Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 03. 01Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2026.03.01.
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd. tv.) 26. § (4) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban az átalány megállapításának szempontjait, valamint a díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, továbbá a díjkedvezmények és mentességek eseteit.
A Kdt. tv. 11. §-a szerint talajterhelési díj azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
A Kdt. tv 21/A. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében a díjfizetés tekintetében mentességeket, kedvezményeket állapíthat meg
A Ktd. tv. eltérést nem engedve határozza meg a talajterhelési díj összetevőit, annak mértékét, és a díjszámítás metódusát. Mérési lehetőség hiányában azonban a Ktd. tv. rögzíti a települési önkormányzatok átalány meghatározási kötelezettségét.
A talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása kettéválik, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az állami adóhatóság, míg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez (szikkasztó, zárt szennyvíztároló) kapcsolódó adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzatok adóhatóságai látják el.
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlója a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 1. § (2) bekezdése alapján első fokon a jegyző.
A Ktd. tv. 21/A. § (1) bekezdésében és a 25. §-ban foglaltakkal összhangban a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos hatósági eljárást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint látja el a jegyző.
A kibocsátó az önadózás szabályai alapján állapítja meg, vallja be és fizeti meg a talajterhelési díjat a tárgyévet követő év március 31. napjáig.
Az önkormányzati adóhatóság bevallási nyomtatványt rendszeresít. A kibocsátónak a díjfizetési kötelezettségét az önkormányzat által nyitott, s az önkormányzati rendeletben közzétett számlára kell teljesítenie, amely a Ktd. tv. 21/B. §-a alapján az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
Ez a bevétel kizárólag a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel, ami környezetvédelmi szempontból garanciális szabályt jelent.
Az előbbiek szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
A „Magyarország gazdasági stabilitásáról” szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Fizetési kötelezettség előírása szempontjából a jogi személyek egyes típusait hátrányosan megkülönböztetni nem lehet.
A talajterhelési díjjal kapcsolatos önkormányzati rendeletalkotás felhatalmazó rendelkezéseit a Ktd. 21/A. § (2) bekezdése, valamint 26. § (4) bekezdése rögzíti. A Ktd. 21/A. § (2) bekezdése értelmében a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – rendeletben állapítja meg.
Az Ör.-ben megállapítható kedvezményi vagy mentességi szabályok lehetnek százalékban vagy tételes összegben személyhez kötöttek (például szociális helyzet, életkor), illetve tárgyi oldalról meghatározottak (például a fogyasztott víz mennyisége alapján).
A Képviselő-testület azonban nem terjeszkedhet túl a rendeletalkotási jogkörén és nem alkothat magasabb szintű jogszabállyal ellentétes önkormányzati rendeletet. A Ktd. 24-25. §-a, valamint „az adóigazgatási eljárásról” szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. § b) pontja és „a helyi adókról” szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 9. § (1) bekezdése értelmében a helyi adók vonatkozásában a jegyző jár el első fokon.
A Gst. 32. § szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Ktd. 21/A. § (2) bekezdése alapján alkotta meg a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015.(XII.15.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.).
Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 2026. január 27. napján megtartott ülésén előzetesen véleményezte az Ör. módosítását, majd határozattal elfogadta a módosítást.
Az ülésen elfogadott rendelet-tervezetet véleményezésre megküldtük a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya részére véleménykérés, valamint a Fejér Vármegyei Önkormányzat részére állásfoglalás kérés céljából.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya 2026. február 3. napján küldte meg a véleményét, a Fejér Vármegyei Önkormányzat 2026. február 10. napján küldte meg az állásfoglalását a rendelet-tervezettel kapcsolatban.
A rendelet-tervezetet a véleményben és az állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően átdolgoztuk.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának véleménye és a Fejér Vármegyei Önkormányzat állásfoglalása az előterjesztés mellékletét képezi.
II. Az előterjesztéshez kapcsolódó tények, adatok
Az Ör. felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a rendelet 7. §-a tartalmazza a méltányossági rendelkezéseket, valamint a mentességi szabályokat, azonban azok újraszabályozására van szükség.
Az Ör. 7. §-a rendelkezik arról, hogy a települési önkormányzat méltányosságot, vagy mentességet állapít meg a talajterhelési díj megfizetése alól.
Az elmúlt években bekövetkező jövedelemi és árszínvonal változások, valamint figyelembe véve a település lakosságát, továbbá a családi állapotokat, indokolt az Ör. felülvizsgálata, módosítása, az egyes mentességek, méltányosság újraszabályozása. indokolt az Ör. 7. §-ának módosítása az alábbiak szerint:
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. §
(1) Nem terheli talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót
a) akinek ingatlana csak kerti csappal rendelkezik,
b) akinek az ingatlana vezetékes ivóvízbekötéssel nem rendelkezik,
c) akinek a tulajdonában olyan ingatlan van, ahol az ingatlanon e-napló alapján új épület építését kezdték meg, az épület elkészültéről hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkezik és a vízvételezési lehetőséget kizárólag kerti kifolyó biztosítja,
d) aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára azért nem köt rá, mert nem létezik olyan műszaki megoldás, mellyel megoldható lenne a közcsatornára való rácsatlakozás. A mentességre okot adó körülményt szakirányú műszaki szakvélemény benyújtásával kell igazolni.
(2) A kibocsátónak a mentességre vonatkozó nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell az abban foglaltakat alátámasztó igazolásokkal együtt az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani a bevallásával egy időben.”
2. §
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. §
(1) A talajterhelési díj megfizetésénél rászorultság alapján 50 %-os díjkedvezmény illeti meg azt a lakossági kibocsátót, aki egyedül élő dégi állandó lakcímmel rendelkező 70 év feletti magánszemély.
(2) A kibocsátónak kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell az abban foglaltakat alátámasztó igazolásokkal együtt az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani a bevallásával egy időben.”
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
Figyelemmel arra, hogy az Ör. a talajterhelési díjkedvezmény és díjmentesség igénybevételére ezidáig nem tartalmazott mellékletet, holott hivatkozott ezen mellékletre, így az Ör-t szükséges az 1. melléklettel kiegészíteni.
Megállapítható ugyanakkor, hogy a környezetterhelési díjaknak, így a talajterhelési díj bevezetésének fő célja a környezet és a természetvédelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése. Az előző célkitűzéseket védve, de a rendkívül hátrányos helyzetben lévő, díjfizetésre kötelezett állampolgárok teherbíró képességét is figyelembe véve kell meghozni a döntést a mentességi, továbbá méltányossági határok tekintetében.
III.
Az Ör. felülvizsgálata során megállapításra került, hogy az Ör. 11. §-át, mely a környezetvédelmi alapról rendelkezik, szintén módosítani szükséges a környezetvédelmi alap és annak felhasználása, újraszabályozása tekintetében az alábbiak szerint:
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
(1) Dég Község Önkormányzata környezetvédelmi alapot (továbbiakban: alap) hoz létre.
(2) Az alap bevételi forrásai:
a) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.
(3) A talajterhelési díj az alap bevételét képezi.
(4) A környezetvédelmi alap teljes bevételét az önkormányzat az alábbiakban meghatározott célokra használja fel:
a) levegőtisztaság védelme, mérések, helyszíni vizsgálatok,
b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd hulladékok kezelése,
c) zaj- és rezgésvédelem,
d) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
f) vizek védelme,
g) talaj védelme, folyékony hulladék kezelése,
h) környezeti hatásvizsgálat, környezeti állapot feltárását segítő környezeti tanulmányterv készítése,
i) a környezet terhelését, szennyezését csökkentő beruházások,
j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
(5) A talajterhelési díjból származó bevételt az önkormányzat csak a Kdt. 21/B (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott célokra: a talaj, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére használhatja fel, ezek különösen a csatornázás, szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és tényleges szennyező források megelőző, illetve utólagos védelme értendő.
(6) Az alap bevételét kizárólag Dég község közigazgatási területén 11. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tevékenységekre lehet felhasználni, más célra elvonni nem lehet.
(7) Az alap bevételeiről és kiadásairól, felhasználásáról az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik. Ennek során:
a) A képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg, a költségvetés részeként, külön címen, az alap bevételi és kiadási tervszámait.
b) A költségvetési rendelet évközi módosításával biztosítja a környezetvédelmi céljellegű többletbevételeknek az alapba való bevételét.
c) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja az alap maradványát.
(8) Az alap pénzeszközeinek elkülönítésére környezetvédelmi alap számlát kell nyitni. A számlát a Dégi Polgármesteri Hivatal kezeli.
(9) Az elkülönített számlán történik az alapot megillető bevételek kezelése és onnan történik a kifizetések elszámolása.
(10) Az alap képviselő-testületi döntésnek megfelelő felhasználását a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.”
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján a rendelettervezet vonatkozásában elvégzésre került a rendelet megalkotásától várható hatások felmérése, melynek eredménye az előterjesztés 1. számú mellékleteként csatolt „Hatásvizsgálati lap”-on kerül bemutatásra. A rendelet elkészítésénél figyelembe vettük a Stabilitási törvényben foglaltakat.
Fentiekben ismertetett hatósági szervek véleményének és állásfoglalásának ismeretében és az abban foglalt javaslatok figyelembevételével a végleges rendelettervezetet ezúton terjesztjük a Képviselő-testület elé. Az előterjesztés szerint az új rendelet 2026. március 1-jén lépne hatályba, azonban a rendelkezéseit 2026. január 1. napjától lehet alkalmazni.