1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Besnyő Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2456 Besnyő, Fő u. 35.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Besnyő Község közigazgatási terület

2. § Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Besnyő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

3. § (1) Az Önkormányzat és Iváncsa Községi Önkormányzat által közösen fenntartott önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Hivatal székhelye: 2454 Iváncsa, Fő u. 61/b.

(3) A Hivatal állandó jelleggel működő kirendeltségének neve: Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal Besnyői Kirendeltsége (továbbiakban: Kirendeltség).

(4) A Kirendeltség címe: 2456 Besnyő, Fő u. 35.

4. § Az Önkormányzat intézményei:

5. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer és a címert tartalmazó zászló.

(2) A címer pajzsa háromszögletű, enyhén ívelt alsó résszel, középen vágott. A felső mező világos kobaltkék, az alsó mező világos cinóbervörös.

(3) A felső, világos kobaltkék mezőben kettős címerkép helyezkedik el. A kobaltkék mező jobb oldalán egy szál stilizált búzakalász, középen három, ettől jobbra-balra három-három búzaszemmel, de csak a felső magvakból kiinduló 5 szakálszállal. Ez a kalász jelképezi a község régi és jelenlegi tevékenységét, a mezőgazdaságot. A kobaltkék mező bal oldalán a község névadó besenyő múltjára utaló három arany nyílvessző található, az egyik, a középső heggyel felfelé helyezett, a másik kettő pedig heggyel kifelé helyezett, úgy, hogy a köteg egyenletes kiosztású. A három nyílvessző tollazott.

(4) Az alsó, világos cinóbervörös mezőben három stilizált arany rózsa található. Az első, a közel háromszögletű mező csúcsánál, a másik kettő e fölött részarányosan helyezkedik el a pajzs függőleges középvonalától jobbra és balra. A rózsák a régi földbirtokos Szapáry család címerének elemei.

(5) A címeren található, (3)–(4) bekezdésben részletezett, aranyszínű búzakalász, nyílköteg és 3 rózsa feketével mérsékelten körvonalazott.

6. § (1) Az Önkormányzat körbélyegzőt és fejbélyegzőt használ.

(2) A Kirendeltség körbélyegzőt és fejbélyegzőt használ.

(3) A körbélyegző közepén Magyarország hivatalos címere található.

(4) A körbélyegző körirata a következő lehet:

(5) A fejbélyegzőjének felirata a következő lehet:

7. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek minősül a hirdetménynek a Kirendeltség hirdetőtábláján történő elhelyezése.

(2) A lakosság tájékoztatása egyéb módon is történhet, így különösen az Önkormányzat saját honlapján, a www.besnyo.hu önkormányzati honlapon való közzététellel.

(3) A lakosság tájékoztatását szolgálja az önkormányzat kéthavonta megjelenő lapja a „Besnyői Hírmondó”, mely tartalmazza a képviselő-testület legfontosabb, a lakosság széles körét érintő döntéseit és a település eseményeit. A Besnyői Hírmondót az Önkormányzat háztartásonként 1 példányban térítésmentesen biztosítja a besnyői lakosok részére.

(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közzététel az Önkormányzat saját honlapján történik.

(5) A lakosság tájékoztatásának szervezése a polgármester, a jegyző, vagy az általuk kijelölt köztisztviselő feladata.

8. § Az Önkormányzat együttműködik a lakossággal, Besnyő közigazgatási területén működő önszerveződő közösségekkel, civil szervezetekkel.

9. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) Az Önkormányzat lehetőséget biztosít a önkormányzati képviselő számára, hogy a Kirendeltség tanácstermében, munkanapokon, a Kirendeltség nyitvatartási idejében képviselői fogadóórát tartson. A fogadóóra megszervezése az önkormányzati képviselő feladata. Az önkormányzati képviselő a fogadóóra tervezett időpontját előzetesen egyezteti a polgármesterrel.

10. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze, mely nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról és helyéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

11. § Besnyő közigazgatási területén működő önszerveződő közösségekkel, civil szervezetekkel való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén.

12. § Az Önkormányzat gondoskodik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátásáról.

13. § (1) Az önkormányzat az anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve önként vállalt feladatokat is elláthat.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatokként gondoskodik:

(3) Az önként vállalt feladat ellátása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetésének tárgyalásakor áttekinti és a pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg dönt a feladat ellátásáról vagy a feladatellátás megszüntetéséről.

14. § Az önkormányzati feladatok ellátásának a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő részletes szabályait a képviselő-testület a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az önkormányzat ciklusprogramjában, az éves költségvetési rendeletben, valamint eseti döntéseiben határozza meg.

15. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testületet bizottsága, a Hivatal, a jegyző, továbbá az Önkormányzat társulása látja el.

(2) Az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat. Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.

16. § (1) A képviselő-testület által át nem ruházható hatásköröket az Mötv. határozza meg.

(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlását az alábbi ügyekben ruházza át a polgármesterre:

(3) A képviselő-testület a házszám-megállapítással kapcsolatos hatáskörének gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

17. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

18. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat székhelyén tartja, de ha a napirend témája a választópolgárok nagy számának érdeklődésére tart számot, akkor más helyszínen is megtartható.

19. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő hallgatóság nem rendelkezik hozzászólási joggal.

(3) A képviselő-testület nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

20. § (1) A képviselő-testület zárt ülésének tartását az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben indítványozhatja:

(2) A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

21. § (1) Az alakuló ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal korábban, írásban kell kiküldeni a képviselő-testület tagjainak. Az alakuló ülés idejéről és helyéről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

(3) A (2) pontban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

22. § (1) A polgármester, a megválasztott képviselők és az alpolgármester az alakuló ülésen esküt tesznek. A polgármesteri eskü szövegét a jelen lévő legidősebb önkormányzati képviselő olvassa elő. A képviselői eskü szövegét és az alpolgármesteri eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(2) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(3) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.

23. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület augusztus hónapban – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik.

(3) A Képviselő-testület a rendes üléseit a munkaterven meghatározottak szerint, elsősorban a hónap második hetének csütörtöki napján tartja. Az időponttól szükség esetén el lehet térni.

24. § (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv alapján tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberi ülésére.

(2) A munkaterv tartalmára javaslatot tehet:

(3) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(5) A munkaterv a testületi munka tervezésének eszköze, attól el lehet térni.

(6) A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli ülések.

25. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha megítélése szerint az ülés összehívására önkormányzati érdekből, vagy a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(2) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőség szerint 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton (távbeszélő útján, elektronikus levélben vagy szóban) is összehívható az értesítést követő napra.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére a kiküldött meghívóban szereplő, vagy a távbeszélőn közölt napirendi pontokon kívül más téma nem vehető fel.

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről.

(3) Az önkormányzati képviselő választása szerint az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének a közmeghallgatáson is eleget tehet.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás vezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni.

27. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze, írásban kiküldött meghívó útján.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

28. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal korábban írásban papíralapon vagy elektronikusan kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg az önkormányzati képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A képviselő-testületi ülés időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a polgármester a helyben szokásos módon tájékoztatja.

29. § A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

30. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az (1) bekezdés c-f) pontjában megjelölteket a tanácskozási jog kizárólag az őket érintő napirend vonatkozásában illeti meg. A jegyzőt, és a jegyző távollétében a kirendeltségvezetőt az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illet meg.

31. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(3) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

32. § A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, vagy csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

33. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

34. § (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, amely bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.

35. § (1) Ügyrendi felszólalásnak minősül az, ha a képviselő a szervezeti és működési szabályzat, vagy az Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(2) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet.

(3) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(4) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

36. § (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek.

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

37. § (1) A képviselő-testület határozatképességére, a minősített többség és egyszerű többség meglétére az Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, vagy az ülés során határozatképtelenné válik, a polgármester e tény megállapításával

(3) A határozatképtelenség miatt berekesztett ülésen nem tárgyalt napirendek tárgyalására 8 napon belül újra össze kell hívni a képviselő-testületet. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.

38. § (1) A Képviselő-testület ülésenként a jelenlevő képviselők közül két fő jegyzőkönyv hitelesítőt választ.

(2) A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére az ülés végén a polgármester tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

39. § (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, határozattal dönt.

(3) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni.

40. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztését szóban kiegészítést tehet, vagy szóbeli előterjesztését ismerteti a képviselő-testülettel.

(3) Az előterjesztő (2) bekezdés szerinti ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az ülést vezető polgármestertől szót kérhetnek, és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, ismertethetik véleményeiket, javaslataikat.

(4) A képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők a napirendhez kapcsolódóan hozzászólást tehetnek. A hozzászólás időtartama maximum 5 perc. Ugyanazon napirendhez az ismételt hozzászólás időtartama 2 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

41. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslatról véleményt nyilváníthat, a hozzászólásokra válaszolhat.

(5) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani. Erre az időre - mely a 30 percet nem haladhatja meg - a polgármester szünetet rendel el.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek – kérésére – szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) Az előterjesztő a javaslatát, az önkormányzati képviselő a módosító, kiegészítő javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, illetve visszavonhatja.

(8) A vitát a polgármester zárja le.

42. § A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, vagy a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

43. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A napirendet írásbeli előterjesztés, vagy szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni.

(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.

(4) Az előterjesztés két részből áll. Az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, a témával kapcsolatos előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztésben résztvevők nevét és véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, adatokat, melyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést. A második rész tartalmazza a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet.

(5) A testületi döntések tervezetét kiküldés előtt a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja, negatív észrevételeit írásban, vagy szóban közli a képviselő-testülettel.

44. § (1) Előterjesztésre jogosult:

(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.

45. § (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 2 nappal.

(3) Az önálló indítványnak tartalmaznia kell az önálló indítványt benyújtó személy nevét, saját kezű aláírását, az indítvány tárgyát és a tényállást, valamint a határozati javaslatot.

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

46. § (1) A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, az önkormányzati képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek – a rendeletalkotást és bizottsági véleményezést igénylő javaslat kivételével - valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével vita nélkül dönt.

47. § A polgármester a napirendi pont tárgyalása során a vita lezárását követően szavazásra bocsátja a döntési javaslatot.

48. § (1) A képviselő köteles a döntéshozatalt megelőzően személyes érintettségét bejelenteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a települési képviselőt az ülés vezetője figyelmezteti a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az Mötv.-ben foglaltak betartására.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét 3 alkalommal elmulasztotta és mulasztása miatt a polgármester a (3) bekezdés szerint figyelmeztette, az ezt követő minden további esetben a mulasztást elkövető képviselő megállapított éves tiszteletdíjának összegét a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával bruttó húszezer forinttal csökkentheti.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a képviselő-testület a korábbi döntését megváltoztatja, és megállapítható, hogy a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt a képviselő-testületet kár érte, a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat a kötelezettségét megszegő képviselővel szemben.

49. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit – az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza meg.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg.

50. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a polgármester, vagy bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” , „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

51. § (1) A szavazás megkezdése előtt az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyekben a polgármester, vagy bármely önkormányzati képviselő indítványozhatja titkos szavazás elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a képviselő-testületi ülésnek helyt adó helyiségben történik.

(3) A szavazólapot a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

52. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A titkos szavazás lebonyolítását követően a szavazatszámláló bizottság megszűnik. A képviselő-testület a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait a jelen lévő képviselők közül választja meg. A szavazatszámláló bizottság elnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

53. § (1) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

(2) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak.

(3) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani.

(4) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként is lehet szavazni.

54. § (1) Kinevezés, megbízás, választás, delegálás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor minden jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden képviselő minden jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(2) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható, delegálható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

55. § A képviselő-testület döntései:

56. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezetője. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

(3) Az előkészített rendelet-tervezetet a polgármester, vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

57. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a 7. § (1) bekezdés szerinti helyben szokásos módon kihirdeti. A rendeletet 30 napig kell kifüggeszteni.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletnek az önkormányzat honlapján, a www.besnyo.hu oldalon történő közzétételéről.

(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek sorszám szerinti nyilvántartásáról.

58. § Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti:

59. § A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

60. § (1) A Képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A testületi ülésekről készített jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv eredeti példányának és a mellékleteknek az őrzéséről. A zár ülésről készült jegyzőkönyvet zárható szekrényben kell őrizni.

(5) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseit és az ülések jegyzőkönyveit a Kirendeltségen ügyfélfogadási időben tekinthetik meg.

61. § (1) A képviselő írásban, vagy a Képviselő-testület ülésén szóban önkormányzati ügyekben a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökétől, valamint a jegyzőtől felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. Az írásban benyújtott kérdést, interpellációt a polgármester a képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(2) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(3) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű, a lakosság szélesebb körét érintő ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés.

(4) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén szóban – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.

(5) A kérdésre adott választ követően a képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén és az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület határoz a szükséges intézkedésekről.

(7) Nincs helye kérdésnek és interpellációnak

62. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-j) pontjában meghatározottakon túl köteles:

(2) A települési képviselők tiszteletdíját a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 12/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelet szabályozza.

63. § (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottság hoz létre. A bizottság neve: Ügyrendi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-kezelői bizottság. A bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő, a bizottságnak nem képviselő tagja nincsen.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

64. § A Képviselő-testület az Mötv. 57. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, mandátuma lejártát követően megszűnik.

65. § (1) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és vezetéséről az elnökhelyettes gondoskodik.

(2) A bizottsági ülés határozatképességére, az ülés vezetésére, a szavazás menetére az e rendelet Képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére az e rendelet képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a bizottság jegyzőkönyvhitelesítőket nem választ. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a jelen lévő bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

66. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét az Mötv., egyéb jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A polgármester illetményére és költségtérítésére, a jogszabályi rendelkezések ismertetésével a jegyző tesz javaslatot.

(4) A polgármester jutalmazására bármelyik képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek.

67. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg.

68. § A polgármester minden héten hétfőn 8.00-10.00 óra között tart fogadóórát.

69. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

70. § Az alpolgármester előzetes bejelentkezés alapján minden hónap első hétfőjén 08.00-10.00 óra között tart fogadóórát.

71. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kirendeltség vezetője látja el.

72. § (1) Iváncsa Községi Önkormányzat és Besnyő Község Önkormányzat képviselő-testületi közösen hozták létre és tartják fenn az Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatalt.

(2) A Hivatal önálló jogi személy, önálló helyi önkormányzati költségvetési szerv.

(3) A Hivatal szervezeti felépítését a fenntartó önkormánytatok képviselő-testületei által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

73. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagja.

74. § (1) A több önkormányzatot érintő ügyben az érintett önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülés tartását az érintett önkormányzatok bármelyike a polgármestere útján kezdeményezheti. Az együttes ülés tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) A polgármesterek egyeztetését követően az egyeztetett helyre és időpontra az együttes képviselő-testületi ülést annak az önkormányzatnak a polgármestere hívja össze és vezeti, amely önkormányzat az együttes ülés helyszínét biztosítja.

(3) Az együttes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal korábban kell írásban vagy elektronikus úton megküldeni. A meghívóval együtt meg kell küldeni az előterjesztést.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet településenként külön kell megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az együttes ülésen a szavazás eredményét képviselő-testületenként külön-külön kell megállapítani.

(6) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az ülésnek helyet adó önkormányzat jegyzője készíti el. A jegyzőkönyvet az ülésen részt vevő képviselő-testületek a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá annyi példányban, ahány képviselő-testület részt vett az együttes ülésen. A jegyzőkönyvet előkészítő jegyző gondoskodik arról, hogy az aláírt jegyzőkönyvből 1-1 eredeti példányt kapjon az együttes ülésen részt vett összes képviselő-testület.

76. § Ez a rendelet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.