1. § E rendelet célja,

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

3. § (1) A város és környezete mindennemű fejlesztésénél, a beruházásoknál, a beavatkozásoknál a környezet-, táj- és természetvédelem szempontjait, igényeit fokozottan érvényre kell juttatni a döntés-előkészítési, tervezési, megvalósítási folyamat lépcsőiben.

(2) Az új beruházások, tevékenységek létesítésének, a meglévő létesítmények átalakításának, bővítésének vagy bontásának, a rendeltetés megváltoztatásának (funkcióváltás) engedélyezése csak a környezeti kölcsönhatások, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartásának alapján történhet, a szakhatósági előírások szerint.

(3) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezetükben fekvő területek jelenlegi és tervezett használati módját korlátozzák, vagy lehetetlenné teszik.

(4) A beépítésre szánt gazdasági területeken csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek

(5) A beépítésre szánt területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető.

(6) A várhatóan vagy bizonyítottan jelentős környezeti hatást okozó tevékenységek telepítésénél, a termelés vagy szolgáltatás mennyiségi jellemzőinek változásánál, a kibocsátások minősített megváltozásánál a tulajdonosnak, a beruházónak, érintett gazdálkodónak dokumentálnia kell a környezeti hatásokat az engedély megalapozáshoz.

Ehhez

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak lezárt tartályban, vagy rögzített ponyvával felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A városban keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

8. § Az egyes ingatlanterületeken a gyom, és allergiát okozó növények – különösen a parlagfű - rendszeres kaszálása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

9. § (1) A Duna, Kis – Duna, Rába patak, Szent László patak, Válivíz vizének, növény-, állatvilágának fokozott védelme minden természetes és jogi személynek, szervezetnek kiemelt kötelessége.

(2) A Dunába, Kis – Dunába, Rába patakba, Szent László patakba, Válivíz vizébe semmilyen hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni szigorúan tilos!

10. § (1) A szennyvízcsatornában, a nyílt, illetve zárt csapadékvíz-elvezető árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(2) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(3) A talaj szennyezésének megakadályozása céljából a földhasználó köteles – a földhasználat során – a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

11. § (1) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(2) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

12. § Ercsi Városban a szórakoztatóipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.

13. § (1) A város területén belül 22.00 – 06.00 óra között tilos:

14. § A rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

16. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. ^[5]