1. § Nagylók község településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: e Rendelet) célja a településkép védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelmények, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározása.

2. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletelőírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) E rendeletet Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 11/2006.(VI.6.) önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.

3. § A település településképe és történelme szempontjából meghatározó örökségek kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Nagylók Községi Önkormányzat Polgármesterénél.elyi védettség jelen rendelet módosítása nélkül megszűnik.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező megnevezését;
• b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

5. § A helyi védett értékekről Nagylók Községi Önkormányzatnak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

6. § (1) A telek közterületi határvonalán tömör kerítést kell létesíteni, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítést kell létesíteni maximum 1,80 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 1,80 m magassággal.

7. § (2) A telek közterületi határvonalán tömör kerítést kell létesíteni, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítést kell létesíteni maximum 1,80 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 1,80 m magassággal.

8. § Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge oromvonalának hajlásszögével.megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak

9. § A település területén a beépítésre szánt területeken a tetőfedés színeként a piros, barna és az antracit szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

10. § A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés is alkalmazható.

11. § A területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

12. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 1. függelék tartalmazza.

13. § A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetők el.

14. § (1) Nagylók beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt:

• 1. Településközpont
• 2. Falusias lakóterület
• 3. Belterületi zöldfelületek-park
• 4. Temető területe

(2) Nagylók beépítésre nem szánt településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben lehatárolt:

• 1. Mezőgazdasági terület
• 2. Rét-legelő-nádas
• 3. Vízgazdálkodási terület
• 4. Gazdasági terület
• 5. Erdőterület
• 6. Közlekedési terület
• 7. Kötöttpályás közlekedés

15. § (1) A falusias lakóterületen a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása nem megengedett. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. Az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett, a részletekben történő átszínezés nem megengedett.

(2) A területen csak magastetős épület építhető, legalább 25^o és legfeljebb 45^o-os hajlásszögű tetővel, a hajlásszögnek és a tetőgerincnek illeszkednie kell az utcaképhez.

16. § (1) Temetőben építmény kizárólag a környezetbe illő eegjelenéssel építhető. Az anyaghasználatnál törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására.sztétikai m

(2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen.

17. § A belterületi zöldfelületek területén építmény kizárólag a környezetbe illő esztétikai megjelenéssel építhető. Az anyaghasználatnál törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására.

18. § A mezőgazdasági területeken a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartandó, a hagyományos tájhasználat, a történelmi sárréti jelleg és a táji, természeti értékek védelmével.

19. § A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

20. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés (továbbiakban: üzletfelirat) az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:

• a) Méretét, színét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
• b) Kerítésen csak annak tagozásával összhangban, egységes elrendezéssel szabad elhelyezni.

21. § Cégér az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:

• a) Cégéreket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
• b) A cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek darabszámát a harmonikus utcaképi megjelenés figyelembevételével kell megtervezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

22. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben (jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet) rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

• a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett,
• b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett, valamint
• c) a nyilvánosság biztosítására — például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére — szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

23. § (1) A településkép védelmeérdekében a polgármester , az építettő, a beruházó és a tervező kérelmére szakmai konzultációt biztosít a településképi és egyéb követelményekről, az erre iránuló kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(2) A szakmai konzultávió lefolytatható írásban és személyesen.

(3) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a Polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.

(4) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a Polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére.

24. § (1) A 23. § (1) szerinti kérelemhez szükséges esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelelést igazoló építészeti-műszaki tervet ( továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

• a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe,
• b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe,
• c) műszaki leírás
• d) helyszínrajz,
• e) homlokzati rajzok- változás esetén csak releváns- az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával ( jelenlegi és tervezett állapot,
• f) utcakép, ha a tervezett építmény, üzletfelirat, cégér az utcaképben megjelenik,
• g) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
  • ga) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
  • gb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával
  • gc) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
  • gd) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;

  h)az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);

• i) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
• j) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
• k) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek

25. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

• a) Minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
• b) Önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása.

26. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

• a) településképi kötelezés, valamint
• b) településképi-védelmi bírság.

27. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:

• a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
  • aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása;
  • ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;
  • ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása; vagy
  • ad) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
• b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági döntéssel – kötelezést bocsát ki.
• c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
  • ca) felújítására,
  • cb) átalakítására, vagy
  • cc) elbontására kötelezheti.

28. § A településképi-védelmi bírság kiszabásának részletes szabályai:

• a) Településképi-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
  • aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása;
  • ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

29. § (1) A településkép-védelmi bírságot hatósági döntésben kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2) A településképi-védelmi bírság megfizetésének módja:

• a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
• b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

30. § (1) Ez a rendelet 2018. kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 11/2006.(VI.6.) önkormányzati rendelet 4. § (4) pontja.