Nagylók   Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el^[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat

1. § (1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Nagylók Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye:

2435. Nagylók, Hunyadi J. u. 1. 

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagylók Község közigazgatási területe.

(4) A település főbb adatait, jellemzőit, sajátosságait a rendelet 1.  melléklete tartalmazza.

(5)Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 

(6) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. 

(7) ^[2]A polgármester által a  pályázatában meghatározott feltételek figyelembevételével

     határozatlan időre kinevezett jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az

     önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

     A jegyző vezeti a  Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatalt            

Az önkormányzat jelképei ​

2.§ (1) ​^[3]Az önkormányzata jelképei: a címer és  a zászló.

(2) Az önkormányzat címerének leírása:

Nagylók község címere álló, hegyes talpú pajzs, melynek vörös mezeje diagonális dongaívekkel, kékkel süvegelt. A pajzs jobb (vörös) mezejében ezüst kettős kereszt áll. A pajzs bal (vörös) mezejében stilizált arany liliom lebeg. A süvegelés kék mezejében ezüsttel fodrozott zöld vízen aranyos gálya kibontott, vörös vitorlázattal jobb felé halad. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, arany szegélyű, természetes színű csőrsisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medállal. A sisakon háromágú, rubinokkal és zafírokkal ékesített leveles korona van. A foszlányok jobbról zöld és arany, balról kék és ezüst. 

(3) Az önkormányzat zászlajának leírása:

Nagylók község zászlaja fehér színű, mérete 90 x 180 cm, a hosszanti oldalakkal párhuzamosan – heraldikai nézetben – jobb oldalon kék, bal oldalon zöld szalag fut. A felső harmadon a rúdra merőleges tengelyű címerrel, az alsó harmadon pedig, ívelten „NAGYLÓK” felirat arany színnel, alsó szélén arany rojtozattal.

(4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 

(5) ​^[4]

(6) ​^[5]

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

3. §^[6]

(1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

(2) ^[7]A Képviselő-testület főbb feladat-,és hatáskörét –benne az önként vállalt feladatokkal - a 4.melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeit, feltételeit figyelembe véve önként vállalt feladatokat is ellát. 

(2) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ) ellátása nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, 

d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. 

(3) A helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a szükséges feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit, különösen: 

a) az ellátandó (szolgáltatást igénybevevő) lakosság megközelítő számát, 

b)   beruházás (első beszerzéssel együtt) várható költségét, 

c)  az éves működtetés költségigényét.

Az előkészítő eljárást a testület döntésétől függően a polgármester, a bizottság folytatja le, szükség esetén külső szakértő bevonásával. 

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt, és a megoldásnak a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit. 

(5) Az önként vállalt feladatok ellátásának feltételeit a képviselő-testület évente a következő évi költségvetési koncepció tárgyalásakor áttekinti és a fedezet biztosításával, dönt a feladatellátás fenntartásáról vagy annak megszüntetéséről. 

(6) ​^[8]Az Önkormányzat által önként ellátni vállalt feladatokat a rendelet 4. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

5. §^[9]

(1) Az Önkormányzati feladat- és hatáskörök a  képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) a polgármesterre

b) ​bizottságaira

c) jegyzőre

d) társulására

(3)  ^[10]Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) ^[11]A  Képviselő-testület kizárólagos- át nem ruházható - hatásköreit a rendelet    4. melléklet tartalmazza.

III. fejezet 

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ​

6. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.  

(2) ​^[12] A Képviselő-testülete tagjainak száma. 7 fő. A Képviselő-testület tagjainak a névjegyzékét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

A képviselő-testület megalakulása

7. §^[13]

(1)  A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők az alábbi esküt teszik:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye vagy település vagy kerület) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(4)A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az alakuló ülésen  megválasztja  a  Szociális Bizottság elnökét és tagjait , az alpolgármestert és megállapítja a tiszteletdíját.

Rendes ülés ​

(1)^[14] A Képviselő-testület a munkatervének megfelelően ülésezik és évente legalább 8 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. A  Képviselő-testület rendes üléseken kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület július és augusztus hónapban nyári ülés szünetet tart. 

(3) ^[15]A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4)^[16] Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül is összehívható.

Rendkívüli ülés ​

9. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat. 

(2)^[17] A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) ​a képviselők egynegyedének vagy valamelyik bizottságának,

b) ​a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.

(3) ^[18]Az indítványban meg kell jelölni a napirendet, annak előadóját, az ülés helyét, idejét.

(4) ^[19]Az indítványt a kezdeményező képviselőnek, a bizottság elnökének saját kezűleg alá kell írniuk és az indítványhoz csatolniuk kell az írásos előterjesztést is.

(5) ^[20]A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(6) ^[21]Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban:  Mötv.) 135.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal vezetője hívja össze.

Közmeghallgatás

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő, illetve a helyben érdekelt társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. 

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről az ülés előtt legalább 15 nappal a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell. 

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Munkaterv

11. §^[22]

(1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv alapján tartja.

(2) ​A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A képviselő-testület munkatervét a polgármester és a jegyző készítik el .

(4)  A munkaterv összeállításánál javaslatot  kérnek :

            a)  a képviselőktől,

            b) a képviselő-testület bizottságaitól,

            d) a jegyzőtől

            e) az önkormányzati intézmények vezetőitől

            f) a településen működő társadalmi, civil szervezetektől,

g) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől , melyeket a polgármester fontosnak tart

A képviselő-testületet a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is tájékoztatni kell.

(5) A munkatervhez benyújtott írásbeli javaslatnak tartalmaznia kell:

a) ​a javasolt napirend pont megnevezését, előterjesztőjét, előadóját,

b) ​a tárgyalás javasolt időpontját.

(6) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) ​az ülések várható időpontját (hónap szerint),

b) ​a napirendek tárgyát és előterjesztőjét, előadóját,

c)  közmeghallgatás időpontját, napirendjét.

(7) ​A munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) ​a képviselőknek,

b) ​a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) ​az önkormányzati intézmények vezetőinek,

d) ​a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.

(8) A jóváhagyott munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(9) ​A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni. 

A képviselő-testület összehívása

12. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze.

(2) A képviselőket, a tanácskozási joggal meghívottakat az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. 

(3) ​^[23]A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal és a település hirdetőtábláin közzé kell tenni.

(4) ​^[24]A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg a képviselők részére kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. Kivételes esetben – a különösen az előterjesztés nagy terjedelme miatt – a meghívóban jelezni kell, hogy az előterjesztés nem kerül kiküldésre, de az a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthető.

(5) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést változtatható napirenddel 8 napon belül össze kell hívni.

^{13.§ (1) [25]} A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. ) a képviselőket

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pont előterjesztőjét, előadóját,

d) a napirendben érintett szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,

e) a  bizottságok nem képviselő tagjait,

f) az önkormányzati intézmények vezetőit,

g) a településen működő társadalmi, civil szervek vezetőit,

h) ​akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. 

(3)^[26] Tanácskozási jog illet meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt

b) a bizottság nem képviselő tagjait.

14. § (1) A képviselő-testület ülése a (2) bekezdésben foglalt kivétellel nyilvános, amelyről hang-, film- és videofelvétel készíthető.

(2)^[27] A Képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.

(3) ^[28]Zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelen lévő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) ^[29]Zárt ülés rendelhető el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti.

(5) ^[30]A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény rendelkezéseinek figyelembevételével tájékoztatja a település lakóit.

(6)  ^[31]A zárt ülésen az Mötv. 46.§.(3) bekezdésében foglaltak vehetnek részt.

15.§ (1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során: 

a)  megnyitja az ülést, 

b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

d) tájékozatja a testületet a beérkezett önálló képviselői, illetve sürgősségi indítványokról,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, 

g) hosszura nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások korlátozását, vagy a vita lezárását,

h)  hozzászóláskor megadja, a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti,

k)  biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

l) bezárja az ülést. 

(3) Az elnöklést ellátó alpolgármester, illetve korelnök ülésvezetési jogai és kötelezettségei azonosak a polgármesterével.

(4)^[32]A polgármester elnöklési munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

Határozatképesség

16.§  (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. 

(2) A polgármester jelenléti ív felhasználásával az ülés kezdetén megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(3) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján, valamint a bejelentés nélkül távollévő képviselők névsorát. 

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen, a polgármester e tény megállapításával az ülést berekeszti, és új időpont kitűzésével elnapolja. 

(5) Határozatképtelenség esetén a 12. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.  

(6) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait. 

A jegyzőkönyv hitelesítő

17. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal mellőzésével 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

Önálló képviselői indítvány

18.§ (1) A polgármester a napirend elfogadása előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a hozzá beérkezett önálló képviselői indítványokról.

(2) Önálló indítványnak tekintendők azok a képviselők által előterjesztett javaslatok, amelyek a meghívóban meghatározott napirendi pontokkal nincsenek összefüggésben. Ezeket az indítványokat a képviselőknek írásban a polgármesternél kell előterjeszteniük a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal. 

(3)  Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását. 

(4) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja. 

(5) Az indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról, napirenden belüli helyéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Sürgősségi indítvány

19. § (1) ​^[33]A napirend elfogadása előtt a polgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően 2 órával lehet a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalása kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt határozathozatal mellőzésével, egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. 

Az ülés napirendje

20.§ (1) A képviselő-testület munkáját az ülésen megállapított napirend alapján végzi. 

(2) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot. A munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell. 

(3) A képviselő-testület bizottságai, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, napirendi pontok összevonását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. 

(4)  A napirendre fel venni nem javasolt napirendi pontokról a képviselő-testület egyszerre szavaz. 

(5) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal mellőzésével dönt. 

(6) A napirendhez – annak elfogadását követően – újabb napirendi pont nem vehető fel.

Az előterjesztés

21. § (1) Előterjesztésnek minősül minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag. 

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) döntést igénylő javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra (rendelet-tervezet), vagy határozathozatalra (határozati javaslat),

b) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató, amely a képviselő-testület részéről tudomásul vételt igényel. 

(3)^[34]A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester

b) a jegyző

c) a képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság nevében

d) a képviselő

e) az önkormányzati intézményvezetők

f) ​mindazon állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér.

(4)  ^[35]Rendelet-tervezetet a polgármester, a  jegyző nyújthat be.

(5)^[36]A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot, rendelet-tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(6)^[37]Az előterjesztés a jegyző törvényességi vizsgálatát követően, csak az érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

a)  I. rész: 

aa) a tárgy pontos meghatározását, 

ab) annak megjelölését, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása, 

ac) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a meghozandó döntést,

ad) a helyzetértékelést, a lefolytatott egyeztetéseket,

ae) a meghozandó döntés jogszabályi alapját,

af) a lehetséges döntési alternatívák pozitívumainak és negatívumainak bemutatását.

b)  II.rész:

ba) az I. rész megállapításain alapuló határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amennyiben a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges alternatívák bemutatásával,

bb) a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsának rendezését (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezés, módosítás, kiegészítés),

bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, 

bd) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, melyet általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni.

Ha a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal”, valamint „értelem szerint” megjelölés alkalmazandó.

A napirendi pontok tárgyalása

23. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, vagy tesz javaslatot a vita nélküli döntéshozatalra. 

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először a polgármester vagy felkérésére a napirend előadója röviden ismerteti a napirendi pont lényegét, a döntési alternatívákat, illetőleg szóbeli kiegészítést tehet. Ezt követően az érintett bizottsági elnökök ismertetik a bizottsági véleményeket. 

(3) A szóbeli kiegészítést, illetve bizottsági vélemények ismertetését követően a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni. 

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is. 

(5) Az elfogadott napirendi pontok tárgyalásának sorrendjétől csak indokolt esetben lehet eltérni. 

A felszólalások típusai

24.§ (1) A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirend előtti felszólalás, 

b) napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

Napirend előtti felszólalás

25.§ (1) Napirend előtti felszólaláshoz a polgármestertől, írásban bármely képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás szövegét az ülés megkezdése előtt legalább 1 órával át kell adni a polgármesternek.

(2) Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely napirendre tűzhető, illetőleg bejelentésként vagy interpellációként terjeszthető elő. 

Napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalás

26.§ (1) A képviselők, a tanácskozási joggal megjelentek vagy a nem tanácskozási joggal jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a polgármesternek. 

(2) A polgármester a felszólalásra jelentkezőknek a szót a jelentkezésük sorrendjében adja meg. 

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

Ügyrendi felszólalás

27. § (1Ügyrendi felszólalás lehet:

a) ügyrendi észrevétel,

b)  ügyrendi javaslat,

c)ügyrendi kérdés.

(2) Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő észrevétel.

(3) Ügyrendi javaslat: 

a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,

b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban történő tárgyalására tett javaslat,

c) az ülés nyitott, illetve zárt jellegére tett javaslat,

d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

e) az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat,

f) a zárt ülésen jelenlévők körére tett javaslat,

g) egyeztetés céljából történő szünetkérés,

h) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

i) az SZMSZ szabályainak megsértése miatt korrigálásra tett javaslat. (A szót kérő képviselőnek ebben az esetben meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.)

(4) Ügyrendi kérdés: ügyrendi javaslat értelmezésével vagy jogszerűségével kapcsolatos kérdés.

(5) Ügyrendi felszólalás címén bármely a képviselő az ülés bármely szakában szót kérhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 

(6) Ha a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót. 

Módosító és kiegészítő javaslat

28. § (1)^[38]A napirendi pont előterjesztője, a bizottságok, a képviselők és a jegyző az előterjesztéssel kapcsolatban a vita során módosító, kiegészítő javaslatot tehetnek

(2) Módosító javaslatnak a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető.

(3) A kiegészítő javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(4) Az előterjesztőnek az előterjesztését érintő módosító, kiegészítő javaslat elfogadásáról véleményt kell nyilvánítania. 

(5) A módosító, kiegészítő javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést vezető polgármesternek időt kell biztosítani. 

(6) ^[39]A módosító, kiegészítő javaslat törvényességi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

29. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalás közben – idő hiányában, előkészítőtlenség vagy egyéb alapos indok alapján – bármely képviselő, illetve a napirend előterjesztője indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontjának ismertetésére meg kell adni a lehetőséget. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirenden történő tartásáról.

Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja – a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját. 

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

A vita lezárása

30. § (1) A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 

(2) Ha napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(3) A vita lezárást követően, a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek szót kell adni, majd a napirend előterjesztőjét megilleti a zárszó joga. 

(4) A vita lezárása után további hozzászólások nem engedélyezhetők, csak a határozati javaslat – módosító, kiegészítő javaslat – pontosítható.

(5) ^[40]A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

A döntéshozatal szabályai

31. § (1) A polgármester a vita összefoglalása után szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat.

(2) Ha a rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat érkezik, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani: 

a) az adott rész elhagyását javasló,

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló, 

c)a kiegészítő javaslatot.

(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító, kiegészítő javaslatokról – a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel – elhangzásuk sorrendjében dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.  

(4) Az alternatív határozati javaslatok közül azt kell először szavazásra bocsátani, amelyet az illetékes bizottság javasolt, vagy az ülésen elhangzott hozzászólások inkább támogatnak. 

(5) Ha egy előterjesztéshez több határozati javaslat tartozik, azokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Ha a napirenddel kapcsolatban nem volt kérdés, illetve észrevétel, a képviselő-testület vita nélkül dönt a határozati javaslatok együttes szavazásáról. 

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(2) A javaslat elfogadásához a (3) bekezdés kivételével a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) ^[41]A megválasztott képviselők több mint a felének -4 fő- egyetértése szükséges (minősített többség):

a) önkormányzati rendelet megalkotásához, módosításához

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához ​

c) továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz

e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) intézményalapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez

g) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához

h) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához

i) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez

j) a Rendelet 14.§ (4) bekezdésében meghatározott zárt ülés elrendeléséhez

k) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához

l) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához

m) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon-vagyon feletti rendelkezés, meghatározott értékfeletti szerződések megkötéséhez, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés ( gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság) önkormányzati kötelezettség vállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyonértékű jogról való lemondás

n) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához

o) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához

p) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

(4)^[42]A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra lehetőség szerint igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részleteként is lehet szavazni.

Kizárás

33.§ ^[43](1)  a Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját  az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett  települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő Javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó

kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

A szavazás módja, nyílt szavazás

34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. 

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. 

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni. 

Név szerinti szavazás

35. §^[44](1) A Képviselő-testület a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára névszerinti szavazást is elrendelhet.

(2)  A névszerinti szavazásról a képviselő-testület –vita nélkül- egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást kell elrendelni.

(4) Nem lehet névszerinti szavazást elrendelni a bizottság létszáma és összetétele tekintetében és a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

(5) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorba rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(6) A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

Titkos szavazás

36. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a 14. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. 

(2)^[45]A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével egy 2 tagú  Ideiglenes Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. A bizottság elnökét és tagját – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület tagjai közül  nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, rögzíti a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét, 

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. 

(6) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. 

Ismételt szavazás

37. § (1) Azt a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. 

(2) A képviselő-testület ugyanazon ülésén az elvetett javaslat továbbtárgyalható. A továbbtárgyalásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. 

(3) Ha a képviselő-testület a továbbtárgyalást elveti, egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni. 

(4) ^[46] Ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel , akkor az Mötv.  48.§ (5) bekezdése szerint kell eljárni.

Interpelláció

38. § (1) Az interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű – a lakosság szélesebb körét érintő – ügyben, továbbá a képviselő-testület korábbi döntéséhez, illetve annak végrehajtásához (intézkedés elmulasztása, hiányossága, nem kellő hatékonysága, vagy más probléma) kapcsolódó felvilágosítás kérés, felvetés. 

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet. 

(3) ^[47]A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz terjeszthetnek elő írásban interpellációt.

(4) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 9.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő rendes testületi ülésen adható elő.

(5) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek megvizsgálás és válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

(6) A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat. 

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációt tárgyaló részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. 

(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 2 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. 

(9) Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

(10) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. A viszontválasz 2 percnél hosszabb nem lehet. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 

(11) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül, a képviselőket a legközelebbi ülésen tájékoztatni.

(12) Ha képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak, vagy az ideiglenesen létrehozott bizottságnak adja ki megvizsgálásra és válaszadás céljából. 

(13) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. 

(14) Ha az interpelláló képviselő az interpellációját illető válaszadás idején nincs jelen, a választ elfogadottnak kell tekinteni.

(15) Az interpellációkat a benyújtásuk sorrendjében kell megtárgyalni. 

Kérdés

39. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet. 

(3) ^[48]A képviselő-testület tagjai a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottságok elnökeinek, valamint a jegyzőnek kérdést a képviselő-testület ülése előtt legalább 2 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehetnek fel. 

(4) A polgármester az írásban benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti. 

(5) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz. 

A tanácskozás rendjének fenntartása

40. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltért, a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, 

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót, 

c) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) ^[49]A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén pedig az érintettet - a települési képviselő kivételével-a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze. 

(5) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

A képviselő-testület döntései

41. §^[50](1) A Képviselő-testület döntései:

a) testületi határozatok

b) önkormányzati rendeletek

(2) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a  helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben  - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv.70.§ (1) bekezdésében meghatározott ügyekben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést  az ülést követő három napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A elöntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt  tárgyalás alapján nem dönt

Testületi határozat

42. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a testületi ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni. 

(2)^[51]A határozat jelölésének mintája:

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……../év (hó, nap) számú határozata.

(3) A testületi határozatokról sorszám szerinti és tárgy szerinti nyilvántartást kell vezetni. 

(4) ​A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselő-testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg. 

(5) ^[52] A jegyző az elfogadott normatív határozat megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről  gondoskodik. Az elfogadott normatív határozat kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A normatív határozat kihirdetésének napja a Közös Önkormányzati Hivatal  hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

Önkormányzati rendeletalkotás

43. §^[53] A képviselő-testület – az Mötv.13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

44. § (1)^[54]Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester, 

b) a képviselő-testület bizottsága, 

c) képviselő,

d) jegyző. 

(2)^[55]Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(3)^[56]A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

(4)^[57]A rendelet-tervezet előkészítése:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, 

b) a rendelet-tervezetet a jegyző, vagy az általa megbízott hivatali dolgozó készíti, illetve a jegyző belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet annak elkészítéséhez.  

(5) ^[58]A rendelet-tervezet előterjesztője a polgármester, illetve a jegyző lehet.

(6) A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni. 

(7) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. 

(8) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.  

(9) ^[59]A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a polgármester és a  jegyző írja alá.

(10) ^[60]Az elfogadott rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének napja a Közös Önkormányzati Hivatal  hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(11) ^[61]A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

45. § (1) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölésében az évszámot követően a zárójelben a kihirdetés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni. 

(2) ^[62]A rendelet jelölésének mintája:

Nagylók Község Önkormányzat Képviselő-testületének  ……../év (hó,nap)önkormányzati  rendelete

(3) A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni.

 45/A.§^[63](1) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.

A képviselő-testületi ülések dokumentálása

46. §^[64] (1)^[65] A Képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is lehet rögzíteni. A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző őrzi, aki gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv elektronikusan a  Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  megküldésre kerüljön a  Fejér Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv második példányát a Községi Könyvtárba, a harmadik példányt pedig az irattárba  kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, idejét,

b) az ülésen megjelent képviselők nevét,

c) az ülés végéig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,

d) a megválasztott jegyzőkönyv hitelesítők  nevét,

e) a javasolt és elfogadott napirendet,

f) napirendi pontonként  az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű eredményét,

g) a döntésből kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát,

h) név szerinti szavazás esetén annak részletes eredményét,

i) az önkormányzati rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,

j) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

k) a képviselő kérésére külön írásos véleményét,

l) a polgármester és a jegyző aláírását, 

m) a jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

A jegyzőkönyv elkészítése

47.§ ^[66](1) A jegyzőkönyvet aláírja a polgármester , a jegyző és a kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő.

(2) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3)  A  jegyzőkönyvet  az ülést követő 15 napon belül  elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül  meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

(4)  A jegyző köteles   gondoskodni a jegyzőkönyvek eredeti példányának megőrzéséről és évente a jegyzőkönyvek és  mellékleteik beköttetéséről

A jegyzőkönyvbe történő betekintés szabályai

48. § ^[67] (1) A települési képviselők a testületi ülések jegyzőkönyveit a Közös Önkormányzati Hivatalban    megtekinthetik.

(2) Az állampolgárok a testületi ülések jegyzőkönyveit - zárt ülés kivételével - a Közös Önkormányzati Hivatalban munkaidőben, a községi könyvtárban kölcsönzési időben megtekinthetik. ​

IV Fejezet

A települési képviselő

Általános rendelkezések

49. § ^[68] A települési képviselőt megilletik a Mötv.-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

50. § ^[69] A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

51. §^[70]

52. §^[71]

53. § ^[72]

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai 

A bizottságok jogállása ​

54. § (1)^[73]A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére egy  állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3)^[74]A testület által létrehozott állandó bizottság:

a Szociális Bizottság: 3 fő

(4)^[75]Az állandó bizottság legfontosabb általános feladata:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c)közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

d) feladatkörében ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját a testületi döntések előkészítésében, valamint annak végrehajtásában,

e) javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

f) javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(5)^[76]Az állandó bizottság  tagjainak névjegyzékét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(6)^[77]A Bizottság feladat- és hatáskörének jegyzékét, valamint e rendeletben  átruházott feladat- és hatáskörét a rendelet 2.  melléklete tartalmazza.

(7)^[78]A képviselő-testület által az állandó bizottságra önkormányzati rendeletben, határozatban átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete  tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. 

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

56. § (1) ^[79]Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal  dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, illetve tagja.

(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. 

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 

(5) A bizottságok legalább 2, legfeljebb 5 tagból állhatnak.

(6) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően a 50. § (1) bekezdés szerint esküt tesz a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. 

(7) ^[80]A Bizottsági tagság megszűnik:

a)  a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás   megszűnésével.

b) amennyiben a képviselő-testület bármikor a polgármester előterjesztésére bizottság személyi összetételét, létszámát megváltoztatja, a bizottsági tagot bizottsági tisztségéből visszahívja.

c) a Bizottság elnöke, tagja megbízatásáról írásban lemond és a lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére benyújtja. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

d) a Bizottság elnöke, tagja halálával.

e) Amennyiben a  Képviselő-testület figyelemmel az Mötv. 58.§ (2) bekezdésére , a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a  bizottságot megszünteti.

A bizottságok működése

57. § ^[81] A bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és a e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

58. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4)^[82]A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.

(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A kizárt vagy a döntéshozatalban részt nem vevő bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 

(7) A bizottság által – átruházott önkormányzati hatáskörben, illetve önkormányzati hatósági jogkörben – hozott határozatait, évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozatok jelölésében az évszámot követően a zárójelben a bizottsági ülés dátumát kell feltüntetni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni. 

(8) A határozat jelölésének mintája:

Nagylók Község Önkormányzat ……….Bizottságának ……/év (hó,nap) számú határozata.

(9) A bizottsági határozatokat a bizottság elnöke, vagy távollétében a bizottság elnökhelyettese írja alá. 

(10) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az SZMSZ 14. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni. 

(11) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában. 

(12) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani. 

59. § (1)^[83]A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket. A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke  és egy tagja írja alá. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni. 

(3)^[84]A bizottság döntéseiről a Közös Önkormányzati Hivatal   nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt legalább kétszer beszámol a képviselő-testületnek. 

(5)^[85]A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VI. fejezet

A tisztségviselők

A polgármester

60. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a képviselő-testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen a 50. § (1) bekezdése szerint esküt tesz a képviselő-testület előtt. 

(4) A polgármester megválasztását követően – az eskü tételtől függetlenül – azonnal hivatalba lép.

(5) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(6)^[86]A polgármester illetményét  a képviselő-testület alakuló ülésén kell megállapítani.

(7)^[87]A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségtérítésre jogosult, melyet a képviselő-testület az alakuló ülésén állapít meg.   

(8) ^[88]A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Szociális  Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

61. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját, 

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

e) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő 3 napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. 

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,

b) ellátja az önkormányzat nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolataival összefüggő feladatokat,

c) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(3)^[89]A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai különösen:

a) ​indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) ​felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c) ​a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(40) ^[90]A Közös Önkormányzati Hivatallal  összefüggő polgármesteri feladatok:

a) ​a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,

b) ​a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d) ​a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Közös Önkormányzati Hivatal  belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az egyéb munkáltatói jogokat  az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

g) ​gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – Közös Önkormányzati Hivatalnál  – foglalkoztatottak tekintetében. 

h) jóváhagyja a Közös Önkormányzati Hivatal elemi költségvetését.

(5) ^[91]A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, illetve tevekénységében való akadályoztatása esetén kerül sor. 

(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően, 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve e tisztség betöltetlensége, vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnöknek. 

61/A.§^[92] A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján , keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerinti illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármester

62. § ^[93] (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással –a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek  a megválasztásukat követően a 50. § (1) bekezdés szerint esküt tesznek a képviselő-testület tagjai előtt. 

(3) Az alpolgármesterek tiszteletdíjára a megválasztásukkor a polgármester, majd annak módosítására a Szociális  Bizottság tesz javaslatot. 

(4) Az alpolgármesterek  önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségátalányra jogosultak, melynek mértékére a megválasztásukkor a polgármester, majd annak módosítására a Szociális  Bizottság tesz javaslatot.  

(5) Az alpolgármesterek jutalmazására, egyéb juttatásaira a polgármester tesz javaslatot a képviselő-testületnek. 

(6) Az alpolgármesterek feladataikat a polgármester irányításával látják el. ​

(7)^[94] Az alpolgármesterek megbízatása  megválasztásukkal kezdődik és amennyiben az új önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották őket, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestereket  az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor a megbízatásuk a választás napján szűnik meg. Az alpolgármesterek tisztsége megszűnik továbbá  Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával, halálukkal, a tisztségről történő lemondással, az összeférhetetlenség kimondásával, sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával, ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem válaszható valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja..”

(8) ^[95]A  rendelet polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

A jegyző

63. §^[96] (1) A polgármester Hantos Község Önkormányzata polgármesterével közösen az Mötv. és a Nagylóki Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására és működtetésére vonatkozó Megállapodásban szabályok alapján  –  pályázat alapján –  a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő  jegyzőt nevez ki.

(2) A  jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt. 

(3)A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: 

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ​ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal vesz részt a testület és a bizottságok ülésein,

d) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,

e) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

h) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról,

i) ​a testületet választási ciklusonként legalább egy alkalommal tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,

b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

d) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

f) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal  jogi felvilágosító munkáját,

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, 

h) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal  köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármesterek által meghatározott körben – a polgármesterek  egyetértése szükséges.

(5) A  jegyző helyettesítését a Közös Önkormányzati Hivatal  gazdasági vezetője  látja el.

VII. Fejezet

A  KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 

64. §^[97] (1) A Képviselő-testület Nagylóki Közös Önkormányzati  Hivatal elnevezéssel Hantos  Községi Önkormányzat Képviselő-testületével egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

(2) ^[98]A Nagylóki Közös Önkormányzati  Hivatal  a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat,  e rendelet valamint a jegyző által készített, képviselő-testületek által jóváhagyott  szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

VIII. fejezet

Társulások

65. §^[99] (1) A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja az állampolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelynek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: ​

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, 

c) a lakossági közügyek intézésébe való bevonása,

d) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

IX. fejezet^[100]

Helyi népszavazás,  lakossági gyűlés

Általános rendelkezések

66. § (1) A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. 

(2)^[101]A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(3)^[102]A helyi népszavazás részletes szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Helyi népszavazás

67. § (1) A helyi népszavazás

a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és 

b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 

(2) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(3) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre, 

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

(4) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) a választópolgárok 20 %-a.

(5) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt. 

Helyi népi kezdeményezés

68. §^[103]

Lakossági gyűlés

69. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze. 

(2) A lakossági gyűlésről, helyéről, idejéről és témájáról az érintetteket a 10. §-ban meghatározott közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell. 

(3) A lakossági gyűlést a polgármester vezeti.

(4)^[104]A lakossági gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a  közös hivatal  ügyintézőit.

(5)^[105]A lakossági gyűlésről emlékeztető és szükség szerint hangfelvétel készül. Az emlékeztető elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

70. §^[106] (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) A képviselő-testület - a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően - rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:

a) forgalomképtelen tárgyait,

b)korlátozottan forgalomképes tárgyait, s azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

Az önkormányzat költségvetése

71. §^[107] (1) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetési koncepcióját és költségvetését.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

(4) Tárgyalásra a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, információk alapján, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon választott feladatainak a figyelembevételével tervezetet kell összeállítani, melynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételeket, forrásokat, meghatározni a törvényben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását,   azok   szükségleteit,

b) egyeztetni kell a szükséges igényeket, célkitűzéseket, a lehetőségekkel és meg kell határozni   az egyeztetés alapján még vállalható feladatokat,

c)  meg kell határozni a feladatok megvalósításának sorrendjét.

(5) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetési törvény által meghatározott részletességgel zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről - a képviselő-testület tájékoztatása mellett - saját hatáskörben döntsön.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai ​

72. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. 

(2) ^[108]A Képviselő-testület az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján  a Közös Önkormányzati Hivatal  segítségével látja el.

Gazdasági program

73. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. 

(3) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló 4 éves gazdasági program alapján működik.

(4) A 4 éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A 4 éves gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el. 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

74. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. 

(2)^[109]Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület külső belső ellenőr megbízásával gondoskodik.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.

(4)^[110].

XI. fejezet

Felterjesztési jog

75. § A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és 

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. 

XII. fejezet^[111]

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSRÓL

76.§  (1)  A Képviselő-testület figyelemmel az Mötv. 23.§ (5) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörére, továbbá  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (2) bekezdésének, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. tv. 2. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján, az alapellátás keretében nyújtandó egészségügyi alapellátásról  önállóan továbbá egészségügyi feladat - ellátási szerződések, megállapodások útján gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátásba tartozó területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi, fogorvosi, területi védőnői továbbá az iskola-egészségügyi , valamint az alapellátáshoz kapcsolódó orvosi ügyeleti egészségügyi szolgáltatás ellátásának módjáról, továbbá ezen egészségügyi szolgáltatások   körzeteinek kialakításáról, meghatározásáról a képviselő-testület külön , önálló önkormányzati rendeletet alkotott.

XIII. fejezet^[112]

Záró rendelkezések

77. §^[113]

E rendelet alkalmazásában:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – az alpolgármester választásának kivételével – magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;

b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni;

c) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének jogát;

d) a 63. § (4) bekezdés i) pontjában említett munkáltatói jog magában foglalja a képviselő-testület hivatala ügykezelő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is.

78. §^[114]Ezen rendelet 2007. október 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 19/2004. (VIII. 30.), valamint az azt módosító 24/2004. (XI. 15.) önkormányzati rendelet.

Nagylók, 2007. szeptember 27.

Tóth József sk.                                                                        Sárközyné dr. Szabó Piroska sk.

                   polgármester                                                                                      jegyző

Nagylók Községi Önkormányzat 10/2010.(XII.10.)önkormányzati rendelete 2010. december 11-én lép hatályba.

                   Tóth József sk.                                                     Gálné Papp Erika sk.

                   polgármester                                                                        körjegyző

Nagylók Községi Önkormányzat 1/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete 2011. február 17-én  lép hatályba.

                   Tóth József sk.                                                     Gálné Papp Erika sk.

                   polgármester                                                                        körjegyző

Nagylók Községi Önkormányzat 3/2013.(II. 14.) önkormányzati rendelete 2013. február 15-én  lép hatályba.

                   Tóth József sk.                                                     Gálné Papp Erika sk.

                   polgármester                                                                          jegyző

Nagylók Községi Önkormányzat 9/2014.(IX. 29.) önkormányzati rendelete 2014. szeptember 30-án  lép hatályba.

                   Tóth József sk.                                                     Gálné Papp Erika sk.

                   polgármester                                                                          jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: Nagylók, 2014. szeptember 29.

                                                                                                         Gálné Papp Erika

                                                                                                                          jegyző

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

1. melléklet:                         A községet jellemző főbb adatok

2. melléklet:                         A képviselő-testület bizottságai feladat- és hatáskörének jegyzéke

3. melléklet:                         Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

4. melléklet                          A Képviselő-testülete főbb  feladat- és hatásköre

A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

1.függelék                           Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása

2. függelék:                         A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

3. függelék:                         Az állandó bizottság tagjainak névjegyzéke

A községet jellemző főbb adatok

Nagylók Fejér megye déli részén, Székesfehérvártól 40, Dunaújvárostól 30, Sárbogárdtól 15 km-re található. A község területe 3246 ha, ebből a belterület 174 ha. A lakónépesség száma 2010. január 1-i adatok szerint 1111 fő.

Uradalmi majorból kialakult szalagtelkes település a Seregélyesi-rög délnyugati, Sárvíz-völgyre tekintő peremén található.

A község neve 1258-ban bukkan fel Lok alakban. Eredete bizonytalan. Feltehető, hogy egy szláv régi loky „tócsa” főnév a forrása. Más vélemény szerint a székely nyelvjárási lok „lapály, rét” főnévvel kapcsolható össze. A Nagylók névváltozat előtagja a Sárbogárdhoz tartozó Kislók előtagjával áll szemben. A XVIII. század végén előfordul Öreglók változat is.

Lók 1258 előtt Győr nemzetségé, melyet ebben az évben adtak el több más birtokkal együtt. Az új tulajdonos, Moys nádor és Szana comes. 1344-ben ismét említik a birtok nevét, ahonnan egy töbörzsöki hatalmaskodás kivizsgálásához Lókról királyi embert küldtek ki. Ezután mintegy 2 évszázadon át adat nincs róla, illetve eddig nem ismerünk olyan forrást, amely Nagylókot a XIV. század közepétől a XVI. század utolsó harmada elejéig említené.

A török hódoltság idején 1580-tól vannak adatok Gardára és Lókra. A hódoltság után jó ideig nem tudunk Nagylókról. Valószínű, hogy Körtvélyes birtokkal együtt köznemeseké volt.

A modern közigazgatás megteremtése során az uradalmi pusztákat 1850-ben községi szervezetbe sorolták, és az adóközség székhelyét Nagyhantoson rendezték be. A székhelyet 1872-ben, Nagylókon szervezték. A szervezet 1872 őszén változatlan maradt, amikor a vármegye beleegyezett Zichy Pál gróf azon kérelmébe, hogy „az anyaközség” ezután Nagylók legyen. Az anyaközség elnevezése Nagylókpuszta volt, ahol egy uradalmi épületrészben megszervezték a községházi adminisztrációt.

Az első világháború Nagylóktól is súlyos áldozatokat követelt. A lóki falukép alakítása az 1930-as években indult meg, majd 1945 után felgyorsult.

Az 1945. július 20-i községi közgyűlésen tárgyalták Garda és Szilfamajor Nagylókhoz történő csatolását. 1946. május 21-én Nagylókon tartott községi közgyűlésen elfogadja a képviselő-testület, hogy Szilfa és Gardamajor Nagylókhoz tartozzék.

Az 1949. július 4-i közgyűlés a község nevének megváltoztatását határozta el. Az új községnév Kossuthfalva lett volna. A névváltozás kapcsán a képviselő-testületi határozat a történeti hagyományt nélkülözte, így azt már a járási főjegyzői hivatalban elvetették. Az alispán arról értesítette a községet, hogy a belügyminiszter a névváltozást nem engedte meg, „mert Nagylók ősi magyar helynév, melynek fenntartása szükséges”. Azt azonban megemlítette az alispán, hogy Szilfamajor vasútállomás nevét Nagylók-vasútállomásra cseréljék.

A II. világháború befejezéséig a településhez tartozott Hantos község. 1950-ben a két település szétválásával önálló községgé alakult. 1977. április 1-től Hantos községgel közös tanácsban székhelyközségként vállalt szerepet.

A rendszerváltás után a helyhatósági választáson 8 tagú képviselő-testületet választottak. A választást követően 1991. január 1-től a képviselő-testület körjegyzőséget hozott létre a korábbi társközséggel Hantossal.

A körjegyzőség megszüntetését követően a képviselő-testület 1992. január 1-től önálló hivatalt hozott létre.

2010. január 1-vel Hantos Községi Önkormányzattal közösen a Képviselő-testület létrehozta Nagylók- Hantos Községek Körjegyzőségét.

1990-től a település sokat fejlődött. Kiépült a vezetékes ivóvízellátás, gázvezeték, telefon-, kábeltévé hálózat. Felújításra került a villamosenergia hálózat. Hantos községgel közös beruházásban megépült a szennyvíztisztító-telep. Folyamatos a település útjainak felújítása. Telefon, kábeltévé és internet fejlesztése érdekében szélessávú kommunikációs rendszer valósult meg.

A település közösségi életének javítása érdekében a képviselő-testület nagy figyelmet fordít a település természeti értékeinek kiemelésére. A Mezőföld természetes szépségét mutatja be a 14 km-es Nagylóki Iringó Tanösvény, amely magába foglalja a festői környezetű, természetes forrásból táplált Piroska horgásztavat, a Lóki Völgyrendszert, a Biller völgyet, az erdőmajori dámszarvas- és fácán telepet. A tanösvény kapcsán bejárható az a terület, amelyen a XIX. század első felében Hunyadi gróf és családja élt.

A településre látogató diák és más csoportok a Piroska tó közelében található Nagylóki Tavipalota Turistaházban tudnak megszállni.

A településen nagy hagyománya van a fogathajtásnak, lovaglásnak. Minden évben regionális kettes fogathajtó verseny kerül megszervezésre.

A kikapcsolódni vágyóknak a természetjáráson kívül horgászási lehetőség is áll a rendelkezésükre. Évente nagy érdeklődésnek örvend a Kőkemény Országos Horgászverseny.

A település külterületének nagy része a Natura2000 természetvédelmi területhez tartozik.

A Képviselő-testület bizottsága feladat- és hatáskörének jegyzéke

Szociális Bizottság

1.Véleményezi a szociális, gyermekvédelmi tárgykörben készült rendelet-tervezeteket.

2.Figyelemmel kíséri a település szociális helyzetét és megteszi javaslatait.

3.Ellenőrzi a szociális segélyezés rendszerének működtetését.

4.Figyelemmel kíséri a gyámügyi tevékenységet, a veszélyeztetett kiskorúak, krízishelyzetben lévő fiatalok helyzetét, együttműködik a családgondozóval, pedagógusokkal, ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel.

5.Figyelemmel kíséri a nevelési, oktatási intézmények tevékenységét, működését.

6.Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben ( A rendelet 3.melléklete).

7.Tevékenységéről az önkormányzati választási ciklus ideje alatt legalább kétszer beszámol a képviselő-testületnek.

8.Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira.

9.Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére.

10.Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket.

11.Nyilvántartja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát. Lefolytatja a vagyonnyilat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást és erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzéke

I. Polgármester

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2001. (XII. 01.) rendelettel átruházott hatáskör:

1.Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságban gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat.

2.Gondoskodik az átszervezés, feladatváltozás miatt – a használati joggal rendelkezőnél – feleslegessé vált ingó vagyontárgy hasznosításáról.

3.Megköti a szerződést a versenytárgyalás nyertesével.

4.Gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát.

A közterületek használatáról szóló 17/2006. (X. 30.)önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

5.Engedélyezi a közterület-használatot.

A helyi lakáscélú támogatásról szóló 10/2014. (IX. 29.) rendelettel átruházott hatáskör:

6.Megköti a szerződést a helyi lakáscélú támogatásban részesített személlyel.

A  pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi

támogatásokról és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi

ellátásokról szóló 15/2013.(XlI.09.) önkormányzati rendelettel átruházott hatáskör:

7.a.) az Szt. 43./B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása,

b.) önkormányzati segély megállapítása,

c.) méltányossági közgyógyellátás megállapítása

d.) köztemetés elrendelése

II. Szociális Bizottság

A  pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi

támogatásokról és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi

ellátásokról szóló 15/2013.(XlI.09.) önkormányzati rendelete

1.A 15/2013.(XlI.09.) önkormányzati rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és gyermekvédelmi ellátások megállapítása iránti kérelmek ügyében – a polgármesterre és a Sárbogárdi Egyesített Szociális Intézményre átruházott hatáskörök kivételével - átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt, a soron következő ülésén.

4.melléklet^[118]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelethez A

Képviselő-testülete főbb  FELADAT- és hatásköre

I. A helyi közügyek valamint  a helyi önkormányzati feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való

gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása a helyi közutak és tartozékainak

kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,

gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy {köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai védelme;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának valamint a

hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás;

12.honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem  helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik

értékesítései lehetőségeinek biztosítása ideértve  a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

l17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás

20.. távhőszolgáltatás

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

rendelkezései szerint a helyi önkormányzat e|látásért felelősnek minősül.

II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

1. méltányos szociális ellátások, helyi lakásfenntartási támogatás nyújtása,

átmeneti segély, temetési segély, méltányossági ápolási  díj, méltányossági közgyógyellátás nyújtása

2. első lakáshoz jutók támogatása

3.     térítési díjak átvállalása,

4.     Gyvt-n felül további kedvezmény biztosítása,

5.     nemzetközi kapcsolatok ápolása,

6.     kitüntetések adományozása,

7.     széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása ( falunap,advent stb. )

8. civil szerezetek anyagi támogatása

III.  Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

IV.  A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. az önkormányzati rendeletalkotás,
2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
3. a  törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
4. a helyi népszavazás elrendelése,
5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása használatuk szabályozása díszpolgári cím adományozása,
6. a gazdaság program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
7. a helyi adó megállapítása,
8. a településfejlesztési eszközök  településszerkezeti terv jóváhagyása,
9. területszervezési kezdeményezés,
10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,
11.  önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése , abból történő kiválás, társulási
12. megállapodás módosítása ,  társuláshoz,  érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
13. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,
14. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
15. közterület elnevezése, műalkotás és közéri szobor állítása,
16. eljárás kezdeményezése  az Alkotmánybíróságnál,
17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,
18. állásfoglalás intézmény átszerezéséről, megszüntetésről ellátási, szolgáltatási körzeteiről,ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. véleménynyilvánítás  olyan ügyekben amelyekben a törvény az érdeke|t önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
20. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos  továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,
21. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,
22. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

5.melléklet^[119]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelethez

6.melléklet^[120]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelethez

1.függelék^[121]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendelethez 

Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti
besorolása

Szakfeladat:

360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

370000 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása
382200 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

522001 Közutak. hidak. alagutak üzemeltetése,fenn tartása
562913 Iskolai intézményi étkeztetés

581400 Folyóirat. időszaki kiadvány kiadása

680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
750000 Állat-egészségügyi ellátás

811000 Építményüzemeltetés

812000 Takarítás

813000 Zőldterület-kezelés

841112 Önkormányzati jogaikotás
841191 Nemzeti ünnepek programjai
841402 Közvilágítás

841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások
842 1 55Önkonnányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai
842531 A polgári védelem ágazati feladatai

842541 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
862101 Háziorvosi alapellátás

862102 Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301 Fogorvosi alapellátás

869041 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás
869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás

882111 Aktív korúak ellátása

882113 Lakásfenntartási támogatás nonnatív alapon
882114 Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás
882116 Ápolási díj rnéltányossági alapon

882117 Rendszeres gyennekvédelmi pénzbeli ellátás
882118 Kiegészítő gyennekvédelmi támogatás
882119 Óvodáztatási támogatás

882121 Helyi eseti lakásfenntartási támogatás
882122 Átmeneti segély

882123 Temetési segély

882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
882129 Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
882201 Adósságkezelési szolgáltatás

882202 Közgyógyellátás

882203 Köztemetés

890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak
hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443 Egyéb közfoglalkoztatás

910501 Közrnüvelődési tevékenységek és támogatásuk

910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek

müködtetése

931102 Sportlétesítmények müködtetése és fejlesztése
931201 Versenysport-tevékenység és támogatása

931301 Szabadidösport-(rekreációs sport- )tevékenység és
támogatása

960302 Köztemető-fenntartás és működtetés

2.függelék^[122]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendeletéhez

A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

Arany Zsolt

Balogh Ágnes

Horgosi János

Takácsné Erdélyi Mária

Tóth József

Viniczai Mária

Viniczai Ramóna

3.függelék^[123]

Nagylók  Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  7/2007.(IX.28.) önkormányzati rendeletéhez

Az állandó bizottság tagjainak névjegyzéke

 Szociális Bizottság

Elnöke:                                                     Arany Zsolt

Képviselő tagja:                                        Viniczai Mária

Nem képviselő tagja:                                Dobai Teréz