1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Káloz Község teljes közigazgatási területére.

(2)¹ Az előírásokat a jelen rendelet 6. mellékletét képező alábbi szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) A szabályozási tervet érintő kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek:

(3) Az irányadó elemektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között, illetve további (részletes) szabályozási tervek alapján engedélyezhető.

3. § (1) A község közigazgatási területén az általános szabályozáson túlmenően az alábbi építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

(2) Új beépítésre szánt területeken építést engedélyezni csak a HÉSZ-ben előírt közművesítettség és közterületi vagy ennek hiányában önálló helyrajzi számú - közforgalomra megnyitott - magánút megléte esetén lehet.

4. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat jellegétől, illetve a jogi állapottól függően az alábbi részekre tagolódik:

5. § (1) A meglévő belterülethez kapcsolódó új beépítésre szánt területek a képviselő-testület hozzájárulásával a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása után, ütemezetten belterületbe vonhatók.

(2) Belterületbe vonás, és új utcanyitás feltétele, hogy a területen valamennyi infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízvezeték, csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, elektromos hálózat, közvilágítás, szilárd burkolatú út, szükség esetén szilárd burkolatú járda) kialakítását a fejlesztésben érdekeltek az önkormányzattal előzetesen megkötött megállapodás szerint vállalják. Az út felső kopó rétege szakaszos utcanyitásnál későbbi időpontban is megépíthető.

(3) Lakóterület csak belterületen létesíthető.

6. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.

(2) Az egyéb (közterületnek nem minősülő) területek:

7. § (1) A közterületek a község működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges, és az egyes telkek közötti kapcsolatokat (közút, közmű stb.) biztosító területek.

(2) A terv közterületei:

(3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(4) Új közterület csak a szabályozási terven jelölt tömbökben, az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre, a fejlesztésben érdekeltek költségére.

8. § (1) A település beépítésre szánt területei (építési övezetei) az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

9. § (1) A település beépítésre nem szánt területfelhasználási egységei (övezetei):

10. § (1) Az építési övezetek területfelhasználási és beépítési jellemzőit az övezeti jel tartalmazza, amelyben:

(2) Ha a meglévő beépítettség meghaladja az övezetben tervezett mértéket, a meglévő épület felújítható a meglévő beépítési mutatók mértékében. Tetőtér kialakítható és ezzel növelni lehet a szintterület mértékét.

(3) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

11. § (1) Az lakóövezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normák betartásával engedélyezhető.

(2) A természetes terepfelszínt egy lépcsőben legfeljebb 1,0 méter magasságban lehet módosítani, kivéve a közterülethez csatlakozó telekrészeket.

(3) Közterülettel határos telekhatáron kerítés csak úgy létesíthető, ha annak 0.8 m feletti felülete a kerítés síkjára merőlegesen 50%-nál nagyobb mértékben áttört és magassága nem haladja meg az 1,8 métert. A kerítés anyaga a lábazat és tartóoszlopok kivételével nem lehet beton.

(4) Az övezetben meghatározóan magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és legfeljebb 30^o-45^o közötti tetőhajlásszöggel. Ettől eltérő kialakítás manzárdtető esetében lehetséges.

(5) Újonnan épülő épület homlokzatán égéstermék kivezetése nem lehetséges, kivéve a hátsó homlokzaton burkolattal ellátva, valamint a fali konvektor, turbókazán kivezetéseket. Meglévő épületeknél az égéstermék kivezetést az első fokú építési hatóság az oldalhomlokzaton engedélyezheti.

(6) A csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a befogadóig minden esetben saját területen kell megtörténjen. A terepszint megemelése nem okozhat csapadékvíz-rávezetést a szomszédos telkekre, illetve közterületre. .

(7) A szennyvíz és csapadékvíz kezelése, illetve elvezetése a közhálózat kialakításáig műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható.

(8) A rendeltetésszerű használathoz tartozó mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell. Új lakótelek beépítése esetén a lakáshoz tartozó gépjárművek elhelyezését épületben kell biztosítani, legalább az építési hely helyének helyszínrajzon való feltűntetésével.

(9) Kialakult beépítés esetén a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján:

(10) Az ingatlan határától (telekhatártól) be kell tartani az alábbi ültetési távolságokat

12. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 12. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, kivéve a termelő kertészeti építményeket.

(3) A kiegészítő funkciójú építmények közül önállóan elhelyezhető: járműtároló, közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény, kerti építmények, antennaoszlop, zászlótartó.

(4) Telekalakítás:

(5) Beépítési mód:

14. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltő állomásokat.

(3) A kiegészítő funkciójú építmények közül önállóan elhelyezhető: járműtároló, közműcsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény, kerti építmény, kerti építmények, antennaoszlop, zászlótartó.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el haszonállat tartására szolgáló épület,

(5) Telekalakítás:

(6) Beépítési mód:

16. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület.

(2) A területen az OTÉK 14. §. (2) és (3)-as bekezdése szerinti épületek helyezhetők el, jelen paragrafus (7) pontjában foglalt kivételekkel.

(3) Az övezetben elsősorban lakóépületek helyezhetők el. Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, melyben két lakás alakítható ki.

(4) Lakóépület nélkül önállóan - a környezetét nem zavaró - kereskedelmi, szolgáltató és egyéb üzemi létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.

(5) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, üvegház. valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épület.

(6) A kiegészítő funkciójú épületeken túlmenően önállóan még elhelyezhető:közműpótló- és csatlakozási műtárgy, kirakatszekrény, kerti építmény, kerti lugas, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzhely, lábon álló kerti tető max. 20 m ² fedett területtel, antennaoszlop, zászlótartó.

(7) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(8) Telekalakítás:

(9) Beépítési mód:

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2)–(3) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el, az egyes építési övezetekre vonatkozó kötöttségekkel.

(3) A területen az alábbi építmények elhelyezése is engedélyezett:

(4) Az övezethez tartozó telkek tovább nem oszthatók.

(5) Az övezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető.

(6) Az elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozóan az általános előírásokat kell betartani.

21. § (1) A különleges területek sorába azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk, vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, egyedi jellegűek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek, stb.) nem sorolhatók be az előzőekben meghatározott területfelhasználási kategóriákba.

(2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

(3) A Kt jelű övezetekre vonatkozó általános előírások:

(4) A Kk jelű övezetekre vonatkozó általános előírások:

(5) A Ks sportterület építési övezetre vonatkozó általános előírások:

(6) A Kr Zichy kastély rehabilitációs övezetre vonatkozó általános előírások:

(7) mezőgazdasági üzemi terület a mezőgazdasággal összefüggő termelő és szolgáltató létesítmények számára beépítésre szánt terület.

(8) A Kv, Kh és Ko jelű övezetekre vonatkozó általános előírások:

23. § (1) A közlekedési területek sorába tartoznak a meglévő és tervezett közutak és csatolt területeik, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) Közúti közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítményeken túl:a tömegközlekedést kiszolgáló épületek, építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, stb.), üzemanyag töltőállomás ott, ahol ezt a jelen HÉSZ egyéb előírása ezt egyébként nem zárja ki,valamint külön önkormányzati rendelet szerint reklámépítmények …..

…helyezhetők el.

24. § (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

25. § (1) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén a közlekedési területek védősávja 50- 50 m az úttengelytől mérve, amelyen belül a terület csak a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel.

(2) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(3) A külterületi önkormányzati közutak szabályozási szélessége minimum 12 m . A jelenlegi szélességek mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli.

26. §³ (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek, továbbá azok a nem erdőművelési ágban nyilvántartott kapcsolódó területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. Jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak.

(2) Az erdőterület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

(3) Az Ev jelű védelmi erdőterületek üzemterveinek a kidolgozásában prioritást kell kapjanak az egyes területrészletek védelmi besorolásából adódó követelmények (tájvédelem, talajvédelem, élőhely védelem).

(4) Az egyes erdőterületeken elhelyezhető építmények

27. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (együttesen: mezőgazdasági termelés) és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

(3) A kertes mezőgazdasági területekbe a jellemzően kistelkes, extenzív kertgazdálkodási területrészek (volt zártkertek) tartoznak. A területen;

(4) Az általános mezőgazdasági területekbe a jellemzően árutermelési céllal művelt, intenzív gazdálkodásra alkalmas területek tartoznak. A területen;

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az OTÉK 29§ szerint az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

(6) Az állattartás az alábbi feltételek betartásával engedélyezhető:

(7) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés az Mk övezetben és az Má jelű övezetekben kijelölt tanyaudvaroknál létesíthető, az alábbiak szerint:

28. § (1) Az Má-kö jelű övezetekben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) A külterületi létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Biológiailag tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos.

(3) Az állattartás feltételeinél különös tekintettel kell lenni a trágyatárolók létesítésére, illetve engedélyezésére a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében.

30. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:

(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

31. § (1) Káloz község területén műemléki védettség alá tartoznak jelen rendelet 1 sz. mellékletében feltüntetett ingatlanok.

(2) Műemléki környezetbe tartoznak a jelen rendelet 2 sz. mellékletében feltüntetett belterületi és külterületi ingatlanok.

32. § (1) Káloz közigazgatási területén régészeti szempontból érintett területek az alábbiak:

(2) A jegyzett régészeti lelőhelyeken és körzetükben fokozott figyelmet igényel bármely építési tevékenység kezdeményezése.

(3) A régészeti szempontból érintett területeket jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező írott és 4. sz., valamint 5. sz. rajzi melléklete jelöli meg. Új területek és védettségek megjelenésével a melléklet értelemszerűen módosul.

(4) A földben rejlő, onnan előkerülő régészeti, muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak a Magyar Állam tulajdonát képezik.

(5) A régészeti érdekű területek jelen rendelet térképi melléklete jelöli meg.

33. § (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája előzetes engedélye szükséges.

(2) Régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodáját véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(4) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája). A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

34. § (1) A Sárvíz völgy és Belmajor menti természetközeli állapotú területeken, valamint az ökofolyosó hatásterületen mindennemű tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) hatósági, esetenként szakhatósági jogkörben kiadott előzetes jóváhagyásával végezhető.

(2) Mindennemű területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó beépítések, közúthálózat-fejlesztések és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (a vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is) kell készíttetni.

(4) A tájökológiai folyamatok kedvező további alakulása és a külterületi rekreációs, gazdasági és védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell az erdőtelepítési, mezővédő erdősáv telepítési, fasor telepítési és vizes élőhely rehabilitációs törekvéseket a településszerkezeti tervben javasolt helyeken.

(5) A szélerőművek/szélparkok telepítése 2 MW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles⁴. Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy⁵:

35. § (1) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő.

(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 25. §.-a alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területeken lehetséges.

(4) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(5) A fejlesztések során a fejlesztéssel megbízott kivitelező(k)nek – a hatályos jogszabályok értelmében – rehabilitálási kötelezettségük van a munka során érintett megtartandó zöldfelületek vonatkozásában. A rehabilitációs kötelezettség azt jelenti, hogy minden, a munkafolyamatok során ideiglenesen igénybevett zöldfelületet a fejlesztés előtti állapothoz közeli állapotba kell hozni.

(6) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m ² szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m ³ termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(7) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségű gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretűnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.

(8) Az újonnan tervezett közutak építési területén, fő- és gyűjtőutak rekonstrukciójánál út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

36. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag – a szakhatóságok megítélése alapján – a talajt nem károsítja.

37. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

(2) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(5) Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt) az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.

38. § (1) A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell eljárni⁶.

(2) A 6307-es út zaj hatásterületén megfelelő passzív akusztikai védelmi intézkedésekkel kell biztosítani az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belső téri zaj határérték kielégítését.

(3) A település területén védendő területek a belterületek, a Zichy kastély rehabilitációs terület, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó területek.

(4) A kijelölt gazdasági területeken csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyeknek környezeti zajforrás hatásterületeinek a határvonala a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül esik.

39. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően a település területe a 49/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint „A” és „C” kategóriájú felszíni szennyezésre érzékeny.

(2) A terület a 49/2001.(IV.3.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területhasználatban a Rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott védelmi intézkedések szerint kell eljárni.

(3) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(6) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

40. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

41. § (1) Közmű- és energiaellátási létesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészekre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) Az ellátó rendszerek telepítésénél az érintett területre vonatkozó összes közmű elhelyezési igényét kell figyelembe venni, hogy a működési biztonság, gazdaságos üzemeltetés és karbantartás lehetősége biztosított legyen.

(4) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben – megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani.

(5) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(6) A föld feletti közműberendezések és építmények kialakításakor a településképi követelményeket is figyelembe vevő megoldásokat kell alkalmazni.

42. § (1) A vízvezetékek védõtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(2) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(3) Az oltóvíz kivételét föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.

(4) Azoknak az ingatlanoknak az esetében, amelyeken a tűzi víz igény nem biztosítható a közüzemi hálózatból, helyi megoldással, önállóan kell biztosítani a megfelelő oltóvíz meglétét.

43. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

(3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani

44. § (1) Közvetlen az élõvízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által elõírt megfelelõ kezelés után szabad.

(2) A vízfolyások, csatornák part-éleitől 6- 6 m , az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok part-éleitől min. 3- 3 m , a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m , a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével szabad.

(4) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.

45. § (1) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

46. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetõek el. A berendezés a telkek elõkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetõek.

(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

47. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése elfogadott.

(3) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el.

48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.

49. §⁸ E rendeletnek az 5/2022. (VII. 11.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) kiegészített 6. mellékletét 2022. július 14. napjától kell alkalmazni azzal, hogy az SZT-2, az SZT-2/M jelű szabályozási tervlapon területként jelölt területre vonatkozóan hatályát veszti, helyébe a módosító rendelettel kiegészített 6. mellékletben lévő SZT-2/M tervlap szerinti megállapítás lép.