1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Beloiannisz Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv.-ben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Beloiannisz Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

4. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona az Nvtv. szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon ingatlan vagyonelemei:

(3) Az önkormányzat üzleti vagyona ingó és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Nvtv.-ben meghatározott vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

7. § (1) Az Nvtv. szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet közigazgatási hatósági és bírósági eljárásban a polgármester képviseli és gyakorolja az ügyfél jogát. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása – a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem jelöl ki.

9. § Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

11. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) Az önkormányzat

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől – a képviselő-testület egyedi döntésével – abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel – így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival – azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

(6) A tőzsdére bevezetett értékpapír 5 millió Ft-ot meghaladó elidegenítése esetén a pályázati indulóárat az értékesítésről hozott képviselő-testületi döntés napját megelőző 5 tőzsdei napnak megfelelő átlagár alapján kell megállapítani.

(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

12. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 5 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvtv.-ben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

(2) A nettó 5 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározottak szerint lehet.

(4) Amennyiben nincs jelentkező az értékesítendő vagyon megvásárlására, a képviselő-testület határoz arról, hogy megismétli az elidegenítésre irányadó eljárást vagy eltekint a vagyon elidegenítésétől.

13. § (1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 12. § szerint meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

14. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.

15. § (1) Az önkormányzat követeléseiről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

(2) Az önkormányzat a polgári jogviszonyból származó behajthatatlan követeléseiről nem mondhat le.

(3) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

(4) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt az önkormányzat minősíti a kintlévőségeket, és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

(5) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani, és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.

(6) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

16. § (1) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)

(2) A képviselő-testület minden követelésről részben vagy egészben mondhat le.

(3) A képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező, és az önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.)

(4) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(5) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

(6) A 15. § - 16. § -ban rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

17. § Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

18. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Mhötv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a hivatal gondoskodik.

19. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 5/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.