Beloiannisz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2014. 02. 06Beloiannisz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013 (VI.28.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Beloiannisz Község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, gazdasági társaságokra.
(2) A rendelet hatálya kiterjed Beloiannisz Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).
(3) A rendelet hatálya kiterjed a (2) pontban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.
(4) Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni:
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendelet
c) lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet
eltérően nem rendelkezik.
Az önkormányzati vagyon
2. § Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (2) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból áll. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
Törzsvagyon
3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, melyet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény (továbbiakban: Nvtv.) kizárólagos önkormányzati tulajdonnak minősít, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített vagyon.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló, az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyon:
a) a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt-ben fennálló részesedés,
b) köztemető.
A forgalomképtelen törzsvagyont a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) közművek,
d) középületek,
e) sportpálya és sportöltöző
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használatba adni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, arra szolgalmi jogot alapítani, fedezetül alapul venni csak a képviselő-testület által meghatározott funkciók biztosítása mellett, kizárólag a képviselő-testület döntésével lehet.
Üzleti vagyon
4. § (1) Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, egyéb módon hasznosítható, gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üzleti vagyonnak minősülő ingatlanokat a 3. melléklet tartalmazza.
Vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Besnyői Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége tartja nyilván.
(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (forgalomképes vagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX tv. alapján kell elvégezni.
e) a vagyonleltár a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.
(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.
6. § (1) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – jegyző a gazdálkodási előadón keresztül gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésen a képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) Az Önkormányzatot megillető jogokról és kötelezettségekről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 107. §-a rendelkezik. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek az Nvtv.-ben szabályozott módon engedhetőek át másnak.
(3) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester és az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai gyakorolják.
(4) E rendelet keretében az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki szükség esetén gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról.
(5) A Képviselő-testület képviseletében
a) az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a polgármester vagy a Képviselő-testület bizottsága jár el,
b) az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, illetve vezetője jár el,
A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.
(6) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel, vagy meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
8. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításra vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva a képviselő-testületi döntésnek megfelelően gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulás ellenszolgáltatáshoz köthető.
(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, végrehajtás nem vezethető rá.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.
Intézmények vagyonhasznosítása
10. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.
11. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás vagy egyéb ok miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.
Az önkormányzati vagyon hasznosítása
12. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Beloiannisz község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.
(2) A hasznosítás fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.
(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket az Nvtv. 11. § (11) bekezdése határozza meg.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását az Nvtv. (13) bekezdése határozza meg.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
13. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, használatba adására, bérbeadására, más módon történő hasznosítására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingó vagyon esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb eső, kereskedelemben kapható dolog ára - leszámítva az amortizációból adódó értékcsökkenést - alapján,
c) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított érték alapján, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi,
d) értékpapír esetén a névérték alapján,
e) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.
(2) Az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetén a bérleti díjat a képviselő-testület határozza meg.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.
Az önkormányzati követelésről lemondás
14. § (1) Az önkormányzati követelésről lemondani részben, vagy egészében a következő esetekben lehet:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
d) követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan nem lelhető fel.
f) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során –figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek;
(2) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga a képviselő-testületet illeti.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai
15. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak az Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(3) Ha vagyonról az önkormányzat javára más személy, illetve szerv lemondott, nettó kettőszázötvenezer forint piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a polgármester, azt meghaladó értékhatár feletti vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a soron következő ülésén, ha a hatáskörébe tartozó vagyon elfogadásának ügyében döntött.
(4) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
16. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:
a) a képviselő-testület,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester kezdeményezheti.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.
(3) Nem kell pályázati eljárást tartani, amennyiben ingatlan, lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása, használatba adása esetén, ha az éves bérleti díj (használati díj) nem éri el a nettó ötszázezer forintot.
A pályázati eljárás
17. § (1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület írja ki.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró szerv nevét, címét, a kiírás időpontját,
b) a pályázók körét,
c) a pályázatra kiírt vagyontárgyról szóló tájékoztatást, a vagyontárgy legfontosabb paramétereit, ingatlan vagyon esetén az ingatlan-nyilvántartási adatait (így különösen: cím, helyrajzi szám, alapterület, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok, tények), ingatlan közműellátottságát
d) a vagyontárgy becsértékét, illetve a hasznosítandó dolog ellenértékét,
e) a vagyon megtekintésének helyét és idejét, a hasznosíthatóságára vonatkozó egyéb kikötéseket,
f) elővásárlási, előbérleti jog fennállását,
g) a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
h) ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
i) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, vagy pályázati felhívását – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig – jogkövetkezmények nélkül visszavonja, vagy tartalmát módosítsa,
j) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,
k) több pályázó esetén a licitálás lehetőségét, felhívást, amely arra vonatkozik, hogy a tulajdonosi vagy bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el,
l) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
m) ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét,
n) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a bontási eljáráson az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,
o) a pályázat elbírálásának módját, várható idejét.
(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a pályázati hirdetmény megjelenése, azaz annak a Besnyői Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztése és az ajánlatok benyújtására előírt határidő között legalább 15 nap álljon fenn.
(4) A pályázati hirdetményt a Besnyői Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a www.beloiannisz.hu honlapon történő megjelenítéssel közzé kell tenni. Az ajánlattételi határidő az önkormányzat honlapján való megjelenést követő napon kezdődik.
18. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ajánlattevő nevét, személyi adatait, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzék számát), képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazott adatait,
b) felajánlott ellenérték összegét,
c) a pályázati feltételek elfogadását.
19. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg előzetes megfizetéséhez kötheti. Az ajánlati biztosíték kikötéséről és annak mértékéről a Képviselő-testület határozatában dönt.
(2) A pályázat nyertese – amennyiben a pályázati felhívás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - az ajánlati biztosítékot jogosult a vételárban, bérleti díjban érvényesíteni.
(3) A biztosítékot vissza kell fizetni:
a) a pályázók részére a pályázati felhívás visszavonását, a pályázatok érvénytelenségének vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítását követő 10 napon belül,
b) a nyertes pályázó, valamint a második legkedvezőbb pályázatot tevő részére, a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többi pályázó részére az eredményhirdetést követő 10 napon belül.
(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha:
a) a pályázati felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta,
c) a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
20. § (1) A pályázati eljárás lebonyolítója a Képviselő-testület .
(2) A pályázatok felbontását és értékelését a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül kell megtartani.
21. § (1) A képviselő-testület a meghirdetett bontási helyen az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint az ellenértékre tett ajánlatokat.
(2) Az ajánlatok ismertetése után az képviselő-testület megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.
(3) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be
b) a pályázati biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesítették
c) a pályázó a pályázati felhívásban előírtaknak nem felel meg
d) a pályázaton való részvétel kizáró okainak teljesülése esetén.
(4) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat, vagy
b) kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, vagy
c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot.
(5) Eredményes pályázat során az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót kell az eljárás nyertesének kihirdetni
22. § (1) Amennyiben az első pályázat eredménytelen, ismételten pályázat kiírásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Amennyiben a második pályázati eljárás is eredménytelenül zárul ajánlat hiányában, a képviselő-testület dönthet úgy, hogy a harmadik pályázati eljárásban módosítja a kiírásban szereplő feltételeket, azonban az értékesítendő dolog ellenértékét nem határozhatja meg az eredeti kiírásban szereplő, kiinduló ellenérték 80 %-ánál alacsonyabb összegben.
(3) Ha nem érkezik a (3) bekezdésnek megfelelő ajánlat az első kiírástól számított 1 éven belül, akkor a képviselő-testület dönthet új értékbecslési szakvélemény beszerzéséről.
23. § (1) Amennyiben a pályázati tárgyalás során több pályázó azonos vételár-ajánlatot tett, és ajánlatuk legjobb ajánlatnak minősül, ezen pályázóknak a vagyontárgy vételárára vagy a bérleti díjra licitálniuk kell. A licitlépcsőket a képviselő-testület határozza meg.
(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj tekintetében a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összeg megfizetését vállalja.
24. § (1) Amennyiben az állam az Nvtv. 14. §-ban meghatározott elővásárlási jogával nem él, úgy az állam visszajelzésétől számított 15 napon belül kell szerződést kötni a pályázaton elnyert ajánlattevővel.
(2) Amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidőt a polgármester legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni.
(4) A tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
25. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. §, az Nvtv. 11. §-a szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és a szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.
(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.
26. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet.
(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.
(4) Az önkormányzat vagyonának kezelője az Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet.
(5) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(6) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, az Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.
(7) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.
(8) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) birtoklására,
b) használatára, hasznainak szedésére
c) bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására.
(9) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:
a) biztosítására,
b) a közterhek viselésére,
c) a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2004. (III.31.) önkormányzati rendelte, valamint az azt módosító 5/2011. (VI.29.) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2004. (III. 31.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 5/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez
1.1. Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon:
Helyrajzi szám |
megnevezés |
|
|---|---|---|
1. |
' 6/5 |
Közterület |
2. |
'03/6 |
Saját használatú út |
3. |
'03/10 |
Saját használatú út |
4. |
'04 |
Saját használatú út |
5. |
'06 |
Saját használatú út |
6. |
'07 |
Árok |
7. |
'08 |
Árok |
8. |
19 |
Névtelen utca |
9. |
32 |
Zalka Máté utca |
10. |
33 |
Névtelen utca |
11. |
74 |
Névtelen utca |
12. |
75 |
Zalka Máté utca |
13. |
'012/1 |
Árok |
14. |
'016/6 |
Saját használatú út |
15. |
'017 |
Saját használatú út |
16. |
'019 |
Saját használatú út |
17. |
'021 |
Közút |
18. |
100 |
Névtelen utca |
19. |
117 |
Szeptember utca |
20. |
126 |
Zalka Máté utca |
21. |
142 |
Rákóczi utca |
22. |
157 |
Névtelen utca |
23. |
158 |
Általános Iskola |
24. |
200 |
Névtelen utca |
25. |
201 |
Gavrilidisz utca |
26. |
202 |
Elektra utca |
27. |
203 |
Lenin tér |
28. |
223 |
Névtelen utca |
29. |
244 |
Murgána utca |
30. |
269 |
Névtelen utca |
31. |
286 |
Paparigász utca |
32. |
327 |
Paparigász utca |
33. |
349 |
Zalka Máté utca |
34. |
350 |
Névtelen utca |
35. |
357 |
Athén utca |
36. |
364 |
Névtelen utca |
37. |
369 |
Zalka Máté utca |
38. |
385 |
Névtelen utca |
39. |
435 |
Névtelen utca |
40. |
460 |
Szarafisz utca |
41. |
'462/1 |
Delcsev utca |
42. |
462/19 |
Névtelen köz |
43. |
'463/7 |
Saját használatú út |
44. |
'463/10 |
Saját használatú út |
45. |
467 |
Névtelen utca |
46. |
'474/1 |
Névtelen tér |
47. |
'477/1 |
Delcsev utca |
48. |
478 |
Névtelen utca |
49. |
1002 |
Saját használatú út |
50. |
1026 |
Saját használatú út |
51. |
1042 |
Saját használatú út |
52. |
'1052/2 |
Névtelen utca |
53. |
54 |
Petőfi Sándor utca |
54. |
'4/1 |
Óvoda, Petőfi u. 1. |
55. |
225 |
Orvosi rendelő, Rákóczi u. 22. |
1.2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek
hrsz |
megnevezés |
|---|---|
'463/1 |
Temető |
'463/2 |
Temető |
névérték |
megnevezés |
|---|---|
10.000.-Forint |
DRV Zrt-ben fennálló részesedés |
2. melléklet a 5/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez1
Helyrajzi szám |
megnevezés |
cím |
|
|---|---|---|---|
1. |
1 |
Polgármesteri Hivatal |
Szarafisz u. 2. |
2. |
Iváncsa 064/1 |
Szennyvíz telep |
Iváncsa |
3. |
177 |
Sporttelep |
|
4. |
'224/6 |
Kúltúrház |
Rákóczi u. 26-1 |
5. |
'473/5 |
Szennyvíz hálózat |
|
6. |
– |
csatornahálózat |
|
7. |
---- |
Vízi közmű (gerincvezeték) |
3. melléklet a 5/2013.(VI.28.) önkormányzati rendelethez2
sorszám |
Helyrajzi szám |
megnevezés |
cím |
1. |
5 |
Bölcsőde |
Petőfi u. 1. |
2. |
6/3 |
Beépítetlen terület |
|
3. |
252 |
Lakóház, udvar |
Murgána u. 21. |
4. |
281 |
Vendéglő |
Rákóczi u. 24-2. |
5 |
287 |
Névtelen utca |
|
6. |
'462/5 |
Beéptetlen terület |
|
7. |
'462/17 |
Beépítetlen terület |
|
8. |
'462/18 |
Erdő |
|
9. |
462/21 |
Beépítetlen terület |
Szarafisz |
10. |
'468/1 |
Telephely |
|
11. |
'471/4 |
Gyep(legelő), töltés |
Névtelen utca |
12. |
'473/3 |
Telephely |
Névtelen utca |
13. |
'473/4 |
Beépítetlen terület |
|
14. |
4/2 |
Lakóház, udvar |
Petőfi u. 1/2 |
15. |
'473/5 |
Régi vízműtelep |
Módosította az 1/2014 (II.6) önkormányzati rendelet 1.§ 2014.02.07 napjától
Módosította a 1/2014 (II.6) önkormányzati rendelet 2.§ 2014.02.07 napjától