Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

Bicske Város Önkormányzata 2026. évi költségvetéséről

Hatályos: 2026. 02. 14

Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

2026.02.14.

Bicske Város Önkormányzata 2026. évi költségvetéséről

Általános indokolás

Bicske Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) 2026. évi költségvetési rendelet-tervezetét a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően, Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény, a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtási rendelete előírásainak betartásával állítottuk össze. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottunk a város helyi sajátosságaira, gazdasági lehetőségeire és a lakosság igényeire.

A költségvetési rendelet-tervezet kialakításánál alapvető szempont volt az önkormányzati működés folytonosságának biztosítása, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok zavartalan ellátása. Megállapítható, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló források felhasználásával feladatait maradéktalanul teljesítette, és a 2026. évre vonatkozó tervezés is ezt a stabil működést hivatott fenntartani.

A 2026. évi költségvetés fő jellemzője, hogy az önkormányzat működése döntően saját bevételekre támaszkodik. A tervezés során törekedtünk a pénzügyi egyensúly megteremtésére és fenntartására, a kötelező feladatok biztonságos finanszírozására, valamint a város hosszú távú működőképességének megőrzésére.

Kiemelt figyelmet fordítottunk a lakosság szociális biztonságának erősítésére, a szociális ellátórendszer működtetésére és a rászorulók támogatására. Ezzel párhuzamosan fontos célként jelent meg a közterületek gondos, körültekintő kezelése, a városkép megőrzése és javítása, valamint az önkormányzati vagyon állagának megóvása és fejlesztése. A vagyonfejlesztési feladatok – külső források hiányában – elsősorban saját forrásból, az intézményhálózat bevonásával kerülnek megvalósításra.

A központi költségvetésből származó támogatások esetében a költségvetési törvény adatai alapján nominális növekedés prognosztizálható, ezzel párhuzamosan a szolidaritási hozzájárulás mértéke emelkedett. A szolidaritási hozzájárulás összege 2026. évben 840 321 050 Ft, ami 19%-al több mint a 2025. évi eredeti előirányzat (704 321 466 Ft) összege. 2025 november hónapban a központi költségvetésbe ezen felül befizettünk 217 979 219 Ft-ot. Magyarország Kormánya a területfejlesztési célú források felhasználásával kapcsolatos egyes további intézkedésekről szóló 1595/2025. (XII.31.) Korm. határozat elfogadásával úgy döntött, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek 2025-ben többet fizettek be a Területfejlesztési alapba, mint amennyi támogatásban a Versenyképes Járások Programból részesültek, a különbözet 35%-át támogatás formájában visszatéríti. A Versenyképes Járások Programból 69 837 138 Ft-ot kaptunk tűzoltóautó beszerzésre és a mentőszolgálat épületének karbantartására. A fennmaradó összeg (148 142 081 Ft) 35%-a 51 849 728 Ft, amely összeg a 2026-os költségvetésbe kerül felhasználásra közvilágítás fejlesztésére, felújítására.

A gazdálkodási környezetet nehezíti, hogy az önkormányzatnak tartósan magasabb árszínvonal mellett kell biztosítania működését. A szállító partnerektől igénybe vett szolgáltatások és beszerzések költségeiben érvényesülő áremelkedések közvetlenül növelik a működési kiadásokat. A 2026-ra átlagosan 3,6%-os inflációval lehet számolni azonban, egyes kiadási területeken – különösen az intézményi élelmezés esetében – az áremelkedés mértéke ezt meghaladó. Az intézmények működtetése során emellett több olyan eszköz amortizálódott, amelynek pótlása vagy felújítása a zavartalan feladatellátás érdekében elengedhetetlenné vált.

Az önkormányzat továbbra is kiemelt feladatának tekinti a szociálisan rászoruló családok támogatását, a szociális ellátórendszer működtetését és a helyi segítségnyújtási formák fenntartását, illetve lehetőség szerinti bővítését.

A működési kiadások jelentős növekedése mellett alapvető cél a költségvetési egyensúly megőrzése, miközben forrásokat kell biztosítani a város fejlődését szolgáló beruházásokra és fejlesztésekre is. A tervezés során meghatározó tényezőként jelenik meg a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, amely a személyi juttatások és a járulékok alakulását érdemben befolyásolja.

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a pedagógusok 2026. évi illetményemelése végrehajtásának elősegítése érdekében a 2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetésről szóló 435/2025. (XII.23.) Korm. rendeletre továbbá a 2026. évi tanárbéremelésről szóló 1577/2025. (XII.23.) Korm. határozatra. A Kormány 2026. január 1-től átlagos 10%-os pedagógus béremelést biztosít és ezzel egyidejűleg a támogatás mértékét is emeli. Elmondhatjuk, hogy az intézményeink átlagosan 15%-os béremeléssel számoltak.

A költségvetés tervezését további jogszabályok figyelembevételével tervezzük:

- a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII.23.) Korm. rendelete,

- a kiegészítő szociális pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásról, valamint egyes gondoskodáspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 427/2025. (XII.23.) Korm. rendelet.

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény illetményrendszerére vonatkozó szabályoktól a Kormány rendeletében eltérhet, ha az a közalkalmazott számára kedvezőbb.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (4) bekezdése alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezet a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a helyi önkormányzat költségvetésének az alábbiakat kell tartalmaznia:

23. § (2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,

j) a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek – önkormányzati szinten összesített és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek szerinti tételes megbontásban a – költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait.

(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,

b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság

legutóbbi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

a) veszteség nem tervezhető, vagy

b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében – a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében – támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4) Az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

A költségvetés tervezése során kiemelt fontosságú Bicske város tekintetében a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése és erősítése. Bicske Város Önkormányzata az elmúlt évekhez hasonlóan 2026. évi költségvetése során is biztosítja a város gazdasági és társadalompolitikai eredményeinek megőrzését és a közfeladatainak ellátását.

Tekintettel arra, hogy Bicske Város Önkormányzatának legfontosabb célja a város működőképességének fenntartása, a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának folyamatos biztosítása a humán erőforrások megtartásával, ezért a város 2026. évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni a jelenleg gazdasági mutatókat, ezáltal körültekintően, megfontoltan, reális gondolkodásmóddal szükséges tervezni.

A költségvetési törvényben a 2025. évi szabályokhoz képest nem változtak az alábbi tételek:

1. Az Önkormányzatot megillető átengedett bevételek:

- a vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírság 30%-a,

- a közigazgatási bírságból, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a,

- a közterület-felügyelő által közlekedési szabályszegés miatt kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

- a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a

Változatlan a közalkalmazotti illetménytábla (központi költségvetés 6. melléklete) és illetménypótlék számítási alapja 20 000 Ft.

1. A kis összegű követelés értékhatára 100 000 Ft.

1. 2026-ben az elmúlt évhez hasonlóan a gépjárműadó teljes összege a központi költségvetés bevétele, ez jelentős bevétel kiesést jelent az önkormányzat számára.

1. A köztisztviselőknek adható éves cafeteria keret maximális összege nettó 400 000 Ft.

1. Az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége alapján fizetendő szolidaritási hozzájárulás számításánál alkalmazott paraméterek 2025. évhez képest nem változtak, így a jövő évi fizetendő összeg az adóerő-képességet meghatározó adóalap arányában változik.

A települési önkormányzatok 2026. évi állami támogatása hasonlóan a 2025. évi támogatáshoz az állami finanszírozást a 25 000,- Ft feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat iparűzési adóerőképességet meghatározó adóalapja. A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a 2025. évhez képest nem a nettó finanszírozás keretében történik, hanem a 49/2025. (XII.23.) NGM rendelet alapján négy egyenlő részletben az alábbiak szerint:

Bicske	I. részlet	II. rész	III. rész	IV. rész	Összesen
Bicske	100 838 526	319 321 999	100 838 526	319 321 999	840 321 050

A 2025-es költségvetési évben befizetett önkormányzati szolidaritási hozzájárulás mértéke 704 321 466 Ft volt. Ez azt jelenti, hogy a 2026-os költségvetési évben 135 999 584 Ft-al magasabb összeget fizetünk be a központi költségvetésbe, ami 19,31%-os a növekedést jelent. A 2025. éves költségvetés terhére ezen felül november hónapban további 217 979 219 Ft befizetésére is sor került.

A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2026. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik, igazodva Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottakhoz. A támogatás változatlanul négy fő területre összpontosít: az általános működtetés, óvodához kapcsolódó támogatás, a szociális és gyermekjóléti, valamint a kulturális feladatok támogatása.

Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2026-ban is, hasonlóan az előző évekhez egy – különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja.

Az általános támogatáson belül külön jelenik meg a polgármesteri hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása az önkormányzatok adóerőképességének függvényében. Itt elmondható, hogy összességében a működés általános támogatása emelkedett.

Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 6 994 000 Ft-ról 9 761 000 Ft-ra emelkedett, 39,56%-os növekedés a 2025. év januárjához viszonyítva.

A köznevelési ágazatban Bicske Város Önkormányzata fő feladata az óvodai ellátás. A költségvetés átlagbéralapú bértámogatást biztosít az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők illetményéhez a jogszabályban meghatározott elismert létszámnak megfelelően.

Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők részére tervezhető illetmény esetében figyelembe kell venni a 2023. július 15-én hatályba lépett pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Púétv.), továbbá a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet és a 2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 435/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből és a pedagógus szakképzettséggel rendelkezők pedagógus II. fokozatba történő átsorolása miatt keletkező többletkiadásokhoz. Az óvodaműködtetési támogatás szolgálja az intézmény szakmai eszközeinek beszerzése miatt jelentkező dologi kiadásainak támogatását. Az óvodaműködtetési támogatás 2026. évben nem változott maradt a 172 374 Ft/fő/év összeg. Óvodaműködtetési támogatás összege 54 297 810 Ft/év.

A napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 2026. évben 11 460 000 Ft, ez a támogatási összeg 2025-ben 10 147 000 Ft volt, ami közel 13%-os emelést jelent.

Annak ellenére, hogy az óvodában béremelésre fordítható kiegészítő támogatás 29 195 500 Ft, az önkormányzat saját forrásból a személyi juttatásokhoz és annak járulékaihoz jelentős összeggel hozzájárul.

Az óvodaműködtetési támogatás összege 2026. évre összesen 520 374 010 Ft, melyből óvodaműködtetésre fordítható összeg 54 297 810 Ft és pedagógusok átlagbéralapú támogatása 328 902 000 Ft, nemzetiségi pótlék 5 736 000 Ft, a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 116 907 000 Ft, a pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok támogatása 14 531 200 Ft.

Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, a feladatellátáshoz kötött felhasználású támogatást kapnak a gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz a települési önkormányzatok. 2026. évre az intézményi gyermekétkeztetés támogatás összege 127 292 516 Ft, amelyből a bértámogatás 64 856 000 Ft, az üzemeltetésre vonatkozó támogatás összege 62 304 516 Ft és a szünidei étkeztetés támogatása 132 000 Ft.

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása.

Az önkormányzati feladatkörbe sorolt egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása esetében a támogatás két részből tevődik össze, a szakmai bértámogatásából (amelynek fajlagos összege a bérintézkedések hatásának beépítésével növekszik), valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást.

A Kapcsolat -Központ támogatási jogcímei:

Család- és gyermekjóléti szolgálat: 7 855 000 Ft/számított létszám/év

Család- és gyermekjóléti központ: 7 270 000 Ft/számított létszám/év,

Család- és gyermekjóléti központ óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása: 5 640 Ft/fő

Szociális étkezés: 94 500 Ft/fő

Szociális segítés: 25 000 Ft/fő

Személyi gondozás: 714 500 Ft/fő

Időskorúak nappali intézményi ellátása: 404 300 Ft/fő

Támogató szolgálat alaptámogatása: 3 000 000 Ft/szolgálat

teljesítménytámogatás: 4 810 Ft/feladategység

A fentiek alapján a támogatás összege 191 684 290 Ft.

A Púétv. számos rendelkezése érinti a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben (felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelő/szaktanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor) foglalkoztatott személyeket is.

A bölcsődei bértámogatás felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók esetében 11 312 000 forint/számított létszám, a bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 8 538 000 forint/számított létszám.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendeletben foglaltakat alkalmazni szükséges.

2026-ban is megilleti a bölcsődei ellátásban pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyeket a Gyvt. rendelkezése szerinti pótszabadság.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 3. § (5e) bekezdése alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében a bölcsődei pótlékot be kell számítani.

Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és a Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

A bölcsődei üzemeltetési támogatás meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. A támogatás folyósítása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik

A települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg az Mötv-ben, valamint a Kult. tv-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

Az előző évhez hasonlóan a települési önkormányzatok támogatása, 2 213 Ft/fő. Az önkormányzat e feladatellátására 27 607 175 Ft támogatást kap.

A város állami támogatásának összegét az alábbi táblázat mutatja:

Jogcím megnevezése	Mennyiségi egység	Fajlagos összeg	Mutató	Forint	A költségvetési törvény 20. § (4) bekezdése alapján módosított fajlagos összeg	Emelt fajlagos szerinti támogatás
Önkormányzati hivatal működésének támogatása - elismert hivatali létszám alapján	elismert hivatali létszám	9 280 000	31	291 948 800	9 761 000	307 521 500
Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása	forint	0		21 291 400	0	21 291 400
Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása	forint	0		19 658 000	0	19 658 000
Településüzemeltetés - köztemető támogatása	forint	0		6 390 180	0	6 390 180
Településüzemeltetés - közutak támogatása	forint			23 365 615		23 365 615
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása	forint			34 930 000		34 930 000
Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása	forint	2 550		4 674 150	2 550	4 674 150
A települési önkormányzatok működésének általános támogatása				402 258 145		417 830 845
Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát	fő	172 374	315	54 297 810	172 374	54 297 810
pedagógusok átlagbéralapú támogatása	fő	10 147 000	29	291 218 900	11 460 000	328 902 000
pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása	fő	869 000	15	13 208 800	956 000	14 531 200
Nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus - pótlék felső határa	fő	1 738 000	3	5 214 000	1 912 000	5 736 000
pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása	fő	5 268 000	21	110 628 000	5 567 000	116 907 000
Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása	főforint			474 567 510		520 374 010
Család- és gyermekjóléti szolgálat	számított létszám	7 140 000		11 424 000	7 855 000	12 568 000
Család- és gyermekjóléti központ	számított létszám	6 770 000		40 620 000	7 270 000	43 620 000
Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása	fő	5 255	4 496	23 626 480	5 640	25 357 440
Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás	fő	88 520	80	7 081 600	94 500	7 560 000
Szociális segítés	fő	25 000	5	125 000	25 000	125 000
Személyi gondozás - önálló feladatellátás	fő	648 100	9	5 832 900	714 500	6 430 500
Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás	fő	372 600	8	2 980 800	404 300	3 234 400
Alaptámogatás	működési hó	3 000 000	12	3 000 000	3 000 000	3 000 000
Teljesítménytámogatás	feladategység	4 470	3 115	13 924 050	4 810	14 983 150
Szociális és gyermekjóléti támogatások				108 614 830		116 878 490
Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	10 297 000	3	30 891 000	11 312 000	33 936 000
Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása	fő	7 338 000	4	27 150 600	8 538 000	31 590 600
Bölcsődei üzemeltetési támogatás	forint			9 279 200		9 279 200
Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása				67 320 800		74 805 800
Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás	fő	3 924 000	15	57 839 760	4 400 000	64 856 000
Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás	forint	0		62 304 516	0	62 304 516
Szünidei étkeztetés támogatása	étkezési adag	400	330	132 000	400	132 000
Gyermekétkeztetés támogatása				120 276 276		127 292 516
Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása	forint	2 213		27 607 175	2 213	27 607 175
Összes támogatás				1 200 644 736		1 284 788 836

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII.23.) Korm. rendelet 2. § alapján a minimálbér teljes munkaidő teljesítése esetén 322 800 Ft, a garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 373 200 Ft.

A rendelet-tervezetben ezen összegek alapján terveztük a személyi juttatásokat, amelynek hatása az állami támogatás összegeiben is megjelenik.

A minimálbértől függ a rehabilitációs hozzájárulás mértéke. A tervezés az előző bekezdés szerinti bérösszegek alapján történt, ami azt jelenti, hogy 2.905 200 Ft-ra nő a foglalkoztatók által befizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A 2026. évi költségvetési rendelet-tervezet megalkotása során figyelembe vettük az Áht. és az Ávr. előírásai mellett, az Mötv. rendelkezéseit is.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó előírásokat az Mötv. 111-116. §-ai tartalmazzák. A költségvetési rendelet-tervezet szempontjából a legfontosabb előírások az alábbiak:

- Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

- A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza.

- A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

- A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

- A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

- Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

A költségvetési rendelet összeállítása során kizárólag azokkal a bevételi forrásokkal számoltunk, amelyek minden kockázati elem nélkül megilletik az Önkormányzatot.

Az Önkormányzat 2026. évi költségvetésében a kiadások fedezetének biztosítását a fentnevezett állami támogatások bevételén felül a közhatalmi bevételek, a 112/2025. (IX.30.) határozat alapján 4209/83 hrsz ingatlan értékesítése 100 000 000 Ft.

A 2026. évi költségvetésbe TOP PLUSZ-os pályázatok összegeit is terveztünk, amelyeknek összegei 898 396 324 Ft, ezek a következő pályázatok:

- TOP-PLUSZ-1.3.1-21-FE1-2023-00007 Fenntartható városfejlesztési stratégiák

- TOP_PLUSZ-3.3.1-21-FE1-2024-00043 Infrastruktúra-fejlesztés a bicskei Kakas Tagóvodában

- TOP_PLUSZ-1.2.1-21-FE1-2024-00054 Bicske város csapadékvíz elvezetési feladatok megoldása II. ütem

- TOP_PLUSZ-3.1.-23-FE1-2024-00010 Helyi humán fejlesztések Bicskén

A közhatalmi bevételek kedvezően alakultak. Az iparűzésiadó bevételünk 2025. évben jelentősen magas volt, mely a pénzmaradvány nagy részét képezi, az előző évektől eltérően, ahol a pénzmaradvány nagy részét az európai uniós pályázatok tartalmazták.

Bevételi előirányzatok

Működési költségvetési bevételek

1. Működési célú támogatások Áht.-on belülről

2. Közhatalmi bevételek

3. Működési Bevételek

4. Működési célú átvett pénzeszköz

Felhalmozási költségvetési bevételek

1. Felhalmozási célú támogatás Áht.-on belülről

2. Felhalmozási bevételek

3. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz

Működési finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Felhalmozási finanszírozási bevételek

1. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök felvétele pénzügyi vállalkozásoktól

5. Belföldi értékpapírok bevételei

6. Maradvány igénybevétele

7. Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

8. Áht-n belüli megelőlegezések

9. Központ irányítószervi támogatás

10. Lekötött bankbetétek megszüntetése

Bicske Város Önkormányzat költségvetési rendelet tervezetében a bevételek között az alábbi tételek szerepelnek:

I. Működési célú támogatások államháztartáson belülről

Az állam a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok ellátását feladatalapú támogatással biztosítja.

Önkormányzatok működésének támogatása

1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása

ba) Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása

bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása

bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása

bd) Közutak fenntartásának támogatása

1. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

2. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása.

Az önkormányzati hivatal működésének támogatása 2025. évben is emelkedett az előző évekhez hasonlóan 6 633 500 forint/fő-ről 6 994 000 forint/fő-re (ez az összeg 2024. évben 5 537 000 forint volt)

Az Önkormányzat állami működési támogatás összege 1 284 788 836 Ft.

Az egy főre jutó adóerőképesség alakulását 2015 – 2025 év között az alábbi diagram mutatja:

II. Közhatalmi bevételek

A közhatalmi bevételek közé tartoznak a helyi adókból, a talajterhelési díjból, valamint a különféle bírságokból származó bevételek.

- Helyi adók

Iparűzési adó

Építményadó

Pótlék, mulasztási bírság

- Különféle bírságok

- Talajterhelési díj

- Egyéb sajátos bevételek

Helyi adók

A települési önkormányzatok a közszolgáltatásokhoz szükséges forrásokat részben saját bevételeikből, részben pedig a központi költségvetésből és az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatásokból biztosítják. A források között igen jelentős helyet foglal el az önkormányzatok által megállapítható, kivethető adó.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) önmagában nem kötelezi a települési önkormányzatokat, csupán az adóztatás lehetőségét teremti meg. Az Önkormányzat által bevezetett adónemek súlyponti szerepet kapnak az önkormányzat költségvetésében.

Építményadó

2009. január 1-jétől Bicske városában bevezetésre került az építményadó, amely az addigi magánszemélyek kommunális adóját váltotta fel.

2014. január 1-jétől mentesül az építményadó fizetési kötelezettség alól a 70. életévét betöltött, egyedülálló bicskei állandó lakos, az állandó lakcímenként nyilvántartott ingatlanára vonatkozóan.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amelyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítés értéke és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége. Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására is.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira jellemzően – a vállalkozónak kell az Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

Az iparűzési adó mértéke 2%-os adókulcs.

Az adók közül az iparűzési adó bír a legnagyobb jelentőséggel, a 2026. évi tervezett közhatalmi bevételek mintegy 8,49 %-át teszi ki.

A Htv. alapján, a helyi rendelet szerint mentesül az iparűzési adó alól az a vállalkozás, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

Gépjárműadóval a 2026. évi költségvetésben nem számolhatunk, hiszen teljes összege a központi költségvetést illeti.

Egyéb bírságok, talajterhelési díjbevétele

Az Önkormányzat minden évben realizál bevételeket az adókhoz, valamint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó bírságokból, ezenfelül a talajterhelési díjból is. Ezen bevételek köre azonban csak nagy bizonytalansági tényezőkkel tervezhető. A bevételi kör összbevétele alacsony.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. § (3) bekezdésében a talajterhelési díj egységdíjának mértéke a korábbi 120 Ft/m³ helyett 1200 Ft/m³ összegben határozta meg 2012. február 1-jétől. A törvény 21/B. § (1) bekezdése alapján a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. A 2026. évi költségvetésben 2 235 005 000 Ft adóbevételt terveztünk.

III. Működési bevételek

A működési bevételeket az áru- és készletértékesítés, szolgáltatások ellenértéke, közvetített szolgáltatások ellenértéke, tulajdonosi bevételek, kiszámlázott általános forgalmi adó, általános forgalmi adó visszatérítése, intézményi ellátási díjak, alkalmazottak térítése, egyéb pénzügyi műveletek bevételei jelentik. A 2026. évi költségvetésben erre a jogcímre 449 741 751 Ft került tervezésre.

IV. Működési célú átvett pénzeszköz

A működési célú átvett pénzeszközök jogcímen 30 000 Ft-al terveztünk, amely a háztartásoktól kapott támogatásokat tartalmazza.

Felhalmozási költségvetési bevételek

V. Felhalmozási célú támogatások Áht.-on belülről jogcím összege 864 222 345 Ft, amelynek összege az alábbi támogatásokat tartalmazza:

- aTOP_PLUSZ-3.3.1-21-FE1-2024-00043 Infrastruktúra-fejlesztés a bicskei Kakas Tagóvodában 171 962 617 Ft a pályázat teljes összege 184 000 000 Ft, amelyből 2025. év végén 12 037 383 Ft-ot megelőlegeztek és ez az összeg a 2025 évi költségvetési maradvány részét képezi

- TOP_PLUSZ-1.2.1-21-FE1-2024-00054 Bicske város csapadékvíz elvezetési feladatok megoldása II. ütem a pályázat teljes összege 640 410 000 Ft, valószínű 2026-os költségvetési évben 52 020 500 Ft kerül felhasználásra

- a 1595/2025. (XII.31.) kormány határozat alapján 51 849 728 Ft a támogatás összege

VI. Felhalmozási bevételek jogcímen 100 000 000 Ft-al terveztünk. Ez az összeg az úgynevezett „Szellemház” eladásának árbevétele.

VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközzel a 2026. évi költségvetésben nem terveztünk.

VIII. Működési finanszírozási bevételek

Idei évben működési hitel felvétel nem került tervezésre.

IX. Felhalmozási finanszírozási bevételek

A működési finanszírozáshoz hasonlóan felhalmozási hitel felvétel nem került tervezésre.

K I A D Á S I ELŐIRÁNYZATOK

Működési költségvetési kiadások

I. Személyi juttatások

II. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

III. Dologi kiadások, egyéb folyó kiadások

IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai

V. Egyéb működési célú kiadások

Felhalmozási költségvetési kiadások

VI. Beruházások

VII. Felújítások

VIII. Egyéb felhalmozási kiadások

Működési finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Felhalmozási finanszírozási kiadások

1. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre

2. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

3. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

4. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásoknak

5. Belföldi értékpapírok kiadásai

6. Központi, irányítószervi támogatás folyósítása

7. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése

8. Pénzügyi lízing kiadásai

Az Önkormányzat elsődleges feladata a település üzemeltetéséhez, a meglévő intézményhálózat működtetéséhez szükséges feltételek, források biztosítása.

A Képviselő-testület a hatályos jogszabályokban rögzített feladatok – különös tekintettel a pedagógusok, közalkalmazottak, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályokra – ellátásához szükséges feltételeket, forrásokat biztosítja.

A köztisztviselők számára is lehetőséget biztosít Magyarország Kormánya az illetményalap emelésére. Magyarország központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 63. § (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2026. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

Fentiek értelmében lehetőség nyílt a - 2008. év óta változatlan - 38.650,-Ft összegű illetményalap emelésére a köztisztviselők és ügykezelők vonatkozásában.

2026. január 1-jétől a Kormány 47 863 420 Ft-ot biztosított illetményemelésre.

Bicske Város Önkormányzatának Képviselő - testülete a Bicskei Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők részére alapilletményük 30%-ának megfelelő illetménykiegészítést, a középiskolai végzettségű köztisztviselők részére az alapilletményük 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapított meg. A köztisztviselői illetményalapról szóló 15/2025. (XI.5.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján a köztisztviselők és ügykezelők bére 80 000 Ft illetményalappal került tervezésre.

Működési KÖLTSÉGVETÉSI kiadások

Az intézményi működési kiadások három csoportra bonthatók:

- az Önkormányzat és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

- a Hivatal és a kormányzati funkcióihoz tartozó működési kiadások,

- a költségvetési intézmények működési kiadásai.

A költségvetés tervezete az Önkormányzat, a Hivatal és a költségvetési intézmények által készített költségvetési javaslatok alapján került összeállításra.

Intézményeink a jegyző által készített iránymutatás alapján állították össze az elemi költségvetésüket, amelynél már az előző években is megfogalmazott alapvető célt, a költségtakarékos, hatékony gazdálkodást tartották szem előtt.

Az Önkormányzat és a költségvetési intézmények költségvetésének 2026. évi kiadási főösszege a bevételi előirányzattal egyezően 8 270 990 505 Ft, amely az előző évi eredeti előirányzatnál 21%-kal magasabb.

1. A személyi jellegű juttatások között a fent leírtak alapján terveztünk az adott jogszabályi keretek között, valamint a Hivatal tekintetében a költségvetési törvényben meghatározott személyenként bruttó 400 eFt éves cafeteria kerettel. A 2024. évi költségvetéshez hasonlóan a 2026. évi költségvetésbe is tervezésre került vissza nem térítendő juttatás: rendkívüli pénzbeli szociális segély, temetési segély, egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás.

A fent nevezett vissza nem térítendő juttatásokat jogcímenként 2026. évben a foglalkoztatottak egyszer igényelhetik a munkáltatótól:

1. rendkívüli pénzbeli szociális segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 50 000,- Ft

2. temetési segély összege egyszeri alkalommal munkavállalónkként 100 000 Ft,

3. egészségügyi juttatásként szemüveg vagy kontaktlencse vásárlási hozzájárulás összege munkavállalónkként 30 000,- Ft, mely évente igényelhető.

1. A munkaadót terhelő járulékokat a jogszabályi előírások szerint terveztük, a szociális hozzájárulási adó mértékével 13 % - al.

1. A dologi kiadások tervezése a meglévő kötelezettségvállalások, illetve az előző évi tényszámok alapján történt.

1. Ellátottak pénzbeli juttatásai között a helyi rendeletben rászorultságtól függően meghatározott települési segélyek kiadásai szerepelnek.

1. Egyéb működési célú kiadások között szerepel a 2026. évre tervezett működési célú pénzeszköz átadások, amelyeket a rendelet 28. melléklete tartalmaz. Itt került tervezésre a Roma Nemzetiségi Önkormányzat támogatása. Szintén ez a melléklet mutatja a támogatás értékű kiadásokat ÁH-n belülre, illetve ÁH-n kívülre.

A kötelező feladatokon túl néhány nem kötelező feladat támogatása szerepel a költségvetésünkben, így a Bicskei Önkormányzati Tűzoltóság, valamint Altshauseni és Erdélyi testvérvárosi kulturális programok biztosításának támogatása, Bicskei Roma Napok támogatása, Egyházak hitéleti támogatása, Bicskei Fúvószenekari Egyesület, Dinamik Harcművészeti Közhasznú Sport Egyesület támogatása, (tételesen a rendelet 28-as melléklete tartalmazza), amely támogatások a szervezetek működéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Az egyéb működési célú kiadások között szerepel a tartalékok jogcím is, amelyet a rendelet 31. számú melléklete tartalmaz.

Céltartalékba helyeztük azokat az összegeket, amelyek felmerülése, illetve annak időpontja előre nem pontosan látható, illetve tervezhető.

1. A felújítások jogcímen 741 721 650 Ft összeggel terveztünk, melyet tételesen a rendelet 29. melléklete tartalmazza.

1. A beruházások jogcímen 1 622 700 103 Ft összeggel terveztünk a 2026. évi költségvetésben, melyet tételesen a rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.

1. Felhalmozási költségvetési kiadások

Fejlesztési és felújítási kiadásokat a költségvetés 29. és 30. számú melléklete mutatja.

1. Felhalmozási finanszírozási kiadások

Felhalmozási célú támogatási kiadásokkal 2026. évi költségvetésben nem terveztünk.

Bicskei Polgármesteri Hivatal költségvetése

A Bicskei Polgármesteri Hivatalnál dolgozó köztisztviselők és ügykezelők illetményalapja testületi döntés alapján 80 000 ,-Ft.

A jutalom jogcím tervezésénél az Ávr. 51. § (1) bekezdésben foglaltakat vettük figyelembe:

„Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.”

A köztisztviselők továbbtanulására tervezett előirányzatot a megváltozott jogszabályi környezet indokolja. (Jogszabály előírja a kötelező továbbképzést.)

A személyi juttatások között szerepelnek a reprezentációs kiadások költségei is, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A hivatali munka színvonalas ellátásához informatikai eszközbeszerzések váltak szükségessé.

A Hivatal kiadásaihoz a központi költségvetés támogatást biztosít, amelynek összege 9 761 000 Ft/létszám. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik.

Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat Központ költségvetése

Az Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ - Kapcsolat-Központ költségvetése 2016. július 1-jétől része az Önkormányzat költségvetésének.

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A család- és a gyermekjóléti központ feladatellátására a központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást.

A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataihoz a központi költségvetés az alábbi támogatásokat biztosítja:

1. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai

A támogatás a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik. Ezek a feladatok különösen:

- családsegítés

- gyermekjóléti szolgáltatás

1. Szociális étkeztetés

A támogatás a Szoctv. alapján a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik. A támogatás a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg az önkormányzatot.

1. Házi segítségnyújtás

A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek száma szerint illeti meg.

1. Időskorúak nappali intézményi ellátása

A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

1. Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsődei ellátás

Az önkormányzat által fenntartott bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe a támogatás.

1. Gyermekétkeztetés támogatása

Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz.

- A központi költségvetés jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 13 % mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.

- A gyermekétkeztetés üzemeltetés feladat ellátására és a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetés feladatellátására nyújt támogatást az állam.

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a szerint.

„15/A. § (1) A közalkalmazottat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján szociális ágazati összevont pótlék illeti meg, melynek összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Nem illeti meg szociális ágazati összevont pótlék a 2/a. számú melléklet szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, továbbá a 15/B. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottat.

(3) A szociális ágazati összevont pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

(4) A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kell tekinteni. A közalkalmazott 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történik.”

A középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, illetve a bölcsődei dajkák nem esnek a pedagógusokra irányadó szabályozás alá és a szociális összevont pótlék helyett ők bölcsődei pótlékra jogosulta. Kiegészítő bölcsődei pótlék kerül megállapításra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint fizetési osztályonként és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján. Továbbá a rendszeres és nem rendszeres pótlékok esetében ezek 15%-ának megfelelő kiegészítő bérpótlék került tervezésre. A nem szakmai munkakörökben dolgozók, valamint egyéb bölcsődei ellátásban dolgozók, akik jelenleg is szociális ágazati összevont pótlékra jogosultak, szintén részesülnek a 15%-os bérfejlesztésben.

Bicske Városi Óvoda költségvetése

A Bicske Városi Óvoda költségvetése a jogszabályi előírások, valamint a költséghatékonyság és a biztonságos működtetés fenntartásának figyelembevételével került megtervezésre.

A 2026. évi költségvetésben a személyi juttatások tervezésénél figyelembe vettük a2026. évi tanárbéremelésről és az ahhoz nyújtott központi költségvetési támogatásról szóló 435/2025. (XII.23.) kormányrendeletét. A rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a munkáltató az óvodapedagógusok 2025. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli, Púétv. 98. §-a szerinti illetményét, munkabérét intézményi szinten átlagosan 10§%-kal köteles emelni.

(2) A munkáltató gondoskodni köteles arról, hogy az (1) bekezdés szerinti illetményemelés során

a) a 2024/2025. tanévi teljesítményértékelés alapján 2025. szeptember 1-jével biztosított illetményemelés a foglalkoztatott számára egyértelműen meghatározott maradjon,

b) az a) pont szerinti összeg ne változzon.

A kormányrendelet szabályozza, hogy a pedagógus életpálya vonzerejét erősítő részben Európai Unió által biztosított forrásokból történik a béremeléshez biztosított központi költségvetési többletforrás.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/J. § (3b) bekezdése alapján a kiegészítő támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében a fenntartó két alkalommal, a 2026. március 1-jei és 2026. október 1-jei állapotnak megfelelően a tárgyhó utolsó napjáig a Magyar Államkincstár számára, a Kincstár által meghatározott adatlapon köteles személyazonosításra alkalmatlan módon adatot szolgáltatni.

A fenntartó a kiegészítő támogatást a 435/2025. (XII.23.) Korm. rendelet 2 § (6) bekezdésben meghatározottak szerint 2026. december 31-ig használhatja fel. Ha a fenntartó a ténylegesen foglalkoztatott tanár esetén a (3) bekezdésben foglaltakat maradéktalanul nem teljesítette, a ténylegesen foglalkoztatottakra eső fel nem használt kiegészítő támogatás összegét a központi költségvetés részére visszatéríti.

A pedagógusok átlagbéralapú támogatása 10 147 000 Ft-ról 2026.-ban 11 460 000 Ft-ra emelkedett, a növekedés mértéke 11%-os.

Az óvodában színvonalas nevelőmunka folyik, az üres álláhelyek folyamatosan betöltődnek, az SNI-s gyermekek fejlesztését folyamatosan ellátják. Az alkalmazott szakemberek megbízási szerződéssel látják el a feladataikat.

Az óvodában szükséges 2026-ben bizonyos felújításokat elvégezni, mint például a Kakas Tagóvodában a fűtés korszerűsítése, amelynek költsége az önkormányzat tervei között szerepel.

Fontos megjegyezni, hogy az óvodai ellátáshoz a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá:

- egyrészt a jogszabályi előírások óvodapedagógusok elismert létszáma

- pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma a Púétv. 2. melléklete szerint

- Óvodaműködtetési támogatásra az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát

- pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása

- mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása

Bicskei Gazdasági Szervezet költségvetése

A Bicskei Gazdasági Szervezet (a továbbiakban: BGSZ) látja el településünkön a településüzemeltetési, zöldterület-kezelési, valamint városgazdálkodási feladatok nagy részét, így a BGSZ költségvetésébe az ehhez szükséges személyi juttatások és működési kiadások kerültek tervezésre.

A személyi juttatások a közalkalmazotti alapilletményekkel, illetve a Munkatörvénykönyve alapján foglalkoztatottaknak a törvényben meghatározott bérekkel kerültek tervezésre. A fent nevezett feladatellátásra a költségvetési szerv költségvetésében közfoglalkoztatott munkabérének önrészét terveztük.

Dologi kiadásokhoz a karbantartásokkal kapcsolatos anyagköltségek, valamint működési és szolgáltatási költségek kerültek tervezésre.

A beruházási kiadások között a seprűgép beszerzésének II. részlete, egy új elektromos kisteherautó beszerzése, valamint a parkok és zöldterületek fenntartásához szükséges eszközök beszerzése került megtervezésre, a településüzemeltetési feladatok folyamatos és színvonalas ellátásának biztosítása érdekében.

A felújítási kiadások keretében az intézmény gépjárműállományának felújításával összefüggő kiadások kerültek tervezésre.

A bevételi főösszegen belül az intézmény által végzett, vállalkozási jellegű és egyéb szolgáltatási tevékenységek ellenértékeként realizálható bevételek kerültek figyelembevételre.

A Bicskei Gazdasági Szervezet a feladatellátási szerződés alapján látja el az önkormányzat szociális-, költségelvű bérlakások karbantartását.

A BGSZ a városüzemeltetési feladatokat az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerint látja el.

Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár költségvetése

Munkabér, bérfejlesztés

Intézményben a foglalkoztatottak bére a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakításáról, valamint az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján, mint költségvetési szervként működő kulturális foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva a 2. § (8) bekezdésében meghatározott időpontban, 2020. november 1. napján a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonnyá alakult át.

A 2021-es esztendőben a kulturális ágazatot érintő bérfejlesztési támogatás pályázat útján került a bérekbe beépítésre, majd a 2022-es évben az előző évvel megegyező mértékben már fenntartói nettó finanszírozásban keretében történt a támogatás.

A kulturális ágazatot érintő béremelésről szóló 434/2025.(XII.23.) kormányrendelet alapján az intézmény foglalkoztatottjainak 2026. január 1.jétől a béremelés mértéke 15%.

A fenti jogszabály szerinti béremelést a 2025. november 30-án fennálló alapbér, a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres kereset-kiegészítést – bruttó összegének alapulvételével kell megállapítani.

Dologi kiadások, szakmai szolgáltatások, anyag- és eszközbeszerzés,

A 2026. évi költségvetésbe a színvonalas működéshez szükséges dologi kiadások, anyag- és eszközbeszerzések, és a programok, rendezvények megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások tervezésre kerültek, figyelembe véve a különböző szektorokat érintő áremelkedéseket.

Karbantartás, üzemeltetés, beruházások

A költségvetésben tervezésre kerültek a karbantartási és kisjavítási szolgáltatások, és az üzemeltetéshez szükséges anyagbeszerzések is.

Tovább folytatódik a 2026. évi költségvetésben is a Fiatalok háza, és a Kultúrkúria épületének állagmegóvása, valamint környezetének szépítése, és a művelődési központ udvarával határos, annak szerves részét képező „Kutrik ház” környezetének rendezése.

Fejlesztések

A rendezvények színvonalának emelése érdekében egy LED-fal beszerzése került betervezésre az intézmény költségvetésében. Továbbá folytatódik a Kossuth tér 19. szám alatti (volt teleház, „Csertex”), a Kutrik-ház, valamint a Fiatalok Háza épületeinek állagmegóvása. Az ezekhez kapcsolódó kiadások az önkormányzat beruházási és felújítási kiadásai között kerültek megtervezésre.

A könyvtárban folyamatos a könyvbeszerzések ütemezése, az olvasókör bővítése érdekében pedig szükségessé vált információhordozók beszerzése a nyelvi és informatikai oktatási anyagokhoz.

Bicske Városi Konyha költségvetése

A személyi juttatások összege tartalmazza az alkalmazottak törvényben meghatározott illetményét, a bejáró dolgozók költségtérítését, valamint az egyéb kötelező bérkiegészítéseket.

Az élelmiszer beszerzés nyersanyagnorma, illetve az előző év előirányzata alapján lett meghatározva, számolva a költségvetési törvényben a 3,6%-os fogyasztói árnövekedéssel.

A dologi kiadások többi tételénél meghatározott szerződés szerinti összegek lettek betervezve.

A közétkeztetési törvényi előírásoknak megfelelve a diétás étkeztetést a konyha saját maga látja el.

Az előző évek során több új gép és berendezés lett kicserélve, ennek köszönhetően az intézmény gépállománya az előírt normáknak megfelel. A 2026. évi költségvetésben 1 db. villanybojler, 1 db nagy hűtő, 1 db kis hűtő, 1 db vízlágyító, 1 db billenő serpenyő, 2 db. melegen tartó kocsi, 2 db. salátapult került tervezésre.

A bevételi oldalon a gyermekétkezés térítési díj bevétele, illetve a megengedett összeghatárig külsős rendezvények a zánkai táboroztatás étkezési díj bevétele került tervezésre.

Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

A Képviselő testület a 213/2017. (VII.6.) határozatával elfogadta a Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető költségvetési intézmény alapító okiratát. Az új intézmény költségvetésébe tartozik az uszoda és a zánkai tábor működési, fenntartási költsége. Az intézmény működtetése által az Önkormányzat arra törekszik, hogy a többi intézményhez hasonlóan színvonalas feladatellátás valósuljon meg a város szolgáltatásai által.

Az intézmény tovább folytatja a zánkai üdülőtábor felújítását, amelynek összege az önkormányzat költségvetésébe került betervezve, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az intézmények dolgozóinak saját munkájukat sem.

Az uszodában a karbantartási és állagmegóvási feladatok folyamatos ellátása biztosított annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevők számára a létesítmény biztonságos üzemeltetése fennmaradjon.

Az Áht. 23. § (2) pontja alapján a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a költségvetési egyenleg összegét, valamint a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának igénybevételét, illetve a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat.

Ennek megfelelően az Önkormányzat költségvetési rendeletében ki kell mutatni a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint a jogszabály tervezete preambulumot tartalmaz,

(5) bekezdése szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(6) bekezdés alapján a jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

Bicske Város Önkormányzatának 2026. évi költségvetéséről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet):

- a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény),

- az Mötv.

- az Áht.,

- az Ávr.

- a 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet a (a továbbiakban: Áhsz.),

- a Magyarország gazdasági stabilisáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.),

jogszabályokon alapul.

A költségvetés megalkotásának kötelezettsége az Alaptörvényben és az Mötv.-ben is szabályozott. Fentieknek megfelelően a költségvetés megalkotásának kötelezettsége rendeleti formában magasabb szintű jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges és természetesen azért is, mert a gazdálkodás rendszerét, a tervezett bevételeket, a teljesíthető kiadásokat határozza meg.

A költségvetési rendeletben az alábbi mérlegeket és kimutatásokat szükséges szerepeltetni:

1. a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

3. a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást,

4. valamint a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait.

Az Áht., valamint annak végrehajtási rendelete a költségvetés tartalmi elemeit szabályozza, így ezek a rendelet-tervezet összeállításának alapjai.

A költségvetés tartalmazza az Önkormányzat sajátos helyzetét, a kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatok finanszírozását, a gazdálkodáshoz kapcsolódó helyi sajátosságokat, szabályokat, alkalmazza Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2025. (IV.14.) határozatát a Gazdasági Programról.

A rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki, amelyek kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatot látnak el. A gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelmények szerinti gazdálkodás ellenőrzését a hatásköri megosztottság szerint az államháztartási szabályok alapján kell ellátni.

Az Áht. és végrehajtási rendeletének megfelelően kerültek megállapításra a kiemelt előirányzatok, amelyeket részletes, feladatokat tartalmazó mellékletek egészítenek ki.

Önkormányzatunk biztos anyagi helyzetének, az átgondolt, takarékos, fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően olyan költségvetési pozícióban állítottuk össze a költségvetési rendelet-tervezetet, mely megalapozott tervezéssel, az igények pontos felmérésével, szigorú rangsorolásával 2026. évben is biztosítja:

- a pénzügyi egyensúlyt és a folyamatos likviditást,

- a kötelező feladatok színvonalának megtartását,

- az Önkormányzatunk részéről hagyományosnak tekinthető szociális érzékenységet, hátrányos helyzetűek, rászorulók támogatását,

- közterületeink színvonalának megőrzését,

- az önkormányzati vagyon értékének megtartását, a megkezdett fejlesztési célok teljesítését.

Magyarország Alaptörvénye a közpénzekkel kapcsolatban megfogalmazza az átláthatóság követelményét, amelynek érvényesítése az Áht. egyik kiemelt feladata.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A rendelet hatályát tartalmazza.

A 2. §-hoz

(1) Bicske Város Önkormányzat Képviselő – testülete Bicske Város Önkormányzatának és költségvetési szerveinek 2026. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegeit határozza meg.

kiadás főösszegét 8 279 060 505 forintban

bevételi főösszegét 8 279 060 505 forintban

(2) A bevételi és kiadási főösszegből az Áht. 23. §-a szerint az alábbiakat határozza meg:

a) költségvetési bevételek összege 4 987 181 849 forint

b) költségvetési kiadások összege 8 231 034 716 forint

forint

c) költségvetési hiány összege 3 243 852 867 forint

d) finanszírozási bevételek összege 3 291 878 656 forint

e) finanszírozási kiadások összege 48 025 789 forint

f) belső finanszírozási összege 3 291 878 656 forint

(költségvetési maradvány)

g) külső finanszírozás összege 0 ezer forint

(3) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete a címrendet az 1. melléklet 2. oszlopa szerint rendelkezik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon, a költségvetés táblarendjét pedig a csatolt mellékletek szerint határozza meg.

(4) Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az (1) bekezdésben megállapított bevételi és kiadási főösszeg előirányzatait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésének megfelelően a rendelet 1-35. számú mellékleteiben határozza meg.

A 3. §-hoz

Bicske Város Önkormányzat Képviselő - testülete a költségvetési szervek költségvetés előirányzatainak főösszegeit határozza meg mind a bevételi, mind a kiadási oldalon.

A 4. §-hoz

Az Önkormányzat költségvetési szerveinek és a Bicskei Polgármesteri Hivatalnak (a továbbiakban együtt: intézmény) költségvetési alapokmányait az e rendeletben meghatározott költségvetési előirányzatoknak megfelelően, valamint a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználását határozza meg.

Az 5. §-hoz

A Képviselő-testület a Polgármesternek előirányzat-átcsoportosítási jogát határozza meg.

A 6. §-hoz

A 2026. évi költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt előirányzatok (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulék, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatása, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülre és kívülre, működési bevételek, sajátos bevételek, felhalmozási bevételek, működési-, felhalmozási támogatások államháztartáson belülről és kívülről) módosításának jogát határozza meg.

A 7. §-hoz

A polgármester felhatalmazását, illetve az előirányzatok átcsoportosítását, zárolását, a kisösszegű követelések összegét tartalmazza.

A 8. §-hoz

Beruházási, felújítási munkálatok megvalósításának előzetes vizsgálatáról tartalmaz rendelkezést, illetve a pályázati lehetőségekről, valamint az önkormányzat rendelkezésére álló források felszabadításáról rendelkezik.

A 9. §-hoz

Az önkormányzati létszámkeretet határozza meg.

A 10. §-hoz

A köztisztviselők és ügykezelők illetményalapját, a cafeteria juttatások 2026. évre vonatkozó éves keretösszegét 400 000 Ft-ban határozza meg.

A 11. §-hoz

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a rendelet 22. melléklet kiemelt állami és önkormányzati ünnepek jogcímen található összeg feletti rendelkezési jogára, és a polgármester által kiválasztott előadóművészek meghívására és zeneműsor megrendelésére.

A 12. §-hoz

A helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.

A 13. §-hoz

A záró rendelkezéseket tartalmazza.