Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015(IV.20.) önkormányzati rendelete
a szociális lakások bérletére vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2024. 01. 01Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015(IV.20.) önkormányzati rendelete
a szociális lakások bérletére vonatkozó szabályokról
Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában lévő szociális lakások bérletére vonatkozó szabályokról a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet tárgyi hatálya Sárosd Nagyközség közigazgatási területén lévő, az önkormányzat tulajdonát képező szociális lakásokra terjed ki.
2. § (1) A rendelet személyi hatálya Sárosd Nagyközség közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárokra terjed ki.
(2) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
2. A lakások bérbeadásának jogcímei
3. § Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a lakásokat az igénylők szociális helyzetének figyelembe vételével adja bérbe.
3. Értelmező rendelkezések
4. § (1) A rendelet alkalmazásában a Képviselő-testület a család, az egyedülálló, az egyedül élő, a háztartás, a jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti, a közeli hozzátartozó fogalmának meghatározásánál a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti fogalom-meghatározásokat veszi figyelembe.
(2) Vagyon a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyon.
(3) Szociálisan rászoruló az a személy vagy család, akinek tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.
4. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása
5. § (1) A lakások tulajdonosi feladatait Sárosd Nagyközség Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a Képviselő-testület hozza.
(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Sárosdi Polgármesteri Hivatal látja el.
(4) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik. Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a Képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.
(5) Szociális lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
6. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben, hirdetmény útján kell közzétenni.
(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:
1. a pályázati jogosultság feltételeit,
2. a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát,
3. a bérleti jogviszony határozott időtartamát,
4. a lakbér összegét,
5. a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és
6. a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.
(2) A pályázati adatlap tartalmazza:
1. a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,
2. a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,
3. a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző, személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét, és
4. a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolást, valamint a szociális és vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat.
(3) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot. A pályázóval együtt a lakásba 4 fő költözhet.
(4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.
(6) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (1. melléklet)
7. § (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. A döntés során figyelembe veszi a 3. mellékletben feltüntetett döntés-előkészítői véleményeket.
(2) A pályázat eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 8 napon belül értesíteni kell.
(3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.
(4) A Képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.
(5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.
(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.
(7) A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a Képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.
8. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki:
1. és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, és erről az ingatlan-nyilvántartást vezető szerv igazolását csatolja,
2. és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg,
3. és akinek, valamint a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozójának nincs közüzemi szolgáltató felé díjtartozása, és ezt a szolgáltatótól kapott igazolással igazolja,
4. és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal.
(2) A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.
5. A bérlő jogai és kötelezettségei
9. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.
(2) A lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.
(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.
(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.
(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi, vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj tartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.
(6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.
(7) A bérlő köteles minimum 10.000 Ft étékű lakáselőtakarékossági szerződést kötni az általa választott pénzintézettel. A lakáselőtakarékosság rendszeres befizetéséről a bérbeadó fél évente igazolást kér.
(8)1 A bérlő köteles a lakás rendeltetésszerű használata során keletkező kisebb meghibásodás esetén (pl. zár, izzó, tömítés csere stb.), egyenként 20 ezer Ft-ot el nem érő hibát saját költségén megjavíttatni.
6. A bérbeadó jogai és kötelezettségei
10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében
1. az épület karbantartásáról,
2. az épület központi berendezésének állandó üzemképes állapotáról és a keletkezett hibák megszüntetéséről.
(2) Bérbeadó az írásban benyújtott kérelem esetén írásban hozzájárulhat a bérlakás átalakításához.
11. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.
(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a Képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.
12. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.
(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.
(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.
13. § (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben negyedévente köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével fel kell hívni és a végrehajtást ellenőrizni.
(3) A képviselő-testület tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.
(4) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.
(5) A pályázatok elbírálása előtt, valamint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.
7. Hozzájárulás albérleti szerződéshez
14. § A bérbeadó a szociális lakás teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul hozzá.
8 .A lakbér mértéke
15. § (1)2 A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi 22.500.-Ft + rezsi. A bérlő a közüzemi mérőórákat köteles a nevére átíratni.
(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:
1. lakás használata,
2. a lakás és az épület üzemeltetése, a lakbérek közlése és beszedése,
3. a lakás és az épület fenntartása:
a) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért;
b) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása;
c) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése;
(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet térítés nélkül jogosult használni, a lakáshoz tartozó kertet köteles művelni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen a bérbeadó engedélyével, az építésügyi előírások betartásával melléképületet létesíthet.
9. A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése
16. § (1) A Képviselő-testület a szociális lakásokat 5 évre adja bérbe.
(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:
1. a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
2. a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
3. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
4. a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják;
(3) Kettő havi lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.
(4) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést az 1993. évi LXXVIII. törvény szerint meghatározott módon felmondja.
(5) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.
10. Záró rendelkezések
17. § A rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba.
A 9. § (8) bekezdését a Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 15. § (1) bekezdése a Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.