Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VI.6.) önkormányzati rendelete
Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2015. 12. 03- 2025. 11. 20Nagylók Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VI.6.) önkormányzati rendelete
Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a VÁTI Kht. által 2887/2004. törzsszámon készített Nagylók Község Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (a továbbiakban: SZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA
1. § (1) Az előírások hatálya kiterjed Nagylók Község (továbbiakban: község) közigazgatási területére.
(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás rendelkezéseinek megfelelően lehet.
A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI
2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen szabályozási előírások I. és II. rendű, kötelező elemeket egyaránt tartalmaznak.
(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek
a) övezet, építési övezet betűjelének, ill. színezésének megfelelő előírások és területi határok,
b) az I. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti I. rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai).
(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek
a) a beépítésre szánt területek övezeti betűjele után álló jelnek (együtt: építési övezet) megfelelő előírások és a vonatkozó területi lehatárolások,
b) a II. rendű szabályozási vonalak (a szabályozási tervlap jelkulcsa szerinti II. rendű közterületekkel érintkező tervezett, nem közterületi telkek határvonalai).
(4) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása után készített új szabályozási terv keretében kerülhet sor.
(5) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a településszerkezeti terv szerinti területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.
TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
3. § (1) A HÉSZ a község közigazgatási területét építési övezetekre és övezetekre osztja.
a) építési övezetek a beépítésre szánt területek (Lf, Vt, Gk, Gm, Ki) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülő területegységei. Az építési övezetek a területfelhasználásra utaló betűjel után az építés fő paramétereit rögzítő jelet tartalmazzák:
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK
AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
4. § (1) Az építési övezetek építési lehetőségeit a terület felhasználás jele után feltűntetett építési övezeti jel tartalmazza, amelyben
a) a kialakítható beépítési módok az építési övezeti jel számlálójának baloldali elemenszerint a következők lehetnek:
aa) szabadonálló (SZ),
ab) oldalhatáron álló (O),
b) a kialakítható beépítettség legnagyobb mértéke az építési övezeti jel számlálójának jobboldali eleme szerinti értékű lehet,
c) a legnagyobb kialakítható építménymagasság az építési övezeti jel nevezőjének baloldali eleme szerinti értékű lehet az övezetre vonatkozó egyéb előírások figyelembe vételével,
d) a legkisebb kialakítható telekterület az építési övezeti jel nevezőjének jobboldali eleme szerinti értékű lehet.
(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni:
a) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető,
b) ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni,
c) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és ha a telekre vonatkozó egyéb országos építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,
d) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők,
e) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.
(3) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
LAKÓÖVEZETEK
FALUSIAS LAKÓÖVEZET (Lf)
5. § (1) A falusias lakóövezet általános előírásai:
a) a terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,
b) a területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhetők el,
c) a területen hulladékudvar kialakítható.
(2) A falusias lakóövezet építési feltételei:
a) az új épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló épület a telekhatártól legalább 60 cm távolságra építendő.
b) az új előkert legfeljebb 1,5 m-rel több, mint a szomszédos építési telek kialakult előkertje, de legfeljebb 5.0 m.
c) az övezetben az újonnan kialakítható építési értékei:
ca) legkisebb területe: 1200 m2, kivéve a Vörösmarty utca-Gárdonyi utca-Nefelejcs utca-Vasút által határolt tömb, valamint a Temetőhöz vezető út délnyugati oldala, ahol: 900 m2;
cb) mélysége: 40-100 m között;
cc) szélessége: 18-35 m között;
d) a beépítettség legnagyobb értéke 30%.
e) a zöldfelületi fedettség legkisebb értéke 50%;
f) Az építési övezetben az épületek legnagyobb építménymagassága 4,5 m illetve 6,0 m lehet a szabályozási tervlapon feltüntetett építési övezeti jelnek megfelelően, de az övezetben megengedett tevékenységekhez tartozó technológia megvalósításához szükséges berendezés, építmény is legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezeti jelben szereplő, épületre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot. Az épületek építménymagasságának felső értékét meghaladó, az övezetben megengedett tevékenységekhez tartozó technológia megvalósításához szükséges berendezés, építmény utcafronton nem helyezhető el.
g) az övezetben az építés feltétele a részleges közművesítettség,
h) az OTÉK szerint előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át saját építési telken belül kell kielégíteni,
i) gépjárműtároló kapuja közvetlenül közterületről nem nyílhat,
j) a melléképítmények közül elhelyezhető: közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
VEGYES ÖVEZETEK
6. § (1) Településközpont vegyes övezet (Vt) általános előírásai:
a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
b) A területen:
ba) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá kivételesen
bb) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.
c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(2) Településközpont vegyes övezet építési feltételei:
a) az új épületek szabadon, ill. oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők e
b) az övezetben kialakítható új építési telek legkisebb
GAZDASÁGI ÖVEZETEK
7. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gk) általános előírásai:
KÜLÖNLEGES TERÜLET (K)
8. § (1) Különleges rekreációs terület
KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK
Közúti közlekedési övezet (KÖá)
9. § (1) A közúti közlekedés céljára kijelölt területen
a) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
b) a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
helyezhetők el.
(2) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és közszolgáltatások biztonsága.
ZÖLDTERÜLET (Z)
10. § (1) Közparkok, közhasználatú zöldterületek céljára kijelölt terület. Jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület. A terület min. 80%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. A vízfelület nem haladhatja meg a zöldterület 10%-át. A zöldfelületek min. 50%-án az OTÉK 25. §-a alapján számított háromszintes növényállományt kell biztosítani.
(2) Közpark övezet területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, vendéglátás és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(4) Az új épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2 %-át.
(5) Közpark területén csak az azokat használók számára létesíthető gépkocsiparkoló. A parkolókat terepszinten, fásítva (illetve a meglévő fák megtartásával) kell kialakítani, max. az adott közpark területének 2%-át véve igénybe.
(6) Közpark létesítése, részleges, vagy teljes átalakítása, átépítése csak kertészeti szakvélemény alapján végezhető.
(7) Közparkban és más közhasználatú zöldfelületen bármilyen okból elhalt, illetve (engedéllyel, vagy engedély nélkül) kivágott fás növényzet pótlásáról a lombtérfogat-egyenérték fenntartása mellett – egy éven belül – kell gondoskodni. Ha a visszapótlás az érintett területen a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos, a visszapótlás másutt is engedélyezhető.
ERDŐTERÜLET
11. § (1) Erdőterület: az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként jelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)
a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet- illetve természetvédelmi) célokat szolgál.
b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.
c) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg)
a) A területen csak a fa-, vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:
aa) Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)
ab) Beépítési mód: szabadonálló
ac) Maximális beépítettség: 0,5 %
ad) Maximális építménymagasság: 4,5 m
b) Erdőterületen épület legkevesebb részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló létesítése) biztosítása esetén helyezhető el.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
Általános előírások
12. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. A szabályozási terven jelzett mezsgyefásítást ki kell alakítani.
(2) Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű, magastetős (dominánsan nyeregtetős), minimum 30°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos dőlésszögű, héjalású tetőkialakítást kell alkalmazni.
(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.
Mezőgazdasági általános terület (Má)
13. § (1) A mezőgazdasági általános területbe a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) A területen a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek, illetve földdel borított pince helyezhető el.
(3) A mezőgazdasági általános területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
a) Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:
Mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mko)
14. § (1) A mezőgazdasági korlátozott használatú területbe a jellemzően természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszínalatti vizek védelmét, valamint a természet- és a tájvédelmet szolgáló – részben természeti védettség alá eső területrészek tartoznak.
(2) A területen a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.
(3) A területen lakóépület nem építhető. Gyepen gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető. Kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható.
(4) A mezőgazdasági korlátozott használatú területen a gazdasági, illetve természetvédelmi célokat szolgáló épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:
a) Beépíthető telek területe: min. 8 ha (80 000 m2)
b) Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m2 összalapterületű épület(ek) építhető, tájbaillő, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, magastetős, földszintes kialakítással.
c) Építménymagasság: max. 3,5 m
d) Beépítési mód: szabadonálló
Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
15. § (1) Az övezetbe a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően kistelkes területek tartoznak.
(2) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek építhetők.
(3) Az építmény-elhelyezés feltételei az övezetbe eső telkeken:
a) 720-1500 m2 közötti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken) egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) létesíthető,
b) 1500 m2 feletti telekterületen (csak szőlő, gyümölcsös, szántó és kert művelési ágban nyilvántartott telken) max. három gazdasági épület és pince létesíthető,
c) lakóépület és hozzá tartozó gazdasági épületek csak 3000 m2 feletti telekterületen létesíthetők.
(4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m2) építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt terület nem haladhatja meg a 10 m2-t.
(5) A telken elhelyezendő új építmény
a) szabadon állóan, vagy a kialakult beépítéshez igazodva oldalhatáron állóan,
b) legalább 10,0 m előkert és 3 m oldalkert biztosításával,
c) legfeljebb 3,0 m építménymagassággal,
d) magas tetővel, max. 42° tetőhajlásszöggel telepíthető.
(6) Állattartó telep az övezetben nem létesíthető. Egy telken csak egy új tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
16. § (1) A területbe az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, az állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartozik.
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet:
a) egyéni horgásztanyák nem építhetők
b) az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM
17. § (1) Az ismert régészeti lelőhelyek esetében a tervezett építkezések előtt, az engedélyezési eljárás során, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint értesíteni kell a szakhatóságot (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Kirendeltségét), akik próba, illetve megelőző feltárást rendelhetnek el a beruházási területen.
(2) Minden egyéb, nem ismert régészeti jelenség, vagy lelőhely előkerülése esetében szintén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kell eljárni: értesíteni kell a szakhatóságot (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Kirendeltségét).
(3) Amennyiben a régészeti feltáráson épített kulturális örökség kerül elő eredeti állapotában és eredeti összefüggésében meg kell őrizni, meg kell tartani.
TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ELŐÍRÁSOK
KORLÁTOZÁSOK ÉS KÖTELEZÉSEK
18. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek a szabályozási tervlapon jelölt részén – közmű védőtávolsága miatt – építmény csak az üzemeltető engedélye alapján helyezhető el.
(2) Országos közút védőterületének korlátozási területén a szabályozási tervlapon jelölt telkeken ill. telekrészeken – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.
(3) Beültetési kötelezettség területén a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását
a) ha a jelölt telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni és két éven belül be kell fejezni,
b) ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást végre kell hajtani,
c) ha a beültetési kötelezettség a telek közterület felöli megközelítését elzárja, azon telkenként 1 darab, nagyobb közterületi hossz esetén 100 m-enként 1 db, legfeljebb 6,5 m szélességű nyiladék kialakítható, ahol burkolat építhető a telek megközelítéséhez.
d) a beültetési kötelezettségnél: fásítás esetén az OTÉK 25. §-a szerint háromszintes növényállomány, keretező fásítás (keretültetvény) esetén legalább 1 fasor (1 db/10 fm) és két cserjesor (10 db/10 fm) telepítendő
(4) Újabb területfelhasználásoknál ajánlatos beépítés előtt terület ismertető mérnök geológiai szakvéleményt készíteni.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
19. § (1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.
(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és az önkormányzat hatályos közterület-használatáról szóló rendeletének előírásai alapján helyezhetők el.
(3) A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 10-16 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének megóvása mellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről gondoskodni kell.
(4) A közlekedési célú közterületeken az OTÉK 39. § előírásának betartása mellett és az önkormányzat hatályos közterület-használatáról szóló rendelete szerint pavilonok elhelyezhetők.
(5) Gépkocsi tároló használatváltozása csak akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.
(6) Magánút legkisebb telekszélessége
KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰÉPÍTMÉNYEK
Általános előírások
20. § (1) A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében.
(2) A közüzemi közműhálózatokat és a közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni. Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(4) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(5) A közművezeték átépítéskor és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(6) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésekor biztosítani kell az esztétikus környezet kialakítását az érdekelt terület szépítése érdekében.
(7) A közterületi vízi közmű vezetékek építése csak vízjogi engedélyezési terv alapján végezhető.
Vízellátás
21. § (1) A nem sérülékeny környezetben levő nagylóki vízműtelep kútjainak hidrogeológiai védőterületét a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell meghatározni a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságba tartása érdekében. A vízmű kútjainak meghatározandó és kijelölésre kerülő védőövezetébe eső területek beépítése és hasznosítása a jogszabály előírásainak a figyelembe vételével történhet. A szabályozási tervben a meglevő kútnak a feltételezetten bejelölt 100 méter sugarú védőterületét a számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterület meghatározás alapján módosítani kell.
(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.
(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építményeknek a tűzi vízellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, tűzi víztároló építésével illetve kisebb tűzszakaszok tervezésével kell megoldani.
(4) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, gazdasági vagy idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Szennyvízelvezetés
22. § (1) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelmében.
(2) A szikkasztóval engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezések kivételével a szennyvizek szikkasztása tilos a vízbázis és a felszíni alatti vizek vízminőségének a védelmében.
(3) A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein a szennyvizek fogadására és összegyűjtésére vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezéseket kell építeni. A szippantott szennyvizeket a Hantos–Nagylók alternatív (nyárfás) szennyvízkezelő telepre kell szállítani.
Felszíni vízelvezetés
23. § (1) A település közigazgatási területén levő Nagylóki vízfolyás és a Lóki patak partélétől mért 6-6 m, továbbá a patakok mellékágainak, az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak és a közigazgatási területen levő kettő tónak a partélétől mérten 3-3 m karbantartási sávot biztosítani kell. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.
(2) A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok elvégzését nem akadályozza
(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. egyéb célra hasznosítani
(4) A csapadékvíz hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(5) A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele az érintett terület tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása összehangolt tervezés alapján
(6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.
Villamosenergia-ellátás
24. § (1) Az új beépítésre szánt területeken területgazdálkodási és településképi szempontból a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsoron kell vezetni. A tartóoszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett az épületek ellátására a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(3) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
Földgázellátás
25. § (1) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
(2) A földgáz vezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Hírközlés, kábel TV
26. § (1) A fejlesztési területeken a tervezett hírközlési és a kábel TV vezetéket a kisfeszültségű és a közvilágítási hálózattal közös oszlopsoron, illetve föld alatti vezetéssel, földkábelben kell vezetni. A tartóoszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett az épületek ellátására a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.
(2) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az építési engedélyezési tervet megelőzően az építmény helyének településképi szempontból való meghatározása céljából elvi építési engedélyt kell benyújtani.
ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK, ZÖLDFELÜLETI ÉRTÉKVÉDELEM
27. § (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, közkertek, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.
(2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertészeti szakvélemény alapján végezhetők.
(3) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7) bek.). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.
(4) Közlekedési zöldfelület: a gyalogos, valamint a közlekedési területen létesülő növényzettel fedett terelő- és parkoló szigetek, járdaszigetek.
(5) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el.
(6) A közlekedési felületeken kívüli közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületté kell alakítani és fenntartani; és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell hogy rendelkezzenek. Útkísérő fásítás (fasor, ligetes fásítás) telepítése javasolt a 6217. j. összekötőút, a tervezett elkerülő út és a tervezett sárszentágotai bekötőút mentén.
(7) A település zöldfelületi rendszerének fejlesztése érdekében a 0241. hrsz.-ú úton, a Vörös Október, az Úttörő, a Dimitrov, a Kiss Endre, az Alkotmány , a Vasút, a Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, a József Attila, a Rózsa Ferenc, a Szél, a Hunyadi János, a Dózsa György, a Kossuth Lajos, a Béke és a Fürst Sándor utcában egységes utcafásítás kialakítása javasolt.
(8) A parkolókba és a közlekedési utak mentén ültetendő fafajok légszennyezéssel szemben nagy tűrőképességűek, nagy lombkoronát nevelő fajták legyenek. A javasolt fajok: Acer platanoides ’Globosum’, Aesculus x carnea, Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’, Fraxinus ornus ’Mecsek’, Koelreuteria paniculata, Prunus cerasifera ’Nigra’, Sorbus rotundifolia ’Bükk szépe’, Tilia tomentosa ’Teri’, Tilia tomentosa ’Szeleste’. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzs körmérettel
(9) Az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
(10) A mezsgyefásításra, valamint a védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek 80%-ban a kistáj őshonos fafajaiból kell kialakítani.
(11) A telken belül kijelölt kötelezően hátsókertként, illetve védőfásításként tartandó területet (szabályozási terven ábrázolt) növényzettel fedetten kell kialakítani, épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A terv jóváhagyása előtt kötelezően zöldfelületként tartandó területen elhelyezkedő már meglévő lakóépületek kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók és egy alkalommal 25 m2 –rel bővíthetők, de lebontás esetén csak a zöldfelületként megjelölt területen kívül lehetséges épület illetve építmény elhelyezés.
(12) A védőfásításra kijelölt zöldfelületi elemek funkcióját sűrű ültetéssel kell biztosítani a következő módon: A közterület felé eső oldalon, illetve a telek szélén 1 sor előnevelt, legalább 2-szer iskolázott, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal rendelkező egyedek telepítését kell elvégezni minimum 5 m-es közönként. Az előnevelt fasor mögött 10 m-es sávban nem szükséges előnevelt egyedek telepítése, de azok telepítési sűrűsége minimum 2,5 m legyen. Az előnevelt fasor mögötti 10 m-től azonban ligetes fásítás szükséges előnevelt egyedekből.
A növényzet védelme
28. § (1) Tíz cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát – a gyümölcsfák kivételével – kivágni telken belül csak favédelmi és fakivágási terv szerint lehet. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.
(2) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad.
(3) A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege lombhullató fajok esetében megegyezzen a kivágott fák törzsátmérőjének összegével, örökzöldek esetében legalább 50 %-kal meghaladja azt.
(4) Az építkezés miatt kivágott fa (3) bekezdés szerinti pótlásáról legkésőbb a használatbavétel időpontját követő fél éven belül gondoskodni kell. Nem építkezés miatt kivágott fa pótlásáról 3 hónapon belül kell gondoskodni.
(5) A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy közterületen kell elültetni a pótlandó fákat.
(6) A település területén allergén hatású növényfajok nem telepíthetők.
Táj- és természetvédelem
29. § (1) Nagylók közigazgatási területét érintő országos ökológiai hálózati területek, valamint a természeti területek esetén a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az elsőfokú természetvédelmi hatóság.
(2) A Natura 2000 hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területeknek jelölt területek 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet alapján:
KÖRNYEZETVÉDELEM
Általános előírások
30. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.
(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni az országos előírás szerint. (Környezetvédelmi függelék (2.))
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, valamint a lakóterület, illetve a különleges kulturális-oktatási terület között min. 10-10 méter védőfásítást kell létrehozni.
(4) Az építési telken, építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,
b) a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve helybeni kezelése megoldott,
c) a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,
d) az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a felszín alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.
(5) A község területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
Levegőtisztaság-védelem
31. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (6.)) szerint veendők figyelembe. Egyéb kérdésekben (pl. mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (5.)) (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) foglaltak alapján kell eljárni, illetve figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló országos rendeletet (Környezetvédelmi függelék (7.)) is.
(2) A község területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.
(3) Állattartó telep és egyéb kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény lakóterülethez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.
(4) Gázenergia felhasználása esetén utcafronton parapet konvektorok alkalmazása egészségügyi szempontból nem javasolt, illetve újonnan épített épületeknél nem engedélyezhető.
(5) A község területén zajos, bűzös, a környezetet károsító üzemi, szolgáltatási tevékenység nem folytatható.
Zaj és rezgés elleni védelem
32. § (1) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határértékeket tartalmazza az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)). Épületekben, helyiségeken belül e rendelet 4. és 5. sz-ú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendők.
(2) A közlekedésből származó zaj esetén az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)) 3. mellékletében meghatározott határértékeket kell betartani.
(3) A gazdasági (ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zajkibocsátási határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság írja elő.
Föld védelme
33. § (1) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.
(2) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.
(3) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(4) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.
(5) A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni.
Vizek védelme
34. § (1) A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelmében a meglevő, már beépített területek ingatlanain építési bővítéssel vagy funkcióváltással járó építési engedélyköteles változtatásokkor, a meglevő szikkasztó szennyvízgyűjtőket (a szikkasztóval engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezések kivételével) vízzáróvá kell átalakítani, és az új beépítésre szánt területeken csak vízzáró szennyvízgyűjtő berendezéseket szabad létesíteni.
(2) Az utak szilárd burkolattal történő ellátását követőn a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
(3) A vizek és a talaj védelme érdekében az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (16.)) I. számú melléklete szerint a művelés során a jó mezőgazdasági gyakorlat alapelveit, továbbá az állattartásból származó trágya tároló műtárgyaira vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
Hulladékgazdálkodás
35. § (1) A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék.
(2) A települési hulladékkezelés során be kell tartani az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (26.)) e települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló előírásait. A település szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények az országos rendelet (Környezetvédelmi függelék (27.)) alapján veendők figyelembe.
(3) A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben levő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
(4) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.
(5) A szennyvíztisztító telepre szállított szennyvíz minőségi paraméterei nem léphetik túl az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (14.)) foglalt küszöbértékeket.
ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKBEN ÉRVÉNYES KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK
Lakóterületek
36. § A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:
(1) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A település lakóterületeinek övezeteit érintő zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóterületekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b) A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékeket az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)) 1-3. sz. mellékletei szerint a 2. és 3. sorszámmal jelzett lakóterületi funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.
c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti előírás 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti előírás 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
(2) Levegőtisztaság-védelem
a) A lakóterületek övezetiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (5.)) foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (6.)) foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Gazdasági területek
37. § A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:
(1) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A gazdasági területek övezeteit érintő zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b) A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)) 1-3. sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti előírás 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozóan az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti előírás 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
(2) Levegőtisztaság-védelem
a) A gazdasági területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (5.)) foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (6.)) foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Településközpont vegyes, központi vegyes terület
38. § A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:
(1) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A településközpont vegyes területek övezetét érintő zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b) A településközpont vegyes területek övezetében a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)) 1-3. sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti előírás 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti előírás 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
(2) Levegőtisztaság-védelem
a) A településközpont vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (5.)) foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (6.)) foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
Különleges terület
39. § A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:
(1) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A különleges területek övezeteit érintő zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
b) A zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket az országos előírás (Környezetvédelmi függelék (9.)) 1-3. sz. mellékletei szerinti a 2. sorszámmal jelzett területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:
c) Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti előírás 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
d) Rezgés-immisszió tekintetében a fenti előírás 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.
(2) Levegőtisztaság-védelem
a) A különleges területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (5.)) foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában az országos előírásban (Környezetvédelmi függelék (6.)) foglalt határértékeket kell figyelembe venni.
ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁSOK KÜLTERÜLETEN ILL. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEN
40. § (1) Nagylétszámú állattartó telepek telekhatárától 300 m-en belül lakóépület, üdülőépület nem létesíthető.
(2) Nyárfás szennyvíztisztító telep körül 1 000 m védőtávolság érvényes. /Hantos és Nagylók közös beruházásában készülő szennyvízkezelő telep Hantos közigazgatási területén van, de védőterülete érinti Nagylók közigazgatási területét is./
(3) Lakóterület határától mért 1000 m-en belül szélerőmű nem helyezhető el.
(4) Szélerőmű 100 m-es dőlési védőtávolságán belül építményt elhelyezni nem lehet.
(5) A telken belül előírt kötelező védőfásításra kijelölt területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
(6) A szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását, amennyiben a telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől egy éven belül meg kell kezdeni, és két éven belül be kell fejezni. A beültetési kötelezettség: védőfásítás esetén legalább 3 fasor, 2 cserjesor; mezsgyefásítás esetén 1 fasor.
(7) A hátsókert területén építési hely nem jelölhető ki, a telekrészt növényzettel fedetten kell kialakítani.
(8) 6215. és 6217. jelű közutak mentén 50-50 méter védőtávolság érvényes.
(9) A vasút mentén 50-50 méter védőtávolság érvényes.
AZ ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) Az építési övezetekben meghatározott beépítési módtól, építménymagasságtól, előkert méretétől, tetőformától és tetőhajlásszögtől, beültetési kötelezettségtől akkor lehet eltérni, ha az építés feltételeinek tisztázására elvi építési engedélyt nyújtanak be, amelyben indokolják az eltérés szükségességét, a környezetbe illesztés megfelelőségét.
(2) Az elvi építési engedélyhez kertészeti tervet (M=1:200), a jelenlegi és a tervezett utcahomlokzatot legalább a szomszédos épületek ábrázolásával (M=1:200), épület-tömegvázlatot, a szomszédos épületekkel való tömegviszony tisztázására (M=1:200) kell mellékelni.
(3) A tervezőnek az (1) bekezdésben meghatározott elvi építési engedélyezési tervet, annak véglegesítése előtt – amennyiben a településen működik - az önkormányzati tervtanácshoz véleményezésre kell benyújtania. A tervtanácshoz benyújtott kérelemre adott állásfoglalás az elvi építési engedélyezési tervdokumentáció részét képezi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ezen rendelet 2006. július 1. napján lép, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 7/1999.(V.1.) önkormányzati rendelet.
1. függelék a 11/2006. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 11/2006. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Általános előírások
1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
2. 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól
3. 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
4. 2004. évi LIX. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosításáról
Levegőtisztaság-védelem
1. 21/2001. (II.7.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
3. 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
Zaj és rezgés elleni védelem
1. 12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről
2. 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
Föld védelme
1. 1994. évi LV. tv. a termőföldről
2. 5/1997. (XII.29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről
Vizek védelme
1. 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
2. 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról
3. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
4. 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről
5. 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
6. 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és határértékeinek szabályairól
7. 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
8. 10/2002. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
9. 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
Hulladékgazdálkodás
1. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásáról
2. 110/2002. (XII.12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről
3. 15/2003. (IX.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről
4. 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről
5. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
6. 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
7. 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
3. függelék a 11/2006. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
1. 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelet az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról
2. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
3. 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
4. 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
5. 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
6. 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) a létesítmények tűzi víz igényének előírásairól
7. 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
8. 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet a vízgazdálkodásról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról
9. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról
10. 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról
11. 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
12. 201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
13. 213/ 2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a folyékony hulladék elhelyezéséről
14. 3/2003. (VII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
15. 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról
16. 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
17. 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
18. 164/2004. (V. 21.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
19. 204/2001. (X. 26) Korm. rendelet a csatornabírságról
20. 203/2001.X. 26) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 21. § (1)-(2) bekezdése, a 24 § (9) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet I. fejezete
1. 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról
2. 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
1. 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról
2. 21/1999. (VII. 24.) KHVM-KöM együttes rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól
3. 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
4. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről
5. 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
6. 271/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/201(X. 26.) Korm. rendelet módosításáról
7. 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet módosításáról
8. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
9. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelmének szabályairól
1. 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről
2. 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet a fák védelméről szóló 21/1970. sz. rendelet módosítása
3. 2001. évi CX. törvény a villamosenergia törvény
1. 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről
2. 2003. évi XLII. törvény a földgázellátásról
1. 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről
2. A 63/2004. (VII. 26.) ESzGM rendelet a 0 Hz – 300 GHz közötti frekvencia tartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
1. MSZ 7487/2-80 szabvány Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt
2. MSZ 7487/3-80 szabvány Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett
3. MSZ 15 287/2000. szabvány Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei, szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések
4. MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83 szabvány illetve az ezt módosító Szabványügyi Közlöny 8. száma (2002. VIII. 1.) (Sz. K. 8.) A körzeti gázellátó rendszerek védőtávolsága
5. MSZ 151. Erősáramú szabadvezetékek, az 1,0 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai