Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
Dég helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2005. 06. 01- 2016. 01. 31
Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
Dég helyi építési szabályzatáról
2005.06.01.
Dég Község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK), valamint a ……/2005.(……) számú határozattal jóváhagyott Dég településszerkezeti tervére figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Dég község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a kötelező védőfásítás a szabályozási terveken jelölt helyeken
(5) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet
(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon –konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendezését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi tervtanács szakvéleményét is be kell szerezni.
(7) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A kertépítészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha a terv szerinti növényanyag elültetésre került.
(8) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-régészeti (kulturális örökség) értékvédelmi követelményeknek.
(9) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem alakítható ki.
(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(11) A magterület övezete és az ökológiai folyosó övezete, valamint a védelem alatt álló helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen
a) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el
b) gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja
c) új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
d) 10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
e) e) birtokközpont nem létesíthető
f) f)közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el
g) g)közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módos, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el
h) h)a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg
i) i)erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet
j) j)energetikai célú növénytelepítés nem történhet.
(12) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) területen
a) a)új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
b) b)csarnok jellegű épület valamint nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
c) c)birtokközpont nem létesíthető
d) d)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni
d) e)közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatokat és azok járulékos építményeit a tájképet nem zavaró és a hagyományos tájhasználatot nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni
e) f)a hagyományos tájhasználat megőrzendő. Művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet
(13) A vízerózióra közepesen érzékeny területen minden, egyéb területeken a bruttó 400 m2-es családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
(14) A Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
-meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
-négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél
-5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
-a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
-a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(15) A Veszprémi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni –a külön jogszabályban meghatározott talaj kivételével – az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(16) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területen, illetve nyilvántartott ásványvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a vonatkozó jogszabál szerint a területileg illetékes bányakapitányság érdekelt szakhatóságnak tekintendő az építési engedélyezési eljárásokban.
(17) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.
(18) A látványvédelemmel (kilátás, rálátás) érintett látványtengelyekben nem létesíthető olyan épület, építmény, amely a kastélyból feltáruló látványt átalakítja, megzavarja, a látványtengely hangsúlyos elemét (templomok, híd, szerpentin tó) eltakarja, vagy a hangsúlyelem fölé magasodik. A látványtengelyek területén látványtervvel kell igazolni a látványvédelem érvényesülését. (3. melléklet) (19) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A településközpont vegyes területen haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető.
(20) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.
(21) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
(22) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei
aa) falusias lakóterület (Lf)
aa) településközpont vegyes terület (Vt)
ab) ac/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
ac) ad/ különleges terület, ezen belül
ad) - temető, kegyeleti park (Kü-T)
ae) - idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)
af) - vásártér és szabadidő-központ (Kü-V)
ag) - sportterület (Kü-S)
ah) - mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M)
ai) - hulladékudvar (Kü-H)
b) ./ beépítésre nem szánt területei
ba) / közlekedési és közműterület, közút (KÖu)
bc) ./ erdőterület, ezen belül
- II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri területen lévő védelmi (Ev-c2)
- turisztikai (Et)
bd) / mezőgazdasági terület, ezen belül
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri terület (Má-c2)
- kertes mezőgazdasági terület (Mk)
- kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri terület (Mk-c2)
be) / vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- közműellátást biztosító területigényes létesítmények (víztároló, vízműkút) területe (V-kv)
bf) / természetközeli terület (Tk)
bg) / különleges beépítésre nem szánt terület (Kk).
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Beépítésre szánt területek
3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet
b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. §. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum* |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
900 |
Lf2 |
O |
30 |
4,5 |
1000 |
Lf3 |
O |
25 |
4,5 |
2000 |
Szabadonálló beépítés is lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
A lakóterületen a mezőgazdasági (üzemi) épületek építménymagassága max. 6,5 m, a terménytárolással és feldolgozással kapcsolatos technológiai és egyéb építmények magassága ennél nagyobb is lehet.
(3) A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a) a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen úgy, hogy a lakóépületek szélessége 8,5 m-nél több nem lehet
d) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. A melléképítmények tetőfedése a (d.,) pontban említetteken túl bitumenes zsindely is lehet.
e) A lakóépületekkel szemközti oldalhatáron vagy az oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
f) faz elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet
-ahol a szabályozási terv jelöli az építési határvonal figyelembe vételével
-ahol a szabályozási terv nem jelöli a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35.
és 36. §
. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §
. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók -a hátsókertet
-ahol a szabályozási terv jelöli az építési határvonal figyelembevételével
-ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint
kell biztosítani.
(5) A falusias lakóterületen az építési határvonallal lehatárolt területből kilógó, illetve azon kívül eső meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
(6) A lakóterületen
a) / a teljes közműellátás, és
b) / a burkolt út
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály1 hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.
(10) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási tervek tartalmazzák.
Településközpont vegyes terület
4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés 2.pontja szerinti létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Vt1 |
O |
50 |
5,5 |
900 |
Vt2 |
O |
25 |
5,5 |
2000 |
Vt3 |
SZ |
25 |
7,5 |
5000 |
Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés is lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló épület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – max. 9,0 m – is létesíthető (tornaterem, templomtorony stb.), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik.
(3) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – a csak lakófunkciót tartalmazó épület kivételével – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tornaterem, nagyterem, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A településközpont vegyes területen:
a) a teljes közműellátás és
b) a burkolt út
biztosítandó.
(6) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. §. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.
(8) A területen – az intézményi funkciójú telkeken –kötelező védőfásításként a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(9) A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
5. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények. (A 64.számú főút melletti területek kivételével, ahol üzemanyagtöltő létesíthető.)
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési %
maximum |
Építménymag.
Maximum (m) |
Telekterület
Minimum (m2) |
Gksz1 |
SZ |
30 |
7,5 |
5000 |
Gksz2 |
SZ |
50 |
7,5 |
5000 |
A Mónus I. utca mentén lévő Gksz-1 övezeti jelű terület beépítése ütemezetten történhet. A II. ütem akkor indítható, ha az I. ütem legalább a 80 %-os beépítettséget elérte.
(3) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a) belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás és
b) a burkolt út
(6) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.
(8) A területen – kötelező védőfásításként –a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskör- méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
6. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.
(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)
(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Gip-M |
SZ |
30 |
7,5 |
5000 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi, továbbá ha az megfelel az OTÉK 36. §.(2) bekezdésben foglalt követelményeknek. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(6) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, üvegtető és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(7) Az ipari gazdasági területen:
a) belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás és
b) a burkolt út
biztosítandó.
(8) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(10) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(11) Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
7. § (1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a vásártér és szabadidő-központ (Kü-V), a sportterület (Kü-S), a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M), valamint a hulladékudvar (Kü-H) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként alakítható ki. A temető kerítése élősövénnyel biztosítandó.
(4) Az idegenforgalmi fogadóhelyek területén szállásférőhelyek, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és egészségügyi, kulturális, oktatási, sport és szabadidős épületek és építmények, az idegenforgalmi funkciót nem zavaró, és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek, a vásártér és szabadidő-központ, a sportterület, a mezőgazdasági üzemi terület és a hulladékudvar területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és építmények, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
maximum (m)
|
Telekterület
minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-T
|
SZ
|
10
|
4,5
|
10000
|
50 |
Kü-I1
|
SZ
|
30
|
5,5
|
1000
|
40
|
Kü-I2
|
SZ
|
30
|
5,5
|
2000
|
40
|
Kü-I3
|
SZ
|
25
|
7,5
|
3000
|
40
|
Kü-I4
|
Z
|
30
|
7,5
|
4000
|
40
|
Kü-I5
|
SZ
|
30
|
7,5
|
4000
|
40
|
Kü-I6
|
SZ
|
25
|
6,0
|
5000
|
40
|
Kü-V
|
SZ
|
25
|
5,5
|
5000
|
40
|
Kü-S1
|
SZ
|
10
|
5,5
|
15000
|
40
|
Kü-S2
|
SZ
|
30
|
7,5
|
10000
|
40
|
Kü-M
|
SZ
|
40
|
7,5
|
5000
|
40
|
Kü-H
|
SZ
|
25
|
5,5
|
600
|
40
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is létesíthető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok, uszoda, mezőgazdasági üzemi és technológiai építmények).
(6) Az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység környezeti hatásvizsgálathoz kötött, az elvi építési engedélyterv során a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.
(7) A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, fazsindely, nádtető, zsúp, üvegtető vagy fémlemezfedés; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezedéssel is építhető.
(8) A különleges területen:
a) belterületen a teljes közműellátás, külterületen legalább a részleges közműellátás
b) a burkolt út
biztosítandó.
(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. §. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
8. § (1) A közlekedési és közműterületek alakítására, felhasználására vonatkozó ágazati szabványok, az OTÉK és e rendelet előírásait kell alkalmazni, az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.
(3) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(4) A közlekedési területen bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabályok alapján történhet. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett – a jogszabály szerinti területsávban – a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.
(5) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.
(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b, c pontja szerinti létesítmény.
(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
10. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Et erdőterület (turisztikai)
-Et-2 tájképvédelmi érintettségű erdőterület (turisztikai)
-Et-2-c2 tájképvédelmi érintettségű, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület (turisztikai)
-Et-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület (turisztikai)
-Ev erdőterület (védelmi)
-Ev-2 tájképvédelmi érintettségű erdőterület (védelmi)
-Ev-2-c2 tájképvédelmi érintettségű, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület (védelmi)
-Ev-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület (védelmi).
(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) A belterületen fekvő Et-3 övezeti jelű Kastélypark területén – idegenforgalmi fogadóhelyként – szállásférőhelyek, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és egészségügyi, kulturális, oktatási, sport és szabadidős épületek és építmények, a tulajdonos, a használó és a személyzet számara szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(5) ) Az Et-2 és Ev-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen jelen előírásokat e rendelet
1. § (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni. (6) Az Et-3 és Ev-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen jelen előírásokat e rendelet
1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni. (7) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület
11. § Az Et-2-c2 és Ev-2-c2 övezeti jelű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterületekre e rendelet 10. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegybíró hozzájárulása is szükséges.
(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §
. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni. (2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má általános mezőgazdasági terület
-Má-c2 II.osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
-Má-1 természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Má-2 tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Má-2-c2 tájképvédelmi érintettségű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
-Má-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Mk kertes mezőgazdasági terület
-Mk-0 építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület
-Mk-2-c2 tájképvédelmi érintettségű II.osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri kertes mezőgazdasági terület
(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot – a természetvédelmi és a tájképvédelmi érintettségű területek kivételével, ahol nem létesíthető – az OTÉK 29. §
. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani. (4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
13. § (1) Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 12. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a) 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad
b) 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el
c) 1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:
a) szántóföldi művelés esetén 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,2 %-át, illetve a 700 m2-t nem haladhatja meg
b) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
c) szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
d) művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 650 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át, illetve a 300 m2-t nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, a mezőgazdasági üzemi és egyéb gazdasági épület építménymagassága max. 6,5 m, a technológiai és egyéb építmény magassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.
(5) Az általános mezőgazdasági területen
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, zsúp, nád; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(6) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 500 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.
(7) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(8) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.
(9) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1:§ (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.
(10) Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.
II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
14. § (1) Az Má-c2 és Má-2-c2 övezeti jelű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági területekre e rendelet 12. § valamint a 13. §. (1)-(6) és (9) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet
b) a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró igazolja.
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 12. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken
a) lakóépület nem építhető
b) a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m2, úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet
c) gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t, valamint a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 5,5 m-t.
d) a 720 m2-nél nagyobb, de az 1500 m2-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők
e) a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken
a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni
b) a tető hajlásszöge 35-45o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, színes síkpala, nád vagy zsúpszalma.
(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(5) Az Mk-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – kertes mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.
II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri kertes mezőgazdasági terület
16. § (1) Az Mk-2-c2 övezeti jelű területekre e rendelet 15. §. (1)-(3) és (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet
b) a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró igazolja.
17. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok2,3 előírásait kell alkalmazni.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
17/A. § (1) Az igazgatási területen természetközeli területek (Tk) a mocsár és nádas művelési ágú területek.
(2) A természetközeli területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Tk természetközeli terület
-Tk-1 természetvédelmi érintettségű természetközeli terület
-Tk-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű természetközeli terület
(3) A természetközeli területen épület nem helyezhető el.
(4) A természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű természetközeli terület övezeteire vonatkozóan az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) Tk-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – természetközeli területen jelen előírásokat e rendelet
1. § (11) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni b) a
Tk-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – természetközeli területen jelen előírásokat e rendelet
1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni. (5) A természetközeli területek övezetek szerinti lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Különleges beépítésre nem szánt terület
17/B. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület (Kk) a nagylétszámú, alkalmi rendezvények (pl. falunap, medvehagyma fesztivál) tartására szolgáló terület, ahol az alkalmi funkcióval összefüggő épületek és építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(2) A területen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel létesíthetők.
IV. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
18. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
V. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
19. § (1) A belterületi beépítésre szánt területeken – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos-energia és vezetékes gáz)
b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban4 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
(2) A külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében
a) a közüzemi villamos-energia szolgáltatás
b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban4 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c) az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés
d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
(3) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés egy éven belül kötelező.
(4) A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
(5) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály szerint.
(6) A belterületen a természetvédelmi és a tájképvédelmi érintettségű területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
20. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a sárbogárdi regionális hulladéklerakóra – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
VI. Fejezet
21. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítás
(2) A településen veszélyes hulladék csak átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).
(3) Levegő – védelmi szempontból, a levegő – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.
(4) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira. Előnyben kell részesíteni és ösztönözni kell az avar és a kerti hulladék komposztálással történő hasznosítását.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, ami légszennyezést vagy a határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(6) A település a vonatkozó jogszabály alapján a felszíni alatti vizek állapota szerint érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
(7) Élővízbe, illetve közcsatorna hálózatba bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, valamint a felszíni vizek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait szükséges betartani.
(8) A felszíni vízbe vezetett csapadékvizek minőségének a vonatkozó jogszabály előírásainak kell megfelelni.
(9) A tervezett terület-felhasználatok meghatározásánál szükséges betartani a vonatkozó jogszabály előírásait.
(10) Állattartó telep trágyatároló műtárgyaira vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabály szerint kell figyelembe venni.
(11) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
(12) A településen a zajvédelem az országos előírás8,9szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő utak menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(13) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(14) A település belterületén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(15) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
(16) vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673].
22. § (1) A településen az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű egyedi természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A természetvédelmi érintettségű területeket (ökológiai hálózat és helyi jelentőségű természetvédelmi terület) valamint a tájképvédelmi érintettségű területeket (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület) – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.
(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet10 tartalmazza.
(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
(5) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlékkel azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(6) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt – kötelező védőfásítással érintett – helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
- útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
(7) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-a külterület szabályozási terven jelölt helyeken útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
23. § (1) Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 5. melléklet tartalmazza.
(1/a) „egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről” szóló 27/2005. (X. 7.) NKÖM számú rendelet
22. §-a alapján „Történeti kertként műemlékké nyilvánított” országos védelem alatt álló műemlékek (tsz: 11157):
Grófi temető 0122/3 hrsz.
- Vizmű kutak és kezlő épület 0122/5 hrsz.
- 0122/6 hrsz. 0122/7 hrsz. 0122/8 hrsz. 0122/10 hrsz. 0122/11 hrsz. 0122/13 hrsz. 0122/19 hrsz. 0122/17 hrsz. 0122/18 hrsz. 0122/19 hrsz. 0122/20 hrsz. 0123/1 hrsz. 0123/4 hrsz.0123/5 hrsz. 0126 hrsz. 0132/2 hrsz. 0132/3 hrsz. 0132/4 hrsz. 0132/5 hrsz. 0132/9 hrsz. 0132/11 hrsz. 0132/15 hrsz. 0132/17 hrsz. 0132/18 hrsz. 0132/19 hrsz. 0132/20 hrsz. 37 hrsz. 38/2 hrsz. 38/3 hrsz. 38/4 hrsz. 38/5 hrsz. 39 hrsz. 40 hrsz. 42 hrsz. 43/1 hrsz. 43/5 hrsz. 43/6 hrsz. 43/7 hrsz. 43/9 hrsz. 43/11 hrsz. 43/12 hrsz. 43/13 hrsz. 43/14 hrsz. 43/15 hrsz. 44 hrsz. 45 hrsz. 52 hrsz. 59 hrsz. 1101 hrsz. 1102 hrsz. 1184 hrsz. 1185 hrsz. 1186 hrsz. 1187/1 hrsz. 1187/2 hrsz. 1187/3 hrsz. 1187/4 hrsz. 1187/5 hrsz. 1187/6 hrsz. 1187/7 hrsz. 1188 hrsz. 1189 hrsz. 1190 hrsz. 1191 hrsz. 1192 hrsz. 1193 hrsz. 1194 hrsz. 1195 hrsz. 1196 hrsz. 1197 hrsz. 1198 hrsz. 1199 hrsz. 1200 hrsz. 1201 hrsz. 1202 hrsz. 1203 hrsz. 1204/1 hrsz. 1204/2 hrsz. 1205 hrsz. 1206 hrsz. 1207 hrsz. 0134 hrsz-u ingatlan fenti ingatlanok által határolt szakasza, 011/10 hrsz. közterület, 011/11 hrsz. közterület, 0127 hrsz. közterület, 41 hrsz. közterület, 46 hrsz. közterület, 47 hrsz.-u közterület fenti ingatlanok által határolt szakasza.
(2) Az országos védelem alatt álló történeti kertet és művi értékeket, azok műemléki környezetét, valamint a régészeti területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazza.
(3) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.
VII. Fejezet
24. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.
(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn
a.,az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.
b.,az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.
25. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (8) és (9), 4. § (6), (7) és (8), 5. §.(6), (7) és (8), 6. §. (8), (9) és (10), 7. §. (9), 8. § (2) és (3), 17. § (3), 18. § (2) és (3), valamint 20§ (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban meghatározott pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2005. június 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Dég összevont rendezési terv helyi építési előírások” –ról szóló 1/1989.(IX. 30.) számú rendelet.