Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

Bicske Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről

Hatályos: 2024. 02. 16

Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása

2024.02.16.
Bicske Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről
Általános indokolás
Bicske Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) 2024. évi költségvetési rendelet-tervezetét a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény, a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete betartásával, a helyi sajátosságok figyelembevételével állítottuk össze.
Figyelembevéve önkormányzatunk működésének folytonosságát, és a kötelező és önként vállalt feladatok megvalósítását, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek, különösen a 2023-as év nem teljesen volt zökkenőmentes. Igaz feladatainkat teljes mértékben ellátuk, az európai uniós pályázatok megvalósítását lezártuk, ezért az előző évek gyakorlatát megszakítva a 2024. évi költségvetésben a naptári éveken áthúzódó programok összegei nem szerepelnek.
Elmondható, hogy jelen költségvetésünk többnyire saját bevételből valósul meg. A tervezés során megpróbáltuk a legfontosabb elvek érvényesülését figyelembe venni, mint például a pénzügyi egyensúly megteremtést, a kötelező feladatok maradéktalan ellátását az intézményhálózatunkon keresztül.
A 2024. évi költségvetés tervezése nem a legegyszerűbb, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat központi költségvetéséből származó támogatásainál a költségvetési törvény adatai alapján számítható növekedéssel szemben a szolidaritási hozzájárulás jelentősen emelkedett. Továbbá az Önkormányzatnak átlagosan magasabb árszínvonal mellett kell működnie a szállító partnereknek adott megbízások, vásárolt szolgáltatások árába beépülő áremelkedés miatt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az intézmények működési kiadásainak jelentős részét kitevő vásárolt élelmezés ára az átlagos inflációnál nagyobb arányban nő, az intézmények működése során bizonyos eszközök elhasználódtak, amelyek pótlása vagy helyreállítása nélkülözhetetlen.
A költségvetés tervezésénél figyelembe kell vennünk a nehezedő megélhetési körülményekkel küzdő, szociálisan rászoruló családok segítését is.
A működési kiadások nagymértékű növekedésével párhuzamosan a költségvetés egyensúlyának fenntartása mellett forrásokat kell biztosítanunk a fejlesztésekre-beruházásokra és nem utolsó sorban számolnunk kell a költségvetést lényegesen befolyásoló minimálbér és garantált bérminimum nagyságára.
A költségvetés tervezését az alábbi jogszabály figyelembevételével tervezzük.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezet a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni:
1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,
4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a helyi önkormányzat költségvetésének az alábbiakat kell tartalmaznia:
23. § (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba) kiemelt előirányzatok,
bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,
(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,
b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.
(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben
a) veszteség nem tervezhető, vagy
b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.
(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.
(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.
(4) Az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.
Mint Önök előtt is ismert, idén már második éve tart az orosz-ukrán háború, amely kihatással van egész Európa gazdasági helyzetére. Az ilyen rendkívüli időkben kiemelt fontosságú Bicske város tekintetében a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése és erősítése. Bicske Város Önkormányzata az elmúlt évekhez hasonlóan 2024. évi költségvetése során biztosítja a város gazdasági és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a közfeladatainak ellátását
Tekintettel arra, hogy Bicske Város Önkormányzatának legfontosabb célja ebben a nehéz helyzetben is a város működőképességének fenntartása, a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának folyamatos biztosítása a humánerőforrások megtartásával, ezért a város 2024. évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni a jelenlegi gazdasági mutatókat, ezáltal körültekintően, megfontoltan, reális gondolkodásmóddal szükséges tervezni.
A költségvetési törvényben a 2023. évi szabályokhoz képest nem változtak az alábbi tételek:
1. Az Önkormányzatot megillető átengedett bevételek:
a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,
a kormányhivatal által a települési önkormányzat területén kiszabott környezetvédelmi bírság 30%-a,
a közlekedési szabályszegés miatt kiszabott bírság behajtásából származó bevétel 40%-a,
a közterület-felügyelő által közlekedési szabályszegés miatt kiszabott bírság 100%-a.
1. 2024-ben az elmúlt évhez hasonlóan a gépjárműadó teljes összege a központi költségvetés bevétele, ez bevétel kiesést jelent az önkormányzat számára.
2. Változatlan a közalkalmazotti illetménytábla és illetménypótlék-alap (20 000 Ft) és a maximális bankszámla hozzájárulás összege (1 000 Ft/fő/hó).
3. A költségvetési szervek által foglalkoztatottaknak adható éves cafeteria keret maximális összege nettó 400 000 Ft.
4. A kis összegű követelés értékhatára 100 000 Ft.
5. Nem változtak a közbeszerzési értékhatárok, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti versenyeztetési értékhatár, illetve az attól lefelé történő eltérés lehetősége.
6. Az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás számításánál alkalmazott paraméterek 2023-hoz képest nem változtak, így a 2024. évi fizetendő összeg az adóerő-képességet meghatározó adóalap arányában változik.
A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2024. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik, igazodva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz. A támogatás változatlanul négy fő területre összpontosít: az általános működtetés, óvodához kapcsolódó támogatás, a szociális és gyermekjóléti, valamint a kulturális feladatok támogatása.
Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2024-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy – különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja.
Az általános támogatáson belül külön jelenik meg a polgármesteri hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása az önkormányzatok adóerőképességének függvényében. Itt elmondható, hogy összességében a működés általános támogatása kis mértékben nő.
Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 9%-os, az óvodaműködtetési támogatás 25%-os míg a napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 23%-os növekedést mutat.
A települési önkormányzatok 2024. évi állami támogatása hasonlóan a 2023. évi támogatáshoz az állami finanszírozást a 22 000,- Ft feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat iparűzési adóerőképességet meghatározó adóalapja. A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik. 2024-es költségvetési évben befizetendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás értéke 608 771 013 Ft. A tavalyi évhez képest 120 408 276 Ft a többlet befizetési kötelezettségünk.
A köznevelési ágazatban Bicske Város Önkormányzata fő feladata az óvodai ellátás. A költségvetés átlagbéralapú bértámogatást biztosít az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők illetményéhez a jogszabályban meghatározott elismert létszámnak megfelelően.
Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők részére tervezhető illetmény esetében figyelembe kell venni a 2023. július 15-én hatályba lépett pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Púétv.), továbbá a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet. A törvény legfontosabb változása, hogy új, egységes jogviszonytípus és életpálya jött létre a pedagógus és nevelést – oktatást közvetlenül segítő munkakörben (a továbbiakban: NOKS) foglalkoztatottak számára. A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus, valamint – a gondozónő és takarító, a szakorvos, valamint az úszómester kivételével – minden NOKS dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban látja el a feladatát. A NOKS munkakörben, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át.
Kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből és a pedagógus szakképzettséggel rendelkezők pedagógus II. fokozatba történő átsorolása miatt keletkező többletkiadásokhoz. Az óvodaműködtetési támogatás szolgálja az intézmény szakmai eszközeinek beszerzése miatt jelentkező dologi kiadásainak támogatását. Az óvodaműködtetési támogatás 2024. évben 110 000 Ft/fő/év összegről 137 000 Ft/fő/év összegre emelkedett. Óvodaműködtetési támogatás összege 2024. évre összesen 304 212 209 Ft, melyből óvodaműködtetésre fordítható összeg 40 689 000 Ft és pedagógusok átlagbéralapú támogatása 162 079 409 Ft, nemzetiségi pótlék 2 434 800 Ft, a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 92 841 000 Ft, a pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok támogatása 6 168 000 Ft.
A megalapozó felmérés alapján év elején az adatok alapján a Bicske Városi Óvoda támogatási összege 304 212 209 Ft.
A tervezésnél szükséges figyelembe venni a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII törvény szerinti előmeneteli rendszerre vonatkozó előírásokat is.
Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, a feladatellátáshoz kötött felhasználású támogatást kapnak a gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz a települési önkormányzatok. 2024. évre az intézményi gyermekétkeztetés bértámogatás összege 44 207 730 Ft, az üzemeltetésre vonatkozó támogatás nem ismert.
A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása.
Az önkormányzati feladatkörbe sorolt egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása esetében a támogatás két részből tevődik össze, a szakmai bértámogatásából (amelynek fajlagos összege a bérintézkedések hatásának beépítésével növekszik), valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást.
A Kapcsolat -Központ az alábbi állami támogatásokat kapja feladatkörönként:
Család- és gyermekjóléti szolgálat: 9 484 800 Ft
Család- és gyermekjóléti központ: 34 280 770 Ft
Család- és gyermekjóléti központ óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása: 20 395 545 Ft
Szociális étkezés: 5 174 650 Ft
Szociális segítés: 50 000 Ft
Személyi gondozás: 6 981 000 Ft
Időskorúak nappali intézményi ellátása: 1 911 780 Ft
Támogató szolgálat alaptámogatása: 3 000 000 Ft
teljesítménytámogatás: 11 899 300 Ft
Ez a támogatás összesen 93 177 845 Ft.
A Púétv. számos rendelkezése érinti a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben (felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő/szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor) foglalkoztatott személyeket is. A bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek jogviszonya a Púétv. alapján 2024. január 1-jét követően nem alakul át, fenntartótól függően továbbra is közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alapján kerülnek foglalkoztatásra.
A bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyekre a Púétv-nek a Gyvt. 2024 január 1-én hatályba lépő 15. § (10b) és (10c) bekezdésében meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek a következők Púétv. 45. §(7) és (8) bekezdését, 94. § (8) és (9) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1)-(2) és (4)-(8) bekezdését, 98. § (1)-(2), (6) és (8) bekezdését, 104. § (3) és (4) bekezdését, 159. §-át, 160. § (2) és (6) bekezdését.
A bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek esetében a köznevelési ágazati szakmai pótlék beépül a Púétv. alapján megállapított illetménybe, munkabérbe.
A Gyvt., illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján megállapított pótlékok 2024. január 1-jét követően is megilletik a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyeket.
A Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jét követően is alkalmazni kell a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetményrendszerére a Kjt.66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 72. §-át 74. §-át, 75. §-át 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át. A 2024. január 1-jét követően is megilleti a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyeket a Gyvt. rendelkezése szerinti pótszabadság.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. § (5e) bekezdése alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében a bölcsődei pótlékot be kell számítani.
Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és a Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.
A bölcsődei bértámogatás: 45 875 180 Ft
A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az adatok alapján a Kapcsolat Központ támogatás összege 139 053 025 Ft.
Önkormányzatunkat az egyes kulturális feladatainak ellátására a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához az előző évhez hasonlóan 2 213 Ft/fő támogatás illeti meg, amelynek összege 27 531 933 Ft.
Bicske Város Önkormányzatának 2024. évi állami támogatás összegének alakulását az alábbi táblázat mutatja, amely tartalmazza a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése miatti, valamint a pedagógus béremelés utólagos támogatás kiegészítés összegeit:

Jogcím megnevezése

Mennyiségi egység

Fajlagos összeg

Mutató

Forint

A minimálbér és garantált bérminimum emelkedése miatt a költségvetési törvény 20. § (4) bekezdése alapján módosított fajlagos összeg

Emelt fajlagos szerinti támogatás

A pedagógus béremelés miatt a költségvetési törvény 20. § (4) bekezdése alapján módosított fajlagos összeg

Emelt fajlagos szerinti támogatás

Önkormányzati hivatal működésének támogatása - elismert hivatali létszám alapján

elismert hivatali létszám

6 000 000

31,42

188 520 000

6 633 500

208 424 570

6 633 500

208 424 570

Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása - kiegészítés előtt

hektár

26 000

21 291 400

26 000

21 291 400

26 000

21 291 400

Településüzemeltetés - közvilágítás alaptámogatása

forint

0

39 908 100

0

39 908 100

0

39 908 100

Településüzemeltetés - köztemető támogatása

forint

0

6 193 188

0

6 193 188

0

6 193 188

Településüzemeltetés - közutak támogatása

forint

23 258 459

23 258 459

23 258 459

Egyéb önkormányzati feladatok támogatása

forint

34 834 800

34 834 800

34 834 800

Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

forint

2 550

2 080 800

2 550

2 080 800

2 550

2 080 800

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása

316 086 747

335 991 317

335 991 317

Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát

137 000

297,0

40 689 000

172 374

51 195 078

172 374

51 195 078

pedagógusok átlagbéralapú támogatása

5 980 790

27,1

162 079 409

5 980 790

162 079 409

8 372 000

226 881 200

pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása

514 000

12,0

6 168 000

514 000

6 168 000

717 000

8 604 000

Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék felső határa

811 600

3

2 434 800

811 600

2 434 800

1 434 000

4 302 000

pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása

4 421 000

21

92 841 000

5 268 000

110 628 000

5 268 000

110 628 000

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

forint

304 212 209

332 505 287

401 610 278

Család- és gyermekjóléti szolgálat

számított létszám

5 928 000

9E+06

9 484 800

6 643 100

10 628 960

6 643 100

10 628 960

Család- és gyermekjóléti központ

számított létszám

5 810 300

3E+07

34 280 770

6 510 300

38 410 770

6 510 300

38 410 770

Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása

számított létszám

4 429

4605

20 395 545

4 864

22 398 720

4 864

22 398 720

Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás

79 610

65

5 174 650

84 860

5 515 900

84 860

5 515 900

Szociális segítés

25 000

2

50 000

25 000

50 000

25 000

50 000

Személyi gondozás - önálló feladatellátás

537 000

13

6 981 000

602 500

7 832 500

602 500

7 832 500

Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás

318 630

6

1 911 780

349 830

2 098 980

349 830

2 098 980

Alaptámogatás

működési hó

3 000 000

12

3 000 000

3 000 000

3 000 000

3 000 000

3 000 000

Teljesítménytámogatás

feladategység

3 820

3115

11 899 300

4 220

13 145 300

4 220

13 145 300

Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása

7 560 900

2

15 121 800

7 560 900

15 121 800

8 522 000

17 044 000

Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása

6 276 200

4,9

30 753 380

6 838 000

33 506 200

6 838 000

33 506 200

Bölcsődei üzemeltetési támogatás

forint

6 094 400

6 094 400

6 094 400

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

forint

145 147 425

157 803 530

159 725 730

Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás

2 961 000

14,93

44 207 730

3 620 000

54 046 600

3 620 000

54 046 600

Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás

forint

0

77 869 790

0

77 869 790

0

77 869 790

Szünidei étkeztetés támogatása

étkezési adag

285

310

88 350

285

88 350

285

88 350

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

122 165 870

132 004 740

132 004 740

Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása

forint

2 213

27 531 933

2 213

27 531 933

2 213

27 531 933

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

forint

27 531 933

27 531 933

27 531 933

Összes támogatás összege

915 144 184

0

985 836 807

0

1 056 863 998

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

forint

608 771 013

608 771 013

608 771 013

A minimálbér havi 232 000,- Ft-ról 266 800 Ft-ra, és a garantált bérminimum havi 296 400,- Ft-ról 326 000 Ft-ra emelkedett. A rendelet-tervezetben ezen összegek alapján terveztük a személyi juttatásokat, amelynek hatása az állami támogatás összegeiben is megjelenik.
A minimálbértől függ a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. A tervezés az előző bekezdés szerinti bérösszegek alapján történt, ami azt jelenti, hogy 2.401.200 Ft-ra nő a foglalkoztatók által befizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.
A 2024. évi költségvetési rendelet-tervezet megalkotása során figyelembe vettük az Áht. és az Ávr. előírásai mellett, az Mötv. rendelkezéseit is.
A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó előírásokat az Mötv. 111-115. §-ai tartalmazzák. A költségvetési rendelet-tervezet szempontjából a legfontosabb előírások az alábbiak:
Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.
A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.
A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.
A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.
A költségvetési rendelet összeállítása során kizárólag azokkal a bevételi forrásokkal számoltunk, amelyek minden kockázati elem nélkül megilletik az Önkormányzatot.
Az Önkormányzat 2024. évi költségvetésében a kiadások fedezetének biztosítását a fentnevezett bevételeken felül a közhatalmi bevételek és a 2023. évi pénzmaradvány összegek biztosítják:
A közhatalmi bevételek kedvezően alakultak. Az iparűzésiadó bevételünk 2023. évben jelentősen magas volt, mely a pénzmaradvány nagy részét képezi, az előző évektől eltérően, ahol a pénzmaradvány nagy részét az európai uniós pályázatok tartalmazták. Elmondható, hogy a 2024. évi költségvetésben az önkormányzat közfeladatai ellátásához a kiadások finanszírozását a normatív állami támogatásokon felül az önkormányzat saját bevételei képezik.
Bevételi előirányzatok
Működési költségvetési bevételek
1. Működési célú támogatások Áht.-on belülről
2. Közhatalmi bevételek
3. Működési Bevételek
4. Működési célú átvett pénzeszköz
Felhalmozási költségvetési bevételek
1. Felhalmozási célú támogatás Áht.-on belülről
2. Felhalmozási bevételek
3. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz
Működési finanszírozási bevételek
1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól
2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
5. Belföldi értékpapírok bevételei
6. Maradvány igénybevétele
7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele
8. Áht-n belüli megelőlegezések
9. Központ irányítószervi támogatás
10. Lekötött bankbetétek megszüntetése
Felhalmozási finanszírozási bevételek
1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól
2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól
5. Belföldi értékpapírok bevételei
6. Maradvány igénybevétele
7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele
8. Áht-n belüli megelőlegezések
9. Központ irányítószervi támogatás
10. Lekötött bankbetétek megszüntetése
Bicske Város Önkormányzata költségvetési rendelet tervezetében a bevételek között az alábbi tételek szerepelnek:
I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről
Az állam a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását feladatalapú támogatással biztosítja.
Önkormányzatok működésének támogatása
1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása
A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.
b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása
ba) Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása
bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása
bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása
bd) Közutak fenntartásának támogatása
1. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása
2. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.
Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 2024. évben is emelkedett az előző évekhez hasonlóan 5 537 000 forint/fő-ről 6 6 633 500 forint/fő-re.
Az Önkormányzat állami működési támogatás összege 1 056 863 998 Ft.
Fontos változás volt az önkormányzatok működésének tekintetében a 2021. évi változás, mely meghatározta a központi költségvetési törvény szerint a szolidaritási hozzájárulás alapját. Megszűnt a beszámítás, szolidaritási hozzájárulást a 22 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok teljesítik a központi költségvetés felé.
A hozzájárulás számítási módja 2023-hoz képest számunkra kedvezőtlenül változott. Az egyes adóerőképességi kategóriák alsó és felső határai alacsonyabbak, a hozzájárulás mértékét meghatározó százalékos mutatók magasabbak, így 2024-ben, ami a fizetendő hozzájárulás mértékét növeli, ennek értéke 2024-ben 608 771 013 Ft.
Az egy főre jutó adóerőképesség alakulását 2015 – 2023 év között az alábbi diagram mutatja:
II. Közhatalmi bevételek
A közhatalmi bevételek közé tartoznak a helyi adókból, a talajterhelési díjból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.
Helyi adók
Iparűzési adó
Építményadó
Pótlék, mulasztási bírság
Különféle bírságok
Talajterhelési díj
Egyéb sajátos bevételek
Helyi adók
A települési önkormányzatok a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat részben saját bevételeikből, részben pedig a központi költségvetésből és az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatásokból biztosítják. A források között igen jelentős helyet foglal el az önkormányzatok által megállapítható, kivethető adó.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) önmagában nem kötelezi a települési önkormányzatokat, csupán az adóztatás lehetőségét teremti meg. Az Önkormányzat által bevezetett adónemek súlyponti szerepet kapnak az önkormányzat költségvetésében.
Építményadó
2009. január 1-jétől Bicske városában bevezetésre került az építményadó, amely az addigi magánszemélyek kommunális adóját váltotta fel.
2014. január 1-jétől mentesül az építményadó fizetési kötelezettség alól a 70. életévét betöltött, egyedülálló bicskei állandó lakos, az állandó lakcímenként nyilvántartott ingatlanára vonatkozóan.
Iparűzési adó
Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amelyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítés értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására is.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira jellemzően – a vállalkozónak kell az Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.
Az iparűzési adó mértéke 2%-os adókulcs.
Az adók közül az iparűzési adó bír a legnagyobb jelentőséggel, a 2024. évi tervezett közhatalmi bevételek mintegy 86 %-át teszi ki.
A Htv. alapján, a helyi rendelet szerint mentesül az iparűzési adó alól az a vállalkozás, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
Gépjárműadóval a 2024. évi költségvetésben nem számolhatunk, hiszen teljes összege a központi költségvetést illeti.
Egyéb bírságok, talajterhelési díjbevétele
Az Önkormányzat minden évben realizál bevételeket az adókhoz, valamint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó bírságokból, ezenfelül a talajterhelési díjból is. Ezen bevételek köre azonban csak nagy bizonytalansági tényezőkkel tervezhető. A bevételi kör összbevétele alacsony.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a talajterhelési díj egységdíjának mértéke a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg 2012. február 1-jétől. A törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
III. Működési bevételek
A működési bevételeket az áru- és készletértékesítés, szolgáltatások ellenértéke, közvetített szolgáltatások ellenértéke, tulajdonosi bevételek, kiszámlázott általános forgalmi adó, általános forgalmi adó visszatérítése, intézményi ellátási díjak, alkalmazottak térítése, egyéb pénzügyi műveletek bevételei jelentik. A 2024. évi költségvetésben erre a jogcímre 310 405 726 Ft került tervezésre.
IV. Működési célú átvett pénzeszköz
A működési célú átvett pénzeszközök jogcímen nem terveztünk, amely a háztartásoktól kapott támogatásokat tartalmazza.
Felhalmozási költségvetési bevételek
V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről jogcímen TOP_PLUSZ-1.3.1-21-FE1-2023-00007 Bicske város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák elkészítése című európai uniós pályázat összegét terveztünk. A 2024. évi költségvetésben 39 590 000 Ft-al terveztünk, amelyből 2023-ban 14 605 000 ft-ot teljesítettünk, ezért 2024. évi költségvetésben 24 985 000 Ft-ot használunk fel, a fennmaradt összeget pedig tartalékba helyezzük.
VI. Felhalmozási bevételek jogcímen 1 000 000 Ft-al terveztünk, amely elhasználódott tárgyi eszköz eladását képezi.
VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközzel a 2024. évi költségvetésben nem terveztünk.
VIII. Működési finanszírozási bevételek
Idei évben működési hitel felvétel nem került tervezésre.
IX. Felhalmozási finanszírozási bevételek
A működési finanszírozáshoz hasonlóan felhalmozási hitel felvétel nem került tervezésre.
K I A D Á S I ELŐIRÁNYZATOK
Működési költségvetési kiadások
I. Személyi juttatások
II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
III. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások
IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai
V. Egyéb működési célú kiadások
Felhalmozási költségvetési kiadások
VI. Beruházások
VII. Felújítások
VIII. Egyéb felhalmozási kiadások
Működési finanszírozási kiadások
1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre
2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
5. Belföldi értékpapírok kiadásai
6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása
7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése
8. Pénzügyi lízing kiadásai
Felhalmozási finanszírozási kiadások
1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre
2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak
5. Belföldi értékpapírok kiadásai
6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása
7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése
8. Pénzügyi lízing kiadásai
Az Önkormányzat elsődleges feladata a település üzemeltetéséhez, a meglévő intézményhálózat működtetéséhez szükséges feltételek, források biztosítása.
A Képviselő-testület a hatályos jogszabályokban rögzített feladatok – különös tekintettel a közalkalmazottak, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályokra – ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat biztosítja.
A köztisztviselők számára is lehetőséget biztosít Magyarország Kormánya az illetményalap emelésére. Magyarország központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2024. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.
Fentiek értelmében lehetőség nyílt a - 2008. év óta változatlan - 38.650,-Ft összegű illetményalap emelésére a köztisztviselők és ügykezelők vonatkozásában.
Bicske Város Önkormányzatának Képviselő - testülete a Bicskei Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére alapilletményük 30%-ának megfelelő illetménykiegészítést, a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére az alapilletményük 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapított meg. A köztisztviselői illetményalapról szóló Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XI.17.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján a köztisztviselői bérek 80 000 Ft illetményalappal kerültek tervezésre.
A köztisztviselők számára a jogszabályok alapján 2024. évi költségvetésben bruttó 400 eFt összegű cafeteria tervezhető.
Működési KÖLTSÉGVETÉSI kiadások
Az intézményi működési kiadások három csoportra bonthatók:
az Önkormányzat és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,
a Hivatal és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,
a költségvetési intézmények működési kiadásai.
A költségvetés tervezete az Önkormányzat, a Hivatal és a költségvetési intézmények által készített költségvetési javaslatok alapján került összeállításra.
Intézményeink a jegyző által készített iránymutatás alapján állították össze az elemi költségvetésüket, amelynél már az előző években is megfogalmazott alapvető célt, a költségtakarékos, hatékony gazdálkodást tartották szem előtt.
1. A személyi jellegű juttatások között a fent leírtak alapján terveztünk az adott jogszabályi keretek között, valamint a Hivatal tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott személyenként bruttó 400 eFt éves cafeteria kerettel. A 2023. évi költségvetéshez hasonlóan a 2024. évi költségvetésbe is tervezésre került vissza nem térítendő juttatás: rendkívüli pénzbeli szociális segély, temetési segély, egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás.
A fent nevezett vissza nem térítendő juttatásokat jogcímenként 2024. évben a foglalkoztatottak egyszer igényelhetik a munkáltatótól:
1. rendkívüli pénzbeli szociális segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 50 000,- Ft
2. temetési segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 100 000 Ft,
3. egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás összege munkavállalónkként 30 000,- Ft, mely évente igényelhető.
1. A munkaadót terhelő járulékokat a jogszabályi előírások szerint terveztük, a szociális hozzájárulási adó mértékével 13 % - al.
1. A dologi kiadások tervezése a meglévő kötelezettségvállalások, illetve az előző évi tényszámok alapján történt.
1. Ellátottak pénzbeli juttatásai között a helyi rendeletben rászorultságtól függően meghatározott települési segélyek kiadásai szerepelnek.
1. Egyéb működési célú kiadások között szerepel a 2024. évre tervezett működési célú pénzeszköz átadások, amelyeket a rendelet 28. melléklete tartalmaz. Itt került tervezésre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása. Szintén ez a melléklet mutatja a támogatás értékű kiadásokat ÁH-n belülre, illetve ÁH-n kívülre.
A kötelező feladatokon túl néhány nem kötelező feladat támogatása szerepel a költségvetésünkben, így a Bicskei Önkormányzati Tűzoltóság, valamint a BTC támogatása, testvérvárosi kapcsolatok fenntartásának támogatása, Bicskei Roma Napok támogatása, Egyházak hitéleti támogatása, Bicskei Fúvószenekari Egyesület, Rákóczi Szövetség, Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sport Egyesület támogatása, (tételesen a rendelet 28-as melléklete tartalmazza), amely támogatások a szervezetek működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
Az egyéb működési célú kiadások között szerepel a tartalékok jogcím is, amelyet a rendelet 31. számú melléklete tartalmaz.
Céltartalékba helyeztük azokat az összegeket, amelyek felmerülése, illetve annak időpontja előre nem pontosan látható, illetve tervezhető.
1. A felújítások jogcímen 245 097 131 Ft összeggel terveztünk, melyet tételesen a rendelet 29. melléklete tartalmazza.
1. A beruházások jogcímen 865 189 008 Ft összeggel terveztünk a 2024. évi költségvetésben, melyet tételesen a rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.
1. Felhalmozási költségvetési kiadások
Fejlesztési és felújítási kiadásokat a költségvetés 29. és 30. számú melléklete mutatja.
1. Felhalmozási finanszírozási kiadások
Felhalmozási célú támogatási kiadásokkal 2024. évi költségvetésben nem terveztünk.
Bicskei Polgármesteri Hivatal költségvetése
A Bicskei Polgármesteri Hivatalnál dolgozó köztisztviselők és ügykezelők illetményalapja testületi döntés alapján 80 000 ,-Ft.
A jutalom jogcím tervezésénél az Ávr. 51. § (1) bekezdésben foglaltakat vettük figyelembe:
Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.
A köztisztviselők továbbtanulására tervezett előirányzatot a megváltozott jogszabályi környezet indokolja. (Jogszabály előírja a kötelező továbbképzést.)
A személyi juttatások között szerepelnek a reprezentációs kiadások költségei is, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.
A hivatali munka színvonalas ellátásához informatikai eszközbeszerzések váltak szükségessé.
A Hivatal kiadásaihoz a központi költségvetés támogatást biztosít. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. A támogatás összege 5 537 000 Ft-ról 6 633 500 Ft-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2023. évről közel 20%-os növekedést jelent a 2024. évi költségvetésben.
Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ költségvetése
Az Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat-Központ költségvetése 2016. július 1-jétől része az Önkormányzat költségvetésének.
A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.
A család- és a gyermekjóléti központ feladatellátására a központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.
A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást.
A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataihoz a központi költségvetés az alábbi támogatásokat biztosítja:
1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai
A támogatás a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen:
családsegítés
gyermekjóléti szolgáltatás
1. Szociális étkeztetés
A támogatás a Szoctv. alapján a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg az önkormányzatot.
1. Házi segítségnyújtás
A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg.
1. Időskorúak nappali intézményi ellátása
A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.
1. Gyermekek napközbeni ellátása
Bölcsődei ellátás
Az önkormányzat által fenntartott bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe a támogatás.
1. Gyermekétkeztetés támogatása
Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.
A központi költségvetés jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 13 % mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.
A gyermekétkeztetés üzemeltetés feladat ellátására és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetés feladatellátására nyújt támogatást az állam.
A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerint.
15/A. § * (1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) * Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.
(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletbenfoglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.
Bicske Városi Óvoda költségvetése
A Bicske Városi Óvoda költségvetése a jogszabályi előírások, valamint a költséghatékonyság és a biztonságos működtetés fenntartásának figyelembevételével került megtervezésre.
A 2024. évi költségvetésben a személyi juttatások tervezésénél figyelembe vettük a 2023. július 15-én hatályba lépett pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt, továbbá a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet.
A pedagógusok átlagbéralapú támogatása 5 262 900 Ft-ról 2024.-ben 8 372 000 Ft-ra emelkedett, a növekedés mértéke 59%-os.
Jelentős változás a 2024. évi költségvetésben, hogy a Mandulaág Református Óvoda nyitásával a Bicske Városi Óvodában jelentősen csökkent a gyermeklétszám, így a József Attila utcai épületben megszűnt az óvodai nevelés, Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 117/2023. (IX.29.) határozata alapján. Ez alapján a Kakas Tagóvodában újra nyitásra került a szünetelő két csoport.
Az óvodában színvonalas nevelőmunka folyik, az üres álláhelyek folyamatosan betöltődnek, az SNI-s gyermekek fejlesztését folyamatosan ellátják. Az alkalmazott szakemberek megbízási szerződéssel látják el a feladataikat.
Az óvodában szükséges 2024-ben bizonyos felújításokat elvégezni, mint például a Kakas Tagóvoda vízszigetelésének a megoldása, valamint a második emeleti klíma kialakítása.
Fontos megjegyezni, hogy az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:
egyrészt a jogszabályi előírások óvodapedagógusok elismert létszáma
pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma a Köznev. tv. 2. melléklete szerint
Óvodaműködtetési támogatásra az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát
pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása
mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása
Bicskei Gazdasági Szervezet költségvetése
A Bicskei Gazdasági Szervezet (a továbbiakban: BGSZ) látja el településünkön a településüzemeltetési, zöldterület-kezelési, valamint városgazdálkodási feladatok nagy részét, így a BGSZ költségvetésébe az ehhez szükséges személyi juttatások és működési kiadások kerültek tervezésre.
A személyi juttatások a közalkalmazotti alapilletményekkel, illetve a Munkatörvénykönyve alapján foglalkoztatottaknak a törvényben meghatározott bérekkel kerültek tervezésre. A fent nevezett feladatellátásra a költségvetési szerv költségvetésében közfoglalkoztatott munkabérének önrészét terveztük.
Dologi kiadásokhoz a karbantartásokkal kapcsolatos anyagköltségek, valamint működési és szolgáltatási költségek kerültek tervezésre.
Beruházásoknál platós teherautó beszerzése, új ipari teljesítményű fűnyíró - traktor beszerzése, új fűkaszák beszerzése, kosaras emelő autó beszerzése, illetve a településüzemeltetéshez szükséges eszközök kerültek tervezésre.
A felújítások között a vasúti felüljáró, illetve Bicskén található hidak statikai felülvizsgálata, javítása és a seprőgép javítása szerepel.
Bevételi oldalon az intézmény vállalt szolgáltatásaiért kapott díjak összegei szerepelnek.
A településüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó feladatellátáshoz az állam a zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához nyújt támogatást, a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján.
A Bicskei Gazdasági Szervezet a feladatellátási szerződés alapján látja el az önkormányzat szociális-, költségelvű bérlakások karbantartását.
A BGSZ a városüzemeltetési feladatokat az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerint látja el.
Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár költségvetése
Munkabér, bérfejlesztés
Intézményben a foglalkoztatottak bére a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján, mint költségvetési szervként működő kulturális foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban, 2020. november 1. napján a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakult át.
A 2021-es esztendőben a kulturális ágazatot érintő bérfejlesztési támogatás pályázat útján került a bérekbe beépítésre, majd a 2022-es évben az előző évvel megegyező mértékben már fenntartói nettó finanszírozásban keretében történt a támogatás.
A 2022-23-as évek megnövekedett inflációs értékei csökkentették az intézményben dolgozók bérének értékét, így a 2024-es évben 20%-os, a fenntartó által finanszírozott béremelés épült be a 2024-es intézményi költségvetésbe.
Dologi kiadások, szakmai szolgáltatások, anyag- és eszközbeszerzés,
A 2024. évi költségvetésbe a színvonalas működéshez szükséges dologi kiadások, anyag- és eszközbeszerzések, és a programok, rendezvények megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások tervezésre kerültek. A büdzsé tervezése során törekedtünk arra, hogy a különböző szektorokat érintő áremelkedésekkel kalkuláljunk.
A BEMKK Petőfi Művelődési Központ költségvetésében beépítésre kerültek a Fiatalok házát és a Kultúrkúriát érintő kiadások is. A Nagy Károly Városi Könyvtár költségvetésében a működéshez szükséges szakmai anyagok és dologi kiadások kerültek.
Az előző években az épület felújításával párhuzamosan részben saját, részben TOP 711-es pályázati forrásból folyamatosan modernizáltuk az informatikai eszközparkot. Az idei évben a vezetői munkaállomás és egy dolgozói munkaállomás cseréje került tervezésre. Továbbá 2 db monitor és 1 db Acces Point beszerzését tervezzük. Előbbiekkel immár minden munkaállomásnál szem kímélő, modern monitorok üzemelnek majd, utóbbival pedig az egész főépületben gyors wifi elérés biztosítását tervezzük.
Kért árajánlatok alapján kiválasztásra került egy új szolgáltató partner, aki az intézményben korszerű fénymásoló/nyomtató berendezést biztosít majd, és gondoskodik annak rendszeres, szakszerű karbantartásáról, valamint a készletek gyors pótlásáról, kizárólag eredeti (nem utángyártott) alkatrészekkel. Az új partneri kapcsolat hatására az intézményből kikerülő nyomatok minőségének javulását, valamint a gazdaságosabb, tervezhető üzemeltetést várjuk.
Az idei költségvetésben tervezésre került az intézmény karbantartói eszközparkjának fejlesztése kéziszerszámokkal, kisgépekkel, valamint a fény és hangrendszer megfelelő működtetéséhez szükséges segédanyagok, alkatrészek beszerzése.
A dolgozói irodában és az aulában is tervezzük bútorok beszerzését.
Az előző években megnövekedett az igény a minél színvonalasabb, nagyobb volumenű rendezvények iránt. A kiállítás megnyitók, vagy városi rendezvény, bálok zökkenőmentes lebonyolításához tervezünk beszerezni 20 db bőrönd szerűén összecsukható fehér műanyag bankettasztalt, valamint 10 db könyöklőt, mindkettőt textíliákkal.
Karbantartás, üzemeltetés, beruházások
A költségvetésben tervezésre kerültek a karbantartási és kisjavítási szolgáltatások, és az üzemeltetéshez szükséges anyagbeszerzések is.
A kazánok ellenőrzése eddig egyedi megrendelésekkel történt. A 2024-es évtől jelentősebb változás, hogy a kivitelezésben közreműködő gépészeti céggel tervezünk karbantartási keretszerződést kötni, mely a fűtés és a klíma rendszerre is kiterjed.
A költségvetésben jelentősebb összeget terveztünk a Fiatalok háza, és a Kultúrkúria épületének állagmegóvására, valamint környezetének szépítésére, és a művelődési központ udvarával határos, annak szerves részét képező „Kutrik ház” környezetének rendezésére.
Fejlesztések
A költségvetés szoros, így nagyobb léptékű beruházások megvalósítását nem teszi lehetővé. Ezek megvalósításához folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, illetve ezek hiányában kisebb lépésekben hazai forrásból, vagy partneri kapcsolatok révén tervezzük fejleszteni az intézményt és annak környezetét.
Kossuth tér 19.
(volt teleház, „csertex”) épületének felújítása
Az ingatlan jelenleg raktárként üzemel. Pályázati forrásból funkcióváltással ifjúsági közösségi tér vetítő szobával (kb. 20-25 fős klubmozi), próbaterem, és amatőr stúdió kialakítása.
Ezzel a fejlesztéssel bár kialakítunk egy új közösségi teret, de elveszítünk egy raktárt, melyet könnyűszerkezetes megoldással tervezünk pótolni a művelődési központ, vagy a Fiatalok háza udvarán.
Kutrik ház
az elmúlt évek során több új funkció is felmerült ezzel az épülettel kapcsolatban:
kézműves, kreatív, fazekasműhely kemencével
„kultúr kávéház” helyi termék ajándékbolttal
Ezekkel a koncepciókkal keresünk pályázati forrást az épület megmentésére, mely jelenleg raktár, és mint az előző esetben, itt is terveznünk kell a raktározás megoldásával a funkció váltassál párhuzamosan.
Fiatalok háza
: tetőtér és pince hasznosítása
pályázati forrást keresünk a fenti helyiségek közösségi térré alakításához.
Bicske Városi Konyha költségvetése
A személyi juttatások összege tartalmazza az alkalmazottak törvényben meghatározott illetményét, a bejáró dolgozók költségtérítését, valamint az egyéb kötelező bérkiegészítéseket.
Az élelmiszer beszerzés nyersanyagnorma, illetve az előző év előirányzata alapján lett meghatározva. Szerencsére az előző évek áremelkedése stagnálni látszik, ezért kisebb az összeg a tavalyinál, de egy biztonsági tartalékkal mindig számolnunk kell.
A dologi kiadások többi tételénél meghatározott szerződés szerinti összegek lettek betervezve.
A közétkeztetési törvényi előírásoknak megfelelve a diétás étkeztetést a konyha saját maga látja el.
Az előző évek során több új gépet és berendezést újra tudtunk cserélni, ennek köszönhetően gépállományunk egyre frissül. Idén a tálaókonyhákra terveztünk gázbojler cseréket, illetve a szabályozások változása miatt újra melegítéshez szükséges tűzhelyeket. A beruházások között nagy hűtő, kis hűtő, informatikai eszköz beszerzés is szerepel.
Ebben az évben terveztünk egy elektromos gépjármű beszerzéssel is, ami gazdaságosabbá tenné az intézményekbe való ételkiszállítást.
A bevételi oldalon a gyermekétkezés térítési díj bevétele, illetve a megengedett összeghatárig külsős rendezvények a zánkai táboroztatás étkezési díj bevétele került tervezésre.
Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető
A Képviselő testület a 213/2017. (VII.6.) határozatával elfogadta a Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető költségvetési intézmény alapító okiratát. Az új intézmény költségvetésébe tartozik az uszoda és a zánkai tábor működési, fenntartási költsége. Az intézmény működtetése által az Önkormányzat arra törekszik, hogy a többi intézményhez hasonlóan színvonalas feladatellátás valósuljon meg a város szolgáltatásai által.
Az intézmény tovább folytatja a zánkai üdülőtábor konyhaépületének felújítását, illetve idén a mosdó/ fürdő részleg felújításra kerül ezzel komfortosabbá téve a nyaralást az ott üdülő gyerekek számára. A régi, nem megbízhatóan működő melegvizet biztosító kazán helyett új korszerű berendezés kerül.
A Tanuszoda területén a medence burkolat javítása, illetve a világítás korszerűsítés megoldása révén egy szebb, energiahatékonyabb Uszoda várja majd a gyermekeket, felnőtteket.
Az uszoda területén lévő várakozást, pihenést szolgáló padok, székek az évek alatt leamortizálódtak, ezért ezen berendezések pótlása, cseréje kényelmesebbé teszi az uszodában töltött időt.
Jogszabályok költségvetésre irányadó rendelkezései:
Az Áht. 23. § (2) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a költségvetési egyenleg összegét, valamint a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét, illetve a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat.
Ennek megfelelően az Önkormányzat költségvetési rendeletében ki kell mutatni a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
(2) bekezdés alapján a jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
Bicske Város Önkormányzatának 2024. évi költségvetéséről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet):
a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény),
az Áht.,
a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet a (a továbbiakban: Áhsz.),
a Magyarország gazdasági stabilisáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.),
jogszabályokon alapul.
A költségvetés megalkotásának kötelezettsége az Alaptörvényben és az Mötv.-ben is szabályozott. Fentieknek megfelelően a költségvetés megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges és természetesen azért is, mert a gazdálkodás rendszerét, a tervezett bevételeket, a teljesíthető kiadásokat határozza meg.
A költségvetési rendeletben az alábbi mérlegeket és kimutatásokat szükséges szerepeltetni:
1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,
4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.
Az Áht., valamint annak végrehajtási rendelete a költségvetés tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet-tervezet összeállításának alapjai.
A költségvetés tartalmazza az Önkormányzat sajátos helyzetét, a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozását, a gazdálkodáshoz kapcsolódó helyi sajátosságokat, szabályokat, az előző évek gazdasági programjaiból eredő célokat.
A rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki, amelyek kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatot látnak el. A gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelmények szerinti gazdálkodás ellenőrzését a hatásköri megosztottság szerint az államháztartási szabályok alapján kell ellátni.
Az Áht. és végrehajtási rendeletének megfelelően kerültek megállapításra a kiemelt előirányzatok, amelyeket részletes, feladatokat tartalmazó mellékletek egészítenek ki.
A 2024. évi feladatok számbavételekor megállapítható, hogy az önkormányzati feladatellátásban nagyon fontos a gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség megléte. Az adott intézmény lehetőségeinek felmérésében nem csak a saját erőforrás tisztázása kell, hogy szerepeljen, hanem a társadalmi, civil környezetnek az alapos vizsgálata is, amely a további feladatvállalás lehetőségét biztosítja az esetleges átalakulást vállaló önkormányzati intézmény számára.
Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, amelynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
1. rendelet hatályát tartalmazza.
A 2. §-hoz
(1) Bicske Város Önkormányzat Képviselő – testülete Bicske Város Önkormányzatának és költségvetési szerveinek 2024. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit határozza meg.
kiadás főösszegét 5 777 845 396 forintban
bevételi főösszegét 5 777 845 396 forintban
(2) A bevételi és kiadási főösszegből az Áht. 23. §-a szerint az alábbiakat határozza meg:
a) költségvetési bevételek összege 3 047 259 724 forint
b) költségvetési kiadások összege 5 741 239 629 forint
c) költségvetési hiány összege 2 693 979 905 forint
d) finanszírozási bevételek összege 2 730 585 672 forint
e) finanszírozási kiadások összege 36 605 767 forint
f) belső finanszírozási összege 2 730 585 672 forint
(költségvetési maradvány)
g) külső finanszírozás összege 0 ezer forint
(3) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a címrendet az 1. melléklet 2. oszlopa szerint rendelkezik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, a költségvetés táblarendjét pedig a csatolt mellékletek szerint határozza meg.
(4) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszeg előirányzatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének megfelelően a rendelet 1-35. számú mellékleteiben határozza meg
A 3. §-hoz
Bicske Város Önkormányzat Képviselő - testülete a költségvetési szervek költségvetés előirányzatainak főösszegeit határozza meg mind a bevételi, mind a kiadási oldalon
A 4. §-hoz
Az Önkormányzat költségvetési szerveinek és a Bicskei Polgármesteri Hivatalnak (a továbbiakban együtt: intézmény) költségvetési alapokmányait az e rendeletben meghatározott költségvetési előirányzatoknak megfelelően, valamint a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználását határozza meg.
Az 5. §-hoz
A Képviselő-testület a Polgármesternek előirányzat-átcsoportosítási jogát határozza meg.
A 6. §-hoz
A 2024. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt előirányzatok (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulék, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatása, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülre és kívülre, működési bevételek, sajátos bevételek, felhalmozási bevételek, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülről és kívülről) módosításának jogát határozza meg.
A 7. §-hoz
A polgármester felhatalmazását, illetve az előirányzatok átcsoportosítását, zárolását, a kisösszegű követelések összegét tartalmazza.
A 8. §-hoz
Beruházási, felújítási munkálatok megvalósításának előzetes vizsgálatáról tartalmaz rendelkezést, illetve a pályázati lehetőségekről, valamint az önkormányzat rendelkezésére álló források felszabadításáról rendelkezik.
A 9. §-hoz
Az önkormányzati létszámkeretet határozza meg.
A 10. §-hoz
A köztisztviselők és ügykezelők illetményalapját, a cafeteria juttatások 2024. évre vonatkozó éves keretösszegét 400 000 Ft-ban határozza meg
A 11. §-hoz
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a rendelet 23. melléklet kiemelt állami és önkormányzati ünnepek jogcímen található összeg feletti rendelkezési jogára, és a polgármester által kiválasztott előadóművészek meghívására és zeneműsor megrendelésére.
A 12. §-hoz
A helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.
A 13. §-hoz
A záró rendelkezéseket tartalmazza.