Dég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §. (3) bekezdésében, valamint a 26.§.-ában (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

(1) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 3.§. (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre terjed ki.

(2) [1]A rendelet hatálya kiterjed

a/ a szabad mozgás  és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b/ az Szt. 32/B. §. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2.§.

(1) Pénzbeli ellátások:

                        a./ [1]

                        b./ [2]

                        c./ [3]aktív korúak ellátása

                        d./ [4]

                        e./ [5]

                        f./ átmeneti segély

                        g./ [6]

(2) Természetben nyújtott ellátások: köztemetés

(3) Szociális alapszolgáltatások:

a./ étkeztetés

                        b./ házi segítségnyújtás

                        c./ családsegítés

                        d./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

3.§.

(1) A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes ügyfél azonban kérelmét szóban is előterjesztheti.

(2)[1] Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.

(3)[2] Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

(4)[3] A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímét vagy telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.

(5)[4] A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.

(6)[5] Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, amelyet valamely hatóság, bíróság, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

4.§.

(1) Ha a kérelem nem felel meg a 3. § (4)-(5) bekezdésben foglaltaknak[1], az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

(2) A környezettanulmány elkészítése, és a kérelem döntésre előkészítése a Polgármesteri  Hivatal feladata.

Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal bármely ügyben megvizsgálta az igény benyújtását megelőző egy éven belül, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.

(3)[2] Ha az önkormányzat, annak jegyzője vagy a járási hivatal hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az Szt. 10. § (1) szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, fel kell hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell vélelmezni.

(4) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(5) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a.) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b.) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c.)[3] a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(7)[4] A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást, vagy egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

II. fejezet

Eljárási szabályok

5.§.

(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

(2) A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(5) A képviselő-testület (3) és (4) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

6.§.

(1) A rendelet alapján megállapított ellátások folyósításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2)[1] A megállapított rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást (a továbbiakban együtt: szociális ellátás) utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.

Amennyiben 5.-e ünnepnap, szabadnap, vagy heti pihenőnap, a támogatást a megelőző  utolsó munkanapon kell kifizetni.

Az egyéb ellátásokat a jogosult a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül kell teljesíteni a Polgármesteri Hivatal házipénztárából.

7.§.

(1) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(2) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(3) A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatokban foglaltak teljesítését.

(4) A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől jogszabályban, személyes adatok tekintetében törvényben meghatározott adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Jogszabály időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatási kötelezettséget és folyamatos helyszíni ellenőrzést is elrendelhet.

(5) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,

a/ felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére,

b/ hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,

c/ megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

8.§.

(1) Az e Rendelet alapján megállapított és folyamatosan folyósításra kerülő ellátásokat minden évben egyszer kell felülvizsgálni.

(2) Ha a folyósítás feltételei megszűntek, akkor a hatáskörrel rendelkező intézkedik az ellátás

megszüntetéséről.

III. fejezet

Pénzbeli ellátások

9.§.

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak részére megállapítandó ellátások tekintetében a Szt. 33 - 37/C. §[1] - ban és a 63/2006.(III.27.) Korm.rend. 15-19. §-ában meghatározott rendelkezések az irányadóak.

(2) Az Szt. 37.§.[2] (1) bekezdés b.)-c.) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor folyósítható, ha a jogosult személy együttműködik az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és és Gyermekjóléti Intézményi Társulással[3].

 (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés során köteles:

a.) Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásnál[4] megjelenni.

b.) a beilleszkedést segítő programra kötött megállapodásban foglaltaknak eleget tenni,

c.) az együttműködés eljárási szabályait teljesíteni.

(4) Az együttműködés keretében az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a.) a rendszeres szociális segélyben részesülő az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulással[5] köteles együttműködni

            b) a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül

nyilvántartásba vetetni magát az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásnál[6]

c) részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazoldó beilleszkedési program kidolgozásában,

d) a beilleszkedő program megvalósítása érdekében megállapodást aláírni a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

e) eleget tenni a megállapodásban foglaltaknak,

f) háromhavonta megjelenni az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásnál[7] .

(5) Az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás[8] a (2) bekezdés szerinti személy részére a szociálishelyzethez és mentális állapothoz igazodó, beilleszkedést segítő programot szervez.

(6) A beilleszkedési program keretében:

a.) az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulással[9] együttműködik

b.) egyéni képességfejlesztő foglalkoztatáson,

c.) életvezetési tanácsadáson,

d.) munkavégzésre felkészítő és integráló programban vesz részt,

e.) munkalehetőség elfogadásával munkavégzés.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy neki felróható okból:

a.)az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás[10] által előírt időpontban nem jelenik meg

b.)a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

1. 65 napon belül nem írja alá a beilleszkedési programot

d.)a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

e.) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait,

f.)a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

g.) az önkormányzat és a Munkaügyi Központ által felajánlott megfelelő munkát nem

     fogadja el,

h.) az ellátás felülvizsgálata során nem működik együtt,

i.) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását rendkívüli felmondással szüntetik

    meg.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás[11]:

            a.)  a (7) bekezdése a.)-e.) pontban foglaltak esetén 5 munkanapon belül megvizsgálja a mulasztás okát.

Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett

aa.) önhibáján kívül nem tett eleget – melyet az akadályoztatás megszűnését követő 8

      napon belül igazolnia kell - kötelezettségének az együttműködést folytatja,

                  ab.) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének 5 napon belül írásban jelzi az

                  önkormányzatnál az együttműködés elmaradását, vagy megszegését.

(9) A mulasztás esetén elfogadható igazolások köre a következő:

a.) háziorvosi, szakorvosi igazolás,

b.) kórházi zárójelentés,

c.) állásinterjún való részvételt igazoló irat,

melyet a Gyermekjóléti Szolgálatnál 5 napon belül be kell nyújtani.

Ha a segélyezett előrelátható okból nem tud megjelenni az adott időben az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásnál[12], ezt 5 napon belül köteles bejelenteni a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának.

9/A.§[1]

(1) Az aktív korúak ellátására[2] [3] jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezett tartására, különösen

a.) a lakóház körüli udvar hulladéktól (papír, műanyag, építési törmelék) mentesen tartására

b.)füves terület rendszeres kaszálására,

c.)udvaron elhelyezett fa, építőanyag, használaton kívüli berendezési tárgy rendezett állapotban tartására,

d.)[4]

e.)a kert rendszeres gyommentesítésére,

f.)az ingatlan előtti közterület, járda rendszeres gyommentesítésére, télen a síkosság mentesítésére

g.)ingatlan előtti árok rendszeres kaszálására, felgyülemlett hulladék eltávolítására.

(2) A helyszíni szemlét és a hatósági ellenőrzést a Családgondozó és a Szociális-és Egészségügyi Bizottság egy tagja végzi.

Lakásfenntartási támogatás

10.§. [1] [2]

11.§.[1]

12.§. [1] [2]

Átmeneti segély

13.§.

A képviselő-testület az Szt. 45.§. (1) bekezdésében biztosított hatáskörét az Egészségügyi- és Szociális Bizottságra átruházza.

14.§.

(1) Átmeneti segély állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kiskorú és nagykorú személyek részére.

(2) Rendkívüli élethelyzetbe került különösen az, aki:

a./ tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesést szenved, illetve jelentős egyszeri kiadásra kényszerül

b./ elemi kár, baleset, bűntény áldozata

c./ legfeljebb 6 havi közüzemi díjhátraléka van, és önerőből kiegyenlíteni nem tudja, és a hátralék megfizetése érdekében a hitelezővel együttműködik.

(3) Átmeneti segélyben részesíthetők azok, akik önhibájukon kívül önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át.

(4) Átmeneti segély nyújtható vagy közgyógyellátási igazolványban részesíthető az a tartós, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát és havi gyógyszerköltsége meghaladja jövedelmének 10%-át. Betegségét és gyógyszerköltségét háziorvosával vagy gyógyszerintézettel igazolnia kell.

(5) Az átmeneti segély legkisebb összege 2.000,-Ft, a legmagasabb összege a (2) és (3) bekezdésében szabályozott esetekben10.000,-Ft. Elemi kár, valamint a (4) bekezdésben szabályozott esetekben a legkisebb összege 5.000,-Ft, a legmagasabb összege 10.000,-Ft.

14/A.§[1] [2] [3] [4]

(1) Átmeneti segély keretében, természetbeni juttatásként tűzifa adható azon háztartások számára, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) A támogatás iránti igény elbírálása során előnyt élvez az, aki:

a) aktív korúak ellátásában,

b) időskorúak járadékában, vagy

c) lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy

d) családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.

(3) A tűzifa adható mennyisége háztartásonként legfeljebb 2 m³.

(4) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelem 2013. december 16. napjáig nyújtható be, mely határidő jogvesztő.

(5) A szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelmet az átmeneti segélyt igénylő formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelmező köteles a szükséges igazolásokat a kérelemhez csatolni.

(6) A támogató döntést követő 5 munkanapon belül a polgármester gondoskodik a tűzifa kiszállításáról. A tűzifa átvételét a jogosult e rendelet 1. számú mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja.

15.§.

(1) A beteg és rászoruló személyek gyógyszertámogatását átmeneti segéllyel is lehet biztosítani, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, egyszemélyes háztartás esetén a 200 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerkiadás összege.

(3) A támogatás elbírálást az igénylés leadásakor, kifizetését – közvetlenül a helyi gyógyszertárnak – a következő munkanapon kell teljesíteni a Polgármesteri Hivatal házipénztárából.

16.§.

(1) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanazon személy ( család ) részére legfeljebb két alkalommal állapítható meg, a 17. §. (4) bekezdésben szabályozott esetekben évi egy alkalommal.

(2) Amennyiben egy határozatban kétszeri segélyezés kerül megállapításra, meg kell jelölni a későbbi kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.

17.§.

(1) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben, vagy természetben lehetséges.

(2) A természetbeni ellátások:

            a.) élelmiszervásárlás,

            b.) tűzifa biztosítása,

c.) étkezési térítési díj átvállalása.

(3) Ha a segély készpénzben került megállapításra, a segélyezett kötelezhető arra, hogy a segély felhasználásáról a folyósító szervnek elszámoljon.

18.§.

Elemi károsultak segélyezésénél a 17.§. (3) bekezdésben meghatározott 1 főre jutó jövedelemhatárt figyelmen kívül kell hagyni.

19.§.

(1) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére való tekintet nélkül is köteles a rászorulónak átmeneti segélyt nyújtani, ha késedelem életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az átmeneti segély összegét a hatáskörrel rendelkező és illetékes szervtől az értesítéssel egyidejűleg vissza kell igényelni.

Temetési segély

20.§.[1]

21.§.[1]

22.§.[1]

IV. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

23.§.

(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

                        - nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre kötelezhető személy, vagy

                        - az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A köztemetés elrendelésének szabályait az Szt. 48. §-a tartalmazza.

V. fejezet

Szociális szolgáltatások

24.§.[1]

25.§.[1]

Étkeztetés

26.§.

(1)[1] Az étkeztetés az Általános Művelődési Központ Óvoda konyhájából történik.

(2) [2]

(3) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a./ koruk

b./ egészségi állapotuk

c./ fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d./ szenvedélybetegségük, vagy

e./ hajléktalanságuk miatt.

(4) A rendelet 34.§.(3) bekezdése szerinti jogosultsági feltételek az alábbiak:

a.) 62 év feletti, ha nyugdíja mellett nem folytat keresőtevékenységet és őstermelői tevékenységet,

            b.) a kérelmező tartásra köteles és képes hozzátartozója nem él,

            c.) a kérelmező eltartási szerződéssel nem rendelkezik,

            d.) fekvőbeteg és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója,

            e.) rendszeres ápolásra, gondozásra szorul és nincs tartásra köteles és képes

                hozzátartozója.

(5) A Rendelet 34.§. (4) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételeket igazolnia kell.

Az a.)-c.) pontokban meghatározott feltételeket saját nyilatkozatával, a d.) és e.) pontokban foglaltakat a háziorvos által kiállított igazolással.

Házi segítségnyújtás

27.§.

(1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Enyingi Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás útján látja el.

(2) A házi gondozási körzetek száma: 2.

A körzetek területi beosztását e rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

Családsegítés

28.§.

(1) Az Szt. 64. §-a rendelkezik a családsegítésről.

(2) A képviselő-testület a családsegítést az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás[1] útján látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

28.§.

(1) Az Szt. 65.§.-a rendelkezik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról.

(2) A képviselő-testület a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Enying Mikrokörzeti Szociális Intézményi Társulás útján látja el.

Térítési díj

30.§.

(1) E rendelet alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

a Polgármesteri Hivatalnál köteles befizetni utólag a következő hónap 10. napjáig.

(3)A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt.119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a képviselő-testület évente kétszer állapíthatja meg. A térítési díjakat a 1. számú melléklet tartalmazza.

31.§.

(1) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

(2) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének

időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére

a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

32.§.

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a megállapított térítési díj összegét csökkentheti, ha annak anyagi fedezetét költségvetésben biztosítani tudja.

(2) Az ellátást igénybevevő kérelmére a térítési díj elengedhető, ha a kötelezett havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy ha a kötelezett olyan szociális, anyagi helyzetbe kerül, hogy a térítési díj megfizetésére képtelen és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

VI. fejezet

Helyi szociálpolitikai kerekasztal

33.§.

(1) Dég Község Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések és feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A kerekasztal tagjai ( a képviselő-testület felkérésére ):

- szociális –és egészségügyi bizottság elnöke

- helyi nyugdíjasklub vezetője

- ifjúságvédelmi felelősök (óvoda, iskola)

- gyermekjóléti szolgálat vezetője

- házi segítségnyújtás gondozónői

- háziorvosi asszisztensek

- Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője

(3) A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

34.§.

(1) E rendelet 2009. április15-én lép hatályba, de rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével 2009. január 1.-től alkalmazni kell.

(2) Az 1. számú melléklet 2009. március 1.-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt az Szt. 43/B. §. (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díjra való jogosultságot a Szociális- és Egészségügyi Bizottság kétévente egyszer felülvizsgálja.

(4) A felülvizsgálat eredményeként annak a nagykorú hozzátartozónak folyósítható tovább az ápolási díj, akinek – az Szt.-ben meghatározott feltételeken kívül – az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(5) Az itt nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.

(6) E rendelet alapján eljáró hatóság eljárásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

(7) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1/2006. /II.15./ számú rendelete, valamint az azt módosító

-13/2006. (VII.1.)

-33/2006. (XII:20.)

-4/2007.(III.1.)

-3/2008. (III.1.)

-7/2008. (VI.1.)

-4/2009. (II.15.) számú rendeletek.