1. § Ezen rendelet hatálya Iváncsa Község Képviselő-testülete (2454 Iváncsa, Fő u. 61/b) és az Iváncsai Római Katolikus Egyházközség közötti megállapodás alapján (továbbiakban: megállapodás) Iváncsa község közigazgatási területén fekvő római katolikus temetőre, az ott végzett temetkezési és temető fenntartási tevékenységre terjed ki.

2. § (1)³ Iváncsa Község Képviselő-testülete gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) Az önkormányzat részére biztosított temető-rész köztemető, abban az önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésre, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) A lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati idő letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § (1) Az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgálati szerződés keretében gondoskodni.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése- pályázat útján- a Római Katolikus Egyházközséggel egyetértésben a képviselő-testület hatásköre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt közszolgáltatási szerződés ( a továbbiakban: szerződés) tartalmát a törvény előírásai alapján a Római Katolikus Egyházközséggel egyetértésben a képviselő-testület határozza meg.

(4) A szerződés csak a vonatkozó törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott feltételekkel rendelkező vállalkozóval köthető meg.

(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felbontását.

5. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak irántikegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani, és meg kell őrizni kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről, és kezeléséről az üzemeltető gondoskodik.

(6) A vízvételt nyomókút útján kell megoldani.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés (sövény st.) állapotát a tulajdonos megbízottjával közösen a műszaki előadó ellenőrzi félévenként, amennyiben a kerítés állagának romlását észlelik, gondoskodnak annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozóra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított halottak hűtéséről halott hűtő berendezésben, a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(10) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

6. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a temetőszabályzatban, illetve kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.

7. § (1) A temető üzemeltetője:

8. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9. § (1) A temető nyilvántartások vezetéséről a tulajdonos gondoskodik.

(2) A temető nyilvántartási ideje:

10. § Temetési hely

(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sírokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető tulajdonosa jelöli ki a 2000. december 12. napján kötött megállapodás alapján.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket sorszámozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságot a szabályzatban kell előírni.

11. § (1) Koporsós temetés esetén a hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2) A koporsó egy holttest elhelyezésér szolgálja.

(3) A sírgödör mélysége 250 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységben kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes- a talajban lebomló- anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5)⁴ A temetőben alkalmazott temetési helyek méretei:

12. § A lezárás és a megszüntetés

(1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt sírhelytábla koporsós temetés csak sírboltba engedélyezhető.

(3) Ha a lezárástól számított 25 éve sírhelyhasználati, illetőleg 25 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni, úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a további pedig kéthavonként történjen.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a terület legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

13. § (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más cél felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa gondoskodik!

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján a temető tulajdonosa gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltozott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete ( a továbbiakban: intézet) jelenlétében- közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

14. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse és a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjel a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

15. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező- dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

16. § Temetői munkák

(1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését- a temető tulajdonosának be kell jelenteni. Faültetést kizárólagosan csak az üzemeltető eszközölhet.

(2) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni

(3) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

17. § A temetés feltételei

(1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve ha

18. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak a hozzátartozónak vagy a vállalkozónak történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha az illetékes az azonosság vagy okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

19. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés) hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetésével, illetve elhelyezésével lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

20. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely- alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

21. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

22. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettséget nem teljesíti, a jegyző felszólítja a kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

23. § (1) Az elhunytat, ha az eltemettetőnek nincs temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

24. § Urnaelhelyezés, kiadás

(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, vagy sírhelyre, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységben kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóba a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

25. § Sírnyitás

(1) A sír vagy sírbolt felnyitása (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes ÁNTSZ engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

26. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

27. § Temetés

(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha a saját halottja volna.

(4) Ha temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

28. § Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik – illetékességi területén belül.

29. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel ellátására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

30. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére- a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

31. § Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható).A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a terület átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

34. § Záró rendelkezések

(1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek, és kötelezettségek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

35. §⁶ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.