Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.  törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Beloiannisz Község Önkormányzatára, az önkormányzat szerveire és tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, önkormányzati hivatal, jegyző – működési rendjére.

2.§

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Beloiannisz Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2455 Beloiannisz, Szarafisz u. 2.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4)^[1] AZ Önkormányzat és Adony Város Önkormányzat által közösen fenntartott önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Adonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5) Beloianniszban, mint nemzetiségi településen az Önkormányzat tulajdonában lévő, közfeladatot ellátó intézményeken a feliratokat görög nemzetiségi nyelven is el kell helyezni.

3.§

(1) Az Önkormányzat jelképe a címer.

(2) A pajzs fehérrel és kékkel vágott, csücskös talpú pajzs. A címerképen a felső, fehér mezőben centrálisan elhelyezett lebegő, stilizált tulipán, kétoldalt leveles, bimbós oldalágakkal. Piros és zöld színű. Az alsó, kék mezőben egy növekvő ion oszlop látható. Színe fehér.

4.§

(1) Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői körbélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(2) Az Önkormányzat fejbélyegzőjének felirata:

Beloiannisz Község Önkormányzata

2455 Beloiannisz, Szarafisz u. 2.

Adószám: 15727110-2-07

Törzsszám: 727112

(3) Az Önkormányzat körbélyegzőjének felirata:

Beloiannisz Község Önkormányzata

A körbélyegző közepén Magyarország hivatalos címere található.

(4) A polgármester által használt körbélyegzőjének felirata:

Beloiannisz Község Polgármestere

A körbélyegző közepén Magyarország hivatalos címere található.

5.§

Az önkormányzat negyedévente megjelenő lapja a „Falutükör”, mely tartalmazza a képviselő-testület legfontosabb, a lakosság széles körét érintő döntéseit és a település eseményeit. Az önkormányzat lapját az Önkormányzat háztartásonként 1 példányban térítésmentesen biztosítja a beloianniszi lakosok részére.

2. A képviselő-testület feladatai és hatáskörei

6.§

(1) Az Önkormányzat gondoskodik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátásáról.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve önként vállalt feladatokat is ellát.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 12.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzat számára nem kötelező feladat- és hatáskör ellátását önként vállalhatja. Az Önkormányzat önként vállalt feladatairól – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében foglal állást, a pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg.

(4) Az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

7.§

(1) Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak rendjét a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásának a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő részletes szabályait a képviselő-testület a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az önkormányzat ciklusprogramjában, az éves költségvetési rendeletben, valamint eseti döntéseiben határozza meg.

8.§

(1) A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) határozza meg.

(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a polgármesterre:

a) a közterület használatba vétel bejelentésével kapcsolatos ügyek intézése

b) a közút nem közlekedési célú használata esetén a tulajdonosi- és kezelői hozzájárulás kiadása,

c) a szociális foglalkoztatás engedélyezése, és a szociális foglalkoztatás támogatásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott támogatási szerződés megkötése, és egyoldalú jognyilatkozat megtétele a hatóság felé,

d) szomszéd települések településszerkezeti tervének véleményezése,

e)  a filmforgatás célú közterület-használatra vonatkozó döntések

f) vagyon elfogadásáról való döntést, ha a vagyonról az önkormányzat javára más személy, illetve szerv lemondott, és e vagyon piaci, illetve becsült értéke a  nettó kettőszázötvenezer forintot nem haladja meg.

(3)^[2] A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a jegyzőre:

a) méltányos közgyógyellátási ügyek intézése.

(4)^[3] A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a Szociális Bizottságra:

a) rendkívüli települési támogatás megállapítása

b) települési lakásfenntartási támogatás megállapítása

c) szociális célú tűzifa támogatás megállapítása

d) szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatások megállapítása

3. A képviselő-testületi ülések fajtái, összehívásának szabályai

9.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 6 fő egyéni választási listán szerzett mandátumot. A polgármester az Mötv. alapján tagja a testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, akkor más helyszínen is megtartható.

(4) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerinti számban, de évente legalább hat ülést tart.

10.§

(1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A képviselő-testület üléséről hang-, és fényképfelvétel készíthető, azonban a felvétel készítője azt előzetesen köteles jelezni az ülést vezető polgármesternek. A bejelentést követően a hang- és fényképfelvétel tényéről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testület ülésének jelen lévő személyeket.

(2) A képviselő-testület nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

11.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülésének a választást követő 15 napon belüli összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés Magyarország Himnusza, majd a görög nemzeti himnusz meghallgatásával kezdődik.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

a) a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

b) a képviselők és a polgármester eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelek átadása,

c) a polgármesteri program ismertetése,

d) a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,

e) a bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, nem képviselő bizottsági tagok eskütétele, esküszöveg aláírása,

f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelének átadása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,

g) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata.

12.§

(1) A polgármester és a megválasztott képviselők a választási bizottság elnöke előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok a polgármester előtt esküt tesznek.

(2) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(3) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.

13.§

(1) A képviselő-testület rendes üléseinek megtartására a képviselő-testület által meghatározott  I. és II. félévi munkaterv szerint  kerül sor.

14.§

(1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben. Az indítványt írásban kell előterjeszteni. Amennyiben az indítványt a képviselők egynegyede kezdeményezi, az indítványt valamennyi kezdeményező képviselőnek alá kell írnia.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos anyaggal együtt – lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján, elektronikus levélben vagy szóban) is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

15.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett – a munkaterv szerinti – időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot minden háztartásba eljuttatandó meghívó  útján tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.

16.§

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze, mely nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

17.§

(1) A képviselő-testület üléseit féléves munkatervek alapján tartja. Az I. félévi munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év novemberi ülésére. A II. félévi munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév júniusi ülésére.

(2) A munkaterv tartalmára javaslatot tehetnek a képviselők, a bizottságok, a bizottságok nem képviselő tagjai, a helyi civil szervezetek, az intézményvezető, a jegyző.

(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a javasolt napirend pont megnevezését (tárgyát),

b) előterjesztőjét,

c) előadóját,

d) a tárgyalás javasolt időpontját.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját (hónap, nap szerint),

b) a napirendek tárgyát és előterjesztőjét, előadóját,

c) a közmeghallgatás időpontját, napirendjét,

(4) A munkaterv a testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

(5) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli ülések.

18.§

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és idejét;

b) a javasolt napirendi pontokat;

c) a napirendi pontok előterjesztőit;

d) a dátumot és az aláírást.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal írásban papíralapon vagy elektronikusan kell kézbesíteni.

(4) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet is, melyet elektronikus formában is meg lehet tenni.  Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

19.§

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nem képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,

b) a jegyzőt,

c) az önkormányzati hivatal köztisztviselőjét,

d) a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,

e) a napirendben érintett intézmény vagy, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,

f) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,

g) akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

4. Előterjesztés, önálló képviselői indítvány, sürgősségi indítvány

20.§

(1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

 (2) A napirendet írásbeli előterjesztést, vagy rendeleti döntést, illetve bizottsági véleményezést igénylő napirendi pont kivételével szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

(4) Az előterjesztés két részből áll. Az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, a témával kapcsolatos előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők nevét és véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést. A második rész tartalmazza a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet.

(5) A testületi döntések tervezetét kiküldés előtt a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja, negatív észrevételeit írásban, vagy szóban közli a képviselő-testülettel.

21.§

(1) Előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;

d) a képviselők;

e) a jegyző;

f) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

22.§

(1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az önálló indítványnak tartalmaznia kell az önálló indítványt benyújtó személy nevét, saját kezű aláírását, az indítvány tárgyát és a tényállást, valamint a határozati javaslatot.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

23.§

(1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek – a rendeletalkotást és bizottsági véleményezést igénylő javaslat kivételével - valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.

5. Az ülés vezetése

24.§

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja az ülést,

b) testületi ülésenként javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt

c) tájékoztatja a testületet a beérkezett önálló képviselői, illetve sürgősségi indítványokról,

d) előterjeszti a napirendi javaslatot,

e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

f) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,

g) hozzászóláskor megadja, az e rendeletben meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

i) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

k) bezárja az ülést.

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester ülésvezetési munkáját a jegyző segíti.

6. Napirendi pontok tárgyalása

25.§

(1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján, az önálló és a sürgősségi indítványok figyelembe vételével tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozattal dönt.

(4) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel. Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

26.§

(1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztését szóban kiegészítést tehet, vagy szóbeli előterjesztését ismerteti a képviselő-testülettel.

(3) Az előterjesztő (2) bekezdés szerinti ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az ülést vezető polgármestertől szót kérhetnek, és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők a napirendhez kapcsolódóan hozzászólást tehetnek. A hozzászólás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirendhez az ismételt hozzászólás időtartama 2 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

27.§

(1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(7) Az előterjesztő a javaslatát, a települési képviselő a módosító, kiegészítő javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, illetve visszavonhatja.

28.§

(1) A vitát a polgármester zárja le, majd a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra, módosító javaslatokra.

(2) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(4) A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.

7. Felszólalás, felvilágosítás kérés

29.§

A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás,

b) napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

30.§

(1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

31.§

(1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

32.§

(1) Az ügyrendi felszólalás lehet:

a) ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel

b) ügyrendi javaslat: napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat, a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban történő tárgyalására tett javaslat, az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat, az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat, egyeztetés céljából történő szünetkérés, a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

c) ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(2) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

33.§

(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendi pontok megtárgyalását követően – önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. Közigazgatási hatósági ügyben sem kérdést, sem interpellációt feltenni nem lehet.

(2) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén szóban – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.

34.§

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(3) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(4) A kérdésre adott választ követően a képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

35.§

(1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

(4) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(5) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(6) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(7) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(8) Az interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni. Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából. Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt. Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

8. Tanácskozás rendje

36. §

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teszi:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, megszegte az időkorlátot, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól

c) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;

e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2) Az (1) bekezdés d), e) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

(6) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

9. Határozatképesség

37.§

(1) A képviselő-testület határozatképességére, a minősített többség és egyszerű többség meglétére az Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, vagy az ülés során határozatképtelenné válik, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirendet vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

10. Döntéshozatal

38.§

(1) A polgármester a napirendi pont tárgyalása során a vita lezárását követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatot.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasló,

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,

c) a kiegészítő

javaslatot.

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

39.§

(1) A képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően személyes érintettségét bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a települési képviselőt az ülés vezetője írásban figyelmezteti a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az Mötv-ben foglaltak betartására.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a a képviselő-testület a korábbi döntését megváltoztatja, és megállapítható, hogy a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt a képviselő-testületet kár érte, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat a kötelezettségét megszegő képviselővel szemben.

40.§

(1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit – az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg.

41.§

(1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a polgármester, vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

42.§

(1) A szavazás megkezdése előtt az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a polgármester, vagy bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) A szavazáshoz kék színű tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ha nem az (5) bekezdésben meghatározott írószer használatával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

43.§

(1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A titkos szavazás lebonyolítását követően a szavazatszámláló bizottság megszűnik.  A képviselő-testület a szavazatszámláló bizottság tagjait a jelen lévő képviselők közül választja meg. A szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

44.§

(1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

45.§

A képviselő-testület döntései:

a) határozat (normatív és egyedi),

b) önkormányzati rendelet.

46.§

(1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint: „Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./20…. (hó, nap) Kt. sz. határozata”. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

(3) A testületi határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

47.§

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) képviselő,

d) jegyző.

(3) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

48.§

(1) A rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárban való publikálással, a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről, a rendeletek sorszám szerinti nyilvántartásáról és a hatályos rendeletek nyilvántartásáról.          

(3) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

11. Zárt ülés

49.§

(1) A képviselő-testület zárt ülésének tartását az Mötv. 46.§ (2) c) pontjában meghatározott esetben indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a jegyző,

d) más érintett személy.

(2) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

12. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

50.§

(1)^[4] A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52.§ (1) bekezdésén túl amely tartalmazza:

a) a határozatképességre történő utalást;

b) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, vagy nem jelezte

c) a jegyzőkönyvvezető nevét

d) a polgármester, a jegyző, a két jegyzőkönyv-hitelesítő képviselő nevét és aláírását, valamint Beloiannisz Község Önkormányzat körbélyegzőjének lenyomatát.           

(3) A jegyzőkönyv készítésének elősegítésére az ülésről hangfelvétel készül, a hangfelvételt azonban a jegyzőkönyv elkészültét követően nem kell megőrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek zárt helyen való tárolásáról.

(5) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetik meg.

13. A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

51.§

(1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével, végrehajtásuk szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire az Mötv., továbbá a helyi önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati képviselőnek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményekre, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok bejelentésére, megszüntetésére, az összeférhetetlen tisztségről való lemondásra a helyi önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő a törvényben meghatározott kötelezettségein túl köteles:

a) előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb képviselői megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

c) a képviselői megbízatása révén tudomására jutott titkot megőrizni, mely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalandó ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

e) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(4) A képviselők és bizottsági tagok ^[5]tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

^[6](5) A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő részére nem kíván szankciót megállapítani, tekintettel arra, hogy sem tiszteletdíjban, sem természetbeni juttatásban nem részesülnek a képviselők.

14. A képviselő-testület szervei

52.§

A képviselő-testület szervei az Mötv. 41.§ (2) bekezdése alapján:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a közös önkormányzati hivatal,

d) a jegyző,

e) a társulás.

53.§

(1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok felsorolását és a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

54.§

A Képviselő-testület az Mötv. 57.§ (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.

55.§

(1) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(4) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapíthatja meg.

56.§

(1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét az Mötv., egyéb jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségátalányra jogosult, melynek mértékére a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatok és Összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát végző Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatok és Összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát végző Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(5) A polgármester a tisztségének megszűnése esetén „a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően adja át munkakörét. Új polgármester, alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át munkakörét.

57.§

Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

58.§

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – további 1 fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választhat.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

59. §^[7]

A jegyző részletes feladat- és hatásköreit az Mötv., egyéb jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

60.§

A jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó, Mötv-ben és e rendeletben meghatározott szabályok szerint Adony Város Polgármestere aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

61.§

(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – Adony Város Polgármestere a  Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő  köztisztviselőjét nevezik ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, Adony Város Polgármestere – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt neveznek ki.

62.§

(1) A Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője FEB/02/1354-1/2014. számú döntése alapján a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (3a) bekezdése alapján 2015. január 01-i kezdő hatállyal kijelölte Adony Várost és Beloiannisz Községet, mint az Adonyi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó településeket.

 (2) A Hivatal önálló jogi személy. A Hivatal a költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(3) A Hivatal a képviselő-testületek által működtetett egységes hivatal, mely a két település Önkormányzata tekintetében az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján ellátja:

a) Beloiannisz Község Önkormányzata és Adony Város Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat,

b) a polgármesterek, vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatokat,

c) közreműködik az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködéseinek összehangolásában.

d) Beloiannisz település tekintetében, a Beloiannisz Község Görög Nemzetiségi Önkormányzata, Adony Város tekintetében pedig az Adonyi Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos az Áht. 27. § (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodási és „a nemzetiségek jogairól” szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában részletezett feladatokat.

(4) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

15. Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok

63.§

(1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

 (2) A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

64.§

Az Önkormányzat vagyonát és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

65.§

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

66.§^[8]​

Az önkormányzat a civil szervezetek támogatásának és elszámolásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

67.§^[9]

Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület önállóan, belső ellenőrzés lefolytatására jogosult személlyel kötött szerződés útján gondoskodik.

16. Együttműködés a települési nemzetiségi önkormányzatokkal

67/A. §

1. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.
   
2. Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a települési nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.
3. Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az Adonyi Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége gondoskodik.
4. A képviselő- testület az együttműködés keretén belül, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, különösen a működéshez szükséges helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, a gazdálkodással összefüggő nyilvántartási, iktatási, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is. E feladatok végrehajtásáról a közös önkormányzati hivatal útján gondoskodik.
   
5. Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja, valamennyi nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.
6. A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
7. Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület a 30 napon belül napirendre tűzi.
8. A nemzetiségi önkormányzatot be kell vonni - az őt érintő kérdésekben - az előterjesztések előkészítésébe.
9. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Beloiannisz, Rákóczi u. 26. szám alatti Könyvtár épületében biztosít helyiséget. A nemzetiségi önkormányzat a biztosított helyiséget ingyenesen használhatja, a rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

 (10) A nemzetiségi önkormányzatok a helyiséget, valamint a Művelődési Házat a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása, rendezvények megtartása céljából használhatják. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a rendezvény megtartása előtt köteles egyeztetni az Intézmény vezetőjével.

 (11)  A nemzetiségi önkormányzatok elnöke a jegyzői referens, illetve a Pénzügyi Iroda útján igényelhetik a (3)-(4) bekezdésekben megjelölt segítséget. 

(12) A jegyző, az aljegyző vagy a jegyzői referens az önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. 

(13) A Települési Önkormányzat megjelenési lehetőséget biztosít a Nemzetiségi Önkormányzat részére a községi honlapon, a helyi újságban.

 (14) A görög nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(15)  A görög nemzetiségi önkormányzat elnöke által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

17.  Záró rendelkezések^[10]

68.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének A képviselő-testület és szervei  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/1998.(XII.18.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító   8/1999.(IX.24.) KT számú, 17/1999.(XII.17.) KT. számú , a  4/2003. (III.14.) KT. számú , a 7/2003. (IX.15.) KT. számú,  az 5/2006. (II.15.)  számú, a 2/2008. (II. 20.) számú, a 6/2008. (IV.30.) számú,  4/2010. (X.29.) KT számú, és a 8/2011. (X.28.) rendelet.

Papalexisz Kosztasz                                                  dr. Bugyi Katalin

   polgármester                                                                     jegyző

Záradék: Ez a rendelet 2014. február 26. napján kihirdetésre került.

Biró Brigitta

jegyzői referens