1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Beloiannisz Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az Önkormányzat

(4) Az önkormányzat működési területe: Beloiannisz község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, utóbbiak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat és Adony Város Önkormányzata által közösen fenntartott önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Adonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(7)¹ Beloiannisz község - a kölcsönös tapasztalatok hasznosítása érdekében - testvérvárosi kapcsolatot alakított ki. A testvérvárosok névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzat negyedévente megjelenő lapja a „Falutükör”, mely tartalmazza a képviselő-testület legfontosabb, a lakosság széles körét érintő döntéseit és a település eseményeit. Az önkormányzat lapját az Önkormányzat háztartásonként 1 példányban térítésmentesen biztosítja a beloianniszi lakosok részére.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképe a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere pajzs alakú. A pajzs fehérrel és kékkel vágott, csücskös talpú pajzs. A címerképen a felső, fehér mezőben centrálisan elhelyezett lebegő, stilizált tulipán, kétoldalt leveles, bimbós oldalágakkal. Piros és zöld színű. Az alsó, kék mezőben egy növekvő ion oszlop látható. Színe fehér.

(3) Az Önkormányzat zászlaja 1:2 méretarányú, téglalap alakú, kékkel és fehérrel harántosztott. Az osztóval középen helyezkedik el a címer, arany kerettel. A zászló nézeti bal oldalán, a kék mezőben a község görög neve szerepel arany antikva betűkkel. A címer alatt hegyes végű, fehér, arannyal hímzett évszám olvasható, mely a község alapításának éve. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(4) A képviselő-testület a jelképek használatának rendjét és a helyi kitüntetések adományozására külön rendeletet alkot.

3. § (1) Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői körbélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(2) Az Önkormányzat fejbélyegzőjének felirata:

4. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátásáról.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve önként vállalt feladatokat is ellát.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzat számára nem kötelező feladat- és hatáskör ellátását önként vállalhatja. Az Önkormányzat önként vállalt feladatairól – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében foglal állást, a pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg.

(4) Az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat kormányzati funkcióinak rendjét a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásának a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő részletes szabályait a képviselő-testület a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az önkormányzat ciklusprogramjában, az éves költségvetési rendeletben, valamint eseti döntéseiben határozza meg.

6. § (1) A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket az Mötv. határozza meg.

(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a polgármesterre:

(3) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a jegyzőre:

(4) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a Szociális Bizottságra:

7. § (1)³ A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 6 fő egyéni választási listán szerzett mandátumot. A polgármester az Mötv. alapján tagja a testületnek. A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, akkor más helyszínen is megtartható.

(4) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerinti számban, de évente legalább hat ülést tart.

8. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.

(2) A képviselő-testület üléséről hang-, és fényképfelvétel készíthető, azonban a felvétel készítője azt előzetesen köteles jelezni az ülést vezető polgármesternek. A bejelentést követően a hang- és fényképfelvétel tényéről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testület ülésének jelen lévő személyeket.

(3) A képviselő-testület nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének a választást követő 15 napon belüli összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal a képviselők részére meg kell küldeni, továbbá erről a lakosságot az önkormányzat honlapján való megjelentetésével tájékoztatni kell.

(3) Az alakuló ülés Magyarország Himnusza, majd a görög nemzeti himnusz meghallgatásával kezdődik.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

10. § (1) A polgármester és a megválasztott képviselők a választási bizottság elnöke előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tagok a polgármester előtt esküt tesznek.

(2) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(3) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.

11. § (1) A képviselő-testület rendes üléseinek megtartására a képviselő-testület által meghatározott I. és II. félévi munkaterv szerint kerül sor.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

12. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(2)⁴ A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3)⁵ A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőleg az írásos anyaggal együtt – lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

13. § (1) A képviselő-testület tájékoztatás, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése céljából a lakossággal, a társadalmi szervezetekkel együttműködik, közvetlen kapcsolatot tart.

(2) A kapcsolattartás formái:

14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett – a munkaterv szerinti – időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 5 nappal a lakosságot minden háztartásba eljuttatandó meghívó útján tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(5) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőknek 15 napon belül írásban választ kell adni.

15. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze, mely nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a 14. § (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

16. § (1) A képviselő-testület üléseit féléves munkatervek alapján tartja. Az I. félévi munkatervi javaslatot a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év novemberi ülésére. A II. félévi munkatervi javaslatot a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév júniusi ülésére.

(2) A munkaterv tartalmára javaslatot tehetnek a képviselők, a bizottságok, a bizottságok nem képviselő tagjai, a helyi civil szervezetek, az intézményvezető, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkaterv a testületi munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

(6) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli ülések.

17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal írásban papíralapon vagy elektronikusan kell kézbesíteni.

(4) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet is, melyet elektronikus formában is meg lehet tenni. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a hivatalban megtekinthető.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4) A polgármester ülésvezetési munkáját a jegyző segíti.

20. § (1) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát. A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több mint fele (4 fő) jelen van.

(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(3) A képviselő-testület határozatképességére, a minősített többség és egyszerű többség meglétére az Mötv. rendelkezése az irányadó.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, vagy az ülés során határozatképtelenné válik, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, a nem tárgyalt napirendet vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(5) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(6) Az ülést abban az esetben is meg kell nyitni, ha látható, hogy nincs meg a határozatképes létszám, ilyen esetben a megnyitást követően kell megállapítani a jelenlévők létszámát, a határozatképtelenség tényét, és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) Abban az esetben, ha testületi ülés közben 4 fő alá csökken a jelenlévők létszáma, az ülést az aktuális napirendi pontnál be kell zárni, azzal a megállapítással, hogy az ülés a továbbiakban határozatképtelen. Ilyen esetben a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

21. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján, az önálló és a sürgősségi indítványok figyelembe vételével tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozattal dönt.

(4) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel. Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

22. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztését szóban kiegészítést tehet, vagy szóbeli előterjesztését ismerteti a képviselő-testülettel.

(3) Az előterjesztő (2) bekezdés szerinti ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az ülést vezető polgármestertől szót kérhetnek, és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők a napirendhez kapcsolódóan hozzászólást tehetnek. A hozzászólás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirendhez az ismételt hozzászólás időtartama 2 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

23. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(7) Az előterjesztő a javaslatát, a települési képviselő a módosító, kiegészítő javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, illetve visszavonhatja.

24. § (1) A vitát a polgármester zárja le, majd a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra, módosító javaslatokra.

(2) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(4) A napirendek megtárgyalása után a polgármester az ülést berekeszti.

25. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A napirendet írásbeli előterjesztést vagy rendeleti döntést, illetve bizottsági véleményezést igénylő napirendi pont kivételével szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

(4) Az előterjesztés két részből áll. Az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, készítőjét, a témával kapcsolatos előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők nevét és véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést. A második rész tartalmazza a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidőt. Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelem szerint” megjelölés alkalmazandó.

(5) A testületi döntések tervezetét kiküldés előtt a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja, negatív észrevételeit írásban, vagy szóban közli a képviselő-testülettel.

(6) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi.

26. § (1) Előterjesztésre jogosult:

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

27. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal.

(3) Az önálló indítványnak tartalmaznia kell az önálló indítványt benyújtó személy nevét, saját kezű aláírását, az indítvány tárgyát és a tényállást, valamint a határozati javaslatot.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

28. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek – a rendeletalkotást és bizottsági véleményezést igénylő javaslat kivételével - valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.

29. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

30. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

31. § (1) A napirenddel kapcsolatosan a bizottsági többségi véleményt 5 percben a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott képviselő ismerteti.

(2) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(3) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg. Az adott napirendhez a képviselők kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a második hozzászólásé 2 perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt a polgármesternek jelzi.

(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A Képviselő-testület felszólalási jogot adhat legfeljebb 2 perc időtartamban a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak is. A felszólalás jogának megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(5) A hozzászólások lezárása után további hozzászólásnak nincs helye.

32. § (1) Az ügyrendi felszólalás lehet:

(2) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

33. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén – a napirendi pontok megtárgyalását követően – önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. Közigazgatási hatósági ügyben sem kérdést, sem interpellációt feltenni nem lehet.

(2) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén szóban – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.

34. § (1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(2) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

(4) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(5) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni.

(6) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

(7) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet.

(8) Az interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(9) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni. Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából. Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül dönt. Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

35. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel.

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.

(5) A kérdésre adott választ követően a képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

36. § (1) A képviselő-testület üléstermének tanácskozás céljára rendelt részében az ülés tartama alatt csak a meghívottak tartózkodhatnak.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat.

37. § (1) Minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani. A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teszi:

38. § (1) A polgármester a napirendi pont tárgyalása során a vita lezárását követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatot.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról.

(6) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

39. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) A képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően személyes érintettségét bejelenteni.

(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a települési képviselőt az ülés vezetője írásban figyelmezteti a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az Mötv.-ben foglaltak betartására.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a képviselő-testület a korábbi döntését megváltoztatja, és megállapítható, hogy a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt a képviselő-testületet kár érte, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat a kötelezettségét megszegő képviselővel szemben.

40. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit – az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

41. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a polgármester, vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

42. § (1) A szavazás megkezdése előtt az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben a polgármester, vagy bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) A szavazáshoz kék színű tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

43. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A titkos szavazás lebonyolítását követően a szavazatszámláló bizottság megszűnik. A képviselő-testület a szavazatszámláló bizottság tagjait a jelen lévő képviselők közül választja meg. A szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

44. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

45. § A képviselő-testület döntései:

46. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint: „Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./20…. (hó, nap) Kt. sz. határozata”. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni. A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős személy vagy szerv megnevezését, annak határidejét is.

(2) A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.

(3) A testületi határozatokról sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról rendes nyílt ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

47. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

(5) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatok és Összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát végző Bizottság véleményezi a rendelet-tervezeteket. A rendelet-tervezettel kapcsolatos bizottsági véleményt és javaslatot a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testület ülésén.

48. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése:

(2) A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester, a jegyző lehet.

(3) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

49. § (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(4) A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személy más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

(5) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez.

50. § (1) A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények közül nem vehető figyelembe az, amely sérti a közerkölcsöt, nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához, vagy név nélküli.

(2) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig a hivatal kezeli. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a (2) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a képviselő-testület elé terjeszt, és a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős személyt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

51. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblára való kifüggesztés napja. A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről, a rendeletek sorszám szerinti nyilvántartásáról és a hatályos rendeletek nyilvántartásáról.

(3) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

52. § (1) A képviselő-testület zárt ülésének tartását az Mötv. 46. § (2) c) pontjában meghatározott esetben indítványozhatja:

(2) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a hivatal vezetői, a napirend előterjesztője, szükség esetén meghívott szakértő, továbbá törvény által meghatározott személy vehet részt.

(5) A zárt ülésen hozott döntések nyilvánossága - amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak - a Hivatal által vezetett határozati kivonatok nyilvántartásába történő betekintés biztosításával valósul meg.

53. § (1) A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl amely tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv részeként csatolni kell:

(4) A jegyzőkönyv készítésének elősegítésére az ülésről hangfelvétel készül, a hangfelvételt azonban a jegyzőkönyv elkészültét követően nem kell megőrizni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek zárt helyen való tárolásáról.

(6) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetik meg.

54. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény, az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pontjának i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

55. § (1) A települési képviselő - választói érdekek képviseletével a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével, végrehajtásuk szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos - jogaira és kötelezettségeire az Mötv., továbbá a helyi önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati képviselőnek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményekre, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi ok bejelentésére, megszüntetésére, az összeférhetetlen tisztségről való lemondásra a helyi önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő a törvényben meghatározott kötelezettségein túl köteles:

(4) A képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját és természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.

56. § A képviselő-testület szervei az Mötv. 41. § (2) bekezdése alapján:

57. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok 3 tagból állnak.

(3)⁶ Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

58. § A Képviselő-testület az Mötv. 57. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.

59. § (1) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően az Mötv. 40. § -a alapján esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(4) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(5) A bizottsági tagság megszűnik:

(6) A képviselő- testület bizottságának nem képviselő tagjának bizottsági tagsága megszűnik az Mötv. 40. § (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben.

(7) A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(8) A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapíthatja meg.

(9) A bizottsági ülésekre a képviselő-testületi ülés tartására vonatkozó szabályok érvényesek.

60. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az elnökhelyettese.

(3) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(4) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az 52. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített és személyes adatot megőrizni.

61. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 60. §-a szabályozza.

(3) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.

(4) A bizottság által hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(5) A határozat jelölése: Beloiannisz Község Önkormányzata ……….Bizottságának ……/év (hó,nap) határozata.

62. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét az Mötv., egyéb jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait. A képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl:

(4) A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségátalányra jogosult, melynek mértékére a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatok és Összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát végző Bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozatok és Összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatát végző Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(6) A polgármester a tisztségének megszűnése esetén „a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról” szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően adja át munkakörét. Új polgármester, alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át munkakörét.

(7) A polgármester fogadóórája: minden szerdán 8⁰⁰ órától 11³⁰ óráig tart.

63. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

64. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – további 1 fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választhat.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(5) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint látja el.

65. § A jegyző részletes feladat- és hatásköreit az Mötv., egyéb jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

66. § A jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó, Mötv-ben és e rendeletben meghatározott szabályok szerint Adony Város Polgármestere aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

67. § (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – Adony Város Polgármestere a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét nevezik ki a jegyzői feladatok ellátására.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk, az aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői, illetve a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra – a hivatal igazgatási és szervezési csoportjának igazgatási ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.

68. § (1) A Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője FEB/02/1354-1/2014. számú döntése alapján a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (3a) bekezdése alapján 2015. január 1-i kezdő hatállyal kijelölte Adony Várost és Beloiannisz Községet, mint az Adonyi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó településeket.

(2) A Hivatal önálló jogi személy. A Hivatal a költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(3) A Hivatal a képviselő-testületek által működtetett egységes hivatal, mely a két település Önkormányzata tekintetében az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján ellátja:

(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Adonyi Közös Önkormányzati Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége; 2455 Beloiannisz, Szarafisz u. 2.

(5) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

69. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Közép-duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban az önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester tartós távollétében, valamint tevékenységében való akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós távollétük és akadályoztatásuk esetén a korelnök képviseli teljes jogkörrel.

(3) A Képviselő-testület a társulások által ellátásra kerülő feladatokat, valamint a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásokban határozza meg.

70. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.

(2) A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.

71. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 5 éves gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (4) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

72. § Az Önkormányzat vagyonát és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

73. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

74. § Az önkormányzat a civil szervezetek támogatásának és elszámolásának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

75. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület önállóan, belső ellenőrzés lefolytatására jogosult személlyel kötött szerződés útján gondoskodik.

76. § (1) A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a települési nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az önkormányzat biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Hivatal Beloianniszi Kirendeltsége gondoskodik.

(4) A képviselő- testület az együttműködés keretén belül, a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, különösen a működéshez szükséges helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, a gazdálkodással összefüggő nyilvántartási, iktatási, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is. E feladatok végrehajtásáról a közös önkormányzati hivatal útján gondoskodik.

(5) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja, valamennyi nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza.

(6) A polgármester és a jegyző szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület a 30 napon belül napirendre tűzi.

(8) A nemzetiségi önkormányzatot be kell vonni - az őt érintő kérdésekben - az előterjesztések előkészítésébe.

(9) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Beloiannisz, Rákóczi u. 26. szám alatti Könyvtár épületében biztosít helyiséget. A nemzetiségi önkormányzat a biztosított helyiséget ingyenesen használhatja, a rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

(10) A nemzetiségi önkormányzatok a helyiséget, valamint a Művelődési Házat a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása, rendezvények megtartása céljából használhatják. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a rendezvény megtartása előtt köteles egyeztetni az Intézmény vezetőjével.

(11) A nemzetiségi önkormányzatok elnöke a jegyzői referens, illetve a Pénzügyi Iroda útján igényelhetik a (3)-(4) bekezdésekben megjelölt segítséget.

(12) A jegyző, az aljegyző vagy a jegyzői referens az önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(13) Az Önkormányzat megjelenési lehetőséget biztosít a Nemzetiségi Önkormányzat részére a községi honlapon, a helyi újságban.

(14) A görög nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(15) A görög nemzetiségi önkormányzat elnöke által kért felvilágosítás kapcsán az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének Beloiannisz Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2014. (II.26.) önkormányzati rendelete.