Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, a 92.§ (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő pénzben, természetben nyújtott, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed Pusztaszabolcs város közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: SZTV.) 3.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmat az SZTV. 4.§-a szerint kell értelmezni.

Eljárási rendelkezések

4. § A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet Pusztaszabolcs Város Polgármesteri Hivatalában kell előterjeszteni e rendelet 3., 4., 5., 7. számú mellékletét képező formanyomtatványon.

5. § (1) A Képviselő-testület e rendelet 9. §-ában szabályozott jogosultatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elengedésével, csökkentésével, vagy részletekben történő teljesítésével, 16. §-ában szabályozott ápolási díjjal, 17. §-ában szabályozott önkormányzati segéllyel, 19. §-ában szabályozott krízis segéllyel és kölcsönnel, 23. §-ában szabályozott köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettség mentesítésével, 24. §-ában szabályozott közgyógyellátással, 25. §-ában szabályozott adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelemhez minden esetben jövedelemnyilatkozatot, valamint az abban feltüntetett jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot (munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, nyugdíjról szóló éves összesítőt, hatósági bizonyítványt, ellátást folyósító szerv határozatát, vagy egyéb jövedelemigazolást) csatolni kell. Ha a kérelmező jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(3) Amennyiben a családban, tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, vagy fiatal felnőtt él, az oktatási intézmény igazolását csatolni kell a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

(4) Amennyiben a kérelmező, és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együttlakó más személy munkahellyel nem rendelkezik, jövedelmi helyzetéről köteles nyilatkozni. Nyilatkozatához csatolni kell a munkaügyi kirendeltség igazolását, arról, hogy regisztrált munkanélküli és együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel.

(5) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére a megjelölt határidőig nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, a rendszeresen folyósított támogatást meg kell szüntetni.

6. § (1) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a)   a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b)   a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

7. § (1) Ha a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók az SZTV. 10.§ (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Támogatás odaítélése előtt az alapos döntéshozatal biztosítása érdekében a polgármesteri hivatal szükség esetén környezettanulmányt végez.

(3) Amennyiben a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik minden esetben szükséges környezettanulmányt készíteni.

(4) Ugyanazon jogosultat – az összes szociális körülmények ismeretében – egyszerre többféle ellátási forma is megillethet.

(5) Ugyanazon család külön-külön érkező kérelmeit együttesen kell vizsgálni. A kérelem benyújtását megelőző - egy évben - nyújtott támogatások vizsgálatánál a család összes tagja által (külön is) kapott támogatást figyelembe kell venni az elbírálásnál.

8. § (1) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, körülményeiben, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakcímében történt változást 15 napon belül köteles írásban bejelenteni és igazolni a polgármesteri hivatalban. Ilyen esetben a támogatásra való jogosultságot újból vizsgálni kell.

(2) A jogosultság feltételeit érintő lényeges körülménynek minősül, ha a jogosult:

a)   jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, illetve szociális helyzetében olyan változás következik be, amelynek eredményeként az egy főre jutó havi nettó jövedelem 10%-nál magasabb mértékben változik,

b)   közös háztartásában élők létszáma változik,

c)   lakóhelyében, tartózkodási helyében változás következik be.

(3) A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését vonhatja maga után.

(4) A hivatal a szociális ellátások körében rendszeres ellenőrzésre jogosult, indokolt esetben köteles. Az ellenőrzés módjai: meghallgatás, helyszíni szemle, környezettanulmány, jövedelmi viszonyok ellenőrzése.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

9. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátás vonatkozásában az SZTV 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető a kötelezett szociális helyzetére tekintettel.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 40 %-a.

(6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el.

(7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően legfeljebb 6 hónap.

A támogatások kifizetése, folyósítása

10. § (1) A pénzbeli támogatásokat postai úton, vagy házipénztárból kell kifizetni.

(2) A rendszeres támogatásokat – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell folyósítani.

(3) A támogatások kifizetésének módjáról és idejéről a határozatban kell rendelkezni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

11. § (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az SZTV. 37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl az a

a)   nő, aki szakorvos által kiadott igazolás alapján várandós,

b)   személy, akinek egészségkárosodása az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a bérpótló juttatás folyósítása alatt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) vizsgálata szerint eléri a 40%-ot, de nem haladja meg a 49%-ot, s egészségkárosodására tekintettel semmilyen ellátásban nem részesül,

c)   személy, aki szakorvos által kiadott igazolás alapján munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel küzd, de a szakértői bizottság által megállapított egészségkárosodással nem rendelkezik, vagy annak mértéke nem éri el a b) pontban meghatározott mértéket.

(2) Rendszeres szociális segély megállapítására irányuló eljárás megindítható kérelemre, illetve hivatalból.

11/A. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az Sztv. 33. §-ában foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani a R. 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzését a hivatal végzi.

(3) Ha a lakókörnyezet rendezettsége az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 8 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, továbbá az ellátás jogosultját az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok megszüntetésére, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi a hivatal.

(4) Aki a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni.

12. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (2490 Pusztaszabolcs, Adonyi út 42., telephely: 2490 Pusztaszabolcs, Magyar utca 6.) Családsegítő Szolgálatával.

(2) Az együttműködésre köteles személy köteles

a)   megjelenni nyilvántartásba vétel céljából az együttműködésre kijelölt szervnél a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül,

b)   a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedését segítő programról 30 napon belül írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően az együttműködésre köteles személyt tájékoztatja

a)   a beilleszkedést segítő program típusairól

b)   az együttműködésre köteles személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedését segítő programot, amelyről 30 napon belül írásban megállapodnak,

c)   az együttműködés elmulasztásának következményeiről.

(4) Az (5) bekezdésben felsorolt beilleszkedést segítő programban, az együttműködésre köteles személy köteles részt venni, és a felajánlásokat elfogadni. Akadályoztatása esetén, az együttműködésre kijelölt szervnél, 8 napon belül bemutatott hiteles irat (orvosi, kórházi, iskolai, állásinterjúra szóló értesítés, stb.) fogadható el indoklásként.

(5) A beilleszkedési program típusai:

a)   életvezetési tanácsadás egyénileg,

b)   motiváció és készségfejlesztés egyénileg,

c)   pszicho-szociális megerősítés egyénileg,

d)   egészségügyi- szociális – mentális állapot javítás személyre szabottan, egyéni esetkezelés,

e)   reszocializáció elősegítése egyénileg,

f)    családgondozás során az egyén pozitív megerősítése.

13. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az együttműködésre köteles személy

a)   a rendszeres szociális segély megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet,

b)   a beilleszkedést segítő programban való részvételről nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel,

c)   a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy önhibájából nem veteti magát nyilvántartásba, vagy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, továbbá az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, s mulasztásának okát a 12.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint nem igazolta, az együttműkődésre kijelölt szerv a határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül, írásban értesíti a jegyzőt.

(3) Amennyiben az együttműködésre köteles személy együttműködési kötelezettségét két éven belül neki felróhatóan ismételten megszegi, az ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

Normatív lakásfenntartási támogatás

14. § (1) A települési önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítése érdekében köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körébe

a)   kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház folyamatos takarítása, tisztán tartása,

b)   udvar, kert, a kerítéssel határos terület tisztán tartása, rendszeres gyomtalanítása,

c)   járda tisztán tartása, hó eltakarítása,

d)   ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának kötelezettsége

tartozik.

15. §

Ápolási díj

16. § Méltányossági ápolási díj állapítható meg, annak a Pusztaszabolcson lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak (jegyes kivételével), aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását végzi, feltéve, hogy az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén, annak 200 %-át.

Önkormányzati segély

17. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére az Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

a) vagyon elleni bűncselekmény sértettjeként,

b) természeti csapás miatt,

c) tartós betegség, baleset, hosszabb idejű kórházi ápolás miatt,

d) nyugdíjszerű ellátás megállapítása, vagy rokkantsági fok megállapításának elhúzódása miatt szorul anyagi segítségre,

e) létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény miatt veszélyeztetve van.

(3) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére,

b) gyermek, fiatal felnőtt rászorultságára való tekintettel,

c) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(4) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelő segély, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése céljából.

(5) Természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a jogosult szociális körülményei, vagy a döntéshozó hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás, vagy segély pénzben történő juttatása nem a kívánt célra kerülne felhasználásra.

(6) Amennyiben a kérelmező, vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója a nyilatkozat szerint semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik, csatolnia kell a munkaügyi kirendeltség igazolását arról, hogy regisztrált munkanélküli és együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel.

18. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át nem haladja meg.

(2) A segély összege az adott naptári évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladhatja meg.

(3) A döntéshozó az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentum bemutatására hívhatja fel a jogosultat.

Krízis segély és kölcsön

19.§ (1) Krízis segélyben részesíthető az a személy, akinek az általa lakott lakását olyan kár érte, melynek következtében a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy megsemmisült és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, egyedül élő esetében a 625%-ot.

A krízis segély kölcsön formájában is nyújtható.

(2)

(3) Krízis kölcsönben részesíthető az a személy, temetési költségek megelőlegezésére, akinek családjában elhunyt személy eltemettetéséről kell gondoskodni és a temetési költség összege, meghaladja a család jövedelmének 50%-át, továbbá az elhunyt személy bejelentett pusztaszabolcsi lakcímmel rendelkezett.

(4) A krízis kölcsön kamatmentes formában kerül megállapításra, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át. A kérelem elbírálásához a jövedelemigazoláson túl az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát kell becsatolni.

(5) A krízis segély és kölcsön maximális összege 100. 000.-Ft.

(6) A krízis kölcsön visszafizetése az ellátás megállapítását követő hó 1. napjától kezdődően 6 havi egyenlő részben történik.

(7) Az önkormányzat ezen kívül sem kamatos, sem kamatmentes kölcsönt nem nyújt egyéb formában.

20. § Gyermek, fiatal felnőtt rászorultságára való tekintettel igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adataira vonatkozó bizonyítékokat, a 16 évesnél idősebb gyermek, fiatal felnőtt tanulói jogviszonyának igazolását.

21. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást, a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége a köztemetőt üzemeltető temetkezési vállalkozó által évente közölt költség.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez igényelhető önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset napját követő 60 napon belül lehet benyújtani.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

22. § (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

(2) Természetbeni szociális ellátásként nyújtható

a) a rendszeres szociális segély, a (3), (5) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén,

b) a lakásfenntartási támogatás,

c) az önkormányzati segély.

d)

(3) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él és a védelembe vételi eljárás során megélhetési nehézségeket tárnak fel.

(4) Indokolt esetben a védelembe vételről szóló határozat egy példányát írásbeli javaslattal együtt át kell adni a családból rendszeres szociális segélyben részesülő személy irataihoz a természetbeni juttatás biztosítása céljából.

(5) Természetbeni juttatásként gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható.

(6) A természetbeni ellátás élelmiszer, tüzelő, tankönyv, gyermekintézmények térítési díjainak kifizetésére szolgálhat.

Köztemetés

23. § (1) Amennyiben az elhunyt személy közköltségen került eltemettetésre, a képviselő-testület mentesíti az elhunyt személy eltemettetésére köteles személyt az SZTV. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona nincs, és az elhunyt után sem ő, sem a családja nem örököl, továbbá szerződés alapján az elhunyt eltemettetésére nem volt köteles.

(2) A kérelemhez a kérelmező saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazoláson kívül köteles a vagyoni viszonyaira, és az öröklésre vonatkozó nyilatkozatát is csatolni.

Közgyógyellátás

24. § Az SZTV. 50. §. (3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy:

a)   akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és a

b)   havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

Adósságkezelési szolgáltatás

25. § (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a Pusztaszabolcson bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként lakik és szociálisan rászorult.

(2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család, vagy személy

a)   akinek,

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b)   akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

c)   akinek a háztartásában a lakás nagysága az alábbiak szerint alakul:

ca) 1-2 fős háztartás esetén maximum 2 szoba és maximum 70 m² nagyságú,

cb) minden további együttlakó személy esetén személyenként plusz fél szoba és maximum plusz 10 m².

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a)   közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áramszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási),

b)   közös költség-hátralék,

c)   a lakbérhátralék

(4) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(5) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tizenötszörösét nem haladhatja meg.

(7) Az kérelmező köteles a kérelem benyújtásakor nyilatkozni, hogy havonta mekkora összegű adósságtörlesztést vállal.

(8) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(9) A jogosult részére megállapított támogatást, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(10) A támogatás folyósításának feltétele: az adósnak a Családsegítő Szolgálattal kötött megállapodás bemutatása.

26.§ (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a)   adósságkezelési tanácsadásban, és

b)   adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás (a továbbiakban: támogatás) mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300.000.-Ft lehet A támogatás egy összegben, vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(3) A támogatás vissza nem térítendő szociális támogatás, bármely komfortfokozatú lakásra megállapítható.

(4) A támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a)   az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b)   az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c)   az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(5) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (4) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 6 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

27. § (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás időtartama alatt havonta adósságkezelési tanácsadáson részt venni és a 30/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet 1/B. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(3) A támogatásról szóló határozatot a Családsegítő Szolgálatnak is meg kell küldeni.

(4) Az adós a határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles az intézményt felkeresni és a megállapodást megkötni az adósságkezelési tanácsadóval az együttműködésre vonatkozóan.

Szociálpolitikai Kerekasztal

28. § (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzat az SZTV 58/B.§ (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) Tagjai: a helyi önkormányzat képviselői, az önkormányzat területén szociális intézményt működtető fenntartó képviselői, jegyző, aljegyző.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Általános rendelkezések

29. § (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) családsegítést,

d) nappali ellátást.

(2) Az a)-d) pontok szerinti alapszolgáltatás biztosításáról az önkormányzat saját fenntartású intézmény, a Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény (székhely: 2490 Pusztaszabolcs, Adonyi út 42., telephelye: 2490 Pusztaszabolcs, Magyar utca 6.) útján gondoskodik.

(3) Ugyanazon intézmény egyszerre több ellátási formát is biztosíthat a jogosultak részére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(5) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért a képviselő-testület által meghatározott térítési díjat kell fizetni.

(6) Az önkormányzat által biztosított szociális ellátásokra vonatkozó intézményi térítési díjak összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(7) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(8) A személyi térítési díjat utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni a telephely házipénztárába készpénzbefizetéssel.

(9) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapításának feltételei már nem állnak fenn,

b) a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével – önhibájából – legalább 3 hónapja késedelembe esett,

c) a kérelmező az ellátás biztosítása érdekében valótlan dolgokat közölt, a hatóságot félrevezette.

(10) A (9) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak esetén a hatáskörrel rendelkező köteles a díj behajtása, illetve visszatérítése iránt intézkedni.

Alapszolgáltatások

Étkeztetés

30. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés (ebéd) biztosítható azoknak a szociálisan rászorultaknak - térítési díj ellenében -, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az étkeztetés igénybe vehető az idősek klubjában történő helyben fogyasztással, az étel elvitelével, illetve lakásra szállítással.

(3)  Szociális helyzete miatt jogosult az a személy:

a)   aki 62. életévét betöltötte,

b)   akinek közös háztartásban élő hozzátartozója (családtagja, eltartója) önhibáján kívül nem tudja biztosítani,

c)   aki átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani saját maga, vagy családja számára: baleset, családtagja betegsége, kórházi kezelése, haláleset miatt.

d)   aki hajléktalan.

(4) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki

a)   mozgásában korlátozott,

b)   tartós betegségben szenved,

c)   fogyatékossága miatt önmaga fenntartásáról gondoskodni képtelen,

d)   pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg.

(5) A szociális helyzet miatti rászorultságot jövedelemigazolással, az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Az étel kiadása megtagadható, ismételt esetben az ellátás megszüntethető, ha az ellátásra jogosult:

a) az étkezési hely házirendjét megsérti, vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegető magatartást tanúsít,

b) a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.

(7) Akinek semmiféle jövedelme nincs - az ilyen helyzet fennállásáig - az ebédet térítésmentesen kaphatja, de jövedelmi viszonyainak változását bejelenteni köteles, ellenkező esetben a 8. §. (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(8) A személyi térítési díjat a jövedelemtől függően a 2. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(9) Az egészséges táplálkozáshoz az önkormányzat speciális étkezés igénybevételét biztosítja.

(10) A speciális étkezés igénybevételéhez szakorvosi igazolást kell leadni az intézmény vezetőjének.

Házi segítségnyújtás

31. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást az igénybevevő saját lakókörnyezetében kell biztosítani, az önálló életvitel fenntartása érdekében.

(2) A házi segítségnyújtási ellátásban részesülő:

a)   az ebéd házhoz szállítására és

b)   egyéni szükséglet szerinti gondozásra jogosult.

(3) Házi segítségnyújtásra jogosult, aki önmaga ellátására képtelen, és a családjában nincs olyan hozzátartozó, aki az ellátását - önhibáján kívül - meg tudná oldani. A házi segítségnyújtás mértéke és milyensége annyira terjed, amennyire a család nem képes az ellátást biztosítani.

(4) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozók biztosítják az intézmény vezetőjének irányításával.

(5) A házi segítségnyújtás megtagadható, ismételt esetben pedig megszüntethető, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. A tényről a szolgálat vezetője feljegyzést köteles készíteni, melyet a fenntartónak megküld. A feljegyzés mellé csatolja az általa tett intézkedésről szóló tájékoztatást.

Családsegítés

32. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott térítésmentes szolgáltatás.

(2) A családsegítés szolgáltatása önkéntesen vehető igénybe, kivéve az önkormányzat által együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyben, és adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek.

Nappali ellátás

33. § (1) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az az időskorú, aki egyedül él, akinek jövedelmi viszonyai alacsonyak, vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

(2) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:

a)   mozgásában, olyan mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes eljárni a klubba,

b)   fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó,

c)   ön- és közveszélyes beteg,

d)   a közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására alkalmatlan.

(3) Az ellátás határozott, vagy határozatlan időtartamra biztosítható az idősek klubjában.

(4) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(5) A képviselő-testület a nappali ellátást igénybevevők részére díjkedvezményt biztosít a jogosult jövedelmi viszonyai alapján fizetendő térítési díj alábbi %-át téríti meg:

a)   akinek a jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét: 0%,

b)   akinek jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át: 50%,

c)   akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja: 100%.

(6) Az intézmény nyitvatartási idejét az intézmény házirendje tartalmazza.”

34. §

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti

1) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet,

2) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
11/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendeletet,

3) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
16/2006. (VII. 3.) önkormányzati rendelet,

4) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
18/2006. (IX. 1.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

5) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
27/2006. (XI. 24.) önkormányzati rendelet a szociális díjak változásáról,

6) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
29/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendelet,

7) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
30/2006. (XII. 22.) önkormányzati rendeletet az étkezési díjak változásáról,

8) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
4/2007. (II. 23.) önkormányzati rendelet,

9) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
7/2007. (IV. 2.) önkormányzati rendeletet a szociális díjak változásáról,

10) a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
14/2007. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

11)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
25/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelet,

12)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
26/2007. (XI. 30.) önkormányzati rendelet szociális díj változásáról,

13)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
28/2007. (XII. 21.) önkormányzati rendelet étkezési térítési díj megállapításáról,

14)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
30/2007. (XII. 21.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

15)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
7/2008. (IV. 25.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

16)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
11/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet,

17)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
13/2008. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

18)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
25/2008.(XII. 23.) önkormányzati rendelet,

19)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
2/2009.(I.30.) önkormányzati rendelet,

20)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
5/2009.(II.27.) önkormányzati rendelet,

21)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
6/2009.(III.27.) önkormányzati rendelet

22)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
11/2009.(VI.26.) önkormányzati rendelet az étkezési díjak változásáról,

23)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
4/2010.(II.26.) önkormányzati rendelet,

25)  a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló
9/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelet.