1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2) Az önkormányzat címere:

3. § (1) A település ünnepei az önkormányzat közművelődési rendeletében vannak meghatározva.

(2) Az önkormányzat közéleti és kulturális lapja a Szabolcs Híradó.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.pusztaszabolcs.hu.

4. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn külföldi és belföldi önkormányzatokkal:

• a) Staufenberg németországi településsel,
• b) Kisiratos partiumi (Dorobanti - Románia) településsel,
• c)
• d) Balony (Szlovákia) településsel,
• e) Dunaújvárosi járás önkormányzataival (országgyűlési képviselő választókerületekhez tartozó önkormányzatok).

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat alapított. A címek és elismerések alapítását és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

6. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

• a) kulturális, sport és egyéb civil szervezetek pénzügyi támogatása, pályázati informálásuk,
• b) németországi testvértelepüléssel és romániai partnertelepüléssel folyamatos kapcsolattartás, közös rendezvények szervezése,
• c) Szabolcs Híradó című információs önkormányzati lap és az önkormányzati honlap fenntartása,
• d) egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése, vérvételre asszisztensek alkalmazása,
• e) helyi közlekedés megszervezése, részvétel a helyközi közlekedés megszervezésében,
• f) e-Magyarország pont internetes információs központ fenntartása és térítésmentes biztosítása a lakosoknak,
• g) önkormányzati rendezvények szervezése (pl.: Szabolcsi Nyári Fesztivál),
• h) háziorvosi rendelők közüzemi költségeinek felvállalása, háziorvosok támogatása,
• i) közbiztonság támogatása a Polgárőrségen, illetve a helyi körzeti megbízottakon keresztül,
• j) helyi tűzvédelem támogatása az Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére épület biztosításával, pénzügyi támogatással.

7. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza. Átruházott hatáskörök felsorolása:

• 1. A polgármester jár el a települési, rendkívüli települési támogatási, köztemetési, jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, köztemetési költségek mentesítésével összefüggő összes ügyben. (A szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 2/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet)
• 2. Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről szóló 13/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 3. § (7) bekezdése alapján a polgármester jár el átruházott hatáskörben eljárva a közterület-használati hozzájárulás kiadása ügyében, illetve a jegyző jár el a 3. § (11) bekezdése alapján a közút nem közlekedési célú igénybevételével összefüggő közútkezelői hatáskörben.
• 3. Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási bírságolásokkal kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
• 4. Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről szóló 13/2016. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 9. § alapján a kóbor állat ismertté vált tulajdonosa részére történő visszaadásával, befogásával, elhelyezésével kapcsolatos költségtérítéssel összefüggő hatáskörét a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
• 5.

8. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése,
• c) az éves költségvetés 1%-át százalékát meghaladó hitelfelvétel.

9. § A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.

10. § A képviselő-testület általában havonta egy alkalommal rendes ülést tart, július 1. és augusztus 15. közötti időszak kivételével.

11. § (1) A képviselő-testületi program végrehajtásának ütemezésére, és a rendes ülések számának, tárgyának és kezdő időpontjának meghatározására munkatervet készíthet. A munkaterv fél évre szól. A munkatervet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze.

(2) A munkaterv előkészítéséhez javaslatot kell kérni a települési képviselőktől, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(3)

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontját, a napirendeket és a napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölését, az előterjesztések leadási határidejét, a közmeghallgatás témáját, időpontját.

12. § (1) A polgármester hívja össze a képviselő-testület rendes ülését, továbbá rendkívüli ülést is összehívhat. A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesének kijelölt alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(3) Az ülés meghívóját, az előterjesztésekkel együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, akár el lehet tekinteni az írásbeliségtől is és bármilyen értesítési mód igénybe vehető (e-mail, telefon, szóbeli); a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit.

13. § (1) A képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni:

• 1. a települési képviselőket,
• 2. a jegyzőt,
• 3. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,
• 4. az önkormányzati intézmények vezetőit,
• 5. a napirendi pontok előadóit,
• 6. akiket a polgármester a napirendekre való tekintettel indokoltnak tart.
• 7.
• 8.
• 9.
• 10.
• 11.

(2) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni:

• 1. a települési képviselőket,
• 2. a jegyzőt,
• 3. a napirendi pontok előadóit,
• 4. a napirend szerint érintetteket, kizárólag a személyüket érintő napirendi ponthoz.

13/A. § A meghívót a helyben szokásos módon közzé kell tenni az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján. A meghívók kézbesítését a polgármesteri hivatal kézbesítője végzi.

14. § A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt: a jegyző, továbbá akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges. A tűzvédelemmel összefüggő napirendek tárgyalásakor a Pusztaszabolcsi Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, a közbiztonsággal összefüggő napirendek tárgyalásakor a Pusztaszabolcsi Polgárőr Egyesületet tanácskozási jog illeti meg.

15. § Előterjesztésnek minősül a munkatervben, illetve a meghívóban szereplő, előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület kivételesen szóbeli előterjesztést is megtárgyalhat.

16. § Az előterjesztés főbb elemei:

• 1. Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
• 2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot(kat) tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

17. § Az előterjesztés benyújtására jogosultak a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottsága, bármely képviselő, a jegyző.

18. § Lehetőség van előterjesztés sürgősségi tárgyalását és napirendre vételét kérni, amennyiben a téma az ülés meghívójában nem szerepel. Sürgősségi indítványt az előterjesztésre jogosultak - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 24 óráig írásban nyújthatnak be a polgármesternél. A polgármester az ülés kezdetekor ismerteti saját és a hozzá beérkezett sürgősségi indítványokat. A napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalja a testület a sürgősségi előterjesztéseket.

19. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

20. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó ülésvezetői feladatok:

• 1. a képviselő-testület határozatképességét megállapítja, és azt folyamatosan figyelemmel kíséri (a képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz legalább öt fő jelen van);
• 2.
• 3. a napirendet előterjeszti, esetleges módosításokat szavazásra bocsátja; a polgármesteri napirendi javaslatot követően a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére, majd a képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz;
• 4. a téma jellegének megítélése, és ennek megfelelő javaslat az előterjesztés napirendre vételére;
• 5. napirendek előtt –kivéve a rendkívüli üléseket, lakossági fórumokat- tájékoztatást ad az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közti eseményekről, illetve ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;
• 6. a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja illetve megvonja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre, összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az indítványokat, majd a határozati javaslatokat;
• 7. megállapítja a szavazás eredményét és a döntést, szükség esetén megismételtetheti a szavazást, kihirdeti a döntéseket;
• 8. fenntartja a tanácskozás rendjét;
• 9.
• 10. az ülés közben szünetet rendelhet el;
• 11. az ülés végén bezárja az ülést és bejelentheti a következő rendes, rendkívüli ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét.

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólótól megvonhatja a szót. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít. Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja az ülés felfüggesztését.

(2) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz. A szankció ismételhető, és további 25%-os tiszteletdíj csökkentésekre tehet javaslatot a polgármester.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület határozattal a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 25 %-kal csökkenti.

22. § A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

23. § (1) A képviselő-testület tagjai, a rendkívüli ülések és lakossági fórumok kivételével, a képviselő-testületi ülésen - a napirendek tárgyalása előtt - polgármesternek, alpolgármesternek, bizottsági elnöknek, jegyzőnek kérdést tehet fel, nekik interpellálhatnak.

(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a megkérdezett köteles érdemi választ adni. A kérdésre adott választ elfogadásáról a kérdező nyilatkozhat.

(3) Interpelláció az (1) bekezdésben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi önkormányzati ügyben. Az interpellációt az ülés előtt legalább kilenc nappal írásban lehet benyújtani a polgármesternél. A polgármester az interpellációt az ülés meghívójával együtt eljuttatja a megkérdezett tisztségviselőhöz, és a képviselőkhöz. A megkérdezett a testületi ülésen az interpellációra érdemi választ köteles adni. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita után dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az ügy kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra bízhatja.

24. § A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az alábbi sorrendben történhet az adott napirend tárgyalása.

• 1. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
• 2. Polgármester, vagy a bizottságok elnökei ismertethetik bizottságuk véleményét, ajánlását a napirenddel kapcsolatban.
• 3. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
• 4. Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódóan kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak feltéve, ha a polgármester ezt engedélyezi.
• 5. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, így egyszerre csak egy hozzászóló beszélhet. A képviselő-testületi tag felszólalásának időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
• 6. Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
• 7. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
• 8. A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre.
• 9. A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön, vagy együttesen bocsátja szavazásra megítélése szerinti fontossági sorrendben.

(2) Egyszerű többséghez a javaslat elfogadásának feltétele, hogy a jelenlévő képviselők több mint a fele igennel szavazzon. Minősített többséghez (pl.: rendeletalkotás) a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, akkor az Mötv. 48. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

26. § A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) főszabályként nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás szavazógéppel történik a polgármesteri hivatal üléstermében megtartott üléseken. A szavazatszámláló berendezés meghibásodásakor és a polgármesteri hivatal egyéb helyiségében megtartott ülésen a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, nem”-mel és „tartózkodás”-sal lehet.

27. § A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét; a szavazás tárgyát (határozati javaslatot); a szavazatszámláló (ideiglenes) bizottság tagjainak nevét és tisztségét; a szavazás eredményét; a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazás feltételeinek biztosítása a jegyző feladata.

28. § Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, vagy azt a polgármester kéri. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét abc sorrendben, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy „tartózkodás”-sal szavaznak.

30. § A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a felelős készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. A lejárt határidejű határozatokról a polgármester félévente tájékoztatja a testületet, amely dönt a további intézkedésekről.

31. § Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester kezdeményezheti a polgármesternél.

32. § A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, illetve szakértő készíti el.

34. § Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet 1 példánya a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

35. § A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, és a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról gondoskodni.

36. § . A képviselő-testület üléséről egy példányban digitális, annak hiányában analóg hangfelvétel készül. A hangfelvételeket a Polgármesteri Hivatal központi számítógépén védett dokumentumok között tárolja, az analóg felvételeket a levéltári előírásoknak megfelelően kezeli. A hangfelvétel a jegyzőkönyvek elkészítésének segítségére szolgál.

37. § A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

• 1. Az eredeti példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve, elzárva kell tárolni.
• 2. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének elektronikus úton.
• 3. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét meg kell küldeni a Könyvtár és Művelődési Ház részére.

38. § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

39. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(2)

40. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

41. § A települési képviselő – jogszabályokban meghatározottakon túl – köteles

• a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• c) a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

42. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

43. § (1) A polgármester, a képviselő megválasztását követően az Mötv. 39. § alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjaira az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései vonatkoznak. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása esetén, megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik.

44. § (1) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatába a betekintést a nyilvántartással megbízott Ifjúsági és Humán Bizottság engedélyezheti. A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek az ellenőrzés céljából.

(2) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatát a Ifjúsági és Humán Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Az előző évre szóló vagyonnyilatkozatot a tárgyévben tett vagyonnyilatkozat benyújtását követően vissza kell adni a képviselőnek.

45. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

46. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályait jogszabályok határozzák meg. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést átadja a hatáskörbe rendelt Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(2) A képviselőnek a méltatlanságot megalapozó körülményekről, vagy azt megállapító jogerős ítélet kézhezvételétől, vagy az arról történő tudomásszerzését követő 3 napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet és a megyei kormányhivatalt. A méltatlanság bizonyítása hivatalból indul. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben vizsgálja a méltatlansági körülmények fennállását.

(3) A méltatlansági eljárásra egyebekben a Mötv. 37. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az összeférhetetlenség és méltatlanság szabályait a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjaira a Mötv. 40. § (2)-(3) bekezdései szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

47. § A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

48. § A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• 1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság – 5 fő (3 képviselő tag, 2 nem képviselő tag),
• 2. Ifjúsági és Humán Bizottság – 5 fő (3 képviselő tag, 2 nem képviselő tag),

49. § A bizottsági tagok, az elnök, alelnök, képviselő bizottsági tagok, illetve a nem képviselő bizottsági tagok személyére a polgármester tesz javaslatot.

50. § A bizottságokra átruházott hatásköröket és feladataikat a melléklet rögzíti.

51. § A bizottság a belső működési szabályait ügyrendjében - az Mötv. és az SZMSZ keretei között -maga állapítja meg.

52. § A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

53. § A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze és vezeti, és képviseli.

(2)

55. § A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

56. § A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

57. § A bizottság alelnöke teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt.

58. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, ezért minden bizottsági ülés előtt döntenek a bizottságok a másik aláíró személyéről.

(2) A bizottságok együttes ülése esetén, a napirendi pontok meghatározásakor döntenek a bizottsági döntések sorrendjéről. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet a bizottsági elnökök és az általuk kijelölt tagok hitelesítenek.

59. § (1) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati ciklus végén egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

60. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

• 1. segíti a képviselők munkáját,
• 2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
• 3. képviseli az önkormányzatot,
• 4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• 5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
• 6. 2.500.000,- Forint, azaz kétmillió-ötszázezer forint feletti kötelezettségvállaláshoz beszerzi a képviselő-testület egyetértését; az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott általános tartalék terhére 500 ezer forint értékhatárig átcsoportosíthat két testületi ülés közötti időszakban egy alkalommal, indokolt esetben.
• 7. szervezi az önkormányzat külföldi testvérvárosaival való kapcsolattartást.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - bármely halaszthatatlan önkormányzati ügyben döntést hozhat, amely két képviselő-testületi ülés közötti időszakban merül fel - akár az Mötv. 68. § (2) bekezdése, akár a 68. § (3) bekezdése miatt -, és amely ügyben a döntés halasztása a képviselő-testület rendes üléséig az Önkormányzat számára kárt okozhatna, előny elmulasztását eredményezné, vagy a döntés jellege szerint egyébként nem halasztható.

60/A. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

61. § A képviselő-testület 2 alpolgármestert választ, melyek közül a polgármester kijelöli általános helyettesét.

62. § Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

63. § Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek, amelyek a következők:

• 1. testületi ülés működési feltételeinek a megteremtésében való részvétel,
• 2. képviselők, bizottsági tagok munkájának a segítése,
• 3. testületi döntések tervezetei előkészítésében való közreműködés, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
• 4. részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezésének koordinálásában.

64. § A jegyző Mötv-ben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

• 1. tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
• 2. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
• 3. gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• 4. biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
• 5. köteles jelezni, ha a képviselő-testület, vagy bizottság döntései, illetve működése jogszabálysértő.

65. § (1) A jegyzőt az igazgatási osztályvezető helyettesíti.

(2)

66. § (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § alapján Polgármesteri Hivatalt működtet. A Polgármesteri Hivatal működésének rendjét, saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, melyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § b) pontja rendelkezése szerint a képviselő-testület hagy jóvá. A Polgármesteri Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a jegyző útján a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak, képviselőnek.

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Pusztaszabolcsi Polgármesteri Hivatal.

(3) A polgármester irányításával a jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) A jegyző az Mötv. 119. § (3)-(4) bekezdéseinek előírása szerint működteti a belső kontrollrendszert, függetlenített belső ellenőr alkalmazásával.

67. § A képviselő-testület előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, illetve a település közforgalmú épületein kifüggesztve kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

68. § A polgármester által meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében polgármesteri fórumot hívhat össze. A fórumot a polgármester vezeti; a gyűlés időpontjáról, témáiról a gyűlést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja a lakosságot. A fórumon elhangzott véleményekről a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

69. § A képviselő-testület tagjai is tarthatnak lakossági fórumot, melyről tájékoztatják a képviselő-testületet.

70. § A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik saját ciklusprogramja alapján.

71. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

72. § A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, melyet három fordulós tárgyalást követően fogad el (koncepció, első tervezet, végleges tervezet).

73. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

74. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

• a) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló Pusztaszabolcs Város Önkormányzat képviselő-testülete 31/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete;
• b) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló Pusztaszabolcs Város Önkormányzat képviselő-testülete 31/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2014. (X.31.) önkormányzati rendelet;
• c) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló Pusztaszabolcs Város Önkormányzat képviselő-testülete 31/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet.
• d) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló Pusztaszabolcs Város Önkormányzat képviselő-testülete 31/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2015. (XII. 22.) önkormányzati rendelet.
• e) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló Pusztaszabolcs Város Önkormányzat képviselő-testülete 31/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.