Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II.17.) önkormányzati rendelete

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 09. 02- 2014. 11. 30

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.  törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:




  1. Általános rendelkezések


1. § A rendelet hatály kiterjed Iváncsa Községi Önkormányzatra, képviselő-testületére és szerveire azzal, hogy a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.



2. Hivatalos megnevezés

  

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iváncsa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.


(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).


(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Iváncsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.



3. Jelképek


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer és a zászló, melyek leírását és használatának rendjét e rendelet szabályozza a következő módon:

a) az önkormányzat címere: négy részre osztott pajzsalak, kék mezőben három aranyszínű búzaszál, kék mezőben aranyszínű faeke, két mezőben piros-fehér sávok. A címer használható az önkormányzat képviselő-testületének kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a Hivatal, a polgármester, a jegyző levelezési fejrészén.

b) Az önkormányzat zászlaja: a községi címer, mely használható nemzeti ünnepeken, és a képviselő-testület rendezvényein.


(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Az „Iváncsai Szó- Váltás” című közéleti fórumlap, mely havonta jelenik meg 1100 példányban, a lakosság számára, ingyenesen. A lap előállítási költségeit az éves költségvetésében az Önkormányzat biztosítja. A lap terjesztését az Önkormányzat szervezi.


(3) Az önkormányzat hivatalos honlapot tart fenn, melynek elérhetősége: www.ivancsa.hu.


(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy Iváncsa lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse meg.



4. Bélyegzők



4. § (1)  Az Önkormányzat és a Hivatal által használt bélyegzők: 


a) Körbélyegzők, a bélyegző közepén Magyarország címerével:

aa) Iváncsa Község Polgármestere,

ab) Iváncsa Község Jegyzője,

ac) Iváncsa Községi Önkormányzat, Iváncsa,

ad) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala, Iváncsa,

ae) Képviselőtestület Szociális Bizottsága, Iváncsa,

af) Anyakönyvvezető, Iváncsa.


b) Fejbélyegzők:

ba) Iváncsa Községi Önkormányzat

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Adószám: 15727158-2-07

bb) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Adószám: 15361789-2-07

bc) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Tel.: 25/506-360; 506-361

bd) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

           


(2) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza.



5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai



5. § (1) A Képviselő-testület együttműködik más országok helyi önkormányzatával.


(2) A Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

a) Beckerich (luxemburgi), valamint

b) Gyergyóalfalu (romániai)

településekkel.



6. Az önkormányzat feladatai, hatásköre


6. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(2) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők és a polgármester nevét, valamint elektronikus levelezési címét az 1. sz. függelék tartalmazza.


(3) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott feladatat- és hatásköröket. Iváncsa Községi Önkormányzat szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkció szerint a 3. sz. függelék tartalmazza.


(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, illetőleg bizottságaira átruházhatja. E hatáskört a képviselő-testület bármikor visszavonhatja. A hatáskör átruházásáról, valamint az átruházás visszavonásáról minősített többséggel dönt a képviselő-testület.


(5) A polgármesterre, a bizottságokra, továbbá a jegyzőre átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.


(6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.



7. § (1) Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vállalkozási tevékenységet folytathat.


(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban venne részt, úgy ezt megelőzően szakértő által előkészített közgazdasági (költséghaszon) elemzést végeztet, mely elemzés csatolandó a döntés-előkészítő előterjesztéshez.



7. A Képviselő-testület gazdasági programja



8. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.


(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.



8. A Képviselő-testület munkaterve



9. § (1) A Képviselő-testület üléseit féléves, tárgyév januártól júniusig, valamint augusztustól decemberig terjedő időszakra készített munkaterv alapján tartja.


(2) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület állandó bizottsága,

c) a jegyző,

d) azon társulás tanácsának elnöke, melyben az Önkormányzat részt vesz, továbbá a társulás által fenntartott intézmény vezetője,

e) a helyi civil szervezetek vezetői.


(3) A beérkezett javaslatokról, a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.


(4) A munkaterv tervezetét a jegyző készíti elő, és azt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.


(5) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b) az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő és az előterjesztés elkészítéséért felelős megnevezését,

c) a napirendet előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését,

d) a napirendhez kapcsolódóan azon intézmények, szervezetek, vezetők megnevezését, akik jogosultak véleményt nyilvánítani jogszabály alapján az előterjesztéshez.


(6) A jegyző az Önkormányzat honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.


(7) A Képviselő-testület a következő félévre szóló munkatervet az aktuális félév utolsó rendes ülésén tűzi napirendre.



9. A Képviselő-testület alakuló ülése



10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.


(2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.


(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről, illetve átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.


(4) A képviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt szöveggel esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

  

(5) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt szöveggel a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.


11. § A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen:

a) létrehozza állandó bizottságait,

b) dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség - vagy erre irányuló javaslat alapján alpolgármesteri tisztségek - betöltéséről;

c) dönt a polgármester javaslata alapján a létrehozott bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról,

d)  dönt a – a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslata alapján – a polgármester, alpolgármester havi illetményének, költségtérítésének, valamint a képviselők tiszteletdíjának megállapításáról.


12. § A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hatvan napon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.


10. A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülései,

a közmeghallgatás, lakossági fórum


13. § (1) A Képviselő-testület munkatervének megfelelően - havonta egy alkalommal, a hónap utolsó hetének egy munkanapján -, de legalább évente hat alkalommal rendes ülést, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.


(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt az év július 1. napjától augusztus 20. napjáig nem tart rendes ülést.


(3) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a www.ivancsa.hu weboldalon tájékoztatni kell legkésőbb a rendes ülést megelőző napon. Azonnal, rövid úton összehívott rendkívüli ülés esetén ez a tájékoztatás mellőzhető.



14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a helyi lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.


(2) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját.


(3) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá a község területén plakátok kihelyezésével.


(4) Az éves költségvetési rendelet tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.


(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelet tervezet a közmeghallgatás előtt legalább tíz nappal a Hivatalban megtekinthető, ügyfélfogadási időben. A megtekintés lehetőségéről és helyéről a Hivatal a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.


(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.


(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(8) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.


(9) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.


(10) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá a község területén plakátok kihelyezésével tájékoztatni kell.


(11) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 15 napon belül kell választ adni.



11. A Képviselő-testület összehívása



15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester, illetve az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.


 (2) A rendkívüli ülést össze kell hívni a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a megválasztott helyi képviselők egynegyede (2 képviselő) indítványára.


(3) A polgármester az indítvány beérkezésétől számított 5 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóban, telefonon, e-mailben) is összehívható.


(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, napirendjének és a témák előadóinak megnevezését.

                 

(5) A meghívóhoz kapcsolódó előterjesztéseket – ideértve az önkormányzati rendelettervezeteket is - e-mailben kell továbbítani a meghívottaknak, amennyiben azok elektronikus formában rendelkezésre állnak. Az előterjesztés elektronikusan word dokumentumban vagy szkennelve pdf formátumban is kiküldhető. Az előterjesztések írásos anyagának papír alapú továbbítására a meghívott erre irányuló kifejezett kérésére kerül sor. A meghívót a polgármester írja alá.


(6) Az ülésre meg kell hívni:


a) a képviselő-testület tagjait, valamint


b) tanácskozási joggal:

ba) a jegyzőt;

bb) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjét, amennyiben érintetett a napirend tárgyában;

bc) bizottsági beszámolóknál a bizottságok nem képviselő tagjait;

bd) tevékenységi körében a következő civil szervezetek vezetőit: Nyugdíjasok Iváncsai Szervezete, Iváncsai Polgárőrség, Iváncsai Nagycsaládosok Egyesülete, Iváncsai Fiatalok Ifjúsági Köre, Örökmozgó Egyesület, Iváncsáért Közalapítvány, Iváncsai Sportegyesület, Katolikus Egyházközség (Iváncsa), Református egyházközség (Iváncsa);

be) azt, akinek a jelenléte az előterjesztés eredményes megtárgyalásához szükséges;

bf) akinek az adott napirendhez történő meghívását törvény, vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.


(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni a képviselőknek, továbbá a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.


12. Az ülés nyilvánossága


16. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon – a zárt ülés kivételével – a meghívottakon kívül bárki részt vehet, arról hang- és filmfelvétel készíthető.


(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint.


(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.


13. Az ülés vezetése



17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester, ill. az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti.


(2) A Képviselő-testületi ülést vezető személy, az ülés elnöke:


a) megnyitja, vezeti és bezárja az ülést,

b) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését ebben a rendeletben foglaltaknak megfelelően hívták-e össze, megállapítja számszerűen a határozatképességet, megnevezi az igazoltan és igazolatlanul távollévőket,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőkre,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a beérkezett önálló képviselői indítványokról,

e) javaslatot tesz a napirendre,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési és hozzászólási jogát,

h) biztosítja a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási jogát,

i) jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, a tárgytól a figyelmeztetés ellenére is eltérő hozzászólótól – kétszeri eredménytelen felszólítás után - megvonhatja a szót; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

j) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a döntéseket,

k) biztosítja az ülés rendjét,

l) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

m) szóbeli tájékoztatást ad:

ma) a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

mb) a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

mc) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.


(3) A képviselő-testület napirendjének előterjesztője lehet:

a) a Polgármester,

b) a Képviselő-testület tagja,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.



14. Határozatképesség


18. §  (1)     A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.

 (2) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy berekesztett képviselő-testületi ülést 8 napon belül össze kell hívni, mely ülésen tárgyalni kell az elmaradt vagy berekesztett ülésen meg nem tárgyalt napirendeket.

(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


15. A jegyzőkönyv hitelesítő

19. §           A képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.


16. Önálló képviselői indítvány


20. §  (1)     A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, de legkésőbb az ülésen a napirendek elfogadását megelőzően. Kivételes esetben a képviselő-testület hozzájárulásával az indítvány szóban is előterjeszthető.

(3) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


17. Az ülés napirendje


21. §  (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.

(3) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők és a jegyző kezdeményezhetik további napirend felvételét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, valamint valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz.

(5) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, határozathozatal mellőzésével dönt.


18. Az előterjesztés


22. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.

(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,

d) képviselő,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) helyi civil szerezetek, mint önszerveződő közösségek a tevékenységi körükhöz kapcsolódóan,

g) állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet és lehetőség szerint a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Amennyiben az előterjesztéshez kapcsolódóan valamely bizottságot véleményezési jog illet meg, a bizottság elnöke az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen a napirend tárgyalásakor szóban is előadhatja a bizottság véleményét.

23. §  (1) A 22. § (2) a)-d) pontban meghatározottak által készített írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) annak ismertetését, hogy nyílt vagy zárt ülésen kerül tárgyalásra a napirend,

c) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntést,

d) a döntés szükségességének elővezetését,

e) a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információk megjelölését, kitérve a jogszabályi környezetre,

f) a határozati javaslatot,

g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

h) a határidő megjelölését,

i) annak ismertetését, hogy a határozati javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többségi döntés szükséges, illetve nyílt vagy titkos szavazás útján történhet a döntés meghozatala.


(2) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.


19. A napirendi pontok tárgyalása


24. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.


(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.


(3) A vita során az ülés elnöke határozza meg a hozzászólások sorrendjét, és a vita közben ismételt felszólalásra is lehetőséget biztosít. A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az előterjesztőt a vita lezárását követően megilleti a hozzászólás és a zárszó joga.


(4) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt- a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(5) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.


25. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében az ülés elnöke soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.


26. § A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.


20. Napirend előtti felszólalás


27. §  (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.

(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs napirend előtti felszólaláshoz kapcsolódóan.

(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.


21. Módosító és kiegészítő javaslat


28. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.

(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.


22. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása


29. §  (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja 


23. Az ülés rendje



30. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:


  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
  2. rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.


(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.


(3) Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja az ülés rendjét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.



24. Az interpelláció



31. § (1) Az interpelláció olyan írásbeli tudakozódás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladatának ellátásával, illetőleg annak szervezete hatáskörébe kell tartoznia.


(2) A képviselő tájékozódás céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, az állandó bizottságok elnökeihez az ülés előtt legalább három nappal írásban interpellációt intézhet. A határidő elmulasztása esetén a képviselő választása szerint, azt kérdésként terjesztheti elő, vagy interpellációként tarthatja fenn, de ebben az estben a benyújtására csak a három napos határidő betartásával van lehetősége.


(3) Az interpellációkra a napirendre tűzött előterjesztések megtárgyalását megelőzően kerül sor.


(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett az egyszeri 5 perces szóbeli előterjesztés joga is megilleti.


(5) Az interpellációra adott 5 perces válasz után az interpelláló képviselőnek 3 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e, vagy nem a választ. Ezután a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.


(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak az interpellációt, határidő megjelölésével. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában – a bizottsági jelentés alapján- a jelentést követő rendes ülésen, az interpelláló képviselő egyszeri 3 percesre korlátozott felszólalása után, vita nélkül határoz.


(8) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.


(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.



25. A kérdés



32. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.


(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 30. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.



26. Döntéshozatal


33. § (1) A képviselő-testület az ülésen elhangzott javaslat elfogadásáról egyszerű többséggel dönt a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.


(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, továbbá:


a hitelfelvételhez, értékre való tekintet nélkül,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez, vagy tulajdonszerzés feletti rendelkezéshez,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.


34. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében a határozati javaslatban jelöltként vagy pályázóként megjelölt személyek, továbbá „Egyik jelöltet sem támogatom” alternatíva közül kizárólag egy lehetőséget lehet kiválasztani és arra szavazatot leadni. Amennyiben több megválasztható jelölt, alternatíva van, úgy maximum ezzel megegyező számú szavazat adható.


35. § (1) A döntéshozatalból való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.


(2) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az ülésén határozatban figyelmezeti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról a képviselőt.



27. Szavazás


36. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfelemeléssel – hozza.


37. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.


38. § A 36. § -tól eltérően titkos szavazás tartható a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás során a szavazóhelyiségben a jegyzővel együtt jelen van és felügyeli a szavazás szabályszerűségét.

(3) A titkos szavazás idejére a polgármester szünetet rendel el.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a tanácskozó teremben történik. A szavazás idejére a képviselők távoznak a tanácskozó teremből, ott csak a (2) bekezdésben meghatározott személyek lehetnek jelen, illetőleg egyenként lépnek be a képviselők és a szavazat urnába helyezését követően ismét távoznak a teremből.

(5) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos bélyegző lenyomatával kell ellátni.

(6) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő döntési alternatívák közül egy lehetőség kiválasztásával és tollal történő aláhúzásával lehet. Amennyiben egynél több a megválasztható jelölt, úgy érvényesen maximum a megválasztható jelöltek számával azonos számú szavazatot lehet leadni.

(7)     Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.


39. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás befejezését követően felbontja az urnát, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:


a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőnek, mint jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztását, nevét,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

e) a szavazás eredményét, kitérve az érvénytelen szavazatok számára, az érvénytelenség okára,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(3) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.


40. §  (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható.

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.


28. Az ülés jegyzőkönyve


41. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadóak azzal, hogy a jegyzőkönyv az abban foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, nem jelezte,

b) a napirend előtti felszólalásokat,

c) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

e) az ülés befejezésének időpontját,

f) a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírásait, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.

(3) A jegyzőkönyv részeként csatolni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az elfogadott önkormányzati rendeletet,

c) a meghívót,

d) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólását,

f) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

g) név szerinti szavazásról készült névsort.

(4) A jegyzőkönyv megfelelő, biztonságos őrzéséről és évenkénti bekötéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A nyílt képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet annak elkészítését követően haladéktalanul közzé kell tenni a község hivatalos honlapján.

(6) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe való betekintésre a jegyző a Hivatal jegyzői irodájában, ügyfélfogadási időben is lehetőséget biztosít.



29. § A képviselő-testület döntései


42. § A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek,

b) határozatok.


43. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:


a) polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő,

d) a jegyző.

(2) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelettervezet szakmai előkészítéséről.

(4) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.


(5) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell előkészíteni, széleskörű elemzésből kiindulva.


(6) A Képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsátja.



44. § (1) A szervezeti és működési szabályzatról, a költségvetésről, a zárszámadásról, és a településrendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket pedig a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.


(2) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.


(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az elfogadott rendelet szövegét a jegyző és a polgármester hitelesíti.


(4) A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés napját – mely a kihirdetés napjával azonos- fel kell tüntetni a rendelet hiteles példányán.


(5) A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról és annak a község hivatalos honlapján történő megjelenítéséről, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban történő publikálásáról.


(6) A jegyző nyilvántartást vezet a rendeletekről évenkénti bontásban, továbbá köteles vezetni a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban.


45. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.

(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


30. A képviselő jogai és kötelezettségei



46. § (1) A képviselők Iváncsa község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. Jogaik és kötelezettségeik azonosak, képviselői tevékenységük során hivatalos személyként járnak el.


(2) A képviselő különösen köteles:


a) részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő – a bizottság ülésén megjelenni,

b) előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület, vagy annak bizottsági ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

e) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

f) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni,

g) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,

h) összeférhetetlenség fennállása esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárni.


(3) A képviselő jogosult:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, melyre a megkérdezett köteles az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ adni,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság következő ülésén köteles tárgyalni, a képviselőt pedig köteles ülésére meghívni,

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, illetőleg valamely bizottságának átruházott hatáskörben hozott döntését,

e) a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést kérhet a képviselő-testület hivatalától, továbbá kezdeményezheti a hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles választ adni.


(4) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének és kezelésének eljárási rendjét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


31. A képviselők díjazása



47. § A képviselő-testület a települési képviselőnek – a törvény keretei között – külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.


32. Az összeférhetetlenségi eljárás

  

48. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.


(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette, és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az (1) bekezdésben meghatározott Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.


(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1) – (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.



33. A Képviselő-testület bizottságai 


49. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, a testületi döntések előkészítésében való közreműködésre, döntése végrehajtásának megszervezésében való közreműködésre és ellenőrzésére állandó, esetenként ideiglenes bizottságot választ.


(2) A bizottság a Képviselő-testület munkatervében meghatározottak, valamint szükség szerint működik.


(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:


a) három tagú Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság,

b) öt tagú Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság.


(4) A bizottságok névszerinti összetételét a rendelet 2. sz. függeléke, főbb feladatait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(6) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(7) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(8) A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.


50. § (1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és jelen rendeletben foglaltakra.


(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.


(3) A bizottság munkáját a Hivatal egy kijelölt munkatársa, a testületi ügyintéző segíti. A testületi ügyintéző


  1. gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
  2. elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő nyolc napon belül, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;
  3. az átruházott hatáskörben hozott határozatokat nyolc napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek – esetleges - felfüggesztési jogának gyakorlása végett.


(4) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.


(5) A bizottság ülését a bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, valamint a jegyző, illetőleg távollétében a helyettesítésével megbízott ügyintéző, továbbá tevékenységi körében a 15. § (6) bd) pontjában felsorolt civil szervezetek vezetői.


(6) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.


51. § (1)  A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.


52. § A bizottság írásban terjeszti a képviselő-testület elé véleményét, álláspontját, javaslatait. Szóbeli előterjesztésre akkor kerülhet sor, ha a bizottsági ülés és a képviselő-testületi ülés között eltelt idő nem elegendő a bizottsági ülés jegyzőkönyvének írásba foglalására.


  

34. A polgármester


53. § (1) Iváncsa polgármesterét Iváncsa választópolgárai közvetlenül választják.


(2) A polgármester feladatát főállásban látja el, tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.


(3) A polgármester illetményét és egyéb javadalmazását – az alakuló ülésen a korelnök, ezt követően a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A polgármester ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatait, továbbá:

a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolatait.

  

(5) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.


(6) Az Önkormányzat képviseletét a polgármester látja el.



35. Alpolgármester

  

54. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.


(3) Az alpolgármester ellátja az Önkormányzat képviseletét a polgármester írásbeli felhatalmazása vagy akadályoztatása esetén. Amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van tisztségének ellátásában, az Önkormányzatot a korelnök képviseli.



36. A jegyző


55. §  (1) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint jegyzőt nevez ki.


(2) A jegyző ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt feladatait, továbbá az abban meghatározottakon túl az alábbiakról gondoskodik:


a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról,

h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, továbbá a jegyző akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal igazgatási ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.

(4)   Az (3) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre a rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)   A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


37. A Polgármesteri Hivatal



56. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre, melyet a jegyző vezet.


(2) A Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait a Hivatal ügyrendje határozza meg.



38. Társulások


57. § A képviselő-testület – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldására – a következő társulásokban vesz részt:

a) Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás,

b) Adonyi Szociális Intézményfenntartó Társulás,

c) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.



39. Az önkormányzat gazdálkodása


58. § (1) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló kormány rendeletben foglaltak szerint gazdálkodik és készíti el éves költségvetését, továbbá az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló beszámolókat.


(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás helyi szabályairól a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.


(3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület külső ellenőr megbízása útján gondoskodik.



40. Záró rendelkezések


59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti

a) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2) Kt. sz. rendelete, továbbá

b) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 9/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelete,

c) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 15/2008. (IX.18.) Kt. sz. rendelete,

d) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 4/2009. (II. 27.) Kt. sz. rendelete.



             Szabó Ferenc                                                                            dr. Kapitány Csilla

             polgármester                                                                                         jegyző                                                                                      


A rendeletet a mai napon kihirdettem:


Iváncsa, ……………………………..

                                                                                              dr. Kapitány Csilla

                                                                                                          jegyző

1. sz. melléklet


A polgármesterre, a jegyzőre és a bizottságokra átruházott hatáskörök




A

B

0

Hatáskör

Átruházott hatáskör gyakorlója

1

Önkormányzati segély

(6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 10/B. § (5) bek.)

polgármester

2

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj kedvezmény

(24/2013. (XII.03.) Ör. 9. § (5) bek.)

polgármester

3

Közterület használat engedélyezése

(10/2007. (VI.1.) Kt. sz. rendelet)

polgármester

4

Közútkezelői hozzájárulások kiadása

(1988. évi I. tv. 46. § (1) a) pont)

polgármester

5

Méltányossági alapú közgyógyellátás

( 6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 11. § (2) bek.)

jegyző

6

Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén induló eljárás lefolytatása

(13/2007. (VIII.1.) Kt. sz. rendelet 4/A. § (3) bek.)

jegyző

7

Ápolási díj

(6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 8. § (3) bek.)

Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság



2. sz. melléklet


A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének és kezelésének eljárási rendje


  1. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a 2000.évi XCVI.tv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. ( 2000.évi XCVI.tv. 10/A § )

A vagyonnyilatkozatokat tehát a törvény előírásait figyelembe véve legkésőbb minden év január 31-én, amennyiben ez az időpont munkaszüneti napra esik, január 31-ét követő első munkanapon kell leadni.


  1. A vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványokat a jegyző megküldi az érintettek részére 2 példányban a szükséges számú borítékokkal együtt, a nyilatkozat-tétel határidejét megelőző 20 nappal korábban.


  1. A kitöltött hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a képviselő és az érintett hozzátartozó nevének feltüntetésével ellátva 1 példányban kell leadni a jegyzőnek. Az átvett, lezárt borítékokat a lezárás helyén 2-3 helyen a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével kell lepecsételni.

A kitöltött képviselői vagyonnyilatkozatokat ugyancsak borítékban, 1 példányban, névvel ellátva kell leadni. Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, azok lezárása nem szükséges, de lezárható.


  1. A Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a vagyonnyilatkozatok átvételéről igazolást ad ki.


  1. A bizottság a vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A kapcsolódó iratokat az egyéb iratoktól elkülönítetten a képviselők részére név szerint kiállított dossziéban, a hozzátartozói nyilatkozattal együtt gyűjti.


  1. A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokon kívül ( pénzintézeti számlaszám, kötvényszám ) nyilvános, azt bárki megtekintheti a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének irodájában minden hét szerdai napján 8.00 órától 12.00 óráig.


  1. A jegyző a vagyonnyilatkozatba betekintőkről nyilvántartást vezet a betekintő nevének feltüntetésével.


  1. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést, s erről a bizottságot tájékoztatja.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást ( adatot ) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, s erről a bizottságot tájékoztatja.


  1. A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl. bankszámlaszám ) köteles 3 napon belül írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül törölni kell, ill. meg kell semmisíteni.


  1. A bizottság által lefolytatott eljárás eredményéről a bizottság a soron következő testületi ülésen a zárt ülés szabályai szerint tájékoztatást ad. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén a képviselő-testület zárt ülésre vonatkozó szabályok szerint kell bizottsági ülést tartani.


  1. A vagyonnyilatkozatok a képviselői megbízatás megszűnését követő 5 év után selejtezhetőek.




3. sz. melléklet


A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladatai


  1. Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság


1.1 Véleményezi a polgármester által előterjesztett éves költségvetési koncepció tervezetet.

1.2 Véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet, a költségvetési rendelet módosításait.

1.3 Véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámolót, ill. az éves zárszámadási rendeletet-tervezetet.

1.4 Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat bevételeinek alakulását, az önkormányzat likviditását, szükség esetén javaslatot ad a megfelelő gazdasági intézkedések megtételére.

1.5 Véleményezi a helyi adó megállapítására irányuló javaslatokat, továbbá a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket.

1.6 Előzetesen véleményt nyilvánít az intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés esetén, ill. elemzést készít ezek gazdasági vonatkozásait illetően.

1.7 Javaslatot készít elő és terjeszt a testület elé a polgármester illetményére és egyéb javadalmazására vonatkozóan.

1.8 Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

1.9 A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntésekhez határozati javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé.

1.10 Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat.

1.11 Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.

1.12 Véleményezi az alapítványhoz való csatlakozást.

1.13 Előkészíti a testület valamennyi pénzügyekkel és gazdálkodással kapcsolatos döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1.14 Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.

1.15 Tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.


2. Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság


2.1 Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő szociális, egészségügyi tárgykörben készült előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.

2.2 Figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a település szociális és egészségügyi helyzetét, megteszi javaslatait.

2.3 Szociális és egészségügyi célkitűzései megvalósítása érdekében együttműködik más szervekkel, szervezetekkel.

2.4 Vizsgálja és véleményezi az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények tárgyi és személyi feltételeit.

2.5 Véleményezi és javaslatot tesz a szociális törvényben szabályozott ellátásokon túl, az önkormányzat saját költségvetése terhére megállapított egyéb ellátásokra.

2.6 Közreműködik a szociális ellátás feltételeinek biztosításában.

2.7 Ellenőrzi a szociális segélyezés rendszerének működtetését.

2.8 Javaslatot dolgoz ki a lakáscélú pénzeszközök felhasználására.

2.9 Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörében.

2.10 Előkészíti a Képviselő-testület szociálpolitikai és egészségügyi koncepcióját.

2.11 Részt vesz a Képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.

2.12 Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, az oktatás, közművelődés, vallás, sport, valamint az ifjúságot érintő feladatokkal összefüggő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket. Figyelemmel kíséri ezen szakterületeket érintő döntések végrehajtását.

2.13 Véleményezi az oktatási intézmények pedagógiai programját.

2.14 Véleményt nyilvánít a közoktatási intézmény vezetői pályázatáról.

2.15 Előkészíti a helyi oktatáspolitikai és közművelődési koncepciót.

2.16 Javaslatot tesz a szakterületéhez kapcsolódó önkormányzati alapítványok létrehozására, véleményezi az erre irányuló kezdeményezéseket, javaslatot tesz a kuratóriumi tagok személyére.

2.17 Véleményezi művészeti alkotások közterületen, önkormányzati intézményen, középületen, középületben való elhelyezését.

2.18 Javaslatot tesz az utcanevek elnevezésére.

2.19 Figyelemmel kíséri és segíti a tömegsporttal kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtását.

2.20 Részt vállal a községi és nemzeti, kulturális és tömegsport rendezvények  szervezésében, részt vesz azokon.

2.21 Javaslatot tesz a községben működő önszerveződő közösségek támogatására.

2.22 Véleményezi az önkormányzat helyi kiadványainak megjelentetésére tett javaslatokat.

2.23 Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendezvényekhez, civilszervezetek munkájához igénybe vehető pályázati forrásokat. Javaslatot ad a pályázatok benyújtására.

2.24 Véleményt nyilvánít a költségvetési koncepcióról és a költségvetési rendelet-tervezetről.






  1. sz. függelék[1]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!



A polgármester és a képviselők neve, elektronikus levelezési címe



Név

e-mail

Szabó Ferenc

polgarmester@ivancsa.hu

Szokoli Attila

aszokoli@gmail.com

Mátyási Sándorné

matyasi.eva@gmail.com

Tatár Szilvia

tatar.szilvia@gmail.com

Simonné Dr. Győri Erzsébet

dr.gyorierzsebet@gmail.com


Lestár Gábor

lesko@invitel.hu

Somogyi Gábor

somy85@freemail.hu




2.sz. függelék[2]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!



Az állandó bizottságok tagjainak, elnökének névjegyzéke


1. Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság


Elnöke: Lestár Gábor

Tagjai: Mátyási Sándorné, Szokoli Attila


2. Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság


Elnöke: Simonné Dr. Győri Erzsébet

Képviselő tagjai: Mátyási Sándorné, Somogyi Gábor

Nem képviselő tagjai: Joó Gyuláné, Gergely Attila



3. sz. függelék[3]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!


Iváncsa Községi Önkormányzat szakmai alaptevékenységei kormányzati funkció szerint


011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010 A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,

                        átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020 Víztermelés, -kezelés, - ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

083030 Egyéb kiadói tevékenység

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107054 Családsegítés



[1] Elfogadta a Képviselő-testület a 9/2014. (II.5.)  Kt. sz. határozatával

[2] Elfogadta a Képviselő-testület a 10/2014. (II.5.) Kt. sz. határozatával

[3] Elfogadta a Képviselő-testület a 11/2014. (II.5.). Kt. sz. határozatával


Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.  törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:





  1. Általános rendelkezések


1. § A rendelet hatály kiterjed Iváncsa Községi Önkormányzatra, képviselő-testületére és szerveire azzal, hogy a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.


2. Hivatalos megnevezés

  

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iváncsa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.


(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).


(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Iváncsai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal székhelye: 2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.



3. Jelképek


3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer és a zászló, melyek leírását és használatának rendjét e rendelet szabályozza a következő módon:

a)[1] az önkormányzat címere: négy részre osztott pajzsalak, kék mezőben három aranyszínű búzaszál, kék mezőben aranyszínű faeke, két mezőben piros-fehér sávok. A címer használható az önkormányzat képviselő-testületének kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a Hivatal, a polgármester, a jegyző levelezési fejrészén. A képviselő-testület kérelemre engedélyezheti egyéb esetben is a címer használatát, amennyiben helyt ad a kérelemnek, úgy határozatában a képviselő-testület előírja a használat feltételeit, időbeli hatályát.

b) Az önkormányzat zászlaja: a községi címer, mely használható nemzeti ünnepeken, és a képviselő-testület rendezvényein.


(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Az „Iváncsai Szó- Váltás” című közéleti fórumlap, mely havonta jelenik meg 1100 példányban, a lakosság számára, ingyenesen. A lap előállítási költségeit az éves költségvetésében az Önkormányzat biztosítja. A lap terjesztését az Önkormányzat szervezi.


(3) Az önkormányzat hivatalos honlapot tart fenn, melynek elérhetősége: www.ivancsa.hu.


(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy Iváncsa lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse meg.



4. Bélyegzők



4. § (1)  Az Önkormányzat és a Hivatal által használt bélyegzők: 


a) Körbélyegzők, a bélyegző közepén Magyarország címerével:

aa) Iváncsa Község Polgármestere,

ab) Iváncsa Község Jegyzője,

ac) Iváncsa Községi Önkormányzat, Iváncsa,

ad) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala, Iváncsa,

ae) Képviselőtestület Szociális Bizottsága, Iváncsa,

af) Anyakönyvvezető, Iváncsa.


b) Fejbélyegzők:

ba) Iváncsa Községi Önkormányzat

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Adószám: 15727158-2-07

bb) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Adószám: 15361789-2-07

bc) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

            Tel.: 25/506-360; 506-361

bd) Iváncsa Község Polgármesteri Hivatala

            2454 Iváncsa, Fő utca 61/b.

           


(2) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza.



5. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai



5. § (1) A Képviselő-testület együttműködik más országok helyi önkormányzatával.


(2) A Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

a) Beckerich (luxemburgi), valamint

b) Gyergyóalfalu (romániai)

településekkel.



6. Az önkormányzat feladatai, hatásköre


6. § (1) [2]


(2) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők és a polgármester nevét, valamint elektronikus levelezési címét az 1. sz. függelék tartalmazza.


(3) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott feladatat- és hatásköröket. Iváncsa Községi Önkormányzat szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkció szerint a 3. sz. függelék tartalmazza.


(4)[3] A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, társulásra, a jegyzőre illetőleg bizottságaira átruházhatja. E hatáskört a képviselő-testület bármikor visszavonhatja. A hatáskör átruházásáról, valamint az átruházás visszavonásáról minősített többséggel dönt a képviselő-testület.


(5) A polgármesterre, a bizottságokra, továbbá a jegyzőre átruházott hatásköröket az 1. sz. melléklet tartalmazza.


(6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.



7. § (1) Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint vállalkozási tevékenységet folytathat.


(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban venne részt, úgy ezt megelőzően szakértő által előkészített közgazdasági (költséghaszon) elemzést végeztet, mely elemzés csatolandó a döntés-előkészítő előterjesztéshez.



7. A Képviselő-testület gazdasági programja



8. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.


(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.



8. A Képviselő-testület munkaterve



9. § (1) A Képviselő-testület üléseit féléves, tárgyév januártól júniusig, valamint augusztustól decemberig terjedő időszakra készített munkaterv alapján tartja.


(2) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület állandó bizottsága,

c) a jegyző,

d) azon társulás tanácsának elnöke, melyben az Önkormányzat részt vesz, továbbá a társulás által fenntartott intézmény vezetője,

e) a helyi civil szervezetek vezetői.


(3) A beérkezett javaslatokról, a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.


(4) A munkaterv tervezetét a jegyző készíti elő, és azt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.


(5) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

b) az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő és az előterjesztés elkészítéséért felelős megnevezését,

c) a napirendet előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését,

d) a napirendhez kapcsolódóan azon intézmények, szervezetek, vezetők megnevezését, akik jogosultak véleményt nyilvánítani jogszabály alapján az előterjesztéshez.


(6) A jegyző az Önkormányzat honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.


(7) A Képviselő-testület a következő félévre szóló munkatervet az aktuális félév utolsó rendes ülésén tűzi napirendre.



9. A Képviselő-testület alakuló ülése



10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.


(2)[4] Az alakuló ülést a polgármester vezeti.


(3) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről, illetve átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.


(4) A képviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt szöveggel esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

  

(5) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt szöveggel a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.


11. §[5] A képviselő-testület az alakuló ülésen:

a) létrehozza állandó bizottságait,

b) dönt a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tisztség - vagy erre irányuló javaslat alapján alpolgármesteri tisztségek - betöltéséről;

c) dönt a polgármester javaslata alapján a létrehozott bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról,

d)  dönt a – a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslata alapján – a polgármester, alpolgármester havi illetményének, költségtérítésének, valamint a képviselők tiszteletdíjának megállapításáról,

e) dönt e rendelet felülvizsgálatáról.


12. § A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb hatvan napon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.



10. A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülései, a közmeghallgatás, lakossági fórum


13. § (1)[6] A Képviselő-testület munkatervének megfelelően - havonta egy alkalommal, a hónap utolsó hetének keddi napján -, de legalább évente hat alkalommal rendes ülést, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.


(2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt az év július 1. napjától augusztus 20. napjáig nem tart rendes ülést.


(3) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a www.ivancsa.hu weboldalon tájékoztatni kell legkésőbb a rendes ülést megelőző napon. Azonnal, rövid úton összehívott rendkívüli ülés esetén ez a tájékoztatás mellőzhető.



14. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a helyi lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.


(2) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját.


(3) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá a község területén plakátok kihelyezésével.


(4) Az éves költségvetési rendelet tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.


(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelet tervezet a közmeghallgatás előtt legalább tíz nappal a Hivatalban megtekinthető, ügyfélfogadási időben. A megtekintés lehetőségéről és helyéről a Hivatal a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja.


(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.


(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(8) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.


(9) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.


(10) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá a község területén plakátok kihelyezésével tájékoztatni kell.


(11) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül. A lakossági fórumon feltett és ott helyben meg nem válaszolt kérdésekre írásban, a fórumot követő 15 napon belül kell választ adni.



11. A Képviselő-testület összehívása



15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester, illetve az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.


 (2)[7] Rendkívüli ülést kell összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.


(3) A polgármester az indítvány beérkezésétől számított 5 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóban, telefonon, e-mailben) is összehívható.


(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, napirendjének és a témák előadóinak megnevezését.

                 

(5) A meghívóhoz kapcsolódó előterjesztéseket – ideértve az önkormányzati rendelettervezeteket is - e-mailben kell továbbítani a meghívottaknak, amennyiben azok elektronikus formában rendelkezésre állnak. Az előterjesztés elektronikusan word dokumentumban vagy szkennelve pdf formátumban is kiküldhető. Az előterjesztések írásos anyagának papír alapú továbbítására a meghívott erre irányuló kifejezett kérésére kerül sor. A meghívót a polgármester írja alá.


(6) Az ülésre meg kell hívni:


a) a képviselő-testület tagjait, valamint


b) tanácskozási joggal:

ba) a jegyzőt;

bb) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjét, amennyiben érintetett a napirend tárgyában;

bc) bizottsági beszámolóknál a bizottságok nem képviselő tagjait;

bd) tevékenységi körében a következő civil szervezetek vezetőit: Nyugdíjasok Iváncsai Szervezete, Iváncsai Polgárőrség, Iváncsai Nagycsaládosok Egyesülete, Iváncsai Fiatalok Ifjúsági Köre, Örökmozgó Egyesület, Iváncsáért Közalapítvány, Iváncsai Sportegyesület, Katolikus Egyházközség (Iváncsa), Református egyházközség (Iváncsa);

be) azt, akinek a jelenléte az előterjesztés eredményes megtárgyalásához szükséges;

bf) akinek az adott napirendhez történő meghívását törvény, vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.


(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni a képviselőknek, továbbá a tanácskozási joggal meghívottaknak, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.


12. Az ülés nyilvánossága


16. § (1)[8] A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon – a zárt ülés kivételével – a meghívottak és bárki részt vehet, arról hang- és filmfelvétel készíthető.


(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint.


(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a zárt ülésen tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.


13. Az ülés vezetése



17. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester, ill. az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti.


(2) A Képviselő-testületi ülést vezető személy, az ülés elnöke:


a) megnyitja, vezeti és bezárja az ülést,

b) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését ebben a rendeletben foglaltaknak megfelelően hívták-e össze, megállapítja számszerűen a határozatképességet, megnevezi az igazoltan és igazolatlanul távollévőket,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőkre,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a beérkezett önálló képviselői indítványokról,

e) javaslatot tesz a napirendre,

f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési és hozzászólási jogát,

h) biztosítja a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási jogát,

ijogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, a tárgytól a figyelmeztetés ellenére is eltérő hozzászólótól – kétszeri eredménytelen felszólítás után - megvonhatja a szót; akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a döntéseket,

biztosítja az ülés rendjét,

tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

szóbeli tájékoztatást ad:

ma) a két ülés között történt fontosabb eseményekről,

mb) a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,

mc) az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.


(3) A képviselő-testület napirendjének előterjesztője lehet:

a) a Polgármester,

b) a Képviselő-testület tagja,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a Képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.



14. Határozatképesség


18. §  (1)     A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.

 

(2) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.


(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát.


(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti.


(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt vagy berekesztett képviselő-testületi ülést 8 napon belül össze kell hívni, mely ülésen tárgyalni kell az elmaradt vagy berekesztett ülésen meg nem tárgyalt napirendeket.


(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


15. A jegyzőkönyv hitelesítő


19. §[9]  A képviselő-testület a polgármester javaslatára határozattal 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.


16. Önálló képviselői indítvány


20. §  (1)     A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.


(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, de legkésőbb az ülésen a napirendek elfogadását megelőzően. Kivételes esetben a képviselő-testület hozzájárulásával az indítvány szóban is előterjeszthető.


(3) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


17. Az ülés napirendje


21. §  (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi.


(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot.


(3) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők és a jegyző kezdeményezhetik további napirend felvételét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, valamint valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, a javasolt sorrend megváltoztatását.


(4) A napirendre felvenni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz.


(5)[10] A képviselő-testület a napirend kérdésében határozattal dönt.


18. Az előterjesztés


22. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag.


(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében,

d) képviselő,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) helyi civil szerezetek, mint önszerveződő közösségek a tevékenységi körükhöz kapcsolódóan,

g) állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.


(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezetet és lehetőség szerint a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.


(4) Amennyiben az előterjesztéshez kapcsolódóan valamely bizottságot véleményezési jog illet meg, a bizottság elnöke az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen a napirend tárgyalásakor szóban is előadhatja a bizottság véleményét.


23. §  (1) A 22. § (2) a)-d) pontban meghatározottak által készített írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) annak ismertetését, hogy nyílt vagy zárt ülésen kerül tárgyalásra a napirend,

c) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntést,

d) a döntés szükségességének elővezetését,

e) a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információk megjelölését, kitérve a jogszabályi környezetre,

f) a határozati javaslatot,

g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

h) a határidő megjelölését,

i) annak ismertetését, hogy a határozati javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többségi döntés szükséges, illetve nyílt vagy titkos szavazás útján történhet a döntés meghozatala.


(2) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.


19. A napirendi pontok tárgyalása


24. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.


(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.


(3) A vita során az ülés elnöke határozza meg a hozzászólások sorrendjét, és a vita közben ismételt felszólalásra is lehetőséget biztosít. A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az előterjesztőt a vita lezárását követően megilleti a hozzászólás és a zárszó joga.


(4) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt- a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(5) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.


25. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében az ülés elnöke soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.


26. § A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.


20. Napirend előtti felszólalás


27. §  (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével engedélyt kérhet.


(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.


(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan bármely képviselő 2-2 percre kaphat szót.


(4) Vitának, határozathozatalnak helye nincs napirend előtti felszólaláshoz kapcsolódóan.


(5) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő.


21. Módosító és kiegészítő javaslat


28. § (1) A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek.


(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.


(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.


(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania.


(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani.


(6) A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.


22. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása


29. §  (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.


(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja 


23. Az ülés rendje



30. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:


a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít.


(2) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.


(3) Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja az ülés rendjét, egyszeri figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.



24. Az interpelláció



31. § (1) Az interpelláció olyan írásbeli tudakozódás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladatának ellátásával, illetőleg annak szervezete hatáskörébe kell tartoznia.


(2) A képviselő tájékozódás céljából a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, az állandó bizottságok elnökeihez az ülés előtt legalább három nappal írásban interpellációt intézhet. A határidő elmulasztása esetén a képviselő választása szerint, azt kérdésként terjesztheti elő, vagy interpellációként tarthatja fenn, de ebben az estben a benyújtására csak a három napos határidő betartásával van lehetősége.


(3) Az interpellációkra a napirendre tűzött előterjesztések megtárgyalását megelőzően kerül sor.


(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett az egyszeri 5 perces szóbeli előterjesztés joga is megilleti.


(5) Az interpellációra adott 5 perces válasz után az interpelláló képviselőnek 3 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e, vagy nem a választ. Ezután a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.


(6) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak az interpellációt, határidő megjelölésével. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.


(7) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában – a bizottsági jelentés alapján- a jelentést követő rendes ülésen, az interpelláló képviselő egyszeri 3 percesre korlátozott felszólalása után, vita nélkül határoz.


(8) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.


(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.



25. A kérdés



32. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.


(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 30. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.



26. Döntéshozatal


33. § (1) A képviselő-testület az ülésen elhangzott javaslat elfogadásáról egyszerű többséggel dönt a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.


(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, továbbá:


a) hitelfelvételhez, értékre való tekintet nélkül,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez, vagy tulajdonszerzés feletti rendelkezéshez,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához.


34. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében a határozati javaslatban jelöltként vagy pályázóként megjelölt személyek, továbbá „Egyik jelöltet sem támogatom” alternatíva közül kizárólag egy lehetőséget lehet kiválasztani és arra szavazatot leadni. Amennyiben több megválasztható jelölt, alternatíva van, úgy maximum ezzel megegyező számú szavazat adható.


35. § (1) A döntéshozatalból való kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.


(2) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az ülésén határozatban figyelmezeti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról a képviselőt.



27. Szavazás


36. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfelemeléssel – hozza.


37. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.


(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.


38. § (1)[11] A 36. §-tól eltérően titkos szavazás tartható a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület határozatot hoz.


(2) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás során a szavazóhelyiségben a jegyzővel együtt jelen van és felügyeli a szavazás szabályszerűségét.


(3) A titkos szavazás idejére a polgármester szünetet rendel el.


(4) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a tanácskozó teremben történik. A szavazás idejére a képviselők távoznak a tanácskozó teremből, ott csak a (2) bekezdésben meghatározott személyek lehetnek jelen, illetőleg egyenként lépnek be a képviselők és a szavazat urnába helyezését követően ismét távoznak a teremből.


(5) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos bélyegző lenyomatával kell ellátni.


(6) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő döntési alternatívák közül egy lehetőség kiválasztásával és tollal történő aláhúzásával lehet. Amennyiben egynél több a megválasztható jelölt, úgy érvényesen maximum a megválasztható jelöltek számával azonos számú szavazatot lehet leadni.


(7)     Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívára szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.


39. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazás befejezését követően felbontja az urnát, összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:


a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőnek, mint jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztását, nevét,

d) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

e) a szavazás eredményét, kitérve az érvénytelen szavazatok számára, az érvénytelenség okára,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(3) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.


40. §  (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.


(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható.


(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.


28. Az ülés jegyzőkönyve


41. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni lehet.


(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak az irányadóak azzal, hogy a jegyzőkönyv az abban foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, valamint, hogy távolmaradását a képviselő jelezte, nem jelezte,

b) a napirend előtti felszólalásokat,

c) a levezető elnök esetleges intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

e) az ülés befejezésének időpontját,

f) a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők aláírásait, az önkormányzat bélyegzője lenyomatát.


(3) A jegyzőkönyv részeként csatolni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) az elfogadott önkormányzati rendeletet,

c) a meghívót,

d) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólását,

f) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

g) név szerinti szavazásról készült névsort.


(4) A jegyzőkönyv megfelelő, biztonságos őrzéséről és évenkénti bekötéséről a jegyző gondoskodik.


(5) A nyílt képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet annak elkészítését követően haladéktalanul közzé kell tenni a község hivatalos honlapján.


(6) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe való betekintésre a jegyző a Hivatal jegyzői irodájában, ügyfélfogadási időben is lehetőséget biztosít.



29. § A képviselő-testület döntései


42. § A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek,

b)[12] határozatok (egyedi vagy normatív).


43. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:


a) polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő,

d) a jegyző.


(2) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.


(3) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelettervezet szakmai előkészítéséről.


(4) Rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi ellenjegyzésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.


(5) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglaltaknak megfelelően kell előkészíteni, széleskörű elemzésből kiindulva.


(6) A Képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsátja.



44. § (1) A szervezeti és működési szabályzatról, a költségvetésről, a zárszámadásról, és a településrendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket pedig a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.


(2) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.


(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az elfogadott rendelet szövegét a jegyző és a polgármester hitelesíti.


(4) A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés napját – mely a kihirdetés napjával azonos- fel kell tüntetni a rendelet hiteles példányán.


(5) A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról és annak a község hivatalos honlapján történő megjelenítéséről, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban történő publikálásáról.


(6) A jegyző nyilvántartást vezet a rendeletekről évenkénti bontásban, továbbá köteles vezetni a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban.


45. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.


(2) A testületi határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni.


(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő testületi ülésen jelentést kell tenni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


30. A képviselő jogai és kötelezettségei



46. § (1) A képviselők Iváncsa község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. Jogaik és kötelezettségeik azonosak, képviselői tevékenységük során hivatalos személyként járnak el.


(2) A képviselő különösen köteles:


a) részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő – a bizottság ülésén megjelenni,

b) előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület, vagy annak bizottsági ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

e) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

f) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni,

g) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni,

h) összeférhetetlenség fennállása esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárni.


(3) A képviselő jogosult:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, melyre a megkérdezett köteles az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ adni,

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság következő ülésén köteles tárgyalni, a képviselőt pedig köteles ülésére meghívni,

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, illetőleg valamely bizottságának átruházott hatáskörben hozott döntését,

e) a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést kérhet a képviselő-testület hivatalától, továbbá kezdeményezheti a hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles választ adni.


(4) A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének és kezelésének eljárási rendjét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


31. A képviselők díjazása


47. § A képviselő-testület a települési képviselőnek – a törvény keretei között – külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.


32. Az összeférhetetlenségi eljárás

  

48. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.


(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette, és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az (1) bekezdésben meghatározott Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.


(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1) – (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.



33. A Képviselő-testület bizottságai 


49. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, a testületi döntések előkészítésében való közreműködésre, döntése végrehajtásának megszervezésében való közreműködésre és ellenőrzésére állandó, esetenként ideiglenes bizottságot választ.


(2) A bizottság a Képviselő-testület munkatervében meghatározottak, valamint szükség szerint működik.


(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:


a) három tagú Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság,

b) öt tagú Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság.


(4) A bizottságok névszerinti összetételét a rendelet 2. sz. függeléke, főbb feladatait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


(5) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.


(6) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt köteles tenni a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.


(7) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.


(8) A bizottságok megalakulásukat követően elnökhelyettest választanak. Az elnökhelyettes személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.


50. § (1) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes szabályait figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és jelen rendeletben foglaltakra.


(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.


(3) A bizottság munkáját a Hivatal egy kijelölt munkatársa, a testületi ügyintéző segíti. A testületi ügyintéző


a) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;

b) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét az ülést követő nyolc napon belül, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat nyolc napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek – esetleges - felfüggesztési jogának gyakorlása végett.


(4) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.


(5) A bizottság ülését a bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, valamint a jegyző, illetőleg távollétében a helyettesítésével megbízott ügyintéző, továbbá tevékenységi körében a 15. § (6) bd) pontjában felsorolt civil szervezetek vezetői.


(6) A képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.


51. § (1)  A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására – ideiglenes bizottságot alakíthat.


(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.


(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.


52. § A bizottság írásban terjeszti a képviselő-testület elé véleményét, álláspontját, javaslatait. Szóbeli előterjesztésre akkor kerülhet sor, ha a bizottsági ülés és a képviselő-testületi ülés között eltelt idő nem elegendő a bizottsági ülés jegyzőkönyvének írásba foglalására.


  

34. A polgármester


53. § (1) Iváncsa polgármesterét Iváncsa választópolgárai közvetlenül választják.


(2) A polgármester feladatát főállásban látja el, tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.


(3) A polgármester illetményét és egyéb javadalmazását – az alakuló ülésen a korelnök, ezt követően a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület állapítja meg.


(4) A polgármester ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatait, továbbá:

a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolatait.

  

(5) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.


(6) Az Önkormányzat képviseletét a polgármester látja el.



35. Alpolgármester

  

54. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.


(3) Az alpolgármester ellátja az Önkormányzat képviseletét a polgármester írásbeli felhatalmazása vagy akadályoztatása esetén. Amennyiben az alpolgármester is akadályoztatva van tisztségének ellátásában, az Önkormányzatot a korelnök képviseli.



36. A jegyző


55. §  (1) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint jegyzőt nevez ki.


(2) A jegyző ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt feladatait, továbbá az abban meghatározottakon túl az alábbiakról gondoskodik:


a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról,

h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.


(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, továbbá a jegyző akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal igazgatási ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselője látja el.


(4)   Az (3) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre a rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(5)   A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


37. A Polgármesteri Hivatal



56. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre, melyet a jegyző vezet.


(2) A Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait a Hivatal ügyrendje határozza meg.



38. Társulások


57. § A képviselő-testület – feladatai hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldására – a következő társulásokban vesz részt:

a) Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás,

b) Adonyi Szociális Intézményfenntartó Társulás,

c) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.



39. Az önkormányzat gazdálkodása


58. § (1) A Képviselő-testület az államháztartásról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló kormány rendeletben foglaltak szerint gazdálkodik és készíti el éves költségvetését, továbbá az Önkormányzat gazdálkodásáról szóló beszámolókat.


(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás helyi szabályairól a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.


(3) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület külső ellenőr megbízása útján gondoskodik.



40. Záró rendelkezések


59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti

a) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2) Kt. sz. rendelete, továbbá

b) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 9/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelete,

c) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 15/2008. (IX.18.) Kt. sz. rendelete,

d) Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2007. (IV.2.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 4/2009. (II. 27.) Kt. sz. rendelete.



             Szabó Ferenc                                                                            dr. Kapitány Csilla

             polgármester                                                                                         jegyző                                                                                      


A rendeletet a mai napon kihirdettem:


Iváncsa, ……………………………..

                                                                                              dr. Kapitány Csilla

                                                                                                          jegyző

1. sz. melléklet


A polgármesterre, a jegyzőre és a bizottságokra átruházott hatáskörök




A

B

0

Hatáskör

Átruházott hatáskör gyakorlója

1

Önkormányzati segély

(6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 10/B. § (5) bek.)

polgármester

2

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj kedvezmény

(24/2013. (XII.03.) Ör. 9. § (5) bek.)

polgármester

3

Közterület használat engedélyezése

(10/2007. (VI.1.) Kt. sz. rendelet)

polgármester

4

Közútkezelői hozzájárulások kiadása

(1988. évi I. tv. 46. § (1) a) pont)

polgármester

5

Méltányossági alapú közgyógyellátás

( 6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 11. § (2) bek.)

jegyző

6

Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén induló eljárás lefolytatása

(13/2007. (VIII.1.) Kt. sz. rendelet 4/A. § (3) bek.)

jegyző

7

Ápolási díj

(6/2007. (IV.27.) Kt. sz. rendelet 8. § (3) bek.)

Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság



2. sz. melléklet


A vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének és kezelésének eljárási rendje


  1. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a 2000.évi XCVI.tv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. ( 2000.évi XCVI.tv. 10/A § )

A vagyonnyilatkozatokat tehát a törvény előírásait figyelembe véve legkésőbb minden év január 31-én, amennyiben ez az időpont munkaszüneti napra esik, január 31-ét követő első munkanapon kell leadni.


  1. A vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványokat a jegyző megküldi az érintettek részére 2 példányban a szükséges számú borítékokkal együtt, a nyilatkozat-tétel határidejét megelőző 20 nappal korábban.


  1. A kitöltött hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a képviselő és az érintett hozzátartozó nevének feltüntetésével ellátva 1 példányban kell leadni a jegyzőnek. Az átvett, lezárt borítékokat a lezárás helyén 2-3 helyen a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével kell lepecsételni.

A kitöltött képviselői vagyonnyilatkozatokat ugyancsak borítékban, 1 példányban, névvel ellátva kell leadni. Mivel a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, azok lezárása nem szükséges, de lezárható.


  1. A Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság a vagyonnyilatkozatok átvételéről igazolást ad ki.


  1. A bizottság a vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A kapcsolódó iratokat az egyéb iratoktól elkülönítetten a képviselők részére név szerint kiállított dossziéban, a hozzátartozói nyilatkozattal együtt gyűjti.


  1. A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokon kívül ( pénzintézeti számlaszám, kötvényszám ) nyilvános, azt bárki megtekintheti a Polgármesteri Hivatal jegyzőjének irodájában minden hét szerdai napján 8.00 órától 12.00 óráig.


  1. A jegyző a vagyonnyilatkozatba betekintőkről nyilvántartást vezet a betekintő nevének feltüntetésével.


  1. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést, s erről a bizottságot tájékoztatja.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást ( adatot ) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, s erről a bizottságot tájékoztatja.


  1. A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl. bankszámlaszám ) köteles 3 napon belül írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül törölni kell, ill. meg kell semmisíteni.


  1. A bizottság által lefolytatott eljárás eredményéről a bizottság a soron következő testületi ülésen a zárt ülés szabályai szerint tájékoztatást ad. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.


  1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén a képviselő-testület zárt ülésre vonatkozó szabályok szerint kell bizottsági ülést tartani.


  1. A vagyonnyilatkozatok a képviselői megbízatás megszűnését követő 5 év után selejtezhetőek.




3. sz. melléklet


A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladatai


  1. Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság


1.1 Véleményezi a polgármester által előterjesztett éves költségvetési koncepció tervezetet.

1.2 Véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet, a költségvetési rendelet módosításait.

1.3 Véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámolót, ill. az éves zárszámadási rendeletet-tervezetet.

1.4 Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat bevételeinek alakulását, az önkormányzat likviditását, szükség esetén javaslatot ad a megfelelő gazdasági intézkedések megtételére.

1.5 Véleményezi a helyi adó megállapítására irányuló javaslatokat, továbbá a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket.

1.6 Előzetesen véleményt nyilvánít az intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés esetén, ill. elemzést készít ezek gazdasági vonatkozásait illetően.

1.7 Javaslatot készít elő és terjeszt a testület elé a polgármester illetményére és egyéb javadalmazására vonatkozóan.

1.8 Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.

1.9 A vagyongazdálkodással kapcsolatos döntésekhez határozati javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé.

1.10 Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat.

1.11 Véleményezi a vállalkozásban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.

1.12 Véleményezi az alapítványhoz való csatlakozást.

1.13 Előkészíti a testület valamennyi pénzügyekkel és gazdálkodással kapcsolatos döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1.14 Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.

1.15 Tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.


2. Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság


2.1 Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő szociális, egészségügyi tárgykörben készült előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.

2.2 Figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a település szociális és egészségügyi helyzetét, megteszi javaslatait.

2.3 Szociális és egészségügyi célkitűzései megvalósítása érdekében együttműködik más szervekkel, szervezetekkel.

2.4 Vizsgálja és véleményezi az önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények tárgyi és személyi feltételeit.

2.5 Véleményezi és javaslatot tesz a szociális törvényben szabályozott ellátásokon túl, az önkormányzat saját költségvetése terhére megállapított egyéb ellátásokra.

2.6 Közreműködik a szociális ellátás feltételeinek biztosításában.

2.7 Ellenőrzi a szociális segélyezés rendszerének működtetését.

2.8 Javaslatot dolgoz ki a lakáscélú pénzeszközök felhasználására.

2.9 Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörében.

2.10 Előkészíti a Képviselő-testület szociálpolitikai és egészségügyi koncepcióját.

2.11 Részt vesz a Képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.

2.12 Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, az oktatás, közművelődés, vallás, sport, valamint az ifjúságot érintő feladatokkal összefüggő előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket. Figyelemmel kíséri ezen szakterületeket érintő döntések végrehajtását.

2.13 Véleményezi az oktatási intézmények pedagógiai programját.

2.14 Véleményt nyilvánít a közoktatási intézmény vezetői pályázatáról.

2.15 Előkészíti a helyi oktatáspolitikai és közművelődési koncepciót.

2.16 Javaslatot tesz a szakterületéhez kapcsolódó önkormányzati alapítványok létrehozására, véleményezi az erre irányuló kezdeményezéseket, javaslatot tesz a kuratóriumi tagok személyére.

2.17 Véleményezi művészeti alkotások közterületen, önkormányzati intézményen, középületen, középületben való elhelyezését.

2.18 Javaslatot tesz az utcanevek elnevezésére.

2.19 Figyelemmel kíséri és segíti a tömegsporttal kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtását.

2.20 Részt vállal a községi és nemzeti, kulturális és tömegsport rendezvények  szervezésében, részt vesz azokon.

2.21 Javaslatot tesz a községben működő önszerveződő közösségek támogatására.

2.22 Véleményezi az önkormányzat helyi kiadványainak megjelentetésére tett javaslatokat.

2.23 Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendezvényekhez, civilszervezetek munkájához igénybe vehető pályázati forrásokat. Javaslatot ad a pályázatok benyújtására.

2.24 Véleményt nyilvánít a költségvetési koncepcióról és a költségvetési rendelet-tervezetről.






  1. sz. függelék[13]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!



A polgármester és a képviselők neve, elektronikus levelezési címe



Név

e-mail

Szabó Ferenc

polgarmester@ivancsa.hu

Szokoli Attila

aszokoli@gmail.com

Mátyási Sándorné

matyasi.eva@gmail.com

Tatár Szilvia

tatar.szilvia@gmail.com

Simonné Dr. Győri Erzsébet

dr.gyorierzsebet@gmail.com


Lestár Gábor

lesko@invitel.hu

Somogyi Gábor

somy85@freemail.hu




2.sz. függelék[14]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!



Az állandó bizottságok tagjainak, elnökének névjegyzéke


1. Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság


Elnöke: Lestár Gábor

Tagjai: Mátyási Sándorné, Szokoli Attila


2. Szociális, Közművelődési és Sport Bizottság


Elnöke: Simonné Dr. Győri Erzsébet

Képviselő tagjai: Mátyási Sándorné, Somogyi Gábor

Nem képviselő tagjai: Joó Gyuláné, Gergely Attila



3. sz. függelék[15]

NEM A RENDELET SZERVES RÉSZE!


Iváncsa Községi Önkormányzat szakmai alaptevékenységei kormányzati funkció szerint


011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010 A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,

                        átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020 Víztermelés, -kezelés, - ellátás

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

083030 Egyéb kiadói tevékenység

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107054 Családsegítés


[1]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től

[2]

Hatályon kívül helyezte: 7/2014. (IX.01.) Ör. 2014.09.02-től

[3]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[4]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[5]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től

[6]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[7]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től

[8]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[9]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[10]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[11]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[12]

Módosította: 7/2014. (IX.01.) Ör., hatályos: 2014.09.02-től


[13]

Elfogadta a Képviselő-testület a 9/2014. (II.5.)  Kt. sz. határozatával

[14]

Elfogadta a Képviselő-testület a 10/2014. (II.5.) Kt. sz. határozatával

[15]

Elfogadta a Képviselő-testület a 11/2014. (II.5.). Kt. sz. határozatával