A különböző szociális juttatásokat, támogatásokat szabályozó rendeletünket 2021-ben léptettük hatályba. Az új rendelet a korábbi szabályozás továbbfejlesztése volt, számos eleme a 2017-es rendeletünkből származik.

A rendelet hatálybalépése óta eltelt időszakban bekövetkezett változások, így első sorban a jövedelmek, nyugdíjak összegének nominális emelkedése miatt időszerűvé vált a szabályozás felülvizsgálata, mivel egyre több esetben tapasztaljuk, hogy a pl. a nyugdíjemelést követően olyan lakosok szorulnak ki egy-egy ellátás, támogatás igénybevételének lehetőségétől, akik arra korábban jogosultak voltak, és életviszonyaik, jövedelmi helyzetük alapján továbbra is rászorulónak tekinthetőek. A rendeletünk ugyanis az egyes ellátások igénybevételéhez kapcsolódó, háztartási szinten számított egy főre eső jövedelemhatárokat a nyugdíjminimum bizonyos százalékában határozza meg, amelynek összege azonban évtizedes távlatban változatlan, 28.500 forint. Emiatt ahhoz, hogy a támogatások elérhetőek maradjanak a lakosság részére, az egyes ellátási formákhoz rendelt jövedelemhatárokat meg kell emelnünk. Az új jövedelemhatárokra vonatkozó javaslat a családsegítő munkatárssal történt egyeztetést követően született meg. A jelenlegi, valamint a javasolt új értékhatárokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Ahogy a fenti táblázat utolsó oszlopában is látható, a módosítás értelmében a jövőben már nem a nyugdíjminimum, hanem a tavalyi évben újonnan bevezetett szociális vetítési alap összegéhez kötődnének az egyes ellátási formák értékhatárai. A két összeg, a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap összege jelenleg megegyezik, tehát gyakorlati jelentősége ennek a változtatásnak első ránézésre nincsen. Azonban annak nagyobb esélye mutatkozik, hogy a szociális vetítési alap összegét központilag megemelik, mint a nyugdíjminimumét, így a jövőben ennek emelése biztosíthatná az ellátásokhoz való hozzáférés lehetőségének fenntartását az egyes jövedelemhatárok emelése nélkül is. A másik indok, ami a szociális vetítési alapra mint hivatkozási alapra való áttérés mellett szól, hogy ennek a fogalomnak a bevezetése is azzal az indokkal történt, hogy a szociális ellátások összege függetleníthető legyen a nyugdíjrendszertől.

A fenti változások mellett a javaslat további módosítási javaslatokat tartalmaz az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatainak figyelembevételével. Fogalmi pontosítás történik azáltal, hogy az új előírások értelmében minden ellátás esetén egységesen a háztartás jövedelmét kell vizsgálni, nem a családét. Ez szintén nem tűnik egy jelentős változásnak, azonban a szociális törvény értelmében a család egy jelentősen szűkebb személyi kört jelenthet, mint a háztartás, így ez a változás az egyes kérelmek feldolgozását egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi.

A lakásfenntartási támogatás átfogó újraszabályozására is javaslatot tesz a módosító rendelet. A jelenlegi szabályozás a szociális törvény által 2015-ig szabályozott normatív lakásfenntartási támogatás szabályozását vette át, amelynek alkalmazása azonban egyre komolyabb nehézségekbe ütközik. A jelenlegi szabályozás ugyanis olyan tényezők figyelembevételét igényli, mint a fogyasztási egység, elismert lakásnagyság, és a lakásfenntartás elismert havi költsége. Különösen ez utóbbi tétel az, aminek az alkalmazása nehézséget jelent, mivel ennek az összegét (450 Ft/m²) korábban évente a központi költségvetési törvény állapította meg, azonban a normatív lakásfenntartási támogatás 2015-ös kivezetése óta már nem tartalmaz ilyen tételt a költségvetési törvény. Emiatt ez a 450 forintos összeg „beragadt”, a valóság jelentősen meghaladta már, azonban az összeg felülvizsgálatához nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel és módszertannal. Mindemellett a támogatási összeg számítása egy bonyolult matematikai képlet alkalmazásával történik, amely jelentősen megnehezíti az ügyintézést. Ezért a szabályozás egyszerűsítése és aktualizálása céljából az elismert lakásnagyság, a lakásfenntartás elismert havi költsége és a számítási képlet alkalmazásának kivezetését, helyette az egy fogyasztási egységre jutó háztartási jövedelem alapján három támogatási sáv (havi 6000 Ft, 4000 Ft, 2500 Ft támogatási összeg) bevezetését javasoljuk. A módosított számítási módtól és értékhatároktól azt várjuk, hogy több rászoruló háztartást tudunk támogatásban részesíteni, és a leginkább rászoruló háztartások fogják a magasabb támogatást kapni. Amennyiben a gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik, akkor a szabályozás a későbbiekben tovább finomítható lesz még.

A további módosítási javaslatok közül kiemelendő a temetési támogatás esetén a helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költségének megemelése 250.000 forintról 400.000 forintra. A temetési támogatás összege ennek a költségnek a 10%-a, tehát az 25.000 forintról 40.000 forintra emelkedik a gyakorlatban. Az újszülöttek támogatása esetén bevezetésre kerül, hogy az újszülött gyermek esetén az életvitelszerűen Nagylókon tartózkodást is vizsgálni kell, mivel sajnos előfordult az elmúlt években, hogy olyan gyermek után kellett támogatást megállapítani, akinek a lakcíme ugyan Nagylókon volt, de a valóságban nem itt lakott. A vitás kérdések megelőzésére az életvitelszerű itt lakás vizsgálatára a módosítással bevezetjük a környezettanulmány felvételének lehetőségét is.

Ahogy a fenti összefoglalásból, valamint a csatolt módosító rendelet-tervezet hosszából is látható, egy meglehetősen átfogó módosítási javaslatot állítottunk össze. Álláspontom szerint az elmúlt évek változásai és tapasztalatai kellően megalapozzák ezeket a változásokat, és a rendeletmódosítás hozzájárul ahhoz, hogy önkormányzatunk a jövőben is el tudja látni a lakosság támogatásának kötelező és önként vállalt feladatait legalább a korábban megszokott tartalommal és mennyiségben.