1. § E rendelet hatálya Nagylók Községi Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban: vagyon) valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. § A rendelet célja az önkormányzati tulajdon folyamatos védelme, értékének megőrzése, növelésének előmozdítása, továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátáshoz szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló vagyon eredményes és hatékony működtetésével.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyon elemeinek meghatározása, a vagyon forgalomképesség szerinti besorolási kategóriai vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) rendelkezései az irányadóak.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon a kizárólagos önkormányzati tulajdonból álló vagyonból áll. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló törzsvagyont az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartozó vagyontárgyak körét 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat törzsvagyona körébe nem tartozó forgalomképes üzleti vagyonának felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó önkormányzati részesedések, részvények, üzletrészeket a 3.b. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ha az önkormányzat új vagyontárggyal gyarapszik, a képviselő-testület a szerzést követő testületi ülésen dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(2) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti megváltoztatása a képviselő-testület hatásköre. A képviselő-testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik és a besorolás megváltoztatása összhangban áll a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel.

(3) Az önkormányzat tulajdonában nincs olyan vagyonelem, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonnak minősül.

5. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyonállapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonleltár a számvitelben értéken nyilvántartott

• a) ingatlanokat és vagyoni értékű jogot a nyilvántartott értéken, vagy becsült értéken, az értéken nyilván nem tartottat tételesen,
• b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,
• c) az értékpapírokat, üzletrészeket, részesedéseket tételesen és névértéken a számviteli politikában meghatározott értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva kell a képviselőtestületnek bemutatni.

(4) A vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak, az önkormányzati ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezőségét biztosítani kell.

(5) A december 31-i fordulónappal készített mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat alátámasztó leltározást két évente kell végrehajtani az immateriális javak és a tárgyi eszközök tekintetében. A többi eszközt és a forrásokat minden évben leltározni kell.

(6) A vagyonleltár összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében és az ingatlanok esetében az ingatlankataszterben szereplő, megfeleltethető adatok egyezőségéről és közzétételéről a polgármester gondoskodik.

6. § (1) A tulajdonosi jogot a rendeletben foglaltak szerint Nagylók Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testületet) gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának formái:

• a) önálló vállalkozás, valamint vállalkozásokban való részvétel,
• b) tulajdonba adás,
• c) bérbeadás,
• d) használatba adás.

(3) A Képviselő-testület az 1. mellékletben felsorolt forgalomképtelen illetőleg a 2. mellékletben felsorolt korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak esetében a (2) bekezdés c-d) pontjában foglalt hasznosítási módokról egyedi kérelem alapján, minősített többséggel határoz.

(4) A 3. mellékletben szereplő üzleti vagyontárgyak hasznosítása egyedi kérelem alapján történik. A kérelem tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlója, az önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel a rendelet keretein belül bízhatja másra.

7. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a képviselő-testület határoz.

(2) Ha a vagyon kedvezményes vagy ingyenes felajánlása a 9. §-ában megjelölt vagyonkezelő részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy képes a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére..

(3) Ajándékként, örökségként sem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

8. § (1) A képviselő-testület a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

• a) csődegyezségi megállapodásban
• b) bírói egyezség keretében
• c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg
• d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető
• e) ha a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, illetve a kötelezett halála miatt a követelés nem érvényesíthető
• f) amely elévült.

(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente, a zárszámadást megelőzően kell elvégezni, mivel ezen tételek az önkormányzat vagyonmérlegében nem szerepelhetnek.

(3) A tárgyévi költségvetési törvényben kis értékű követelésként megállapított értékhatárt el nem érő és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a követelés törléséről a képviselő-testület dönt.

9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában , az önkormányzati fenntartású intézmények használatában lévő vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül ingyenesen, a vagyonkezelői szerződéssel engedhető át a törvényben meghatározott szervek részére.

(2) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.

(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésébe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani, köteles a kezelésébe lévő vagyontárgyakat fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(4) A vagyonkezelő jogosult a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.

(5) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a képviselő-testület – a körjegyzőség közreműködésével – ellenőrzi.

(6) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására az ellenőrzésre jogosultak részére vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adni.

10. § (1) Az önkormányzat vagyonának tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy az önkormányzati vagyon használatát kedvezményesen átengedni egyedi döntéssel, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára, alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, egyházak, társadalmi és nonprofit szervezetek részére, más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átadása vagy ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházásáról, valamint megszerzéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A képviselőtestület által nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét, a támogatási program megvalósítási helyét, amennyiben a támogatási összeg a 200.000 Ft-ot adott költségvetési évben eléri, az önkormányzat honlapján a polgármester harminc napon belül nyilvánosságra hozza.

(4) A képviselő-testület pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, nettó 5.000.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés létrejöttét követő harminc napon belül az önkormányzat honlapján, a körjegyzőség hirdetőtábláján a polgármester nyilvánosságra hozza.

11. § (1) A képviselő-testület bruttó 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonát versenyeztetés útján is értékesítheti az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(2) Versenytárgyalási eljárás elrendeléséről és rendjéről a képviselő-testület az adott esetben egyedileg határoz.

(3) Az üzleti vagyon átruházásához, bérbeadásához, ingyenes és határidő nélküli használatba adásához, megterheléséhez, gazdasági társaságba, alapítványba történő beviteléhez a képviselőtestület minősített többségű döntése szükséges.

12. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő- üzleti vagyon körébe tartozó – lakások és építmények értékesítését megelőzően a képviselő-testület ingatlan értékbecslő szakvéleményét szerezheti be a vételár megállapításához. Az értékbecslő szakvélemény beszerzésének szükségességéről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületek értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét a helyben kialakult fogalmi értékben határozza meg.

(3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő építési telkek értékesítése esetén az építési telkek értékét 15 Ft/m2-ben határozza meg, egyéb telkek esetén pedig, az adott vagyontárgy értékéről egyedileg dönt.

(4) Ingó vagyon értékesítése, megterhelése esetén az önkormányzat az adott vagyontárgy értékét a könyv szerinti nyilvántartási értékben - amennyiben a piaci érték ennél magasabb, akkor a piaci forgalmi értéken - határozza meg.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő értékpapírok értékét értékesítés, megterhelés esetén névértéken - amennyiben a piaci érték ennél magasabb, akkor a piaci forgalmi értéken - határozza meg.

13. § (1) Az önkormányzat által a rendezési terv alapján kialakított építési telkek értékesítésekor az ebben a szakaszban megfogalmazott szabályokat az irányadók.

(2) A képviselő-testület az értékesítésre kijelölt építési telkeket a rendelet 5. mellékletében határozza meg és hirdeti meg.

(3) A vevő kötelessége a tulajdonjog bejegyzésétől számított négy éven belül lakóházzal való beépítése, ennek biztosítására az önkormányzat visszavásárlási jogot köt ki.

(4) A beépítési kötelezettséget és a visszavásárlási jog kikötését a képviselő-testület az adásvételi szerződésben rögzíti.

(5) Telekvásárlási szándékot bejelenteni a polgármesterhez benyújtott kérelemmel lehet.

(6) A teljes vételárat a vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben köteles megfizetni.

(7) A szerződéseket az önkormányzat nevében és felhatalmazásával a polgármester köti meg.

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2001. (XII.01.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.