Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1.§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 92.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített nyomtatványokon Iváncsa Község Polgármesteri Hivatalában (Iváncsa, Fő utca 61/b.) kell előterjeszteni.

(2) A kérelmekhez jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvényt, munkáltatói igazolást, és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni.

(3) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

(4) [1]Az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónap.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

3. §

(1) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal – 2490 Pusztaszabolcs, Magyar utca 6.(a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A nem foglalkoztatott személy  köteles

• megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül,

• a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
• az esetleges akadályoztatásáról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni.

 (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

• tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,
• a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 30 napon belül megállapodást köt,
• a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,
• jelzi a Polgármesteri Hivatalnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét,
• jelzi 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi.

(4) A beilleszkedési program típusai:

• munkavállalási tréning,
• munkakeresési tréning,
• önsegítő csoport,
• életvezetési tanácsadás, problémaelemző és megoldó technikák.

(5) A segélyezett köteles együttműködni továbbá a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Ercsi Kirendeltségével (továbbiakban állami foglalkoztatási szerv), valamint a Polgármesteri Hivatallal.

(6) Az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében a segélyezett köteles az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban jelentkezni, a felajánlott munkát elfogadni.

(7) Az állami foglalkoztatási szerv jelzi 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak, ha a segélyezett a (6) bekezdésben meghatározott együttműködést nem vállalónak minősül.

(8) A Polgármesteri Hivatal a rendszeres szociális segély megállapítására, szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozó közigazgatási határozatokat – az együttműködésre kötelezhető személyi kör megállapíthatósága érdekében – jogerőre emelkedésüket követően 3 munkanapon belül megküldi az állami foglalkoztatási szerv részére.

(9) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a Polgármesteri Hivatal legalább kétévente egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálaton a segélyezett köteles személyesen megjelenni, és a jogosultság felülvizsgálatához szükséges igazolásokat csatolni.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

4. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyezett:

a) a felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyezett:

• a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy
• b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
• c) nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szerv előtt az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, és akadályoztatása okát nem igazolja,
• d) nem köti meg a megállapodást a beilleszkedési programról az együttműködésre kijelölt szervvel az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül,
• e) a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti,
• f) az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a 3. §(6) bekezdésben foglaltak szerint,
• g) nem jelenik meg személyesen a felülvizsgálaton, valamint a jogosultság felülvizsgálatához szükséges igazolásokat felhívás ellenére 15 napon belül nem csatolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás[2][3]

4/A. §

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás[4] jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmező vagy a jogosult lakókörnyezete rendezett legyen. Lakókörnyezetnek minősül a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, továbbá annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület és járda.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező vagy az ellátás jogosultja

a) azt folyamatosan tisztán, higiénikus állapotban tartja, a keletkező hulladékot megfelelő, rendszeresen tisztított gyűjtőedénybe helyezi és gondoskodik annak hulladéklerakó telepre történő elszállíttatásáról,

b) az általa lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja és rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a lakókörnyezethez tartozó zöldfelületet rendszeresen karbantartja, gondozza, gazmentesíti,

d) a lakókörnyezetben található házi állatok tartására szolgáló melléképület, ól, egyéb helyiség tisztán tartásáról, annak használhatóságáról folyamatosan gondoskodik.

(3) A lakókörnyezet rendezettségét a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság[5] megállapítására irányuló eljárásban, továbbá a jogosultság felülvizsgálata során helyszíni szemle tartásával vizsgálni kell. A helyszíni szemle alkalmával a lakókörnyezetről fényképfelvételeket kell készíteni.

Lakásfenntartási támogatás

5. §[6][7]

  6. §[8][9]

Ápolási díj

7. §

A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak (jegyes kivételével), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

8. §

(1) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) A képviselő-testület az Sztv. 43/B. §-ban biztosított hatáskörét a Szociális Bizottságra ruházza át.

Átmeneti segély

9. §

(1) A képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Átmeneti segélyben elsődlegesen azt részesíti, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél pedig annak 250 %-át nem haladja meg.

(2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

1. a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,
2. b) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,
3. c) elemi kár, baleset esetén,
4. d) egyedülálló ellátatlan személy részére,
5. e) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Alkalmanként összege – rászorultságtól függően, az egy főre jutó jövedelem függvényében (…[10]) 25.000.- Ft-ig terjedhet, de egy naptári évben ugyanaz a személy legfeljebb négy alkalommal részesülhet egyszeri átmenetei segélyben. A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege az egy főre jutó jövedelemtől függően 2.000.- Ft és 10.000.- Ft között lehet havonta, mely évente maximum 6 hónapon át folyósítható.

(4) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezésekor) – amennyiben a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át – is adható átmeneti segély, melynek összege a százezer forintot nem haladhatja meg.[11]

 (5) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.

(6) Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segélyt közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

(7) A képviselő-testület az Sztv. 45 §-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Temetési segély

10. §

 (1) A képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családban az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 300 %-át.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hatszorosa.

 (3) A temetési segély összege a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de nem lehet kevesebb a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10 %- ánál,  és összege nem haladhatja meg a 25.000.- Ft.-ot.

(4) A temetési segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni.

(5) Az Sztv. 46. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

11. §

Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy:

1. a) akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg, továbbá
2. b) rendszeres gyógyító ellátásának havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.[12]

Köztemetés[13]

11/A. §

 (1) Amennyiben az elhunyt személy önkormányzati költségen – közköltségen - történő eltemettetésére került sor, a képviselő-testület mentesíti az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt az Sztv. 48. § (3) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól abban az esetben, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona nincs és az elhunyt után sem ő, sem családja nem örököl, továbbá szerződés alapján az elhunyt eltemettetésére nem köteles.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben – az Sztv. 48. § (4) bekezdése alapján – biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

12. §[14]

13. §

14. §

15. §

16.§

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

17. §

(1)[15] Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. [16][17][18]

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2006. (II.20.) Kt. sz. rendelet,e valamint az azt módosító 12/2006. (IV.25.) Kt. sz. rendelete, és a 13/2006. (VIII.15.) Kt. sz. rendelete.

   Molnár Tibor                                                                         dr. Kapitány Csilla

         polgármester                                                                                     jegyző

   Szabó Ferenc[19]                                                                         dr. Kapitány Csilla

         polgármester                                                                                     jegyző

Záradék: Ezt a rendeletet az SZMSZ-ben meghatározott helyben szokásos módon kihirdettem.

Iváncsa, 2007. április 27.

                                                                                                              dr. Kapitány Csilla

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1.§ (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 92.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített nyomtatványokon Iváncsa Község Polgármesteri Hivatalában (Iváncsa, Fő utca 61/b.) kell előterjeszteni.

(2) A kérelmekhez jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvényt, munkáltatói igazolást, és egyéb jövedelemigazolást) kell mellékelni.

(3) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

(4) [1]Az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónap.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

3. §

(1) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal – 2490 Pusztaszabolcs, Magyar utca 6.(a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A nem foglalkoztatott személy  köteles

• megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül,

• a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
• az esetleges akadályoztatásáról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni.

 (3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

• tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,
• a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 30 napon belül megállapodást köt,
• a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,
• jelzi a Polgármesteri Hivatalnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét,
• jelzi 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi.

(4) A beilleszkedési program típusai:

• munkavállalási tréning,
• munkakeresési tréning,
• önsegítő csoport,
• életvezetési tanácsadás, problémaelemző és megoldó technikák.

(5) A segélyezett köteles együttműködni továbbá a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Ercsi Kirendeltségével (továbbiakban állami foglalkoztatási szerv), valamint a Polgármesteri Hivatallal.

(6) Az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében a segélyezett köteles az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban jelentkezni, a felajánlott munkát elfogadni.

(7) Az állami foglalkoztatási szerv jelzi 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak, ha a segélyezett a (6) bekezdésben meghatározott együttműködést nem vállalónak minősül.

(8) A Polgármesteri Hivatal a rendszeres szociális segély megállapítására, szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozó közigazgatási határozatokat – az együttműködésre kötelezhető személyi kör megállapíthatósága érdekében – jogerőre emelkedésüket követően 3 munkanapon belül megküldi az állami foglalkoztatási szerv részére.

(9) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a Polgármesteri Hivatal legalább kétévente egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálaton a segélyezett köteles személyesen megjelenni, és a jogosultság felülvizsgálatához szükséges igazolásokat csatolni.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

4. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyezett:

a) a felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyezett:

• a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy
• az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
• nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szerv előtt az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, és akadályoztatása okát nem igazolja,
• nem köti meg a megállapodást a beilleszkedési programról az együttműködésre kijelölt szervvel az e rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül,
• a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti,
• az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a 3. §(6) bekezdésben foglaltak szerint,
• nem jelenik meg személyesen a felülvizsgálaton, valamint a jogosultság felülvizsgálatához szükséges igazolásokat felhívás ellenére 15 napon belül nem csatolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás[2][3]

4/A. §

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás[4] jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmező vagy a jogosult lakókörnyezete rendezett legyen. Lakókörnyezetnek minősül a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, továbbá annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület és járda.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező vagy az ellátás jogosultja

a) azt folyamatosan tisztán, higiénikus állapotban tartja, a keletkező hulladékot megfelelő, rendszeresen tisztított gyűjtőedénybe helyezi és gondoskodik annak hulladéklerakó telepre történő elszállíttatásáról,

b) az általa lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja és rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a lakókörnyezethez tartozó zöldfelületet rendszeresen karbantartja, gondozza, gazmentesíti,

d) a lakókörnyezetben található házi állatok tartására szolgáló melléképület, ól, egyéb helyiség tisztán tartásáról, annak használhatóságáról folyamatosan gondoskodik.

(3) A lakókörnyezet rendezettségét a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság[5] megállapítására irányuló eljárásban, továbbá a jogosultság felülvizsgálata során helyszíni szemle tartásával vizsgálni kell. A helyszíni szemle alkalmával a lakókörnyezetről fényképfelvételeket kell készíteni.

Lakásfenntartási támogatás

5. §[6][7]

                                                                       6. §[8][9]

Ápolási díj

7. §

A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak (jegyes kivételével), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását végzi.

8. §

(1) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) A képviselő-testület az Sztv. 43/B. §-ban biztosított hatáskörét a Szociális Bizottságra ruházza át.

9. §[10]

10. §

Önkormányzati segély[11]

10/A. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl, ha a kérelmező

a) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

b) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása),

c) betegségéhez kapcsolódóan nagy értékű gyógyászati segédeszköz és gyógyszerek beszerzése vált szükségessé számára,

d) családjában egyéb krízis helyzet állt elő,

e) egyedül élő, egyéb ellátásban nem részesülő személy.

(3) Önkormányzati segély nyújtható annak is, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) Önkormányzati segélyben az részesíthető, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél pedig annak 250 %-át nem haladja meg. Aki az önkormányzati segély iránti kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott okra tekintettel nyújtja be, akkor jogosult az önkormányzati segélyre, ha családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(5) Az önkormányzati segély összege adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Alkalmanként összege – rászorultságtól függően – 2.000,- Ft-tól 25.000.- Ft-ig terjedhet. A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege az egy főre jutó jövedelemtől függően 2.000.- Ft és 10.000.- Ft között lehet havonta, mely évente maximum 6 hónapon át folyósítható.

(6) Elhalt személy eltemettetése esetén az önkormányzati segély összege a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének – 170.000,- Ft - 10 %- ánál,  és összege nem haladhatja meg a 25.000.- Ft-ot.

(7) Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezésekor) akkor is adható önkormányzati segély, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege a százezer forintot nem haladhatja meg.

10/B. §

(1) Ha a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.

(2) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 10/A. § (3) bekezdésében, továbbá a (7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja számára lakásfenntartási támogatás került megállapításra, úgy részére önkormányzati segély elmaradt közüzemi számláinak kifizetéséhez nem állapítható meg.

(4) Az önkormányzati segélyben részesített kötelezhető annak igazolására, hogy a részére kifizetett önkormányzati segélyt a kérelmében megjelölt célra használta fel. Amennyiben az erre irányuló felhívásban megjelölt határidő alatt nem igazolja a jogosult az önkormányzati segély felhasználását, úgy az önkormányzati segélyt részére megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy évig ismételten önkormányzati segélyben nem részesíthető.

(5) A Képviselő-testület az Sztv. 45. §-ában meghatározott hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

11. §[12]

(1) Az Sztv. 50. § (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy:

1. akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg, továbbá
2. rendszeres gyógyító ellátásának havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A Képviselő-testület az Sztv. 50. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

Köztemetés[13]

11/A. §

 (1) Amennyiben az elhunyt személy önkormányzati költségen – közköltségen - történő eltemettetésére került sor, a képviselő-testület mentesíti az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt az Sztv. 48. § (3) b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól abban az esetben, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona nincs és az elhunyt után sem ő, sem családja nem örököl, továbbá szerződés alapján az elhunyt eltemettetésére nem köteles.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben – az Sztv. 48. § (4) bekezdése alapján – biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

12. §[14]

13. §

14. §

15. §

16.§

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

17. §

(1)[15] Ez a rendelet kihirdetésével lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.[16]

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2006. (II.20.) Kt. sz. rendelet,e valamint az azt módosító 12/2006. (IV.25.) Kt. sz. rendelete, és a 13/2006. (VIII.15.) Kt. sz. rendelete.

   Molnár Tibor                                                                         dr. Kapitány Csilla

         polgármester                                                                                     jegyző

   Szabó Ferenc[17]                                                                         dr. Kapitány Csilla

         polgármester                                                                                     jegyző

Záradék: Ezt a rendeletet az SZMSZ-ben meghatározott helyben szokásos módon kihirdettem.

Iváncsa, 2007. április 27.