Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a „Dég helyi építési szabályzata”-ról szóló 6/2005. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 02. 01- 2016. 02. 01
Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete
2016.02.01.
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.”
„(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a kötelező védőfásítás a szabályozási terveken jelölt helyeken.”
„(5) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.”
„(9) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem alakítható ki.”
„(10) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő elhelyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.”
„(11) A magterület övezete és az ökológiai folyosó övezete, valamint a védelem alatt álló helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) területen
a)szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el
b)gyep (rét, legelő) művelési ágú területen csak olyan építmény helyezhető el, mely a gyepgazdálkodás céljait szolgálja
c)új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok és a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
d)10 m magasságot meghaladó építmény – kilátó és víztorony kivételével – csarnok jellegű épület és nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
e)birtokközpont nem létesíthető
f)közlekedési hálózatok és létesítmények a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el
g)közmű- és hírközlési hálózatok valamint járulékos közműépítmények tájba illesztett módos, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el
h)a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg
i)erdőtelepítés, külterületi fásítás csak őshonos fafajokkal történhet
j)energetikai célú növénytelepítés nem történhet.”
„(12) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű) területen
a)új építmény elhelyezése tájba illesztve a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet
b)csarnok jellegű épület valamint nagyfelületű reklámcélú hirdető építmény (óriásplakát) nem helyezhető el
c)birtokközpont nem létesíthető
d)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni
e)közlekedési-, közmű- és hírközlési hálózatokat és azok járulékos építményeit a tájképet nem zavaró és a hagyományos tájhasználatot nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni
f)a hagyományos tájhasználat megőrzendő. Művelési ág váltás, más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű- és közút építése érdekében történhet”
„(18) A látványvédelemmel (kilátás, rálátás) érintett látványtengelyekben nem létesíthető olyan épület, építmény, amely a kastélyból feltáruló látványt átalakítja, megzavarja, a látványtengely hangsúlyos elemét (templomok, híd, szerpentin tó) eltakarja, vagy a hangsúlyelem fölé magasodik. A látványtengelyek területén látványtervvel kell igazolni a látványvédelem érvényesülését. (ld. 3. sz. melléklet)”
„(19) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A településközpont vegyes területen haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető.”
„(22) A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.”
„(1) A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei
aa/ falusias lakóterület (Lf)
ab/ településközpont vegyes terület (Vt)
ac/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
ad/ különleges terület, ezen belül
- temető, kegyeleti park (Kü-T)
- idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)
- vásártér és szabadidő-központ (Kü-V)
- mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M)
b./ beépítésre nem szánt területei
ba./ közlekedési és közműterület, közút (KÖu)
bc./ erdőterület, ezen belül
- II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri területen lévő védelmi (Ev-c2)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- általános mezőgazdasági, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri terület (Má-c2)
- kertes mezőgazdasági terület (Mk)
- kertes mezőgazdasági, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri terület (Mk-c2)
be./ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- közműellátást biztosító területigényes létesítmények (víztároló, vízműkút) területe (V-kv)
bf./ természetközeli terület (Tk)
bg./ különleges beépítésre nem szánt terület (Kk).”
„(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.”
„(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum* |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf1 |
O |
30 |
4,5 |
900 |
Lf2 |
O |
30 |
4,5 |
1000 |
Lf3 |
O |
25 |
4,5 |
2000 |
Szabadonálló beépítés is lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
A lakóterületen a mezőgazdasági (üzemi) épületek építménymagassága max. 6,5 m, a terménytárolással és feldolgozással kapcsolatos technológiai és egyéb építmények magassága ennél nagyobb is lehet.”
„f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-ahol a szabályozási terv jelöli az építési határvonal figyelembe vételével
-ahol a szabályozási terv nem jelöli a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók -ahol a szabályozási terv jelöli az építési határvonal figyelembevételével
-ahol a szabályozási terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint
„(9) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály1 hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.”
„(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Vt1 |
O |
50 |
5,5 |
900 |
Vt2 |
O |
25 |
5,5 |
2000 |
Vt3 |
SZ |
25 |
7,5 |
5000 |
Oldalhatáros beépítési mód esetén szabadonálló beépítés is lehetséges, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló épület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság – max. 9,0 m – is létesíthető (tornaterem, templomtorony stb.), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik.”
„(8) A területen – az intézményi funkciójú telkeken –kötelező védőfásításként a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”
„(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. Maximum (m) |
Telekterület Minimum (m2) |
Gksz1 |
SZ |
30 |
7,5 |
5000 |
Gksz2 |
SZ |
50 |
7,5 |
5000 |
A Mónus I. utca mentén lévő Gksz-1 övezeti jelű terület beépítése ütemezetten történhet. A II. ütem akkor indítható, ha az I. ütem legalább a 80 %-os beépítettséget elérte.”
„(8) A területen – kötelező védőfásításként –a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskör- méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.”
„(1) A település területén különleges területek a temetők (Kü-T), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), a vásártér és szabadidő-központ (Kü-V), a sportterület (Kü-S), a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M), valamint a hulladékudvar (Kü-H) területe.”
„(4) Az idegenforgalmi fogadóhelyek területén szállásférőhelyek, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és egészségügyi, kulturális, oktatási, sport és szabadidős épületek és építmények,az idegenforgalmi funkciót nem zavaró, és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek, a vásártér és szabadidő-központ, a sportterület, a mezőgazdasági üzemi terület és a hulladékudvar területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és építmények, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.”
„(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési % maximum
|
Építménymag. maximum (m)
|
Telekterület minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-T
|
SZ
|
10
|
4,5
|
10000
|
50 |
Kü-I1
|
SZ
|
30
|
5,5
|
1000
|
40
|
Kü-I2
|
SZ
|
30
|
5,5
|
2000
|
40
|
Kü-I3
|
SZ
|
25
|
7,5
|
3000
|
40
|
Kü-I4
|
Z
|
30
|
7,5
|
4000
|
40
|
Kü-I5
|
SZ
|
30
|
7,5
|
4000
|
40
|
Kü-I6
|
SZ
|
25
|
6,0
|
5000
|
40
|
Kü-V
|
SZ
|
25
|
5,5
|
5000
|
40
|
Kü-S1
|
SZ
|
10
|
5,5
|
15000
|
40
|
Kü-S2
|
SZ
|
30
|
7,5
|
10000
|
40
|
Kü-M
|
SZ
|
40
|
7,5
|
5000
|
40
|
Kü-H
|
SZ
|
25
|
5,5
|
600
|
40
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is létesíthető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok, uszoda, mezőgazdasági üzemi és technológiai építmények).”
„(1) A közlekedési és közműterületek alakítására, felhasználására vonatkozó ágazati szabványok, az OTÉK és e rendelet előírásait kell alkalmazni, az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.”
„(4) A közlekedési területen bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabályok alapján történhet. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett – a jogszabály szerinti területsávban – a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.”
„(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a turisztikai (Et) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.”
„(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Et erdőterület (turisztikai)
-Et-2 tájképvédelmi érintettségű erdőterület (turisztikai)
-Et-2-c2 tájképvédelmi érintettségű, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület (turisztikai)
-Et-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület (turisztikai)
-Ev erdőterület (védelmi)
-Ev-2 tájképvédelmi érintettségű erdőterület (védelmi)
-Ev-2-c2 tájképvédelmi érintettségű, II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület (védelmi)
-Ev-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű erdőterület (védelmi).”
„(4) A belterületen fekvő Et-3 övezeti jelű Kastélypark területén – idegenforgalmi fogadóhelyként – szállásférőhelyek, kereskedelmi, vendéglátó, szociális és egészségügyi, kulturális, oktatási, sport és szabadidős épületek és építmények, a tulajdonos, a használó és a személyzet számara szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.”
„(5) Az Et-2 és Ev-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1. § (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”
„(6) Az Et-3 és Ev-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – erdőterületen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”
(8) A
R 11. § címe és előírása helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterület
Az Et-2-c2 és Ev-2-c2 övezeti jelű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri erdőterületekre e rendelet 10. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen lévő földrészletek művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegybíró hozzájárulása is szükséges.” „(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.”
„(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má általános mezőgazdasági terület
-Má-c2 II.osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
-Má-1 természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Má-2 tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Má-2-c2 tájképvédelmi érintettségű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
-Má-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület
-Mk kertes mezőgazdasági terület
-Mk-0 építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület
-Mk-2-c2 tájképvédelmi érintettségű II.osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri kertes mezőgazdasági terület
„(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot – a természetvédelmi és a tájképvédelmi érintettségű területek kivételével, ahol nem létesíthető – az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.”
„c.,1ha és annál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át nem haladhatja meg.”
„(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:
a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 1500 m2-t nem haladhatja meg
b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg
c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg
d.,gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.”
„(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át, illetve a 300 m2-t nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, a mezőgazdasági üzemi és egyéb gazdasági épület építménymagassága max. 6,5 m, a technológiai és egyéb építmény magassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.”
„(8) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”
„(9) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1:§ (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni. (10) Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”
(17) A
R 14. § címe és előírása helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági terület
„(1) Az Má-c2 és Má-2-c2 övezeti jelű II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri általános mezőgazdasági területekre e rendelet 12. § valamint a 13. §. (1)-(6) és (9) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet
b.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró igazolja.”
(18) A
R 15. § új (5) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:
„(5) Az Mk-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű – kertes mezőgazdasági területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.”
(19) A
R 16. § címe és előírása helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszteri kertes mezőgazdasági terület
(5) A természetközeli területek övezetek szerinti lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.”
(23) A R új 17/B. §-sal egészül ki az alábbiak szerint:
„(1) Az Mk-2-c2 övezeti jelű területekre e rendelet 15. §. (1)-(3) és (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a.,építeni csak a legalább 75 %-ban szőlő- illetve gyümölcsműveléssel hasznosított területen lehet
b.,a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró igazolja.”
„(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok2,3 előírásait kell alkalmazni.”
„(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.”
(22) A
R új 17/A. §-sal egészül ki az alábbiak szerint:
(1) Az igazgatási területen természetközeli területek (Tk) a mocsár és nádas művelési ágú területek.
(2) A természetközeli területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Tk természetközeli terület
-Tk-1 természetvédelmi érintettségű természetközeli terület
-Tk-3 természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű természetközeli terület
(3) A természetközeli területen épület nem helyezhető el.
(4) A természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű természetközeli terület övezeteire vonatkozóan az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)a Tk-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – természetközeli területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni b)a Tk-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű – természetközeli területen jelen előírásokat e rendelet 1. § (11) és (12) bekezdés előírásaival együtt kell alkalmazni.” „Különleges beépítésre nem szánt terület
17/B. § „(1) A különleges beépítésre nem szánt terület (Kk) a nagylétszámú, alkalmi rendezvények (pl. falunap, medvehagyma fesztivál) tartására szolgáló terület, ahol az alkalmi funkcióval összefüggő épületek és építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
(2) A területen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel létesíthetők.”
„b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban4 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)”
„(5) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály5 szerint.”
„(6) A belterületen a természetvédelmi és a tájképvédelmi érintettségű területeken, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.”
„(2) A településen veszélyes hulladék csak átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).”
„(3) Levegő – védelmi szempontból, a levegő – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban6,7 foglaltakat be kell tartani.”
„(12) A településen a zajvédelem az országos előírás8,9 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő utak menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.”
„(15) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673]."
„(1) A településen az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű egyedi természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. melléklet tartalmazza.”
„(2) A természetvédelmi érintettségű területeket (ökológiai hálózat és helyi jelentőségű természetvédelmi terület) valamint a tájképvédelmi érintettségű területeket (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület) – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.”
„(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet10 tartalmazza.”
„(5) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék helyén a természeti emlékkel azonos fafajjal és fajtával pótlandó.”
„(6) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt – kötelező védőfásítással érintett – helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
- útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.”
„(1) Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 5. melléklet tartalmazza.”
„(2) Az országos védelem alatt álló történeti kertet és művi értékeket, azok műemléki környezetét, valamint a régészeti területeket – tájékoztató jelleggel – a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazza.”
8. § (1) A R mellékletét képező „2.2. Külterület szabályozási terv” helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A R mellékletét képező „2.3. Belterület szabályozási terv” helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
(3) A R mellékletét képező „2.4. Dég Újtelep belterület szabályozási terv” 3. mellékletként szerepel a továbbiakban.
(5) A R kiegészül e rendelet 1., 2., 3., 4. függelékével.