Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2014.(II.10.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 05. 19- 2019. 01. 24Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2014.(II.10.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2018-05-19-tól 2019-01-24-ig
Baracs Község Önkormányzat
Képviselő-testületének
3/2014. (II.10.)
önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és Szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Baracs Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat alapadatai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baracs Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2427 Baracs, Táncsics utca 27.
2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
3. § Az önkormányzat tájékoztató jellegű hivatalos lapja a havonta megjelenő Baracsi Szó.
2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetések
4.§ (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(2) A képviselő-testület üléstermében a település jelképei közül: címert, zászlót el kell helyezni. A Magyar Köztársaság címerének elhelyezése kötelező.
5. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról külön rendeletben rendelkezik.
3. Az önkormányzat ünnepnapjai, Baracs Község Krónikája
6. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a nemzeti és helyi ünnepeket Baracs Község lakossága méltó módon megünnepelhesse.
(2) Baracs Községi Önkormányzat helyi ünnepnapja: minden év augusztus harmadik péntekje a FALUNAP. A helyi ünnep megünneplésének módját évente hagyja jóvá a képviselő-testület legalább 30 nappal az ünnepnap előtt.
7. § Baracs Község életének éves főbb adatait, jellemzőit, működését biztosító intézményeket, terveket BARACS KÖZSÉG KRÓNIKÁJA tartalmazza. A KRÓNIKA folyamatos vezetéséről a polgármester gondoskodik.
4. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
8. § (1) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn:
- Montois La Montagne franciaországi, és
- Szentegyháza romániai településekkel.
(2) Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruháztató hatáskörébe tartozik.
5. Az önkormányzat feladata, hatásköre
9. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
10.§ (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik
a.) Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásával,
b.) Kisapostag Község Önkormányzatával, és
c.) a Fejér Megyei Önkormányzattal
(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 8. § a) – c) pontjában meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.
II. Fejezet
A képviselő-testület működése
6. A képviselő-testület működésének általános szabályai
11.§ (1) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
- Az ülések típusai:
- alakuló ülés
- rendes ülés
- rendkívüli ülés
7. Az alakuló ülés
12.§ (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) Polgármester megnyitója.
b)
c) Képviselő-testület eskütétele.
d) Polgármester eskütétele.
e) Polgármesteri program ismertetése.
f) Polgármester illetményének megállapítása.
g) Alpolgármester választás.
h) Alpolgármester eskütétele.
i) Alpolgármester tiszteletdíjának a megállapítása
j) SZMSZ felülvizsgálata
(2) A polgármester az esküjét saját maga mondja el, az alpolgármester esküjét a polgármester mondja elő.
8. A rendes ülés
13.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott féléves munkaterve tartalmazza. A féléves munkatervekben összességében egy év viszonylatában e szakasz (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
9. A rendkívüli ülés
14.§ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze írásban vagy telefonon keresztül, ahol meg kell jelölni az ülés helyét, időpontját és a napirendi pontokat. Az előterjesztéseket szóban is elő lehet terjeszteni.
(2) Legalább 2 képviselő írásos kezdeményezésére a napirendi pontok és az indok megjelölésével a polgármesternek össze kell hívnia a rendkívüli ülést. Az ülés helyét és idejét a polgármester jelöli ki. Az ülés helye nem lehet későbbi, mint a kezdeményezésben leírt időpont.
(3) A rendkívüli ülésen csak olyan napirendeket lehet tárgyalni, amely ügy halaszthatatlan, ami miatt rendkívüli ülést kezdeményeztek vagy hívta össze a polgármester.
10. A munkaterv
15.§ (1) A rendes ülés tervszerű megtartása végett a képviselő-testület féléves munkatervet fogad el a polgármester javaslatára. A féléves munkatervek elfogadásának határideje az első féléves munkaterv esetében a tárgyévet megelőző év december 31. napja, a második féléves munkaterv tekintetében tárgyév június 30. napja.
(2) A munkaterv tartalmazza
a.) az ülések időpontját,
b.) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c.) az előterjesztő megnevezését,
d.) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
e.) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
11. A képviselő-testületi ülések összehívása
16.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy alakuló vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri vagy képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester vagy a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartósan akadályoztatva vannak, akkor a képviselő-testületi ülést a megválasztott képviselők korelnöke hívja össze és vezeti. A korelnök tartós akadályoztatása esetén az összehívott képviselő-testületi ülésen jelen lévő képviselők korelnöke vezeti az ülést.
(3) Rendkívüli ülést korelnök nem hívhat össze.
(4) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. A Képviselő-testületi ülések helye az önkormányzat székhelyének - 2427 Baracs Táncsics utca 27 – Tanácskozó terme. Ettől eltérő helyre a képviselő-testületi ülést összehívó személy indokolással megteheti, de a testületi ülés érvényességének a kelléke, hogy ennek elfogadásáról a megjelölt helyszínen a képviselő-testület egyszerű többségű elfogadó döntést hozzon.
(5) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
17.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívót az ülést összehívó elsősorban írásban küldi meg postai úton vagy a helyi kézbesítő útján, de az ülés összehívása érvényes akkor is, ha a meghívó e-mailon kerül megküldésre. Ez utóbbiról telefonos úton tájékoztatja a meghívottakat a meghívó.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a.) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c.) a tervezett napirendeket,
d.) a napirendek előadóit,
e.) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
f.) az adott napirendnél az írásbeli vagy szóbeli előterjesztés megjelölésének a tényét.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azokat a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják.
(5) Szóbeli előterjesztés nem befolyásolja a döntés érvényességét, de a szóbeli előterjesztés elfogadásáról a képviselő-testületnek az előterjesztést követően és a napirendet érintő döntést megelőzően határozatot kell hoznia. A szóbeli előterjesztést a képviselő-testület csak akkor nem fogadhatja el, ha az előterjesztés alapján nem tud felelősségteljes döntést hoznia.
(6) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei
a.) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c.) a téma ismertetése,
d.) a jogszabályi háttér bemutatása,
e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f.) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése.
g.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i.) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j.) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
A felsorolt tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.
18.§ A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a.) a képviselőknek,
b.) a jegyzőnek, aljegyzőnek
c.) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
d.) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
e.) az előterjesztőknek és
f.) akiket az ülés összehívója megjelöl.
19.§ (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a.) a jegyzőt, aljegyzőt
b.) a bizottság nem képviselő tagját,
c.) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
d.) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e.) az önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a.) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,
b.) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
20.§ (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot előzetesen legalább egy nappal tájékoztatni kell. A tájékoztatás kötelező formái:
a.) a meghívó alapján készült hirdetmény kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b.) hivatalos honlapon való közléssel,
c.) közintézményeken, hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel
12. A képviselő-testület ülésének megkezdése
21.§ (1) A képviselő-testület ülés megkezdése során ellátandó feladatok az ülést vezető részéről:
a.) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b.) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c.) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d.) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
(2) A képviselő-testületi ülésen ellátandó feladatok az ülést vezető részéről napirendenként:
a.) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
b.) a vita összefoglalása,
c.) az indítványok szavazásra való feltevése,
d.) a határozati javaslatok szavaztatása, kezdve a módosításokkal időrendi sorrendben
e.) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
f.) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
(3) A képviselő-testületi ülésen ellátandó feladatok az ülést vezető részéről az ülés egészét illetően:
a.) a rend fenntartása,
b.) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
c.) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
d.) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
e.) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,
f.) az ülés bezárása.
13. Határozatképesség
22.§ (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. Az ülést vezető személy megkísérli a határozatképességet helyreállítását, amennyiben ez fél órán belül nem változik, a képviselő-testület határozatképtelen marad, az ülést vezető személy az ülést berekeszti. A Képviselő-testület a következő ülésén az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg először.
14. Jegyzőkönyv hitelesítők
23.§ (1) Kettő fő jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező.
(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő választására indítványt tesz.
(3) Amennyiben nincs javaslat a polgármester vagy az ülést vezető személy kijelöl maximum kettő hitelesítőt és a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg felteszi szavazásra. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése. A jegyzőkönyv elkészültét követően azonnal távbeszélő útján a jegyző értesíti - vagy az általa megbízott személy - a jegyzőkönyv hitelesítőket, akik 24 órán belül kötelesek a jegyzőkönyvet hitelesíteni.
15. Napirendi pontok
24.§ (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A rendes képviselő-testületi ülésen a napirendek megszavazása előtt bármely képviselő 5 perc időtartamban felszólalhat. Napirendek előtt csak a község életét, képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű ügyekben lehet felszólalni. A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett képviselőt, felszólással ha érintett, ha nem, a polgármestert 2 perces viszontválasz illeti meg. A napirend előtti felszólalás esetén a képviselő-testület döntést nem hoz.
(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt e rendelet 23.§ (3) bekezdésében meghatározott hitelesítők megválasztásával egyidejűleg. Amennyiben bármely képviselő kéri, az ülést vezető személy a hitelesítők személyét megállapító határozati javaslatot és a napirendek elfogadásáról szóló döntési javaslatot külön-külön kell, hogy megszavaztassa.
25.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános az Mötv.-ben meghatározott esetek kivételével.
(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek a lakosság részéről. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát. A hozzászólásra a napirendi pontok végén, az ülés berekesztése előtt kell jogot adni.
(3) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
26.§ (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
27.§ (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő vagy az ülést vezető személy foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
16. Összeférhetetlenség
28.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét. Az érintettség bejelentése mellett jelezheti, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságot jelöli ki. A Pénzügyi Bizottság elnöke az e rendelet 28.§ (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség felismerésétől számított 3 napon belüli időpontra kell, hogy összehívja az ülést. Az összehívással egyidejűleg értesíti a polgármestert, hogy az érintett döntés végrehajtását függessze fel az összeférhetetlenségi eljáráson hozott döntés kihirdetéséig.
(3) A Pénzügyi Bizottság biztosítja a személyes meghallgatását az érintett képviselőnek, majd ezt követően lefolytatja az eljárást az összes bizonyíték figyelembevételével. A vizsgálat eredményét a soron következő képviselő-testületi ülésen terjeszti be a Pénzügyi Bizottság elnöke. A Képviselő-testület dönt az érintett döntés érvényben tartásáról vagy érvénytelenné nyilvánításáról a lefolytatott vizsgálat eredményének ismeretében.
17. A döntés meghozatala
29.§ (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A képviselők „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(3) Minősített többség esetén a megválasztott képviselők több mint felének, azaz legalább 4 képviselőnek az egybehangzó szavazata szükséges.
(4) A képviselő-testület bármely tagja javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el. Erről a Képviselő-testület határozattal dönt. A neveket a polgármester vagy az ülést vezető személy felolvassa és minden megszólított képviselő szavaz. A név szerinti szavazás esetén a határozatban név szerint jelölni kell ki hogyan szavazott.
(5) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára szavazással dönt az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként határozatban megválasztott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A titkos szavazás lebonyolításáig az ülést az ülés vezető személy felfüggeszti. A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
30.§ (1) Napirendenként a polgármester vagy az ülést vezető személy szavazásra bocsátja az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot, amennyiben módosító javaslat elhangzott az ülésen azt kell feltenni először elhangzásuk sorrendjében szavazásra. A módosító javaslatok lezárást követően kerül sor a döntéshozatalra az eredeti előterjesztésnek megfelelően, a már elfogadott módosító javaslatok figyelembevételével.
(2) A javaslatot nem kell szó szerint felolvasni, elég utalni arra, hogy az mindenben megegyezik az írásban megküldött vagy szóban ismertetett döntési javaslattal.
18. A tanácskozási rend fenntartása
31.§ (1) A polgármester vagy az ülést vezető személy feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a.) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg hozzászólását.
b.) felszólítja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon.
c.) rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
d.) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli.
e.) A nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
(2) Rendbírság kiszabását az ülés vezetője kezdeményezi, és arról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal dönt, melyben rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a.) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt a felszólítás ellenére.
b.) a napirendtől ismételten figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 1000-5000 forint közötti összeg, melyről a képviselő-testület a minősített többséggel meghozott rendbírság kiszabását meghatározó határozatban dönt.
19. A határozat
32.§ (1) A képviselő-testület döntései:
a.) határozat
aa.) alaki határozat
ba) normatív határozat
b.) rendelet
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett zárójelben fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(4) A határozatok jelölése a következő formában történik:
„Baracs Község Önkormányzat
képviselő-testületének
sorszám/év (hó. nap.)számú
határozata
határozat címe”
(5) A normatív határozatokat Baracs Község Önkormányzata hivatalos honlapján és a helyben szokásos módon közzé kell tenni a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.
33.§ A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
20. A rendelet
34.§ (1) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, polgármester vagy az alpolgármester írásban kezdeményezi. Rendeletet hozni csak írásban előterjesztett rendelet-tervezet alapján lehet, biztosítva ezáltal a képviselő-testület kellő tájékoztatását a döntés meghozatala előtt.
(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(3) A rendelet-tervezetet az érintett bizottság és társadalmi szervezet előzetesen véleményezheti, javaslatot tehet. A bizottság és a társadalmi szervezetek véleményezésének lehetőségét a polgármesternek kell biztosítania.
(4) A pénzügyi tárgyú rendeleteket a Pénzügyi Bizottságnak kötelező véleményezni. Költségvetésről szóló rendeletet, költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletet, beszámolókat Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezése nélkül képviselő-testület nem hozhat.
35.§ (1) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
- A rendeletek elfogadása egy fordulóban történik, kétfordulós tárgyalási módot a képviselő-testület a rendelet tervezet függvényében dönti el, kivéve:
- költségvetési rendelet-tervezet, és
- helyi adóról szóló rendelet esetében,
ahol két fordulós tárgyalási mód kötelező.
(3) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendelet 9.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
36.§ (1) A képviselő-testület a meghozott rendeletének helyben szokásos kihirdetésének módjai
a.) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
b.) kötelező jelleggel a hivatalos honlapon való megjelenítés,
c.) nem kötelező jelleggel a helyi sajtóban való közzététel.
(2) A kihirdetésért, valamint a rendeletek nyilvántartásának vezetéséért a jegyző a felelős.
(3) A jegyző gondoskodik a Nemzeti Jogszabálytár (továbbiakban: NJT) elnevezésű honlapon való közzétételéért.
21. A jegyzőkönyv
37.§ (1) A képviselő-testületi ülésekről írásban jegyzőkönyv készül kettő példányban, amelyből egy eredeti és egy másolat.
- Az írásos jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
- előterjesztésenként külön feltüntetve a képviselő kérése alapján a képviselő véleményét
- a napirenden kívül felszólaló képviselő nevét, felszólalás tárgyát
- A jegyzőkönyv mellékletei:
- Az ülésre szóló meghívó
- Az előterjesztések
- Titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv
- A jelenléti ív
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, de a zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak.
(5) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni
a.) a napirend tárgyát,
b.) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
c.) az előadókat,
d.) a hozzászólókat.
(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
38.§ (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
(2) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a.) egy példányt a jegyző kezel,
b.) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak.
(3) Az e rendelet 38.§ (2) b.) pontjában meghatározott megküldés alatt azt kell érteni, hogy 2014. február 28-ig az NJT internetes rendszeren keresztül és írásban is meg kell küldeni a jegyzőkönyveket a Fejér Megyei Kormányhivatalnak a TERKA rendszer használata mellett, 2014. március 1-jét követően pedig csak az NJT internetes rendszeren keresztül scannelt formában. Az eredeti példányt a jegyző kezeli az önkormányzat székhelyén.
39.§ A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik, amennyiben arra a képviselő-testület előirányzatot biztosít.
III. Fejezet
A Képviselő-testület szervei
22. A polgármester
40.§ A polgármester főállású tisztségviselő.
41.§ A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Baracs község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak és civil szervezetek vezetőivel, testvérvárosok képviselőivel.
23. Az alpolgármester
42.§ (1) A képviselő-testület a testület tagjai közül egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.
(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.
(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.
43.§ A polgármester a 4 napnál rövidebb ideig tartó szabadságáról utólagosan a két ülés között eltelt időszak történéseiről szóló napirendi pontban számol be, a képviselő-testület az e napirendi pont elfogadásáról szóló határozatban ezt a tényt tudomásul veszi, a 4 napnál hosszabb ideig tartó szabadságról pedig a képviselő-testület előzetesen határozatban dönt.
24. A jegyző, aljegyző
44.§ (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Elkészíti a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket. Ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.
(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.
45.§ A jegyző helyettesítésére és a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal Kisapostagi Kirendeltség vezetési munkájának segítésére a közös hivatalt létrehozó polgármesterei aljegyzőt választanak a jegyző javaslatára. Az aljegyző a testületi üléseken részt vesz, feladata megegyezik a jegyző feladatával.
25. A képviselő
46.§ (1) A képviselő:
a.) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b.) részt vesz a képviselő-testület ülésein
c.) felszólalhat, kérdéseket tehet fel
d.) szavaz a döntést igénylő ügyekben
- A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése szerint hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(3) A képviselő az e paragrafus (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
47.§ (1) képviselő a fentieken túl:
a.) a képviselő munkájának keretében a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatalban az összes eszközt használhatja, díjmentesen igénybe veheti a jegyzővel egyeztetett módon.
b.) a képviselőt a polgármester, alpolgármester, jegyző és aljegyző soron kívül kell, hogy fogadja.
26. A képviselő-testület bizottságai
48.§ (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) Baracs Község kétezernél több lakosú, így a képviselőtestület kötelező jelleggel Pénzügyi Bizottságot választ. Tagjainak száma: 3 fő.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a.)Népjóléti Bizottság, tagjainak a száma 5 fő.
(4) Egyes bizottságok által ellátandó sajátos feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és ülésének jegyzőkönyvére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
49.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagjai közül a legidősebb.
Kötelező összehívás esetei:
a) a képviselőtestület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) bármelyik bizottság elnökének kezdeményezésére.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
50. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet, amennyiben átruházott hatáskörben a Bizottság döntést hozott, ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvénél leírt módon és helyre megküldeni.
IV. Fejezet
A képviselő-testület hivatala
27. Közös Önkormányzati Hivatal
51.§ (1) Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testületébe 2013. február 14-én közös önkormányzati hivatalt hozott létre 2013. március 1-jével Kisapostag Község Önkormányzata Képviselő-testülete kérése alapján Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal néven. Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2427 Baracs Táncsics utca 27. szám alatti székhelyen Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal néven hivatalt működtet a baracsi lakosság ügyeinek intézésére, az önkormányzat, a képviselő-testület és a bizottsági munkák előkészítésére. A kisapostagi lakosság ügyeinek intézésére, az önkormányzat, a képviselő-testület és a bizottsági munkák előkészítésére Kisapostagon a Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal Kisapostagi Kirendeltsége működik (2428 Kisapostag Petőfi Sándor utca 63.).
(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A Baracsi Közös Önkormányzati Hivatal 9 fő köztisztviselő dolgozik, amelyből 1 fő vezető 7 fő ügyintéző és 1 fő ügykezelő.
(4) Kisapostagi Kirendeltség köztisztviselőinek a száma 4 fő, amelyből 1 fő vezető, aljegyző, 3 fő köztisztviselő. Az aljegyző folyamatosan a Kisapostagi Kirendeltségen dolgozik, biztosítva ezáltal a jegyző helyettesítését, a vezetési feladatok ellátását. A jegyzői feladatok ellátásáért a Kisapostagi Kirendeltségen az aljegyző a felelős.
V. Fejezet
A közmeghallgatás
28. A közmeghallgatás szabályai
52.§ (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart a költségvetéssel kapcsolatosan.
(2) A közmeghallgatás kihirdetésére, vezetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a megjelentek képviselő-testületi döntés nélkül, az ülést vezető személy engedélyével szót kaphatnak, elmondhatják észrevételeiket, véleményüket, kérdéseiket.
53.§ A közmeghallgatás olyan fórum, ahol a lakosságnak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.
54.§ A közmeghallgatáson elhangzottakat a képviselő-testület értékeli és a költségvetés módosításakor szükség esetén figyelembe veszi.
55.§ A közmeghallgatáson elhangzott nem költségvetéssel kapcsolatos kérdéseit, hozzászólásait, észrevételeit a költségvetés elfogadását követő első rendes képviselő-testületi ülésen megtárgyalja, majd az ezekre hozott döntéseket a soron következő Baracsi Szó című folyóiratban közzéteszi, hivatalos honlapon megjelenteti.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
29. Hatályba léptető rendelkezések
56.§ (1) Ez a rendelet 2014. február 11-én lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete.
Baracs, 2014. február 5.
Várai Róbert dr.Horváth Zsolt
polgármester jegyző
Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 10/2011.(II.10.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1. számú melléklete:
KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI FELADATAIRÓL:
I. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG:
1.) A Pénzügyi Bizottság feladatkörébe tartozik, hogy az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési és zárszámadási rendeletet, a féléves és háromnegyed éves beszámolókat a testület elé terjesztést megelőzően megtárgyalja.
2.) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozást, értékeli az előidéző okokat.
3.) Vizsgálja a hitelfeltétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
4.) Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend, és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
5.) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselőtestülettel. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
6.) A ciklus alatt legalább egy alkalommal helyszínen tájékozódik az önkormányzat által fenntartott, működtetett intézményekben.
7.) A kiviteli tervhez kötött beruházásnál részt vesz az árajánlat elbírálásában.
8.) Részt vesz a 200.000 Ft értékhatár feletti felújításra adott árajánlat elbírálásában.
9.) Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, az alpolgármester tiszteletdíjára.
10.) A vagyonnyilatkozatokat nyilvántartja, vizsgálja és ellenőrzi.
11.) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálja.
II. NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG:
1.) A szociális törvény végrehajtására hozott önkormányzati rendeletben biztosított hatáskörében döntéseit olyan időpontban hozza meg, hogy a kérelmek elbírálása A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályainak megfelelően történjen.
2.) Figyelemmel kíséri az egészséget károsító tendenciákat és javaslatot tesz a felszámolásukra.
3.) A szükségleteket és lehetőségeket felmérve javaslatot dolgoz ki az önkormányzat által működtetett egészségügyi- és szociális intézmények fejlesztésére, korszerűsítésére, átszervezésére, megszüntetésére.
4.) Közreműködik a településfejlesztéssel, rendezéssel kapcsolatos környezet- és természetvédelmi követelmények és szempontok érvényesítésében.
5.) Szervezi, értékeli a községparkosítást, virágosítást.
6.) Javaslatot tesz a község fásítására, védett növények telepítésre.
7.) Figyelemmel kíséri és értékeli a bizottság tárgykörébe tartozó rendeletek betartását.
8.) Segíti a tárgykörbe tartozó önkormányzati feladatok megvalósulását.
9.) Véleményezi az oktatás-nevelés és gyermekvédelem területét érintő, egyévesnél hosszabb időszakra szóló terveket és azok végrehajtását, valamint a beszámolókat
10.) Véleményezi a helyi sportkoncepciót, figyelemmel kíséri a megvalósítást, segíti a helyi szervek együttműködését.
11.) Közreműködik a "Baracsi Szó" időszaki lap szerkesztésében.
12.) Lebonyolítja a Virágos Baracsért díj odaítélését”
Baracs, 2014. február 5.
Várai Róbert dr.Horváth Zsolt
polgármester jegyző