Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 11. 05- 2024. 03. 01Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csákvár Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1)1
(2)2
(3)3
(4)4 Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. §5
3. § E rendelet alkalmazásában:
A HELYI VÉDELEM
1.A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Csákvár helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
2.Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
3.Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Csákvár Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
a ) a megnevezését, védelmi nyilvántartási számát,
b) a védelem típusát,
c) területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
d) a védelem rövid indokolását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett –az Önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
5. A területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, a sajátos építményfajtákkal és reklámhordozókkal kapcsolatos követelmények
8. § A területi védelem az 1. melléklet 1.1. pontjában6 meghatározott területekre irányul.
6. Az egyedi védelem meghatározása
9. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. melléklet 1.2. pontjában7 meghatározott elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. melléklet 1.2. pontjában 8meghatározottak szerint terjed ki.
7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
10. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (5) bekezdés tartalmazza.
(2) A tetőzet kialakítása, vagy tetőzetet érintő építési tevékenység során
a) lapostető nem építhető;
b) a tetőhéjazat anyagaként eredeti anyag, amennyiben ez nem valósítható meg az eredeti anyaghoz illeszkedő cserép, nád vagy fazsindely alkalmazható.
(3) A homlokzat
a) színezése során
aa) az eredeti szín vagy ahhoz illeszkedő szín alkalmazható,
ab) rikító, élénk szín nem alkalmazható,
b) anyaghasználata során az eredeti homlokzati anyag, vagy természetes - vakolt felület, tégla, kő, fa, fém és beton - anyag alkalmazható.
(4) A közterületről látható homlokzaton műanyag nyílászáró nem alkalmazható.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) Az épületet érintő építési tevékenységet megelőzően az eredeti állapotot dokumentálni kell. Az építési tevékenység során az épület eredeti formáját, beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását, díszítését meg kell őrizni, illetve – amennyiben az műszakilag lehetséges - vissza kell építeni.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket a 2. melléklet tartalmazza ezek:
a) kertvárosias lakóterület,
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre
13. § (1) Az építmény anyaghasználatának megválasztása során a településképbe és a tájba illeszkedő természetes építőanyagok alkalmazhatók, a településképbe és a tájba illeszkedő színezéssel.
(2) A homlokzat részleges felújítása során egy homlokzati felületen belül eltérő színezés nem alkalmazható, kivéve a kis felületű hibajavításokat.
14. § (1) Lapostető kizárólag a központi a különleges és a gazdásági rendeltetésű épületeken létesíthető.
(2) Közterületről látható épület tetőzete – eltérő rendelkezés hiányában - magastetős kialakítású lehet.
(3) Saroktelek telekhatárán álló épület zárt homlokzatának architektúráját úgy kell kialakítani, mintha az nyílászárókkal tagolt homlokzat lenne.
10. Településképi követelmények az értékvédelmi lehatárolással érintett területekre
15. § (1) Az értékvédelmi lehatárolással érintett területen új épület
a) legmagasabb pontja nem haladhatja meg a védett épület legmagasabb pontját;
b) tetőszerkezetének gerincmagassága nem haladhatja meg a védett épület tetőszerkezetének kialakult gerincmagasságát.
(2) Az értékvédelmi lehatárolással érintett területen a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem építhető. A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el.
11. Településképi követelmények a tájkép-védelmi lehatárolással érintett területekre
16. § A tájkép-védelmi lehatárolással érintett területen
12. A kertvárosias lakóterület településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A kertvárosias településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épületek tetőhéjalásánál
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
c) bitumenes zsindely,
d) fémlemezfedés,
e) zöldtető
alkalmazható.
(3) A tetőzet színhasználatában nem alkalmazható kék, zöld, fekete, szürke és rikító szín.
13. A központi és különleges településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelmények
18. § (1) A központi és különleges településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelményeit a (2)- (4) bekezdések tartalmazza.
(2) Az épületek tetőhéjalásánál
a) hagyományos cserép,
b) betoncserép,
c) bitumenes zsindely,
d) fémlemezfedés,
e) zöldtető
alkalmazható.
(3) A tetőzet színhasználatában nem alkalmazható kék, zöld, fekete, szürke és rikító szín.
(4) A homlokzat kialakítása során
a) alkalmazható
aa) fehér, tört-fehér szín, föld- és pasztell szín;
b) nem alkalmazható
ba) fekete,
bb) rikító,
bc) kék, lila, piros és rózsaszín
szín és ezen színek hatását keltő szín.
(5) A kastélypark zöldfelületének kialakítására vonatkozó követelmények:
a) A kastélypark szerves részét képező erdőterületeken erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, illetve természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. Fakivágás kizárólag a vegetációs időn kívül, az aljnövényzet kímélésével végezhető.
b) A kastélyparkban a táji, természeti értékek, a természet közeli ökoszisztémák védelme biztosítandó.
14. A kertes mezőgazdasági településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A mezőgazdasági kertes településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Építmény kizárólag a helyi hagyományoknak megfelelő természetbe illeszkedő anyaghasználattal (tégla, vályog, fa) és színezéssel valósítható meg.
(3) Az épület tetőzetének kialakítása során kizárólag 40-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető létesíthető.
15. A gazdasági településképi szempontból meghatározó területek egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Az egyes telkeken a zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani, az oldal és a hátsókertben többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval), az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen).
(2) Az (1) bekezdés szerinti zöldfelület kialakítása során honos növényfajokat kell alkalmazni.
16. Sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó és egyéb műszaki berendezésekkel kapcsolatos követelmények
21. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a- a tájképvédelmi lehatárolással érintett területeken kívül - a beépítésre nem szánt és a gazdasági településképi szempontból meghatározó területek. Helyi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
(2) A központi és különleges, a kertvárosias és ezen belül kiemelten a településkép védelmi lehatárolással érintett településképi szempontból meghatározó területeken
22. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.
(3) Vezeték nélküli szolgáltatási antenna
a) nem telepíthető, településképi szempontból meghatározó területen, továbbá a más jogszabállyal megállapított
aa) védett természeti területen,
ab) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
ac) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
ad) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,
ae) tájképvédelmi területen,
af) Natura 2000 területen,
ag) a területi és egyedi védelemmel érintett területen.
b) a településképbe illeszkedve telepíthető az a) pontban nem szereplő területeken.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen – a kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület kivételével - antenna meglevő építményre telepíthető, önálló tartó szerkezetre antenna nem telepíthető a 24. § - ban foglaltak szerint.
23. § (1) Egyéb műszaki berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, az épület közterületről látható utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el.
(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(3) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek elő- vagy oldalkertjében az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel.
(4) Égéstermék elvezetésére közterületről látható utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(5) Újépület utcai homlokzatára égéstermék nem vezethető ki.
24. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken antenna az utcai homlokzaton nem helyezhető el. Antenna nem helyezhető el továbbá
17. Kerítésekkel, közterületi építményekkel, utcabútorokkal kapcsolatos követelmények minden TSZM területre
25. § (1) Közterületen építmény csak természetes, tartós építőanyagból építhető.
(2) A tömegközlekedési várakozóhely építménye áttört, vagy átlátszó anyagokból építhető.
(3) Más jogszabállyal megállapított védelemmel érintett beépítésre nem szánt településképi szempontból meghatározó területen kerítés nem építhető.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken – a központi és különleges, illetve a gazdasági területek kivételével - csak áttört kerítés létesíthető.
(5) Lábazatos áttört kerítés lábazatát 1/3, az áttört kerítésrészt 2/3 aránnyal kell kialakítani.
(6) Az áttört kerítés mellé belátás elleni védelemként a 3. melléklet szerinti őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető.
(7) A kerítéshez vas, fa, kő és tégla, a kerítés lábazatához kő, tégla, beton alkalmazható.
(8) A kerítés színezése során a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai alkalmazhatóak, valamint az építőanyagok természetes színei. A kerítés színezése során nem alkalmazható rikító, élénk szín, valamint a piros, kék, lila színek.
(9) A beépítésre nem szánt településképi szempontból meghatározó területeken kerítés csak sövényből, vagy sövénnyel, vagy cserjesávval takart drótfonatból, vagy fából, lábazat nélkül létesíthető, tömör kerítés nem alakítható ki.
18. Közterületi zöldfelületekre és egyéb zöldfelületekre vonatkozó követelmények minden TSZM területre
26. § (1) A közterületi zöldfelületek kialakítására vonatkozó követelmények:
a) A településen azonos korú és fajú növényegyedekből álló fasorok létesítendők.
b) Az utcafásításhoz a 3. melléklet szerinti honos fajok vagy gyümölcsfák alkalmazandók.
c) Légvezeték alatt csak olyan kislombkoronájú fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.
d) Közterületen a fák kivágása kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabály előírásainak betartásával történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül kell gondoskodni, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig, minimum kétszer iskolázott fával.
(2) Védő zöldsávok, védő erdő sávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez kizárólag a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(3) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. A gazdasági telephelyeken anyagot tárolni a közterület felöl kizárólag építménnyel (pl. kerítés) és (vagy) zöldsávval takartan lehet.
19. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
27. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés hirdető-berendezés nem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés. Helyi védelem alatt álló területen (művi, természeti) az épületen, vagy annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.
(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.
(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.
(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.
(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(10) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
20. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények
28. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A 30. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.
(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.
(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.
(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.
(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.
(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.
21. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
29. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával az Rr. 1. mellékletében meghatározott területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.
(3) Funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a Tvtv és az Rr. – ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.
(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.
22. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben
30. § (1) Csákvár Község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.
(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
23. Rendelkezés a szakmai konzultációról
31. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.
(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,
a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, a bejelentést megelőzően;
b) az a) pontba nem tartozó esetekben, ha a tervezett épület bruttó alapterülete a 300 m2-t meghaladja, az építési engedély kérelmezését megelőzően.
24. A településképi véleményezési eljárás
32. § Jelen rendelet előírásai szerint Csákvár közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
25. A településképi bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések
33. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
34. § (1)9 A Képviselő-testület az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében a településképi bejelentési eljárás lefolytatását a polgármesterre ruházza át.
(2)10 A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendelet 46-49.§-ban foglaltak szerint folytatja le.
27. A településképi kötelezés és településkép – védelmi bírság
35. §11 A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a rendelkezései szerint. A polgármester a településkép-védelmi bírságot a Tvtv. és a Kormányrendelet vonatkozó rendelkezései szerint szabja ki.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
36. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
37. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
1. Tűzoltó torony és múzeum, Kossuth l. u. hrsz.11
2. Lakóház, Szent Mihály tér 6. hrsz. 6
3. Lakóház, Szent Mihály tér 5. hrsz. 7
4. Lakóház, Petőfi u. 24. hrsz. 1233
5. Lakóház, Petőfi u. 46. hrsz. 1219
6. Lakóház, Rákóczi u. 44. hrsz. 175
7. Lakóház, Tompa u. hrsz. 1863
8. Helyi értékvédelmi terület: Katolikus temető, hrsz.1039
9. Helyi értékvédelmi terület: Református temető, hrsz.1546
10. Út menti keresztek a következő ingatlanokon: Hrsz: 375/2, 1080, 0177/4, 0219/4
11. Ismeretlen katona emlékműve, Szabadság tér, hrsz 2
12. Hősök emlékműve, Szabadság tér, hrsz: 2
13. Huszár emlékmű, Rákóczi F. u.
14. Plébánia, hrsz. 32
15. Parókia, Kálvin u. hrsz. 1898/2
16. Evangélikus templom és paplak, Luther u. hrsz.1430
17. Petőfi u. 8. - hrsz: 1242
18. Megbékélés Emlékműve hrsz: 193
2. melléklet
3. melléklet
Honos fafajok: |
Gyümölcsfák: |
4. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
Robiniapeudoacacia |
fehér akác |
Ailanthusaltissima |
mirigyes bálványfa |
Eleagnusangustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
Acernegundo |
zöld juhar |
Fraxinuspennsylvanica |
amerikai kőris |
Prunusserotina |
kései meggy |
Populus x canadensis |
kanadai nyár |
Celtisoccidentalis |
nyugati ostorfa |
Amorphafruticosa |
cserjés gyalogakác |
Impatiensparviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiensgrandiflora |
bíbor nebáncsvirág |
Fallopiaspp. |
japánkeserűfű-fajok |
Solidagogigantea |
magas aranyvessző |
Solidagocanadensis |
kanadai aranyvessző |
Asclepiassyriaca |
közönséges selyemkóró |
Ambrosiaartemisiiflora |
ürömlevelű parlagfű |
Ribesaureum |
arany ribiszke |
Vitis-hibridek |
adventív szőlőfajok |
Parthenocissusspp. |
vadszőlőfajok |
Echinocystislobata |
süntök |
Asterspp. |
észak-amerikai őszirózsák |
Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum |
olasz szerbtövis |
Phytolaccaamericana |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytolaccaesculenta |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
Humulusjaponicus |
japán komló |
Cenchrusincertus |
átoktüske |
Elodeacanadensis |
kanadai átokhínár |
Elodeanuttallii |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Azollamexicana, Azollafiliculoides |
moszatpáfrányfajok |
Baccharishalimifolia |
borfa/tengerparti seprűcserje |
Cabombacaroliniana |
karolinai tündérhínár |
Eichhorniacrassipes |
közönséges vízijácint |
Heracleumpersicum |
perzsa medvetalp |
Heracleummantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleumsosnowsky |
Szosznovszkij-medvetalp |
Hydrocotyleranunculoides |
hévízi gázló |
Lagarosiphon major |
nagy fodros-átokhínár |
Ludwigiagrandiflora |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigiapeploides |
sárgavirágú tóalma |
Lysichitonamericanus |
sárga lápbuzogány |
Myriophyllumaquaticum |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllumheterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
Partheniumhysterophorus |
keserű hamisüröm |
Persicariaperfoliata |
ördögfarok keserűfű |
Puerariamontana |
kudzu nyílgyökér |
Alternantheraphiloxeroides |
aligátorfű |
Gunneratinctoria |
óriásrebarbara |
Pennisetumsetaceum |
tollborzfű |
Microstegiumvimineum |
- |
Az 1. § (1) bekezdését a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdését a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (3) bekezdését a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (4) bekezdése a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 2. §-t a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1.1. pontja a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 1.2. pontja a 8/2018. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.