Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében,, 45.  (1) és (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2016. (IX.29.) önkormányzati rendelete 35. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérésével, valamint a 37. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Humán Erőforrások Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként e rendeletben meghatározott feltételek szerint települési támogatás formájában szociális ellátás állapítandó vagy állapítható meg.

(2) Az e rendeletben foglaltak szerinti jogosult számára

a) rendszeres lakásfenntartási

b) rendkívüli temetési és

c) köztemetés

települési támogatás állapítandó meg, valamint

d) rendszeres szociális

e) rendkívüli szociális

f) rendkívüli kárenyhítő

g) rendkívüli gyermekvédelmi

h) gyógyszerköltséghez nyújtott és

i) ápolási célú

települési támogatás állapítható meg.

2. § (1) A települési támogatások iránti kérelmeket a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodájánál (továbbiakban: hivatal), valamint postai úton, a hivatal címére lehet előterjeszteni, az e célra rendszeresített nyomtatványokon.

(2) A települési támogatások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság továbbá a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő) kezdeményezésére hivatalból kell elbírálni.

(3) A rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a Szociális törvény 4. §-a és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §-a szerint kell értelmezni, a jövedelemszámításnál a Szociális törvény 10. §-ának rendelkezései az irányadóak.

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével megállapított települési támogatást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a Szociális törvény 17. §-ának rendelkezései szerinti megtérítésre.

(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál kérelemre a polgármester méltányosságból engedélyezheti a megtérítés csökkentését, illetve elengedését a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén a kötelezett ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

(5) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül különösen, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

4. § A pénzbeli ellátást a hivatal

a) rendszeres ellátás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) eseti ellátás esetén a döntésről szóló határozat előírása alapján

átutalással, postai úton vagy házipénztáron keresztül, készpénz kifizetésével folyósítja.

5. § (1) A települési támogatás megállapításánál különös méltánylást érdemelnek a nagycsaládosok és az egyedülálló idős emberek, különösen élelmiszerre és gyógyszerre megállapított támogatás esetén.

(2) Átruházott hatáskörben a Szociális törvény 48. §-ának szabályai szerinti köztemetés elrendelése ügyében, valamint e rendelet 8. §, 9. §, 10. § és 11. §-a szerinti települési támogatási ügyben a polgármester, e rendelet 12. §, és 13. §-a szerinti települési támogatási ügyben a Humán Erőforrás Bizottság, e rendelet 7. §, 16. § és 17. §-a szerinti települési támogatási ügyben a jegyző hoz döntést.

6. § (1) A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. Erről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Természetbeni ellátást lehet megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul, vagy

b) a kérelmező életvitele alapján az ellátás természetbeni megállapítása indokolt.

(2) A települési támogatások esetén a természetbeni ellátás a Családsegítő útján különösen utalvány, tüzelősegély, tandíj, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló élelmiszer, ruházat, gyógyszer megvásárlása, egészségügyi szolgáltatás díjának támogatása formájában állapítható meg.

(3) A Családsegítő a természetbeni ellátást a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hét napon belül biztosítja.

(4) A Családsegítő a természetbeni ellátás átadásáról az azt követő öt napon belül számlákkal elszámol a hivatallal.

2. Rendszeres lakásfenntartási települési támogatás

7. § (1) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz (így például a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) megállapított hozzájárulás.

(2) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell megállapítani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás:

a) (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(8) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(12) Rendszeres lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa, melynek keretében köteles:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást, házat rendeltetésszerűen használni, azt folyamatosan tisztán tartani, állagát megóvni.

b) az a) pontban foglalt lakáshoz, házhoz tartozó udvart, kertet rendben, higiénikus állapotban tartani, az ott található szemetet, lomot jogszerű módon eltávolítani, a gyomnövényeket, füvet rendszeresen  lekaszálni, a szomszédos ingatlanra átnyúló ágakat levágni,

c) az a) pontban meghatározott ingatlan előtti járda, közterület, vízelvezető árok rendezettségéről, tisztán tartásáról folyamatosan gondoskodni, télen a síkosság mentesítését elvégezni.

(14) A (12) bekezdésben megállapított feltételek hiányában a feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(15) Amennyiben a rendszeres lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában állapítható meg.

3. Rendszeres létfenntartási települési támogatás

8. § (1) Rendszeres létfenntartási települési támogatás annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, a Szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személynek állapítható meg havi rendszerességgel legfeljebb egy év időtartamra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő személy esetében  200 %-át.

(2) A rendszeres létfenntartási települési támogatás összege legalább 2.000,- forint/hó, de legfeljebb 10.000,- forint/hó.

4. Rendkívüli létfenntartási települési támogatás

9. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legalább 2 000,- forint, de legfeljebb 10 000,- forint, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 40 000,- forint rendkívüli létfenntartási települési támogatásban részesülhet az a Szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében 250 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen

a) többes (iker) szülés

b) tartós (két hetet meghaladó) kórházi ápolás

c) hirtelen haláleset

d) egy hónapon túli fekvőbetegség, gyógykezelés

e) bűncselekményi sértettség

f) fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása

i) kisvállalkozó, őstermelő megélhetését biztosító – biztosítás nélküli – terményt ért elemi csapás

5. Rendkívüli kárenyhítő települési támogatás

10. § (1) Elemi kár esetén a károsultnak 10.000, forinttól – 100.000,- forintig terjedő rendkívüli kárenyhítő települési támogatás állapítható meg.

(2) Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el vagy károsodott, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált.

6. Rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás

11. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére egy naptári éven belül legfeljebb hat alkalommal, évi 40 000,- forintot meg nem haladó mértékű rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg annak a gyermeket gondozó személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a család időlegesen létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

a)a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása,

b)a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,

c)a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve

d)a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e)tartós vagy váratlan súlyos betegség, több hetes kórházi ápolás,

f)iskoláztatás miatti váratlan kiadások,

g)mindkét, vagy az egyedül élő szülő tartós munkanélkülisége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás egyszeri összege a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez, a felmerülő kiadásokhoz igazodóan gyermekenként nem haladhatja meg a 20 000,- forintot.

7. Gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatás

12. § (1) Gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

a) aki alanyi és normatív közgyógyellátásra nem jogosult és

aa) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja a mindenkor érvényes öregkori nyugdíjminimum 25 %-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő személy esetében 400 %-át;

ab) esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;

b) aki közgyógyellátási igazolványra jogosult és a havi gyógyszer kiadása a közgyógyellátás alapján nem elégíthető ki. Nem elégíthető ki, ha a jogosult részére

ba) a Fejér Megyei Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az éves központi költségvetési törvényben meghatározott egyéni gyógyszerkeret legmagasabb összegét;

bb) a felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök közgyógyellátás alapján nem beszerezhetők.

(2) Az (1) bekezdés aa) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 3.000 Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés ab) és b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos és a kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolást.

8. Ápolási célú települési támogatás

13. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a Csákvár közigazgatásai területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a 18. életévét betöltött tartós beteg személy (a továbbiakban: ápolt személy) háztartásában élő nagykorú hozzátartozó (a továbbiakban: kérelmező) számára az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) a kérelmező

aa) az ápolt személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és aktív korúak ellátására, munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át, és vagyonnal nem rendelkezik;

ae) nem jogosult az Szociális törvény 41.§-a alapján ápolási díjra;

b) az ápolt személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) a kérelmező és az ápolt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

14. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(2) Az ápolási célú települési támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

15. § (1) Az ápolási célú települési támogatás ügyében hozott döntés megalapozása érdekében a Családsegítő jár el, melynek véleményét az - ápolt személy halála miatti megszüntetés kivételével – minden döntésnél ki kell kérni.

(3) A Családsegítő szakmai véleményét az ápolt személy háziorvosa, szakorvosa igazolása, a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(4) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja az ápolt személy

a) megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,

b) megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,

c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(5) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

9. Rendkívüli temetési települési támogatás

16. § (1) A temetési költségek mérséklése céljából rendkívüli temetési települési támogatásra az a kérelmező jogosult, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 350 %-át.

(2) A rendkívüli temetési települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

(3) A rendkívüli temetési települési támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 220.000,- forint.

(4) A rendkívüli temetési települési támogatás összege 35.000,- forint.

(5) Nem állapítható meg rendkívüli temetési települési támogatás, ha

a) az elhunyt életbiztosítással rendelkezett,

b) a temetés számlával igazolt költsége a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget 50 %-kal meghaladja.

10. Köztemetés

17. § A Szociális törvény 48. §-ának szabályai szerinti köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól,

a) teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át,

b) fele részben mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A kérelmet a köztemetés időpontjától számított hat hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

11. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat által rászorultság alapján nyújtott települési támogatásokról szóló 4/2015. (II.26.) rendelete.

Illés Szabolcs                                                             Tóth Jánosné

polgármester                                                              címzetes főjegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem:

Csákvár, 2017. március 1.

                                                                                              Tóth Jánosné

                                                                                              címzetes főjegyző