Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2020. (IV.7.) önkormányzati rendelete
Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 05. 07Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2020. (IV.7.) önkormányzati rendelete
Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról
Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Előszállás Nagyközség Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletre figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-a alapján meghatározott partnerek és a 9. mellékletben felsorolt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1 Rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) E rendelet hatálya Előszállás közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: SZ-1 jelű Szabályozási tervlap
b) 2. melléklet: SZ-2 jelű Szabályozási tervlap
c) 3. melléklet: Övezeti előírások
ca) 1. fejezet Építési övezetek
cb) 2. fejezet Övezetek
(3) E rendelet függelékei:
a) 1. függelék Lakóterületek fejlesztésének ütemezési javaslata
b) 2. függelék Intézmények számára közterületen kialakítható parkolási lehetőség
c) 3. függelék Nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek adatai
d) 4. függelék Nyilvántartott műemlékek adatai
2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:
a) belterület határa,
b) beépítésre szánt terület határa,
c) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
d) építési övezet / övezet határa, jele, szabályozási paraméterek:
da) beépítési mód,
db) megengedett legnagyobb beépítettség mértéke,
dc) kialakítható legkisebb telekterület,
dd) megengedett legnagyobb épületmagasság,
de) legkisebb zöldfelület mértéke,
df) legkisebb telekszélesség,
e) építési hely,
f) kötelező megszüntető jel,
g) közlekedési célú közterület,
h) közpark, közkert,
i) vízfolyás,
j) kötelező fásítás.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, melyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) művi értékvédelem:
aa) nyilvántartott régészeti lelőhely határa, száma,
ab) régészeti érdekű terület határa,
ac) műemlék és műemléki terület,
ad) helyi területi védelem (településszerkezet, utcakép),
af) helyi egyedi védelem (épület, műalkotás),
b) táj- és természetvédelmi elemek:
ba) országos ökológiai hálózat magterülete,
bb) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
bc) országos ökológiaia hálózat pufferterülete,
bd) Natura 2000 terület,
be) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
bf) helyi településképi szempontból meghatározó terület,
bg) helyi természetvédelmi elem,
c) védőtávolságok:
ca) országos utak védőtávolsága,
cb) vizek védőtávolsága,
cc) közművek védőtávolsága,
(3) Javasolt szabályozási elemek, melyek az illeszkedési, tájképvédelmi, településképvédelmi szempontok keretein belül a rendelet módosítása nélkül változtathatók:
a) gyalogút,
b) vegyes forgalmú út,
c) parkoló,
d) javasolt fásítás,
e) javasolt telekhatár;
f) javasolt megszüntetés.
1.2. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
4. § (1) A közterületen a zöldfelületeket, a burkolatokat, a lejtésviszonyokat, a felszíni vízelvezetést, árkot megváltoztatni, azon építményt, berendezést elhelyezni kizárólag a tulajdonos és a kezelő engedélyével lehet.
(2) A beépítetlen és burkolattal el nem látott közterület-részeket zöldfelületként kell kialakítani.
(3) Közterületen a közlekedési funkciót nem zavaró módon elhelyezhető a lakossági ellátást szolgáló kereskedelmi-szolgáltató építmény, amelynek alapterülete maximum 6,0 m2 lehet.
(4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen az építmények, köztárgyak, illetve berendezések a min. 1,50m szélességű gyalogsávon kívül - a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban - létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a gyalogos közlekedést, a közúti közlekedést, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem korlátozza, és nem veszélyezteti.
(5) A közhasználat előtt megnyitott magánterületekre a közterületekre érvényes előírások érvényesek.
3.1 Az épített környezet alakítása
5. § (1) Tereprendezésre vonatkozó előírások:
a) Telkek terepfelszíne kizárólag úgy alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
b) A kialakult geomorfológiai formákat meg kell őrizni.
c) A rendezett terepnek illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
d) A telek egyik részén sem lehet a feltöltés a telekhatár legmagasabb pontjánál magasabban.
e) A terep lejtését úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet a telken belül lehessen elszikkasztani vagy tárolni.
f) A beépítés és a telekhatár között - a telekhatárra merőleges terepmetszethez igazodva – a telekhatár szintjéig lehet a terepet rendezni.
g) Oldalkertben vagy hátsókertben és az ezekhez csatlakozó beépítetlen építési helyeken – az f) pontban jelzett feltöltésen kívül - akkor lehet legfeljebb 1 méteres feltöltést kialakítani, ha az a szomszéd telkek csatlakozó oldal- vagy hátsókertjében egyszerre valósul meg.
h) Az épület körül legfeljebb 1 méter távolságban legfeljebb 0,6 méteres feltöltés járda számára kialakítható.
i) Tereplépcső legfeljebb 0,6 méter feltöltéssel kialakítható.
j) E bekezdés tereprendezési korlátozásaitól – 10 %-os eredeti tereplejtés felett – 30 cm-rel el lehet térni.
6. § Támfal, támfalgarázs építése:
(1) Egybefüggő támfalak magassága legfeljebb 1 méter lehet.
(2) A telekhatáron a meglévő terepszint különbség mértékéig – méretétől függően lépcsőzetes - támfal építhető.
(3) Amennyiben a telek terepadottságai lehetővé teszik, támfallal egybeépített gépkocsi behajtó, garázs, gyalogos bejáró, hulladéktartály tároló, és portaépület létesíthető.
(4) Gépkocsitároló építése esetén a támfal magassága a legfeljebb 2,5m magas lehet.
7. § Kerítés építése:
(1) Közterületi telekhatáron
a) a közterületi oldalról nézve
aa) belterületen legfeljebb 1,8m,
ab) külterületen legfeljebb 2,0m magas kerítés építhető.
b) támfal és a rá épített mellvéd együttes magassága legfeljebb 1,8 méter magas lehet.
(2) Szomszédos telek felé eső telekhatárra legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
(3) Mezőgazdasági területen, erdőterületen kerítés kizárólag állattartás, vadvédelem biztosítása és vagyonvédelem céljából építhető az út tengelyétől mért legalább 10 m távolságra.
(4) Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,5 m magasságú lehet. Zöldterületen kialakított sportpálya védőkerítése legfeljebb 6 m magasságú lehet.
3.2. A kialakult állapot előírásai
8. § (1) A meglévő, jogszerűen épült, de a hatályos övezeti előírásoknak nem megfelelő épület, beépítés az elavulásig fennmaradhat, jelen előírás keretén belül bővíthető, korszerűsíthető, átalakítható
(2) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, az épületmagasság megengedett mértékéig az épület bővíthető.
(3) Amennyiben a meglévő épületmagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés kizárólag az új épületmagasságnak megfelelően történhet.
(4) Amennyiben a hátsókertben van szabálytalan épület(rész), az a bővítés esetén megtartható a hatályos szabályozás valamennyi előírásainak betartása mellett.
(5) Tetőtér beépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel a rendelet előírásainak.
(6) Az építési helyen túlnyúló épületek állagmegóvása – az általános szabályok szerint megengedett, bővítés esetén a túlnyúló épületrészt a beépítettségbe be kell számítani, vagy el kell bontani.
3.3. Rendelet szabályaitól való eltérés lehetősége
9. § A kialakult állapotra való tekintettel a tíz évnél régebben épült jogszerűtlen épület az építési hely szempontjából szabályosnak tekintendő akkor is, ha ezen rendelet szerint meghatározott építési helyen túl nyúlik annak épületrésze.
3.4. Épített értékek
10. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét, régészeti érdekű területet jelen rendelet 3. függeléke, a nyilvántartott műemlékek és területük listáját jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza. Az országos épített értékeket, régészeti érdekű területeket az 1. § (2) a) és b) pontjában meghatározott Szabályozási tervlap (továbbiakban: SZ.) ábrázolja.
(2) A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeit a SZ. feltünteti, jegyzékét az A településkép védelméről szóló 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete tartalmazza.
4.1. Tájvédelem
11. § A Rendeletben a „htk1-4” jelű helyi tájképvédelmi területeket a SZ. tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
12. § (1) A tájhasználat során meg kell őrizni a tájjelleg jellemző, jellegzetes elemeit, elemegyütteseit, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználatot,
a) a kialakult geomorfológiai formákat,
b) a vízfolyások menti galérianövényzetet, fasorokat, erdősávokat,
c) a művelési ágat.
13. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek építési előírásai:
a) fenntartást, bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló épületek, extenzív állattenyésztés épületei, építményei helyezhetők el, ha a terület eléri az 5 ha-t;
b) tájképvédelmi területen fóliasátor nem helyezhető el.
4.2. Természetvédelem
14. § A település területén a Rendeletben a „ht-1” és „ht-2” jelű helyi természetivédelmi területeket a SZ. tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
15. § Védett területeken (NATURA 2000, országos ökológiai hálózat övezetei, helyi természeti védelem alatt álló területek) extenzív jellegű, integrált, vagy természet- és környezetkímélő módszerek alkalmazhatók.
16. § (1) A település területén
a) kizárólag burkolt felületen lehet por- vagy olajszennyezést okozó tárolást, tevékenységet folytatni, tehergépkocsit tárolni;
b) a burkolt felületek felszíni vizét tározóban kell gyűjteni és szennyezésének megfelelően ülepíteni vagy olajfogóval tisztítani;
c) az utakon nyílt, burkolt árkot kell kialakítani, a csapadékot a terület mélypontján tározóban kell gyűjteni és tisztítani;
d) építési tevékenységet, gazdasági tevékenységet, tárolást, anyagmozgatást folytatni kizárólag természetet nem károsító módon lehet;
e) építési tevékenységet, vízelvezetést, közműlétesítést (a légkábelek kivételével), talajmozgatást, terepszint változtatását kizárólag a talaj minőségére, a felszíni vizek kezelésére kitérő geotechnikai jelentés alapján lehet folytatni;
f) feltöltés esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét a geotechnikai jelentésben meg kell állapítani. Kizárólag olyan anyag helyezhető el, mely a földtani közeget és a felszín alatti vizeket nem károsítja;
g) a potenciális szennyező források területén (állattartás, bizonytalan eredetű feltöltés vagy hulladék) tereprendezést, építési tevékenységet kizárólag környezetvédelmi feltárás után lehet végezni, a feltárás során meg kell vizsgálni a talaj és a talajvíz minőségét és attól függően kármentesíteni kell.
17. § Mezőgazdasági- és erdőfelhasználású természetvédelmi területeken legfeljebb 5% burkolt területet lehet kialakítani a beépíthető területen kívül.
4.3. Zöldfelületek, az élővilág védelme
18. § (1) A zöldterületen belül háromszintes növényállomány telepítése kötelező honos növényzetből.
(2) Az egyes ingatlanokon a kötelező zöldfelületet legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.
(3) Új beépítésű telek zöldfelületét kizárólag kertépítészeti terv alapján lehet megvalósítani.
(4) A környezetvédelmi céllal kialakítandó védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok telepítésével.
(5) Közterületen vagy közhasználat előtt megnyitott magánterületen lévő fasor létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.
(6) Új, védelmi célú védőzöld-sávok, véderdő-sávok, zöldfelületek létesítésénél – kivéve, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - a telepítéshez több szintű növényállományt kell alkalmazni a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok telepítésével.
(7) Telepítésre javasolt őshonos fa és cserjefajok és invazív fajok listáját az 1. függelék tartalmazza.
(8) Telek beépítésének tervezése előtt a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákról geodéziai felmérést kell készíteni.
(9) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a Rendelet 17. §. ga), gb) pontjait kell figyelembe venni, és a tervezett fasort a műszaki átadásig telepíteni kell.
19. § (1) A beépítésre tervezett mezőgazdasági területeken a beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(2) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során biztosítani kell a védelmi célú zöldfelületek, a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek védelmét és a hiányzó elemek pótlását:
a) a dűlőutak, árkok legalább egyoldali fásítását,
b) a tanyák, telephelyek védő- és takarófásítását,
c) a főbb birtokhatárok fasorokkal, erdősávokkal való jelölését, a szélvédő erdősávok okszerű telepítését,
d) a települési szegélyterületek fásítását, erdősítését,
e) a termesztési és természeti szempontból kevésbé jelentős területek fásítását, erdősítését,
f) a közutak hófúvás- és szél elleni védelmét.
20. § Erdőterületek fenntartása során biztosítani kell a területén található természeti értékek maradéktalan megóvását, a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv érvényesítését.
5.1. A termőföld védelme
21. § (1) Bármely építési munka során - amennyiben az eljárások során a talajvédelmi hatóság szakhatóságként nem vesz részt – a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:
a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni;
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszt a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés);
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni;
(2) Területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem folytatható.
(3) A terepszínt kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(4) A településen területfelöltésre csak (inert) környezetre ártalmatlan anyagok használhatók.
(5) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket a kárt okozó művelés megszűnése után rekultivációs terv alapján helyre kell állítani.
(6) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig az eredeti művelési ágat fenn kell tartani.
5.2. A levegő védelme
22. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a mindenkor hatályos határértékeket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni, ezzel járó új építményt elhelyezni, rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(2) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó tevékenység nem folytatható.
(3) Lakóterülettel határos gazdasági területen, a telken belül a lakóterületi határ mentén min. 10,0m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő.
(4) A kedvtelésből tartott állatok és a mezőgazdasági haszonállatok tartásával kapcsolatban a vonatkozó rendeletek előírásait kell figyelembe venni.
5.3. A felszín és felszín alatti vizek védelme
23. § (1) Állati eredetű trágya- és szennyvizek, és a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetése tilos.
(2) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
(3) A belterületen új épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna hálózatba történő elvezetésével szabad. Külterületen a közműpótló használata megengedett és kötelező.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(5) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.
(6) Vízfolyások medrének rendezése során törekedni kell a mérnökbiológiai módszerek alkalmazására. A rendezés során a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.
(7) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse.
(8) Csapadékvizek csapadékvíz befogadóba történő vezetése csak szennyvíztől mentesen lehetséges.
(9) Az utakról, szennyezett burkolt felületekről lefolyó vizeket ártalommentesen el kell vezetni, termőföldre, erdőterületre engedni nem szabad.
5.4. Zaj- és rezgésvédelem
24. § (1) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalomból keletkező zaj csillapítása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell csökkenteni a terhelést. Amennyiben ez nem elegendő, a védendő létesítmények és utak között a közterületen védelmi célú zöld-sáv telepítendő.
(2) Zajvédelmi rendeltetésű zöldterületen, zöldfelületeken a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni.
(3) A közúti közlekedés okozta környezeti ártalmak csökkentése érdekében
a) az országos főút, összekötőút és bekötőút belterületi szakaszának mindkét oldalán fasor és sövény telepítése szükséges;
b) az országos főút út mellett új vagy átalakításra kerülő épületek esetében a zajtól védendő helyiségek nyílászáróit a zaj forrásával ellentétes oldalra kell helyezni.
(4) Új vagy felújításra kerülő, átlagosan legalább 12 m széles utcákban legalább 1 oldalon fasor telepítése javasolt.
25. § A nagyvízi meder területének övezetében a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: OTrT.) előírása szerint kell eljárni.
7.1 Tilalmak, korlátozások
26. § (1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek, védősávok,
b) védelmek és korlátozások
figyelembevétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési és egyéb tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, illetve az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
(2) Élővízfolyások, tavak, csatornák védőtávolságai melyek területén építmény nem helyezhető el:
a) vízfolyások és tavak mentén 6-6 m-es mederkarbantartási sáv,
b) felszíni vízrendezést, csapadékvíz elvezetését szolgáló árkok, csatornák mentén 3-3 m-es karbantartó sáv.
(3) Közműszolgáltatással kapcsolatos korlátozások:
7.2 Telekalakítás
27. § (1) Telket alakítani, telekhatárt rendezni csak úgy szabad, hogy a telek beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a telkek közlekedési terület (továbbiakban: közterület vagy magánút) csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.
(2) A telekalakítás során igazodni kell a meglévő település- és telekstruktúrához, a jellemző telekméretekhez, beépítési módhoz.
(3) Csak azok a telkek csatolhatók a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon vagy a beépítésre szánt terület határán belül helyezkednek el.
(4) Szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén a kötelezően előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni.
(5) Új telektömbök telekalakításánál
a) a legkisebb telekszélesség 18m, a legkisebb telekmélység 35m lehet,
b) az előírt teleknagyság feletti terület 50%-kal számítható be a beépítettségbe,
c) lakóépületek építése céljából telkek az övezetre előírt min. telekméret legfeljebb háromszorosáig vonhatók össze.
(6) Kialakult övezetekben
a) telekalakítás csak a vonatkozó rendelet előírásait betartva lehetséges, és akkor, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezetre vonatkozó előírásoknak megfelel,
b) az övezeti minimális telekterülettől geometriai szükségszerűség miatt 5% eltérés engedélyezett,
c) a telekalakítás során a kialakítható legkisebb telekszélesség 14m.
(7) Kialakult falusias lakóövezetben a két utcára néző saroktelek megosztható
a) amennyiben azon min. 700m2 nagyságú telkek alakíthatók ki. Azokban a tömbökben, ahol a szabályozási tervlapon „telek be nem építhető” része jelölés található, a saroktelek fennmaradó részére vonatkozik a 700m2-es területi korlát.
(8) Az egyes építési övezetekben meghatározott telkeket téglalap vagy azt megközelítő négyszög alakúan kell kialakítani.
(9) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
8.1. Közművek általános előírásai
28. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) Közforgalmú út esetén gondoskodni kell
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szüikséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről.
b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
8.2. Közművesítés mértéke
29. § (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) a teljes közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a teljes közműellátással nem rendelkező területen biztosított:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) szennyvízelhelyezés zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával, átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként szippantókocsival megközelíthető ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ca) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
cb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
cc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
cd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
d) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8.3. Vízellátás
30. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
8.4. Szennyvízelvezetés
31. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
(3) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz- zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani),
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) Szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m, amelyet csökkenteni a telep hatásterületének megállapításával lehet, a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.
(6) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.
8.5 Felszíni vízrendezés, csapadékvízelvezetés
32. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások, stb.) közlekedési, vagy egyéb célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől
8.6 Villamosenergia ellátás
33. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a településkép védelmi rendeletében előírt területeken a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,
b) közvilágítás hálózati rekonstrukció
során a vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével - egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
8.7. Technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
34. § (1) A 0,5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű, közcélú energiatermelő berendezések közül a megújuló energiahordozó hasznosítású villamos energiát termelő erőmű a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett csak az átlagosnál rosszabb minőségű szántó területen létesíthető. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetében nem helyezhető el.
8.8 Földgázellátás
35. § (1) ) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
8.9. Vezetékes elektronikus hírközlés
36. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, a településképi védelmi rendeletében előírt területeken, a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Beépítésre szánt területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
8.10. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
37. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a Települési Arculati Kézikönyv és a Rendelet rögzíti.
9.1 A közigazgatási terület megoszlása
38. § (1) A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre oszlik, melynek övezetei a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján az alábbiak:
a) Beépítésre szánt területek építési övezetei:
1. Lakóterület (L)
9.2 Általános építészeti előírások
39. § (1) Az egyes telkek, építési telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg.
(2) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű építési telkek az övezetre előírt szabály szerint építhetők be.
(3) A teljes közműellátással még nem rendelkező beépítésre szánt területen, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni minimum részleges közművesítettség esetén szabad, közcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló vagy egyedi biológiai tisztítóberendezés alkalmazásával. Átmeneti megoldást nyújtó közműpótló műtárgyként csak ellenőrzötten vízzáró medence alkalmazható, aminek szippantó kocsival való megközelítését biztosítani kell.
(4) Amennyiben egy telek több övezetbe tartozik, a telek megengedett legnagyobb beépíthetőségének és a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületének mértéke az érintett övezetre eső területrész figyelembevételével számítandó.
(5) Építési telken több épület elhelyezése esetén a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb elhelyezni.
9.3. Építmények elhelyezése
40. § Torony jellegű építmények elhelyezése
(1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb
41. § Melléképítmények elhelyezése:
(1) Építési övezetekben melléképítmény kizárólag az építési helyen belül helyezhető el, kivéve:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) hulladéktartály tároló 2,0m magasságig legfeljebb 6m2 alapterülettel;
c) kerítéssel egybeépített portaépület legfeljebb 6m2 alapterülettel;
d) kerti építmények, a tárolásra szolgáló műtárgyak;
(2) Legfeljebb 20m2 alapterületű lábon álló kerti tető a hátsó kertben és az oldalkertben.
(3) Építési övezetekben a hátsó kert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) mosókonyha;
b) nyárikonyha;
c) gépkocsi és egyéb tároló épület.
(4) Húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állattartó ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló beépítésre szánt területen csak falusias lakóövezetben létesíthető.
(5) Épülettől különálló kirakatszekrény a település területén nem létesíthető.
(6) Az építési telken épületet elhelyezni – hulladéktároló, támfal-garázs valamint a gazdasági területek telkein kialakítható legfeljebb 6,0m2-nyi portaépület kivételével, mely a szabályozási vonalra is építhető – csak az építési helyen belül lehet.
(7) Kerti építmény az előkert kivételével a telekhatártól egy méterre elhelyezhető.
(8) Lakótelken maximum 25m2 területű fedetlen vízmedence (úszómedence) létesíthető. Medence a telekhatároktól legalább 2-2 m távolságra helyezhető el.
(9) Föld feletti gáztartály, fóliasátor építési helyen belül, épülettel, zöldfelülettel takartan helyezhető el.
(10) Siló, ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló az építési helyen belül elő- és oldalkertben telekhatártól egy méterre, előkertben terepszínt alatt létesíthető
a) külterületen általános mezőgazdasági területen, gazdasági és mezőgazdasági üzemi területen
b) belterületen gazdasági és mezőgazdasági üzemi területen.
(11) Falusias lakóterületen föld feletti gáztartály, fóliasátor építési helyen belül, épülettel, zöldfelülettel takartan helyezhető el.
9.4. Terepszint alatti építés
42. § (1) Terepszínt alatti beépítés új építés esetén kizárólag a fő rendeltetési egységet magában foglaló épülettel egy tömegben valósítható meg, az övezetenként meghatározott melléképí tmények, támfalgarázsok és a földdel borított pincék kivételével.
(2) Épülettel összefüggő terepszínt alatti beépítés legnagyobb mértéke nem haladhatja meg az övezetre, építési övezetre előírt legnagyobb beépítettség 1,25-szörösét, melynek legfeljebb 20%-a helyezhető el az épület kontúrján kívül.
(3) Önálló terepszínt alatti építmény minden építési övezetben elhelyezhető a telek területének legfeljebb 15%-án.
(4) A terepszínt alatti építményt – pince kivételével – csak ott lehet elhelyezni, ahol az építési telek természetes terepszintje ezt úgy teszi lehetővé, hogy az építmény a felette lévő földtakarással együtt nem magasabb egy méternél.
(5) Önálló terepszínt alatti építmény
a) beépített területen az oldal- és hátsó telekhatártól mért legfeljebb egy méteres távolságon kívül helyezhető el,
b) beépítésre nem szánt területen az oldal- és hátsó telekhatártól mért legfeljebb kettő méteres távolságon kívül helyezhető el.
(6) A helységet tartalmazó terepszínt alatti építmény az összes szintterületbe bele számít.
(7) Vízgazdálkodási területen terepszínt alatti építmény csak vízgazdálkodási céllal létesíthető.
(8) Mezőgazdasági területen, erdőterületen egy terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb 300 m2 lehet.
(9) Terepszint alatti építményt úgy lehet létesíteni, hogy az a felszín alatti vizek áramlását ne akadályozza.
9.5. Beépítési mód, építési hely
43. § Az építési hely határait általánosan a vonatkozó jogszabályok, jelen rendelet előírásai, ettől eltérő esetekben az SZ-ben ábrázoltak határozzák meg.
(1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési hely egyik határvonala a kedvezőtlenebb tájolású - az északi irányhoz közelebb eső - telekhatár.
(2) Részben már beépült telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetében az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Saroktelek beépítése:
a) az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon;
b) Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot utcai homlokzatszerűen kell kialakítani.
44. § Építési hely meghatározása:
(1) Előkert
a) kialakult és hagyományos beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső épülethez illeszkedően, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni;
b) részben beépített utcaszakasz beépítetlen részén az előkert az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett kialakult állapot előkertjeinek legalább 70%-ához igazodjon, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel;
c) Előkert nélküli hagyományos, kialakult beépítésű tömbben – eltérő övezeti előírás hiányában
ca) az előkert 0 méter, az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral,
cb) a jobbra, balra eső épülethez illeszkedően, attól legfeljebb fél méteres eltéréssel kell meghatározni;
d) új beépítésű tömböknél 5,0m,
e) fekvő telek esetén az előkert 3,0 méterre csökkenthető.
f) Saroktelek esetén, ha az építési hely közterülettel érintkezik, az építési helyet úgy kell módosítani, hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3,0m előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége 7,0m alá csökken, a keresztutcára néző előkert csökkenthető, hogy a 7,0m-es építési hely kialakulhasson.
(2) Oldalkert
a) 14 méter telekszélességet el nem érő telek esetében 4 méterre csökkenthető;
b) amennyiben az építési hely szélessége nem éri el a 7m-t, az oldalkert mérete 3m-re csökkenthető;
c) szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legfeljebb 3m.
d) Oldalhatáros beépítési mód esetében az oldalhatáron álló épületet a telekhatártól „csurgó-távolságra” kell elhelyezni, amely
da) hagyományos és kialakult beépítésű tömbökben min. 0,6m,
db) új építésű tömbökben min. 1,0m.
(3) Hátsókert
a) nem lehet kisebb 6m-nél, sem az épület hátsó kertre néző homlokzatmagasságnál,
b) az övezeti előírásokban egyedileg meghatározott mértéknél.
(4) Lakóépület a telek hosszirányában mérve legfeljebb 40m mélységben helyezhető el.
9.6. Elhelyezhető épületek száma
45. § (1) Lakóterületeken az egyes építési övezetekben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét el nem érő telken legfeljebb egy lakóépület, annál nagyobb telken legfeljebb két lakóépület építhető.
(2) Falusias lakóterületek telkén a lakóépületeken kívül összesen egy tároló vagy gazdasági épület is építhető.
(3) Falusias lakóterületen:
a) az 1100 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy fő funkciójú épület és legfeljebb egy tárolóépület helyezhető el,
b) az 1100 m2 és annál nagyobb területű telken legfeljebb két fő funkciójú épület és legfeljebb egy tárolóépület helyezhető el,
(4) Vegyes területen minden megkezdett 500 m2 után lehet egy rendeltetést létesíteni.
(5) Gazdasági területen minden megkezdett 1000 m2 után lehet egy épületet építeni.
(6) Különleges területen és általános mezőgazdasági területen minden megkezdett 3000 m2 után lehet egy épületet elhelyezni.
(7) Kertes mezőgazdasági területen minden megkezdett 720 m2 után lehet egy épületet elhelyezni.
9.7. Épületmagasság
46. § (1) Egyenként legfeljebb 12,0 m2-es oromfalas homlokzatrészeket tartalmazó épület esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság annyival megnövelhető, amennyivel az oromfalakkal együtt számított épületmagasság nagyobb, mint az oromfalak helyett 45 fokban lekontyolt tetővel számított épületmagasság.
(2) Üvegkorlát az épületmagasság számítás során figyelmen kívül hagyható.
(3) Zöldtető, tetőkertek esetében az épített záró szerkezettel (tartószerkezet, hőszigetelés, vízszigetelés, zöldtető-képzési rétegek) kialakított legnagyobb megengedett épületmagasság növelhető az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5. számú melléklet 1. pontjában meghatározott termőföld rétegvastagságokkal.
(4) A beépítettségbe számító építmény homlokzatának bármely pontján mért párkánymagasság nem lehet 3 m-nél kevesebb.
(5) 10%-ot elérő teleklejtés esetén a legnagyobb épületmagasság 50cm-el növelhető.
(6) Az oldalhatártól legfeljebb csurgótávolságra épült homlokzatfelület magassága nem lehet a megengedett épületmagasságnál nagyobb.
(7) Építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság értékét kivéve, ha technológiai igények azt előírják.
10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
47. § (1) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint Előszállás közigazgatási területe az erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozik. A meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit Előszállás veszély-elhárítási és vízkár-elhárítási tervében kell meghatározni.
(2) Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.
1.1. Falusias lakóterület
48. § (1) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek és legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú mező- és az erdőgazdasági építmények, a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál., melynek övezetei:
a) Lfk kialakult hagyományos karakterű lakóövezetek,
b) Lf tervezett kertvárosias karakterű lakóövezetek.
(2) A lakóövezetekben elhelyezhető rendeltetések:
a) Lfk övezetben:
aa) lakóépület legfeljebb kettő lakással,
ab) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató,
ac) szálláshely szolgáltató,
ad) lakókörnyezetet nem zavaró, a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó kisipari, kézműipari, kisüzemi mezőgazdasági, erdőgazdasági üzem
b) Lf övezetben:
ba) lakóépület legfeljebb kettő lakással,
bb) alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató.
(3) A lakóövezetben a főépítmény rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények:
a) Lfk övezetben:
aa) közmű-becsatlakozási műtárgy,
ab) közműpótló műtárgy,
ac) hulladéktartály-tároló,
ae) kerti építmény,
af) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
ag) állat ól, állatkifutó,
ah) trágyatároló, komposztáló,
ai) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
b) Lf övezetben:
ba) közmű-becsatlakozási műtárgy,
bb) hulladéktartály-tároló,
bc) kerti építmény.
(4) A telken elhelyezhető rendeltetések száma kettő.
(5) A fő rendeltetésű épületet a közterülethez közelebb kell elhelyezni.
(6) Egy épület beépített alapterülete 400m2-nél nem lehet nagyobb. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület, vagy bontott tömegű épület építendő. A beépítettség számításánál az előírt minimális telekterület feletti telekterület 50%-a vehető figyelembe.
(7) Egy lakóépület beépített alapterülete nem lehet nagyobb, mint az övezeti előírás szerinti legkisebb telek maximális beépítettségének 200 %-a.
(8) Lfk övezetben a technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.
(9) Járműtároló kialakítása telken belül elsődlegesen a lakóépületekkel egy épületben, vagy támfalgarázsban, terepszint alatti elhelyezéssel oldható meg. Különálló épület kialakítása esetén a gépkocsi-tároló csak a főrendeltetésű épület építészeti megjelenéséhez igazodóan létesülhet.
(10) Fóliasátor, gáztároló tartály csak épület vagy növényzet által takartan létesíthető.
(11) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(12) A lakóterületek fejlesztésének ütemezési javaslatát a 1 sz. függelék tartalmazza, ahol
a) az I. ütem a kialakult utcák foghíjainak beépítését,
b) a II. ütem a kialakult tömbök belső területeinek útfeltárással, a meglévő közműhálózatra közműfejlesztéssel történő beépítését,
c) a III. ütem új úthálózat és közműhálózat kiépítésével kialakítandó lakótömbök beépítését
jelöli ki.
1.2. Településközpont vegyes terület
49. § (1) A településközpont terület elsősorban települési szintű, lakó rendeltetésre nem zavaró hatású egyéb rendeltetés, valamint lakóépület elhelyezésére szolgál az alábbi megosztásban:
a) Vt-1 övezetekben
aa) igazgatási, irodai,
ab) kereskedelmi, szolgáltató,
ac) nevelési, egészségügyi, szociális,
b) Vt-2 övezetekben
ba) hitéleti, nevelési, oktatási,
bb) kulturális, közösségi,
bc) szálláshely szolgáltató, vendéglátó,
bd) igazgatási
c) Vt-3 övezetben
ca) kereskedelemi,
cb) közösségi.
(2) Az övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény,
d) zászlótartó oszlop.
(3) Egyházi, kulturális rendeltetés esetében a megengedett épületmagasság felett torony jellegű épületrész építése engedélyezett.
(4) Vt-1 és Vt-3 övezetekben egy telken 800m2-ként egy épület építhető.
(5) Vt-2 övezetben műemlék telkén a rendeltetések kialakítása csak a meglévő épület hasznosításával lehetséges.
(6) Az övezetekben az építészeti-műszaki dokumentációhoz látványtervet és rálátási tervet kell készíteni.
(7) Az övezetekben az épületeket a kialakult beépítési vonalhoz igazodóan, beépítetlen tömbben a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni.
(8) A Rendeletben a településközpont vegyes övezetekre vonatkozóan megállapított „hte-2” területi védelem, „he-1-4”, „hm-1”, „hm-11-13” és „ht-1-2” egyedi védelem, „htk-2-3” tájképi védelem esetében bármely építés és tevékenység a rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően végezhető.
1.3. Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület
50. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3 övezetei elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál az alábbi fő rendeltetésekkel:
a) gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a tevékenységet kiszolgáló iroda, tároló és egyéb épület,
c) a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a beépítettség 20%-át.
d) üzemanyagtöltő, tehergépkocsi, munkagép tároló telephely csak Gksz-3 övezetben helyezhető el.
(2) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
(3) Az övezetekben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000m2 lehet, ennél nagyobb alapterületi igény esetén a funkciót több kapcsolódó tömegben kell elhelyezni.
(4) A kiegészítő, vagy kiszolgáló rendeltetésű építményeket, épületeket összevontan, elsődlegesen a főépülettel egy tömegben kell telepíteni.
(5) Az előkertben a közterület felőli 5 méteres sávon belül kizárólag portaépület, hulladéktároló, kerékpártároló, közműlétesítmény kialakítását szolgáló építmény, zászlótartó helyezhető el.
(6) Technológiai követelmények igényeinek megfelelően kialakított épületrészek nem esnek magassági korlátozás alá.
(7) A telekhatár mentén zöldsáv telepítendő.
a) legalább 5.0m,
b) lakóövezet mellett legalább 10m szélességben háromszintes növényállomány telepítésével.
(8) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
1.6. Különleges sportolási terület
51. § (1) Az övezet elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
a) sportolási, rekreációs, kulturális rendeltetésű épület,
b) a terület működéséhez és fenntartásához szükséges kiegészítő rendeltetés,
c) sportpálya, lelátó.
(2) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) technikai sportra alkalmas szabadtéri létesítmény.
(3) A rendeltetési egységeket egy épülettömegen belül kell elhelyezni.
(4) A telekhatár mentén min. 5.0m széles zöldsáv telepítendő háromszintes növényállománnyal.
(5) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó.
1.6. Különleges rekreációs terület
52. § (1) Az övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
a) fürdésre, sportolásra, gyógyellátásra alkalmas fedett és szabadtéri létesítmények,
b) kiszolgáló funkció,
c) vendéglátó funkció,
d) szálláshely-szolgáltató funkció.
(2) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény.
(3) Az övezetben legfeljebb két épület helyezhető el.
(4) A telekhatár mentén min. 10 m zöldsáv telepítendő háromszintes növényállomány telepítésével.
1.7. Különleges szociális terület
53. § (1) Az övezetben elhelyezhetők a szociális ellátással kapcsolatos rendeltetések:
a) szállásjellegű épület,
b) ellátást kiegészítő funkciójú rendeltetések,
c) a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a beépítettség 20%-át.
(2) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény.
(3) Bővítés esetén a fő rendeltetést kiszolgáló rendeltetéseket a főépülettel egy épületben kell elhelyezni.
(4) A telekhatár mentén min. 5.0m széles zöldsáv telepítendő háromszintes növényállomány telepítésével.
1.8. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
54. § (1) Az övezetekben elhelyezhető létesítmények:
a) Kmü-1, Kmü-3, Kmü-4 övezetekben:
aa) állattenyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos termesztő, tenyésztő, feldolgozó, tároló építmények,
ab) a létesítményt kiszolgáló iroda és egyéb épület,
ac) a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás, amely nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20%-t.
b) Kmü-2 övezetben:
ba) állattartó épület,
bb) terménytároló épület,
bc) kiszolgáló épület.
(2) Az övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
e) állat ól, állatkifutó,
f) trágyatároló, komposztáló,
g) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Különleges mezőgazdasági üzemi területen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000m2 lehet, ennél nagyobb alapterületi igény esetén a funkciót több kapcsolódó tömegben kell elhelyezni.
(4) Kmü-1, Kmü-3, Kmü-4 övezetekben technológiai létesítmények – silók, tornyok – magassági korlátozás nélkül építhetők.
(5) A telekhatár mentén zöldsáv telepítendő
a) legalább 5.0m,
b) lakóövezet mellett legalább 10m háromszintes növényállomány telepítésével.
(6) A Rendeletben a különleges mezőgazdasági üzemi övezetekre vonatkozóan a „he-5-7”, „he-12” és „hm-14” jelű helyi egyedi védelem esetében bármely építés és tevékenység a rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően végezhető.
1.8. Különleges szennyvíztisztító terület
55. § (1) Szennyvíztisztító kezelőépület, építmény és bővítési területének övezete.
(2) A telekhatár mentén 10 m széles zöldterület létesítendő háromszintes növényállomány telepítésével.
2.1 Közlekedési és közműterületek
2.2. Közlekedési hírközlési terület
56. § A közlekedési területeken az alábbi előírásokat kell betartani
(1) A területen elhelyezhető építmények:
a) közlekedési építmények,
b) a területet igénybe vevők ellátását szolgáló várakozó, kereskedelmi, szolgáltató építmények,
c) közmű létesítmények és berendezések, utcabútorok, reklámhordozók.
(2) Szabályozási szélességek az alábbiak, az ettől eltérő szélességeket a szabályozási terv tartalmazza:
a) Külterületi utak:
aa) autópálya (M6) 60 m
ab) 61. sz. főút (II. rendű főút) 40 m
ac) összekötőút (6211 sz.) 30 m
bekötőút (62123 sz.) 30 m
b) Belterületi utak:
ba) helyi közút (Árpád u., Balatoni u.) 20 m
bb) Kerekes út 22 m
bc) kiszolgálóút 8-12-14-16 m.
(3) A közutak tervezési osztályba sorolása:
2.3. Zöldterületek
57. § (1) A zöldterületek állandóan növényzettel fedett közterületek – a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, pihenést és testedzést szolgálnak, ezek övezetei:
a) Zkp közparkok,
b) Zkk közkertek.
(2) Az övezetben elhelyezhető építmények:
a) 500m2-nél nagyobb telekterület esetében a terület rendeltetésszerű használatához, fenntartásához szükséges épület, építmény,
b) kialakítható legkisebb telekterület, vagy annál nagyobb telekterület esetén vendéglátó épület.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) sportpálya, szabadtéri edzőberendezések.
(4) A zöldterületeket kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.
(5) Zöldterületek kialakításánál tekintettel kell lenni az akadálymentes közlekedés biztosítására.
(6) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell.
(7) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévők felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.
(8) Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15%-át boríthatja.
(9) A Rendeletben megállapított „ht-1” Szögletkert és „ht-2” jelű” Cifrakert helyi egyedi védelem alatt álló természeti elem területén bármely tevékenység a Rendelet 11. § (3) f) – j) bekezdések elemeinek védelmének biztosításával történhet.
2.4. Erdőterületek
58. § (1) A település területén az erdészeti hatóság nyilvántartásában szereplő földrészletek és a hatályos tervvel kijelölt tervezett erdők találhatók az alábbi rendeltetéssel:
a) gazdasági erdők,
b) védelmi erdő.
(2) Erdőben elhelyezhető épületek, építmények:
a) gazdasági erdőben kizárólag olyan épületek (a fenntartásához szükséges tanya-udvar, tulajdonosi vagy szolgálati lakás, vadászház, erdészeti célú gazdasági, bemutató épület), építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdő gazdasági rendeltetésének betöltését nem akadályozzák.
b) védelmi erdőben az erdő rendeltetését szolgáló építményeken (kilátó, magasles) kívül kizárólag olyan – nem épület jellegű – építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, a környezetvédelmet, az ismeretterjesztést és a turizmust szolgáló építmények, árkok) helyezhetők el és alakíthatók ki, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák,
c) védelmi erdőben épület nem helyezhető el.
(3) Erdő telepítése esetén min. 30m széles, véderdő esetében min. 20m széles őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki.
(4) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell a település területén.
(5) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
2.5. Mezőgazdasági területek
59. § (1) Má általános mezőgazdasági területen a magasabb rendű jogszabályok szerint, e rendelet korlátozásaival helyezhetők el a gazdálkodás, feldolgozás, tárolás, lakhatás építményei:
a) 720m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
d) lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 m lehet.
e) Mezőgazdasági területen üdülőház, hétvégi ház nem helyezhető el.
(2) Kiváló termőhelyi adottságú termőterület térségi övezetében csak szántógazdálkodási tevékenység folytatható.
(3) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület térségi övezetében a mezőgazdasági művelési ág csak erdőgazdálkodásra változtatható.
(4) Mák korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területek a gyep, rét, legelő művelési ágban nyilvántartott területek, ahol elhelyezhetők:
a) fenntartást, bemutatást, ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei, ha a terület eléri az 5 ha-t,
b) lakóépület, hétvégi ház nem helyezhető el,
c) a Mák teljes területének használatánál alkalmazni kell a Rendelet településképi szempontból meghatározó „htk-4” jelű területeire vonatkozó 15. § (2), 18. § (1) (2) előírásokat.
(5) Mk kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szabadidő-eltöltésként gyakorolt növénytermesztés, kertművelés célját szolgálja, ahol a saját (családi) szükségletek kielégítésére alkalmas mértékig az állattatást, állattenyésztést szolgáló építmény is elhelyezhető az alábbiak szerint:
a) Mk-1 övezetben 720m2-t meghaladó területnagyságú telken elsősorban egy gazdasági vagy tároló épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
b) Mk-2 övezetben gazdasági, feldolgozó, tároló épület, pince, 3000m2 felett lakóépület is el helyezhető.
c) Mk-3 övezetben gazdasági épület, tároló épület, pince, 2000m2 felett lakóépület is el helyezhető.
d) Mk-4 övezetben gazdasági, feldolgozó, tároló épület, pince helyezhető el.
e) Mk-5 övezetben gazdasági, feldolgozó, tároló épület, pince, 3000m2 felett lakóépület is el helyezhető.
f) Mk övezetekben hétvégi ház nem helyezhető el.
g) az övezeti előírások az elsődleges funkcióra és lakóépületre külön-külön megállapítják az épületmagasságot, mely általában:
ga) lakóépület esetén legfeljebb 4,8m,
gb) gazdasági, feldolgozó és tárolóépület esetén legfeljebb 7,5m.
(6) Mezőgazdasági területen az épületek paramétereinek meg kell felelni a terület jellegének, művelési ág követelményeinek. Az épületek engedélyezése és létesítése során figyelemmel kell lenni a szabályozási tervlapon feltüntetett környezetvédelmi védőtávolságokra és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó tiltó és korlátozó előírásokra.
(7) Az épület padlószintje az eredeti terephez képest legfeljebb 50cm-rel emelhető ki.
(8) Technológiai szükségszerűségből kialakuló épületek (terményszárító, silótorony) magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
(9) Terepszint alatti beépítés a beépíthető terület 1,25-szöröse lehet.
2.6. Vízgazdálkodási terület
60. § (1) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el külön jogszabály szerint.
a) V övezet elemei a patakok, vízfolyások, árkok, tavak.
b) Vb övezet vízbeszerzési terület a vízmű területe.
(2) A vízgazdálkodási területen a gyep, a rét a művelési ágak, továbbá a vízfolyások és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
(3) Vízfolyások rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
(4) A parti sávban épületek, építmények nem helyezhetők el.
(5) A vizes élőhelyek mentén bármilyen feltöltés, burkolás tilos.
(6) Az övezetben olyan építési tevékenység nem folytatható, amely veszélyezteti a vízfolyások, a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhat.
(7) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet.
2.7. Természetközeli terület
61. § . (1) Az ökológiai hálózat sajátságos természetközeli területei a nádasok, melyek területén épület nem helyezhető el.
(2) Természetszerű állapot megtartandó, más művelési ágba nem sorolható.
2.8. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület
62. § . (1) A Rendeletben megállapított, „htk-4” jelű” településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett területen vizes élőhely mellett kialakítandó rekreációs terület, melynek rendeltetése:
a) Kbre-1 övezetben turizmussal kapcsolatos fogadó építmények helyezhetők el.
b) Kbre-2 övezetben pihenést, horgászatot, turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.
c) Kbre-3 övezetben növény- és állatvilág bemutatásával, ismeretterjesztéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben bármely tevékenység a Rendelet 13. §, 15. § (2) pontjának és a 18. § vonatkozó bekezdéseinek előírásai szerint végezhető.
1.5. Különleges temető terület
63. § (1) Kbt. övezet temetkezési célokat és kegyeleti park kialakítását szolgáló terület, ahol ravatalozó, kápolna, sírépítmények, temetkezési emlékek, kegyeleti építmények, a dísz- és pihenőkert rendeltetéshez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartását és az üzemelést szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető, a rendeltetésszerű használatot, működést kiegészítő melléképítmények:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló.
(3) A ravatalozó, kápolna kivételével a rendeltetéseket egy épülettömegben kell elhelyezni.
(4) Ravatalozó, kápolna építése esetén az épületmagassági előírásoktól el lehet térni, és a megengedett épületmagasság felett torony jellegű épületrész építése engedélyezett.
(5) A telekhatár mentén legalább 3 m széles zöldsáv fasorral.
(6) Az övezetek területén lévő értékes növényállomány megtartandó.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
64. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésének napján az Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2005. (IX.01.) rendelet, az Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 13/2006. (IV.25.) rendelet, az Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 12/2009. (IX.01.) rendelet, az Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 14/2011. (XII.01) rendelet, az Előszállás Nagyközség Helyi Építési Szabályzatának módosításáról szóló 15/2014.(VII.02.) rendelet, továbbá az A településkép védelméről szóló 15/2017. (XII.22.) rendelet 1. függelék 1. fejezete.