Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

20/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezés rendjének helyi
szabályairól

Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: TeTv.) 6. § (4) bekezdésében, 16. §-ában, 40. § (1) és(3) bekezdésében, a 41. § (3) bekezdésében, és 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya Előszállás nagyközség közigazgatási területén fekvő köztemetőre, annak fenntartására, a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységekre és azok folytatóira, a temető látogatóira, valamint a temetőben vállalkozási tevékenységet folytatókra terjed ki.

2. A köztemető fenntartása és üzemeltetése

2. § Előszállás Nagyközség köztemetője az előszállási 1744. helyrajzi számú, 26154 m² nagyságú terület.

3. § (1) A köztemető tulajdonosa, fenntartója és üzemetetője Előszállás Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Tulajdonos).

(2) A köztemető kegyeleti méltóságának őrzése a Tulajdonos feladata.

(3) A Tulajdonos gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges feltételek biztosításáról.

3. A temető működési rendje

4. § A Tulajdonos gondoskodik a temető fenntartásával kapcsolatos feladatok, tevékenységek ellátásáról, gondoskodik a temető közüzemi díjainak megfizetéséről, gondoskodik a jogszabályok által előírt nyilvántartások vezetéséről és gondoskodik az e rendeletben megállapított díjak beszedéséről.

5. §  (1) A temető nyitva tartási ideje naponta 7.00 órától 20.00 óráig tart.

(2) A temető csak a nyitva tartási idő alatt látogatható, a nyitva tartási idő után külön felszólítás nélkül távozni kell.

(3) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani. 

(4) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani, gondozni és meg kell őrizni kert jellegét.

(5) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

6. § (1) Sírgondozás céljára a vízhasználat és a temetői illemhely használata díjmentes.

 (2) A temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja köteles a temetési hely gondozására, annak gyomtalanítására, valamint köteles gondoskodni arról, hogy a sírhely vagy a sírbolt a temető biztonságos használatát ne veszélyeztesse.

 (3) A rendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott sírhelyméreten belüli temetési helyekre ültethető

a) egynyári vagy évelő, lágyszárú dísznövény,

b) olyan fás szárú növények, amelynek kifejlett magassága nem érheti el az 1,5 méter magasságot és a szomszédos temetkezési helyek megközelítését, gondozását nem akadályozza.

(4) A temetési helyek gondozása során keletkező hulladék a temetési helyek között nem tárolható. A koszorú-, virág- és egyéb növényhulladékot, sírdíszekből származó hulladékot az erre kijelölt lerakóhelyen, illetve konténerben kell elhelyezni. A temető hulladéktárolóiba földet, törmeléket, háztartási szemetet, nem a temetőből származó hulladékot lerakni tilos.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a Tulajdonos gondoskodik.

(6) A köztemető területén a látogatók nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely egészségre ártalmas, szennyeződést, bűzt, egyéb környezeti kárt okoz, mások kegyeleti jogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, balesetveszélyt okoz.

4. A temető használatának és igénybevételének szabályai

7. § A temetőlátogatók kötelessége a köztemetői terület, az ingó és ingatlan létesítmények, tárgyak rendeltetésszerű használata, állaguk megóvása.

8. § (1) A köztemetőben munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit ne akadályozza, és ne zavarja az elhunytak búcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy annak eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(2)   A temetőbe építőanyagot beszállítani, építési és bontási tevékenységet végezni a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával lehet, melyet az érintett 48 órával a tevékenység megkezdése előtt köteles bejelenteni.

 (3) A temető tulajdonosa és üzemeltetője, vagy az általa megbízott személy jogosult a (2) bekezdés és a 9. § (1) bekezdés alapján kiállított engedélyt a temetőben elkérni. Aki az engedély megmutatást megtagadja, úgy kell tekinteni, hogy engedélye nincs, és a temetőt haladéktalanul el kell hagynia.  

(4) Az engedély nélkül végzett munka egyszeri írásbeli felszólítást, majd ezt követően a temetőben való munkavégzés megtiltását vonja maga után.

9. § (1)   A temetőbe járművel behajtani, közlekedni tilos. Ez alól kivételt képeznek a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkezők, valamint az engedélyezett munkálatokat végző vállalkozók és temetkezési szolgáltatók.

(2) A köztemető területére tehergépjármű, munkagép, lovaskocsi csak a temetkezési tevékenységgel, a fenntartási munkákkal, síremlékek felállításával összefüggésben és csak az elvégzendő munkák időtartamára hajthat be.

(3) A behajtás tényét a vállalkozó és a temetkezési szolgáltató köteles havonta utólag a temető üzemeltetőjének bejelenteni és a 3. sz. mellékletben meghatározott behajtási díjat megfizetni.

10. § Az építéssel, bontással keletkező építési törmelék, hulladék és felesleges föld az építés, bontás befejezését követő azonnali elszállításról való gondoskodás az építtető feladata.

11. § A temetőben történő faültetéshez a temető Tulajdonosának írásbeli hozzájárulása szükséges.

12. § A sírok mellé ülőpadot elhelyezni, a sírhely környezetétől függően, a temető Tulajdonosának hozzájárulásával lehet, ellenkező esetben a Tulajdonos jogosult azt elbontatni.

5. Temetési helyek kialakításának rendje

13. § (1) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretei:

a) sírhelyek:

aa) felnőtt egyes sírhely: 2,10 m hosszú, 0,90 m széles,

ab) felnőtt kettős sírhely: 2,10 m hosszú, 1,80 m széles,

ac) gyermek sírhely: 1,30 m hosszú, 0,60 m széles,

b) urnahelyek:

ba) sírhely: 0,80 m hosszú, 0,60 m széles.

bb) urnafülke belső mérete: 0,30 méter x 0,30 méter.

c) sírboltok (kripták):

ca) 2 személyes: 2,1 m hosszú, 1,0 m széles,

cb) 4 személyes: 2,1 m hosszú, 2,0 m széles,

                     cc) 6 személyes: 2,1 m hosszú, 3,0 m széles.

d) urnasírhely: 1,30 m hosszú, 0,90 m széles.

e) urnasírbolt: 2,1 m hosszú, 1,0 m széles.

(2) A sírhelyek mélysége a rátemetési lehetőségtől, illetve a talajadottságoktól függően 1,80 métertől 2,50 méterig terjedhet, az urnás sírhely mélysége 1,00 méter.

(3) A temetési helyek egymástól való távolsága legalább 0,50 méter. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.

6. A nyilvántartás

14. § A kegyeleti jogok gyakorlása céljából nyilvántartásokat kell vezetni. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

15. § Az üzemeltető gondoskodik a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv vezetéséről és a bejegyzett, tárolt személyes adatok biztonságáról.

7. A temetési helyekre vonatkozó szabályok

16. § A köztemetőről készült vázrajz e rendelet 1. melléklete.

17. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő)

a) egyes sírhely esetén: 25 év

b) kettős sírhely esetén: 25 év,

c) sírbolt esetén: 60 év,

d) urnasírhely esetén: 20 év

e) urnafülke esetén: 10 év

f) urnasírbolt: 60 év

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható a temetési hely újraváltásával. Az újraváltás díja egyenesen arányos a meghosszabbítás időtartamával.

18. § (1) A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítására (újraváltására) ugyanazok a díjak és szabályozások vonatkoznak, mint megváltás esetén.  

(2)   A temetési hely feletti rendelkezési jog díjának mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3)   Ha a használati idő leteltét követően a sírboltot 5 év, az egyéb temetkezési helyeket 3 éven belül ismételten nem váltják meg, a Tulajdonos jogosult azt minden megtérítési igény nélkül újból felhasználni. 

19.§ (1) A temetkezési helyek mindegyike használható urna elhelyezésére és urna rátemetésére egyaránt a következők szerint:

                        a) egyes sírhely esetén maximum 4 db,

                        b) kettős sírhely esetén maximum 8 db,

                        c) sírbolt esetén sírhelyenként maximum 4 db,

                        d) urnasírhely esetén maximum 3 db,

                        e) urnafülke esetén maximum 2 db,

          f) urnasírbolt esetén urnafülkénként maximum 2 db, hamvakat tartalmazó urna helyezhető el, illetve temethető el.

(2) Urna rátemetése a koporsós temetési hely rendelkezési jogának időtartamát nem hosszabbítja meg, így a megváltási díjat sem kell megfizetni.

8. A szociális temetésre vonatkozó szabályok

20. § (1) A sír vagy urnasír kiásása az eltemettető vagy annak megbízottja által, az üzemeltetővel vagy annak megbízottjával (továbbiakban: üzemeltető) előre egyeztetett időben, az üzemeltető által biztosított szerszámokkal történhet.

(2) A sír vagy urnasír kiásásából kitermelt földet a sírhely közvetlen közelében – a szomszédos sírhelyek tiszteletben tartásával – kell elhelyezni és a helyben szokásos sírhant kialakítással hiánytalanul visszahantolni. A sír kiásását legkésőbb a szociális temetés megkezdését megelőző három órával kell befejezni, és üzemeltető felé készre jelenteni.

(3) A szociális temetés lebonyolításában részt vevők kötelesek betartani a temetéssel összefüggő munkavédelmi, közegészségügyi és járványügyi szabályokat.

 (4) A temető üzemeltetője jogosult a munkavégzést és annak eredményét ellenőrizni, és a jogszabályban foglaltak be nem tartása esetén azok betartására a figyelmet felhívni. Amennyiben az eltemettető vagy a személyes közreműködésben résztvevők nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, üzemeltető erről jegyzőkönyvet vesz fel, és tájékoztatja őket a TeTv. szociális temetkezésre vonatkozó szabályai szerinti jogkövetkezményekről.

(5) A sír megjelölésére csak az állam által biztosított sírjel használható, egyéb sírjel, sírszobor, sírkő vagy síremlék nem emelhető. Amennyiben az eltemettető az állam által biztosított sírjelen kívül vagy helyett más sírjellel (pl.: sírkővel, síremlékkel stb.) jelöli a sírt, üzemeltető jogosult az elbontására felhívni az eltemettetőt, nem teljesítés esetén pedig elbontathatja azt.

(6) Az elhunyt ravatalozása, búcsúztatása a külső ravatalozási helyen vagy a sírnál történhet. A ravatalozáshoz a kellékekről az eltemettetésre kötelezett gondoskodik.

(7) Szociális temetés esetén nem kérhető a ravatalozó használatáért díj, ügyeleti díj, temető fenntartási hozzájárulási díj, hűtő-tároló díj, valamint temetőregisztrációs díj.

21. § (1) A szociális temetések céljára mind a koporsós, mind az urnás temetések esetében kizárólag az e rendelet 1. számú mellékletét képező vázrajzon feltüntetett 8/2. és 8/3. számú szociális parcella, illetve temetkezési hely szolgál.

(2) A szociális temetés céljára koporsós temetések esetére kijelölt parcella a temető vázrajzán a 8/3 betűjelzéssel, az urnás temetések esetére kijelölt temetkezési hely ugyanezen a területrészen folytatólagosan 8/2 betűjelzéssel kerül megjelölésre.

(3) A 8/2 és 8/3 betűjelzésű parcellákban a temetkezési helyek kialakítása a temetőn belüli úttól az utca irányába haladva a temetések időrendi sorrendje szerint történhet. A temetési helyek egymástól való távolsága 0,60 méter, a sorok közötti távolság 1,00 méter lehet. A kialakítás során sík felületet kell kialakítani, hantot emelni nem lehet.

9. A temetkezési szolgáltatások

22. §  (1)   A temetőben az elhunyt hűtése, a ravatalozó üzemeltetése az üzemeltető feladata. Ezen szolgáltatásokat a tulajdonosnak közvetlenül megfizetendő díj ellenében az üzemeltető biztosítja a temetkezési szolgáltatóknak.

(2) A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulási díj, a vállalkozások és temetkezési szolgáltatók által fizetendő behajtási díj és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő térítési díjak mértékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3)   A rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott díjakat a temetőben tevékenységet végző temetkezési szolgáltatók és vállalkozók kötelesek megfizetni, a díjak beszedéséről a tulajdonos gondoskodik.

 (4) Amennyiben a temetkezési szolgáltató és a vállalkozó az e rendelet 3. mellékletében szereplő díjakat a szolgáltatás, illetve a vállalkozói tevékenység elvégzését követő 8 napon belül nem fizeti meg az üzemeltető részére, pótdíjat köteles fizetni, melynek mértéke a fizetendő díj 200 %-a.

10. Díszsírhelyekkel kapcsolatos szabályok

23. § (1) Előszállás Nagyközség Önkormányzata azon elhunyt személyeknek, akik a települési közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat.

(2) A díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói is eltemethetők.

(4) A díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.

(5) A díszsírhely-parcellában a koporsónak a földbe temetése, vagy elhamvasztása után az urna elhelyezése megengedett.

(6) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – az önkormányzat megbízására és költségére – az üzemeltető köteles gondoskodni.

11. Eljárási szabályok

24.§   E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely az e rendelet 6-12.§-aiban foglalt rendelkezéseket megsérti.

25.§  A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.

26.§   Az eljárási szabályokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

27.§  Aki a rendeletben meghatározott a közösségi együttélés alapvető szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti, így betartását vagy betartatását elmulasztja százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.