Ft összeggel terveztünk, melyet tételesen a rendelet 29. melléklete tartalmazza.

1. A beruházások jogcímen 980 380 364,- Ft összeggel terveztünk a 2023. évi költségvetésben, melyet tételesen a rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.

1. Felhalmozási költségvetési kiadások

Fejlesztési és felújítási kiadások között elsősorban azokat a kiadásokat terveztük, amelyekre már döntés született. Nagyobb beruházások közül itt került tervezésre Inkubátorház fejlesztése, Települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések csapadékvíz elvezetése, amelyeket a költségvetés 29. és 30. melléklete mutat.

1. Felhalmozási finanszírozási kiadások

Felhalmozási célú támogatási kiadásokkal 2023. évi költségvetésben nem terveztünk.

Bicskei Polgármesteri Hivatal költségvetése

A Bicskei Polgármesteri Hivatalnál dolgozó köztisztviselők és ügykezelők illetményalapja testületi döntés alapján 50 000,-Ft.

A jutalom jogcím tervezésénél az Ávr. 51. § (1) bekezdésben foglaltakat vettük figyelembe:

„Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.”

A köztisztviselők továbbtanulására tervezett előirányzatot a megváltozott jogszabályi környezet indokolja. (Jogszabály előírja a kötelező továbbképzést.)

A személyi juttatások között szerepelnek a reprezentációs kiadások költségei is, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A hivatali munka színvonalas ellátásához informatikai eszközbeszerzések váltak szükségessé.

A Hivatal kiadásaihoz a központi költségvetés támogatást biztosít. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ költségvetése

Az Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat-Központ költségvetése 2016. július 1-jétől része az Önkormányzat költségvetésének.

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A család- és a gyermekjóléti központ feladatellátására a központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást.

A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataihoz a központi költségvetés az alábbi támogatásokat biztosítja:

1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai

A támogatás a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik.

Ezek a feladatok különösen:

családsegítés

gyermekjóléti szolgáltatás

1. Szociális étkeztetés

A támogatás a Szoctv. alapján a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg az önkormányzatot.

1. Házi segítségnyújtás

A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg.

1. Időskorúak nappali intézményi ellátása

A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

1. Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsődei ellátás

Az önkormányzat által fenntartott bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe a támogatás.

1. Gyermekétkeztetés támogatása

Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

A központi költségvetés jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 13 % mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.

A gyermekétkeztetés üzemeltetés feladat ellátására és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetés feladatellátására nyújt támogatást az állam.

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerint.

„15/A. § (1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.

(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.”

Bicske Városi Óvoda költségvetése

A Bicske Városi Óvoda költségvetése a jogszabályi előírások, valamint a költséghatékonyság és a biztonságos működtetés fenntartásának figyelembevételével került megtervezésre.

A személyi juttatások a törvényi előírás szerinti bértábla alapján kerültek tervezésre, a minimálbér és garantált bérminimum növekedés figyelembevételével.

A dologi kiadások a 2022. évi eredeti előirányzatból kiindulva kerültek megállapításra. A beruházások összege 2 700 300,- Ft, fontos a József Attila utcai tagóvoda egyes termeinek a felújítása, melynek összegét az önkormányzat költségvetése tartalmazza.

Fontos megjegyezni, hogy az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:

egyrészt a jogszabályi előírások óvodapedagógusok elismert létszáma

pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma a Köznev. tv. 2. melléklete szerint

Óvodaműködtetési támogatásra az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát

pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása

mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása

Bicskei Gazdasági Szervezet költségvetése

A Bicskei Gazdasági Szervezet (a továbbiakban: BGSZ) látja el településünkön a településüzemeltetési, zöldterület-kezelési, valamint városgazdálkodási feladatok nagy részét, így a BGSZ költségvetésébe az ehhez szükséges személyi juttatások és működési kiadások kerültek tervezésre.

A személyi juttatások a közalkalmazotti alapilletményekkel, illetve a Munkatörvénykönyve alapján foglalkoztatottaknak a törvényben meghatározott bérekkel kerültek tervezésre. A fent nevezett feladatellátásra a költségvetési szerv költségvetésében 13 fő közfoglalkoztatott munkabérének önrészét terveztük.

Dologi kiadásokhoz a karbantartásokkal kapcsolatos anyagköltségek, valamint működési és szolgáltatási költségek kerültek tervezésre.

Beruházásoknál informatikai eszközök, illetve a településüzemeltetéshez szükséges eszközök kerültek tervezésre.

Bevételi oldalon az intézmény vállalt szolgáltatásaiért kapott díjak összegei szerepelnek.

A településüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó feladatellátáshoz az állam a zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához nyújt támogatást, a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján.

A Bicskei Gazdasági Szervezet a feladatellátási szerződés alapján látja el az önkormányzat szociális-, költségelvű bérlakások karbantartását.

A BGSZ a városüzemeltetési feladatokat az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerint látja el.

Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár költségvetése

A Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár költségvetési intézményünk a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján, mint költségvetési szervként működő kulturális intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva, a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban, 2020. november 1. napján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakult át.

Az előző évtől eltérően a kulturális ágazatot érintő bérfejlesztést az intézmény havi nettó finanszírozás keretében kapja a támogatást, nem pályázati kiírás alapján.

Dologi kiadásokhoz a működéshez szükséges kiadásokat, szakmai anyagbeszerzéseket, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó költségeket terveztük.

A Petőfi Művelődési Központ költségvetésébe került beépítésre a Fiatalok Háza költségeinek finanszírozása.

A 2023. évi költségvetésbe tervezésre került a Petőfi verspad készítése és parkosítása, amelynek egy részét pályázati összegből finanszírozzuk.

A Nagy Károly Városi Könyvtár költségvetésébe a működéshez szükséges szakmai anyagokkal terveztünk.

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására a központi költségvetés támogatást biztosít. A támogatás a muzeális intézményekre, a nyilvános könyvtári ellátás biztosítására szolgáló feladatainak ellátására, valamint a közművelődés támogatására szolgál.

Bicske Városi Konyha költségvetése

A személyi juttatások összege tartalmazza az alkalmazottak törvényben meghatározott illetményét, a bejáró dolgozók költségtérítését, valamint az egyéb kötelező bérkiegészítéseket.

Az élelmiszer beszerzés nyersanyagnorma, illetve az előző év előirányzata alapján lett meghatározva. A dologi kiadások többi tételénél meghatározott szerződés szerinti összegek lettek betervezve.

A közétkeztetési törvényi előírásoknak megfelelve a diétás étkeztetést a konyha saját maga látja el. A beruházások között a mosogatógép vízlágyítóval, elszívó rendszer bővítése, 2 db. gázbojler, 1 nagy hűtő, kis hűtő, informatikai eszköz beszerzés szerepel.

A bevételi oldalon a gyermekétkezés térítési díj bevétele került tervezésre.

Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

A képviselő-testület a 213/2017. (VII.6.) határozatával elfogadta a Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető költségvetési intézmény alapító okiratát. Az új intézmény költségvetésébe tartozik az uszoda és a zánkai tábor működési, fenntartási költsége. Az intézmény működtetése által az Önkormányzat arra törekszik, hogy a többi intézményhez hasonlóan színvonalas feladatellátás valósuljon meg a város szolgáltatásai által.

Bicske Város Önkormányzat Képviselő – testülete a 130/2022. (X.17.) határozatával döntött a városi energiafelhasználás és működési költségek csökkentésével kapcsolatban. A határozat 4. pontja rendelkezik a Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető racionális gazdálkodásáról.

Az intézmény tovább folytatja a zánkai üdülőtábor konyha épületének felújítását, komfortosabbá téve az ott üdülő gyerekek számára.

Az Áht. 23. § (2) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a költségvetési egyenleg összegét, valamint a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét, illetve a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat.

Ennek megfelelően az Önkormányzat költségvetési rendeletében ki kell mutatni a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) bekezdés alapján a jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

Bicske Város Önkormányzatának 2023. évi költségvetéséről szóló rendelete (a továbbiakban: Rendelet):

a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény),

az Mötv.

az Áht.,

az Ávr.

a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet a (a továbbiakban: Áhsz.),

a Magyarország gazdasági stabilisáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.),

jogszabályokon alapul.

A költségvetés megalkotásának kötelezettsége az Alaptörvényben és az Mötv.-ben is szabályozott. Fentieknek megfelelően a költségvetés megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges és természetesen azért is, mert a gazdálkodás rendszerét, a tervezett bevételeket, a teljesíthető kiadásokat határozza meg.

A költségvetési rendeletben az alábbi mérlegeket és kimutatásokat szükséges szerepeltetni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az Áht., valamint annak végrehajtási rendelete a költségvetés tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet-tervezet összeállításának alapjai.

A költségvetés tartalmazza az Önkormányzat sajátos helyzetét, a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozását, a gazdálkodáshoz kapcsolódó helyi sajátosságokat, szabályokat, az előző évek gazdasági programjaiból eredő célokat.

A rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki, amelyek kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatot látnak el. A gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelmények szerinti gazdálkodás ellenőrzését a hatásköri megosztottság szerint az államháztartási szabályok alapján kell ellátni.

Az Áht. és végrehajtási rendeletének megfelelően kerültek megállapításra a kiemelt előirányzatok, amelyeket részletes, feladatokat tartalmazó mellékletek egészítenek ki.

A 2023. évi feladatok számbavételekor megállapítható, hogy az önkormányzati feladatellátásban nagyon fontos a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség megléte. Az adott intézmény lehetőségeinek felmérésében nem csak a saját erőforrás tisztázása kell, hogy szerepeljen, hanem a társadalmi, civil környezetnek az alapos vizsgálata is, amely a további feladatvállalás lehetőségét biztosítja az esetleges átalakulást vállaló önkormányzati intézmény számára.

Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, amelynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata.