1. § A rendelet hatálya kiterjed Ercsi Város Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, továbbá azok bérlőire és használóira.

2. § (1) Az önkormányzati lakások – kivéve a szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokat – és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogok gyakorlását és bérbeadói kötelezettségek

teljesítését – e rendelet és a törvény keretei között – a képviselőtestület által átruházott

hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások tekintetében a bérbeadói jogok és kötelezettségek teljesítését – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

(3)¹ A lakásbérleti szerződést – az (1) és (2) bekezdés szerinti bérbeadás esetén egyaránt – a polgármester köti meg.

3. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásbeli szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A bérbeadás történhet:

(3)² A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő lakbért köteles fizetni.

(4)³⁴ A lakbérek mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5)⁵⁶ A költségelven bérbeadható lakások az önkormányzati feladatok ellátása érdekében, a piaci alapon bérbeadható lakások a pályázat útján bérbeadható lakásokkal esnek egy tekintet alá.

(6)⁷ Az önkormányzat tulajdonában lévő – bérbeadható – lakások felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1)⁸ Szociális helyzet alapján lakásbérleti szerződést kötni legfeljebb a szociális körülmények, a jövedelmi és vagyoni helyzet által indokolt időszakra, de legfeljebb 2 évig lehet. A lakásbérleti szerződés a feltételek további fennállása esetén meghosszabbítható, illetve a lakbértámogatásra való jogosultság megszűnése esetén a bérbeadó – a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzetének figyelembevételével – a fizetendő havi lakbér összegét e rendelet 1. sz. melléklete szerinti magasabb lakbérmértéknek megfelelően módosíthatja.

(2) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződést, akinek a lakás bérbeadásakor a saját és a vele közös háztartásban élő és a vele együtt költöző közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak másfélszeresét.

(3) Vagyoni viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, aki esetében a lakás bérbeadásakor a saját és a vele közös háztartásban élő és vele együtt költöző közeli hozzátartozók személyenként nem rendelkeznek az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege hetvenszeresét meghaladó ingó és/vagy ingatlan vagyonnal.

4/A. § (1) Az önkormányzati bérlakásban élő bérlők részére szociális rászorultságukra tekintettel lakbértámogatás állapítható meg.

(2) Lakbértámogatás akkor állapítható meg, ha a bérelt lakás mérete nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 38. § (4) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagyságot.

(3) Lakbértámogatás azon bérlő részére állapítható meg, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

5. § (1) Nem szociális helyzet alapján lakást – a 7. §-ban említett kivétellel – csak pályázat útján lehet bérbe adni¹⁰

(2) Bérlőnek csak olyan nagykorú személy választható, aki lakástulajdonnal vagy lakás haszonélvezetével nem rendelkezik.¹¹

(3) Ha a pályázó lakás bérleti jogával rendelkezik, azt a szerződés megkötéséig meg kell szüntetnie.

6. § A pályázat útján bérbe adható lakásokra a megüresedés időpontjának ismertté válását követő 30 napon belül a bérbeadó pályázatot ír ki.

7. § (1)¹² Az önkormányzati feladatok megoldása érdekében az az e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott lakások csak azoknak adhatók bérbe, akik az önkormányzattal, illetve annak költségvetési szervével köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban_,illetve határozatlan idejű munkajogviszonyban állnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakások csak az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnéséig adhatók bérbe.

8. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti, amennyiben e rendelet, illetve a törvény feltételeinek megfelelnek.

(2) A bérlőtársi szerződés – a házastársak közös kérelmére történő szerződéskötés kivételével – a lakásra csak akkor köthető, ha

(3) A bérlőtársi szerződés tartalma megegyezik a bérleti szerződés tartalmával.

9. § (1) A megüresedetett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(2) A megüresedett társbérleti lakrész csak a lakásban maradó társbérlő részére adható bérbe akkor, ha

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, vagy az önkormányzat a lakást más célra kívánja hasznosítani, a bérbeadó a lakásban maradt bérlő(k) részére – a bérleti szerződés felmondásával egyidejűleg – cserelakást ajánl fel.

10. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

11. § A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teltesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.

12. § (1) Önkormányzati lakás bérbeadása esetén a bérlő a bérbeadót az alábbi személyes adatokról köteles tájékoztatni:

(2) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételei megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

13. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas és a bérlet fennállása alatt a lakás központi berendezéseinek, nyílászáróink működőképességét biztosítani köteles. A bérbeadó a bérlet fennállása alatt szavatol a lakással összefüggő, törvényben maghatározott, illetve a szerződésben vállalt kötelezettségeiért is.

(2) A bérbeadó a lakás átadásakor, illetve átvételekor jegyzőkönyvet vesz fel, mely tartalmazza a lakásban lévő berendezések leltárát is. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a lakásberendezések meglétét és azok állapotát, a közműórák állását, fel kell tüntetni a hiányosságokat és azok hozzávetőleges értékét, továbbá a felek egyéb észrevételeit.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy a lakást a bérlő átalakítja, korszerűsíti.

(2) A bérlő részéről az (1) bekezdés szerinti bérbeadói kötelezettségek átvállalására csak a bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodása alapján kerülhet sor. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

(3) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(4) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – a törvény által nem a bérbeadó kötelezettségeként szabályozott – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

15. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A befogadáshoz a bérbeadó írásbeli nyilatkozata szükséges, kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(5) Önkormányzati lakás esetén, ha a befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, ennek feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

(6) A (4), (5) bekezdés szerinti bérbeadói hozzájárulás feltétele az, hogy a lakást jogcím nélkül senki ne használja. A befogadásoz való hozzájárulás feltétele továbbá az, hogy a befogadott személy munkahellyel rendelkezzen, nem rendelkezhet azonban önálló lakástulajdonnal vagy lakásbérlettel.

(7) A befogadás nem eredményez bérleti jogviszonyt.

16. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket, valamint az épület központi berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően, kellő gondossággal kötelesek használni.

(2) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást, a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg

(5) A bérbeadó az átmenetileg kiköltözött bérlő részére ugyanazon a településen köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik.

(6) A bérbeadó és bérlő jogait és kötelezettségeit a törvényben és e rendeletben foglaltak szerint kell a felek közötti megállapodásban rögzíteni.

(7) A bérbeadó a megállapodás tartalmának meghatározásakor a bérlővel egyéb kérdésekben is megegyezhet.

17. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a hatodik hónap végéig a használati díj a lakás lakbérének ötszöröse

(4) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított hatodik hónaptól a használati díj a lakás lakbérének a tízszerese.

18. §¹⁵ (1) A szerződés megszűnik a Tv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe vagy részére pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett vagy helyett pénzbeli térítés is fizethető.

19. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződésben erre kötelezettséget vállalt.

(2) A másik lakásban való elhelyezés feltétele az (1) bekezdésben foglaltak mellet az, hogy az elhelyezendő személy megfeleljen e rendelet 4. §- ában meghatározott feltételeknek.

20. § A bérlő sem a lakást, sem annak részét albérletbe nem adhatja.

21. §¹⁷¹⁸ Az önkormányzat tulajdonában lévő – nem lakás céljára szolgáló – helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakások pályázat útján történő bérbeadásának szabályait kell – a törvényben meghatározott eltérésekkel – alkalmazni. A helyiségek bérleti díjának az Önkormányzat, mint bérbeadó által meghatározott mértékét a Képviselő-testület állapítja meg.

22. § (1) Ez a rendelet 2006. március 31. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletéről szóló 18/2003 (V.27.) Kt. sz rendelete hatályát veszti.