Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, a (4) bekezdésében, a 6.§ (5) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya Pusztaszabolcs Város Önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Pusztaszabolcs város polgármestere képviseli.

3. §

(1) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult polgári jogi viszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére, és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;

b) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

c) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, nemperes eljárás megindítása, a képviselő-testület döntése alapján;

d) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

e) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;

f) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására.

(3) A polgármester – (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló – joggyakorlása a jegyző ellenjegyzésével válik joghatályossá.

(4) A polgármester utólag beszámol a képviselő-testületnek a (2) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről a lejárt határidejű határozatok tárgyalásának alkalmával a munkatervben meghatározott időpontban.

4. §

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a pénzügyi bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

I. fejezet

Az önkormányzati vagyon

1. A törzsvagyon

5. §

Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészből áll.

6. §

(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a nemzeti vagyon törvény által meghatározott vagyon, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes vagyon körét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat tulajdonában nincs olyan vagyonelem, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonnak minősül.

7. §

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

8. §

A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során. E kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve civil szervezetek vezetői felelnek.

2. Az üzleti vagyon

9. §

Az önkormányzat nemzeti vagyon törvényben meghatározott üzleti vagyonát a 3. sz. melléklet tartalmazza.

II. fejezet

A vagyonkezelés szabályai

10. §

A rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

11. §

(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag jogszabályban felsorolt vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az hatékonyan biztosítja a feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről, a legjobb ajánlattevő javára, valamint a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről.

12. §

(1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni. E feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni a költségvetési rendeletben.

13. §

A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

14. §

(1) A vagyonkezelés ellenőrzésére a Képviselő-testület Településfejlesztési és Értéktár Bizottsága jogosult és köteles. A Bizottság az ellenőrzések eredményéről szükség szerint, de évente legalább egyszer – az Önkormányzat éves költségvetésének beszámolójakor – írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

III. fejezet

A hasznosítás szabályai

15. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemek hasznosítására vonatkozó kérelmet, javaslatot a képviselő-testület elé kell terjeszteni, elvi állásfoglalásra. Az elvi állásfoglalás szerint, a döntést megalapozó adatok beszerzését követően, a pénzügyi bizottság javaslata alapján, a képviselő-testület dönt a vagyonelem hasznosításáról.

(2) A nettó 25 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(3) A versenytárgyalás útján történő vagyonhasznosításra e rendelet 17.-18. §-ának, a versenytárgyalásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzat által alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, melynek helyiségeit a 8. és 13. §-ban foglalt rendelkezések betartásával, az intézmény alapfeladatainak ellátása mellett, az intézményvezető bérbeadás útján hasznosíthat. A 3 hónapot meghaladó bérleti szerződés esetén a szerződés megkötéséhez be kell szerezni a polgármester előzetes hozzájárulását.

(5) A 2. számú mellékletben szereplő 4. és 10. számú vagyonelem bérbeadásánál a 3 hónapot meg nem haladó bérleti szerződés esetén a polgármester dönt. A 12. számú vagyonelem bérbeadásáról a közművelődésről szóló 13/2011.(VII.04.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

(6) A vagyonkezelésre átadott vagyonelemek kezelői vagyonkezelői alapfeladatainak ellátása mellett a 3 hónapot meghaladó bérleti szerződés esetén a szerződés megkötéséhez be kell szerezni a polgármester előzetes hozzájárulását, amennyiben a vagyonkezelési szerződés erről nem rendelkezik.

(7) A jegyző köteles a vagyonkataszter folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződések egy példányát naprakész nyilvántartásként kezelni.

IV. fejezet

A vagyonátruházás szabályai

16. §

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület jelöli ki értékesítésre, vagy cserére, az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi értékének megjelölése,
• az átruházás módja,
• pályázat esetén, a pályázati feltételek meghatározása,
• árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
• csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

17. §

(1) A nettó 25 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni, cserélni.

(2) A versenytárgyalás lehet

a) nyilvános eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

b) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.

(3) A pályázati eljárások mindig egyfordulósak.

(4) Az eljárás típusáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen, rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon – versenytárgyalási felhívás megküldésével – legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre.

A zártkörű versenytárgyalásra – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A nyilvános versenytárgyalást az önkormányzat honlapján, hirdető helyein és egy megyei napilapban meg kell hirdetni. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

18. §

(1) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

• a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
• lebonyolító megnevezését, székhelyét,
• a felhívás célját, jellegét,
• az eljárás tárgyaként értékesítésre, cserére szánt vagyonelem megjelölését,
• ingatlan esetén a vagyonelem ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,
• a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
• az ajánlati kötöttség időtartamát,
• a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
• a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
• ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
• a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
• a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,
• kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

• ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
• a bruttó ajánlati árat,                                                     
• szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
• amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
• annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

(3) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

• név (cégnév)
• lakóhely (székhely)
• olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül 

(4) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

• zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
• nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

(5) Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

• ajánlattevő(k) neve, cégneve,
• ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
• az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár)

(6) Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselő-testület dönt.

V. fejezet

A vagyonszerzés szabályai

19. §

(1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a pénzügyi bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

• a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
• forgalmi értékének megjelölése,
•  a szerzés módja,
• az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
• az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas. Fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

20. §

Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslatára és a pénzügyi bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

21. §

A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról, vagyonkimutatást kell készíteni, és az önkormányzat költségvetési beszámolójához kell csatolni.

22. §

E rendelet mellékletei:

• 1. melléklet: Forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemek
• 2. melléklet: Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
• 3. melléklet: Az üzleti vagyon elemei
• 4. melléklet: Vagyonkezelésbe adott vagyonelemek

23. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 17/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2016. szeptember 1.

dr. Nagy Éva

jegyző