Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 02. 15Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018. (III.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a - a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre
1. § (1) E rendelet előírásait Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minimum 50% nagyságú felület.
2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom.
3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
6. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
7. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 1. pontjában meghatározott fogalom.
8. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
9. Értékvizsgálat: a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet(a továbbiakban: 2. § 7. pontjában meghatározott fogalom.
10. Fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
11. Fényreklám: bármilyen háttérvilágítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.
12. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
13. Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.
14. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket az Önkormányzat rendeletében védelem alá helyezett.
15. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény telkével határosak, a kijelölés módja megegyezik a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Örökségvédelmi rendelet) 40. § (1) bekezdésében alkalmazott, a műemléki környezet kijelölésére vonatkozó módszerrel.
16. Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelőtevékenység: mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
17. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
18. Helyi védettségű építészeti örökség: a település építészeti örökségének az Önkormányzat által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.
19. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla, melyen az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
20. Kialakult rend: Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg, melyeknek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.
21. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom.
22. Közterületről látható építményrész: Az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
23. Közterületről látható telekrész: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja.
24. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
25. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti, vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
26. Őshonos növényzet: a tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve, mely alkotó növényeinek felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
27. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.
28. Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés vagy más célú berendezés a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV. 28.) Korm. rendelet szerinti értelemben.
29. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom.
30. Saroktelek: az a telek, amely legalább két külön helyrajzi szám alatti, egymással legalább 10 és legfeljebb 160 fokos szöget bezáró határvonallal érintkezik.
31. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
32. Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
33. Tanösvény: jellemzően táji, természeti környezetben kijelölt a táji, természeti környezet megismerését segítő, vagy kultúrtörténeti emléket bemutató útvonal.
34. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzése vagy kialakítása.
35. Tájidegen növényfaj: az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény, mely e rendelet 2. függeléke felsorolásában szerepel.
36. Turista útvonalon elhelyezett útirányjelző tábla: A jellemzően táji, természeti környezetben kijelölt gyalogos, kerékpáros, lovas turista útvonalak mentén elhelyezett, a tájékozódást segítő telepített útirányjelző, ideértve a tanösvényeken elhelyezett táblákat is, de nem ideértve a felfestett, egyezményes jeleken alapuló piktogramokat.
37. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
38. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
39. Új építésű épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem épült meg, vagy olyan, a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amelynek jelentős mértékű átalakítása során a földszinti padlószint 20 cm-t meghaladó mértékben változik, illetve a felmenő tartószerkezetek nagyobb része elbontásra vagy átalakításra kerül.
40. Új hozzátétel: az építészeti örökségvédelem alatt álló építmény kiegészítése, bővítése, olyan épületrésszel, épület tartozékkal, amely korábban nem tartozott a védett építményhez.
41. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti, amelyek átalakítás, bővítés és új építés esetén nem változhatnak.
42. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.
43. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
44. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
45. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
46. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, illetve ipartörténeti emlék.
47. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
48. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
49. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
50. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
A helyi védelem
3. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok különösen:
a) a település építészeti értékvizsgálatának elkészíttetése,
b) a helyi védett értékek körének megállapítása,
c) a védetté nyilvánítás, valamint indokolt esetben a védelem megszüntetése,
d) a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,
e) a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók lakossággal történő megismertetése,
f) a helyi védelem alatt álló értékek megőrzése, megőriztetése, károsodásuk megelőzése, valamint a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Bodajk város területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti vagy botanikai értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és az önkormányzat rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
(4) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(5) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
(6) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott területeket.
(7) A (6) bekezdés szerinti területek térképi lehatárolását az 1. függelék tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján, a védelem megszüntetése szakértői vélemény alapján történik.
(3) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját;
b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát;
c) a kezdeményezőt;
d) az önkormányzati főépítészt.
(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot, és
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét, és
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 4. § (3) bekezdésében meghatározott érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, és a döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(5) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését és a védelem megszűntéről tájékoztatja az illetékes építésügyi hatóságot.
5. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki okból nem megvalósítható, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy véglegessé vált,
c) az engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
d) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek, valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Védett épületen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(16) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése
7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. § A védelem megjelöléséről az objektum jellege alapján a jegyző gondoskodik.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
7. Településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönző rendszere
9. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.
(2) Az ösztönzési rendszer nagyságáról - a pénzügyi lehetőségek függvényében - a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a képviselő-testület.
(3) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a képviselő-testület határozatban állapítja meg.
Településkép-védelmi követelmények
8. Általános településkép-védelmi követelmények
8.1. Közterületekre vonatkozó területi előírások
10. § (1) Közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor kizárólag közterület alakítási terv alapján a következő előírás alkalmazandó:
a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;
b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;
d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;
e) a napellenző és esővédő szerkezet textil-hatású anyagból készülhet, matt natúr színben. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
f) a terasz sem egy, sem több oldalról, továbbá sem ideiglenesen, sem véglegesen le nem zárható.
(2) A településkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A kiemelt útvonalak - városközpont, Tó környéke - mentén az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.
(3) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.
(4) A (3) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(5) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat - az ideiglenes használatra kijelölt, stabilizált zöldfelületek kivételével - csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.
(6) A közmű felépítmények (pl. gázfogadó állomások, szennyvíz átemelők, tüzivíz tárolók, transzformátorházak, stb.) eltakarásáról a kezeléshez szükséges hely biztosítása mellett növényzettel gondoskodni kell.
(7) Hulladékgyűjtő edényzet közterület felől látható helyen nem helyezhető el, vagy takarásáról növényzettel, falazott szerkezettel (pl. kerítésbe építve) gondoskodni kell.
8.2. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,
műtárgyak elhelyezésének szabályai
11. § (1) Bodajk város teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közmű-létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) A Bodajk Város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban területek a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak, kivéve a védett területrészeket.
(3) A településrendezési eszközökben lakó-, üdülő-, vegyes-, valamint zöldterületi területhasználati egységbe sorolt területeken a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, 6,0 magasságot meghaladó szélkerék Bodajk Város belterületén az ipari területek kivételével nem helyezhető el.
(6) Belterületen az ipari gazdasági, közlekedési- és közműterületek kivételével, valamint az üdülő területen és a szőlőhegyeken nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
8.3. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
12. § (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés az alábbi feltételekkel:
a)1 információs vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményén legfeljebb 1,5x2,0 méretű utastájékoztató plakát lehet;
b) a kizárólag tájékoztatási célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2.
(2) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre (max. 12 hét) helyezhető el.
(3) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.
(4) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(5) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.
8.4. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezése
13. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon - a (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével - cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(5) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet, a szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.
(6) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(7) A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(8)2 Információs vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
(9)3
(10) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság és
c) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(11) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
(12) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni, vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
9. Részletes településkép-védelmi követelmények
14. § Tepülésképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:
1. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész,
2. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult kertvárosias településrész,
3. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, átalakuló településrész,
4. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari, kereskedelmi, gazdasági területek,
5. településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, üdülő településrész.
9.1. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész területére vonatkozó településképi követelmények
15. § (1)4 A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani.
(2)5 A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, az egyes területfelhasználási egységekre jellemző módokat.
(3)6 Az épület, épületbővítés tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához illeszkedő módon kell igazítani.
(4)7
(5) A területen csak egyedi telkeken létesíthető kerítés, a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.
(6) Az (5) bekezdésben megengedett kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
(7) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál - így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakterére.
(8) Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros, sötétszürke, fekete, stb.) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése szürke árnyalatú, fekete, valamint fém színű nem lehet.
(9) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház, illetve deszka vagy fém borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.
(10) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(12) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(13) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
(14) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton, illetve közterületről látható módon nem létesíthető.
(15) Cégér, cégtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelőtevékenység jelölésére helyezhető el.
(16) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(17) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(18) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, az 1. függelékben megjelölt őshonos növényekkel történhet.
(19) A (18) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(20) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(21) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(22) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(23) A közterület felőli homlokzat(okon) felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában nem létesíthető.
(24) Új építésű épület esetén a homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(25)8
(26)9
(27)10
(28)11
16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész területén új építésű épületekre:
a) Új építésű épületek utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége oldalhatáros beépítési mód esetén nem lehet 7,0 méternél nagyobb.
b)12 Új építésű épület utcafronti homlokzata, vagy épületszárny homlokzati szélessége nem haladhatja meg a 12,0 métert.
c) Az épületeken tetőfelépítmény a tetőfelület legfeljebb 10 %-ának kivételével nem létesíthető.
d) Túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.
e)13 Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
f) Az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki, 35o-45o közötti tetőhajlásszöggel.
g) A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
h)14
i) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
j) A közterület felőli homlokzat(okon) felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felöli 2,0 méteres sávban nem létesíthető.
k) A homlokzat színezése során az épület homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
l) Az 1960. előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének, azaz az alárendelt homlokzat részeken árnyalatában világosabb, színezetében telítetlenebb, felületi textúrájában simább felületű kialakítás megengedett.
m) Az épületek lábazata kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
n) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
o) A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
9.2. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult kertvárosias településrész területére vonatkozó településképi követelmények
17. § (1)15 A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani.
(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, az egyes területfelhasználási egységekre jellemző beépítési módokat.
(3) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(4)16
(5) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.
(6) Közterület felőli kerítés fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton, továbbá közterületről látható módon nem létesíthető.
(8) Cégér, cégtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.
(9) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.
(10) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(11) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, az 1. függelékben megjelölt őshonos növényekkel történhet.
(12) A (11) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(13) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(14) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(15) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (pl. kúszótuja, terülőtuja, stb.) nem telepíthető.
(16) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult kertvárosias településrész területén új építésű épületekre:
1.17 Az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
2.18
3. Az épületeken tetőfelépítmény a tetőfelület legfeljebb 10 %-ának kivételével nem létesíthető.
4. Túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.
5.19 Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
6.20 Az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki, 30o-45o közötti tetőhajlásszöggel.
7. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
8.21
9.22
10.23
11.24 Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál - így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a településrész építészeti karakterére.
12.25 Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros, sötétszürke, fekete, stb.) a területen nem alkalmazhatók.
13.26
14.27 A homlokzat színezése során az épület csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
15.28
16. Az épületek lábazata kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
17.29
18.30
19. A településkép védelme érdekében gerendaház, faház, továbbá deszka vagy fém borítású épület a területen nem létesíthető.
20. A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
21. Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
22. A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
23.31 Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán kizárólag csak műszaki szükségesség esetén helyezhető el.
9.3. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult átalakuló településrész területére vonatkozó településképi követelmények
19. § (1)32 A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani.
(2) Amennyiben az településrendezési eszköz előkertre, hátsókertre, oldalkertre vonatkozó előírása alapján az építési hely határai nem kötelező építési vonalak is egyben, akkor az építmény elhelyezésekor, bővítésekor a előkert, oldalkert és a hátsókert megtartását az szomszédos ingatlanokhoz illeszkedés elvével kell meghatározni, amennyiben azokon épület áll, illetve jogszerű építési tevékenység folyik.
(3) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(4) Cégér, cégtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelőtevékenység jelölésére helyezhető el.
(5)33 Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(6) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(7) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, az 1. függelékben megjelölt őshonos növényekkel történhet.
(8) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(9) A területen utcabútor, reklámhordozó elhelyezése az önkormányzati hirdetőtábla kivételével nem megengedett.
20. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, átalakuló településrész területére:
1. Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat, ne váltson ki ellentétes hatást a már megépült szomszédos épületek által képviselt építészeti karakterrel szemben, annak érdekében, hogy az érintett építmények harmonikus megjelenése emelje az épített környezet minőségét.
2. A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
3. Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
9.4. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari, kereskedelmi, gazdasági területek területére vonatkozó településképi követelmények
21. § (1)34
(2) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.
(3) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, az 3. függelékben megjelölt őshonos növényekkel történhet.
(4) Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat.
9.5. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, üdülő településrész területére vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a kerítésre szerelt vagy közterületen elhelyezett utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.
(2)35 Növénytakarás csak e rendelet 3. függelékében található őshonos növényzet felhasználásával készülhet.
(3) A területen reklámhordozó elhelyezése nem megengedett.
(4) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
10. A településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:
23. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:
1. A településképi szempontból meghatározó szőlőhegyi zártkertek területe.
2. A településképi szempontból meghatározó természeti értékek területe.
10.1. A településképi szempontból meghatározó természeti értékek területére vonatkozó településképi követelemények
24. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó természeti értékek területére:
1. Szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
2. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. függeléke szerint.
3. Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
25. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó természeti értékek területére:
a) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.(Természetvédelemmel érintett területek jegyzékét az. 4. függelék tartalmazza.)
b) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
c) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
e) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
f) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
g) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett, e rendelet 3. függelékében található őshonos növényzet felhasználásával.
h) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
i) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni, melynek során a 2. függelék szerinti tájidegen növényfajok nem alkalmazhatók.
Településkép-érvényesítési eszközök
11. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, eljárásrendje
26. §36 A településképi véleményezési eljárást, a településképi bejelentési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörében a polgármester folytatja le, valamint adja ki a településképi kötelezést és szabja ki a bírságot. E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
27. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét,
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét,
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér.
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.
(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.
(3) A kérelem beérkezése után 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.
12. A településképi véleményezési eljárás
28. § (1) E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, munkákat megelőzően, továbbá összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást folytat le.
(2) A településképi véleményezési eljárásba bevont építmények köre:
a) E rendelet 1. melléklete szerint helyi egyedi védelem alatt álló és azokkal szomszédos ingatlanon álló épületek.
b) Az Örökségvédelmi rendelet 40. § (1) bekezdés szerint meghatározott műemléki környezetével érintett épületek, amennyiben a kijelölési eljárás a 40. § (3) bekezdés szerint még nem folytatódott le.
c) A felszín feletti két szintet meghaladó szintszámú épületek.
d) Az 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú épületek.
(3) A településképi véleményezési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:
a) az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerint építési engedély köteles esetekben az engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben
aa) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre és
ab) összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
12.1. A településképi véleményezés szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi önkormányzati jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.
13. A településképi bejelentési eljárás
30. § (1) A polgármester a településkép védelme érdelében a Tvtv. 8. (2) bekezdése szerinti eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárásba bevont építmények köre:
a) E rendelet 2. melléklete szerint védett utcaképpel határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény.
b) A település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 40 méteren belüli építmény.
c) E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt, településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó történelmi településrész, területén belüli építmény.
d) E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt, településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó üdülő településrész, területén belüli építmény.
e) E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó természeti értékek területén belüli építmény.
(3) A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák a 3, 10, 18, 25, 26, 28, 30, 31. pontokban foglalt tevékenységek kivételével;
b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;
d) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,
e) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
ea) kirakat kialakítása,
eb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
ec) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
13.1. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett - papíralapú - kérelemre indul, melyet a polgármesterhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás,
b) fotódokumentáció a tervezési területről,
c) építészeti, műszaki tervet:
ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,
cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,
ce) épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén színezési tervet.
d) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
e) látványterv, vagy modellfotó,
f) rendeltetés meghatározása.
32. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.
(3) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Településkép-védelmi törvény) 11. §-a szerint településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti vagy önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.
Településképi kötelezés
14. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
33. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a településképi bejelentési kötelezettség alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés eltérő végrehajtása,
c) a településképi bejelentési kötelzettség alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (pl. e-mail, telefon).
(3) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást az Ákr. szabályai szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.
(4) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:
a) A polgármesteri hivatal az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
b) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege:
ba) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000,- Forint,
bb) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000,- Forint,
bc) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint,
bd) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000,- Forint, legfeljebb 1.000.000,- Forint.
(5) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(6) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.
Záró rendelkezések
15. Hatályba léptető rendelkezések
34. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 12. § (1) bekezdés a) pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (8) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (9) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (1) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (25) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (26) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (27) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (28) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § b) pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § e) pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § h) pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 1. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 2. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 5. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 6. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 8. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 9. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 10. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 11. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 12. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 13. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 14. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § 15. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 17. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 18. pontját a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § 23. pontja a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdését a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2) bekezdése a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Bodajk Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.