Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

Bicske Város Önkormányzata 2025. évi költségvetéséről

Hatályos: 2025. 02. 15

Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása

Hatályos: 2025. 02. 15

Bicske Város Önkormányzata 2025. évi költségvetéséről

Általános indokolás

Bicske Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) 2025. évi költségvetési rendelet-tervezetét a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény, a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete betartásával, a helyi sajátosságok figyelembevételével állítottuk össze.

Figyelembevéve önkormányzatunk működésének folytonosságát és a kötelező és önként vállalt feladatok megvalósítását, megállapíthatjuk, hogy feladatainkat teljes mértékben elláttuk. A 2025. évi költségvetési rendelet tervezet nem tartalmaz európai uniós pályázati forrásokat, tekintettel arra, hogy banki utalás nem történt a számlánkra. Amennyiben erre sor kerül, akkor költségvetés módosítás keretében a rendelkezésünkre álló összeg bekerül a költségvetésbe.

Elmondható, hogy jelen költségvetésünk többnyire saját bevételből valósul meg. A tervezés során megpróbáltuk a legfontosabb elvek érvényesülését figyelembe venni, mint például a pénzügyi egyensúly megteremtését, a kötelező feladatok maradéktalan ellátását, a lakosság szociális segítését, a közterületek körültekintő kezelését, a vagyon fejlesztését egyelőre saját forrásból az intézményhálózatunkon keresztül.

A 2025. évi költségvetés tervezése nem a legegyszerűbb, tekintettel arra, hogy az Önkormányzat központi költségvetéséből származó támogatásainál a költségvetési törvény adatai alapján számítható növekedéssel szemben a szolidaritási hozzájárulás jelentősen emelkedett. Továbbá az Önkormányzatnak átlagosan magasabb árszínvonal mellett kell működnie a szállító partnereknek adott megbízások, vásárolt szolgáltatások árába beépülő áremelkedés miatt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az intézmények működési kiadásainak jelentős részét kitevő vásárolt élelmezés ára az átlagos inflációnál nagyobb arányban nő, az intézmények működése során bizonyos eszközök elhasználódtak, amelyek pótlása vagy helyreállítása nélkülözhetetlen.

A költségvetés tervezésénél figyelembe kell vennünk a nehezedő megélhetési körülményekkel küzdő, szociálisan rászoruló családok segítését is.

A működési kiadások nagymértékű növekedésével párhuzamosan a költségvetés egyensúlyának fenntartása mellett forrásokat kell biztosítanunk a fejlesztésekre-beruházásokra és nem utolsó sorban számolnunk kell a költségvetést lényegesen befolyásoló minimálbér és garantált bérminimum nagyságára, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. (XII.12.) Korm. rendeletben foglaltak alapján.

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a 2025. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 453/2024. (XII.30.) korm. rendeletre. Itt kiemelendő, hogy 2025. évben a pedagógus bérekre az állam magasabb támogatást nyújt az önkormányzatok számára, ennek ellenére Bicske Város Önkormányzata ezen felül hozzájárul a pedagógus béremeléshez. Ezzel egyidejűleg polgármesteri javaslatra 9, 12 %-on terveztek az intézmények, így az intézmények közötti bérkülönbség megszűnik. Elmondható, hogy a bérek rendezése a város költségvetési intézményeiben megtörtént és kedvező tendenciát mutat a munkavállalók részére. A bérek a költségvetés 33%-át teszik ki. A város vezetése fontosnak tartja a felelős gazdálkodást, és azt vallja, hogy egy város akkor működik zökkenőmentesen, ha a közfeladat ellátásban dolgozók jó életminősége biztosított.

A költségvetés tervezését további jogszabályok figyelembevételével tervezzük.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezet a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a helyi önkormányzat költségvetésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

23. § (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,

(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,

b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság

előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

a) veszteség nem tervezhető, vagy

b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4) Az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Mint Önök előtt is ismert, a 2025-ös központi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, amely kihatással van a helyi, vagyis a város gazdasági helyzetére is. Kiemelt fontosságú Bicske város tekintetében a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése és erősítése. Bicske Város Önkormányzata az elmúlt évekhez hasonlóan 2025. évi költségvetése során biztosítja a város gazdasági és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a közfeladatainak ellátását.

Tekintettel arra, hogy Bicske Város Önkormányzatának legfontosabb célja a város működőképességének fenntartása, a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának folyamatos biztosítása a humán erőforrások megtartásával, ezért a város 2025. évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni a jelenleg gazdasági mutatókat, ezáltal körültekintően, megfontoltan, reális gondolkodásmóddal szükséges tervezni.

A költségvetési törvényben a 2024. évi szabályokhoz képest nem változtak az alábbi tételek:

1. Az Önkormányzatot megillető átengedett bevételek:

a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

a kormányhivatal által a települési önkormányzat területén kiszabott környezetvédelmi bírság 30%-a,

a közlekedési szabályszegés miatt kiszabott bírság behajtásából származó bevétel 40%-a,

a közterület-felügyelő által közlekedési szabályszegés miatt kiszabott bírság 100%-a,

a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a

1. 2025-ben az elmúlt évhez hasonlóan a gépjárműadó teljes összege a központi költségvetés bevétele, ez jelentős bevétel kiesést jelent az önkormányzat számára.

1. Változatlan a közalkalmazotti illetménytábla és illetménypótlék-alap (20 000 Ft) és a maximális bankszámla hozzájárulás összege (1 000 Ft/fő/hó).

1. A költségvetési szervek által foglalkoztatottaknak adható éves cafeteria keret maximális összege nettó 400 000 Ft.

1. A kis összegű követelés értékhatára 100 000 Ft.

1. A települési önkormányzatok 2025. évi állami támogatása hasonlóan a 2024. évi támogatáshoz az állami finanszírozást a 25 000,- Ft feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat iparűzési adóerőképességet meghatározó adóalapja. A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik. 2025-es költségvetési évben befizetendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás értéke 704 321 466 Ft. A tavalyi évhez képest 95 550 453 Ft a többlet befizetési kötelezettségünk.

A 2025. évi költségvetésben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a május és november havi nettó finanszírozás keretében teljesíti.

A tárgyév május és november hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3. és 9. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2025. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik, igazodva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz. A támogatás változatlanul négy fő területre összpontosít: az általános működtetés, óvodához kapcsolódó támogatás, a szociális és gyermekjóléti, valamint a kulturális feladatok támogatása.

Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2025-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy – különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja.

Az általános támogatáson belül külön jelenik meg a polgármesteri hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása az önkormányzatok adóerőképességének függvényében. Itt elmondható, hogy összességében a működés általános támogatása kis mértékben nő.

Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 10,55%-os.

A köznevelési ágazatban Bicske Város Önkormányzata fő feladata az óvodai ellátás. A költségvetés átlagbéralapú bértámogatást biztosít az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők illetményéhez a jogszabályban meghatározott elismert létszámnak megfelelően.

Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők részére tervezhető illetmény esetében figyelembe kell venni a 2023. július 15-én hatályba lépett pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Púétv.), továbbá a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet. A törvény legfontosabb változása, hogy új, egységes jogviszonytípus és életpálya jött létre a pedagógus és nevelést – oktatást közvetlenül segítő munkakörben (a továbbiakban: NOKS) foglalkoztatottak számára. A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus, valamint – a gondozónő és takarító, a szakorvos, valamint az úszómester kivételével – minden NOKS dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban látja el a feladatát. A NOKS munkakörben, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át.

Kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből és a pedagógus szakképzettséggel rendelkezők pedagógus II. fokozatba történő átsorolása miatt keletkező többletkiadásokhoz. Az óvodaműködtetési támogatás szolgálja az intézmény szakmai eszközeinek beszerzése miatt jelentkező dologi kiadásainak támogatását. Az óvodaműködtetési támogatás 2025. évben 137 000 Ft/fő/év összegről 172 374 Ft/fő/év összegre emelkedett. Óvodaműködtetési támogatás összege 2024. évről 35 374 Ft-al emelkedett, ami közel 26%-os növekedést jelent.

A napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 2025. évben 10 147 000 Ft, ez a támogatási összeg 2024-ben 5 980 790 Ft volt, ami 69,66%-os emelést jelent. 2025. január hónapban többlet támogatást (10 147 000 Ft) biztosított az önkormányzatok számára a növelt pedagógus bérek forrásához.

Annak ellenére, hogy az óvodában béremelésre fordítható kiegészítő támogatás 51 117 000 Ft, az önkormányzat saját forrásból a személyi juttatásokhoz és annak járulékaihoz 116 072 065 Ft-al járul hozzá.

Az óvodaműködtetési támogatás összege 2025. évre összesen 455 075 322 Ft, melyből óvodaműködtetésre fordítható összeg 52 229 322 Ft és pedagógusok átlagbéralapú támogatása 273 969 000 Ft, nemzetiségi pótlék 5 214 000 Ft, a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 110 628 000 Ft, a pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok támogatása 13 035 000 Ft.

Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, a feladatellátáshoz kötött felhasználású támogatást kapnak a gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz a települési önkormányzatok. 2025. évre az intézményi gyermekétkeztetés támogatás összege 134 927 409 Ft, amelyből a bértámogatás 59 723 280 Ft, az üzemeltetésre vonatkozó támogatás összege 75 121 479 Ft és a szünidei étkeztetés támogatása 82 650 Ft.

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása.

Az önkormányzati feladatkörbe sorolt egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása esetében a támogatás két részből tevődik össze, a szakmai bértámogatásából (amelynek fajlagos összege a bérintézkedések hatásának beépítésével növekszik), valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást.

A Kapcsolat -Központ az alábbi állami támogatásokat kapja feladatkörönként:

Család- és gyermekjóléti szolgálat: 74 875 440 Ft

Család- és gyermekjóléti központ: 32 914 230 Ft

Bölcsőde támogatása: 67 093 200 Ft

Ez a támogatás összesen 174 882 870 Ft.

A Púétv. számos rendelkezése érinti a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben (felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő/szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor) foglalkoztatott személyeket is. A bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek jogviszonya a Púétv. alapján 2024. január 1-jét követően nem alakul át, fenntartótól függően továbbra is közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alapján kerülnek foglalkoztatásra.

A bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyek esetében a köznevelési ágazati szakmai pótlék beépül a Púétv. alapján megállapított illetménybe, munkabérbe.

A Gyvt., illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet alapján megállapított pótlékok 2024. január 1-jét követően is megilletik a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyeket.

A Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének b) pontja alapján 2025. január 1-jét követően is alkalmazni kell a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetményrendszerére b) a Kjt. 66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 69. §-át, 70. §-át, 72. §-át, 74. §-át, 75. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 78/A. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át kell alkalmazni.

(10c) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. § (5e) bekezdése alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében a bölcsődei pótlékot be kell számítani.

Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és a Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

A bölcsődei bértámogatás: 59 509 200 Ft, az üzemeltetési támogatás 7 584 000 Ft.

A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni. Az adatok alapján a Kapcsolat Központ támogatás összege 174 882 870 Ft, 35 829 845 Ft-al több támogatás az előző évhez képest (2024. évben 139 053 025 Ft volt a támogatás összege).

Önkormányzatunkat az egyes kulturális feladatainak ellátására a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához az előző évhez hasonlóan 2 213 Ft/fő támogatás illeti meg, amelynek összege 27 494 312 Ft.

Bicske Város Önkormányzatának 2025. évi állami támogatás összegének alakulását az alábbi táblázat mutatja, amely tartalmazza a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése miatti, valamint a pedagógus béremelés utólagos támogatás kiegészítés összegeit:

Jogcím megnevezése	Mennyiségi egység	Fajlagos összeg	Mutató	Forint	A minimálbér és garantált bérminimum emelkedése miatt a költségvetési törvény 20. § (4) bekezdése alapján módosított fajlagos összeg	Emelt fajlagos szerinti támogatás
1.1.1.1. Info 1 Önkormányzati hivatal működésének támogatása - elismert hivatali létszám alapján	elismert hivatali létszám	6 994 000	30	208 424 570	6 994 000	208 424 570
Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása - kiegészítés előtt	hektár	26 000		21 291 400	26 000	21 291 400
Településüzemeltetés - közvilágítás alaptámogatása	forint	0		39 908 100	0	39 908 100
Településüzemeltetés - köztemető támogatása	forint	0		5 742 597	0	5 742 597
Településüzemeltetés - közutak támogatása	forint			23 258 459		23 258 459
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása	forint			34 787 200		34 787 200
Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása	forint	2 550		4 564 500	2 550	4 564 500
A települési önkormányzatok működésének általános támogatása				337 976 826		337 976 826
Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát	fő	172 374	303	52 229 322	172 374	52 229 322
pedagógusok átlagbéralapú támogatása	fő	8 372 000	27	226 044 000	10 147 000	273 969 000
pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása	fő	717 000	15	10 755 000	869 000	13 035 000
Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék felső határa	fő	1 434 000	3	4 302 000	1 738 000	5 214 000
pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása	fő	5 268 000	21	110 628 000	5 268 000	110 628 000
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása	forint			403 958 322		455 075 322
Család- és gyermekjóléti szolgálat	számított létszám	7 140 000	10 628 960	10 628 960	7 140 000	10 628 960
Család- és gyermekjóléti központ	számított létszám	6 770 000	40 620 000	40 620 000	6 770 000	40 620 000
Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása	számított létszám	5 255	4 496	23 626 480	5 255	23 626 480
Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás	fő	88 520	74	6 550 480	88 520	6 550 480
Szociális segítés	fő	25 000	3	75 000	25 000	75 000
Személyi gondozás - önálló feladatellátás	fő	648 100	11	7 129 100	648 100	7 129 100
Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás	fő	372 600	6	2 235 600	372 600	2 235 600
Alaptámogatás	működési hó	3 000 000	12	3 000 000	3 000 000	3 000 000
Teljesítménytámogatás	feladategység	4 470	3 115	13 924 050	4 470	13 924 050
Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	8 522 000	3	25 566 000	10 297 000	30 891 000
Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	7 338 000	4	28 618 200	7 338 000	28 618 200
Bölcsődei üzemeltetési támogatás	forint			7 584 000		7 584 000
A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása	forint			169 557 870		174 882 870
Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás	fő	3 924 000	15	59 723 280	3 924 000	59 723 280
Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás	forint	0		75 121 479	0	75 121 479
Szünidei étkeztetés támogatása	étkezési adag	285	290	82 650		82 650
A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása				134 927 409		134 927 409
Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása	forint	2 213		27 494 312	2 213	27 494 312
				1 073 914 739		1 130 356 739
Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás	forint			704 321 466		704 321 466

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 394/2024. (XII.12.) kormányrendelet 2. § alapján a minimálbér teljes munkaidő teljesítése esetén 290 800 Ft, a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 348 800 Ft.

A rendelet-tervezetben ezen összegek alapján terveztük a személyi juttatásokat, amelynek hatása az állami támogatás összegeiben is megjelenik.

A minimálbértől függ a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. A tervezés az előző bekezdés szerinti bérösszegek alapján történt, ami azt jelenti, hogy 2.617.200 Ft-ra nő a foglalkoztatók által befizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A 2025. évi költségvetési rendelet-tervezet megalkotása során figyelembe vettük az Áht. és az Ávr. előírásai mellett, az Mötv. rendelkezéseit is.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó előírásokat az Mötv. 111-116. §-ai tartalmazzák. A költségvetési rendelet-tervezet szempontjából a legfontosabb előírások az alábbiak:

Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

A költségvetési rendelet összeállítása során kizárólag azokkal a bevételi forrásokkal számoltunk, amelyek minden kockázati elem nélkül megilletik az Önkormányzatot.

Az Önkormányzat 2025. évi költségvetésében a kiadások fedezetének biztosítását a fentnevezett állami támogatások bevételén felül a közhatalmi bevételek és a 2024. évi pénzmaradvány összegek biztosítják:

A közhatalmi bevételek a gazdasági válsághelyzet ellenére kedvezően alakultak. Az iparűzésiadó bevételünk 2024. évben jelentősen magas volt, mely a pénzmaradvány nagy részét képezi, az előző évektől eltérően, ahol a pénzmaradvány nagy részét az európai uniós pályázatok tartalmazták. Elmondható, hogy a 2025. évi költségvetésben az önkormányzat közfeladatai ellátásához a kiadások finanszírozását a normatív állami támogatásokon felül az önkormányzat saját bevételei képezik.

Bevételi előirányzatok

Működési költségvetési bevételek

1. Működési célú támogatások Áht.-on belülről

2. Közhatalmi bevételek

3. Működési Bevételek

4. Működési célú átvett pénzeszköz

Felhalmozási költségvetési bevételek

1. Felhalmozási célú támogatás Áht.-on belülről

2. Felhalmozási bevételek

3. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz

Működési finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Felhalmozási finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Bicske Város Önkormányzat költségvetési rendelet tervezetében a bevételek között az alábbi tételek szerepelnek:

I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről

Az állam a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását feladatalapú támogatással biztosítja.

Önkormányzatok működésének támogatása

1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

ba) Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása

bd) Közutak fenntartásának támogatása

1. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

2. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.

Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 2025. évben is emelkedett az előző évekhez hasonlóan 6 633 500 forint/fő-ről 6 994 000 forint/fő-re (ez az összeg 2024. évben 5 537 000 forint volt)

Az Önkormányzat állami működési támogatás összege 1 130 356 739 Ft.

Fontos változás volt az önkormányzatok működésének tekintetében a 2021. évi változás, mely meghatározta a központi költségvetési törvény szerint a szolidaritási hozzájárulás alapját. Megszűnt a beszámítás, szolidaritási hozzájárulást a 22 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok teljesítik a központi költségvetés felé. Ebben az évben változott a költségvetési törvényben a szolidaritási hozzájárulást a 25 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok teljesítik a központi költségvetés felé.

Az egy főre jutó adóerőképesség alakulását 2015 – 2024 év között az alábbi diagram mutatja:

II. Közhatalmi bevételek

A közhatalmi bevételek közé tartoznak a helyi adókból, a talajterhelési díjból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.

Helyi adók

Iparűzési adó

Építményadó

Pótlék, mulasztási bírság

Különféle bírságok

Talajterhelési díj

Egyéb sajátos bevételek

Helyi adók

A települési önkormányzatok a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat részben saját bevételeikből, részben pedig a központi költségvetésből és az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatásokból biztosítják. A források között igen jelentős helyet foglal el az önkormányzatok által megállapítható, kivethető adó.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) önmagában nem kötelezi a települési önkormányzatokat, csupán az adóztatás lehetőségét teremti meg. Az Önkormányzat által bevezetett adónemek súlyponti szerepet kapnak az önkormányzat költségvetésében.

Építményadó

2009. január 1-jétől Bicske városában bevezetésre került az építményadó, amely az addigi magánszemélyek kommunális adóját váltotta fel.

2014. január 1-jétől mentesül az építményadó fizetési kötelezettség alól a 70. életévét betöltött, egyedülálló bicskei állandó lakos, az állandó lakcímenként nyilvántartott ingatlanára vonatkozóan.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amelyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítés értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására is.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira jellemzően – a vállalkozónak kell az Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az iparűzési adó mértéke 2%-os adókulcs.

Az adók közül az iparűzési adó bír a legnagyobb jelentőséggel, a 2025. évi tervezett közhatalmi bevételek mintegy 87 %-át teszi ki.

A Htv. alapján, a helyi rendelet szerint mentesül az iparűzési adó alól az a vállalkozás, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

Gépjárműadóval a 2025. évi költségvetésben nem számolhatunk, hiszen teljes összege a központi költségvetést illeti.

Egyéb bírságok, talajterhelési díjbevétele

Az Önkormányzat minden évben realizál bevételeket az adókhoz, valamint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó bírságokból, ezenfelül a talajterhelési díjból is. Ezen bevételek köre azonban csak nagy bizonytalansági tényezőkkel tervezhető. A bevételi kör összbevétele alacsony.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a talajterhelési díj egységdíjának mértéke a korábbi 120 Ft/m³ helyett 1200 Ft/m³ összegben határozta meg 2012. február 1-jétől. A törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

III. Működési bevételek

A működési bevételeket az áru- és készletértékesítés, szolgáltatások ellenértéke, közvetített szolgáltatások ellenértéke, tulajdonosi bevételek, kiszámlázott általános forgalmi adó, általános forgalmi adó visszatérítése, intézményi ellátási díjak, alkalmazottak térítése, egyéb pénzügyi műveletek bevételei jelentik. A 2025. évi költségvetésben erre a jogcímre 382 581 311 Ft került tervezésre.

IV. Működési célú átvett pénzeszköz

A működési célú átvett pénzeszközök jogcímen nem terveztünk, amely a háztartásoktól kapott támogatásokat tartalmazza.

Felhalmozási költségvetési bevételek

V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről jogcímen TOP_PLUSZ-1.3.1-21-FE1-2023-00007 Bicske város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák elkészítése című európai uniós pályázat összegét terveztünk. A 2024. évi költségvetésben 39 590 000 Ft-al terveztünk, amelyből 2023-ban 14 605 000 ft-ot teljesítettünk, ezért 2024. évi költségvetésben 24 985 000 Ft-ot használunk fel, a fennmaradt összeget pedig tartalékba helyezzük.

VI. Felhalmozási bevételek jogcímen nem terveztünk. Amennyiben évközben keletkezik elhasználódott tárgyi eszköz az eladási árát költségvetés módosításakor tervezzük.

VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközzel a 2025. évi költségvetésben nem terveztünk.

VIII. Működési finanszírozási bevételek

Idei évben működési hitel felvétel nem került tervezésre.

IX. Felhalmozási finanszírozási bevételek

A működési finanszírozáshoz hasonlóan felhalmozási hitel felvétel nem került tervezésre.

K I A D Á S I ELŐIRÁNYZATOK

Működési költségvetési kiadások

I. Személyi juttatások

II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

III. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások

IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai

V. Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetési kiadások

VI. Beruházások

VII. Felújítások

VIII. Egyéb felhalmozási kiadások

Működési finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Felhalmozási finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Az Önkormányzat elsődleges feladata a település üzemeltetéséhez, a meglévő intézményhálózat működtetéséhez szükséges feltételek, források biztosítása.

A Képviselő-testület a hatályos jogszabályokban rögzített feladatok – különös tekintettel a pedagógusok, közalkalmazottak, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályokra – ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat biztosítja.

A köztisztviselők számára is lehetőséget biztosít Magyarország Kormánya az illetményalap emelésére. Magyarország központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2024. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

Fentiek értelmében lehetőség nyílt a - 2008. év óta változatlan - 38.650,-Ft összegű illetményalap emelésére a köztisztviselők és ügykezelők vonatkozásában.

Bicske Város Önkormányzatának Képviselő - testülete a Bicskei Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére alapilletményük 30%-ának megfelelő illetménykiegészítést, a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére az alapilletményük 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapított meg. A köztisztviselői illetményalapról szóló Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XII.17.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján a köztisztviselők és ügykezelők bére 80 000 Ft illetményalappal került tervezésre.

A köztisztviselők számára a jogszabályok alapján 2025. évi költségvetésben bruttó 400 eFt összegű cafeteria tervezhető.

Működési KÖLTSÉGVETÉSI kiadások

Az intézményi működési kiadások három csoportra bonthatók:

az Önkormányzat és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

a Hivatal és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

a költségvetési intézmények működési kiadásai.

A költségvetés tervezete az Önkormányzat, a Hivatal és a költségvetési intézmények által készített költségvetési javaslatok alapján került összeállításra.

Intézményeink a jegyző által készített iránymutatás alapján állították össze az elemi költségvetésüket, amelynél már az előző években is megfogalmazott alapvető célt, a költségtakarékos, hatékony gazdálkodást tartották szem előtt.

Az Önkormányzat költségvetésének 2025. évi kiadási főösszege a bevételi előirányzattal egyezően 6 534 119 008 Ft, amely az előző évi eredeti előirányzatnál 13%-kal magasabb.

1. A személyi jellegű juttatások között a fent leírtak alapján terveztünk az adott jogszabályi keretek között, valamint a Hivatal tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott személyenként bruttó 400 eFt éves cafeteria kerettel. A 2024. évi költségvetéshez hasonlóan a 2025. évi költségvetésbe is tervezésre került vissza nem térítendő juttatás: rendkívüli pénzbeli szociális segély, temetési segély, egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás.

A fent nevezett vissza nem térítendő juttatásokat jogcímenként 2025. évben a foglalkoztatottak egyszer igényelhetik a munkáltatótól:

1. rendkívüli pénzbeli szociális segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 50 000,- Ft

2. temetési segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 100 000 Ft,

3. egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás összege munkavállalónkként 30 000,- Ft, mely évente igényelhető.

1. A munkaadót terhelő járulékokat a jogszabályi előírások szerint terveztük, a szociális hozzájárulási adó mértékével 13 % - al.

1. A dologi kiadások tervezése a meglévő kötelezettségvállalások, illetve az előző évi tényszámok alapján történt.

1. Ellátottak pénzbeli juttatásai között a helyi rendeletben rászorultságtól függően meghatározott települési segélyek kiadásai szerepelnek.

1. Egyéb működési célú kiadások között szerepel a 2025. évre tervezett működési célú pénzeszköz átadások, amelyeket a rendelet 28. melléklete tartalmaz. Itt került tervezésre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása. Szintén ez a melléklet mutatja a támogatás értékű kiadásokat ÁH-n belülre, illetve ÁH-n kívülre.

A kötelező feladatokon túl néhány nem kötelező feladat támogatása szerepel a költségvetésünkben, így a Bicskei Önkormányzati Tűzoltóság, valamint a BTC támogatása, Altshauseni és Erdélyi testvérvárosi kulturális programok biztosításának támogatása, Bicskei Roma Napok támogatása, Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Nonprofit Kft., Collect Viridis Kft., Egyházak hitéleti támogatása, Bicskei Fúvószenekari Egyesület, Rákóczi Szövetség, Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sport Egyesület támogatása, (tételesen a rendelet 28-as melléklete tartalmazza), amely támogatások a szervezetek működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Az egyéb működési célú kiadások között szerepel a tartalékok jogcím is, amelyet a rendelet 31. számú melléklete tartalmaz.

Céltartalékba helyeztük azokat az összegeket, amelyek felmerülése, illetve annak időpontja előre nem pontosan látható, illetve tervezhető.

1. A felújítások jogcímen 214 462 699 Ft összeggel terveztünk, melyet tételesen a rendelet 29. melléklete tartalmazza.

1. A beruházások jogcímen 726 361 300 Ft összeggel terveztünk a 2025. évi költségvetésben, melyet tételesen a rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.

1. Felhalmozási költségvetési kiadások

Fejlesztési és felújítási kiadásokat a költségvetés 29. és 30. számú melléklete mutatja.

1. Felhalmozási finanszírozási kiadások

Felhalmozási célú támogatási kiadásokkal 2025. évi költségvetésben nem terveztünk.

Bicskei Polgármesteri Hivatal költségvetése

A Bicskei Polgármesteri Hivatalnál dolgozó köztisztviselők és ügykezelők illetményalapja testületi döntés alapján 80 000 ,-Ft.

A jutalom jogcím tervezésénél az Ávr. 51. § (1) bekezdésben foglaltakat vettük figyelembe:

„Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.”

A köztisztviselők továbbtanulására tervezett előirányzatot a megváltozott jogszabályi környezet indokolja. (Jogszabály előírja a kötelező továbbképzést.)

A személyi juttatások között szerepelnek a reprezentációs kiadások költségei is, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A hivatali munka színvonalas ellátásához informatikai eszközbeszerzések váltak szükségessé.

A Hivatal kiadásaihoz a központi költségvetés támogatást biztosít. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ költségvetése

Az Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat-Központ költségvetése 2016. július 1-jétől része az Önkormányzat költségvetésének.

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A család- és a gyermekjóléti központ feladatellátására a központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást.

A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataihoz a központi költségvetés az alábbi támogatásokat biztosítja:

1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai

A támogatás a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen:

családsegítés

gyermekjóléti szolgáltatás

1. Szociális étkeztetés

A támogatás a Szoctv. alapján a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg az önkormányzatot.

1. Házi segítségnyújtás

A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg.

1. Időskorúak nappali intézményi ellátása

A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

1. Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsődei ellátás

Az önkormányzat által fenntartott bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe a támogatás.

1. Gyermekétkeztetés támogatása

Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

A központi költségvetés jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 13 % mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.

A gyermekétkeztetés üzemeltetés feladat ellátására és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetés feladatellátására nyújt támogatást az állam.

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerint.

„15/A. § (1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.

(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.”

Bicske Városi Óvoda költségvetése

A Bicske Városi Óvoda költségvetése a jogszabályi előírások, valamint a költséghatékonyság és a biztonságos működtetés fenntartásának figyelembevételével került megtervezésre.

A 2025. évi költségvetésben a személyi juttatások tervezésénél figyelembe vettük a2025. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 453/2024. (XII.30.) kormányrendeletét. A rendelet 1. §-a alapján az óvodapedagógusok tekintetében intézményi szinten átlagosan 21,2%-kal történt a személyi juttatások tekintetében a tervezés.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púévhr) 88. § (1) bekezdése alapján a gyakornokok havi illetményét az intézményvezető 640 900 Ft-tal tervezte, figyelembevéve a Púévhr. 95/A§-a (6) és (7) bekezdéseit, amely alapján a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összegét havonta 10 600 forinttal magasabb összegben kell meghatározni.

A Pútv. 98. § (5) bekezdésének alkalmazása során az esélyteremtési illetményrész alapjául szolgáló havi illetmény összegének részét képezi a pályakezdés után járó növekmény is.

A pedagógusok átlagbéralapú támogatása 8 372 000 Ft-ról 2025.-ben 10 147 000 Ft-ra emelkedett, a növekedés mértéke 21%-os.

Az óvodában színvonalas nevelőmunka folyik, az üres álláhelyek folyamatosan betöltődnek, az SNI-s gyermekek fejlesztését folyamatosan ellátják. Az alkalmazott szakemberek megbízási szerződéssel látják el a feladataikat.

Az óvodában szükséges 2025-ben bizonyos felújításokat elvégezni, mint például a Kakas Tagóvodában a fűtés korszerűsítése, valamint klímák elhelyezése.

Fontos megjegyezni, hogy az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:

egyrészt a jogszabályi előírások óvodapedagógusok elismert létszáma

pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma a Púétv. 2. melléklete szerint

Óvodaműködtetési támogatásra az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát

pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása

mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása

Bicskei Gazdasági Szervezet költségvetése

A Bicskei Gazdasági Szervezet (a továbbiakban: BGSZ) látja el településünkön a településüzemeltetési, zöldterület-kezelési, valamint városgazdálkodási feladatok nagy részét, így a BGSZ költségvetésébe az ehhez szükséges személyi juttatások és működési kiadások kerültek tervezésre.

A személyi juttatások a közalkalmazotti alapilletményekkel, illetve a Munkatörvénykönyve alapján foglalkoztatottaknak a törvényben meghatározott bérekkel kerültek tervezésre. A fent nevezett feladatellátásra a költségvetési szerv költségvetésében közfoglalkoztatott munkabérének önrészét terveztük.

Dologi kiadásokhoz a karbantartásokkal kapcsolatos anyagköltségek, valamint működési és szolgáltatási költségek kerültek tervezésre.

Beruházásoknál gallyazó és platós teherautó beszerzése, új kis fűnyíró - traktor beszerzése, új fűkaszák beszerzése, illetve a településüzemeltetéshez szükséges eszközök kerültek tervezésre.

A felújítások között az intézmény gépjármű parkjának felújítási költségei kerültek tervezésre.

Bevételi oldalon az intézmény vállalt szolgáltatásaiért kapott díjak összegei szerepelnek.

A településüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó feladatellátáshoz az állam a zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához nyújt támogatást, a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján.

A Bicskei Gazdasági Szervezet a feladatellátási szerződés alapján látja el az önkormányzat szociális-, költségelvű bérlakások karbantartását.

A BGSZ a városüzemeltetési feladatokat az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerint látja el.

Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár költségvetése

Munkabér, bérfejlesztés

Intézményben a foglalkoztatottak bére a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján, mint költségvetési szervként működő kulturális foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban, 2020. november 1. napján a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakult át.

A 2021-es esztendőben a kulturális ágazatot érintő bérfejlesztési támogatás pályázat útján került a bérekbe beépítésre, majd a 2022-es évben az előző évvel megegyező mértékben már fenntartói nettó finanszírozásban keretében történt a támogatás.

Dologi kiadások, szakmai szolgáltatások, anyag- és eszközbeszerzés,

A 2025. évi költségvetésbe a színvonalas működéshez szükséges dologi kiadások, anyag- és eszközbeszerzések, és a programok, rendezvények megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások tervezésre kerültek. A büdzsé tervezése során törekedtünk arra, hogy a különböző szektorokat érintő áremelkedésekkel kalkuláljunk.

Karbantartás, üzemeltetés, beruházások

A költségvetésben tervezésre kerültek a karbantartási és kisjavítási szolgáltatások, és az üzemeltetéshez szükséges anyagbeszerzések is.

Tovább folytatódik a 2025. évi költségvetésben is a Fiatalok háza, és a Kultúrkúria épületének állagmegóvása, valamint környezetének szépítése, és a művelődési központ udvarával határos, annak szerves részét képező „Kutrik ház” környezetének rendezése.

Fejlesztések

A költségvetés szoros, így nagyobb léptékű beruházások megvalósítását nem teszi lehetővé. Ezek megvalósításához folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, illetve ezek hiányában kisebb lépésekben hazai forrásból, vagy partneri kapcsolatok révén tervezzük fejleszteni az intézményt és annak környezetét.

Kossuth tér 19.

(volt teleház, „csertex”) épületének felújítása

Az ingatlan jelenleg raktárként üzemel. Pályázati forrásból funkcióváltással ifjúsági közösségi tér vetítő szobával (kb. 20-25 fős klubmozi), próbaterem, és amatőr stúdió kialakítása.

Ezzel a fejlesztéssel bár kialakítunk egy új közösségi teret, de elveszítünk egy raktárt, melyet könnyűszerkezetes megoldással tervezünk pótolni a művelődési központ, vagy a Fiatalok háza udvarán.

„Kutrik ház”

az elmúlt évek során több új funkció is felmerült ezzel az épülettel kapcsolatban:

kézműves, kreatív, fazekasműhely kemencével

„kultúr kávéház” helyi termék ajándékbolttal

Ezekkel a koncepciókkal keresünk pályázati forrást az épület megmentésére, mely jelenleg raktár, és mint az előző esetben, itt is terveznünk kell a raktározás megoldásával a funkció váltassál párhuzamosan.

Fiatalok háza

: tetőtér és pince hasznosítása

pályázati forrást keresünk a fenti helyiségek közösségi térré alakításához.

Bicske Városi Konyha költségvetése

A személyi juttatások összege tartalmazza az alkalmazottak törvényben meghatározott illetményét, a bejáró dolgozók költségtérítését, valamint az egyéb kötelező bérkiegészítéseket.

Az élelmiszer beszerzés nyersanyagnorma, illetve az előző év előirányzata alapján lett meghatározva, számolva a költségvetési törvényben a 3,2%-os fogyasztói árnövekedéssel.

A dologi kiadások többi tételénél meghatározott szerződés szerinti összegek lettek betervezve.

A közétkeztetési törvényi előírásoknak megfelelve a diétás étkeztetést a konyha saját maga látja el.

Az előző évek során több új gép és berendezés lett kicserélve, ennek köszönhetően az intézmény gépállománya az előírt normáknak megfelel. A 2025. évi költségvetésben a tálalókonyhákra gázbojler csere, illetve a szabályozások változása miatt újra melegítéshez szükséges tűzhelyek cseréje szükséges, ami a tavalyi költségvetésben nem került tervezésre. A beruházások között nagy hűtő, kis hűtő, informatikai eszköz beszerzés is szerepel.

A bevételi oldalon a gyermekétkezés térítési díj bevétele, illetve a megengedett összeghatárig külsős rendezvények a zánkai táboroztatás étkezési díj bevétele került tervezésre.

Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

A Képviselő testület a 213/2017. (VII.6.) határozatával elfogadta a Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető költségvetési intézmény alapító okiratát. Az új intézmény költségvetésébe tartozik az uszoda és a zánkai tábor működési, fenntartási költsége. Az intézmény működtetése által az Önkormányzat arra törekszik, hogy a többi intézményhez hasonlóan színvonalas feladatellátás valósuljon meg a város szolgáltatásai által.

Az intézmény tovább folytatja a zánkai üdülőtábor Konyha épületének felújítását, ami a tavalyi költségvetésben nem valósult meg az a 2025. évi költségvetésben folytatódik, a mosdó/ fürdő részleg felújításra kerül ezzel komfortosabbá téve a nyaralást az ott üdülő gyerekek számára. A régi, nem megbízhatóan működő melegvizet biztosító kazán helyett új korszerű berendezés kerül. A Zánkai táborba 22 darab új ágy beszerzése került tervezésre, továbbá a Tanuszoda részére elhasználódott eszközök.

Az Áht. 23. § (2) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a költségvetési egyenleg összegét, valamint a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét, illetve a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat.

Ennek megfelelően az Önkormányzat költségvetési rendeletében ki kell mutatni a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz,

(5) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(6) bekezdés alapján a jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

Bicske Város Önkormányzatának 2025. évi költségvetéséről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet):

a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény),

az Mötv.

az Áht.,

az Ávr.

a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet a (a továbbiakban: Áhsz.),

a Magyarország gazdasági stabilisáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.),

jogszabályokon alapul.

A költségvetés megalkotásának kötelezettsége az Alaptörvényben és az Mötv.-ben is szabályozott. Fentieknek megfelelően a költségvetés megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges és természetesen azért is, mert a gazdálkodás rendszerét, a tervezett bevételeket, a teljesíthető kiadásokat határozza meg.

A költségvetési rendeletben az alábbi mérlegeket és kimutatásokat szükséges szerepeltetni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az Áht., valamint annak végrehajtási rendelete a költségvetés tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet-tervezet összeállításának alapjai.

A költségvetés tartalmazza az Önkormányzat sajátos helyzetét, a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozását, a gazdálkodáshoz kapcsolódó helyi sajátosságokat, szabályokat, az előző évek gazdasági programjaiból eredő célokat.

A rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki, amelyek kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatot látnak el. A gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelmények szerinti gazdálkodás ellenőrzését a hatásköri megosztottság szerint az államháztartási szabályok alapján kell ellátni.

Az Áht. és végrehajtási rendeletének megfelelően kerültek megállapításra a kiemelt előirányzatok, amelyeket részletes, feladatokat tartalmazó mellékletek egészítenek ki.

Önkormányzatunk biztos anyagi helyzetének, az átgondolt, takarékos, fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően olyan költségvetési pozícióban állítottuk össze a költségvetési rendelet-tervezetet, mely megalapozott tervezéssel, az igények pontos felmérésével, szigorú rangsorolásával 2025. évben is biztosítja:

a pénzügyi egyensúlyt és a folyamatos likviditást,

a kötelező feladatok színvonalának megtartását,

az Önkormányzatunk részéről hagyományosnak tekinthető szociális érzékenységet, hátrányos helyzetűek, rászorulók támogatását,

közterületeink színvonalának megőrzését,

az önkormányzati vagyon értékének megtartását, a megkezdett fejlesztési célok teljesítését.

Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, amelynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata.

Kérem a képviselő-testületet, hogy fogadja el a rendelet-tervezetet.

Bálint Istvánné

polgármester

Részletes indokolás

Az 1–13. §-hoz

1. A rendelet hatályát tartalmazza.

1. (1) Bicske Város Önkormányzat Képviselő – testülete Bicske Város Önkormányzatának és költségvetési szerveinek 2025. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit határozza meg.

kiadás főösszegét 6 534 119 008 forintban

bevételi főösszegét 6 534 119 008 forintban

(2) A bevételi és kiadási főösszegből az Áht. 23. §-a szerint az alábbiakat határozza meg:

a) költségvetési bevételek összege 3 268 285 970 forint

b) költségvetési kiadások összege 6 494 470 638

forint

c) költségvetési hiány összege 3 226 184 668 forint

d) finanszírozási bevételek összege 3 265 833 038 forint

e) finanszírozási kiadások összege 39 648 370 forint

f) belső finanszírozási összege 3 265 833 038 forint

(költségvetési maradvány)

g) külső finanszírozás összege 0 ezer forint

(3) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a címrendet az 1. melléklet 2. oszlopa szerint rendelkezik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, a költségvetés táblarendjét pedig a csatolt mellékletek szerint határozza meg.

1. Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszeg előirányzatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének megfelelően a rendelet 1-35. számú mellékleteiben határozza meg.

3. § Bicske Város Önkormányzat Képviselő - testülete a költségvetési szervek költségvetés előirányzatainak főösszegeit határozza meg mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.

4. § Az Önkormányzat költségvetési szerveinek és a Bicskei Polgármesteri Hivatalnak (a továbbiakban együtt: intézmény) költségvetési alapokmányait az e rendeletben meghatározott költségvetési előirányzatoknak megfelelően, valamint a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználását határozza meg.

5. § A Képviselő-testület a Polgármesternek előirányzat-átcsoportosítási jogát határozza meg.

6. § A 2025. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt előirányzatok (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulék, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatása, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülre és kívülre, működési bevételek, sajátos bevételek, felhalmozási bevételek, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülről és kívülről) módosításának jogát határozza meg.

7. § A polgármester felhatalmazását, illetve az előirányzatok átcsoportosítását, zárolását, a kisösszegű követelések összegét tartalmazza.

8. § Beruházási, felújítási munkálatok megvalósításának előzetes vizsgálatáról tartalmaz rendelkezést, illetve a pályázati lehetőségekről, valamint az önkormányzat rendelkezésére álló források felszabadításáról rendelkezik.

9. § Az önkormányzati létszámkeretet határozza meg.

10. § A köztisztviselők és ügykezelők illetményalapját, a cafeteria juttatások 2025. évre vonatkozó éves keretösszegét 400 000 Ft-ban határozza meg.

11. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a rendelet 23. melléklet kiemelt állami és önkormányzati ünnepek jogcímen található összeg feletti rendelkezési jogára, és a polgármester által kiválasztott előadóművészek meghívására és zeneműsor megrendelésére.

12. § A helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.

13. § A záró rendelkezéseket tartalmazza.