Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése alapján e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint - a megyei önkormányzat kivételével - települési adókat vezethet be.

A Htv. szerint az önkormányzatok adómegállapítási joga többek között kiterjed arra is, hogy a már bevezetett helyi adót módosítsa, illetve az adó mértékét - az e törvényben meghatározott felső határokra figyelemmel - megállapítsa, a törvényben szabályozottak szerint mentességeket, kedvezményeket állapítson meg.

A Htv. 1/A. § * (1) * bekezdése alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].

(2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet.

(5) * A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.

2. § Az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

A Htv. 6. §-a szabályozza az önkormányzatok adómegállapítási jogát.

A Htv. 6. §- alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:

a) * a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,

b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,

e) * e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,

f) * ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.

7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:

a) * az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti,

b) * a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek utáni adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg,

c) * az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,

d) * ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,

e) * a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,

f) * a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható,

h) * ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára

ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,

hb) * a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt – ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet – csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,

i) * ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt,

k) * a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltató terhére az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartására a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatán túl egyéb nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írhat elő.

Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jelenleg hatályos helyi adózás szabályait az egyes helyi adók bevezetéséről szóló 18/2015. (XI.25.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) állapította meg.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21-22. §-a előírja a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát, melynek kötelezettje a helyi önkormányzati rendeletek tekintetében a jegyző, aki gondoskodik az elavult, vagy szükségtelenné vált rendelkezés hatályon kívül helyezéséről.

A jelenleg hatályos Ör. felülvizsgálatra került és a felülvizsgálat eredményeként az alábbiak kerültek megállapításra.

Dég Község Önkormányzata az Ör-ben 2016. január 1. napjától vezette be a magánszemély kommunális adóját, melynek évi mértéke 2023. december 31. napjáig 8.000,- Ft/adótárgy/év volt.

Az Önkormányzat a magánszemély kommunális adóját 2024. január 1.napjától emelte, az adó évi mértéke: 12.000,- Ft/adótárgy/év.

Az Ör. mentességet is tartalmaz az egyedül élő 70 év feletti magánszemélyre vonatkozóan, azonban a mentességre való jogosultság nem került teljes mértékben leszabályozásra.

Az alábbiakban javaslattal élek a Tisztelt Bizottság és a Tisztelt Képviselő-testület felé a magánszemély kommunális adójának 2026. január 1. napjától 12.000,- Ft/adótárgy/év összegről 15.000,- Ft/adótárgy/év összegre történő emelésére, tekintettel arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat bevételei csökkennek és a kiadásai a közmű-szolgáltatási díjak emelkedése és az infláció következtében emelkednek, a fejlesztési forrásokra nem áll rendelkezésre anyagi forrás.

Figyelembe véve a 2024. évi adózók számát, amennyiben a Képviselő-testület elfogadja a rendelet-tervezetet az emelést követően mintegy 13.500.000,- Ft-ra emelkedik a magánszemély kommunális adójából befolyó adóbevétele az önkormányzatnak.

Továbbá javaslom, hogy az Ör.5. § (1) bekezdés b) pontjában az egyedül élő 70 év feletti magánszemélk részére biztosított kedvezmény megállapítása a rendelet-tervezetben foglaltak szerint kerüljön módosításra.

A rendelet-tervezetben a helyi adónem tekintetében a mentességek megállapítása biztosítható. A mentesség biztosításával a társadalom (magánszemélyek) terhei csökkennek, a mentesség megállapítása a társadalomra pozitív hatással bír, csökken az önkormányzati elvonás, így nagyobb a lakosságnál maradó jövedelem, mely könnyíti a lakosság megélhetését.

Az Ör. felülvizsgálata során megállapítást nyert továbbá, hogy a 6. § (2) - (9) bekezdéseit, a 6/A. §-t, valamint az 1. és 2. mellékleteket hatályon kívül kell helyezni, tekintettel arra vonatkozóan, hogy az abban szabályozottak már elavultak, szükségtelenek.

Az Önkormányzat bevételei az állami támogatások csökkentek, kiadásai viszont a szolgáltatási díjak emelkedése és az infláció következtében növekednek, a magánszemély kommunális adója mértékének emelése – a fejlesztési források biztosításához – indokolt lehet. A rendelet-tervezet a kivetett helyi adók közül a magánszemély kommunális adó mértékére tartalmaz módosítást. A módosításra kerülő adómérték a képviselő-testület döntésének megfelelően kerül rögzítésre a rendeletben.

A rendelet tervezet a helyi iparűzési adó mérték változtatását nem tartalmazza.

A rendelet célja, hogy Dég Község Önkormányzata a helyi közszolgáltatások biztosításához és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges saját bevételek megerősítése érdekében, a helyi sajátosságokhoz és az adózók teherviselő képességéhez igazodva módosítsa a magánszemély kommunális adójának mértékét és feltételeit, a mentességre jogosultságot szabályozza, az elavult, szükségtelen rendelkezéseket hatályon kívül helyezze.

Tisztában vagyunk vele, hogy az adóemelés a legtöbb családot negatívan érinti, ennek ellenére a közszolgáltatások jelen színvonalon történő, egyúttal hosszú távon fenntartható biztosításához szükség van e nehéz lépés megtételére.

Az Ör. módosítása - figyelemmel a Htv-ben és a Stabilitási törvényben foglaltakra –, amennyiben a Képviselő-testület a rendelet-tervezetet elfogadja, a rendelet kihirdetését követen 2026. január 1. napjától lép hatályba.