Dég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§. (1) és (2) bekezdés, valamint a 29.§. (1) és (2) bekezdés felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§.[1]

A rendelet hatálya kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4.§.-ában meghatározott személyekre.

Pénzbeli ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

2.§.[1]

3.§.

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság

- megállapítása,

- megszüntetése

- a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetésére kötelezés

- a megtérítés méltányosságból történő elengedése, illetve csökkentése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A támogatásra való jogosultság feltételeit a polgármester a megállapítást követő 11. hónapban felülvizsgálja, a felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását.

       Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást soron kívül felül kell vizsgálni.

(3) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

      A kérelmező és a vele – a jövedelemszámításnál figylembe veendő – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak vagyoni helyzete abban az esetben vizsgálható, ha a kérelmező családjában a jövedelem megállapítása a kérelmező által lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeinek figyelembevételével nem lehetséges.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.

(5) Természetbeni ellátás különösen az étkezési térítési díj kedvezménye, tandíj illetve egyéb rendszeres ellátás kifizetésének átvállalása.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

4.§.

(1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni.

(2) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többeletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható különösen a védelembe vett gyermek számára.

(4) A támogatás legmagasabb összege: 10.000;-Ft

(5) A támogatás egy naptári éven belül ugyanazon család részére két alkalommal állapítható meg.

4.§.[1]

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

5.§.

Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások közül biztosítja:

a./ a gyermekjóléti szolgáltatást,

b./ a gyermekek napközbeni ellátását.

Gyermekjóléti szolgáltatás

6. §.

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata:

a./ a gyermek testi, lelki egészségének, a családban történő nevelésének elősegítése.

b./ a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése,

c./ a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése,

d./ a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.

(2) A gyermekjóléti szolgálat térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

7.§.

Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díj

8.§.

(1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkezés /továbbiakban: gyermekétkeztetés / személyi térítési díjának megfizetésére a törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezési nyersanyagköltségnek egy ellátottra jutó napi összege.

(3) A gyermekétkeztetésért fizetendő személyi térítési díj a /2/ bekezdés szerinti összegnek az áfával növelt összege és az igénybevett étkezések számának szorzata, figyelemmel a normatív kedvezményre. A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s közli a kötelezettel.

9.§.

(1) A térítési díjat a képviselő-testület évente kétszer állapíthatja meg.

    A térítési díjakat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

      (2) A térítési díjakat havonta előre kell fizetni, a tárgyhónap 10. napjáig.

(3) A képviselő-testület térítési díj kedvezményben részesíti az óvodában, illetve általános iskolai napközi otthonban elhelyezett gyermeket, ha

- a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120%-át, és

-  gyermekét egyedül neveli.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott összeg számításánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 13.§. (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(5) Kedvezményként a napi térítési díj maximum 20%-át lehet biztosítani

(6) Nem adható térítési díj kedvezmény annak, aki normatív kedvezményben részesül.

(7) [1] [2]

10.§.

(1) A 6/2005. /VI. 20./ ICSSZEM-BM-PM együttes rendelet 5.§. (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából szociálisan rászorult valamennyi, 1-4. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanuló.

(2) Az (1) bekezdés értelmében étkezési támogatásra jogosult az általános iskola 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló.

(3) A támogatás mértéke havonta, gyermekenként 2.380,-Ft, melyet a fizetendő étkezési térítési díjba kell beszámítani. Amennyiben a gyermek adott hónapban nem veszi igénybe, vagy csak részben az étkezést, úgy a támogatás arányos része jár.

(4) A támogatás megállapításáról a gyermek részére étkezést biztosító oktatási intézmény vezetője írásban dönt.

(5) A támogatást visszamenőleg 2005. szeptember 1. napjától kell megállapítani és a jogosultsági feltételek fennállásáig, legkésőbb azonban 2005. december 31. napjáig igénybe vett étkezések után jár.

Vegyes rendelkezések

Eljárási szabályok

11.§.

(1) A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes ügyfél azonban kérelmét szóban is előterjesztheti.

(2) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni.

(3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

(4) A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímet vagy távközlési úton való elérhetőséget.

(5) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni.

(6) Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbíráláshoz szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

(7) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

(8) [1]Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(9) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

12. §.

(1) [1]A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(3) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(4) A képviselő-testület (3) és (4) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

(5) Az ellátásban  részesülő az ellátásra való  jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.

13.§

(1) A kérelemhez csatolni kell:

a./ havi rendszeres jövedelem esetén az igénylő és vele közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelméről szóló igazolást,

b./ egyéb nem rendszeres jövedelem esetén az egy évi bevételről szóló nyilatkozatot.

(2) [1]A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak minősül:

a) a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek,

c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek,

d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egyetemi, illetve főiskolai tanulmányokat folytató gyermek,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek,

f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon.

(3) [1]A jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§.-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(4) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

     a./ a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

     b./ a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.

Záró rendelkezések

14.§.

(1) Ez a rendelet 2005. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3.§-a, 10.§.-a és 13.§. /3/ bekezdés második mondata, és a 13.§. /4/ bekezdése 2005. december 31-ével hatályát veszti.

(3) [1]

(4) Az 1990. évi LXV. tv. 109.§. alapján a személyiség jog védelme érdekében a képviselőtestület eljárása során zárt ülést köteles tartani.

(5) E rendeletben foglaltakat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. tv., a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997./1X.10./ Korm.rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997./VII.29./ Korm. rendeletben , valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakra figyelemmel kell alkalmazni.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekek védelméről és ellátásáról szóló 9/2003. /VIII. 1./ számú rendelet, és az azt módosító 18/2004. /VII.1./ számú rendelet, valamint a 30/2004. /XII. 20./ számú rendelet.