Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 08. 25Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2017. (XII. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Dég Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Dégen a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. § (1) A helyi védelem célja Dég község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Dég épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása, településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.
4. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok
3. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés minta
4. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
5. melléklet: Látványvédelemmel érintett látványtengelyek
5. § E rendelet alkalmazásában:
a) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
b) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
c) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
d) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet benyújthatja Dég Község Polgármesterének (a továbbiakban: Polgármester).
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét,
b) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték megnevezését, helyszínének címét, helyrajzi számát,
c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,
d) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték, illetve terület ismertetését,
e) a védelem alá helyezés, vagy a védelem megszüntetésének indoklását,
f) védelem alá helyezés esetén, értékvizsgálatot.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelemről a Polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.
(6) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait és vagyoni joggal rendelkezőt,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(7) Az érdekeltek a kérelemmel kapcsolatban 15 napon belül észrevételt nyújthatnak be a Polgármesternek.
(8) A kérelmet és az észrevételeket a beérkezésétől számított 30 napon belül a Polgármester előkészíti a képviselő-testületnek, amely dönt, hogy
a) a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy
b) részletes indokolás mellett elutasítja a kérelmet.
(9) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
8. § Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Polgármester nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
c) a védelem típusát,
d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és
e) a védelem rövid indokolását.
3. Az egyedi védelem meghatározása
10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a 4. mellékletben meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra terjed ki.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A 4. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos
köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.
b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.
c) Átalakítást a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § Településképi szempontból meghatározó területek:
a) falusias karakterű területek,
b) intézményi karakterű területek,
c) gazdasági karakterű területek,
d) különleges karakterű területek és
e) településkép védelme szempontjából kiemelt területek – magterület, ökológiai folyosó területe és tájképvédelemi szempontból kiemelten kezelendő területek.
13. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. A helyi egyedi védelem és a védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (14) bekezdések tartalmazzák.
(2) Meg kell őrizni a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg.
(3) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
(4) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
(5) Védett épület tetőzetén nyílászáró elhelyezése, vagy a belső tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(6) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(7) Nyílászáró cseréje során az új nyílászáró az eredetivel azonos anyagból, azonos kialakítással és részletképzéssel kell készüljön.
(8) A homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett.
(9) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos.
(10) E rendelettel helyi egyedi védelem alá helyezett építményrészeket és épülethez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat, köztárgyakat lehetőség szerint eredeti helyükön kell megőrizni.
(11) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
(12) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
(13) Védett épület környezetében csak úgy lehet építeni, növényt telepíteni, hogy a védett érték ne károsodjon, a rálátás és a térarányok ne sérüljenek jelentősen.
(14) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos, a cégtáblákat, cégéreket, üzletfeliratokat, napvédőket, redőnyöket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson és ne takarjon el.
15. § (1) A helyi védelemben részesülő elemek területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Technológiai berendezés az építészeti értékhez hozzájáruló elemet nem károsíthatja, és nem takarhatja el.
(4) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
7. Falusias karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Falusias karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
(5) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört kell legyen.
(6) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
17. § (1) Falusias karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos, földszínek használata lehetséges.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb.
(7) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala nem lehet az utcával párhuzamos.
(8) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
18. § (1) Falusias karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés csak akkor helyezhető el, ha más műszaki elhelyezés nem biztosítható.
(3) Napelem, napkollektor a tetőn elhelyezhető.
(4) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 2 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(5) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
8. Intézményi karakter területére vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Az intézményi karakter megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb épületeket, építményeket egy csoportban kell elhelyezni.
(3) A főépületen kívüli, a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket a főépület mögött kell elhelyezni.
(4) A területen az épületek csak földszint, földszint + egy szint vagy földszint + egy szint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört kell legyen.
(7) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
20. § (1) Az intézményi karakter megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos, földszínek használata lehetséges.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala oldalhatáron álló beépítési mód esetén nem lehet az utcára merőleges.
(8) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
21. § (1) Az intézményi karakterű terület megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés csak akkor helyezhető el, ha más műszaki elhelyezés nem biztosítható.
(3) Napelem, napkollektor a tetőn elhelyezhető.
(4) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 1,5 m² nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(5) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
9. A Gazdasági karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 9,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.
(3) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört kell legyen.
(5) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
23. § (1) A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(3) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, mesterséges pala.
(4) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(5) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb. Épületcsoportoknál eltérő dőlésszögű, héjalású tetőkialakítás tilos.
(6) A területen fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
(7) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
(8) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.
24. § (1) A Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (3) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 3 darab, maximum 3 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
10. A különleges karakterű területekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A különleges karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
(3) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört kell legyen.
(4) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
26. § (1) A különleges települési karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
27. § (1) A különleges települési karakterű megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés csak akkor helyezhető el, ha más műszaki elhelyezés nem biztosítható.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 3 darab, maximum 3 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
11. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § a), b), c) és d) szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5 méter szintkülönbségű lehet.
(3) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.
(4) Építmények legmagasabb pontja 6,0 méter lehet, kivéve kilátó, víztorony.
(5) Látványvédelemmel érintett látványtengelyek területein a kilátás, rálátás elépítése, zavarása nem megengedett.
29. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § a), b), c) és d) szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.
(3) Építmények tömegformálása során a nem környezethez, településképhez illeszkedő tömegarányok nem alkalmazhatók. Csarnok jellegű épületek nem építhetők.
(4) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.
(5) Új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
(6) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
30. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § a), b), c) és d) szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
(3) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(4) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
12. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményt a (2) bekezdés tartalmazza.
(2) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.
32. § (1) Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 1,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
(5) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(6) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
(7) Az egyes utcák vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében
13. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
33. § Reklám, reklámhordozó és cégér csak a jelen rendeletben előírt módon és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: reklámrendelet) alapján helyezhető el.
34. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Belterületi közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 2,0 m2 nagyságú reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.
(3) Külterületi közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 1000 méterenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 11 m2 nagyságú reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.
(4) Az épületek tetőzetén reklám, reklámhordozó és cégére nem helyezhető el.
(5) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen.
(6) A reklám, reklámhordozó és cégér káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(7) A reklámot, reklámhordozót és cégért úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület rendeltetésszerű használatát.
35. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől el lehet térni, a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen.
14. Információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
36. § Információs célú berendezésként a településen elhelyezhető önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény és közérdekű molinó.
37. § (1) A település területén az információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelményeket az (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) A település területén 25 méterenként legfeljebb 2 db információs célú berendezés helyezhető el.
(3) Az információs célú berendezés felülete legfeljebb 3,0 m² nagyságú lehet, magassága a rendezett terepcsatlakozástól számított 3,0 métert nem haladhatja meg.
(4) Az információs célú berendezés káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.
(5) Az információs célú berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület rendeltetésszerű használatát.
(6) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada vehető igénybe reklám közzétételére.
SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, KÖZMŰVEK
15. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményekre vonatkozó településképi szabályok
38. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a Dég településszerkezeti terve szerinti:
a) gazdasági területek,
b) az ökológiai hálózaton kívül eső általános mezőgazdasági területek
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek a Dég településszerkezeti terve szerinti:
a) lakóterületek,
b) vegyes területek
c) a különleges területek
d) a közparkok,
e) a kertes mezőgazdasági területek,
f) turisztikai erdőterületek
és az ezek határától mért 100 m széles sáv.
39. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken az elektronikus hírközlés felszíni építményeit alapvetően felszín alatti vezetéssel kell megoldani, kivéve, ha a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
16. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
40. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a Polgármester – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre:
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
17. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
41. §1 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint építmény rendeltetésének és rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén.
18. A bejelentési eljárás részletes szabályai
42. § (1)2 A településképi bejelentési eljárás a bejelentő kérelmére indul.
(1a)3 A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló hatáskörét a polgármesterre átruházza, aki az eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(2)4 A kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.
(4)5 A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Dég Község Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
43. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:
a) a kérelem megfelel-e a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
19. A településképi kötelezés
44. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
45. § (1) A Polgármester a 44. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2)6 A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 100.000.- forinttól, 1.000.000. forintig terjedhet.
21. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. Hatálybalépés
46. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
47. § Hatályát veszti Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 17/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.
48. § Hatályát veszti Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott Dég helyi építési szabályzatáról szóló 6/2005. (VI. 1.) önkormányzati rendelet
a) 1. § (4) bekezdés „az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek” szövegrész,
b) 1. § (5) bekezdés „a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételéve” szövegrész,
c) 1. § (9) bekezdése,
d) 1. § (11) bekezdés c)-d) és f)-j) pontja,
e) 1. § (12) bekezdése,
f) 1. § (18) bekezdése,
g) 3. § (4) bekezdés a), b), c) d) és e) pontja
h) 4. § (4) bekezdés,
i) 5. § (4) bekezdés,
j) 6. § (6) bekezdés,
k) 7. § (7) bekezdés,
l) 8. § (4) bekezdése,
m) 10. § (5)-(6) bekezdése,
n) 13. § (5) és (8)-(10) bekezdése,
o) 15. § (3) és(5) bekezdése,
p) 17/A. § (4) bekezdése,
q) 19. § (6) bekezdése,
r) 22. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése,
s) 23. § (1)-(2) bekezdése,
t) 1. melléklet,
u) 2. melléklet
v) 5. melléklete,
w) 6. melléklete.
A 41. § a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1a) bekezdését a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 42. § (2) bekezdése a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdése a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdése a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.