Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015(IV.20.) önkormányzati rendelete

a szociális lakások bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2019. 01. 02- 2020. 11. 01

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint Magyarország helyi önkormáűnyzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti feladatkötében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában lévő szociális lakások bérletére vonatkozó szabályokról a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya


1.§ A rendelet tárgyi hatálya Sárosd Nagyközség közigazgatási területén lévő, az önkormányzat tulajdonát képező szociális lakásokra terjed ki.


2.§ (1) A rendelet személyi hatálya Sárosd Nagyközség közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárokra terjed ki.

(2) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. A lakások bérbeadásának jogcímei


3.§ Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a lakásokat az igénylők szociális helyzetének figyelembe vételével adja bérbe.

3. Értelmező rendelkezések


4.§ (1) A rendelet alkalmazásában a Képviselő-testület a család, az egyedülálló, az egyedül élő, a háztartás, a jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti, a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározásánál a Polgári törvénykövről szóló 2013. évi V. törvény szerinti fogalommeghatározásokat veszi figyelembe.

(2) Vagyon a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyon.

(3) Szociálisan rászoruló az a személy vagy család, akinek tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.

4. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása


5.§ (1) A lakások tulajdonosi feladatait Sárosd Nagyközség Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a Képviselő-testület hozza.

(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Sárosdi Polgármesteri Hivatal látja el.

(4) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik. Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a Képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(5) Szociális lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.


6. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben, hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

1. a pályázati jogosultság feltételeit,

2. a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát,

3. a bérleti jogviszony határozott időtartamát,

4. a lakbér összegét,

5. a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és

6. a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.

(2) A pályázati adatlap tartalmazza:

1. a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,

2. a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,

3. a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző, személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, és

4. a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolást, valamint a szociális és vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat.

(3) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot. A pályázóval együtt a lakásba 4 fő költözhet.

(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(6) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (1. számú melléklet)


7.§ (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 2. számú mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. A döntés során figyelembe veszi a 3. számú mellékletben feltüntetett döntés-előkészítői véleményeket.

(2) A pályázat eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 8 napon belül értesíteni kell.

(3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(4) A Képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.

(7) A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a Képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.


8.§ (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki:

1. és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, és erről az ingatlan-nyilvántartást vezető szerv igazolását csatolja,

2. és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg,

3. és akinek, valamint a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozójának nincs közüzemi szolgáltató felé díjtartozása, és ezt a szolgáltatótól kapott igazolással igazolja,

4. és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.

5. A bérlő jogai és kötelezettségei


9. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.

(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi, vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

(7) A bérlő köteles minimum 10.000 Ft étékű lakáselőtakaékossági szerződést kötni az általa választott pénzintézettel. A lakáselőtakarékosság rendszeres befizetéséről a bérbeadó ffél évente igazolást kér.

6. A bérbeadó jogai és kötelezettségei


10.§ (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

1. az épület karbantartásáról,

2. az épület központi berendezésének állandó üzemképes állapotáról és a keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.


11. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a Képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.


12.§ (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.


13.§ (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben negyedévente köteles ellenőrizni.  A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével fel kell hívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) A képviselő-testület tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(5) A pályázatok elbírálása előtt, valamint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

7. Hozzájárulás albérleti szerződéshez


14.§ A bérbeadó a szociális lakás teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul  hozzá.



8 .A lakbér mértéke


15.§ (1)[1] A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi 12.500.-Ft + rezsi. A bérlő a közüzemi mérőórákat köteles a nevére átíratni.

(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

1. lakás használata,

2. a lakás és az épület üzemeltetése, a lakbérek közlése és beszedése,

3. a lakás és az épület fenntartása:

a) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért;

b) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása;

c) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése;

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet térítés nélkül jogosult használni, a lakáshoz tartozó kertet köteles művelni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen a bérbeadó engedélyével, az építésügyi előírások betartásával melléképületet létesíthet.

9. A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése


16. § (1) A Képviselő-testület a szociális lakásokat 5 évre adja bérbe.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

2. a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

3. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

4. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják;

(3) Kettő havi lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(4) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést az 1993. évi LXXVIII. törvény szerint meghatározott módon felmondja.

(5) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.



10. Záró rendelkezések


17.§ A rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba.




Sárosd, 2015. április 16.



Dunkl Gergely

polgármester

dr. Hanák Mária

jegyző


[1]

Megállapította a 18/2018.(XI.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2019. január 1-től.