Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mór Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8060 Mór, Szent István tér 6.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Móri Polgármesteri Hivatal, 8060 Mór, Szent István tér 6.

2. § Az önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati gyakorlásáról, a helyi közakarat és a helyi érdek érvényesítéséről.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat címere: Mór város címere kerektalpú pajzs zöld mezejében lebegő aranyleveles és kacsos szőlőfürt. A pajzstalpban két ezüsthullámos sáv között hullámos fekete pólya. A szőlőfürt a város hagyományos szőlőkultúráját jelképezi, a két ezüst hullámos sáv az ipar és a bauxitbányászat, a fekete hullámos pólya a szénbányászat szimbóluma.

(3) Az önkormányzat zászlója: Mór város zászlója zöld színű, a végén arany rojtokkal, közepében a város címere és felette arany betűkkel Mór felirat.

(4) Az önkormányzat pecsétje: köralakú, "Mór Városi Önkormányzat" körfelirattal, középen egyik változatban Magyarország, másik változatban Mór város címerével.

(5) Az önkormányzat Mór város címerével ellátott pecsétje használható, különösen

a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6) A (2) - (3) bekezdésben leírt városi zászló és címer használatának rendjét és feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) A polgármester és a jegyző hivatalos köralakú pecsétjén középen Magyarország címere van, körülette pedig a következő felirat:

a) Mór Város Polgármestere,

b) Mór Városi Önkormányzat Jegyzője.

(8) Külföldi önkormányzattal hivatalos kapcsolat felvétele, valamint további együttműködési megállapodás megkötése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A partnervárosok névsorát a rendelet 6. függeléke tartalmazza.

(9) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet és Pro Urbe emlékérmet adományoz, amelynek rendjét és feltételeit külön rendeletben szabályozza.

(10) Mór német nemzetiségi jellegére tekintettel, a közhivatalok és közintézmények elnevezését, azok épületeinek utcai homlokzatán – a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok betartásával – német nyelvű feliratban is el kell helyezni.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2. Az önkormányzati jogok

4. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához és mindezek szervezeti, személyi, anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 

(2) Az önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetőleg bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén, törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül a kormányhivatal bírálhatja felül.

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozói tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a) külön döntése alapján közvetlenül vesz részt vállalkozásban

b) a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

 (4) Az önkormányzat vállalkozásban való részvételének eldöntéséhez előzetes szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet – amelyek nélkül a napirend nem tárgyalható.

(5) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 

(6) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás és a képviselő-testület felhatalmazása alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (3) bekezdésében meghatározott szervek hozhatnak.

(7) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében és a helyi gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és az állami intézményfenntartó központtal.

(8) Az együttműködés koordinálásának szervezése a megyei önkormányzat felé a polgármester feladata, amelynek célja a megyei fejlesztési tervek és koncepciók kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

III. Fejezet

Települési önkormányzat

3. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

5. § (1) Az önkormányzat által ellátandó feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében az Mötv. 13. §-a határozza meg.

(2) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok:

1. önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok fenntartása és működtetése 

2. városi elismerő és kitüntető címek adományozása,

3. egyházak, sport és civil szervezetek támogatása,

4. felsőoktatási ösztöndíjak biztosítása,

5. városi rendezvények megtartása,

6. iskolatej biztosítása,

7. úszásoktatáshoz való hozzájárulás,

8. logopédusi, gyógytestnevelési és intézmény-pszichológusi ellátás,

9. közalapítványok fenntartása,

10. alapító tagként a TDM szervezet működtetéséhez való hozzájárulás,

11. helyi védelem alá helyezett épületek felújításához történő hozzájárulás,

12. az egészségügyi alapellátáshoz biztosított külön támogatás,

13. első lakáshoz jutás támogatása,

14. adósságkezelési szolgáltatás,

15. rotavírus elleni védőoltás szolgáltatása.

(3) A képviselő-testület az önként vállalt feladatok ellátásának módjáról és mértékéről a tárgyévi költségvetési rendeletben dönt.

(4) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat képviseletét a polgármester – tartós akadályoztatása esetén az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott munkamegosztás szerint, a tisztségek egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke – látja el.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben nem említett hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározott szerveire ruházhatja át. 

(4) A képviselő-testülettől tartósan átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör címzettje köteles az átruházott hatáskör gyakorlásáról minden soros ülésen beszámolni.

7. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából az Mötv. 41. § (6)-(8) bekezdéseiben foglaltak alapján intézményt alapíthat.

(2) A képviselő-testület az intézmény vezetőinek megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá – költségvetési szervek esetében - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testület képviselő-csoportjainak létrejötte

8. § (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők képviselő-testületi tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot (továbbiakban: frakció) hozhatnak létre. A pártok, társadalmi szervezetek közös frakciót is létrehozhatnak.

(2) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(4) Frakciót legkevesebb 3 képviselő alakíthat.

(5) A már megalakult frakció elfogadhatja pártokhoz, illetve társadalmi szervezetekhez nem tartozó képviselők csatlakozását.

(6) A frakció működési szabályait maga állapíthatja meg.

9. § (1) A frakció megalakulását és annak tisztségviselőit a megalakulástól számított 15 napon belül a polgármesternek írásban be kell jelenteni.

(2) A frakció megszűnését annak vezetője – a megszűnést követő 8 napon belül – írásban bejelenti a polgármesternek. 

5. A képviselő-testület összehívása 

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(3) Megalakulását követően a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik – július hónapot kivéve – lehetőleg a hónap utolsó szerdáján. Amennyiben az összes napirendi pont tárgyalására nem kerül sor az ülésen, úgy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a folytatás időpontjáról.

(4) Az ülések helye általában a Városháza Tanácsterme.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítésre kijelölt alpolgármester, az általános helyettes alpolgármester akadályoztatása esetén a másik alpolgármester, mindhárom tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.

(7) A képviselő-testület összehívását a megyei kormányhivatal vezetője, - nemzetiséget érintő ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzat - is indítványozhatja.

(8) A polgármester – amennyiben az eldöntésre váró ügyek azt indokolják – a munkatervben tervezett időpontokon kívül soron kívüli ülést hívhat össze. 

(9) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a polgármester legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra rendkívüli testületi ülést hívhat össze. A képviselő-testület ilyen esetben rövid úton (különösen helyi TV, rádió, telefon útján) is összehívható. Jelen rendelet tekintetében rendkívüli körülménynek minősül különösen az árvíz, földrengés, veszélyhelyzet, katasztrófahelyzet és egyéb, az önkormányzatot vagy intézményeit alapjaiban érintő nagy horderejű ügy.

(10) A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező tagjain kívül

a) tanácskozási joggal meg kell hívni:

aa) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

ab) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét (ha nem tagja a testületnek),

ac) a jegyzőt, aljegyzőt, a hivatal irodavezetőit és belső ellenőrét,

ad) a tárgyban érintett szerveket és személyeket – önkormányzati hatósági ügyek kivételével – az őket érintő napirendhez és

af) a bizottság nem képviselő tagjait a bizottság beszámolójának tárgyalásához,

b) tanácskozási jog nélkül kap meghívást – csak meghívóval:

ba) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező díszpolgárok,

bb) a városban működő történelmi egyházak,

bc) a helyben működő politikai pártok képviselői,

bd) a Fejér Megyei Hírlap, valamint a Móri Kurír, az Ezerszó című helyi lap, továbbá a Mária Rádió szerkesztősége.

(11) A képviselő-testület ülésén – külön meghívás nélkül – tanácskozási joggal vehetnek részt az egyéb helyi szervezetek képviselői.

(12) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére - a (13) bekezdés szerinti módon – az ülés előtt legalább 5 naptári nappal – soron kívüli ülés esetén legalább 3 naptári nappal – korábbi időpontban kell eljuttatni, illetőleg hozzáférhetővé tenni.

(13) Az ülésre tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívót és az írásos előterjesztéseket, a többi meghívottnak a meghívót elektronikus úton vagy papírra megszerkesztve kell eljuttatni..

(14) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a helyi lakosságot a polgármesteri hivatali hirdetőtáblán és a helyi televíziós műsorszolgáltatók képújságaiban – az ülést megelőző 5, illetve 3 nappal korábban –az ülés napjáig folyamatosan közzétett hirdetménnyel tájékoztatni kell.

6. A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyben a képviselő-testület féléves időszakra ütemezi soros üléseit.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját és napirendjeit, továbbá az előterjesztő megjelölését,

b) az előkészítésben résztvevők felsorolását és az előterjesztések elkészítésének határidejét,

c) az előterjesztést véleményezők megnevezését, a véleményezés határidejét és

d) annak meghatározását, hogy mely napirendhez kell közmeghallgatást tartani.

(3) A munkaterv következő félévre szóló tervezetét - legkésőbb június, illetve december hónapban - a polgármester terjeszti elő. 

12. § (1) A képviselő-testület munkatervében rögzíti, hogy a helyi életviszonyokra jelentősen kiható, vagy más okból kiemelkedően fontos ügyek közül melyek azok, amelyeket két fordulóban tárgyal.

(2) A munkaterv szerint kétfordulós tárgyalásra kijelölt témákban a képviselő-testület az első fordulóban kialakítja elképzeléseit (koncepcióját) amit szükség szerint a 49-52. §-ban meghatározott véleményezésre bocsát és a vélemények ismeretében kidolgozott döntéstervezetet tárgyalja meg a második fordulóban.

7. A képviselő-testület ülése

13. § (1) A (2) bekezdésben megjelölt eseteket kivéve - a képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(5) A képviselő-testületi ülés elnökségében a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, továbbá a polgármester által esetenként erre felkért személy foglalnak helyet.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(7) Ha több érintett van, bármely érintett kérésére zárt ülést kell tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben.

(8) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen ismertetni kell.

8. Az ülésvezetés szabályai

14. § (1) A 10. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítésre kijelölt alpolgármester, az általános helyettes alpolgármester akadályoztatása esetén a másik alpolgármester, mindhárom tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) A levezető elnök a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja a jelenlévő tagok létszámát és az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést és előterjeszti az ülés napirendjét,

b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a szavazás eredményét, a meghozott döntést,

d) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

e) fenntartja az ülés rendjét és figyelemmel kíséri annak határozatképességét,

f) legvégül berekeszti az ülést.

(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni. Az így tartott ülésen újabb napirendek is tárgyalhatók.

(5) A soron kívüli és rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendektől eltérő más egyéb napirend nem tárgyalható. Egyéb napirend tárgyalására a Képviselő-testület minősített többségű döntése alapján van lehetőség.

15. § (1) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem lehet.

(2) Az elnök a rendfenntartás körében

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendre utasítja azt a hozzászólót, közbeszólót, aki a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ,

c) rendzavarás esetén a hozzászólótól a szót megvonhatja.

9. Az előterjesztés

16. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők legalább 1/4-e, valamint a jegyző javasolhatják a testületnek valamely a meghívóban nem szereplő napirend sürgős tárgyalását. 

(2) A sürgősségi indítványt indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről, amelyhez a Jegyző a hivatal útján segítséget nyújt, amely azonban a hivatal munkarendjét nem zavarhatja oly módon, hogy ezzel jelentős mértékű rendkívüli munkavégzésre kerüljön sor. 

(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül minősített szótöbbséggel dönt. 

(4) Indokolt esetekben, továbbá zárt ülés elrendelésére vonatkozóan elegendő csupán írásbeli döntéstervezet kiküldése, vagy a javaslat szóban is előterjeszthető. A szóbeli előterjesztés engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt. 

17. § (1) Az írásbeli előterjesztés típusa:

a) javaslat,

b) jelentés,

c) tájékoztató vagy,

d) beszámoló.

(2) A javaslat és jelentés minden esetben határozati javaslatot tartalmaz, amely a képviselő-testület részéről döntést igényel. A tájékoztató és a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a testület elé.

(3) Az irodavezető által ellenjegyzett előterjesztéseket 9 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell leadni a jegyzőnek. A határidőn túl leadott testületi anyagok a következő testületi ülésen kerülnek megtárgyalásra, ettől eltérni csak a polgármester engedélyével lehet. A polgármester és a jegyző szignója nélkül előterjesztés nem kerülhet a képviselő-testület elé. Az előterjesztés előlapján jelezni kell, ha az zárt ülésen tárgyalandó.

(4) Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

a) a téma kifejtéséhez és kellő áttekintéséhez szükséges legrövidebb terjedelemben készüljön,

b) megfogalmazása precíz, tömör, szakszerű és közérthető legyen,

c) csak a téma szempontjából lényeges körülmények bemutatására szorítkozzon elemző és értékelő módon, és

d) ha az ügyben dönteni kell, akkor döntési javaslatot tartalmazzon.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek minden esetben tartalmaznia kell:

a) a napirend tárgyának meghatározását,

b) annak ismertetését, hogy a téma szerepelt-e korábban a képviselő-testület vagy bizottsága napirendjén és ha igen, akkor milyen döntés született és annak végrehajtása milyen eredménnyel történt meg, s mi az amit a korábbi határozatból célszerű hatályon kívül helyezni, vagy meghagyni, vagy átvenni.

c) az előzetes véleményezésben résztvevők álláspontját a kisebbségi véleménnyel együtt,

d) amennyiben lehetséges a témával kapcsolatos helyzetfeltáró, elemző értékelést az eredmények és gondok bemutatását,

e) a döntési lehetőségek ismertetését, költségvonzatát, alternatív javaslat esetén az egyes változatokkal járó előnyök és hátrányok, a mellettük és ellenük szóló érvek felsorolását,

f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk ismertetését, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

g) ha dönteni kell az előterjesztés megállapításain alapuló döntési javaslatot,

h) amennyiben az előterjesztésről zárt ülést kell tartani, annak jogalapját, zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat esetében annak jogalapját és az erről szóló határozat-tervezetet,

i) arra vonatkozó utalást, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról egyszerű vagy minősített többséggel kell dönteni, minősített többség esetén annak jogalapját, és

j) rendelet-tervezetet és normatív határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztés esetén a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott tartalmú előzetes hatásvizsgálati lapot.

(6) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(7) A döntési javaslat:

a) egyértelműen megfogalmazott rendelkezéseket,

b) alternatív javaslatok esetében az egyes változatok egymástól elkülönült megfogalmazását,

c) a végrehajtás felelősét és határidejét, és

d) ha a döntésnek költségvonzata is van, akkor a fedezetbiztosításra (költségvetés-módosításra) vonatkozó javaslatot

tartalmazza.

10. A tanácskozás rendje

18. § (1) A képviselő-testület napirendjének előterjesztője a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozó, illetve tájékoztatásra felkért személy lehet. 

(2) A tárgyalás sorrendjére a napirendek elfogadás előtt lehet ügyrendi javaslatot – legfeljebb 1 perces időtartam alatt – előterjeszteni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Ügyrendi javaslatnak minősül az, ha a javaslattevő e rendelet valamely szabályának érvényesülésére hivatkozik. Az ügyrendi javaslat időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(5) Bármikor szót kérhetnek:

a) akik ügyrendi javaslatot kívánnak tenni,

b) a jegyző.

19. § (1) A város életét vagy a képviselő-testület munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő napirenden kívül felszólalhat. 

(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 14.00 óráig - a felszólalás témájának rövid leírása mellett, okát megjelölve - írásban kell bejelenteni a polgármesternél. 

(3) A felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Ennek elhangzását követően, további vitának helye nincs. 

(4) Napirenden kívüli felszólalásra a nyílt ülés elfogadott napirendjeinek tárgyalását megelőzően kerülhet sor. 

(5) Nem lehet napirenden kívül felszólalni a soron kívüli és rendkívüli képviselő-testületi ülésen, valamint olyan ügyben, amely az általános szabályok alapján napirendre tűzhető, kérdésként vagy interpellációként előterjeszthető, továbbá személyi kérdésekben. Kétség esetén a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 

20. § (1) A képviselő-testület soros üléseinek rendszeresen visszatérő napirendje a tájékoztató az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és azok végrehajtásáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról adott jelentés.

(2) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során az előadó az írásos előterjesztését szóban kiegészítheti, majd a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek hozzá, amelyekre röviden válaszolnia kell.

(3) A bizottsági véleményt - a kisebbségi véleménnyel együtt - a bizottság elnöke, vagy megbízottja ismerteti.

(4) A bizottság bármely előterjesztéshez – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást terjeszthet a képviselő-testület elé.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirendhez minden képviselő és tanácskozási joggal meghívott egyszer kaphat szót, legfeljebb 3 percre, de az utána elhangzottakhoz kapcsolódva, egy ízben ismételt felszólalást is tehet maximum 2 percben. A polgármester a további felszólalást megtagadhatja, illetve az időtartam túllépése esetén a szót megvonhatja. A napirend előterjesztőjének 10 perc áll rendelkezésére, a hozzászólások száma nem köti.

(6) A levezető elnök lehetőséget adhat korlátozott időtartamú felszólalásra, a meghívó nélkül résztvevő állampolgároknak, hogy a tárgyalt kérdésekben észrevételt tehessenek, vagy elmondhassák véleményüket.

(7) A hozzászólások idejének korlátozására, vagy a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül határoz.

(8) A vita lezárása után a napirendi előadó válaszol a hozzászólásokra és – legfeljebb 1 percben – személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megállapítást kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban előállt félreértéseket akarja tisztázni. Ezt követően további hozzászólásnak nincs helye.

21. § A frakcióvezető a döntéshozatal előtt egyeztetést javasolhat. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

22. § (1) Szavazás előtt a levezető elnök összegzi a vita lényegét és az elhangzott módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Egyúttal a jegyzőnek szót kell adnia, ha ezek törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(2) Az ülés kezdetétől egészen a szavazás megkezdéséig a napirend előadója és bármely képviselő – megfelelő indoklással – javasolhatja a téma napirendről történő levételét, amelyről a testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani, oly módon, hogy előbb a módosító és kiegészítő indítványokról határoz a testület, majd ennek figyelembe vételével az eredeti javaslatról.

(4) A napirendek megtárgyalása után kerülhet sor a képviselői kérdések és interpellációk ismertetésére.

11. A szavazás módja 

23. § (1) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza meg döntéseit, ami kézfelemeléssel, gépi szavazásnál a megfelelő gomb benyomásával, vagy név szerinti szavazással történik.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt törvény előírja, továbbá akkor, ha azt a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített szótöbbséggel megszavazza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem rendelhető el.

(3) Név szerinti szavazásnál a képviselő-testület tagjai nevük említésekor a feltett kérdésre az (5) bekezdés szerint válaszolnak, amit külön erről vezetett névjegyzéken rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, minősített többséggel hozott döntéssel. A titkos szavazás szavazócédula urnába történő bedobásával történik, melynek technikai előkészítése, lebonyolítása, és az eredményének megállapítása a jegyző feladata.

(5) Döntésre feltett kérdésekben a szavazás igennel, vagy nemmel, vagy tartózkodással - választás, kinevezés, vezetői megbízás ügyében igennel, vagy nemmel történhet.

12. Határozathozatal

24. § (1) A képviselő-testület – a (3) bekezdés szerinti eseteket kivéve – döntéseit az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többséghez kötött döntéshez az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott számú szavazat szükséges.

(3) Azokat az eseteket, amelyeknél a döntéshez minősített többségre van szükség, összefoglalóan és nevesítve a 2. melléklet sorolja fel.

(4) A döntéshez - a nemzetiségek jogairól szóló - törvény által meghatározott esetekben - az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.

(5) Ha a javaslat az elfogadásához szükséges számú igen szavazatot nem kapta meg, akkor arról – ha az ügyben feltétlenül dönteni kell – ismételt vitára bocsátás nélkül, legfeljebb kétszeri újabb szavazás tartható és ha így sem születik döntés, a témát – sürgősségtől függően – az ülés keretében ismételt vitára bocsátás, egyeztetés után, vagy a legközelebbi ülésen való újabb vitára bocsátást követőn újabb szavazásra lehet feltenni, amelyre a megismételt szavazás előbbi szabályai irányadók.

25. § (1)*

* hatályon kívül helyete a 36/2016. (XII.21.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatálytalan: 2016.12.22-től

(2) A képviselő-testület határozatait – külön-külön – naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni, azt követő zárójelben az ülés hónapjával és napjával a következők szerint:

" Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének _/20_ .(_._.) Kt. határozata"

(3) Az önkormányzati rendeleteket szintén év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, azt követő zárójelben a kihirdetés hónapjával és napjával az alábbiak szerint:

" Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testületének _/20_ .(_._.) önkormányzati rendelete"

(4) A rendeleteket és határozatokat a végrehajtásban közvetlenül érintettek és felelősök részére az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól a döntés számának és tárgyának – a végrehajtás felelősének és határidejének – megjelölésével a hivatal naprakész nyilvántartást vezet.

13. Kérdés-interpelláció

26. § (1) Kérdést és interpellációt lehet benyújtani

a) a polgármesterhez,

b) a jegyzőhöz, vagy

c) a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnökéhez.

(2) Az interpellációt írásban lehet benyújtani. Az interpellációt az ülést megelőző héten csütörtökön 12 óráig kell benyújtani. A benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció teljes szövegét, illetve annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja adni. Az interpellációk szóbeli ismertetésének és kiegészítésének időtartama, illetve a válaszok időtartama témánként maximum 3 – 3 perc lehet.

(3) Az interpellációra az ülésen kötelező érdemi választ adni. A (2) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén az interpelláció azon a soros ülésen kerül megtárgyalásra, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározott határidő betartása teljesül.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testület csak az esetben dönt, ha a választ az interpelláló képviselő nem fogadja el és erről kifejezetten nyilatkozik.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy a tárgyban illetékes bizottságot bízhatja meg. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt, ha igényli, be kell vonni. 

(7) Kérdést lehet benyújtani írásban, vagy a soros ülés kérdéseket és interpellációkat tárgyaló napirendi pontja keretében szóban. 

(8) A kérdésre a kérdés címzettjének döntése alapján az ülésen szóban, vagy a kérdés benyújtását, az ülésen előadott kérdés ismertetését követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(9) E § alkalmazásában a települési képviselő önkormányzati ügyben előterjeszthető felvilágosítás – kérése

a) interpelláció: ha az számonkérő jellegű – esetleg rosszallást is kifejező – olyan felvetés, amely szerint valamely önkormányzati ügyben illetve annak intézésében nem jól mennek a dolgok, abban hiányosság, visszásság, rendellenesség mutatkozik, vagy adott  kérdéssel a feladatkörileg érintett személy, önkormányzati szerv nem az ügy súlyának és fontosságának megfelelően foglalkozik,

b) kérdés: ha az valamely önkormányzati ügy intézésére, megoldására, vagy annak lehetőségére, az ügyben tett, vagy tervezett intézkedésre való rákérdezés, illetőleg ilyen célzatú érdeklődés, tudakozódás, kérdésfeltevés.

(10) Nincs helye interpellációnak:

a) államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyben,

b) olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,

c) előkészítést igénylő önálló napirend esetében,

d) olyan személyi ügyekben, amelyekben a kinevezés, megbízás nem a képviselő-testület hatásköre.

(11) Kérdést és interpellációt csak soros ülésen lehet előterjeszteni.

(12) Az interpellációkról, valamint a válaszokról a Jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

14. A jegyzőkönyv

27. § (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti jegyzőkönyv készül 

(2) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal 1 példányban jegyzőkönyv készül, amelyhez mellékelni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az elfogadott rendeleteket és határozat mellékleteket,

d) a titkos szavazás jegyzőkönyvét,

e) a név szerinti szavazás névjegyzékét,

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, kérdését és interpellációját,

g) az írásban benyújtott módosító indítványokat. 

(3) Az ülésekről készített jegyzőkönyvet

a) a jegyző kezeli, amelyet évente be kell köttetni,

b) az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendeletben foglaltak szerint 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal részére,

c) szöveges dokumentum formájában – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – 30 napon belül a városi könyvtár részére email útján meg kell küldeni.

(4) A választópolgárok a nyilvános ülések jegyzőkönyveibe és előterjesztéseibe betekinthetnek. 

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe való betekintésre törvényben meghatározott külön szabályok vonatkoznak.

(6) A zárt ülési jegyzőkönyvet - belső használatra szolgáló iratanyagként elkülönítve - illetéktelenek számára hozzá nem férhető módon elzárva kell tárolni és kezelni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(7) A Képviselő-testület üléséről készült hanganyagot az ülést követő 5 évig meg kell őrizni.

15. Az ülések nyilvánossága 

28. § (1) Annak érdekében, hogy a testületi munkát a lakosság széles körben és közvetlenül figyelemmel kísérhesse, a képviselő-testület nyilvános üléseit a városi televízió egyenes adásban közvetíti.

 (2) A képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott döntésekről az ülések után a polgármester a városi televízión keresztül tájékoztatja a lakosságot.

(3) A képviselő-testület ülésein hozott határozatokat és rendeleteket a települési képviselők a számítógépre vitt hivatali jogtárból, a választópolgárok a városi honlapról is megismerhetik. A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket a települési képviselők az interneten keresztül az önkormányzat szerverén érhetik el.

V. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

29. §  A képviselő-testület az Alaptörvény értelmében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskörében), továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a települési képviselő, az önkormányzati bizottság, a polgármester és a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezet, továbbá a választópolgárok az erre irányuló népszavazással.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, amelyet – a jegyző törvényességi véleményével – a képviselő-testület elé terjeszt és az dönt a javaslatról, amelynek elfogadása esetén rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről is.

(3) A képviselő-testület – a lakosságot vagy annak széles körét közvetlenül érintő egyes rendeleteit – saját elhatározása szerint kétfordulós ülésen alkotja, amelynek során előbb elveket, szempontokat állapít meg.

(4) A tervezetet előzetes megvitatás céljából minden esetben a feladatkörileg illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amelyre külső szakemberek is meghívhatók.

(5) A település életében meghatározó jelentőségű rendeletek tervezetét a képviselő-testület – az érdemi vita előtt – szükség szerint közmeghallgatásra, vagy más lakossági fórum elé bocsátja.

(6) A polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

31. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendeletek hivatalos kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés formájában történik.

(3) A kihirdetetett rendeleteket az állampolgárok a 28.§-ban előírt módon is megismerhetik.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő helyi rendeletekről.

(5) A jegyző feladata, hogy az önkormányzati rendeletek hatályosulását, alkalmazását, a vonatkozó jogszabályok változását figyelemmel kísérje és az alapján - szükség szerint- javaslatot tegyen a módosításukra, hatályon kívül helyezésükre, vagy új rendelet megalkotására

VI. Fejezet

A települési képviselő

32. § (1) A települési képviselőt – e megbízatásából eredően az Mötv. 32. §-ában és e szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.

16. A képviselő jogai és kötelezettségei

33. § (1) A települési képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület külön rendeletében megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult,

b) a város ellátásában, üzemeltetésében, működtetésében résztvevő gazdasági társágoktól, intézményektől felvilágosítást kérhet.

(2) A települési képviselő főbb kötelezettsége

a) a képviselő-testület munkájában, továbbá - felkérés alapján - az ülések előkészítésében  és ahhoz kapcsolódó vizsgálatokban való részvétel,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése

d) kapcsolattartás a választókkal és a különböző helyi önszerveződő közösségekkel.

(3) A Képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

(5) Az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok – Mötv. 35. §-a alapján megállapítható - tiszteletdíját és természetbeni juttatásait külön önkormányzati rendelet szabályozza. Ha az önkormányzati képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra legfeljebb 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a tiszteletdíjat, juttatást megvonhatja vagy csökkentheti.

(6) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester – a polgármester bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén őt a Pénzügyi Bizottság elnöke -  figyelmezteti, ezt követő minden további esetben pedig a következő havi tiszteletdíjából 10%-os mértékű levonásra kerül sor. A képviselő-testület szükség esetén a személyesen érintett képviselő szavazatával meghozott döntés felülvizsgálatát és ismételt megtárgyalását rendelheti el.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

17. Bizottsági szervezet és feladatok

34. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot alakít.

(2) A képviselő-testület a bizottságaiba szükség szerint külső szakembereket is választ arra figyelemmel, hogy a bizottság elnökét, alelnökét és tagjainak több mint a felét települési képviselők közül kell megválasztani.

(3) A települési képviselő több önkormányzati bizottság tagjának is megválasztható.

35. § (1) A képviselő-testület az ellátandó önkormányzati feladatokra tekintettel a következő bizottságokat hozza létre:

a) Településfejlesztési Bizottság

                                   5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)

b) Pénzügyi Bizottság

                                   5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)

c) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság

                                   5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)

d) Szociális és Egészségügyi Bizottság

                                   5 fő (3 képviselővel és két nem képviselő taggal)

Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben felsorolt állandó bizottságain kívül - indokolt esetekben, egy-egy adott feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakít, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(3) Ideiglenes bizottság létesítéséhez, feladatainak meghatározásához, megbízatásának meghosszabbításához, valamint feladatának végrehajtását megelőzően történő megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.

(4) Ideiglenes bizottság alakítása esetében, annak feladatát a bizottság létrehozásakor határozza meg a képviselő-testület.

36. § (1) A bizottságok eljárnak és döntenek a képviselő-testülettől hatáskörükbe átruházott (1. melléklet szerinti) és azon ügyekben, amelyekben való döntésre a képviselő-testülettől esetenként felhatalmazást kapnak. Döntés előkészítő feladatot látnak el a képviselő-testület felé és ennek kapcsán véleményeznek, javaslatot tesznek, állást foglalnak, vagy előterjesztést nyújtanak be és ellenőrzést végeznek a (2)-(5) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörükbe nem tartozó önkormányzati ügyekben.

(2) Pénzügyi Bizottság

a) önkormányzati költségvetés,

b) (többlet) forrás igények,

c) vagyonhasznosítás,

d) adóügyek,

e) közszolgáltatási díjak,

f) helyhasználati díjak,

g) bérleti- és térítési díjak,

h) önkormányzati szervezet és annak működése,

i) más bizottság feladatkörébe nem tartozó önkormányzati ügyek,

j) a polgármester, a nem képviselő bizottsági tagok és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése,

k) az Mötv. 37. §-ában és 38. § (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatok ellátása,

l) számlavezető kiválasztása,

m) hitelfelvétel.

n) más bizottság feladatkörébe nem tartozó közbeszerzési ügyek.

(3) Településfejlesztési Bizottság

a) önkormányzati beruházások és felújítások,

b) városrendezés,

c) építésügy,

d) környezet- és műemlékvédelem,

e) köztisztaság,

f) közterület- park- és zöldterület-gondozás,

g) önkormányzati vagyonkezelés- vagyonhasznosítás,

h) vállalkozások és közszolgáltatások (a díjakat kivéve),

i) közterület elnevezés.

(4) Oktatási- Kulturális és Sport Bizottság

a) nevelés-oktatás,

b) közművelődés,

c) nevelési-oktatási, közművelődési intézmények és működésük,

d) helyi média ügyek,

e) ifjúsági ügyek,

f) testnevelés,verseny- és tömegsport ügyek,

g) egyházakat, civil és sportszervezeteket érintő ügyek,

h) felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjak.

(5) Szociális és Egészségügyi Bizottság

a) szociális ellátás-gondozás,

b) gyermek- és családvédelem,

c) szociális intézmények és működésük,

d) közfoglalkoztatás,

f) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek.

18. A bizottságok működése

37. § (1) A bizottságok tevékenységükkel elsősorban a képviselő-testület munkáját segítik. Önkormányzati feladatkörükben öntevékenyen működnek és munkájukba nem bizottsági tag szakértőket is bevonhatnak.

(2) A képviselő-testület munkatervében határozza meg a bizottságok által, vagy bizottsági állásfoglalással (véleményezéssel) benyújtható előterjesztéseket.

(3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök mindkettejük akadályoztatása esetén az elnök által felkért bizottsági tag hívja össze és vezeti. Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (4) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 3 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottakhoz eljuttatni, illetőleg hozzáférhetővé tenni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, alpolgármestert, és a jegyzőt, illetve az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett szervezet képviselőjét és a könyvvizsgálót. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek elektronikus úton meg kell küldeni.

(4) A bizottsági ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a bizottság képviselő tagjaihoz elektronikus úton, vagy papírra megszerkesztve, a többi meghívotthoz pedig ez utóbbi formában elkészítve kell eljuttatni.

(5) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülés is tartható, de a bizottságok ez esetben is bizottságonként hozzák meg az állásfoglalásukat.

(6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztására a 33. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó 13. § (2) bekezdésében előírt esetekben.

(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott minősített adatot megőrizni.

(9) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz, amelyet év elejétől kezdődő folyamatos sorszámozással kell ellátni, az évszámot követő zárójelben az ülés hónapjával és napjával a következők szerint:

„Mór Városi Önkormányzat Képviselő-testülete … Bizottsága …/20... (….) határozata"

(10) A bizottsági ülés előkészítésére értelemszerűen a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések irányadók.

(11) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(12) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban a hivatalban el kell helyezni. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendeletben foglaltak szerint 15 napon belül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal részére és fel kell tölteni a hivatal szerverére.

(13) A bizottságok működésének szakmai segítését és ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt munkamegosztás szerint látja el.

19. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás

38. § (1) A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi, amely bizottság gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. 

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 39. §-ának rendelkezései irányadók.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a pénzügyi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a Pénzügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

39 § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek.

(2) Az önkormányzatnál a Pénzügyi Bizottság látja el a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatának vizsgálatát és nyilvántartását.

(3) A nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére (esedékességére, formai követelményeire, megszegésének jogkövetkezményeire), továbbá a Pénzügyi Bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárására (vagyongyarapodási vizsgálat) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései irányadóak.

(4) A Pénzügyi Bizottság által kezelt vagyonnyilatkozatok megismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a 7. függelék tartalmazza.

VIII. Fejezet

A polgármester, alpolgármester, jegyző és aljegyző

20. A polgármester

40. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki egyben a képviselő-testület elnöke.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait és hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(4) A polgármester jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

41. § (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatkörében:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a helyi közszolgáltatásokat,

e) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,

f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

g) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

h) kapcsolatot tart a helyi nemzetiségi önkormányzatok, pártok és társadalmi szervezetek, egyházak, egyesületek, civil szervezetek, intézmények, hivatali szervek vezetőivel,

i) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés újbóli megtárgyalását kezdeményezheti az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján.

(2) A polgármester bizottsági működéssel összefüggő feladatkörében

a) segíti az önkormányzati bizottságok munkáját

b) indítványozhatja a bizottság összehívását az Mötv. 61. § (1) bekezdése alapján,

c) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását az Mötv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

(3) A polgármester a képviselő-testület hivatalával kapcsolatosan az Mötv. 67. §-ában meghatározott jogosítványokat gyakorolja.

21. Az alpolgármester

42. § A képviselő-testület két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

22. A jegyző

43. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát és gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) Az önkormányzat működéséhez kapcsolódó feladatkörében a jegyző

a) biztosítja  a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítését, a döntések törvényességét,

b) gondoskodik a testületek működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) rendszeresen tájékoztatást ad részükre az önkormányzati munkát érintő jogszabályokról és a polgármesteri hivatal munkájáról

e) a testületi üléseken szükség szerint törvényességi észrevételt tesz az előterjesztés vitájában és a szavazás előtt,

f) szervezi az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtását.

(3) A jegyző egyébirányú feladatkörében ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében részére megállapított feladatokat.

23. Az aljegyző

44. § (1) Az aljegyző e munkaköréből adódóan helyettesíti a jegyzőt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén és ellátja a jegyző által részére meghatározott feladatokat.

(2) Fenti feladatokat az aljegyző akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott személy látja el.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az önkormányzati irodavezető látja el, amennyiben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott képesítési előírásoknak megfelel. Amennyiben ezen munkakör betöltetlen, tartós akadályoztatása áll fenn, vagy a képesítési előírásoknak nem felel meg, úgy a polgármester a képesítési előírásoknak megfelelő másik köztisztviselőt bíz meg e feladat ellátásával.

IX. Fejezet

Polgármesteri Hivatal

45. § (1) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület egységes hivatalaként ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A polgármesteri hivatal az előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve és egyúttal önkormányzati igazgatási szervezet.

(3) A polgármester – a jegyzővel egyeztetett - javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg az egységes hivatal belső tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét, továbbá a működéséhez szükséges előirányzatokat.

(4) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti és a hivatal köztisztviselői tekintetében ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, törvényben meghatározott esetekben a polgármester egyetértésével.

46. § (1) A polgármesteri hivatal létszáma: 49 fő. A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a 3. függelék tartalmazza.

(2) A hivatali munkaidő –a közterület felügyelet és az ügyfélszolgálati irodán szerdai napon beosztott köztisztviselők kivételével- hétfőtől – csütörtökig 07.30. órától 16.00. óráig, pénteki napokon 07.30. órától 13.30. óráig tart. A közterület felügyelet munkaidőkerete évi 2080 óra. A szerdai ügyfélfogási napon, az ügyfélszolgálati irodára beosztott köztisztviselők munkaideje szerdán 7.30 órától 18.00 óráig és az azt követő csütörtökön 9:30 órától 16.00 óráig tart. A teljes munkaidőben, valamint a legalább napi 6 órában foglalkoztatott hivatali dolgozók részére a napi munkaidőn belül 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani – a pénteki nap kivételével.

(3) A polgármesteri hivatalban

a) az ügyfélszolgálati irodán hétfőn 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig, szerdán 8 órától 12 óráig és 13 órától 18 óráig, pénteken 8 órától 13 óráig van ügyfélfogadás,

b) a polgármester minden hónap 1. és 3. szerdai munkanapján 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tart fogadónapot,

c) az alpolgármesterek minden hónap első és utolsó keddi munkanapján 14 óra 45 perctől 16 óráig tartanak fogadónapot,

d) a jegyző minden hónap 1. és 3. szerdai munkanapján 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tart fogadónapot,

e) az irodavezetők minden szerdai munkanapon 8 órától 12 óráig és 13 órától 16 óráig tartanak ügyfélfogadást.

(4) Ha a vezetők fogadónapja képviselő-testületi ülés napjára esik, a fogadónapot a (3) bekezdésben meghatározott időtartamban a következő csütörtöki munkanapon kötelesek megtartani.

(5) A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei a hivatal szervezeti és működési szabályzatában szabályozott feladatköri munkamegosztás alapján látják el az Mötv. 84. § (1) bekezdésében megjelölt hivatali feladatokat.

(6) A települési képviselőnek képviselői feladatainak ellátásához szükséges tájékoztatásért és intézkedést igénylő kérdésekben a jegyzőhöz kell fordulnia.

47. § (1) A városi közterület-felügyelet feladatkörében:

a) a közterület jogszerű használatának és az ott folyó – engedélyhez, vagy hozzájáruláshoz kötött – tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése során figyelemmel kíséri és ellenőrzi

aa) a közterületen végzett építési, bontási, átalakítási, felújítási munkálatokat, az ahhoz előírt engedély meglétét, a közúti, vagy gyalogos közlekedés akadályozását,

ab) a közterület rendeltetésszerű, illetőleg engedéllyel történő és engedélynek megfelelő használatát, kivéve ha ez nincs engedélyhez kötve,

ac) az elfoglalt közterület használat alatti tisztántartását és használat utáni rendbetételét, a használat során keletkezett hulladék és egyéb szennyeződés eltávolítását,

ad) a hirdető berendezések, hirdető táblák létesítésére, elhelyezésére, hirdetmények kihelyezésére vonatkozó előírások betartását,

ae) a közterületen való fakivágást és ehhez szükséges engedély meglétét,

b) jelentősebb városi rendezvények alkalmával – a polgármester eseti rendelkezése szerint – közreműködik a forgalomelterelés, valamint egyéb önkormányzati feladatok végrehajtásában,

c) a közrend és a közbiztonság védelmében való közreműködése során figyelemmel kíséri és ellenőrzi

ca) a közerkölcsbe ütköző magatartást és tevékenységeket, továbbá az állatok védelmére, illetve az állatkínzás tilalmára és az ebtartásra, a csendháborítás, valamint a tárgyak elhelyezésével, eldobásával való veszélyeztetés, szeszesital árusítás-kiszolgálás és fogyasztás, tiltott helyen való fürdés tilalmára, szabad vizek jegén való tartózkodásra vonatkozó szabályok és a táblával jelzett behajtási tilalom, vagy korlátozás betartását,

cb) a szabálytalan parkolást és közterületen való gépjárműtárolást,

cc) a közlekedési jelzőtáblák, utak, járdák állapotát és ezek hótól, jégtől való megtisztítását, síkosság mentesítését,

cd) a közvilágítási lámpahelyek üzemképességét, illetve azok meghibásodását,

ce) az egészséget, vagy testi épséget veszélyeztető balesetveszélyes helyzetek fennállását,

d) a köztisztaságra vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatban figyelemmel kíséri és ellenőrzi

da) a lakó- és középületek előtti járdák, vízelvezető árkok, egyéb közterületek tisztántartását, gyommentesítését, az így keletkező hulladék összegyűjtését és elhelyezését,

db) a közterületek, nyílt vízfolyások szennyezését okozó tevékenységeket és a szennyeződés feltakarítását, eltávolítását,

dc) a köztisztasági szolgáltatás végzésére és a hulladék szállítására vonatkozó szabályok betartását,

dd) a hulladék közterületre való kiöntözését és a szennyvíz közterületre, vízfolyásba, járdára, úttestre való kivezetését, vagy kiöntését,

de) a folyékony és szilárd hulladék e célra kijelölt területen kívüli (illegális) elhelyezését,

e) az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi

ea) a helyi védelem alatt álló területek és épületek állapotát, rendeltetésszerű használatát,

eb) a közterületen végzett útfelbontás, útátfúrás után az eredeti állapot helyreállítását és annak határidőre történő elvégzését,

ec) a városi közparkok és zöldfelületek, játszóterek gondozását, a közcélú használatra kihelyezett berendezések és felszerelések rongálását,

ed) a veszélyes hulladékkal járó tevékenységet végzőknél keletkező hulladék elhelyezését,

f) az állategészségüggyel és ebrendészettel kapcsolatban figyelemmel kíséri a közterületen való állatelhullást és a kóbor ebek megjelenését,

g) az önkormányzati vagyon védelmével kapcsolatosan ellátja a polgármester által esetenként meghatározott őrzési feladatokat,

h) hetente egyszer a rendőrség közreműködésével bejárást tart.

(2) Az (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan a közterület-felügyelő

a) a szabálysértések, rendellenes helyzetek és tiltott tevékenységek megelőzése, megakadályozása, vagy megszüntetése érdekében köteles a jogszabályi hatáskörén belül intézkedni, hatáskör hiányában a szabálytalanságokat és hiányosságokat az intézkedésre jogosult felé jelezni, illetve azok ügyében intézkedést kezdeményezni

b) törvényben, kormányrendeletben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben jogosult a cselekmény tetten ért elkövetőjével szemben helyszíni bírságot kiszabni, illetve a törvényben, vagy kormányrendeletben részére engedélyezett egyéb irányú intézkedéseket megtenni.

X. Fejezet

Kapcsolattartási formák és fórumok

24. Helyi népszavazás

48. § A képviselő-testület – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben előírtaknak megfelelően – önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

25. Lakossági fórumok

49. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai és civil szerveződések képviselői,  a helyben érdekelt szervezetek képviselői  közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Közmeghallgatásra a képviselő-testület elhatározása alapján kerülhet sor és azon a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.

(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az (1) bekezdésben említetteket annak időpontja előtt legalább 1 héttel korábban a helyi műsorszolgáltatók útján és a városházán kifüggesztett hirdetménnyel tájékoztatni kell 

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, értelemszerűen a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerint.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott felvetéseket a közérdekű bejelentésekről és javaslatokról szóló törvényben előírt módon kell intézni és a felvetésekre írásban adott válaszokat a hivatali jogtárban is meg kell jeleníteni.

50. § (1) A polgármester –előre meghatározott közérdekű tárgykörben- a lakossági véleményezésre előírt, vagy azt igénylő önkormányzati döntések tervezetének véleményeztetésére városkörzeti (lakossági) gyűlést hív össze.

(2) A lakossági gyűlést a 49. § (3) bekezdésében előírtak szerint kell meghirdetni.

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vezeti, amelyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a hivatal irodavezetőit.

(4) A lakossági gyűlésről jegyzőkönyv készül, ami a gyűlés helyét, idejét és tárgyát, az elhangzott véleményeket és javaslatokat rögzíti.

51. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásainak megfelelően az önkormányzat döntése előtt az érintett intézményi szintű reprezentatív szakszervezetekkel – a Városi Érdekegyeztető Tanács keretében – véleményezteti

a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, továbbá

b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.

 (2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztető fórumon – munkáltatói oldalról – az önkormányzat képviseletében a polgármester, a polgármester által kijelölt alpolgármester, a bizottsági elnökök vesznek részt, végeznek egyeztetést a reprezentatív szakszervezetek képviselőivel a munkavállalói oldal javaslatairól, melynek során az önkormányzat részéről (szótöbbséggel) olyan elkötelezettséggel nem járó – állásfoglalást hozhatnak, ami csak a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válik érvényessé.

52. § (1) A gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott gazdasági tárgyú önkormányzati előterjesztéseket és döntés-tervezeteket a polgármester az érintett gazdasági kamarákkal és érdekképviseleti szervekkel minden esetben előzetesen véleményezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti véleményeztetéssel kapcsolatosan egyebekben a vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kell az önkormányzat részéről eljárni.

26. Együttműködés civil szervezetekkel és a nemzetiségi önkormányzatokkal

53. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

54. § (1) A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(1a) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Mórral kötött együttműködési megállapodást a 8. függelék tartalmazza.

(1b) A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Mórral kötött együttműködési megállapodást a 9. függeléke tartalmazza.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX. törvényben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester a törvényben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi ülésen szóban ismertet. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes ismerteti a döntést a képviselő-testület ülésén, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést megelőző nap 16 óráig az elnök írásban tájékoztatja a jegyzőt a nemzetiségi önkormányzat döntéséről.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzatok megnevezését és tagjainak névsorát a rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

27. Az önkormányzat vagyona

55. § (1) A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól.

(2) Azon gazdasági társaságok felsorolását, amelyek tekintetében az önkormányzat tulajdonosi jogokat gyakorol, a 3. melléklet tartalmazza.

28. Az önkormányzat költségvetése

56. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését –annak módosításait és zárszámadását is- önkormányzati rendeletben állapítja meg, amelynek összeállítására vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A költségvetés elfogadása egy tárgyalási fordulóban történik, melynek során a képviselő-testület körültekintő helyzetfelmérést követően a törvény által szabályozott részletezésben tárgyalja meg és hagyja jóvá a költségvetés tervezetét.

(3) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a pénzügyi bizottság átfogóan, a többi bizottság szakterületét érintően véleményezi.

(4) A rendelet-tervezetet -a (2)-(3) bekezdésben előírt véleményezés után- a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és beterjesztésére a (3)-(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(6) Az önkormányzat hitelt csak az esetben vesz fel, ha a hiány fedezésére más finanszírozási mód nem vehető igénybe, illetve az gazdaságilag célszerűtlen. 

(7) Minősített többség szükséges a hitelfelvételről szóló döntés meghozatalához és olyan határozatok elfogadásához amelyekben a képviselő-testület a költségvetésből való pénzügyi fedezetbiztosításra vállal kötelezettséget.

57. § A Képviselő-testület a belső ellenőrzési tevékenységet független belső ellenőr alkalmazásával látja el.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. 

(2)*

* Hatályon kívül helyezte az 53/2015. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése - hatálytalan: 2015.12.03-tól.