Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2016.(IX.12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások

és egyéb helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) – (2) bekezdésében,  a 19. § (1) – (2) bekezdésében, a 20.§ (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) – (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.      A rendelet célja és hatálya

1. §  A rendelet célja, hogy megállapítsa Sárosd Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) nem szabályozott részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való hatékony gazdálkodást.

2. § A rendelet hatálya a Sárosd Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő közcélú bérlakásokra (a helyi közszolgáltatásban dolgozók részére fenntartott bérlakás) és a költségalapú bérlakásokra (továbbiakban: lakás) valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. Bérbeadói jogok gyakorlása és a bérbeadói kötelezettségek teljesítése

3. §  (1) A Sárosd Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadására a Képviselő-testület (továbbiakban: bérbeadó) jogosult.

(2) A Képviselő-testület a bérlakások kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző közreműködésével biztosítja (továbbiakban: kezelő). A bérleti szerződések megkötésével, adminisztrációjával kapcsolatos ügyintézést a kezelő által megbízott köztisztviselő látja el. A kezelő a kizárólagos önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek használatához házirendet készít.

II. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI, FORMÁI

3. Általános rendelkezések

4. § (1) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető, kivéve, ha a bérlő folyamatos településen tartózkodása, Sárosdon lakása közérdeket szolgál, vagy a bérleti jogviszony fennállása az önkormányzat gazdasági érdekeivel indokolható.

(2) Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

(3) Önkormányzati lakás nem adható bérbe olyan személynek, aki:

a) önkényes beköltözés szabálysértés elkövetése útján került a lakásba,

b) bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára az ajánlat benyújtását megelőző 10 éven belül lemondott, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi lakásának ki volt a bérbeadója,

c) a vele együtt költöző családtagjai személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 3 éven belül elidegenítette, ha ez az érték a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hetvenötszörösét meghaladja,

d) önkormányzati bérleménye után 30 napot meghaladó lejárt tartozása, vagy 50.000 forint feletti bérleti díj tartozása mutatható ki,

e) adó- vagy egyéb köztartozását nem fizette meg,

f) szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek, vagy a szociális bérlet létesítését kizáró feltételek vizsgálatához, a bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában 3 éven belül valótlan adatokat közölt.

(4) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban kötött szerződése hozza létre. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

(5) Bérleti szerződés meghosszabbítása esetén a bérlő az értesítést követő 15 napon belül köteles felkeresni a kezelőt és megkötni a bérleti szerződést. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és köteles a lakást elhagyni.

(6) A lakás leadása – a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően – kezelő által készített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történik.

5. § (1) Lakásbérleti jogviszony létrejöhet a következő jogcímek alapján:

a) piaci alapon,

b) bérlőkijelölés közérdekű célból.

(2) Kivételes esetben – az önkormányzat érdekeire tekintettel – lakásbérleti jogviszony létesülhet elhelyezési kötelezettség teljesítésével, vagy lakáscsere útján is.

4. Bérbeadás piaci alapon

6. § (1) Amennyiben a bérbeadó a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a piaci alapon történő hasznosítást jelöli meg, a 7-10. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni. A piaci alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Az állami támogatással megvalósult költségalapon meghatározott lakbérű lakások
20 évig csak bérlakásként üzemeltethetők.

3. A (2) bekezdésben foglalt támogatással létrehozott lakásokra a létesítéstől számított
   20 évig a Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
4. Az állami támogatással megvalósuló lakóépületek szükséges felújítását, folyamatos üzemeltetését és karbantartását az (2) bekezdésben részletezett jogcím esetén biztosítani kell

7. § (1) Költségalapú lakásra azok a nagykorú, természetes személyek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem - az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve:

      - 1-2 fő esetén eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át,

      - 3-és több főnél eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(2) A lakásokra vonatkozó bérleti szerződés időtartama legfeljebb öt év, amely újra       meghosszabbítható.

8. § A lakásra való jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az,

• aki önkormányzat tulajdonú lakásra vonatkozóan határozatlan időre szóló lakásbérleti (bérlőtársi) jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy házastársa, élettársa, illetve a vele együtt költöző családtagja sem bérlője ilyen lakásnak,
• aki, - vagy a vele együtt költöző családtagja - lakás tulajdonjogával nem rendelkezik, kivéve az öröklés jogcímén haszonélvezeti joggal terhelten szerzett 1/2 vagy annál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező pályázó,
• aki vállalja a lakásbérleti szerződésből fakadó bérlői kötelezettségek biztosítására szolgáló hozzájárulás nyújtását.

9. § (1) A hozzájárulás (kaució) összege 120.000,-Ft, amelynek megfizetése az alábbiak szerint történik:

• A hozzájárulás megfizetését vállaló bérlőnek a hozzájárulás első 60.000,-Ft azaz hatvanezer forintos részletét egy összegben a szerződés aláírásakor kell befizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárába.

• A hozzájárulás megfizetését vállaló bérlőnek a hozzájárulás második 60.000,-Ft azaz hatvanezer forintos részletét egy összegben a szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül kell megfizetnie a polgármesteri hivatal pénztárába.

2. A hozzájárulásból kerül levonásra a kiköltözéskor a bérlő hibájából felmerült javítási  költség, felújítási költség összege. A fennmaradó hozzájárulást a bérlő a lakás önkormányzat általi birtokbavételt követően visszakapja.

5. A bérbeadás folyamata

10. § (1) A polgármester a megüresedő piaci alapon bérbe adható bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon, különösen:

a) a Sárosdi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,

b) az önkormányzat hivatalos honlapján (www.sarosd.hu)

történő megjelenítéssel. 

(2) A pályázat benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 8 nap legyen.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám megjelölésével),

b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési mód),

c) a lakbér összegét,

d) a lakás helyszíni megtekintésének időpontját,

e) a pályázni jogosultak körét,

f) azt a feltételt, hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja a kaució megfizetését,

g) tájékoztatást arról, hogy azonos pályázati ajánlatok mellett a pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű havi lakbér megfizetését vállalja,

h) tájékoztatást arról, hogy érvényesen azok nyújthatnak be pályázatot, akik Sárosd közigazgatási területén lakóhellyel, vagy munkahellyel rendelkeznek,

i) tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele egy lakásban élőkkel együtt,

j) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját.

(4) A bérleti ajánlatokat a hirdetmény mellékletében szereplő bérbevételi ajánlat nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a pályázati kiírásban foglalt dokumentumokat is.

(5) Piaci alapon hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Sárosdon lakóhellyel vagy Sárosdon főállású munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, aki lakástulajdonnal, vagy lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkezik és az együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének háromszorosát, egyedülálló esetén a négyszeresét eléri vagy meghaladja.

11. §  A pályázat során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.

12. §   A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó képviseletében a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.

13. §  A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

6. Bérlőkijelölés szakember hiány enyhítésére

14. § (1) A közérdekű célból, szakemberek biztosítása érdekében bérbe adható lakások nem tartoznak a piaci célból épített lakások körébe.

(2) Bérlőkijelölésre a Mötv. 13. § (1) bekezdése szerinti kötelező önkormányzati feladatok és a Képviselő-testület által önként vállalt feladatok ellátásában részt vevő munkavállalók, közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a Képviselő-testület jogosult.

(3) Bérleti szerződés munkaviszony fennállásának időtartamára, valamint a bérlő településen történő lakástulajdon-szerzéséig tartó időtartamra köthető.

(4) A bérleti jogviszony a (2) bekezdés szerinti jogviszony megszűnésétől, valamint tulajdonszerzés napjától számított 30 napon belül megszűnik.

(5) A bérleti díj mérsékléséről egyéb annak indokául szolgáló ok, vagy körülmény esetén, bérlő kérelmére a Képviselő-testület jogosult dönteni. Ebben az esetben a bérleti díj összege a rendeletben foglaltaktól eltérően is meghatározható, annak felülvizsgálatát, a mérséklést megalapozó ok, vagy körülmény fennállását a Képviselő-testület évente köteles felülvizsgálni.

7. Felek jogai és kötelezettségei

15. §  (1) Bérbeadó a kezelő útján évente legalább két alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, az ellenőrzések alkalmával jogosult a jövedelmi és vagyoni viszonyok, valamint az életvitelszerű ott tartózkodás ellenőrzésére is.

(2) A bérlő a lakást csak a bérbeadó engedélyével alakíthatja át saját költségére.

(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a polgármester írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás átadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a bérbeadó jogosult a bérlő költségére a munkálatokat elvégeztetni.

(5)  A bérlő köteles:

a) a lakbért és a közüzemi díjakat fizetni,

b) a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és berendezéseit karban tartani,

c) tartózkodni az épület és a lakáson belüli berendezések rongálásától,

d) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány- és közegészségügyi szempontoknak megfelelően, tisztán tartani,

e) a szükséges rovar- és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,

f) az épületre vonatkozó házirendet betartani,

  g)  az együttélés alapvető szabályait betartani a szomszédjogok tiszteletben tartásával,

g) tartózkodni a jogtalan víz- és energiavételezéstől,

h) tűrni a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését,

i) a bérleményt életvitelszerűen lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a 2 hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé írásban bejelenteni,

j) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,

k) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.

l) félévente a kezelőnek bemutatni a közüzemi díjak rendezettségéről szóló igazolásokat

m) bérlő a bérleti szerződésben jognyilatkozatot tesz, hogy a bérleti jogviszony alatt keletkezett közüzemi díj- és lakbértartozását a bérbeadó a  bérlő mindenkori jövedelméből, vagyonából behajthassa.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát az írásbeli felszólítást követően.

8. Bérbeadói hozzájárulás szabályai

16. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén, örökbefogadott gyermekén, mostoha vagy nevelt gyermekén és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a polgármester írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Polgármesteri Hivatalban.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba három napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást három napon belül elhagyja.

(4) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a bérlőnek lakbérhátraléka és közüzemi díjhátraléka van. Ennek igazolását a (3) bekezdésben felsoroltakhoz csatolni kell.

(5) Az önkormányzati lakásba történő befogadás megtagadható, ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel, a befogadással lényegesen rosszabb körülmények alakulnának ki, illetve ha a befogadott személy lakástulajdonnal rendelkezik.

(6) Amennyiben a bérlakásba történő befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, a hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és a befogadni kívánt személy közös, írásban benyújtott, indoklásokkal ellátott kérelmére adhatja meg.

(7) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

(8) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

a)    a befogadandó személy saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy

b)    a lakásban a befogadást követően bejelentett személyek száma lakószobánként meghaladja a 3 főt.

17. § (1) A bérlő a lakásban kedvtelésből tartott állatot – kivételesen – kizárólag a bérbeadó  előzetes hozzájárulásával tarthat.

(2)  A polgármester a háziállat tartásáról a bérlő írásbeli kérelmére dönt. A bérlőnek a kérelméhez mellékelnie kell a lakóközösség hozzájáruló nyilatkozatát a háziállat tartásához.

9. A lakbér mértéke és fizetése

18. § (1) A lakások, valamint a nem lakáscélú helyiségek bérleti díja a rendelet ... számú mellékéletében kerülnek meghatározásra.

(2) A lakbért, díjat a bérlő előre, tárgy hó 15. napjáig köteles megfizetni pénztári befizetéssel, vagy átutalással a bérleti szerződésben megjelölt számlára.

3. A lakbér mértékét közérdekből történő bérlőkijelölés esetén a bérleti díjat e rendelet 1. számú mellékletétől eltérően a Képviselő-testület annak feléig mérsékelheti.

4. A költségalapú bérlakásoknál a bérbeadó képviselő-testület az általa biztosított külön szolgáltatásokért a lakbéren felül díjat állapít meg, e rendelet 1. sz. melléklete szerint.

5. A bérbeadó által biztosított, a bérlő által megfizetendő külön szolgáltatások:

1. tűzoltó berendezések biztosítása és a jogszabályban meghatározott időnkénti felülvizsgálata,
2. lépcsőházak és közös helyiségek megvilágítása, karbantartása, érintésvédelem,
3. épület biztosítása,
4. lakáshoz tartozó zöldterület gondozása, műtárgyak karbantartása,
5. gázkazánok éves karbantartási díja,
6. kéményseprés díja,
7. lakásonként 120 l-es szemétgyűjtő edény ürítési díja.

10. A bérleti jogviszony megszűnése, pénzbeli visszatérítés mértéke

19. § (1) A bérbeadó a bérleti jogviszonyt az Ltv. szabályain túl megszűntetheti akkor is, ha a bérlő a bérleti szerződés tárgyát képező bérlakásban nem életvitelszerűen lakik.

(2) A határozott idejű vagy feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(3) Bérbeadó az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött, meghatározott közérdeket szolgáló jogviszony tartamára szóló határozott idejű, valamint a hatályba lépést megelőzően kötött határozatlan idejű bérleti szerződésekből származó szerzett jogokat tiszteletben tartja. Az e szerződésekből eredő kötelezettségeket kizárólag a bérleti díj – szerződésben meghatározott módon – történő aktualizálása érdekében változtatja meg.

20. § Az önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

21. § Amennyiben bérbeadó a bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondja fel, cserelakást köteles felajánlani a bérleti jogviszony hátralévő tartamára vonatkozóan.

22. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján jogosult személyek kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.

III. Fejezet

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

11. A helyiségbérlet létrejötte

23. § (1) A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződést köthet.

(2) A helyiség bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó igényét a bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt legalább 60 nappal benyújtani bérbeadó részére.

(3) A szerződés hosszabbításának feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé helyiségbér, közüzemi díj, vagy egyéb díjtartozása nincs.

24. § (1) A bérbeadó köteles a megüresedett helyiségek bérleti jogára pályázatot kiírni, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás folytán az nem bárki számára hasznosítható. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek bérleti szerződése lejárt, és a bérlő nem kérelmezte a bérleti szerződés meghosszabbítását.

(2) A bérbevételre vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a helyiség rendeltetését,

c) a helyiségben folytatható tevékenységek felsorolását, valamely tevékenység előnyben részesítését, vagy kizárását,

d) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

e) a bérleti jogviszony időtartamát,

f) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiségvisszaadásával kapcsolatos előírásokat,

g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,

h) a helyiség megtekintésének időpontját, és

i) a licittárgyalás időpontját és helyét.

(3) A pályázat meghirdetése az önkormányzat honlapján www.sarosd.hu,  a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, gazdasági társaság esetében cégnevet, adószámát, cégjegyzék számát, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet és az arra feljogosító engedély másolatát,

c) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását,

d) a pályázat benyújtásának időpontját, a pályázó aláírását.

(5)  A pályázathoz csatolni kell magánszemély esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, jogi személy esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ennek hiányában a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázat nyerteséül történő kihirdetése esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig – fenti okiratot benyújtja.

(6) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(7) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egy összegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot, akkor licitet kell meghirdetni.

(8) Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet. 

(9) Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(10) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők – eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - a (9) bekezdésben meghatározott feltételekkel köthetnek a helyiségre szerződést.

(11) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő kauciót köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

(12) Az (1) bekezdés szerinti versenytárgyaláson a licit induló összege a Képviselő-testület által megállapított díjtétel.

25. § Amennyiben a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.

26. § Garázs helyiségre bérleti szerződést csak olyan természetes személlyel vagy Sárosd közigazgatási területére bejegyzett jogi személlyel lehet kötni, aki vagy amely a szerződés megkötésére szóló ajánlatának benyújtásával egyidejűleg, - beleértve a versenytárgyalást is – igazolta a bérbeadónak, hogy saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik.

27. § (1) A Képviselő-testület a 23. §-ban és a 24. §-ban foglaltaktól eltérő feltételek mellett is köthet szerződést, és dönthet a kedvezményes áron történő bérbeadásról, amennyiben ezt rendkívüli helyzet, életviszony, vagy önkormányzati érdek indokolja.

(2) Nem kötelező a versenytárgyalás meghirdetése, ha az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe tartozó tevékenység céljára vagy közérdekű célra adja bérbe a helyiséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység, vagy közérdekű cél érdekében térítésmentesen használatba adott önkormányzati ingatlanok felsorolását a függelék tartalmazza.

12. A felek jogai és kötelezettségei

28. § (1) A bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez, vagy végeztet felújítási munkát. Ez esetben a bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek 50 %-nak erejéig bérbeszámítási jog biztosítható, feltéve, ha az átalakítás költségeit a felek előzetesen egyeztették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg a költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletekben, a havi bérleti díj 50 %-nak erejéig érvényesíthető.

29. § A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást a bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

a) a helyiség festése,

b) helyiség átalakítása, kialakítása a bérlő tevékenysége érdekében,

c) a bérlő kizárólagos használatában lévő központi berendezések karbantartása,

d) a helyiségnek az épület szerkezetét nem érintő kialakítása, berendezése a bérlő

tevékenységéhez szükséges mértékben,

e) a helyiség állagának fenntartása, megóvása érdekében szükséges munkálatok.

30. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak vagy tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje vagy berendezze.

31. § A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, vagy cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő vagy előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c)  a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról vagy cseréről,

d)  az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási hulladék elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

32. § (1)  Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve, ha:

a) a helyiségben a bérlő házastársa kiskereskedelmi vagy javító-szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, vagy

b) ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált, és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, ebben az esetben más személlyel is.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele a bérbeadó előzetes hozzájárulása, valamint a bérlőtársak bérleti díj, és közüzemi díjak fizetésére vállalt egyetemleges felelőssége.

33. § A helyiség albérletbe nem adható.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK, HELYISÉGEK
ELIDEGENÍTÉSE

34. § (1) A megüresedett, és elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget bruttó 5 millió forint felett versenytárgyalás útján kell értékesíteni.

(2) Az induló árat a Képviselő-testület állapítja meg a hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított beköltözhető forgalmi érték alapján. Az ingatlan a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthető el.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. §    (1) A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzati bérlakásokról szóló 4/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

Sárosd, 2016. szeptember 12.

          Dunkl Gergely                                                                     Dr. Varjú Mihály

          polgármester                                                                                jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem.

Sárosd, 2016. szeptember 12.

                                                                                                      Dr. Varjú Mihály 

                                                                                                              jegyző

2.  sz. melléklet

A piaci alapon kiadható önkormányzati bérlakások a 2004-ben épített 12 lakásos bérlakás tömbben találhatók, Sárosd, Béke tér 1. szám alatt.